Magyar Szó, 2018. október (75. évfolyam, 228-254. szám)

2018-10-18 / 243. szám

9 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo­ rs stat­­ó RÖVIDEN Kanadában legális a marihuána Kanadában tegnap óta legális a marihuána birtoklása és fogyasztása, ezzel az észak-amerikai ország lett az első nagyobb ország, amely ezt törvényessé tette. A törvényho­zás ugyanakkor az ország tíz tartománya és három területe számára meghagyta azt a jogot, hogy szabályozza a marihu­ána eladását és terjesztését. A lépés összhangban áll Justin Trudeau kormányfő 2015-ös választási ígéretével, amelyben úgy vélekedett, a legalizálás elsorvasztja a tiltott marihuánapiacot, és megvédi a gyereke­ket. A politikus szerint több milliárd dollár értékű marihuá­na tiltott terjesztését jelenleg a szervezett bűnözés csoportjai irányítják. A hatályba lépett törvény engedélyezi a 18 évesnél idősebbeknek, hogy személyes használatra négy tő kendert tartsanak otthonukban (kivéve Manitoba és Québec tarto­mányt), továbbá lehetővé teszi 30 gramm marihuána büntet­len birtoklását. A törvényt a parlament alsóháza júniusban fogadta el. Kanada-szerte tegnap több mint száz kannabiszbolt nyitott ki, és újabbak nyitása várható. Lemondott a görög külügyminiszter Lemondott Níkosz Kociász görög külügyminiszter, aki a kormányülésen élénk szóváltásba keveredett Pánosz Kam­­ménosz védelmi miniszterrel a macedóniai névvita rendezé­séről kötött egyezménnyel kapcsolatosan. Kociász úgy érzi, hogy Alekszisz Ciprasz kormányfő nem biztosította őt támo­gatásáról Kamménosz támadásával szemben. A Kociász által a nyáron aláírt megállapodást Kamménosz elutasítja. Csak Weber és Stubb száll ringbe Mindössze Manfred Weber és Alexander Stubb jelentette be indulását a tegnapi határidő lezárultáig az Európai Nép­párt (EPP) csúcsjelölti tisztségéért, így nagy az esély arra, hogy a párt európai parlamenti (EP-) választási győzelme esetén egyikük lesz az Európai Bizottság következő elnöke. A jobbközép erőket összefogó pártcsalád listavezetőjének személyéről az EPP november 7-8-i helsinki kongresszusán döntenek majd. Alexander Stubb volt finn kormányfő tapasztalt politikus, öt nyelven beszél, jelenleg az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke, de évekig volt EP-képviselő, valamint több minisz­teri posztot is betöltött. Manfred Weber néppárti EP-frakcióvezető egyben a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökhelyettese, akit Angela Merkel kancellár is támogatásáról biztosított. Ellene szólhat a kormányzati tapasztalat hiánya, illetve az is, hogy sokak szerint a németek már így is felülreprezentáltak az uniós intézmények vezetői posztjain. Megölték az ahvazi merénylet szervezőjét Az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy megölték az ahvazi katonai parádé ellen szeptemberben elkövetett merénylet fő szervezőjét. A közlemény szerint a gárdisták az iraki Dijála tartományban végeztek Abu Zahával és négy társával. Az állami televízió szerint mindannyian az Iszlám Állam harcosai voltak. A szeptember 22-ei merényletben a díszszemle résztvevői és nézői közül 25-en meghaltak, ötvenen megsebesültek. A támadásért az Iszlám Állam és egy öt másik, magát Ahvazi Nemzeti Ellenállásnak nevező szervezet is magára vállal­ta a felelősséget, de bizonyítékokkal nem szolgált. (Forrás: MTI/EFE­/Reuters) Egyértelmű és növekvő az Eu­rópai Unió támogatottsága a tagországokban, a megkér­dezettek 68 százaléka hasz­nos