Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)
2019-01-15 / 10. szám
HI GAZDASÁG gazdasag@magyarszo.rs Munfie RÁFORDÍTÁSOK Csak racionálisan! Állítólag az ősi szkíták elégették azokat a jövendőmondókat, akiknek a jóslatai később nem igazolódtak be. Ha ez a „barbár” szokás ma is divatban volna, nagyon sok közgazdász végezné máglyán, illetve valószínűleg kevésbé bátran fogalmaznának meg olyan felelőtlen jóslatokat, amilyeneket gyakran olvashatunk manapság. Emberi tulajdonság, hogy elképzelünk valamit és vélt vagy valós indokokat is találunk, melyek amellett szólnak, hogy elképzeléseink meg is valósulnak. Az olyan dolgok, mint pl. egy ország költségvetése vagy egy-egy nagyberuházás, illetve más hasonló projekt, ma már nem hagyatkozhat a puszta elképzelésekre. Komoly tervezés, tudományos megközelítés, az adatok magas szintű feldolgozása szakmai szempontból sokat segíthet. De még akkor sem biztos, hogy mindent előre lehet látni és így be lehet tervezni. A váratlan események azonban mindig áthúzhatják a számításokat. Az ember általában racionális lény, ennek ellenére mégsem mindig a racionalitás szabályai szerint jár el. A döntési folyamatnak van néhány fontos, gyakran figyelmen kívül hagyott vagy be nem számítható szakasza. Az ember ugyanis nem csupán egyszerűen racionális vagy irracionális, nem érzelmei által vezérelt, szolidáris, vagy önző. Nem mindig nyereségmaximalizáló, vagy kapzsi, hanem mindegyik egyszerre. A döntési helyzettől sokban függ, hogy éppen melyik arcunkat vesszük elő. A neuro-közgazdaságtan, ez a viszonylag fiatal tudományág, valójában ezt vizsgálja. Az utóbbi évek kutatásai megmutatták, hogy pl. a tőzsdei befektetésekben mekkora szerepe van az emberi agy működésének. Sok esetben a brókereket a tesztoszteron, és nem a hűvös racionalitás elve vezéreli. VÁLTOZÓBAN Mind többen és mind gyakrabban hangoztatják, hogy nagy valószínűséggel egy újabb, globális gazdasági válság vár ránk. Ez már csak azért sem hihetetlen, mert bizonyított, hogy a világgazdaságban rövid és hosszú távú ciklikus mozgások váltakoznak. Ha a legutóbbi, 2008. évi válság időpontjához viszonyítunk, akkor akár egy rövid távú ciklus felívelő szakaszának a végét azonosíthatnánk, ami után most egyfajta lejtmenet következhetne. De a történelmi tények szerint ezek a ciklusok csak hosszú időszak perspektívájából mutatkoznak meg, így nem mindig pontosak és rendszeresek. Valójában sok ember viselkedése összeadódik, és abból alakulnak ki a piaci trendek. Amikor az emberi viselkedést vizsgáljuk, akkor lényegében azt boncolgatjuk, hogy milyen egyéni és azokból eredően milyen kollektív döntések születnek. A döntések hátterében - közvetlenül vagy közvetve -, azonban mindig valamilyen adásvétel, pontosabban fogalmazva, valamiféle csereügylet húzódik meg. Az állatvilágban a viselkedés a puszta túlélést szolgálja, mert az evolúció ilyen irányban hatott. Egy állat nem töpreng a döntésein, nem gondolkodik a következményeken sem. Az azonnali hatásokat mérlegeli csupán, az ezután következő lépést már nem tudja tervezni. Eleve úgy van genetikailag beprogramozva, hogy követi az evolúció során már eddig is sikeresnek bizonyult stratégiákat, még abban az esetben is, ha a megváltozott körülmények között éppen ez okozza a vesztét. Az ilyen berögződött „stratégiákat” ösztönösen követi, nem pedig valamiféle tudományosan megalapozott vizsgálati eredmények, felfedezések alapján. Az embernek mint gondolkodó lénynek a racionalitása ezzel szemben azt jelenti, hogy ma már másképpen születnek a döntései. Az embert többi között az tette emberré, hogy a rövid távú esélyek mérlegelése mellett képes továbbgondolni a jövőbeni események valószínűségét. Előbb felismeri a döntési helyzetet, majd a döntés meghozatala előtt a lehetséges változatokat mérlegeli, azután az egyes változatok kimenetelét is mérlegeli, azokhoz eltérő hasznosságokat társít. Végül a vélt hasznosság maximalizálása alapján meghozza a döntést. A POLITIKA HATÁSA A