Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)

2019-01-21 / 15. szám

Iiyj KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs Ata Sh) RÖVIDEN Februárban találkozik Trump és Kim Február végén ismét találkozik Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető. Először tavaly nyáron ültek tárgyalóasztalhoz (Szingapúrban), ami külön­leges eseménynek számított. Sarah Huckabee Sanders, az elnöki hivatal szóvivője szerint az észak-koreai atomprog­ram és annak felszámolása lesz az új megbeszélés fő témája. A csúcstalálkozó helyszínét később jelentik be. Trump a hét végén a Fehér Házban fogadta Kim Jong Csoit, az észak­koreai állampárt magas rangú tisztségviselőjét, akivel - mint mondta - olyan „óriási előrelépést” értek el az (észak-koreai) atommentesítés ügyében, hogy annak Kim Dzsong Un is örül. A tanácskozás után Mike Pompeo külügyminiszter is tárgyalt a phenjani politikussal. António Guterres ENSZ-főtitkár közben sürgette Washingtont és Phenjant, hogy dolgozzanak ki tervet a Koreai-félszigeten található nukleáris fegyverek felszámolására. Meghalt a világ legidősebb férfija Elhunyt a világ legidősebb férfija. A japán Nonaka Maszatót 113 éves korában tegnap reggel érte a halál otthonában. Nonaka a Hokkaido szigetén fekvő Asoróban született 1905. július 25- én, abban az évben, amikor Albert Einstein közzétette relativi­táselméletét. A férfit, akinek családja egy termálforrás melletti fogadót működtet már négy nemzedék óta, tavaly nyilvánította a Guinness-rekordok a világ legöregebb férfijává. Kerekesszékbe kényszerült ugyan, de mindent elvégzett maga körül. Étkezés után szeretett édességet fogyasztani, újságot olvasott, tévézett, és hetente egyszer megfürdött a meleg vizes forrásban. Migránsok tűntek el Líbiánál Több mint száztízen tűntek el a hét végén, amikor Líbia partjai­nál elsüllyedt egy - főként nyugat-afrikai - migránsokat szállító gumicsónak. Egy katonai helikopternek három embert sikerült kimentenie a vízből, őket az olaszországi Lampedusa szigeté­re szállították. A csónak 117 utasának többsége valószínűleg a vízbe veszett. Olaszország nemrég lezárta kikötői nagy részét az illegális migránsok előtt, így Líbia felől egyre kevesebben érkeznek a területére. Az útra kelők azonban az életüket kockáz­tatják. Az év eleje óta 83-an haltak meg a Földközi-tengeren. A Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint tavaly ugyanennyi idő alatt 199-en vesztették életüket. Matteo Salvini olasz belügy­miniszter a legutóbbi tragédiával kapcsolatban közölte: hazája továbbra sem nyitja meg a kapuit a migránsok előtt. Legalább 79 ember életét vesztette, 66 megsérült egy illegáli­san megcsapolt üzemanyag-vezeték felrobbanásakor Mexi­kó központi részén; további 85 embert eltűntként tartanak nyilván. A fővárostól száz kilométerre északra fekvő Tlahu­­elilpan település külterületén bekövetkezett tragédia után a Pemex állami olajvállalat megerősítette: a robbanás a hét végén történt, néhány órával az után, hogy tolvajok nyílást fúrtak a csőbe, és több száz helybéli vödrökben gyűjteni kezdte a szét­folyó üzemanyagot. A detonáció után hatalmas tűz keletkezett, csak órákkal később sikerült eloltani. Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök a történtek előtt három héttel hirde­tett kampányt az üzemanyag-tolvajlás ellen, ami évente három­­milliárd dollár veszteséget okoz az államnak. Tavaly tíz hónap alatt csaknem 12 581 alkalommal fúrták meg a csőrendszert Mexikóban, naponta átlag 42-szer. Légicsapások végeztek a dzsihadistákkal A Szomáliai al-Shabaab dzsihadista szervezet legalább 52 tagjával végeztek a hét végén légicsapások, amelyeket amerikai harci gépek hajtottak végre azok után, hogy a szélsőségesek egy csoportja kormánykatonákat támadott meg, s közülük 41-et megölt. Az al-Kaida terrorhálózattal kapcsolatban álló al-Shaba­ab célja, hogy kiűzze az Afrikai Unió békefenntartóit Szomáliá­ból, megdöntse a Nyugat támogatását élvező helyi kormányt, és radikális iszlám törvénykezést vezessen be az országban, amely­nek déli és középső részén nagy területeket ellenőriz. (Forrás: MTI/Reuters/Kyodo/AP/dpa) Felrobbantak az üzemanyagtolvajok Elvisznek egy áldozatot a helyszínről wset.com 2019. január 21., hétfő Tizedszer növelték Macron gondjait A sárgamellényeseket nem érdekli a franciaországi