Magyar Szó, 2018. december (75. évfolyam, 281-304. szám)

2018-12-03 / 282. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs NlumSit RÖVIDEN AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK Elhunyt George H.W. Bush Elhunyt George H. W. Bush volt amerikai elnök - jelentet­te be közleményben a Bush család szóvivője. Az egykori elnök kilencvennégy éves volt. A bejelentés után George H. W. Bush gyermekei közös közleményt adtak ki, amelyben méltatták édesapjukat. „A legjellemesebb ember és a legjobb apa” - írták, és hálát adtak életéért. George H. W. Bush volt az Egyesült Államok 41. elnöke, 1989-től 1993-ig töltötte be a hivatalt, előtte, Ronald Reagan elnöksége idején, az ország alelnöke volt. Hivatali idejé­re esett a Szovjetunió összeomlása, a hidegháború vége, és irányítása alatt vívták meg az első iraki háborút - Kuvait felszabadítására - 1991 elején. Az amerikai sajtóban megje­lent első méltatások úriemberi modorát említik, és kieme­lik, hogy mindig ragaszkodott a hagyományos amerikai értékrendhez. Emlékeztetnek rá, hogy egészen tavalyig aktív életet élt - a 90. születésnapját ejtőernyős ugrással ünnepelte meg tavaly óta azonban a Parkinson-kór kerekes székbe kényszerítette. Felesége, Barbara, akivel 74 esztendeig élt házasságban, idén áprilisban hunyt el. A volt amerikai elnök munkásságát számos ország és nemzetközi szervezet vezetője méltatta, kiemelve, George H. W. Bush jelentős szerepet játszott a hidegháború békés lezá­rásában, abban, hogy a világ biztonságosabbá váljon. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke táviratban fejezte ki részvétét az egykori elnök halálával kapcsolatban. Sajtó­hírek szerint George H. W. Bushtól az amerikai kongresszus kupolatermében vesznek majd végső búcsút. (MTI) IRÁN Rombolóhajót állítottak hadrendbe Irán saját gyártású lopakodó rombolóhajót állított hadrend­be a Perzsa-öbölben - számolt be az iráni állami televízió szombaton. A Szahand rombolóhajó egyhuzamban öt hóna­pos misszióra képes üzemanyag-utántöltés nélkül. Az átadó ünnepséget élőben közvetítő állami televízió közölte, hogy az 1300 tonnás hadihajót hat évig építették, és az Észak- Iránban található Szahand hegyről kapta a nevét. A heli­kopter-leszállóval is rendelkező romboló 96 méter hosszú, és óránkénti 46 kilométeres sebességgel képes haladni. A Szahandot föld-föld és föld-levegő rakétákkal, torpedókkal, légvédelmi ütegekkel, kifinomult radarokkal és az ellenséges radart kikerülő technológiával is felszerelték. Az iszlám köztársaság 1992 óta arra törekszik, hogy maga állítsa elő haditechnikai eszközeit. Irán vadászgépeket, tankokat, rakétákat, kisméretű tengeralattjárókat és torpe­dókat is épít. Először 2010-ben állított hadrendbe saját gyártású rombolóhajót a Perzsa-öbölben. A Szahandon kívül öt másik rombolóval rendelkezik. Az iráni haditenge­részet korábbi felszerelésének jó része még az 1979-es iszlám forradalom előtti időkből származott, és főként amerikai gyártmányú volt. Irán jelentős hadiipart épített ki, válaszul a nukleáris és rakétaprogramja miatt kiszabott nemzetközi szankciókra és fegyverembargókra. Ali Hamenei iráni legfelsőbb veze­tő a múlt héten azt mondta, hogy az iszlám köztársaság az elrettentés jegyében tovább növelheti katonai ütőképességét és készültségét. Az iráni haditengerészet az elmúlt években kiterjesztette térségbeli befolyását, és az Indiai-óceánon, illetve az Ádeni-öbölben is jelen van. Az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke 2016-ban azt mondta, országa a jövőben haditengerészeti támaszpontokat hozhat létre Jemenben