Magyar Szó, 2018. április (75. évfolyam, 75-98. szám)
2018-04-10 / 81. szám
Nagybecskereken - immár hónapok óta - nem múlhat el egy hét sem, hogy ne tartanának valamilyen vitaestet, vagy ne jelenne meg valakinek az álláspontja, közleménye a város nevének a megváltoztatásával kapcsolatban. A közvéleményt igencsak megosztotta a kezdeményezés, hogy a Béga menti város a mostani Zrenjanin helyett vegye vissza a Petrovgrad nevet, amit (néhány évig) a két világháború között viselt. Nagybecskereken már többször kezdeményezték a város nevének a megváltoztatását. Egy referendumot is tartottak erről 1992-ben. De a részvétel 50 százalék alatti volt, ráadásul a szavazók többsége a Zrenjanin név megtartása mellett voksolt. Néhány évvel ezelőtt a Szerb Megújhodási Mozgalom, a Szerbiai Demokrata Párt és a Napred Petrovgrad tömörülés is (időközben megszűnt létezni) kezdeményezte a város nevének a megváltoztatását, de az nem került be a képviselő-testületi eljárásba. Három évvel ezelőtt pedig Nagybecskerek Újvidék, Belgrád és Bégaszentgyörgy felőli bejáratainál új helységnévtáblák jelentek meg, amelyeken a város többnyelvű (szerb, magyar, román és szlovák) megnevezéseinek sorába bekerült a Petrovgrad megnevezés is. A cirill és latin betűkkel kiírt táblákat pedig nem is akárki, hanem a Városrendezési Igazgatóság helyezte ki, így aztán a legnagyobb bánáti város, ha hivatalosan nem is, de új nevet (is) kapott. Az illetékesek szerint valójában a városnak egy „történelmi, hagyományos” megnevezése került fel a táblára. Az eset egyik apropója pedig az, hogy 2015-ben volt nyolcvan éve annak, hogy Nagybecskerekből Petrovgrad lett. Az elmúlt év végén pedig megjelent a legújabb városnév-változtatási kezdeményezés. A Petrovgrad néven megalakult egyesület szerint ugyanis eljött az ideje annak, hogy a legnagyobb bánáti város Zrenjanin helyett „kapja vissza” a Petrovgrad nevet És ez ne maradjon a kezdeményezés szintjén, mint ahogy ez eddig már többször megtörtént, hanem konkrét lépések is történjenek ez irányban. Az egyesülethez, amelynek elnöke Budimir Jovanovic magánvállalkozó, tizenkét szervezet csatlakozott. A Svetosavlje, a Matica Srpska Baráti Egyesület, a Svetozar Moetic Szerb Mozgalom és mások. A kezdeményezést felkarolta az önkormányzati hatalom, és a további eljárásról a Cedomir Janjic polgármester az illetékes minisztériumnál is érdeklődött. A Nagybecskereki Szociális Fórum szerint viszont Nagybecskerek város önkormányzata nem indíthatja meg a kezdeményezést csak azért, mert az néhány nacionalista szervezet óhaja. Emlékeztetnek, hogy amikor a Nagybecskerek melletti Lazarevo (Lázárföld) nevét szándékozták (volna) Mladicevóra keresztelni (közvetlenül a későbbi hágai elítélt letartóztatása után), akkor a nagybecskereki VKT azt napirendre se tűzte. Egy ilyen kezdeményezésről csak akkor indulhat érdemi vita, ha ahhoz összegyűjtik a város területén élő szavazati jogot élvező polgárok legalább tíz százalékának aláírását. Miroslav Samardzic, a Nagybecskereki Szociális Fórum aktivistája szerint a kezdeményezés felkarolásának a célja az önkormányzat részéről az, hogy eltereljék a közvélemény figyelmét a sokkal égetőbb problémákról, mint amilyen az ivóvíz kérdése. Tekintettel arra, hogy Nagybecskerek bejáratánál levő helységnévtáblákon továbbra is szerepel a Petrovgrad megnevezés, a Szociális Fórum követeli azok eltávolítását. A táblán szerepelő felirat ugyanis nem felel meg az ide vonatkozó törvényszabályoknak: Nagybecskerek szerb megnevezése (még) továbbra is Zrenjanin, nem pedig Petrovgrad. ■ K. I. NAGYBECSKEREKI SZOCIÁLIS FÓRUM Cseréljék le a (törvényellenes) helységnévtáblát! (Mintha) már megváltozott volna a város neve Kecskés István MONOSTORSZEG Kettős haszon A monostorszegi polgárok legutóbbi akciója egyszerre állt a környezetvédelem és az általános egészségügyi ellátás szolgálatában. A helyi Bodrog Egyesület ugyanis akciót szervezett az üdítős- és sorosdobozok begyűjtésére, a dobozokat átadták újrahasznosításra, a kapott pénzen pedig gyógyászati fölszerelést vásároltak, amit a helyi egészségházban használnak majd. A megvásárolt