Magyar Szó, 2018. március (75. évfolyam, 48-74. szám)

2018-03-17 / 62. szám

12 MŰVELŐDÉS/OKTATÁS kult@magyarszo.rs MmSA 2018. március 17., 18., szombat-vasárnap Elkészült az új tető A beruházás értéke 2,5 millió dinár Koszorúzást és ünnepi műsort tartottak a hajdújárási Petőfi Sándor Általános Iskolában Koszorúzással és ünnepi műsorral köszöntötték pénteken a márciusi ifjakat a hajdújárási általános iskolában, ahol jelen volt Nyilas Mihály tartományi oktatási titkár, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, és Horvát Tímea, Szabadka alpolgármestere. Nyilas Mihály a közelebb az iskolapadokhoz program keretén belül látogatott el a hajdújárási Petőfi Sándor Általános Iskolába, ahol a titkárság jóvoltából felújított tető is átadásra került. Nemzeti ünnepünk, iskolánk napja alkalmából kihasználtuk az alkalmat arra, hogy a felújított tetőszerkezetet is átadjuk, ennek örömére vendégül láthattuk Nyilas Mihály tartományi oktatási titkárt. Nagy projekt volt ez, a beruházás értéke mintegy 2,5 millió dinár. Ezt sikeresen befejeztük, ezenkívül még egy projektünk van, ami a királyhalmi iskolaépületünk tetőszerkezetének felújítására vonatkozik. Reméljük, hogy ez is sikeres lesz, továbbá terveink között szerepel a hajdújárási iskola nyílászáróinak cseréje is. Három épületünk van, amelyek állandó karbantartásra szorulnak - nyilatkozta Szűcs Anna, a hajdújárási Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatónője. Az iskolának kihelyezett tagozatai vannak Noszán és Királyhalmán, ahol összesen 270 diák tanul magyar nyelven. Nyilas Mihály tartományi titkár a közelebb az iskolapadokhoz program céljairól beszélt. - Titkárságunk azt a célt tűzte ki, hogy az idei év során meglátogassuk az összes iskolát és oktatási intézményt a tartomány területén. Több, mint 550 intézményt fogunk meglátogatni, ami nagy munka, minden héten többen járjuk a terepet. Ezek munka jellegű látogatások, ahol egyórás kerekasztal-beszélgetéssel megpróbáljuk átlátni mindazokat a gondokat, szükségleteket, ötleteket, amelyek az adott oktatási intézményhez kötődnek. Persze, ha meg tudjuk mutatni, hogy az oktatási titkárság által megítélt pályázati eszközökből mi valósult meg, ezzel a lehetőséggel is élünk. Ez alkalommal itt Hajdújáráson ez egyértelmű, hiszen látható, hogy a tetőszerkezet megújult. A tartományi forrásoknak köszönhetően a tartományi kormány - vállvetve a köztársasági illetékesekkel és az önkormányzatokkal - arra törekszik, hogy az elkövetkező pár évben mindenhol, ahol erre szükség van, ott felújítsuk az oktatási intézmények épületét - emelte ki Nyilas Mihály, aki az elmúlt pályázati időszakról is szólt pár szót. A hajdújárási általános iskola büszkén viseli Petőfi Sándor nevét, és külön öröm az, hogy nemzeti ünnepünk kapcsán egyidejűleg sor kerülhetett a találkozóra, és a felújított tető átadására. Több pályázatunk zárult az elmúlt napokban, amelyeknek most a kiértékelése és a döntéshozatala van folyamatban. A felújítási munkálatok mellett különböző oktatási projektekre is lehetett pályázni, valamint a titkárságunk nyelvhasználati pályázata is lezárult. Számos jelentkező volt, nemcsak intézmények, hanem önkormányzatok is pályázhattak. A napokban sor kerül a nemzeti tanácsok finanszírozására vonatkozó szerződések megkötésére is. Természetesen egyéb pályázatainknak, amelyekre egyesületek is jelentkezhettek - főleg kisebbségi tevékenységekkel, hagyományápolással, művelődéssel foglalkozó egyesületek, folyamatban van az elbírálása. ■ sorsi Egyszerre megszólítani a művet, az írót és a közönséget Lovas Ildikó: A Kosztolányi Dezső Napok a kezdetektől olyan