Magyar Szó, 2018. április (75. évfolyam, 75-98. szám)

2018-04-10 / 81. szám

Nagybecskereken - immár hónapok óta - nem múlhat el egy hét sem, hogy ne tartanának vala­milyen vitaestet, vagy ne jelen­ne meg valakinek az álláspontja, közleménye a város nevének a megváltoztatásával kapcsolatban. A közvéleményt igencsak megosz­totta a kezdeményezés, hogy a Béga menti város a mostani Zrenjanin helyett vegye vissza a Petrovgrad nevet, amit (néhány évig) a két világháború között viselt. Nagybecskereken már többször kezdeményezték a város nevének a megváltoztatását. Egy referendu­mot is tartottak erről 1992-ben. De a részvétel 50 százalék alatti volt, ráadásul a szavazók többsége a Zrenjanin név megtartása mellett voksolt. Néhány évvel ezelőtt a Szerb Megújhodási Mozgalom, a Szerbiai Demokrata Párt és a Napred Petrovgrad tömörülés is (időközben megszűnt létezni) kezdeményezte a város nevének a megváltoztatását, de az nem került be a képviselő-testületi eljárásba.­ Három évvel ezelőtt pedig Nagybecskerek Újvidék, Belgrád és Bégaszentgyörgy felőli bejára­tainál új helységnévtáblák jelentek meg, amelyeken a város többnyelvű (szerb, magyar, román és szlovák) megnevezéseinek sorába bekerült a Petrovgrad megnevezés is. A cirill és latin betűkkel kiírt táblákat pedig nem is akárki, hanem a Városren­dezési Igazgatóság helyezte ki, így aztán a legnagyobb bánáti város, ha hivatalosan nem is, de új nevet (is) kapott. Az illetékesek szerint való­jában a városnak egy „történelmi, hagyományos” megnevezése került fel a táblára. Az eset egyik apropója pedig az, hogy 2015-ben volt nyolc­van éve annak, hogy Nagybecske­­rekből Petrovgrad lett. Az elmúlt év végén pedig megje­lent a legújabb városnév-változta­tási kezdeményezés. A Petrovgrad néven megalakult egyesület szerint ugyanis eljött az ideje annak, hogy a legnagyobb bánáti város Zren­janin helyett „kapja vissza” a Petrovgrad nevet És ez ne marad­jon a kezdeményezés szintjén, mint ahogy ez eddig már több­ször megtörtént, hanem konkrét lépések is történjenek ez irányban. Az egyesülethez, amelynek elnöke Budimir Jovanovic magánvállal­kozó, tizenkét szervezet csatlako­zott. A Svetosavlje, a Matica Srpska Baráti Egyesület, a Svetozar Moetic Szerb Mozgalom és mások. A kezdeményezést felkarolta az önkormányzati hatalom, és a további eljárásról a Cedomir Janjic polgár­­mester az illetékes minisztériumnál is érdeklődött. A Nagybecskere­­ki Szociális Fórum szerint viszont Nagybecskerek város önkormány­zata nem indíthatja meg a kezdemé­nyezést csak azért, mert az néhány nacionalista szervezet óhaja. Emlé­keztetnek, hogy amikor a Nagy­becskerek melletti Lazarevo (Lázár­­föld) nevét szándékozták (volna) Mladicevóra keresztelni (közvetle­nül a későbbi hágai elítélt letartóz­tatása után), akkor a nagybecskere­­ki VKT azt napirendre se tűzte. Egy ilyen kezdeményezésről csak akkor indulhat érdemi vita, ha ahhoz össze­gyűjtik a város területén élő szava­zati jogot élvező polgárok legalább tíz százalékának aláírását. Miros­lav Samardzic, a Nagybecskereki Szociális Fórum aktivistája szerint a kezdeményezés felkarolásának a célja az önkormányzat részéről az, hogy eltereljék a közvélemény figyel­mét a sokkal égetőbb problémákról, mint amilyen az ivóvíz kérdése. Tekintettel arra, hogy Nagy­becskerek bejáratánál levő helység­névtáblákon továbbra is szerepel a Petrovgrad megnevezés, a Szociális Fórum követeli azok eltávolítását. A táblán szerepelő felirat ugyan­is nem felel meg az ide vonatkozó törvényszabályoknak: Nagybecs­kerek szerb megnevezése (még) továbbra is Zrenjanin, nem pedig Petrovgrad. ■ K. I. NAGYBECSKEREKI SZOCIÁLIS FÓRUM Cseréljék le a (törvényellenes) helységnévtáblát! (Mintha) már megváltozott volna a város neve Kecskés István MONOSTORSZEG Kettős haszon A monostorszegi polgárok legutóbbi akciója egyszerre állt a környezet­­védelem és az általános egészségügyi ellátás szolgálatában. A helyi Bodrog Egyesület ugyanis akciót szervezett az üdítős- és sorosdobozok begyűjtésére, a dobozokat átadták újrahasznosításra, a kapott pénzen pedig gyógyászati fölszerelést vásároltak, amit a helyi egészségházban használnak majd. A