Magyar Szó, 2018. szeptember (75. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-18 / 217. szám

Q KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs­­stafió 2018. szeptember 18., kedd RÖVIDEN Assange orosz vízumot próbált beszerezni A WikiLeaks oknyomozó portált alapító Julian Assange orosz vízumot próbált beszerezni nyolc évvel ezelőtt, amikor Londonban szorulni kezdett körülötte a hurok - derül ki a kiszivárogtató portál belső dokumentumaiból, amelyekhez az AP jutott hozzá Az amerikai hírügynökségnek kiszivárogtatták Wikileaks e-mail­­jeit, internetes üzenetváltásait, pénzügyi kimutatását, titkokban készült felvételeit és más dokumentumát Ma többször előfordult, hogy dokumentumok szivárogtak ki a WikiLeakstől, de az AP óta most beszerzett több tízezer fájl feltehetően az eddigi legnagyobb kiszivárogtatás. A dokumentumok egyikéből derül ki az, hogy Assange támogatói azt fontolgatták, hogy menedékjogot kérjen Brazíliában. Egy másik irat szerint Assange titokban orosz vízumot próbál beszerezni. Az AP hozzájutott Assange 2010. november 30-i keltezésű leveléhez, amelyet Oroszország londoni konzulátusának írt, és amelyben közli, felhatalmazta társát, Israel Shamirt, hogy kérjen az ő nevé­ben orosz vízumot Véres etnikai zavargások Etiópiában Legalább huszonhárom halottja van a hétvégi etnikai villongá­soknak Etiópia többségében oromók lakta körzetében - közöl­ték tegnap helyi rendőrségi források. A zavargások az Oromo Felszabadítási Front (OLF) száműzött vezetőinek visszatéré­sét ünneplő demonstráció után törtek ki, és a körzet etnikai kisebbségei ellen irányultak. Szemtanúk szerint oromo fiatalok járókelőkre támadtak, illetve boltokat és magánházakat fosztottak ki. A zavargások szom­baton érték el a tetőpontjukat az ország Oromia körzetében, Addisz-Abebától északnyugatra, ahol a fosztogatók azt kiabál­ták áldozataiknak, hogy takarodjanak a területükről. Korábbi hasonló etnikai villongások miatt Etiópiában már csaknem egymillió ember kényszerült arra, hogy elhagyja Oromiát, és az ország más részén telepedjen le. Etiópiában gyakoriak a villongások az etnikai és nyelvi alapon létrehozott közigazgatási egységek lakosai között. Humanitárius szervezetek jelentései szerint másfél év alatt 75 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat, leginkább az ország déli részén dúló erőszak miatt. Gyilkolt a drog a fesztiválon Hét vietnami fiatal meghalt és öt kómába esett, miután kábító­szert fogyasztott egy hanoi zenei fesztiválon - közölte tegnap a helyi rendőrség. A bánói rendőrkapitány-helyettes elmondta, hogy az áldozatok vérében tudatmódosító szereket mutattak ki, de még nem sikerült meghatározni, hogy milyen drogot fogyasztottak. „Azt is megpróbáljuk kideríteni, hogy az áldo­zatok ittak-e alkoholt, illetve, hogy ki szállított kábítószert az eseményre” - tette hozzá. Az Utazás a Holdra nevű elektronikus zenei fesztivált vasárnap tartották a vietnami főváros fiatalok és külföldiek körében népszerű egyik negyedében. A hatóságok ideiglene­sen felfüggesztették a hasonló események engedélyét. (Forrás: MTI/AFP/Reuters/AP/dpa) Berlin és Párizs az EU-határvédelem reformja mellett A holnapi salzburgi csúcstalálkozón éles vita várható a Frontex javasolt átalakításáról Szabó József Az illegális bevándorlás (okozta problémák kezelé­se), a Brexit, a közös uniós határ- és parti őrség (Fron­tex) megerősítése, valamint az Afrikával kialakítandó hatékonyabb együttműkö­dés lesz a holnap kezdődő kétnapos informális EU- csúcs fő témája. Az értekez­letet az Unió soros elnökségét ellátó Ausztria szervezi Salz­burgban, ahol határozatokat nem fogadnak el. Inkább kiélezett vitákra lehet számí­tani. Az illegális migráció és a Fron­tex megerősítésére, illetve hatás­körének bővítésére vonatkozó brüsszeli kezdeményezés élénk diskurzust gerjeszthet Salzburg­ban az EU-tagok legmagasabb rangú politikusainak holnap kezdődő informális megbeszélé­sén. A szervező osztrák kormány már jelezte: támogatja az Unió külső határvédelmének reform­jára vonatkozó legújabb európai bizottsági (EB) javaslatot, amely indítványozza a Frontex „feljaví­tását” és mandátumának (jogkö­reinek) kiterjesztését. Bécs álláspontjával Berlin is egyetért. Erről Angela Merkel német kancellár számolt be vasár­nap este röviddel azelőtt, hogy fogadta osztrák hivatali kollégá­ját, Sebastian Kurzot, aki hétfőn Párizsban már a francia elnökkel egyeztetett a salzburgi EU-csúcs témáiról. Emmanuel Macron megerősítette: hazája támogatja az EB-javaslatot, amely nemcsak az uniós határvédelem javítását kezdeményezi, hanem a szabály­talanul Európában tartózkodók hatékonyabb kitoloncolását, haza­juttatását is. Macron fontosnak tartja az ókontinensre érkező bevándor­lók jobb ellenőrzését is. Szerinte a Frontex megerősítése épp ezt a célt szolgálja, miként az a (terve­zett) tárgyalássorozat is, amelyet a származási és tranzitországokkal kell folytatni, közöttük az Afrikai Unióba tömörült államokkal. (A törekvéssel összhangban decem­berben Bécsben már EU-Afrika fórumot tartanak, amelyet egy csúcstalálkozó követhet arab és uniós vezetők részvételével.) A migrációval összefüggésben a salzburgi összejövetelen az EU és Afrika közötti együttműködés is kiemelt téma lesz. Leginkább talán azért, hogy - mint Kurz fogalmazott - a földközi-tenge­ri útvonalon „ne induljanak el a hajók” Európa felé. Merkel előremutatónak minő­sítette, s üdvözölte az EB javasla­tát a Frontex átalakításáról. Berlini találkozójuk előtt Kurz ugyanakkor megjegyezte: a változtatásokat nem lehet elodázni a végtelenségig, azokat már 2020-ra végre kell hajtani. Az EB elnökétől, Jean- Claude Junckertől származó ajánlat egyebek mellett kilátás­ba helyezi a Frontex felszerelését komolyabb fegyverekkel, létszá­mának jelentős bővítését (a jelen­legi 1500-ról tízezerre), költség­vetésének megháromszorozását (35 milliárd euróra növelését) és határőrizeti feladatainak kiter­jesztését bármelyik tagállamra (akár az ottani kormány engedé­lye nélkül is). Az utóbbi elképzelést, amely feltételezi, hogy az uniós szervezet nemzeti hatásköröket is átvehet a határvédelemben, többen eluta­sítják. Emiatt újabb viták alakul­hatnak ki a tagállamok között, bár Kurz azt szeretné, ha a politikai vezetők végre a probléma megol­dására összpontosítanának. Salzburgban azonban nemcsak az illegális migráció szerepel majd a kulcsfontosságú napiren­di pontok között, hanem a brit uniós tagság megszűnése (Brexit) és az EU belső biztonságának kérdése is. MALÁJ UTASSZÁLLÍTÓ Moszkva: Ukrán rakéta lőtte le a Boeingot Az ukrán hadseregnek a Lviv megyei Sztrijben állomásozó alegysége fegyverzetéhez tartozott az a rakéta, amely 2014 júliusában a Donyec­­medence fölött megsemmisítette a maláj légitársaság