Magyar Szó, 2018. május (75. évfolyam, 99-123. szám)

2018-05-23 / 116. szám

2KÜLFÖLD kulfold@magyarszo­ rs­atetttfie OVIDÉN Hőség pusztít Pakisztánban Több mint hatvan ember halt meg a Pakisztán déli részén fekvő, húszmillió lakosú Karacsiban a napokban uralkodó nagy hőség miatt. Az áldozatok többsége a ramadán miatt böjtölő ember. A nemrég kezdődött böjti hónapban ugyanis napkeltétől napnyugtáig sem enniük, sem inniuk nem szabad a hithű muszlimoknak, ami eléggé megterheli a szervezetet. Hétfőn 44 Celsius-fokot mértek a városban. Meteorológusok szerint egészen csütörtökig elhúzódhat a kánikula. A helyi kórházakban már rendkívüli készültséget vezettek be, mert 2015-ben - hasonló időjárási körülmények miatt - több mint kétezren vesztették életüket. Karacsi közelében a múlt hónap végén csaknem 50,2 Celsius-fokot jegyeztek fel, így az lett a valaha regisztrált legforróbb áprilisi nap a Földön. A szomszédos Indiában a Nipah-vírus pusztít, amely ellen nincs is gyógyszer. Az ország déli részében már tíz ember halálát okozta. Pokolgépek gyilkoltak a műhelyben Legalább 16 ember, köztük a biztonsági erők négy tagja meghalt, 38 pedig megsebesült tegnap az Afganisztán déli részén található Kandahárban bekövetkezett két robbanásban. Sok gyerek is életét vesztette, és félő, hogy az áldozatok száma tovább emelkedik. A sebesültek között rendőrségi és titkosszol­gálati alkalmazottak is vannak. A robbanószert két konténer­be rejtették egy autószerelő-műhelyben. Az afgán hírszerzés szerint a pokolgépeket idejében felfedezték, ám felrobbantak, mielőtt még hatástalanították volna őket. Felakasztják a belgiumi dzsihadistát Kötél általi halálra ítéltek tegnap Irakban egy belga dzsiha­distát, aki az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet tagja volt. A 30 éves Tarik Jadaoun több videofelvételen támadásokkal fenyegette meg Belgiumot és Franciaországot. Az IÁ-hoz 2014-ben csatlakozott Abu Hamza al-Belgiki néven. A fő vádpontok az IÁ kötelékében folytatott harci tevékenységére vonatkoztak. A kihallgatáson beismerte: többször vett részt harci cselekményekben, s azt is, hogy Európában elkövetett terrortámadásokhoz is köze van. Két olyan merényletet is említett, amelyek halálos áldozatokat követeltek. Elárulta azt is, hogy az IÁ több terroristája rejtőzködik Európában. Irak­ban eddig több mint háromszáz embert - köztük mintegy száz külföldit - ítéltek halálra az IÁ-hoz fűződő kapcsolataik miatt. Hasonló vádak miatt nagyjából ugyanennyi vádlottra szabtak ki életfogytig tartó börtönbüntetést. Iraktól távol, Burkina Fasóban is kiterjedt hajsza folyik a dzsihadisták után. Az utóbbi hónapokban már száz embert vettek őrizet­be az afrikai országban terrorizmus miatt. Több letartózta­tottnál robbanóanyagot is találtak. A fővárosban, Ouaga­dougouban tegnap három feltételezett terroristával végeztek tűzharcban a rendőrök. Ellenőrök mennének Észak-Koreába Teljes a bizonytalanság akörül, hogy találkozik-e júniusban Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak­koreai vezető. Phenjan sorozatban fogalmazza meg kifogásait, s így már maga Trump se tudja, lesz-e megbeszélés vagy nem. Sőt az is lehet, hogy - miként arról legutóbb alelnöke, Mike Pence beszámolt - meggondolja magát, és visszalép, miután Phenjan megkérdőjelezte a csúcstalálkozót. Ennek