Magyar Szó, 2018. június (75. évfolyam, 124-149. szám)

2018-06-27 / 146. szám

2018. június 27. szerda Atafia A nosztalgia labirintusa Magyarkanizsán A labirintusok és alagutak városává kiált­ható ki lassan Magyarkanizsa, ahol mindig történik valami. Hol ezért, hol azért érezhet­jük, hogy a csönd városába bekúszik a pezs­gés, és vannak olyan emberek, akár helyiek, akár távolabbról érkezők, akik tesznek arról, hogy ne negatív értelmet nyerjen ez a jelző. Sokkal inkább utal a megnyugvásra, ugyan­is Magyarkanizsának több olyan szeglete is van, ahol az ember lelki békére lelhet. Ilyen többek között az utóbbi időben elnéptelene­dett Népkert is. Az egykori, pompás szórako­zást nyújtó Pagoda, a Vigadó is itt található. Mára már csak a feljegyzésekből, régi fény­képekről köszön vissza a letűnt kor szépsége, de a park még mindig nyugalmat sugároz, a hatalmas fák, a rendezett zöldövezet együtt lélegzik azzal, aki ott elsétál. Az épületek azonban már nem tetszetősek a szemnek, esetleg a léleknek, de jó megpihenni a húst adó fák árnyékában, elmélázni azon, mi­lyen élet lehetett itt egykor. Ezt a nyugalmat a Streamlet Művészeti Egyesület tagjai is megtapasztalták: itt készítették el ők tízen azt a rezidenciának nevezett megmozdulást (szó szerint is), amely valami különlegeset csempészett a hétfő estébe a magyarkanizsai Népkertben. Kilenc sárga installáció, mely­ből három nő bújt elő a Vigadó előtti tisz­táson, a Pagodánál pedig két zenész. Ezzel szembesülhettek a látogatók. De hogy mi is volt ez, azt Kiss Anikó, az egyesület alapító tagja mesélte el. - A régi időkre emlékezünk vissza, ugye­bár itt egy franciakert állt egykor. Mi, akik a kilencvenes években nőttünk föl, az itteni környezetből a bokrok és labirintusok emlé­két őrizzük. Kláró Adrián szabadúszó kortárs képzőművészt kértük föl, hogy vezesse ezt az alkotóhetet, amikor egy összeválogatott cso­port helytörténeti jelentőségű téma mentén a Vigadó és a Népkert tematikáján dolgoztak. Számunkra az volt a fontos, hogy beszéljünk a környezetünk egy olyan területéről, amely valaha fényárban úszott, és megértsük, meg­lássuk, hogy milyen volt. Vázsonyi Csilla tartott helytörténeti előadást nekünk, aki könyvet írt a Népkert és a Vigadó történe­téről. A csoport tagjai képzőművészek, akik felépítették az installációt, továbbá tánco­sok, mozgásszínházzal foglalkozó fiatalok, zenészek, akik századfordulós muzsikablok­kot állítottak össze, a végtermék pedig egy fotókiállítás lesz, amelyet a magyarkanizsai Sagmeister Laura festőnő műtermében mu­tatunk be az érdeklődők számára július 1-jén 19 órakor A nosztalgia labirintusa munka­címmel - mondta Kiss Anikó. A fiatal művészek elsődleges célja ezzel a rezidenciával az volt, hogy teret adjanak térben és időben a kortárs alkotóknak, hogy együtt dolgozhassanak; a másodlagos cél pe­dig az volt, hogy egy helyi jelentőségű téma érintse meg a környezetet és őket is. A kültéri intervenciót csodálkozva, né­­hányan értetlenül, de szeretettel fogadták ■Magyarkanizsán, ami kortárs ruhába öltöz­ve indította el az asszociációk sorát, és mi más is lehetne ennél nagyobb sikerélmény a művészek számára? Megidézték a kor han­gulatát, sejtetve a letűnt idők szépségét, to­vábbadva és őrizve az emlékeket, éltették a Népkertet. ■ j . ... . rf ,g..- .__s___.