dolognak tartja hazája tag­ságát, és ez a legmagasabb arány az elmúlt 35 évben - de­rül ki a Brüsszelben szerdán közzétett uniós közvélemény­kutatásból (Eurobarometer). A huszonnyolc tagállamban elvégzett reprezentatív felmérés szerint az európaiak 68 százaléka úgy véli, hogy országuk profitált az uniós tagságból, ez április óta négy százalékpontos növekedést jelent, és magasabb, mint 1983 óta bármikor. A válaszadók főként a gazdasági okokat emelték ki, illet­ve azt, hogy az EU segít biztonsá­gos kapcsolatokat fenntartani más országokkal. A megkérdezettek 62 százaléka nemcsak hasznos, hanem összességében jó dolognak is tartja országa EU-tagságát. Az EU támogatottságát mérő adatok közül szinte az összes emelkedett a 2016-os brit kivá­lási (Brexit) népszavazás óta, ami érzékelteti a növekvő aggodalma­kat a Brexit hatásai miatt. A jelek szerint a referendum segített az integráció előnyeinek tudatosítá­sában a kontinensen. Az abszolút többség szinte minden tagországban arra szavaz­na, hogy hazája tagja maradjon az EU-nak, az ezt támogatók aránya átlag 66 százalék, csak a megkérde­zettek 17 százaléka gondolkodna el a kilépésen. Egyedül két államban marad 50 százalék alatt a bennma­radást támogatók aránya: Olasz­országban 44 százalék szavazna a maradás, 24 pedig a távozás mellett, Csehországban pedig 47 százalék áll szemben a 24-gyel. A dokumentumban rámutattak, hogy az Egyesült Királyságban a válaszadók 53 százaléka EU-párti, a távozni kívánó 35-tel szemben. Magyarországon a lakosság 61 százaléka szavazna igennel a maradásra, 17 százalék kilépne. Valamelyest nőtt az elégedett­ség az EU demokratikus szere­pével kapcsolatban is, az embe­rek 48 százaléka úgy érzi, hogy a szava számít. A megkérdezettek egyharmadának pozitív, egyötö­dének negatív, majdnem a felé­nek pedig semleges képe van az Európai Parlamentről. Magyarországon a lakosság 60 százaléka gondol pozitívan az uniós tagságra, ez jelentős növe­kedés a tavalyi 50 százalékhoz képest. Az emberek 79 százaléka szerint az országnak előnyére vált a csatlakozás, miközben­ arányuk tavaly még csak 72 százalék volt. A válaszadók 7 százaléka rossz dolognak tartja a tagságot, 14 százalék pedig úgy véli, az ország nem profitált az EU-ból. Az általánosságban pozitív ered­ményű felmérésben részt vevők­nek mintegy a fele azonban nem elégedett az EU által képviselt irányokkal, és hasonló az érték a saját hazájukra vonatkozóan is. Át­lag 52 százalék szerint rossz irány­ba mennek a dolgok az EU-ban, a magyarok körében ez az arány 42 százalék. Magyarország és Horvát­ország kivételével az összes többi tagállamban nőtt az EU irányvo­nalát hibásnak tartók aránya. „Az adatok rávilágítanak, hogy a kontinensen növekszik az EU- tagságból származó előnyöknek a megbecsülése. Még sok a feladat, csak további uniós együttműkö­déssel és összetartással lehet az em­berek gondjaira, kérdéseire választ adni” - közölte Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a kuta­tás eredményeire reflektálva. EUROBAROMETER: Rekordszinten az EU támogatottsága Továbbra is van esély arra, hogy még idejé­ben sikerül jó és tartós megállapodást kötni a brit európai uniós tagság megszűnéséről (Brexit), ha a közösségben maradó 27 tagország megőrzi egységét és kitart elvei mellett - hang­súlyozta Angela Merkel német kancellár tegnap a szövetségi parlamentben (Bundestag). A délután kezdődött EU-csúcson képvise­lendő német álláspontot ismertető beszédében aláhúzta: a Brexitről folytatott tárgyalásokon mindig világosnak kell lennie, hogy az EU nem kíván ugyan nehézségeket, de egyértelművé akarja tenni a különbséget az EU-tagság és az EU-val a közösségen kívüli, harmadik ország­ként fenntartott partneri kapcsolat között. Az EU Brexit-ügyi főtárgyalója, Michel Barnier becslése szerint a brit távozásról szóló szerződés már 90 százalékban elkészült, de az ilyen szerződéseknél mindig az utolsó kérdések a legnehezebbek. Nem sikerült áttörést elérni a legnehezebb ügyben, az ír-északír határ kérdés­ében - mondta Merkel. Uniós források szerint Barnier javaslatot tett az Egyesült Királyság EU-ból való kiválását követő, korábban 2020. december 31-ig terve­zett átmeneti időszak további egyéves meghosz­­szabbítására, a tárgyalásokon kialakult patthely­zet feloldása érdekében. „Az egyik lehetőség az átmeneti időszak egyéves meghosszabbítása, hogy több idő legyen megkötni a kereskedelmi egyezményt” - vélekedett a főtárgyaló. A tagországok állam-, illetve kormány­főit összefogó Európai Tanács ülésének egy másik témájával, a menekültügyi rendszerrel és a közösség határ- és partvédelmi szerveze­tének, a Frontexnek a reformjával kapcsolatban Merkel kiemelte: „együtt akarunk jobbá válni a külső határ védelmében” és az elutasított mene­dékkérők hazajuttatásában, ezért tárgyalnak majd a Frontex megerősített mandátumáról, de erről nagyon eltérő véleményen vannak az egyes tagállamok. A menekültek méltányos elosztásának ügyében még azt sem sikerült elérni, hogy tárgyaljanak róla az Európai Tanácsban, ezért ez továbbra is megoldatlan téma marad - mond­ta a német kancellár. EU-CSÚCS Merkel: Még van esély a Brexit-megállapodásra Brexit-ellenes tüntetésre készültek az Európai Tanács brüsszeli épülete előtt Beta/AP A török hatóságok által Dzsa­­mál Hasogdzsi újságíró eltűné­se ügyében gyanúsított 15 szaú­­di közül négyen Mohamed bin Szalmán koronaherceg közvetlen környezetéhez tartoznak - írta a New York Times, amely fotókat is mellékelt az egyik gyanúsítottról. A tekintélyes amerikai lap isztambuli tudósítása szerint az egyik gyanúsított, Maher Abdu­­laziz Mutreb, gyakran volt a koro­naherceg kíséretében. A cikkhez mellékelt fotók tanúsága szerint Mohamed bin Szalmán 2018. márciusi amerikai látogatásán, valamint áprilisi madridi és pári­zsi útjain is ott volt, feltehetően testőrségének tagjaként. Tanúk és más felvételek szerint három további férfi szintén Szalmán herceg biztonsági kíséretéhez tartozhat. Az ötödik gyanúsított egy igazságügyi orvosszakértő, aki a belügyminisztériumban olyan magas pozíciót tölt be, hogy csak a szaúdi vezetés felső szintjéről kaphatott utasítást. Ha ezek az emberek ott voltak az isztambu­li szaúdi konzulátuson, amikor Dzsamál Hasogdzsi eltűnt, az közvetlen kapcsolatot jelenthet az ügy és a koronaherceg között. Ez aláásná azt (az amerikai elnök által felvetett) lehetséges szaúdi magyarázatot, hogy Hasogdzsit esetleg magukat önállósító, a koronaherceg jóváhagyása nélkül cselekvő gyilkosok ölték meg. Az igazságügyi orvosszakértő jelenlé­te ráadásul a lap szerint arra utal­hat, hogy kezdetektől az újságíró megölése volt a cél, nem pedig egy eldurvult kihallgatás követ­keztében halt meg. Török tisztségviselők koráb­ban azt mondták, bizonyítékaik vannak arra, hogy a 15 szaúdi férfi október 2-án érkezett repülőgép­pel Isztambulba, meggyilkolták Hasogdzsit, a testét feldarabolták egy direkt ezzel a céllal magukkal vitt