Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)
2019-01-21 / 15. szám
Iiyj KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs Ata Sh) RÖVIDEN Februárban találkozik Trump és Kim Február végén ismét találkozik Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető. Először tavaly nyáron ültek tárgyalóasztalhoz (Szingapúrban), ami különleges eseménynek számított. Sarah Huckabee Sanders, az elnöki hivatal szóvivője szerint az észak-koreai atomprogram és annak felszámolása lesz az új megbeszélés fő témája. A csúcstalálkozó helyszínét később jelentik be. Trump a hét végén a Fehér Házban fogadta Kim Jong Csoit, az északkoreai állampárt magas rangú tisztségviselőjét, akivel - mint mondta - olyan „óriási előrelépést” értek el az (észak-koreai) atommentesítés ügyében, hogy annak Kim Dzsong Un is örül. A tanácskozás után Mike Pompeo külügyminiszter is tárgyalt a phenjani politikussal. António Guterres ENSZ-főtitkár közben sürgette Washingtont és Phenjant, hogy dolgozzanak ki tervet a Koreai-félszigeten található nukleáris fegyverek felszámolására. Meghalt a világ legidősebb férfija Elhunyt a világ legidősebb férfija. A japán Nonaka Maszatót 113 éves korában tegnap reggel érte a halál otthonában. Nonaka a Hokkaido szigetén fekvő Asoróban született 1905. július 25- én, abban az évben, amikor Albert Einstein közzétette relativitáselméletét. A férfit, akinek családja egy termálforrás melletti fogadót működtet már négy nemzedék óta, tavaly nyilvánította a Guinness-rekordok a világ legöregebb férfijává. Kerekesszékbe kényszerült ugyan, de mindent elvégzett maga körül. Étkezés után szeretett édességet fogyasztani, újságot olvasott, tévézett, és hetente egyszer megfürdött a meleg vizes forrásban. Migránsok tűntek el Líbiánál Több mint száztízen tűntek el a hét végén, amikor Líbia partjainál elsüllyedt egy - főként nyugat-afrikai - migránsokat szállító gumicsónak. Egy katonai helikopternek három embert sikerült kimentenie a vízből, őket az olaszországi Lampedusa szigetére szállították. A csónak 117 utasának többsége valószínűleg a vízbe veszett. Olaszország nemrég lezárta kikötői nagy részét az illegális migránsok előtt, így Líbia felől egyre kevesebben érkeznek a területére. Az útra kelők azonban az életüket kockáztatják. Az év eleje óta 83-an haltak meg a Földközi-tengeren. A Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint tavaly ugyanennyi idő alatt 199-en vesztették életüket. Matteo Salvini olasz belügyminiszter a legutóbbi tragédiával kapcsolatban közölte: hazája továbbra sem nyitja meg a kapuit a migránsok előtt. Legalább 79 ember életét vesztette, 66 megsérült egy illegálisan megcsapolt üzemanyag-vezeték felrobbanásakor Mexikó központi részén; további 85 embert eltűntként tartanak nyilván. A fővárostól száz kilométerre északra fekvő Tlahuelilpan település külterületén bekövetkezett tragédia után a Pemex állami olajvállalat megerősítette: a robbanás a hét végén történt, néhány órával az után, hogy tolvajok nyílást fúrtak a csőbe, és több száz helybéli vödrökben gyűjteni kezdte a szétfolyó üzemanyagot. A detonáció után hatalmas tűz keletkezett, csak órákkal később sikerült eloltani. Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök a történtek előtt három héttel hirdetett kampányt az üzemanyag-tolvajlás ellen, ami évente hárommilliárd dollár veszteséget okoz az államnak. Tavaly tíz hónap alatt csaknem 12 581 alkalommal fúrták meg a csőrendszert Mexikóban, naponta átlag 42-szer. Légicsapások végeztek a dzsihadistákkal A Szomáliai al-Shabaab dzsihadista szervezet legalább 52 tagjával végeztek a hét végén légicsapások, amelyeket amerikai harci gépek hajtottak végre azok után, hogy a szélsőségesek egy csoportja kormánykatonákat támadott meg, s közülük 41-et megölt. Az al-Kaida terrorhálózattal kapcsolatban álló al-Shabaab célja, hogy kiűzze az Afrikai Unió békefenntartóit Szomáliából, megdöntse a Nyugat támogatását élvező helyi kormányt, és radikális iszlám törvénykezést vezessen be az országban, amelynek déli és középső részén nagy területeket ellenőriz. (Forrás: MTI/Reuters/Kyodo/AP/dpa) Felrobbantak az üzemanyagtolvajok Elvisznek egy áldozatot a helyszínről wset.com 2019. január 21., hétfő Tizedszer növelték Macron gondjait A sárgamellényeseket nem érdekli a franciaországi nemzeti vita Tizedszer is az utcára vonultak szombaton az általános társadalmi elégedetlenséget megtestesítő franciaországi sárgamellényesek, de már sokkal kevesebben, mint korábban. Emmanuel Macron államfő nemzeti vita keretében tisztázná a legégetőbb társadalmi és politikai kérdéseket. Franciaországban a sárga mellényes tiltakozók egy része továbbra is úgy érzi, hogy a kormány nem veszi figyelembe követeléseiket, ezért november