ellenére az Átfogó Atomcsend Egyezmény Szervezete (CTBTO) arról biztosította Phenjant, hogy felkérés esetén ellenőrizné Észak- Korea fő nukleáris kísérleti telepének kilátásba helyezett bezárását. A CTBTO jelezte: olyan technikai eszközei vannak, amelyekkel a terület lezárását hitelesíteni tudja bármely megállapodás számára. Phenjantól azonban még nem kapott felkérést erre. Észak-Korea hat kísérleti atomrobbantást hajtott végre 2006 óta a Mantap-hegy belsejében létesített alagútrend­szerben. Phenjan nemrég közölte: május 23-a és 25-e között bezárja a Punggjeri telepet. A kommunista állam az eseményre csak a nemzetközi média képviselőit hívta meg, akiknek első csoportja tegnap érkezett meg Phenjanba. Nincs köztük azon­ban egy dél-koreai újságíró sem, mert Szöul és Phenjan ismét hajba kapott. A CTBTO ugyanakkor megjegyzi: az újságírók számára biztosított kétnapos helyszíni szemle túlságosan rövid ahhoz, hogy hitelt érdemlően meggyőződhessenek a nukleáris kísérleti telep bezárásáról. Ebola ellen oltják a kongóiakat Megkezdődött az ebola elleni védőoltási kampány a Kongói Demokratikus Köztársaság északnyugati tartományi központ­jában, Mbandakában, hogy útját állják a járványnak, amely már a vidéki településekről a­ milliós városok felé közele­dik. Eddig már 27 ember halálát okozta az ebola az afrikai országban. Az egészségügyi minisztérium további 49 beteg­ről tud, akik közül 22-nél már kimutatták az ebolát, 21-nél lehetséges a fertőzés, 6-nál pedig gyanítható. A legveszé­lyeztetettebb városokban hamarosan megkezdik az oltá­sok beadását. A hét elején az országban 7500 védőoltás volt, további 8000 pedig a következő napokban érkezik. (Forrás: MTI/Reuters/AP/EFE/AFP/dpa) 2018. május 23., szerda Népi pofonnal vágnának vissza Pompeónak Nehéz megállapítani, mi a célja Irán­nal az amerikai kormányzatnak. Külö­nösen azok után, hogy Washington a héten szigorú követelményeket támasz­tott az országgal szemben, és meg is fenyegette. Teherán és az EU emiatt élesen bírálta az USA-t. Egy katonai parancsnok pedig megüzente: az iráni­ak szájon vágják az amerikai külügy­minisztert és támogatóit. Teherán megvádolta Washingtont, hogy rezsimváltást akar kieszközölni Iránban. A vélemény azután fogalmazódott meg, hogy Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügy­minisztere hétfőn ismertette az Iránra vonat­kozó új amerikai stratégiát. Ez elvárásokat és fenyegetéseket is tartal­maz. Pompeo követeli, hogy Irán vonuljon ki Szíriából és Jemenből, ismerje el a 2015. évi többhatalmi atomalku (JCPOA) valódi célja­it, engedje szabadon amerikai foglyait és az USA-val szövetséges államok fogságban lévő állampolgárait, s állítsa le a nukleáris töltetek hordozására is alkalmas rakéták fejlesztését. Ha erre nem hajlandó, és nem változtat magatartásán, olyan szigorú amerikai szankci­ókkal számolhat, amilyeneket még nem látott a világ. Jelezte ugyanakkor, hogy Washing­ton új nemzetközi szerződést akar Iránnal, és kész a diplomáciai kapcsolatok teljes körű felújítására, ha Teherán felhagy „rosszindulatú magatartásával”. Hasszán Rohani iráni elnök élesen bírálta az elhangzottakat. Közölte: a mai világ már nem fogadja el, hogy az USA döntsön helyette, ezek az idők elmúltak. