Magyar Szó, 2018. február (75. évfolyam, 25-47. szám)

2018-02-14 / 36. szám

y | KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs MicmStt OROSZ LÉGI KATASZTRÓFA A sebességmérő jegesedés miatti hibája hozzájárult a balesethez A mérőműszerek által - feltehetően a jegesedés miatt - mutatott helytelen repüléssebességi adatok hozzájárultak a hétvégi Moszkva környéki légi balesethez - közölte tegnap az orosz Államközi Légiközlekedési Bizottság (MÁK) a gép feketedobozának elsődleges vizsgálatát követően. „A regisztrált információ elsődleges elemzése, valamint a múltbeli analóg esetek elemzése arra enged következtet­ni, hogy a repülés közbeni rendkívüli helyzet előállásában tényezőként szerepelhettek a helytelen repüléssebességi adatok a pilóták kijelzőin, ez a jelek szerint a nyomásmérő műszereknek (úgynevezett Pitot-cső) a kikapcsolt fűtés­­rendszerük miatti jegesedésével állhatott összefüggésben” - közölte honlapján a MÁK. A Szaratovszkije Avialinyii légitársaság Orszkba tartó, An-148-as típusú utasszállító­ja vasárnap, négy perccel a felszállása után eltűnt a radarok képernyőjéről. A gép lezuhant, 65 utasa - köztük három gyermek - és hatfős személyzete életét vesztette. Ismét kitört az Agung Ismét kitört a szeptemberben aktívvá vált Agung vulkán az indonéziai Balin - közölték tegnap a hatóságok. A riasztási fokozatot a legmagasabb szintűről alig néhány napja vitték le egy fokozattal. A vulkán kráteréből 1500 méter magasra tört fel a szürke hamu, az új kitörésnek nincs áldozata. Az Agung 1963 óta először szeptemberben kezdett el ismét működni, majd novemberben háromszor kitört. A környé­kén lévő falvakból több mint 130 ezer ember menekült el. A tűzhányó tevékenysége utána fokozatosan alábbhagyott, ezért éppen múlt szombaton egy fokozattal lejjebb vitték a riasztási szintet a legmagasabbról, és 6 kilométerről 4-re csökkentették a kiürítési zóna sugarát, így több ezer ember visszaköltözhetett otthonába az ideiglenes szállásokról. Tizenötezer azonban még a napokban sem térhetett haza. Az indonéziai Bali a Kis-Szunda-szigetek legnyugatibb tagja, Jávától keletre, Lombok szigetétől nyugatra fekszik. Indoné­zia 33 tartományának egyike, a tartományi főváros, Denpa­­sar a sziget déli részén található. Elutasították Assange fellebbezését Elutasította tegnap az illetékes londoni bíróság Julian Assange fellebbezését a brit letartóztatási parancs érvényben tartása ellen. A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen eredetileg a svéd hatóságok adtak ki európai elfogató­parancsot nemi erőszak gyanúja miatt, de a svéd ügyészség végül megszüntette a vizsgálatot. Assange ügyvédei a svéd vádak ejtésére hivatkozva kérték, hogy a brit hatóságok is vonják vissza a letartóztatási parancsot. A londoni West­minster kerület magisztrátusi bírósága azonban a múlt héten úgy döntött, hogy nem érvényteleníti az intézkedést. Az a döntés nem volt jogerős, és Assange - aki csaknem hat éve Ecuador londoni nagykövetségén él menedékjog oltalma alatt - fellebbezett, ám a bíróság tegnap a fellebbezést is elutasította. Akilov bűnösnek vallotta magát Bűnösnek vallotta magát az öt életet követelt stockholmi gázolásos merénylet elkövetője bírósági eljárásának tegna­pi kezdetén Stockholmban. A merénylő ügyvédje jelezte, védence elfogadja az ügyészség által javasolt, életfogytiglani büntetést. Rahmat Akilov üzbegisztáni menedékkérő azt álította, hogy hitetlenekkel akart végezni. A merénylő hűséget foga­dott az Iszlám Állam szervezetnek, de a szélsőségesek nem jelentkeztek a támadás elkövetése után. Az üzbegisztáni tádzsik kisebbséghez tartozó férfi mobil­­telefonján több gyanús telefonszámot és üzenetet találtak, amelyeket a WhatsApp, a Telegram, a Facebook és a Zello alkalmazások segítségével küldött a támadás elkövetését megelőzően. A beszélgetések közül 16 felkeltette az