nemzeti vita Tizedszer is az utcára vonultak szom­baton az általános társadalmi elége­detlenséget megtestesítő franciaor­szági sárgamellényesek, de már sokkal kevesebben, mint korábban. Emmanuel Macron államfő nemzeti vita keretében tisztázná a legégetőbb társadalmi és politikai kérdéseket. Franciaországban a sárga mellényes tilta­kozók egy része továbbra is úgy érzi, hogy a kormány nem veszi figyelembe követelései­ket, ezért november közepe óta már a tizedik egymást követő szombaton tüntettek. Párizs­ban a minisztériumok és a politikai hatalmat szimbolizáló épületek közelében haladtak el, azokon a helyszíneken, ahol korábban még nem tiltakoztak. Az erős rendőri biztosítás mellett vonuló nyolcezer tüntető Emmanuel Macron elnök lemondását is követelte. A menetet vezetők nemzetiszínű leplet is vittek, amelyen a következő üzenet állt: Rend­őrök, ne lőjetek, a gyerekeink jövője miatt vagyunk itt. Egy másik transzparensen pedig az államfő irodájában kifüggesztett festményen szereplő nemzeti jelszót (Szabadság, Egyenlő­ség, Testvériség) úgy módosították a tüntetők, hogy Szabadság, Egyenlőség, Gumilövedék. Az utóbbi használatáról egy hete heves vita folyik a televíziókban. A rendőrök ugyanis rendszeresen bevetnek ilyen eszközöket a randalírozók ellen, súlyos sérüléseket okozva nekik. Christophe Castaner belügyminiszter szerint a gumilövedéknek köszönhetően kerül­hető el a fizikai kontaktus az erőszakos tünte­tőkkel, s használata nélkül még több sérült lett volna a megmozdulásokon. A szervezők azt kérték a tiltakozóktól, hogy ezúttal egy szál virággal és egy gyer­tyával érkezzenek a megmozdulásokra, így emlékezve a november 17-e óta tartó országos megmozdulások halottjaira és sérültjeire. Az elmúlt bő két hónapban a sárgamellényesek által emelt úttorlaszoknál történt balesetekben tízen vesztették életüket és több mint kétezren megsérültek. Országszerte ismételten mintegy 80 ezer, csak Párizsban ötezer rendőrt vezényeltek ki a rend biztosítására. Vidéken és a fővárosban összesen 84 ezren tüntettek, jóval kevesebben, mint novemberben és december elején, amikor még százezrek mentek utcára. Néhány nagyvárosban, így Bordeaux-ban, Toulouse-ban, Rennes-ben és Lyonban zavar­gások robbantak ki. Párizsban is történtek néhol rendbontások. A hadtörténeti múze­um környékén a rendvédelmi erők könny­gázzal és vízágyúkkal oszlatták a kövekkel és palackokkal rájuk támadókat, 42 randalírozót előállítottak. Macron szavakkal és érvekkel igyek­szik lecsillapítani a kedélyeket, befolyásol­ni a tömegeket. Múlt kedden nemzeti vitát kezdett, amelybe ő is bekapcsolódott. A hét végén egy régióban polgármesterek százaival találkozott. Több mint hat órán át válaszolt az ország kormányzását, a reformokat és az elnöki viselkedést érintő kérdésekre, s ezt a sajtó sikeresnek értékelte. Kizárta a vagyon­adó újbóli bevezetését, ami a sárgamellényesek egyik fő követelése. Az elnök több száz helyszínen vesz még részt - az életszínvonalat, az adópolitikát, a demokrácia minőségét és a környezetvédel­mi kérdéseket is érintő - vitákban, amelyekbe választókat is bevonnak. Reményei szerint ezáltal a társadalmi elégedetlenség erőszakmentesen jut kifeje­zésre, s a felvetésekre a kormányzat is választ adhat. A sárgamellényesek egy része attól tart, hogy az egész akció célja a követeléseik elfojtása. Az Odoxa közvélemény-kutató inté­zet felmérése ugyanakkor arra utal, hogy a franciák 64 százaléka szkeptikus a vita kime­netelét illetően, a véleménycserében pedig csak egyharmaduk venne részt. (Forrás: MTI/dpa/TASZSZ) Követelik az államfő lemondását is Athénban tízezrek tiltakoztak Macedónia ellen Tízezrek tüntettek tegnap a görög főváros­ban Macedónia névváltoztatásának tervezett parlamenti ratifikációja ellen. Görögország minden szegletéből buszok vitték a tiltakozókat Athénba, ahol évek óta ez volt a legnagyobb tömegmegmozdulás. A rendőrség könnygázzal oszlatta szét a feldühödött embereket. A két szomszédos ország tavaly állapodott meg arról, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság neve Észak-Macedónia Köztársaságra változ­zon. Cserébe Athén megígérte, nem gördít tovább akadályt Macedónia európai uniós és NATO-csatlakozása elé. A 27 éves névvita lezárását szolgáló egyez­ményt Szkopje már törvénybe iktatta. Most a görög parlamenten a