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügy­miniszter is reagált az új stratégiára. Szerin­te a csalárd amerikai diplomácia visszatér a régi megszokásokhoz: korrupt, külön érde­kek diktálta téveszmék és kudarcos politikák rabjaként ugyanazokat a rossz döntéseket ismétli meg, s ezért ugyanazok a károk érik majd, mint korábban. Irán mindeközben az Egyesült Államok nélküli JCPOA-megoldá­­sokon dolgozik. A legharciasabb véleményt tegnap fogal­mazta meg Iszmail Kouszári, a Forradalmi gárda egyik parancsnoka. Kijelentette: az iráni nép majd jól szájon vágja Pompeót és támogatóit. Az USA által felrúgott atomalkut támo­gató EU kül- és biztonságpolitikai főképvi­selője sem kímélte a Pompeo-féle stratégiát. Federica Mogherini megjegyezte: Pompeo beszédéből nem derült ki, hogy az atomalku­ból történt amerikai kilépéssel miként válik biztonságosabbá a Közel-Kelet. Hangsúlyozta: nem szabad befagyasztani a gazdasági kapcso­latokat Iránnal. Pompeo ismertetője után a politikai elem­zők már a tényleges amerikai szándékot talál­gatják, hiszen egy ilyen bejelentéstől, ultimá­tumtól nem sok minden szokott megváltozni. Iránt katonailag megtámadni nagyon veszé­lyes lenne, az eredmény pedig kétséges. A kilátásba helyezett példátlan szankciók pedig csak akkor válthatnák be a hozzájuk fűzött amerikai reményeket, ha az EU, Oroszország és Kína is támogatná őket. Ám erről szó sincs, az utóbbiak épphogy ellenzik az Irán elleni büntetőintézkedéseket. Az eddigi tapasztalatok alapján inkább az tűnik valószínűbbnek, hogy Washington végül tárgyal Teheránnal. Ebben az esetben megis­métlődhet az Észak-Korea és Kína esetében alkalmazott forgatókönyve, amely a kezdeti időszakra kemény bírálatokat és szópárbajokat javasol, a későbbiekre pedig szelídebb hangne­mű megbeszéléseket. Ez Pekinggel eredmény­re vezetett. Phenjan vonatkozásában még nem tudni semmit. (Forrás: MTI/Reuters) AP „Fejedelmi” Macron, ismeretlen miniszterek Rég nem volt Franciaor­szágnak olyan reflektorfényben fürdő államfője, mint Emmanu­el Macron, miközben a minisz­terei teljesen ismeretlenek. A Le Figaro napilap közvé­lemény-kutatása azt állapította meg, hogy a legtöbb embernek fogalma sincs arról, kit tisztel­jen egy-egy szaktárca élén. Hírét se hallotta például annak, hogy ki a kultuszminiszter, illetve a szóban forgó hölgyről kivéte­lesen azért mégis rebesgetnek valamit - azt, hogy „baloldali radikális” hírében áll. Arra a kérdésre, hogy ki foglalkozik a gazdasággal, az egészségüggyel, a megkérdezettek csak legyinte­nek. A közömbösség okára pedig azt a magyarázatot adják, hogy a kormánytagok lélektelen funkci­onáriusok, technokraták. Összességében tíz francia közül hat elégedetlen a kormán­nyal. A személyes biztonság hiánya miatt 53 százalék, a közoktatás állapotáért 54, az igazságtalan gazdasági és szoci­ális viszonyok miatt pedig 64 százalék mozgolódik. Macron a jelek szerint magá­nyosan néz szembe a közhangu­lattal, nincs kormányzati „védő­pajzsa”. Az embereit szubjektív megfontolások alapján választ­ja ki, miután az igazgatás már a hivatali elődje, Francois Hollande idején „szétfoszlott”. A szakértők ezért a minisztéri­umok folyosóin suttogásokból gyűjtögetik tapasztalataikat. Az egyik államtitkár névtelenül úgy jellemezte a helyzetet, hogy úgy másfél évtizede a kormányzat olyanokból áll össze, akik undo­rodnak egymástól. A kabinetnek e fölfogás szerint mindössze