Magyar Szó, 2018. április (75. évfolyam, 75-98. szám)

2018-04-16 / 86. szám

2018. április 16., hétfő Véget ért a magyar ország­­gyűlési választáson leadott összes szavazat összeszámo­lása, s megszületett a nem jogerős végeredmény. A határon túliak többsége által is támogatott Fidesz-KDNP- nek kétharmados többsége van a parlamentben. A hét végén befejeződött az április 8-án tartott magyarországi parlamenti (országgyűlési) válasz­táson leadott szavazatok számolá­sa. A nem jogerős végeredmény szerint az új összetételű országgyű­lésben a győztes Fidesz-KDNP- nek 133, az ellenzéki Jobbiknak 26, az MSZP-Párbeszédnek 20, a DK- nak 9, az LMP-nek 8, az Együttnek és a német önkormányzatnak 1-1 képviselője lesz; további egy poli­tikus függetlenként vesz részt a testület munkájában. A teljes feldolgozottság után derült ki, hogy a Fidesz-KDNP mandátumainak száma eggyel csökkent, míg a Jobbik esetében eggyel nőtt az eddig ismert álláshoz képest. Mindazonáltal a kormányzó Fidesz-KDNP-nek kétharmados többsége lesz a parlamentben. A Nemzeti Választási Iroda összeszámolta a határon túl élő, magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező voksolók levélsza­vazatait is, összesen 224 564 érvé­nyes voksot talált. Ezek tanúsága szerint 96,2 százalék, azaz 216120 ember támogatta a Fidesz-KDNP szövetséget. Egyetlen másik párt sem volt, amely legalább egy százalékot szer­zett volna a külhoni magyarok körében, akik előzetes regisztráció alapján voksolhattak. A választási névjegyzékbe 378 449-en iratkoz­tak fel. A voksokból kiderült: az LMP- t is sokan támogatták a külhoniak közül. A közösségükben második mellett a határon túli szavazóknak 0,55 százaléka állt ki, a többi pártot még kevesebben támogatták. Az LMP 2079 szavazathoz, a Jobbik 2053-hoz, az MSZP-Párbe­széd pedig 1244 vokshoz jutott a külhoni magyarok jóvoltából. VÁLASZTÁS 2018 A Fidesz-KDNP kapta a legtöbb levelet Fegyelmi eljárást indít Sallai R. Benedek leköszönő LMP-s ellenzéki országgyűlési képviselő ellen a pártja, s akár a tagsá­gát is megszüntetheti. Az ok: a politikus a hétvégén rátámadt Hadházy Ákosra, az LMP társelnökére, aki emiatt radiátornak esett, beverte a fejét, elájult, s ezért kórházba kellett vinni. Sallai tagad, de bocsánatot kért. Szerinte Hadházy „ledobta magát” a földre. (Forrás: MTI/atv.hu) helyhez juttatott párt azonban így A határon túli magyar kettős is csupán a szavazatok 0,93 százalék állampolgárok anyaországi pártok­kal kapta, harmadik helyre szorítva rá szavazhattak. Voksaikat levélben a szintén ellenzéki Jobbikot (0,91 kellett elküldeniük. (Forrás: MTI/ százalék). Az MSZP-Párbeszéd hvg.hu./atv.hu) Mimfia kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐ3 Rátámadtak Gyurcsányra a budapesti demonstráción A hétvégén folytatnák a tünte­tést azok, akik szombaton Buda­pesten békésen tiltakoztak a nekik nem tetsző és elcsaltnak gondolt országgyűlési választás eredménye ellen. A magyar főváros központ­jában tízezrek­­a szervezők úgy tudják: csaknem százezren­ gyűl­tek össze, majd vonultak a parla­ment épülete elé, az elmúlt évek szerintük félelmet keltő beván­dorlásellenes kormánypropagan­dája és a választási rendszer ellen tiltakoztak. A Kossuth téren több beszéd hangzott el. A szónokok a szavaza­tok újraszámlálását, szabad sajtót, pártatlan közmédiát s új választási törvényt követeltek. A Mi vagyunk a többség - Tünte­tés a demokráciáért! jelszóval szer­vezett kormányellenes megmozdu­lással egy időben néhány hazai és külföldi nagyvárosban szimpátia­tüntetést tartottak, követelve a szava­zatok újraszámolását s a kormányza­ti propaganda beszüntetését. Budapesten egy szónok együtt­működésre szólította fel az ellenzé­ket, egy másik pedig az április 8-i parlamenti választás eredményei­nek Fidesz általi megtrükközésére hívta fel a figyelmet. A szervezői csoporthoz tarto­zó Gulyás Balázs új és tisztessé­ges választást sürgetett. Gyetvai Viktor, a korábbi diáktünteté­sek egyik koordinátora pedig azt mondta, hogy a hét végén (ismét szombaton) még nagyobb demonstrációt tartanak. A budapesti megmozduláson több ellenzéki párt is képvisel­tette magát, de politikusaik nem mondtak beszédet. Megjelent Gyurcsány Ferenc exkormányfő, DK-elnök