Magyar Szó, 2018. február (75. évfolyam, 25-47. szám)

2018-02-21 / 41. szám

KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs MmiÉ ­ RÖVIDEN Nagy-Britannia nem lesz Mad Max-ország Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnése után sem züllik valamiféle sötét jövőképű fikcióból előlépő, Mad Max-stílusú országgá - mondta tegnap a Brexit-tárgyalásokért felelős brit miniszter. David Davis, aki egy bécsi üzleti rendezvényen szólalt fel, a minisztériuma által Londonban is ismertetett beszédében arról igyekezett meggyőzni hallgatóságát, hogy a Brexit után sem kell számítani a hagyományos brit jogrend olyan jellegű összeomlá­sára, mint amilyent az apokaliptikus jövőképet felvázoló auszt­rál filmsorozat ábrázol. Davis szerint léteznek, de alaptalanok azok a félelmek, hogy a Brexit utáni Nagy-Britannia „lefelé induló angolszász versen­gésbe” kezdene az EU-val például a versenyszabályozásban. „Soha nem leszünk olcsóbbak, mint Kína, soha nem lesz annyi nyersanyagunk, mint Brazíliának, de ezt éppen a minőség, a szolgáltatási színvonal, az intellektuális tartalom növelésével lehet ellensúlyozni - fogalmazott Davies. Ezrek tüntettek az abortusz legalizálásáért Több ezren tüntettek hétfőn este szerte Argentínában a terhes­ségmegszakítás legalizálásáért. A dél-amerikai országban a terhességgel összefüggő halálesetek 14 százalékát a titokban elvégzett, illegális abortuszok okozzák. „Szexuális nevelésre van szükség a döntés képességéhez, fogamzásgátlásra az abortusz elkerüléséért, és a legális abortusz lehetőségére a halálesetek megelőzésére” - ez volt a jelmondata a tüntetéseknek az ország különböző városaiban. Becslések szerint évente 370-522 ezer nő veti alá magát illegális abortusznak Argentínában. Az abortusz legalizálására hatszor tettek kísérletet az utóbbi 11 évben, de mindig sikertelenül. Az argentin parlament előtt van éppen egy olyan javaslat, amely szerint a terhesség első 14 hetében legális volna az abortusz. Jelenleg csak abban az esetben törvényes a művi vetélés, ha a terhesség nemi erőszak eredménye vagy ha a terhességgel összefüggésben az anya élete veszélyben van. A fővárosban, Buenos Airesben is tömeges volt a megmozdulás HLN.be Rimsévics nem mond le Nem mond le és tagadja, hogy csúszópénzt követelt volna a lett jegybankelnök. „Szennyes hadjárat áldozatává váltam” - mond­ta Ilmars Rimsévics tegnapi sajtótájékoztatóján. „Soha nem követeltem, vagy fogadtam el semmiféle kenőpénzt. Néhány lett kereskedelmi bank célpontja lettem” - fogalmazott Rimsevics hozzátéve, hogy halálos fenyegetéseket kapott, amit jelentett a rendőrségnek. A lett központi bank elnökét - aki az Európai Központi Bank kormányzótanácsának is tagja - szombaton őrizetbe vették azzal gyanúsítva, hogy 100 ezer eurót követelt a lett Norvik kereskedelmi banktól. Ennek a pénzintézetnek az elnöke, Grigorij Guszelnyikov azt állítja, hogy Rimsévics 2005-től követel kenőpénzeket. Óvadék fejében Rimsévicset még hétfőn szabadon engedték. „Nem mondok le, mert nem vagyok bűnös. Visszavonulásom lehetővé tenné, hogy olyan ember győzedelmeskedjen mint Guszelnyikov” - mondta a jegybankelnök. Újra sok halott Kelet-Gútában Legalább 50 civil, köztük 13 gyerek és 3 nő életét vesztette tegnap a szíriai kormányerők újabb légi- és tüzérségi táma­dásaiban a Damaszkusz környéki, lázadók uralta Kelet-Gútá­­ban - jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH). A térségben mentési munkálatokat végző, úgyneve­zett fehér sisakosok közölték, hogy az áldozatok kiszabadítása közben őket is támadás érte az egyik kelet-gútai településen. A kelet-gútai helyzettel kapcsolatosan az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF közölte: már szavaik sincsenek arra, hogy kifejez­zék felháborodásukat a kelet-gútai gyerekek szenvedései miatt. „Nincsenek szavak arra, hogy hány gyereket gyilkoltak meg. Vajon azoknak, akik a szenvedést okozzák, vannak még szavaik, amelyekkel igazolhatnák barbár cselekedeteiket?” - írta közle­ményében Geert Cappelaere, az UNICEF közel-keleti és észak­afrikai regionális igazgatója. Az OSDH szerint legalább 194 civil, köztük 52 gyerek vesztette életét, és 850 ember sebesült meg azóta, hogy a szíriai erők és szövetségeseik a múlt vasárnap óta ismét fokozták támadásaikat Kelet-Gúta ellen. A kiterjedt helyi aktivistahálózattal rendelke­ző szervezet szerint a Bassár el-Aszadhoz hű erők és szövetsé­geseik szárazföldi offenzívát készítenek elő a térségben. (Forrás: MTI/dpa/Reuters/AFP/dpa/EFE) 2018. február 21., szerda Fujimorinak ismét bíróság elé kell állnia Ismét bíróság elé kell állnia az államfői kegyelemmel börtönből szabadult Alberto Fujimori volt perui elnöknek, mert a limai büntetőtörvényszék tegnap új eljárást rendelt el hat földműves 1992-ben történt meggyilkolása miatt. A limai büntetőbíróság közöl­te: az államfői kegyelem csak azokra a bűncselekményekre vonatkozik, amelyekért Fujimo­rit elítélték, de nem az 1992-ben történtekre. A perui ügyészség ugyanis eljárást kezdeménye­zett a volt elnökkel és további 22 vádlottal szemben a földművesek halála miatt, akikkel szintén halá­losztagok végeztek. A 79 éves Fujimori 1990 és 2000 között volt Peru elnöke. Mintegy nyolc éve az emberi jogok megsértése és korrupció miatt 25 év börtönre ítélték, de tavaly decemberben kegyelmet kapott Pedro Pablo Kuczyns­­ki jelenlegi államfőtől, ennek keretében büntetését elenged­ték. Fujimorit 2009 áprilisában a többi között 25 ember halál­osztagok általi meggyilkolásá­ban találták vétkesnek. Az államfői kegyelem heves tüntetéseket váltott ki a dél­amerikai államban, és politi­kai válsághoz vezetett. A döntés bírálói egy háttér­alkut sejtenek a történ­tek mögött. Kuczynski államfő ugyanis az egész térséget besározó Odeb­­recht-botránnyal kapcso­latos korrupciós vádakba keveredett, s emiatt alkot­mányos vádeljárást indí­tottak ellene. A várakozá­sokat megcáfolva azonban nem támogatta az ellen­zéki többségű parlament a hivatalban lévő állam­fő menesztését. A többi között Fujimori fia és a volt elnök politikai táborá­hoz tartozó további képviselők is három nappal az amnesztia előtt nemmel szavaztak a Kuczynski politikai sorsáról döntő vokso­láson. (Forrás: MTI/APA) LA Times A 79 éves Fujimori 1990 és 2000 között volt Peru elnöke. Mintegy nyolc éve az emberi jogok megsértése és korrupció miatt 25 év börtönre ítélték, de tavaly decemberben államfői kegyelmet kapott Végre megtalálták az iráni gép roncsait A Forradalmi Gárda elitalakulat egyik helikoptere tegnap megtalálta az iráni Dena-hegységben két nappal ezelőtt lezuhant utasszállító repülő­gép roncsát - jelentette be a gárda szóvivője. Egy angol nyelvű iráni tévé előző nap azt jelentette, hogy a kutató-mentő alakulatok megtalálták az Iran Aseman Airlines lezuhant repülőgépét, de ezt a polgári repülésirányítás nem erősítette meg. A Vörös Félhold mentőcsapatának egyik tagja is csak annyit mondott az ISNA hírügynökségnek, hogy Dengezlu város közelében találtak valamit, ami elvezethet a gép testéhez. A Forradalmi Gárda szóvivője az állami tévének tegnap azt mondta: hétfő óta a gárda drónjai keresték a gépet, és ennek eredményeképpen kedden reggel elindult a térségbe a légi­erő két helikoptere. A légitársaság szerint az ATR-72 típusú gépen 59 utas és hatfőnyi személyzet utazott. Az EP3704-es számú járat a teheráni Mehrá­­bád repülőtérről tartott az ország délnyugati részén fekvő Jászúdzs