közgazdaságtan és a pszichológia tudományának találkozásából és interaktív kapcsolatából született meg a gazdaságpszichológia, mint multidiszciplináris szemléleti mód. Alig egy évszázados előtörténete ellenére komoly eredményeket produkált a gazdasági élet különböző területein. Kialakulása a 20. század elejére tehető, amikor felgyorsult a technikai fejlődés, elterjedt a tömegtermelés. A pszichológiai szabályszerűségek a gazdasági élet szinte minden területén megjelennek. Valójában nem is túl nehéz felismerni őket. Hogyan megteremteni egy környezetkímélő, de középtávon még fenntartható növekedés alapjait? Hogyan növelni a foglalkoztatást, hogy közben ne okozzunk vissza nem fordítható károkat környezetünkben? Milyen legyen a megtermelt javak optimális elosztása, és milyen mechanizmusokkal lehet ezt hatékonyan szabályozni? Gyors ütemben túlnépesedő bolygónk lakossága a közgazdaságtudománytól várja a válaszokat ezekre a kérdésekre, valamint a jövőben alkalmazható hatékony megoldásokat is. A történelmi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a gazdasági döntések nem minden esetben pusztán a közgazdaság-tudomány szempontjaiból megalapozott megfontolásokból születnek. Gyakran keresni kell a politikai hátteret is. Az állam szerepvállalása a gazdaság irányításában fontos tényező, de nagyon nehéz meghatározni, hogy milyen mértékben szükséges. Tóth Péter Egyiptomba búza, Kínába és Indiába kukorica Még nem tudni, mikor indulhat a szerbiai agrártermékek exportja Folynak a növényegészségügyi feltételek körüli egyeztetések a búza és a kukorica olyan távoli piacokra való kivitele kapcsán, melyeken eddig nem jelentek meg ezek a szerbiai termékek. Ez a folyamat a kiviteli jog elnyerésével zárul, de még nem jelent szerződésbe foglalt üzletet, így nyilatkozott a várható gabonaexportról Vukosav Sakovic, a Zita Srbije szakmai társulás igazgatója. A Beta hírügynökségnek elmondta: Szerbia Egyiptomba fog búzát szállítani, és ez nagyon fontos számunkra, hiszen az észak-afrikai állam a világ legnagyobb búzaimportőre, évente tízmillió tonna kenyérgabonára van szüksége, ez pedig annyi, mint háromévi szerbiai átlagtermés. Egyiptom most többnyire Oroszországtól vásárolja a búzát, térségünkben pedig Romániától. Szerbiából majd akkor indul meg a kiszállítás, amikor egyeztetik az itt is működő multinacionális kereskedelmi cégek - pl. az amerikai CHS - feltételeit és eljárásait - magyarázta Sakovic. Kiemelte, hogy az egyiptomi piac válogatós, igényes, minőségi búzát követel, ez pedig azt jelenti, hogy pl. a tavalyi szerbiai termésből, melynek minőségét nagyban csökkentette az aratás közbeni esőzés, bajosan tudnánk nekik megfelelő termést exportálni. A szerbiai tárolókban nem is osztályozták a búzát, nehéz lenne tehát akkora mennyiségű, 25 000-50 000 tonna jó minőségű gabonát kiválasztani, amennyi az egyiptomiaknak elegendő és megfelelő lenne. Ez persze nem jelenti azt, hogy a következő években nem tudunk eleget tenni elvárásaiknak. A következő hónapokban egyiptomi küldöttség érkezik hozzánk, hogy megállapítsa, kik termelik a búzát, hol tárolják a termést, mert ez is fontos nekik. A szigorú követelményeket Egyiptom és az ázsiai országok évekkel ezelőtt szabták meg; akkoriban öt egymást követő évben hatalmas mennyiségű búza termett, így a vásárlók válogathattak, diktálhatták a feltételeket, melyeket azóta is megtartottak. „Az idén nem számíthatunk rekordtermésre, mert a nedvességhiány miatt nehezen kelt a búza. Komolyabb károsodást eddig nem tapasztaltunk, a vetéseket hótakaró védte a fagytól” - mondta Sakovic. Közölte még, hogy megindult az eljárás a kínai és az indiai piac megnyitása végett is, ezekbe az országokba kukoricát szállítanánk. Kínával ugyan már 5-6 évvel ezelőtt megkezdtük az egyeztetést, de fontosabb előrelépés csak tavaly történt. „Úgy volt, hogy tavaly októberben a kínaiak megtekintik a kukoricaültetvényeket, de addigra a betakarítás befejeződött, így valószínűleg az idén jönnek