egyetlen olyan tagja van, akinek a neve valamennyire közismert. Ez a személy nem más mint Édouard Philippe kormányfő, akinek egy éve még a hírét sem hallották, mostanra legalább a lakosság 20 százaléka sejt róla valamit. Miközben a vezető pári­zsi lapok a kormány tagjainak a „szürkeségéről” cikkeznek, a Le Monde napilap két törté­nész tolmácsolásában csokor­ba szedte az államfő eddigi egy esztendejének a jellegzetességeit. A „királyi utat” bemutató írás szerint Macron estélyeket rendez válogatott személyiségekkel, és régi korok hangulatát, az ország múltjának a monarchikus vonat­kozásait eleveníti föl. Egyes poli­tikai eseményeket kastélyokban, várakban, hajdani erődítmé­nyekben rendeznek meg. A tanulmány történész szer­zői szerint Macron a legszíve­sebben fejedelmi környezetbe helyezné egész saját tevékeny­ségét, és rangjának, hírnevének emelésére nem annyira tapasz­talt, találékony politikusokra van szüksége, hanem éppenséggel szürke figurákra, akik az ő köze­lében sápadtak, jelentéktelenek. (Forrás: nepszava.hu) Mindig reflektorfényben: Emmanuel Macron francia elnök lunion.fr Tízezrek sztrájkoltak és tüntettek Franciaországban Folytatás az 1. oldalról Azóta a kormány és az érintett érdek­­képviseleti szervezetek megkezdték az egyeztetéseket a bejelentett reformokról. Időközben mindegyik szakszervezet úgy döntött, hogy sztrájkra szólít fel a kormány terve ellen­ . A tegnapi figyelmeztető munkabeszün­tetés érintette a közoktatást, a tömegköz­lekedést, az energiatermelést, az egészség­ügyet, a közmédiát, a postát, a munkaügyi hivatalokat, de még a meteorológiai szol­gálatot is. Az illetékesek ezért arra kérték a légi­társaságokat, hogy előzetesen töröljék a járataik húsz százalékát Párizsban, Lyonban és Marseille-ben. Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter előzőleg azt mondta, hogy az iskolákban nem igazán érződik majd a sztrájk hatása, mert vélhetően a tanárok kevesebb mint negyede nem dolgozik majd. A szakszervezetek azzal vágtak vissza neki, hogy a tanárok harma­da már előre jelezte részvételét a tegnapi munkabeszüntetésen. A legnagyobb arányban az egészségügyi dolgozók sztrájkoltak, ám a szakszervezetek szerint a kórházi betegek nem érezték meg a tiltakozást, ellátásuk biztosítása folyama­tos volt. A kilenc szakszervezet elsősorban a kormány reformjának irányvonalát ítéli el, amely szerintük támadás a közalkalmazot­taknak a magánszférában dolgozókhoz képest megkülönböztetett státusa ellen. Franciaor­szágban eddig a magán- és a közszféra között lehetetlen volt az átjárás egy munkavállaló számára. A kormány a reformmal ezt szeret­né megkönnyíteni, és az alkalmi szerződéssel történő foglalkoztatást általánossá tenni a közszférában is. Olivier Dussopt közszolgálatért felelős államtitkár szerint a kormány nem kérdője­lezi meg a közalkalmazottak státusát, hanem egyszerűen modernizálni kívánja. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a szakszervezetek csak úgy tudnák meghátrá­lásra késztetni a kormányt, ha a különböző területeken jelentkező tiltakozások egységes mozgalommá nőnének ki. Ennek jelenleg nem látni a jelét. A Via Voice közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint a franciák 49 százaléka nem támogatja az újabb tiltakozást, és csak 40 százalékuk tartja jogosnak. (Forrás: MTI)

Next