is, akire valaki rátámadt, de a testőrök lefogták. A kormány­hoz közel álló média Sors Györ­gyöt gyanítja a háttérben, miként Rogán Antal is. A miniszterel­nöki kabinetet vezető miniszter elmondta: megérti azt, hogy az ellenzéki pártok nem tudják elfo­gadni a választási eredményt, s a­ csalódottak az utcára vonulnak. Hozzáfűzte: a békés tüntetés egy demokratikus ország vitakultúrá­jának részét képezi. Szerinte az események mögött nem a kívülről mozgatott ellen­zéki pártok állnak; a tüntetést a Soros-hálózat szervezte, Soros pénzelte, mert ő az, aki nem tudja elfogadni a választási eredményt. Soros emberei továbbra is nyíltan és agresszíven beleavatkoznak a magyar belügyekbe. Rogán ezért politikai bolhacirkusznak nevezte a tiltakozásokat. A tüntetés mindenesetre inci­densektől mentesen ért véget az esti órákban, a magyar és az uniós himnusz meghallgatásával, illetve eléneklésével. (Forrás: MTI/hvg. hu/atv.hu/444.hu) A választási eredménnyel elégedetlen tömeg a Kossuth téren Orbán megvalósítja Trump álmát Orbán Viktor gazdasági modellje Donald Tump álmát valósítja meg - véli a Bloom­berg. Az amerikai hírügynök­ség szerint a magyar gazda­sági modell néhány eszköze az Egyesült Államokban is működőképes lenne. „A magyar kormányfő folya­matosan nyeri a választásokat, a globalizálódás áldozatait előnyben részesítő unortodox gazdaságpo­litikájának köszönhetően” - álla­pította meg hétvégi elemzésében a Bloomberg, majd feltette a kérdést: vajon megvalósítható-e Donald Trump amerikai elnök álma, hogy visszaszorítsa a globalizálódást és megsegítse annak kárvallottjait? A hírügynökség a választ is megadta. Eszerint a harmadik földcsuszamlásszerű győzelmével Orbán Viktor kormányfő, Fidesz­­elnök bebizonyította, hogy ezt meg lehet tenni, legalábbis egy ideig. A Magyarországgal foglalko­zó elemzés emlékeztet: Orbánt azzal vádolják, hogy önkény­uralmi kormányt alakít, orosz stílusú propagandagépezetet hoz létre, és az állampolgárok alapve­tő idegengyűlölő ösztöneire épít. Az elemző ehhez azonban hozzá­teszi: Magyarország „továbbra is működő demokrácia”, a Fidesz pedig olyan gazdaságpolitikának köszönheti sikerét, amely emel­te a béreket és csökkentette a munkanélküliséget. Az írás megemlíti, hogy amikor az Orbán-kormányt 2010-ben megválasztották, Magyaror­szág az összeomlás szélén állt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU által irányított, görög stílusú adósságprogrammal próbálkozott. Ám az Orbán-kabinet határozot­tan hozzálátott az állam pénzügye­inek rendezéséhez. Ennek köszönhetően az ország már 2011-ben 5,3 száza­lékos, 2012-ben pedig 2,4 száza­lékos gazdasági növekedést ért el, visszafizette az adósságot az EU-nak és az IMF-nek, közben csökkentette a külföldi valutában nyilvántartott tartozását. Ehhez a kormány államosította a magán­nyugdíjpénztárakat, 15 százalékos egykulcsos jövedelemadót vezetett be és 27 százalékra emelte az áfát, amely Európában a legmagasabb. Emellett különadókat vetett ki a külföldi cégek által uralt szekto­rokra és újraállamosított néhány kulcsfontosságú vállalatot, amelye­ket azután magyar beruházóknak, gyakran a szövetségeseinek és a barátainak adott el. A magyar gazdaságpolitikát bemutatva a hírügynökség felhívja a figyelmet a jövedelemadó csök­kentésére, a családoknak nyújtott nagylelkű adókedvezményekre és a külföldi adósság csökkentésére. Azt is megjegyzi, hogy a kormány 2010 óta 750 ezer munkahelyet teremtett. Orbán lényegében azt csinál­ta, amit Trump ígért: enyhítet­te a globalizálódás veszteseinek, elsősorban az alacsony jövedel­mű dolgozóknak a terheit. S ők a voksukkal honorálták ezt az ország legszegényebb vidékein - áll az elemzésben. A hírügynökség hangsúlyozza: az Orbán-kormány tapasztalatai relevánsak lehetnek az Egyesült Államok számára is. Az elem­ző szerint a magyarok néhány módszere működhetne az USA- ban is, „ha a republikánusoknak lenne bátorságuk kipróbálni őket”. (Forrás: MTI) Magyarország egypártrendszerré vált a Fidesz-KDNP ápri­lis 8-ai választási győzelme után, Orbán Viktorból pedig az EU „legveszélyesebb politikusa” lett - írja a Der Spiegel. A német hírmagazin szerint Orbánnak már volt 8 éve a „magyar demok­rácia