____ enei Klementina KISPIACI GALÉRIA M­átyás király emléke A Múzeumok Éjszakája keretében szombaton este a kispiaci Nagy László Galériában megemlékezést tartottak Hunyadi Jánostól a fekete seregig címmel. A rendezvény Hu­nyadi Mátyás születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordulójára emlékezett. Hunyadi Mátyásról, vagyis az igazságos Mátyás királyról, ahogy a nép nyelvén vált is­mertté, Jónás Gabriella és Miklenovics Aranka, két kiváló szabadkai színész előadásában hallottunk számos anekdotát, sok-sok színes történetet, amelyek ma is élnek az igazságos Mátyás királyról kialakult emlékezetben. Ezt követően Ricz Péter nyugalmazott szabadkai főmuzeológus vetítéssel egybekötött részletes ismertetőt tartott Mátyás királyról a szép számban egybegyűlt közönségnek. A rendezvény befejezéseként a résztvevők kötetlen beszélgetésben elevenítettek föl sok ér­dekességet, ami Mátyás királyról szól. ■ H. Gy. Varázslatos tűzugrás táncházzal Az adai Aranykapu Művelődési Egyesület Szent Iván napján megtartotta évadzáró műsorát Az Aranykapu ME tagjai Az Aranykapu minden évben Szent Iván napján, a nyári napforduló ünnepekor tartja meg évadzáró műsorát Adán a lóversenypá­lyán, ahol ezúttal vasárnap rendezték meg a népzenei műsorral egybekötött tűzugrást és táncházat, illetve a Boldizsár Kornél vezette adai lovas íjászok bemutatóját. Az évadzáró műsorra este népes közönség gyűlt össze a csűrben, hogy megtekintse az egyesület néptáncosainak, népzenészeinek és népdal­énekeseinek fellépését. Továbbá a törökfalui Százszorszép ME gyermek-néptánccsoport­jának és a moholi Csobolya ME Bóbita nép­tánccsoportjának bemutatkozását, valamint az óbecsei Fokos zenekar fellépését, akik az egész rendezvényen is muzsikáltak. A műsoron a házigazda egyesületből fellépett Kovács Anna az Egyszer egy királyfi című énekes mesével, majd a Pöttöm néptánccso­port Ada környéki gyermekjátékokat muta­tott be, illetve a néptánccsoport keretében alakult leánykórus adai gyermekdalokat énekelt. A folytatásban Jepurszki Dorina szatmári dalokat, Hadik Anikó bonchidai dalokat, Lepár Krisztina bácskai népdalo­kat énekelt, a Pántlika leánykórus és a Ro­kolya népdalkórus pedig gombosi dalokat adott elő, valamint bemutatkoztak az ifjú citerások is. Végezetül fellépett a Kopogta­tó néptáncegyüttes és Topolcsányi János és Sóti Zsuzsanna néptánckettős. Az Aranyka­pu ME vezetősége a műsoron megköszönte a gyerekek szüleinek és a támogatóknak a támogatást, valamint a mindennapi munkát az egyesület oktatóinak: Halápi Gábor cite­­raoktatónak, Virág Mihály kosárfonó mes­ternek, Resócki Rolland néptáncoktatónak, valamint Lepár Krisztina és Sóti Zsuzsanna népdaloktatónak. Bejelentették, hogy az egyesület az idén ünnepli húszéves fennál­lását, aminek alkalmából szeptember 8-án ünnepi rendezvényt tartanak. Az évadzáró népművészeti műsort előbb a lovasíj­ász-be­mutató, majd a hagyományos Szent Iván-i tűzugrás és táncház követte. Az Aranykapu ME sikeres 2017/18-as évadot zárt, tudtuk meg Sóti Évától, az egye­sület művészeti vezetőjétől. - A gyerekeink helytállnak, nagyon tehetségesek, sokat énekelnek és táncolnak. Az óbecsei beke­­tánc versenyen a Pöttöm néptánccsoport első, a Kopogtató néptánccsoport második helyezést ért el. A Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedőn Jepurszki Dorina harmadik he­lyezett lett, a Pöttöm leánykórus második, a Pántlika leánykórus első, Csömör Denisz pedig második helyezést szerzett. Ezenkívül az adai Sóti Zsuzsanna és a péterrévei Topol­csányi János néptánckettős a horgosi szóló­táncfesztiválon első helyezést ért el. ■ csin Csincsik Zsolt tisza@magyarszo.rs TISZAVIDÉK ifi MAGYARKANIZSA Budapesten a Bolero A magyarkanizsai Bolero Művelődési Táncegyesület Szabadi Anikó és László Anett koreográfusok irányításával a múlt hétvégén részt vett a Budapesten megrendezett EurOpen moderntánc-versenyen. A rendezvényen öt ország táncosai mérték össze tudásukat. Az egyesület táncosai több kategóriában és korosztályban is színvonalas teljesítményt nyújtottak. Első helyen végzett Körmöci Kata Contemporary szólóban, valamint Bata Flóra és Nadrijanski