ügyész­ség érdeklődését. A Zello applikáció egyik iszlamista fóru­mán Akilov több, álnevet viselő felhasználóval vette fel a kapcsolatot, akiknek elmondta, hogy hitetleneket akar halál­ra gázolni. A hamarosan negyvenéves vádlott 2017. április 7-én egy lopott teherautóval száguldott végig egy forgalmas stockholmi sétálóutcán - elütve több gyalogost -, majd bele­hajtott egy áruház épületébe, ott is embereket gázolva el. A merényletben három svéd, köztük egy 11 éves kislány, vala­mint egy 41 éves brit férfi és egy 31 éves belga nő vesztette életét. Tíz járókelő megsérült. (Forrás: MTI/dpa/AFP) 2018. február 14., szerda Tillerson: Teljesen le kell győzni a dzsihadistákat Az Iszlám Állam elleni nagyobb hadműveletek vége nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei tartósan legyőzték a dzsihadista szervezetet, emel­lett még el kell köteleződniük és stabilizálniuk azokat a Szíri­ai és iraki területeket, amelyeket megtisztítottak a fegyveresek­től - jelentette ki Rex Tillerson amerikai külügyminiszter tegnap az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció képviselőinek kuvaitváro­si tanácskozásán. Az Egyesült Államok úgy határozott, hogy további 200 millió dollárt ad a felszabadított szíriai területek stabilizálására, és továbbra is támogatja a helyi erők kiképzését - tette hozzá. „Az Iszlám Állam továbbra is komo­lyan fenyegeti a térségnek, orszá­gainknak és a Föld más részeinek a stabilitását. Megpróbálnak terü­leteket szerezni olyan országokban, amelyekben aktívan jelen vannak. Nem szabad hagyni, hogy másutt megismétlődjön a történelem. Az Iszlám Állam Szíriában és Irakban - ahol elvesztette az általa ellen­őrzött területnek a 98 százalékát - megpróbál lázadószervezetként működni tovább, az olyan helyeken viszont mint Afganisztán, a Fülöp­­szigetek, Líbia vagy Nyugat-Afri­ka, megpróbál területeket szerezve biztonságos menedéket kialakítani magának” - mondta. Az amerikai külügyminiszter aggasztónak tartja a legutóbbi fejle­ményeket Északnyugat-Szíriában, ahol Törökország januárban táma­dást indított az Egyesült Államok támogatta kurd mili­cia ellen, mert déli határa elleni fenyegetésnek tartja. Tillerson ezzel kapcsolat­ban kijelentette, hogy Törökország „biztonsági aggályai jogosak”. A kuvaitvárosi tanácskozáson 74 ország képviselői vesznek részt. A konferencia első felében a szíriai és az iraki helyzetről tárgyalnak, a másodikban pedig a globális terrorelhárítási erőfeszítésekről. Az YPG kurd milícia miatt nagyon feszültté vált a NATO- szövetséges Törökország és az Egyesült Államok viszonya. Mevlüt Cavusoglu török külügy­miniszter hétfőn úgy fogalmazott, hogy törésponthoz érkeztek. Tillerson öt országban jár közel­­keleti körútján, és Egyiptom, Kuva­­it, Jordánia, valamint Libanon után utolsóként éppen Ankarába láto­gat. (MTI/Reuters/dpa/AP) Zeta/AP Rex Tillerson az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció képviselőinek kuvaitvárosi tanácskozásán Szaakasvili nem kér menedékjogot Lengyelországban Porosenko és bandája nyakát ki fogják tekerni, és mindannyian a börtönben végzik - vélekedik az ukrán elnökről és a szűk államvezetésről Nem kér politikai menedékjogot Varsótól, és vissza akarja szerezni ukrán állampolgárságát Miheil Szaakasvili, az ukrán állampolgárságától megfosztott volt odesszai kormányzó, egykori grúz elnök, akit hétfőn toloncoltak ki Ukrajnából, és Lengyelországba szállítottak. Szaakasvili a NewsOne ukrán tévének nyilatkozva azt mondta, amikor megérkezett a varsói reptérre, felhívták a lengyel belügyminisztérium vezetői, és az volt az első kérdésük, hogy kér-e politikai menedékjo­got Lengyelországban? „Azt válaszoltam, hogy nem, nem fogok kérni semmilyen politikai oltalmat” - válaszolta Szaakasvili, hozzátéve, hogy a lengyel hatóságok védelmet biztosítottak számára. Miheil Szaakasvili kérdésre válaszolva