megvásárolt fölszerelést a Bodrog Egyesület használatra átadta a Dr. Dorde Lazic Egészségháznak, amelynek keretében működik a monostorszegi rendelő is. Az átadáson Dusanka Golubovic, Zombor polgármester asszonya jelenlétében dr. Úri Emese, a zombori egész­ségház igazgatónője és dr. Dalibor Forgic, a Bodrog elnöke írta alá az adományozási megállapodást. Golubovic szerint a helyi egyesületnek sikerült megmozgatnia a monostorszegieket, akik együttesen tettek saját életminőségük javítása érdekében, az ilyen megmozdulások rászolgálnak a helyi önkormányzat figyelmére. Egyben köszönetet mondott az akcióban részt vevőknek. Úri doktornő elmondta, előfordul, hogy ha nem a közegészségügyben járatosak adományoznak gyógyászati eszközöket, olyan berendezéseket kapnak a rendelők, amelyek szükségesek ugyan, de ritkábban használják őket. A mostani donáció viszont telitalálat. Dr. Forgic, a Bodrog Egyesület elnöke köszönetet mondott az akció támogatóinak, köztük a Meditek cégnek, amely provízió nélkül, beszer­zési áron adta az egészségügyi fölszerelést, illetve annak az alapítvány­nak, amely közbenjárt, hogy az alumíniumdobozokat kedvező áron értékesíthessék. Az adományként átadott fölszerelés, a legkorszerűbb EKG-berendezés, elsősegély-táska, digitális mérlegek a csecsemők súlya és hossza megha­tározására, korszerű vérnyomásmérő, látásvizsgáló tesztek a gyerekek­nek, valamint egyéb, a felnőttek ellátását is szolgáló eszközök mintegy 3000 euróba kerültek. ■ JJ Úri, Golubovic és Forgié az adomány átadásán Sombor.rs Ricz Róbert T­íz évvel ezelőtt, 2008 februárjában tartotta meg első próbáját az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben a Dúdoló énekcsoport. Ma már húsz hölgy tevékenykedik Kisimre Szerda Anna vezetésével. A jubileumról ünnepi műsorral emlékeztek meg, amelyet pénteken, április 6-án, tartották meg telt ház előtt. Az esten vendégként fellépett a Mórahalmi Parasztkórus, a temeri­­ni Dalárda, a Botra férfikórus, az oromhegyesi Tisza Menti Zengő citerazenekar és a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vegyes kórusa, valamint a Fokos zenekar is. A műsor támo­gatója a budapesti Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és az óbecsei önkormányzat. - Nagyon fontos, hogy nemtől és kortól függetlenül mindenki tartozzon egy csoport­hoz, melynek tagjai azonos érdeklődési körű­ek, hiszen ez képezi a második családot egy­­egy személy életében. Épp ezért az asszonyok nemcsak énekelnek a próbákon, hanem barát­ságokat ápolnak, támogatást nyújtanak egymás­nak, elpanaszolják gondjaikat, tanácsokkal látják el egymást - mondja Anna, és azt is elmesélte, hogy a tagok kérték a csoport megalakulását. - 2007-ben Óbecse és a kultúrkör volt a házigazdája a Durindónak és a Gyöngyös­ Az éneklés lelki felüdülés Tízéves az óbecsei Dúdoló énekcsoport bokrétának. A közönség láthatta, hogy szinte minden magyar településről érkeztek énekcso­portok, szólisták, zenekarok, és hogy zömében az idősebb korosztály vesz részt ezen a rendez­vényen. Néhányan nehezményezték, hogy csak a fiatalok képviselték az óbecseieket, így a fesz­tivál után azonnal jelentkezett néhány asszony, hogy szeretnének énekelni, csoportot alakí­tani. Akkor azt mondtam, hogy ha lesznek tízen, jelentkezzenek, és indulhat a csoport. És jelentkeztek, tíznél többen, a létszám pedig azóta, mindannyiunk örömére, csak gyarap­szik - emlékszik vissza a kezdetekre a csoport művészeti vezetője. Az ünnepelteket Stefaniga Csaba, a Községi Tanács művelődéssel megbízott tagja köszöntötte, és további sikeres munkát kívánt a csoportnak. Az ünnepi műsor végén a Petőfi kultúrkör elnöksége virággal, oklevéllel és kis ajándékkal köszönte meg a kórus tagjainak a sokéves munkájukat.