és Szíriában. (MTI) MEXIKÓ Beiktatták az új elnököt Beiktatták szombaton Mexikó új elnökét, Andrés Manu­el López Obradort, aki hetven év után az első baloldali elnök az országban. A hivatali esküt az ország kongresszu­si épületében tette le, a ceremónián részt vett Mike Pence amerikai alelnök és Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt vezetője is. Beszédében López Obrador békés, de gyökeres változásokat ígért az ország életében és irányításában. Kije­lentette, hogy az országot évtizedekig irányító „neoliberális” kormányok katasztrofális örökséget hagytak maguk után, és beiktatásával elkezdődött egyfajta átalakulás, amelynek célja a Mexikó újjászületését akadályozó korrupció és büntet­lenség felszámolása. Bírálta elődjét, Enrique Pena Nietót, aki miatt szerinte csökkent Mexikó olajkitermelése, mert megnyitotta Latin-Amerika második legnagyobb gazdaságá­nak energiaiparát a magánberuházások előtt. Az új mexikói elnök az erőszak elburjánzásának óriási prob­lémájával néz szembe, és hasonlóan választási versenytársa­ihoz, kampánya során ígéretet tett ennek az égető problé­mának a megoldására. López Obrador elődjéhez hasonlóan kijelentette: elsődleges célja a biztonság erősítése lesz. A mexikói belügyminisztérium adatai szerint tavaly 25 ezer gyilkosság történt, ez év első felében pedig több mint 15 ezer. Megfigyelők szerint a bűneseteknek csak igen csekély százalékát derítik fel a hatóságok. A féktelen erőszak egyik legismertebb példája az a 2014-es eset volt, amikor a Guerre­ro állambeli Igualában 43 főiskolásnak veszett nyoma. Utólag kiderült, hogy a rendőrség összejátszott a helyi drog­­kartellel, amely meggyilkolta a diákokat és elégette holttes­tüket. (MTI) 2018. december 3., hétfő Erőszakos zavargások Párizsban A rendőrség könnygázt és vízágyúkat is bevetett a tüntetők ellen SZERKESZTŐSÉGI ÖSSZEFOGLAL Felborított és kiégett autók tucatjai, felgyújtott épületek, betört és kifosz­tott kirakatok, megrongált buszmeg­állók, utcakövekből épített barikádok jellemezték szombaton késő este Párizs belvárosának legelegánsabb részét. Több rendőrségi szakszervezet rendkívü­li állapot kihirdetését kérte, ugyanis Párizs belvárosának legelegánsabb része a sárgamelényesek harmadik tiltakozó­napja után csatatérre emlékeztetett. A prefektúra vasárnap reggeli összesítése szerint a zavargásokban 133-an megsérültek, köztük 23 rendőr. A hivatalos tájékoztatás szerint 412 embert előállítottak, és közülük 378-at őrizetbe is vettek. A belügyminisztéri­um adatai szerint szombaton országszerte 136 ezren tüntettek a sárgamelényesek felhívására. Christophe Castaner tárcavezető szerint a fővá­rosban, ahol összesen 4600 rendőrt mozgósí­tottak, a tiltakozó 5500 tüntető közül 3 ezren törtek-zúztak. A France2 köztévé értesülései szerint a zavargást kirobbantók ultrajobbol­dali szélsőséges csoportok tagjai, szerepelnek a titkosszolgálatok nyilvántartásában. Emmanuel Macron francia elnök már szom­baton délelőtt a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcstalálkozójáról hazaérve a zavargások egyik központi színhelyére, a Diadalívhez ment, és fejet hajtott az Ismeretlen Katona sírjánál, amelyet meggyaláztak a rendbontók. A köztár­sasági elnököt a kormánytagokkal tett jelképes látogatásán a belvárosban ellentmondásosan fogadták a párizsiak. Voltak, akik fütyültek és Macron lemondását követelték, mások megtap­solták és azt kérték tőle, hogy tartson ki. Az elnök vasárnapra válságértekezletet hívott össze az egyre erőszakosabb zavargások miatt. A Facebookon spontán szervezett, a politikus, a politikai pártokat