rendezvény volt, ami kiemelkedő szakmai színvonalat képviselt az előadók tekintetében Szabadkán március 28-án és 29- én kerül sor immár a 25. Kosztolányi Dezső Irodalmi Napokra. Az első napon Kosztolányi gyermek- és ifjúkora helyszíneire kíváncsi középiskolások tesznek egy sétát Szabadkán, e hó 29-én pedig a tudományos tanácskozásra, koszorúzásra kerül sor, és egy nem mindennapi színházi élményre számíthatnak azok, akik ellátogatnak a rendezvényre. ■ Az, hogy immár 25. alkalommal kerül sor a Kosztolányi-napokra, azt bizonyítja, hogy a szabadkaiak körében van egy állandó érdeklődés, soha nem csillapuló kíváncsiság mindaz iránt, ami a város nagy szülöttjével kapcsolatos? - kérdeztük Lovas Ildikótól, a Kosztolányi Dezső Napok szervezőbizottságának tagjától. - Minden város büszke a szülötteire, de nem mindig olyan szerencsés a csillagok állása - mondjuk így -, hogy ezt kellő tisztelettel és megfelelő, elvárható színvonalon ki is tudja mutatni. A Kosztolányi Dezső Napok a kezdetektől olyan rendezvény volt, ami kiemelkedő szakmai színvonalat képviselt az előadók tekintetében, és a tisztelet bonyolult érzésével is meg tudott birkózni. A tisztelet, ha kultúráról, irodalmi művekről, egy városhoz (is) kötődő irodalmi hagyományról van szó, azért nevezhető bonyolultnak, mert mindig ott leselkedik a merevség, a betokozódás veszélye. Az, hogy nem merünk, nem mernek bátran közelíteni a „nagy íróhoz”. A bátorság pedig nagyon fontos, nem csak azért, mert egyszerre kell megszólítani a műveket és azok íróját, de a jelenkor közönségét is, egyszerre kell megfelelni a fiatal olvasóknak - a gimnazisták, középiskolások a kezdetektől bekapcsolódtak a rendezvénybe, mások mellett elsődlegesen ezért hála és köszönet a gimnázium akkori kiemelkedő tanárának, Hózsa Éva tanárnőnek jár - és azoknak a felnőtt olvasóknak, akikben Kosztolányi Dezsőről kialakult kép él és ennek visszaigazolását is elvárják a tanácskozástól. Az egyensúly meglelése ebben a tekintetben sem mellékes, ugyanakkor az irodalmi közelítések, értelmezések, a Kosztolányiról meglévő és alakuló diskurzusok megmutatása is ugyanolyan fontos Lovas Ildikó volt mindig. Kosztolányi és műveinek sorsa, utóélete a magyar irodalomban nem volt egyszerű, a közelítések szempontjai pedig túl sokáig nem voltak ideológiától mentesek. A szabadkai Kosztolányi Dezső Napoknak sikerült ezzel megbirkóznia, noha voltak „necces” alkalmak, amikor inkább provokatív előadások hangzottak el, és voltak olyan évek, amikor a tisztelgő hangok kerültek előtérbe. Visszatekintve az elmúlt évekre és rendezvényekre, úgy hiszem, köszönettel tartozunk mindazoknak, akikkel a kezdetektől közösen éltettük tovább évről évre a Kosztolányinapokat, különös hálával kell megemlékeznünk Dévavári Zoltánról és Varga Lakatos Gizelláról, hiszen az ő kemény és tiszta erejük alapozta meg azt, hogy az idén 25. alkalommal tudjuk megszervezni a tanácskozást, aminek egyébként kezdetektől a Szabadkai Városi Könyvtár a házigazdája. Úgy hiszem, az intézmény mindenkori vezetőinek meg kell köszönnünk, hogy vállalták ezt, hiszen voltak bonyolult évek, amikor ez erős kiállást jelentett. Kockázatvállalást, nem túlzás ezt kimondani. ■ Idén dr. Pomogáts Béla tiszteletbeli elnök mellett három budapesti előadó tart előadást Kosztolányi életéről, művészetéről. Mi az, ami miatt érdemes mindenképp időt szakítani és meghallgatni ezeket az előadásokat? - Dr. Arany Zsuzsanna Kosztolányiéletrajzának szakmai és közönségsikeréről nem kell beszámolni, mindenütt olvasható. Arany olyan Kosztolányi-kutató, aki közel húsz évet foglalkozott az íróval, tanítványa volt Szegedy-Maszák