kiüresítésére”, hatalmát pedig lopakodva terjesztette ki, fideszes embereket ültetve a fontos tisztségekbe. A lap úgy véli: az európai fővárosokban nincs erős akarat, hogy szembeszállja­­nak vele. (Forrás: MTI) RÖVIDEN A felvidéki deportáltakra emlékeztek A II. világháborút követő kényszerkitelepítések tragikus és értelmetlen epizódjai voltak történelmünknek, a csehszlo­vák politika nem érte el célját, nem tudta megvalósítani a homogén nemzetállamot - írta Semjén Zsolt minisz­terelnök-helyettes a komáromi képviselő-testület ünnepi ülésének részvevőihez szóló levelében. A Komárom-Eszter­­gom megyei településen szombaton emlékeztek a felvidé­ki kitelepítettekre. Az ülésen felolvasott levelében Semjén rámutatott: a kommunizmus évtizedei alatt még beszélni sem lehetett a II. világháború utáni idők magyar áldozata­iról, a megemlékezés pedig lehetetlennek tűnt. A magyar parlament 2012-ben nyilvánította a Felvidékről kitelepítet­tek emléknapjává április 12-t, mert 1947-ben ezen a napon kezdődött a szlovákiai magyar lakosság kitelepítése. Az alapot az 1945-ös Benes-dekrétumok szolgáltatták, amelyek értelmében Csehszlovákia nem szláv népességét megfosztot­ták állampolgárságától, vagyonától és állásától. Csaknem 170 ezer magyar hagyta el emiatt az országot, javait kényszerűen hátrahagyva. MTI-fotó A megemlékezés résztvevői a komáromi Monostori erődben Miniszternek üzent a KMKSZ A kárpátaljai magyarság képviselői továbbra is nyitottak a konzultációkra az ukrán kormánnyal az új oktatási törvény kisebbségeket érintő részeinek módosításáról. Ezt üzeni Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövet­ség (KMKSZ) elnöke Lilija Hrinevics oktatási miniszternek. A tárcavezető szerint ugyanis a kárpátaljai magyar közösség arról értesítette a minisztériumot, hogy az alkotmánybíróság döntéséig mindenféle konzultációt leállítanak a törvényről. Hrinevics ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy kormá­nya kész 2023-ig elhalasztani az oktatás nyelvét szabályozó törvényi cikkely életbe léptetését. A KMKSZ-elnök szerint a magyar közösség ezt teljes mértékben támogatja, miként azt is, hogy a jogszabály ne vonatkozzon a magániskolákra. Kezdődik az első világnap Kétnapos rendezvénysorozatot szerveznek Marosvásár­helyen április 18-án és 19-én a műemléki világnap alkal­mából. A városban ez lesz az első ilyen program. Másutt már 1984 óta rendszeresen megemlékeznek a műemlékek világnapjáról, ezzel is hangsúlyozva az értékek védelmének fontosságát. A marosvásárhelyi rendezvény az elmúlt évek művészettörténeti kutatási eredményeit ismerteti az érdek­lődőkkel városnéző séták, épületlátogatások formájában, de lesznek előadások is a helyi múzeum várbeli épületében. A közönség április 18-án megismerkedhet az egykori Hajós (Horea) utca építészeti értékeivel, és szakemberek által vezetett látogatásokra is sor kerül a Maros Megyei Múze­um műemléképületeiben: a Toldalagi-palotában, a Székely Iparmúzeumban, valamint a Kultúrpalotában. Külön séta keretében barangolható be a helyi művelődés kincsesháza, a Teleki Téka is. Áprlis 19-én a főtér fejlődéséről, az egyko­ri Kör (Cuza Voda) utca szecessziós lakóházairól, továbbá a várbeli régészeti ásatások eredményeiről számolnak be az érdeklődőknek. A többség bízik Kiskában A szlovák választók a politikai vezetőik közül leginkább Andrej Kiska államfőben bíznak (csaknem 67 százalékuk), a legkevésbé pedig Marian Kotlebában, a szélsőjobbol­dali Mi Szlovákiánk Néppárt (ESNS) elnökében - derül ki az AKO ügynökség legutóbbi felméréséből. A második legmegbízhatóbb politikusnak Peter Pellegrini kormány­főt tartják, akinek a népszerűsége 41 százalék. Bugár Béla, a Most - Híd és Richard Sulik, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke megosztott harmadik helyezést ért el, mindket­tőjük támogatottsága 37 százalék. A megbízható politikusok listáján a negyedik helyen Andrej Danko, a Szlovák Nemze­ti Párt (SNS) elnöke áll (elfogadottsága 35 százalékos), majd őt követi Boris Kollár, a Család Vagyunk (Sme rodina) elnöke (34 százalék). Robert Fico exkormányfő csak a nyol­cadik (24 százalék), a kilencedik helyen pedig Kotleba áll 21 százalékkal. (Forrás: MTI/Transindex.ro/Ujszo.com)

Next