Boeing-777-es utasszállítóját - jelentette ki Nyikolaj Parsin, az orosz fegyveres erők rakétatüzérségi főcsoportfőnökségének vezetője. Parsin altábornagy szerint a Buk légvédelmi rendszer rakétájának harci vagy fedélzeti számát (886847349) a helyszínen talált roncsok, a hajtómű (8 86 90 32) és a fúvókablokk (8­30113) sorozatszáma alapján sikerült beazonosítani. Mint mondta, a rakétát 1986. december 24-én, 8720-as egyedi gyártási számmal szerelték össze a Moszkva melletti dolgoprudniji gépgyárban. Ezt követően - ezt átvételi elismervény is bizonyítja - az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban, a kárpáti katonai körzethez tartozó, Ternopil megyei Terebovljában állomásozó 20/152-es katonai egységhez - valódi nevén a 223-as légvédelmi raké­tadandárhoz - szállították, amely a Szovjetunió széthullása után az ukrán fegyveres erők része lett. Az orosz tábornok azt állította, hogy a rakéta sohasem hagyta el Ukrajna területét. Mint mondta, a Lviv megyében állomásozó 223-as ukrán légvédelmi rakétaezred 2014 óta részt vett az úgynevezett „terrorelhárító művelet­ben” Donyec és Luhanszk megye területén. Igor Konasenkov vezérőrnagy, a védelmi minisz­térium szóvivője egy 2016-ban, az ukrajnai Odessza megyében megrendezett Rubezs-2016-os hadgya­korlaton készített és korábban az ukrán médiában ismertetett hangfelvételt is bejátszatott, amely szerin­te Kijev felelősségét igazolta. A felvételen, amelyen az orosz szóvivő szerint ukrán katonák kommunikációja hallható, amelynek egyik részvevője - akit Ruszlan Grincsak ukrán ezredesként neveztek meg - a Mala­­hit típusú rádiólokátor beállítási problémáiról szólva azt mondta, hogy „ha minden így megy tovább, akkor lelövünk (a nyilatkozó itt nem szalonképes kifejezést használt) még egy malajziai Boeinget”. Az orosz tábornok állítása szerint Grincsuk 2014 júliusában, az ukrán légvédelem 164-es rádiótechni­kai dandár parancsnokaként pontosan tudta, hogy mi történt akkor a délkelet-ukrajnai légtérben. Konasenkov rámu­tatott, hogy a lelőtt Boeing ennek a dandárnak az észlelési területén haladt keresztül. A szóvivő közölte, hogy a most ismertetett adatokat az orosz fél eljuttatta Hollandiának. Kifejezte reményét, hogy a nemzetközi vizs­gálócsoport azokat felhasználja a munkájához. A történtek kivizsgálására Ausztrália, Belgium, Hollandia, Malajzia és Ukrajna közös bizottságot hozott létre, amely május 24-én közread­ta előzetes jelentését, amely szerint a Boeingot megsemmisítő rakétát elindító mobil üteg az 53-as kurszki légvédelmi rakétadandártól kerül­hetett át Ukrajna területére. Noha Oroszország megalapozatlannak nevezte a testület vádját, Ausztrália és Hollandia május 25-én leszögezte, hogy Moszkvának közvetlen felelőssége van a maláj légitársaság MH 17-es járatának lelö­­vésében, és arra kérte az orosz felet, hogy ezt ismerje el és maradékta­lanul működjön együtt a nyomozókkal a teljes igazság megismerése és az igazságszolgáltatás érdekében. euromaidanpress.com 2014. július 17-én, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH 17-es járatán közlekedő Boeing-777-es pilótafülkéje mellett egy rakéta robbant tízkilométeres magas­ságban Kelet-Ukrajna felett. Fémrészecskék ezrei fúrták át a gép törzsét, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. Mind a 298 utas, valamint a legénység életét vesztette Macron és Kurz is támogatja