azt mondta, nem tart attól, hogy kiadják őt Grúziának, ahol a minap távollétében börtönre ítélték. Mint fogalmazott, a tbiliszi hatalom úgy fél tőle, mint „ördög a tömjénfüst­­től”, és ha az ukrán hatóságok ki akarták volna őt adni, azt már hétfőn, elfogása után megtették volna. Megismételte, hogy sem Kijevnek, sem Tbiliszinek nincsenek a terhére róható komoly vádjai. Szaakasvili Varsóban sajtótájékoztatót tartott, és azt hangoztatta, hogy nem áll szándékában Lengyelországban maradni, vissza akarja szerezni ukrán állampolgárságát, mert ő „ukrán politikus volt, és az is marad”. Hozzátette, hogy Petro Porosenko ukrán elnök törvénytelenül fogatta el és toloncoltatta ki az országból. Azt is mondta, hogy a rend­őrségi akció után fáj a nyaka, mert fojtogatták, de a fájdalmai elmúlnak, viszont „Porosenko és bandája nyakát ki fogják tekerni, és mindannyian ukrán börtönben fogják végezni”. A politikus ügyvédje, Ruszlan Csernoluckij közölte, még a nap folya­mán keresetet nyújtanak be Kijevben, hogy a bíróság törvényellenesnek minősítse kitoloncolását Ukrajnából. Szaakasvili holland felesége és két fia Hollandiában tartózkodik. A holland külügyminisztérium még decemberben közölte, hogy kész befo­gadni az egykori grúz elnököt, ha úgy dönt, hogy elhagyja Ukrajnát. Szaakasvili kilenc éven át, 2013-ig volt Grúzia elnöke, majd a Viktor Janukovics oroszbarát elnököt megbuktató 2014. évi népfelkelés után Ukrajnában telepedett le, felvette az ukrán állampolgárságot, és 2015-2016-ban - Petro Porosenko szövetségeseként - Odessza megye kormányzója volt, amíg össze nem különbözött az ukrán elnökkel, akit korrupcióval vádolt meg. Porosenko júliusban fosztotta meg ukrán állampolgárságától, amelyet 2015-ben adományozott neki. Korábban grúz állampolgárságától is megfosztották, így jelenleg hontalan. Egy grúz bíróság a minap háromévi börtönre ítélte, hiva­tali hatalommal való visszaélés vádjával. Ukrajnában azzal vádolják, hogy az ukrán államfő elleni puccsot megkísérlő bűnszervezetet támogat. Tavaly szeptember 10-én Szaakasvili több száz híve támogatásával erővel tört át a határőrökön a lengyel-ukrán határon. A bíróság február 5-én utasította el a menedékjog megtagadására vonatkozó döntés elleni fellebbezését. (Forrás: MTI) Beta/AP Szaakasvili kérdésre válaszolva azt mondta, nem tart attól, hogy kiadják Grúziának, ahol a minap távollétében börtönre ítélték A szárazság miatt Dél-Afrikát katasztrófa sújtotta területté nyilvánították Katasztrófa sújtotta területté nyilvánították tegnap a dél-afrikai hatóságok az ország egészét, mert a Fokváros környékét emberemlékezet óta nem tapasztalt szárazság sújtja hónapok óta. A döntést a „jelenlegi szárazság mérté­kének és súlyosságának újraértékelése után” hozták meg, és így immár a kormányzat felada­ta a katasztrófa elhárítása. Az állam irányítása alatt álló összes intézménynek tervét kell kidol­goznia a vészhelyzetre, az azonnali segítség­­nyújtásra és a szükséges építési intézkedésekre vonatkozóan - áll a katasztrófavédelmi központ vezetője, Mmaphaka Tau által aláírt határozat szövegében. A szárazság miatt félő, hogy Fokvárosban hamarosan nem lesz ivóvíz. Dél-Afrika máso­dik legnagyobb városában ezért kiszámították, mikor jön el a „zéró nap”, amikor előreláthatólag elfogy az ivóvíz. Hogy ez minél később követ­kezzen be, a hatóságok arra kérték a megkö­zelítőleg 4 millió lakosú Fokvárosban élőket, hogy naponta legfeljebb 50 liter vizet használ­janak fejenként. Ez nagyjából egy háromperces zuhanyozás során elhasznált vízmennyiségnek felel meg. A jelenlegi helyzet miatt sokan Fokvá­ros vezetését hibáztatják. A bírálók szerint a városvezetés figyelmen kívül hagyta a szakér­tők figyelmeztetéseit, és nem hozott korláto­zó intézkedéseket a katasztrófa megelőzésére. (Forrás: MTI/AFP) The Buffalo News Fokvárosban hamarosan nem lesz ivóvíz

Next