sor, hogy elfogad­ja a megállapodást. Ez nem lesz könnyű, hiszen sok képviselő nem támogatja a dokumentumot. A kormány is ingatag. A múlt héten ezért Alekszisz Ciprasz miniszterelnök bizal­mi szavazást kért maga ellen. A voksolá­son épphogy sikerült megőriznie tisztségét. Csupán 151 képviselő (a legszűkebb több­ség) szavazott arra, hogy kormányával együtt folytatja a munkát az októberi parlamenti választásig. A bizalmi szavazásra azért volt szükség, mert a radikális jobboldali Független Görö­gök párt kilépett a koalícióból. A döntéssel a Görögország és Macedónia közötti névvitát rendezni hivatott egyezség ellen tiltakozott. A dokumentumot ugyanis elfogadhatatlan­nak tartja. Ciprasz már a múlt héten jelezte: ha kormánya bizalmat kap, hamarosan szava­zásra bocsátja a parlamentben a Macedónia névváltoztatásáról szóló megállapodást. Erre akár már ma sort keríthetnek. Elemzők szerint a parlamenti jóváhagyás esélye csekély. Ciprasz 149 képviselő támogatására biztosan számíthat, de legalább 151 igen voks kell. A névvita lezárása elengedhetetlen ahhoz, hogy Macedónia a NATO és az EU tagjá­vá válhasson. Sok görög azonban ellenzi az egyezséget. Főleg azért, mert macedón területi követelésektől tart. Attól félnek, hogy a megál­lapodás elfogadása után Szkopje magának követeli Görögország északi részét, amelyet Makedóniának hívnak. (Forrás: MTI/Reuters/ APA/AP/AFP/nepszava.hu) Botrány nélkül ünnepelt Berlusconi Politikai pályafutásának és pártja, a jobboldali Hajrá, Olaszország (FI) megalakulásának 25. évfordulóját ünne­pelte a hét végén Silvio Berlusconi. A többszörös olasz exkormányfő számta­lan (szex)botrányáról, bírósági pereiről és populizmusáról vált ismertté. Hazai pályán már nem sok politikai sikert jósolnak neki, de a 82 éves multimilli­árdos politikus továbbra sem adja föl. A korábban mindenekelőtt építőipari és médiavállalkozóként ismert Silvio Berlusco­ni 1994. január 18-án mesterséget váltott. Belé­pett a politika porondjára, pártja nevét pedig az olaszok számára legnépszerűbb és legkedveltebb tevékenységtől, a labdarúgástól vette kölcsön. Forza Italiának, vagyis Hajrá, Olaszországnak keresztelte el. Az FI azóta sem változtatta meg a nevét, sok másik párttal ellentétben. Megjelenésével hazájában új politikai korszak kezdődött, amelyet második köztársa­ságnak neveztek el, és egészen a tavaly megala­kult új kormány hivatalba lépéséig tartott. A politikus Berlusconi és pártja az olasz politikát, illetve az akkori nagy pártokat, főleg a kereszténydemokratákat és a szocialistákat magával sodró korrupcióellenes ügyészi vizs­gálatsorozattal egyidejűleg született meg. Az FI ötletét, szlogenjeit, programját Berlusconi és legközelebbi munkatársai dolgozták ki. Az FI forradalmi újdonságot képviselt. Teljesen új politikai módszereket és nyelveze­tet honosított meg, Berlusconi pedig elsőként személyesítette meg a multimilliomos, mene­dzser-kormányfőt, aki az országot vállalataként kívánta sikerre vezetni. Saját média- és televízió­birodalmát pedig politikai pályafutásához hasz­nálta fel. Bekerült az olasz politikai kommuni­káció történetébe, amikor 1994. január 26-án saját kereskedelmi csatornáin videóüzenetben jelentette be, hogy az FI indul a választásokon, és ő lesz a párt miniszterelnöke. Három hónap­pal később a parlamenti választáson az FI 20 százalékkal a legnagyobb párt lett. Berlusconi és pártja az utóbbi 25 évben minden parlamenti választáson indult; minisz­terelnök-jelöltként csak Romano Prodival szemben veszített (1996-ban és 2006-ban). Ám 2001-ben és 2008-ban megnyerte a választást, és ismét miniszterelnök lett. Politikai karrierje azonban 2011-ben gyen­gült. Kormányfői helyét akkor Mario Monti vette át, majd 2013-ban - több tucatnyi ügyész­ségi vizsgálat és vádemelés után végül - adócsa­lásért jogerősen elítélték. Megfosztották parla­menti mandátumától is, ezt tavaly visszaszerezte. Személyes karizmáját a 2011-ben kirobbant bunga-bunga szexbotrány is gyengítette. Tagadhatatlan viszont, hogy a Hajrá, Olasz­ország és a 82 éves exkormányfő 25 éves történe­te elválaszthatatlan egymástól. Hiába azonban a negyedszázados politikai jelenlét, Berlusconi kora alighanem végleg elmúlt. Az FI a tavalyi parlamenti választáson 14 százalékot ért el, s azóta is tíz százalék körül áll a felmérésekben. (Forrás: MTI)

Next