Dunja Disco duóban. Ők Szabadi Anikó tanítványai. Második helyet szerzett a Nagy Dóra-Juhász Flóra páros, László Anett táncosai. Harmadik helyet szerzett Szabadi Anikó Disco Dance Group koreográfiája. MÁTÓL ZENTÁN Improvizatív zenei műhely Mezei Szilárd és társai vezetésével június 27-e és július 1 -je között szervezik meg a harmadik Zentai Improvizatív Zenei Műhelyt. A kezdeményezés elsődleges célja az, hogy a műhely­munka idejére a szerbiai, magyarországi és régióbeli improviza­tív zenészek találkozzanak egymással, tapasztalatot cseréljenek és együtt alkossanak a csendes Tisza-parti városban. Természetesen a workshop nyitva áll a zenei stílus iránt érdeklődő fiatal zenészek előtt is, akiknek a műhely résztvevői segíteni szeretnének a rögtönzött zene területén megtett első lépésekben, s hogy az érdeklődő zenészek felfedezzék az ebben a művészeti formában rejlő egyedülálló kifejezési lehetősége­ket és az alkotás örömét. A műhelymunka ideje alatt esténként demonstrációs kis koncerteket is szerveznek a Zentai Alkotó­házban, az utolsó estén pedig zárókoncertet tartanak a Zentai Magyar Kamaraszínházban. A kis koncertek június 28-án és 29-én 19 órakor kezdődnek, a záróhangverseny pedig 30-án lesz ugyanebben az időpontban. A műhely munkájában a következő zenészek vesznek részt: Tijana Stankovic (hegedű), Mirjana Raic (ének), Svetlana Nova­­kovic (fuvola), Márkos Albert (cselló), Csányi Zoltán (nagybő­gő, gitár), Gáspár Csaba (hegedű), Vitályos Lehel (bőgő), Szabó József Attila (cselló), ifj. Márkos Albert (zongora), Keszég Ákos (hegedű), Ábrahám Máté (cselló), Asztalos Alfréd (klarinét), Dienes Ákos (dob) és a házigazda Mezei Szilárd (brácsa). A workshop szervezője a Levegő - Vazdah - Air Polgári Társulás és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. ■ Hhzs. TÁDÉ A PIACON Szilva is kapható Lassacskán mindegyik nyári gyümölcs terítéken lesz a zentai zöldségpiacon, ahol már szebbnél szebb szilvából is válogat­hatnak a vásárlók. Már az egyiptomi fáraók sírjaiban találtak aszaltszilva-maradványokat, és Svájcban a bronzkorból szár­mazó szilvamagok is előkerültek. A szilva első magyar írásos emlékei az Árpád-korból származnak, ekkor elsősorban nyirkos területeken termesztették. A gyümölcs nem tartalmaz telített zsírokat, kalóriaszegény, ezzel szemben vitaminok­ban, ásványi anyagokban és más összetevőkben gazdag, s ezek hozzájárulnak az egészség fenntartásához. A szilvát hashajtóként használják, mert köztudott, hogy a benne lévő olyan összetevők, mint a rost, a szorbit és a szatén, elősegítik az anyagcserét az emésztőrendszerben. Ezenkívül kiváló C-vitamin-forrás, aminek köszönhetően hatékony anti­­oxidáns is, de bőven van benne A-vitamin és béta-karotin is. A szilva gazdag olyan ásványi anyagokban, mint a kálium, a vas és a fluorid. A zentai piacon 130 dinárért kínálják kilóját. Piaci sétánk során a következő árakat is lejegyeztük: a para­dicsom 80-100/kg, a vöröshagyma 50-60/kg, a fokhagyma 500/kg, a zöldhagyma 40/csomó, az újkrumpli 30-50/kg, a paprika 5-20/db, az erős paprika 20/db, a tök 50-100/kg, a csemegekukorica 30/cső, a sárgarépa 120/kg, a zöldség 100/ csomó, a karalábé 20-40/db, a káposzta 90/kg, a zöldbab 100- 150/kg, az uborka 50-60/kg, a padlizsán 180/kg, a rukko­­la 50/csomó, a mák 400-540/1, a bab 320—400/kg, az őrölt paprika 1500—2000/kg, a gyömbér 400/kg, a batáta 250/kg, a csiperke 250/kg, a karfiol 100/kg, a meggy 150/kg, az alma 50-100/kg, a nektarin 100-120/kg, az őszibarack 110-150/kg, a sárgadinnye 40-80/kg, a görögdinnye 50/kg, a ribizli 200/kg, a rosta 300/kg, a piszke 200/kg, a dió 700- 1000/kg, a mogyoró 1500/kg, a mandula 1800/kg, a barackmag 1600/kg, a leven­dula 50-80/csomó.

Next