és a szakszervezeti képvise­letet is elutasító sárgamellényes mozgalomnak továbbra sincs vezetője. A szombaton utcára vonu­lók legfőbb követelései az üzemanyagadó eltörlé­se mellett továbbra is az életszínvonal javítására vonatkozó intézkedések voltak, de többen köve­telték Emmanuel Macron államfő lemondását is. A mozgalom elindítói a Le Journal du Diman­­che (JDD) című vasárnapi hetilapban közzétett felhívásukban jelezték: készek a párbeszédre a kormánnyal. Mi akarunk a konstruktív düh szóvivői lenni című írásukban elítélték az erősza­kot, politikai megoldást sürgettek a kormánytól, amelynek vezetőivel készek találkozni. • Kormánypárti képviselők vasárnap több ízben is utalást tettek arra, hogy változás várha­tó a kormánypolitikában a sárgamezényesek irányában, akikkel a zavargások előtt a franci­ák több mint háromnegyede szimpatizált. „A bűnünk az, hogy túlságosan eltávolodtunk a franciák valóságától” - ismerte el Stéphane Guérini, a kormányzó Köztársaság Lendület­ben Párt vezetője a Le Parisien című napilapban, a belügyminiszter pedig szombaton azt mondta, hogy a kormány több kommunikációs hibát is vétett az elmúlt hetekben. Laurent Wauquiez, a jobbközép Köztársa­ságaik elnöke népszavazást, Marine Le Pen a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) elnöke pedig egyeztetést java­solt Emmanuel Macronnak az ellenzéki pártok vezetőivel. A radikális baloldali Lázadó Fran­ciaországot vezető Jean-Luc Mélenchon szerint vissza kellene állítani a vagyonadót, amelyet Macron eltörölt. Mélenchon egyébként üdvözöl­te „az állampolgári lázadást, amely megrengette Macron­ és a pénz vlágát”. A november 17-i első országos tiltakozáson 282 ezren, múlt szombaton 106 ezren tüntettek. A megmozdulás ellentmondása, hogy miközben hétről hétre egyre kevesebb a békés tiltakozó, a Párizsban tüntetők pedig mindinkább radi­­kalizálódnak, a közvélemény egyre nagyobb mértékben támogatja a sárgamellényeseket, a felmérések szerint a francia társadalomban kb. 75 és 84 százalék közötti a szimpatizánsok aránya. Párizs belvárosának legelegánsabb része igazi csatatérre emlékeztetett AFP-Lucas Barroulet A világkereskedelem élénkítése a cél Elfogadták a G20 országcsoport csúcsértekezletének zárónyilatkozatát Élénkíteni kell a világkereske­delmet, és ennek megfelelően kell megújítani a Kereskedel­mi Világszervezetet (WTO) - ennek a gondolatnak a jegyé­ben született meg szombaton a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcsértekezletének résztvevői által megfogalma­zott közös zárónyiatkozat. A G20 csoport csúcsértekez­letének zárónyilatkozata elisme­ri a multilaterális kereskedelmi rendszer eredményeit, ugyanak­kor megállapítja, hogy a rend­szert javítani kell, mert nem tölti be feladatát, így támogatják a WTO működésének megújítását. A dokumentumban nem szerepel a protekcionizmus bírálata, csak érintőlegesen tettek róla említést. A hírügynökségek szerint ennek nagy valószínűséggel az Egyesült Államok külkereskedelmi politi­kája az oka, hiszen Washington kereskedelmi háborút hirdetett több partnerével, főként Kínával szemben. A G20 vezetői fogadkoztak, hogy folyatják a klímaváltozás elle­ni erőfeszítéseket, miközben támo­gatják a fenntartható fejlődést és a gazdasági növekedést. Az Egye­sült Államok egy külön bekezdés­ben leszögezte: elutasítja a párizsi megállapodást, és nyomatékosí­totta, hogy a természet védelme mellett továbbra is az összes elér­hető technológia és energiaforrás felhasználását tervezi. A G20 emellett ígéretet tett a technológia adta lehetőségek kihasználására a gazdasági növeke­dés és