földbe városába, és Szemírom közelében, a fővárostól mintegy 620 kilo­méterre délre zuhant le 50 perc repülési idő után. A baleset oka a ködös időjárás lehetett, de a polgári repülésirányítás csak akkor tud biztosat mondani, ha megtalálták a feketedobozt. Az Irán délnyugati részén található, mintegy 80 kilométer hosszú és 15 kilométer széles Dena-hegység az országon északnyugati-délke­leti irányban végighúzódó Zagrosz-hegység része. (Forrás: MTI/ AFP) skynews A két turbóhajtóműves ATR-72-es a Zagrosz-hegység nehezen megközelíthető vidékén csapódott a Trump támogatja Romneyt Donald Trump amerikai elnök Twitter-üzenetében biztosította támo­gatásáról a republikánus Mitt Romney szenátorjelöltségét. „Mitt Romney nagyszerű szenátor és Orrin Hatch méltó követője lesz, teljes támogatáso­mat és beleegyezésemet élvezi” - írta a mikroblogbejegyzésben Trump. Elemzők szinte biztosra veszik Romney szenátorrá választását Romney, aki korábban massachusettsi kormányzó, majd a 2012-es elnökválasztáson a republikánusok elnökjelöltje volt, a múlt pénteken jelentette be egy közösségi portálon közzétett videón, hogy visszatér a politikába, és megpályázza Utah állam visszavonuló szenátora, Orrin Hatch székét. A bemutatkozó videón a milliárdos üzletember-politikus azt hangsúlyozta, hogy „független hang lesz” a kongresszusban. Megvá­lasztását politikai elemzők szinte biztosra veszik, mert a neve közismert, dúsgazdag, és van pénze a kampányra, demokrata párti kihívója, Jenny Wilson, Salt Lake City önkormányzati tagja pedig gyönge ellenfél. Segí­ti Romneyt az is, hogy mormon, hiszen Utah állam a mormon egyház központja. Trump és Romney viszonya nem felhőtlen. A 2016. évi elnök­­választási kampányban kölcsönösen élesen támadták egymást, ám elnökké választása után Trump nagy sajtónyilvánossággal kísért vacsorán látta vendégül Romneyt egy manhattani étteremben, hogy felajánlja neki a külügyminiszteri tisztséget. Amikor azonban kide­rült, hogy nem ő, hanem Rex Tillerson lesz az amerikai diplomácia irányítója, Romney támadássorozatot indított Trump ellen. (Forrás: MTI/dpa/Reuters) Szófia a schengeni övezeten belüli határellenőrzések megszüntetését sürgeti Bulgária a schengeni övezeten belüli határellenőrzések megszüntetését sürgeti. Ez ugyanis ellentmond a személyek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása uniós alapsza­badságának - mondta Ekaterina Zaharieva bolgár külügymi­niszter a Die Welt című német lap keddi számában megjelent interjújában. A soros EU-elnök, Bulgária külügyi tárcavezetője, a Die Welt­­nek elmondta: Németország, Ausztria, Dánia, Svédország, illetve Norvégia, amely ugyan nem uniós tagállam, de tagja a schengeni övezetnek, 2018 májusáig fenntarthatja a menekültügyi válság és az abból eredő biztonsági problémák miatt elrendelt belső határellenőrzéseket. „Ugyanakkor sokat segítene, ha ezek az országok nem hosszabbítanák meg májustól a határaik ellen­őrzését” - hangsúlyozta Zaharieva. Mint mondta, a schengeni térségben a határoknak nyitottnak kell lenniük, hogy a gazdaság ne szenvedje meg. A belső határellenőrzéseket a menekültügyi válság tetőfokán, 2015-ben vezették be, s fenntartásukat azóta a feszült biztonsági helyzettel indokolják - tette hozzá a tárcavezető. Zaharieva egyben követelte, hogy Bulgária és Románia is csatlakozhasson a schengeni övezethez. Úgy fogalmazott, elvárja, hogy az EU-tagországok 2018 végéig hozzájárulnak ehhez. „Telje­sítünk minden feltételt. Sokat teszünk az uniós külső határok sikeres védelme érdekében” - szögezte le a miniszter. Noha Bulgária és Románia tagja az Uniónak, nem tagja a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségnek. (Forrás: MTI/APA)

Next