csontfűrésszel, és még aznap visszarepültek Rijádba. Az adatok arról tanúskodnak, hogy október 2-án két (a koronaherceggel és a belügyi tárcával szoros kapcsolatot ápoló cég által bérelt) magángép landolt az isztambuli reptéren, és még Hasogdzsi eltűnésének napján vissza is repült a sivata­gi királyság fővárosába. Török tisztségviselők szerint Dzsamál Hasogdzsit a konzulátusra érke­zését követő két órán belül megöl­ték. Ennyi idő pedig aligha elég arra, hogy egy kihallgatás végzetes fordulatot vegyen. RIJÁD TELJES KÖRŰ NYOMOZÁST ÍGÉR A szaúd-arábiai vezetés azt ígérte Mike Pompeo amerikai külügyminiszter rijádi látogatása során, hogy Hasogdzsi ügyében „teljes körű és átfogó” vizsgálatot végez. A Rijádra egyre súlyosab­ban nehezedő gyanakvás ellenére az amerikai elnök egyelőre nem szándékozik elállni a Szaúd-Arábi­ával kötött fegyverüzlettel kapcso­latos megállapodástól. A Middle East Eye című inter­netes híroldal török rendőrségi forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy Hasogdzsi meggyilkolása körülbelül hét percet vett igény­be. A forrás, amely a konzulátuson a gyilkosság időpontjában készült hangfelvételre hivatkozik, azt közölte, Hasogdzsi még életben volt, mikor az e célra hozott csont­­fűrésszel elkezdték feldarabolni. A szaúdiaknak egyáltalán nem állt szándékukban kihallgatni Hasog­dzsit - állítja a Middle East Eye, ugyanerre a forrásra hivatkozva. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szóvivője közben bejelentette, hogy Christine Lagarde, az IMF főigaz­gatója elhalasztja tervezett közel­­keleti körútját, amelynek során többek között Rijádban is tárgya­lásokat folytatott volna. Példáját több külföldi befektető is követte. (Szerkesztőségi összefoglaló) HASOGDZSI-ÜGY Több gyanúsított a koronaherceghez köthető 2018. október 18., csütörtök Diák vérengzett az iskolában Terrortámadásból többszörös emberöléssé minősítette át a Krím félszigeti Keres műszaki főiskoláján tegnap elkövetett, több életet követelő támadást a kiemelt ügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK). Szvet­lána Petrenko, az SZK szóvivője közölte, a támadó, egy fiatalember, Vlagyiszlav Roszljakov, több embert agyon­lőtt, és magával is végzett. Korábban az SZK és több más szakhatóság pokolgép robbantásáról számolt be. Szergej Akszjonov, a Krím köztársaság vezetője a Rosszija 24 hírcsatornával közölte, hogy a támadással a tanintézmény egyik 22 éves, negyedéves diákját gyanúsították meg, aki öngyilkosságot követett el. Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában bejelentette, hogy a hatóságok vizsgálják a támadás indítékait. A helyi idő szerint dél körül bekövetkezett robbanásban 18-an életüket vesztették, mintegy félszázan pedig megsebesültek. Az áldozatok zöme diák. Több orosz hírportál is megosztotta a Kerch- NET videóját, amelyen Olga Grebennyikova iskolaigazgató arról beszélt, hogy több robbanás is történt, és a támadásban gépkara­­bélyos fegyveresek is részt vettek, akik helyiségről helyiségre járva gyilkoltak. „Ez egy igazi terrorcselekmény, olyan, mint Beszlan­­ban volt” - mondta, az észak-oszétiai város iskolájában csecsen és ingus terroristák által 2004-ben végrehajtott vérengzésre utal­va. Grebennyikova nem volt az iskolában a vérengzéskor, csak hallomásból” értesült a történtekről. Szemtanúkra hivatkozva a külföldre sugárzó RT televízió is arról számolt be, hogy kötött maszkot viselő fegyveresek nyitottak tüzet a diákokra.

Next