Mihálynak, az életműsorozat más kötetét szerkesztette, az egész folyamatra rálátása volt, szinte benne élt - így nem csoda, hogy ilyan életrajzot írt, amiből valóban és újra megismerhetjük Kosztolányi Dezsőt, de nemcsak őt, hanem a kort is, amiben élt. A könyv nem mismásol és nem takargat, egyértelműen, tisztán és óriási háttéranyagot mozgatva fogalmaz. Nem mi monduk, hanem a magyarországi szakma jellemezte ezt a kötetet hiánypótlónak. Dr. Kolozsy-Kiss Eszter könyve pedig most jön ki a nyomdából, a szabadkai közönség ismerheti meg elsőként. Ez már önmagában is elegendő, mert azt jelzi, hogy az irodalmi folyamatok, események vonatkozásában nem a földrajzi tér, hanem a hozzáállás dönti el, hogy képes-e aktuális lenni egy rendezvény. Ha ehhez hozzávesszük a valóbani lényeget, azt, hogy Kolozsy-Kiss Eszter japánul tudó irodalomtörténész, akinek Kosztolányi japán versfordításairól jelent meg a napokban a kötete, akkor azt is elmondhatjuk, ilyen még nem volt Szabadkán. Valóban igaz ez, mármint, hogy ilyen még nem volt, azt hiszem, a közönséget érdekelni fogja. Óriási dolog - azt hiszem, reális az a meglátás, hogy a japánul tudó magyar irodalmárok nincsenek sokan, hogy a nyelv által ebben a távoli kultúrában otthonosan mozgó irodalmár értelmezi Kosztolányi fordításait. Dr. Gintli Tibor, az ELTE Modern Magyar Irodalmi Tanszékének tanára pedig egy olyan még nem publikált tanulmányát fogja bemutatni, ami az irodalomkedvelők, az olvasók és a szakma érdeklődésére egyszerre számíthat, hiszen Kosztolányi és Ady a témája. Tekintettel arra - a két alkotó egymáshoz való viszonyán túl -, hogy mindkét költő-író művészetének erőteljes újraértelmezése is zajlik, miközben azért van egy kialakult, becsontosodott Ady-kép és egy talán fluidabb, de azért még mindig merev Kosztolányi-kép - nem csak az olvasókban. Talán nem túlzunk, ha azt állítjuk, e két alkotó elemzése komoly mértékben érinti az akkori magyar irodalom, kulturális- és közéletet, de a politikai viszonyrendszereket is - tekintve azt, hogy Adyról és Kosztolányiról van szó, ez egyszerűen nem lehet másként. Márpedig ez hallatlanul izgalmas terep. ■ m. k. Karlo De Negri Az új tető Gergely Árpád Az 1848-as szabadságharc hőseire is emlékeztek a Petőfi nevét viselő iskolában 25. Kosztolányi Dezső Irodalmi Napok, Szabadka Március 28. 12 óra Középiskolások irodalmi sétája Hirsik Dórával, Kosztolányi Dezső gyermek- és ifjúkorának jellegzetes helyszínein. Március 29. 8.30 A Zentai úti és a Bajai úti temetőben Varga Lakatos Gizella és Dévavári Zoltán, a Kosztolányi-napok kezdeményezői sírjának megkoszorúzása. 10 óra, Szabadkai Városi Könyvtár olvasóterme A Kosztolányi-napok hagyományos tudományos tanácskozása: Köszöntők Pomogáts Béla (Budapest), a Kosztolányi Dezső Irodalmi Napok szervezőbizottságának tiszteletbeli elnöke: Bevezető gondolatatok a jubileum kapcsán Arany Zsuzsanna (Budapest) Kosztolányi Dezső élete (a Kosztolányi-életművel kapcsolatos kutatómunka, a nemrégiben megjelent nagyszabású kiadvány bemutatása) Gintli Tibor (Budapest): Kosztolányi és Ady költészetfelfogásának összefüggése, Kolozsy-Kiss Eszter (Budapest): Kosztolányi és Japán 13 óra: A Kosztolányi-mellszobor, a Gimnazista és a gimnázium falán elhelyezett emléktábla megkoszorúzása 19.30, Kosztolányi Dezső Színház Mezei Kinga és Lőrinc Tímea színművésznők: Esti Kornél-történetek (rendhagyó színházi műhelymunka a Zentai Magyar Kamaraszínház áprilisra tervezett bemutatója kapcsán). Támogatók: Magyar Nemzeti Tanács, Szabadkai Városi Könyvtár, Szabadka Város Önkormányzata, Kosztolányi Dezső Színház. Médiatámogatók: Magyar Szó, Pannon RTV.