termelőképesség érdekében, ami jobb munka- és életkörülmé­nyekhez vezethet. Közölték: intéz­kedéseket hoznak a mikro-, kis- és középvállalkozások, a digitális kormányzás, a digitális infrastruk­túra, iletve a digitalizáció alkalma­zásának fejlesztésére. MERKEL ÉS PUTYIN MEGBESZÉLÉSE Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök a szíriai helyzetről, a heresi inci­densről és az Azovi-tenger körü­li ukrán-orosz vitáról folytatott megbeszélést a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcstalálkozóján. Steffen Seibert német kormány­­szóvivő közölte, a megbeszélést a munkareggeli során folytatták, a fő téma a Szíria és az Azovi-tenger körüli ukrán-orosz konfliktus volt. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közlése szerint a Merkel- Putyin-megbeszélés meglehetősen hosszú és részletekbe menő volt. Peszkov tudatta, hogy Putyin talál­kozott Emmanuel Macronnal is, aki Merkelhez hasonlóan sürgette a heresi incidens nyomán letartózta­tott és moszkvai börtönökbe szállí­tott ukrán matrózok elengedését. Angela Merkel későbbi sajtó­­tájékoztatóján tudatta: Oroszor­szág, Németország, Franciaország és Ukrajna további, tanácsadói szintű megbeszéléseket folytat az úgynevezett normandiai formá­tumban az Azovi-tenger körül kialakult, hajózással kapcsolatos kérdésekről. Merkel felszólította Oroszországot, hogy tartsa tisz­teletben a 2003-ban megkötött orosz-ukrán szerződést, amely­nek értelmében biztosítani kell a tengerszoros átjárhatóságát. Putyin újságíróknak Ukrajnával kapcsolatban kijelentette: a kelet­ukrajnai konfliktusnak addig nem lesz vége, amíg a jelenlegi ukrán vezetés van hatalmon. Közölte, a fekete-tengeri incidenssel „vagy provokációval”, illetve a Donyec­­medencei helyzettel kapcsolatos orosz elemzésekből arra következ­tet, hogy a kijevi kormány nemhogy a konfliktus rendezésében, hanem annak békés úton történő megol­dásában sem érdekelt. TRUMP ÉS PUTYIN TALÁLKOZÓJA A G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcsértekezletének helyszí­nén sor került egy rövid, rögtönzött találkozóra Donald Trump ameri­kai és Vlagyimir Putyin orosz el­nök között is, ennek részleteiről azonban kevés információ látott napvilágot. A két ország kormány­zatának tisztségviselői ugyanakkor már korábban kapcsolatba léptek egymással. Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója elmond­ta, találkozott John Bolton ameri­kai nemzetbiztonsági tanácsadó­val, és megállapodtak abban, hogy Oroszország és az Egyesült Ál­lamok kész a továbbiakban is tarta­ni a kapcsolatot. Vlagyimir Putyin később elmondta, rövid találkozó­jukon tömören kifejezték álláspont­jukat a keresi incidensről a Feke­te-tengeren. Közölte, álláspontjaik nem egyeznek, mindenesetre is­mertette Trumppal az orosz szem­pontot. Reményének adott hangot, hogy a csúcson elmaradt hivatalos találkozójuk előbb-utóbb összejön. A kínai állami televízió közölte, a G20 országcsoport Buenos Aires- i csúcsértekezletén Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök megállapodott abban, hogy az Egyesült Államokban nem vezetik be a kínai árukra előző­leg kilátásba helyezett pótlólagos vámokat, a kétoldalú tárgyalásokat pedig folytatják. Sajtóhírek szerint Donald Trump beleegyezett abba, hogy az új vámtarifák bevezetését 90 napra felfüggesztik a mintegy 200 milliárd dollárnyi kínai árura. A kínai fél ugyanakkor elfogadta azt, hogy amerikai mezőgazdasá­gi, energetikai, ipari, valamint más terméket vásárol, hogy csökkenjen az Egyesült Államoknak Kínával szemben fennálló, hatalmas mérté­kű kereskedelmi deficitje. (MTI)

Next