fölszerelést a Bodrog Egyesület használatra átadta a Dr. Dorde Lazic Egészségháznak, amelynek keretében működik a monostorszegi rendelő is. Az átadáson Dusanka Golubovic, Zombor polgármester asszonya jelenlétében dr. Úri Emese, a zombori egészségház igazgatónője és dr. Dalibor Forgic, a Bodrog elnöke írta alá az adományozási megállapodást. Golubovic szerint a helyi egyesületnek sikerült megmozgatnia a monostorszegieket, akik együttesen tettek saját életminőségük javítása érdekében, az ilyen megmozdulások rászolgálnak a helyi önkormányzat figyelmére. Egyben köszönetet mondott az akcióban részt vevőknek. Úri doktornő elmondta, előfordul, hogy ha nem a közegészségügyben járatosak adományoznak gyógyászati eszközöket, olyan berendezéseket kapnak a rendelők, amelyek szükségesek ugyan, de ritkábban használják őket. A mostani donáció viszont telitalálat. Dr. Forgic, a Bodrog Egyesület elnöke köszönetet mondott az akció támogatóinak, köztük a Meditek cégnek, amely provízió nélkül, beszerzési áron adta az egészségügyi fölszerelést, illetve annak az alapítványnak, amely közbenjárt, hogy az alumíniumdobozokat kedvező áron értékesíthessék. Az adományként átadott fölszerelés, a legkorszerűbb EKG-berendezés, elsősegély-táska, digitális mérlegek a csecsemők súlya és hossza meghatározására, korszerű vérnyomásmérő, látásvizsgáló tesztek a gyerekeknek, valamint egyéb, a felnőttek ellátását is szolgáló eszközök mintegy 3000 euróba kerültek. ■ JJ Úri, Golubovic és Forgié az adomány átadásán Sombor.rs Ricz Róbert Tíz évvel ezelőtt, 2008 februárjában tartotta meg első próbáját az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben a Dúdoló énekcsoport. Ma már húsz hölgy tevékenykedik Kisimre Szerda Anna vezetésével. A jubileumról ünnepi műsorral emlékeztek meg, amelyet pénteken, április 6-án, tartották meg telt ház előtt. Az esten vendégként fellépett a Mórahalmi Parasztkórus, a temerini Dalárda, a Botra férfikórus, az oromhegyesi Tisza Menti Zengő citerazenekar és a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vegyes kórusa, valamint a Fokos zenekar is. A műsor támogatója a budapesti Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és az óbecsei önkormányzat. - Nagyon fontos, hogy nemtől és kortól függetlenül mindenki tartozzon egy csoporthoz, melynek tagjai azonos érdeklődési körűek, hiszen ez képezi a második családot egyegy személy életében. Épp ezért az asszonyok nemcsak énekelnek a próbákon, hanem barátságokat ápolnak, támogatást nyújtanak egymásnak, elpanaszolják gondjaikat, tanácsokkal látják el egymást - mondja Anna, és azt is elmesélte, hogy a tagok kérték a csoport megalakulását. - 2007-ben Óbecse és a kultúrkör volt a házigazdája a Durindónak és a Gyöngyös Az éneklés lelki felüdülés Tízéves az óbecsei Dúdoló énekcsoport bokrétának. A közönség láthatta, hogy szinte minden magyar településről érkeztek énekcsoportok, szólisták, zenekarok, és hogy zömében az idősebb korosztály vesz részt ezen a rendezvényen. Néhányan nehezményezték, hogy csak a fiatalok képviselték az óbecseieket, így a fesztivál után azonnal jelentkezett néhány asszony, hogy szeretnének énekelni, csoportot alakítani. Akkor azt mondtam, hogy ha lesznek tízen, jelentkezzenek, és indulhat a csoport. És jelentkeztek, tíznél többen, a létszám pedig azóta, mindannyiunk örömére, csak gyarapszik - emlékszik vissza a kezdetekre a csoport művészeti vezetője. Az ünnepelteket Stefaniga Csaba, a Községi Tanács művelődéssel megbízott tagja köszöntötte, és további sikeres munkát kívánt a csoportnak. Az ünnepi műsor végén a Petőfi kultúrkör elnöksége virággal, oklevéllel és kis ajándékkal köszönte meg a kórus tagjainak a sokéves munkájukat. Az éneklés lelki felüdülés, meditáció, aktív kikapcsolódás. A Dúdoló egy közösség, mely összekovácsolódott az évek folyamán, egy nagy család, ahová tartozni jó - vallják a kórustagok PSMK A tízéves Dúdoló énekcsoport MmymSió kozelet@magyarszo.rs KÖZÉLET ÉJ RÖVIDEN MÓDOS Miért vágták ki az eperfákat? A határ menti Módos (Jaáa Törnie) lakosai meglepetéssel vették tudomásul, hogy a Batar mezőgazdasági vállalat dolgozói