majd” - mondta Sakovic. Szerinte a kukorica Kínába való exportja még jelentősebb is lehet, mint az egyiptomi búzakivitel, mert kukoricából több a fölöslegünk. (Beta) Vladimir Putyin orosz elnök január 17-ei látogatása alkalmából Zorana Mihajlovic építésügyi, infrastrukturális és közlekedési miniszter elmondta, hogy Szerbia 230 millió euró értékű közlekedésügyi szerződést ír alá Oroszországgal. A beruházások az Ópatova és Újvidék közötti vasúti szakasz munkálataira vonatkoznak. A miniszter asszony kiemelte a szerződés aláírásának politikai jelentőségét is, hiszen - mint mondta - Szerbia jó kapcsolatokat ápol az Amerikai Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal is. Hozzátette, hogy Szerbia túl kicsi állam ahhoz, hogy válogasson, kivel működik együtt. Zorana Mihajlovic azt is megállapította, hogy az Oroszországi Vasutak a világ egyik legjobb vállalata, és hogy Szererbiának eddig nem volt rossz a tapasztalata az orosz céggel fenntartott együttműködésben. Rámutatott arra, hogy folytatódnak az intenzív beruházások a vasúthálózaton. Emlékeztetett arra, hogy tavaly 77 kilométer hosszan építettek ki síneket, és hogy csaknem 200 kilométeren folytatódik a vasúti rendszer korszerűsítése. A mintegy kétezer vasúti átjárót a szakértők utasításai szerint rendezik el, és 13 millió eurót biztosítanak erre a célra. A közlekedési miniszter kijelentette, hogy a vasúti átjárókon lévő jelzések lopása miatt a Szerbiai Vasutak közvállalatnak évente 250-300 millió dinár vesztesége származik. ■ trk Putyinra várva Szerbia 230 millió euró értékű közlekedésügyi szerződést ír alá Oroszországgal 2019. január 15., kedd Az államfőtől remélik a segítséget Ma a kormány épületénél tiltakoznak a kataszteri hivatal dolgozói A Köztársasági Földméréstani Intézet (KGI) szakszervezetei bejelentették, hogy ma délben tüntetésre gyűlnek össze az anyagi helyzetükkel elégedetlen alkalmazottak Belgrádban, a köztársasági kormány székházánál. Felhívják a figyelmet a kataszteri tisztviselők tisztázatlan státusára és arra, hogy hatékonyabbá kell tenni a kataszternek mint intézménynek a működését. A foglalkoztatottak érdekvédelmi szervezetei levelet küldtek Aleksandar Vucic államfőnek. Azt írják, kételyeik vannak, hogy az elnök ismeri-e egyáltalán a földméréstani intézetben uralkodó helyzetet, és abban a reményben fordulnak hozzá, hogy ez gondjaik elhárításának kezdetét jelentheti, a kormány ugyanis sokadik levelükre sem válaszolt. Arra kérik az államfőt, hogy politikai meg minden más jellegű befolyásával járuljon hozzá a több mint egy hónappal ezelőtt megfogalmazott javaslataik napirendre tűzéséhez. „Miután 2018-ban a közszférában növelték a bérelszámolási alapot, kiderült, hogy a módosítás nyomán a geodéziai intézetben dolgozók többségének járandósága nem is emelkedik, sőt nagy részének átlagban 2500 dinárral csökkent. Az utóbbi három évben a szolgálati idő alapján járó automatikus béremelés is elmaradt, mégpedig a hivatal igazgatójának és legközelebbi munkatársainak döntése alapján” - írják levelükben a szakszervezetek. Tájékoztatják az elnököt arról is, hogy a sztrájkról szóló határozatukat követően eljárás indult a munkaügyi jogviták békés megoldásával megbízott ügynökségnél, ám a Zoran Dordevic munkaügyi miniszterrel és Mile Radivojevic ügynökségi igazgatóval folyjanuár 11-ei határidővel elfogadásra felkínált szöveg azonban nem a megbeszélteket tartalmazza, így elutasították. A határidő lejárta után a sztrájkoló kataszteri hivatalok többségében megjelentek a munkaügyi felügyelők és ellenőrizték a sztrájk menetét. „Nem ismeretes számunkra, hogy ez kinek a követelésére és utasítására történt, de annyi bizonyos, hogy a sztrájkolók gondjainak a megoldása helyett kormányszinten intenzíven és összehangoltatott megbeszélések után csak rosszabbra van ellenünk dolgoznak” - fogalmaznak a fordult a helyzet. Megállapodtak ugyan Köztársasági Földméréstani Intézet szakbizonyos kérdésekben, az erről szóló, nekik szervezetei. (Beta)