­­ Az éneklés lelki felüdülés, meditáció, aktív kikapcsolódás. A Dúdoló egy közösség, mely össze­­kovácsolódott az évek folyamán, egy nagy család, ahová tartozni jó - vallják a kórustagok PSMK A tízéves Dúdoló énekcsoport MmymSió kozelet@magyarszo.rs KÖZÉLET ÉJ RÖVIDEN MÓDOS Miért vágták ki az eperfákat? A határ menti Módos (Jaáa Törnie) lakosai meglepetéssel vették tudomásul, hogy a Batar mezőgazdasági vállalat dolgozói a napokban motorfűrésszel kivágtak több száz eperfát a falu hatá­rában. Annál is inkább, mivel szélvédő övezetként, pontosan tíz évvel ezelőtt ültették el ezeket a fákat, méghozzá ugyanennek a vállalatnak a kivitelezésében. Oroszországi és magyarorszá­gi tapasztalatokat figyelembe véve erdősítettek akkoriban, és a termőföld megvédése céljából több tíz hektárnyi erdős területet létesítettek Arra pedig igencsak szükség van arrafelé, mivel az amúgy is erdőkben gyér Közép-Bánát területén éppen itt, a szécsányi községben van a legkevesebb erdő: míg a régióban az erdős terület aránya két százalék alatt van, addig az említett községben alig 0,37 százaléka az összes terü­letnek. Tekintet­tel Bánát múlt­jára - amikor nagy becsben tartották az eperfát és szigo­r . . .... rúan büntették Ennyi maradt az eperfákból azt, aki netán kivágott volna egyet is -, nem véletlenül választották a fásítók az eperfát. Az elmúlt egy évtized alatt pedig az eperfasor lassan kezdett a település szimbólumává válni. Míg a helybéliek nem értik, miért is kellett a fákat kivágni, addig az időközben tulaj­donost cserélt vállalatban azt mondják, hogy abban nem látnak semmi különlegeset. Egyrészt, mert egy magántulajdonban levő területen történt, másrészt azért, mert szerintük nem vágták ki, hanem csak megmetszették a fákat, mivel szerintük túl maga­sak voltak már. ■ K. I. ZOMBOR Szépítik a közterületeket A Zelenijo kommunális közvállalat megkezdte a füves közterü­letek kaszálását. Szokás szerint a városmagot övező körutak­­ról indultak a fűnyírók, majd a központba vezető utcákban folytatták a munkát. Ez csak a szezon kezdete, a kaszálás április második felében is folytatódik, amikor már jobban burjánzik a pázsit. A Cistoca egyébként tavaly több mint ötmillió négyzetméte­ren kaszálta le, gyűjtötte össze és szállította el a város területén a füvet. A kaszálással egyetemben megindult a virágágyások megújítása is a tereken és a parkokban. A Sztapári úton koráb­ban az illetékes felügyelő szerv meghagyására el kellett távo­lítani 42 elaggott vagy elkorhadt, a közbiztonságot fenyegető állagú bogyófát (celtist). Ezek helyére a Zelenijo dolgozói 50 facsemetét ültettek. A kis bogyófák 12 évesek és már 2,5 méter magasak. A fasorok megújí­tása a Matija Gubec utcában folytatódik 20 új facsemeté­ik­kel, majd a Rade 's3 Koncar utca kerül a sorra, ahol 68­­1 fát ültetnek el. A Bogyófákat ültettek a Sztapári úton Zelenile emellett az idén még a Rade Drakulic és az Ilija Bircanin utcában tervez fásítást. A közvállalat dolgozói különben tavaly 3062 fát metszettek meg, 301-et pedig kivágtak és eltávolítottak, miként 372 tuskót is. Városi nagytakarítás Április harmadikán vette kezdetét a hagyományos, a Tisztaság hónapja elnevezésű akció, amelynek során a helyi önkormány­zat anyagi támogatása mellett a Cistoca kommunális közválla­lat eltakarítja a város és a falvak utcáiból a darabos hulladékot. A peremvárosi Bükkszállás településről indult a nagytakarítás, és 4-5 héten át tart, az elszállításra váró szemét mennyiségétől függően. Az immár 55 éve folyamatosan megrendezett lomtalanítás során a város 350 utcájából viszik el a nem háztartási hulladé­kot, ezt a közvállalat rendes tevékenysége során a szeméttelepre szállítja, majd a falvak kerülnek sorra. Időközben felszámolják az illegális szemétlerakókat mind a városban, mind a falvakban. A lomtalanítás első napja során 720 m3 hulladékot gyűjtött be a Cistoca. Ez az utóbbi években átlagos mennyiségnek számít, és arra mutat, hogy a polgárok hozzászoktak háztartásuk és udvaruk kora tavaszi nagytakarításához. Egy-egy ilyen akció során a városból megközelítőleg 10 000 m3 szemetet tüntetnek el, a falvakban, ahol négy éve tartanak lomtalanítást, mintegy 6000 m3-t. A falvakban a lakosoknak maguknak kell a szemetet bedobálni a kihelyezett, 5 köbméter űrtartalmú konténerekbe, de bármit és bármilyen mennyiségben kidobhatnak, a Cistoca mindent elszállít. ■ szikics Kecskés István A MAGYAR SZÓ TERJESZTŐOSZTÁLYA Horgoson LAPKIHORDÓT keres az előfizetők újságának kézbesítéséhez. A KÖVETKEZŐ TELEFONSZÁMOKON JELENTKEZHETNEK: 021/557-304,021/557-244.

Next