az EB határvédelmi javaslatait Franciaország is támogatja az Európai Bizottság javaslatait az Európai Unió (EU) külső határainak védelméről - jelezte Emmanuel Macron francia államfő tegnap Sebastian Kurz osztrák kancellárral a hivatalában folytatott megbeszélés előtt. A két ország vezetője a szerdán Salzburgban kezdődő EU-csúcs témáiról egyeztet. Emmanuel Macron kiemelte: az európai határ- és partvédelmi ügynök­ség, a Frontex megerősítésével, és a tranzit-, illetve a származási orszá­gokkal, valamint az Afrikai Unióval folytatott jobb párbeszéddel az Euró­pába érkező migránsok jobb ellenőrzése és a határok jobb védelme a cél. Emellett a szabálytalanul Európában tartózkodók kiutasítási eljárásán is javítani kell. Macron kiemelte, hogy támogatja az Európai Uniós soros osztrák elnökségének prioritását az illegális bevándorlás elleni harcban a külső határok biztosításával. A francia elnök leszögezte: bízik abban, hogy a migráció témájában úgy tudnak előrelépni a tagállamok, hogy „tiszteletben tartjuk az Euró­pai Uniót alapító értékeinket”. Sebastian Kurz úgy fogalmazott, hogy „teljes mértékben támogatjuk Jean-Claude Juncker javaslatait” a határvédelemről, amelynek alapján a Frontex munkatársainak száma a jelenlegi 1500-ról 2020-ra 10 ezerre emelkedne. Annak a véleményének is hangot adott, hogy azoknak az országok­nak, ahol a migránsok belépnek az EU-ba, szükségük lenne európai szolidaritásra, de cserébe el kellene fogadniuk az európai segítséget a hivatalos eljárások lefolytatásához. Kurz vasárnapi berlini látogatásához hasonlóan Németország után Franciaország támogatását is kérte a decemberben Bécsben rendezen­dő Európa-Afrika találkozóhoz. „Európa-Afrika csúcsot rendezünk decemberben, és bízunk Franciaország támogatásában. Afrika gazda­sági fejlesztésére szeretnénk koncentrálni” - mondta az osztrák vezető, akinek megítélése szerint az EU-ban túl sok feszültség volt tapasztalható az elmúlt időszakban. „A legfőbb cél az elnökségünk alatt, hogy támogassuk azokat, akik hidakat akarnak építeni az Európai Unióban, miután jelenleg túl sok feszültség létezik az EU-n belül Kelet és Nyugat, valamint Észak és Dél között. Az Európai Unió csak akkor érhet el sikereket, ha együtt dolgo­zunk és cselekszünk” - hangsúlyozta az osztrák kancellár. A francia elnök egy korábbi megszólalásában úgy fogalmazott, hogy Keletet és Nyugatot a migráció, az északi és déli tagállamokat pedig az eurózóna közös költségvetésére vonatkozó javaslat osztja meg. Macron elmondta, hogy a migráción kívül a megbeszélésen egyeztetni fog Kurzzal a nagy internetes európai cégek megadóztatására tett javaslatról. Jelezte, reméli, megállapodás születik az osztrák uniós elnökség idején, miután a vállalatok és az emberek is nagyon várják ezt a digitális európai piac jobb működése érdekében. Megemlítette az eurózóna reformjáról szóló egyeztetéseket is a német kancellárral júniusban javasoltak alapján, valamint a Brexit-tárgyaláso­­kat, amelyeket szintén az „EU kohéziója és védelme” kell, hogy vezessen - mint fogalmazott - a közös piac megőrzése érdekében, és tiszteletben tartva a brit állampolgárok szavazatát. Kurz jelezte, hogy el kell kerülni a „kemény Brexitet”. (Forrás: MTI/AFP) EURACTIV.de Emmanuel Macron és Sebastian Kurz közölte, teljes mértékben támo­gatják Jean-Claude Juncker határvédelemre vonatkozó javaslatait

Next