a napokban motorfűrésszel kivágtak több száz eperfát a falu határában. Annál is inkább, mivel szélvédő övezetként, pontosan tíz évvel ezelőtt ültették el ezeket a fákat, méghozzá ugyanennek a vállalatnak a kivitelezésében. Oroszországi és magyarországi tapasztalatokat figyelembe véve erdősítettek akkoriban, és a termőföld megvédése céljából több tíz hektárnyi erdős területet létesítettek Arra pedig igencsak szükség van arrafelé, mivel az amúgy is erdőkben gyér Közép-Bánát területén éppen itt, a szécsányi községben van a legkevesebb erdő: míg a régióban az erdős terület aránya két százalék alatt van, addig az említett községben alig 0,37 százaléka az összes területnek. Tekintettel Bánát múltjára - amikor nagy becsben tartották az eperfát és szigor . . .... rúan büntették Ennyi maradt az eperfákból azt, aki netán kivágott volna egyet is -, nem véletlenül választották a fásítók az eperfát. Az elmúlt egy évtized alatt pedig az eperfasor lassan kezdett a település szimbólumává válni. Míg a helybéliek nem értik, miért is kellett a fákat kivágni, addig az időközben tulajdonost cserélt vállalatban azt mondják, hogy abban nem látnak semmi különlegeset. Egyrészt, mert egy magántulajdonban levő területen történt, másrészt azért, mert szerintük nem vágták ki, hanem csak megmetszették a fákat, mivel szerintük túl magasak voltak már. ■ K. I. ZOMBOR Szépítik a közterületeket A Zelenijo kommunális közvállalat megkezdte a füves közterületek kaszálását. Szokás szerint a városmagot övező körutakról indultak a fűnyírók, majd a központba vezető utcákban folytatták a munkát. Ez csak a szezon kezdete, a kaszálás április második felében is folytatódik, amikor már jobban burjánzik a pázsit. A Cistoca egyébként tavaly több mint ötmillió négyzetméteren kaszálta le, gyűjtötte össze és szállította el a város területén a füvet. A kaszálással egyetemben megindult a virágágyások megújítása is a tereken és a parkokban. A Sztapári úton korábban az illetékes felügyelő szerv meghagyására el kellett távolítani 42 elaggott vagy elkorhadt, a közbiztonságot fenyegető állagú bogyófát (celtist). Ezek helyére a Zelenijo dolgozói 50 facsemetét ültettek. A kis bogyófák 12 évesek és már 2,5 méter magasak. A fasorok megújítása a Matija Gubec utcában folytatódik 20 új facsemetéikkel, majd a Rade 's3 Koncar utca kerül a sorra, ahol 681 fát ültetnek el. A Bogyófákat ültettek a Sztapári úton Zelenile emellett az idén még a Rade Drakulic és az Ilija Bircanin utcában tervez fásítást. A közvállalat dolgozói különben tavaly 3062 fát metszettek meg, 301-et pedig kivágtak és eltávolítottak, miként 372 tuskót is. Városi nagytakarítás Április harmadikán vette kezdetét a hagyományos, a Tisztaság hónapja elnevezésű akció, amelynek során a helyi önkormányzat anyagi támogatása mellett a Cistoca kommunális közvállalat eltakarítja a város és a falvak utcáiból a darabos hulladékot. A peremvárosi Bükkszállás településről indult a nagytakarítás, és 4-5 héten át tart, az elszállításra váró szemét mennyiségétől függően. Az immár 55 éve folyamatosan megrendezett lomtalanítás során a város 350 utcájából viszik el a nem háztartási hulladékot, ezt a közvállalat rendes tevékenysége során a szeméttelepre szállítja, majd a falvak kerülnek sorra. Időközben felszámolják az illegális szemétlerakókat mind a városban, mind a falvakban. A lomtalanítás első napja során 720 m3 hulladékot gyűjtött be a Cistoca. Ez az utóbbi években átlagos mennyiségnek számít, és arra mutat, hogy a polgárok hozzászoktak háztartásuk és udvaruk kora tavaszi nagytakarításához. Egy-egy ilyen akció során a városból megközelítőleg 10 000 m3 szemetet tüntetnek el, a falvakban, ahol négy éve tartanak lomtalanítást, mintegy 6000 m3-t. A falvakban a lakosoknak maguknak kell a szemetet bedobálni a kihelyezett, 5 köbméter űrtartalmú konténerekbe, de bármit és bármilyen mennyiségben kidobhatnak, a Cistoca mindent elszállít. ■ szikics Kecskés István A MAGYAR SZÓ TERJESZTŐOSZTÁLYA Horgoson LAPKIHORDÓT keres az előfizetők újságának kézbesítéséhez. A KÖVETKEZŐ TELEFONSZÁMOKON JELENTKEZHETNEK: 021/557-304,021/557-244.