közepe óta már a tizedik egymást követő szombaton tüntettek. Párizsban a minisztériumok és a politikai hatalmat szimbolizáló épületek közelében haladtak el, azokon a helyszíneken, ahol korábban még nem tiltakoztak. Az erős rendőri biztosítás mellett vonuló nyolcezer tüntető Emmanuel Macron elnök lemondását is követelte. A menetet vezetők nemzetiszínű leplet is vittek, amelyen a következő üzenet állt: Rendőrök, ne lőjetek, a gyerekeink jövője miatt vagyunk itt. Egy másik transzparensen pedig az államfő irodájában kifüggesztett festményen szereplő nemzeti jelszót (Szabadság, Egyenlőség, Testvériség) úgy módosították a tüntetők, hogy Szabadság, Egyenlőség, Gumilövedék. Az utóbbi használatáról egy hete heves vita folyik a televíziókban. A rendőrök ugyanis rendszeresen bevetnek ilyen eszközöket a randalírozók ellen, súlyos sérüléseket okozva nekik. Christophe Castaner belügyminiszter szerint a gumilövedéknek köszönhetően kerülhető el a fizikai kontaktus az erőszakos tüntetőkkel, s használata nélkül még több sérült lett volna a megmozdulásokon. A szervezők azt kérték a tiltakozóktól, hogy ezúttal egy szál virággal és egy gyertyával érkezzenek a megmozdulásokra, így emlékezve a november 17-e óta tartó országos megmozdulások halottjaira és sérültjeire. Az elmúlt bő két hónapban a sárgamellényesek által emelt úttorlaszoknál történt balesetekben tízen vesztették életüket és több mint kétezren megsérültek. Országszerte ismételten mintegy 80 ezer, csak Párizsban ötezer rendőrt vezényeltek ki a rend biztosítására. Vidéken és a fővárosban összesen 84 ezren tüntettek, jóval kevesebben, mint novemberben és december elején, amikor még százezrek mentek utcára. Néhány nagyvárosban, így Bordeaux-ban, Toulouse-ban, Rennes-ben és Lyonban zavargások robbantak ki. Párizsban is történtek néhol rendbontások. A hadtörténeti múzeum környékén a rendvédelmi erők könnygázzal és vízágyúkkal oszlatták a kövekkel és palackokkal rájuk támadókat, 42 randalírozót előállítottak. Macron szavakkal és érvekkel igyekszik lecsillapítani a kedélyeket, befolyásolni a tömegeket. Múlt kedden nemzeti vitát kezdett, amelybe ő is bekapcsolódott. A hét végén egy régióban polgármesterek százaival találkozott. Több mint hat órán át válaszolt az ország kormányzását, a reformokat és az elnöki viselkedést érintő kérdésekre, s ezt a sajtó sikeresnek értékelte. Kizárta a vagyonadó újbóli bevezetését, ami a sárgamellényesek egyik fő követelése. Az elnök több száz helyszínen vesz még részt - az életszínvonalat, az adópolitikát, a demokrácia minőségét és a környezetvédelmi kérdéseket is érintő - vitákban, amelyekbe választókat is bevonnak. Reményei szerint ezáltal a társadalmi elégedetlenség erőszakmentesen jut kifejezésre, s a felvetésekre a kormányzat is választ adhat. A sárgamellényesek egy része attól tart, hogy az egész akció célja a követeléseik elfojtása. Az Odoxa közvélemény-kutató intézet felmérése ugyanakkor arra utal, hogy a franciák 64 százaléka szkeptikus a vita kimenetelét illetően, a véleménycserében pedig csak egyharmaduk venne részt. (Forrás: MTI/dpa/TASZSZ) Követelik az államfő lemondását is Athénban tízezrek tiltakoztak Macedónia ellen Tízezrek tüntettek tegnap a görög fővárosban Macedónia névváltoztatásának tervezett parlamenti ratifikációja ellen. Görögország minden szegletéből buszok vitték a tiltakozókat Athénba, ahol évek óta ez volt a legnagyobb tömegmegmozdulás. A rendőrség könnygázzal oszlatta szét a feldühödött embereket. A két szomszédos ország tavaly állapodott meg arról, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság neve Észak-Macedónia Köztársaságra változzon. Cserébe Athén megígérte, nem gördít tovább akadályt Macedónia európai uniós és NATO-csatlakozása elé. A 27 éves névvita lezárását szolgáló egyezményt Szkopje már törvénybe iktatta. Most a görög parlamenten a sor, hogy elfogadja a megállapodást. Ez nem lesz könnyű, hiszen sok képviselő nem támogatja a dokumentumot. A kormány is ingatag. A múlt héten ezért Alekszisz Ciprasz miniszterelnök bizalmi szavazást kért maga ellen. A voksoláson épphogy sikerült megőriznie tisztségét. Csupán 151 képviselő (a legszűkebb többség) szavazott arra, hogy kormányával együtt folytatja a munkát az októberi parlamenti választásig. A bizalmi szavazásra azért volt szükség, mert a radikális jobboldali Független Görögök párt kilépett a koalícióból. A döntéssel a Görögország és Macedónia közötti névvitát rendezni hivatott egyezség ellen tiltakozott. A dokumentumot ugyanis elfogadhatatlannak tartja. Ciprasz már a múlt héten jelezte: ha kormánya bizalmat kap, hamarosan szavazásra bocsátja a parlamentben a Macedónia névváltoztatásáról szóló megállapodást. Erre akár már ma sort keríthetnek. Elemzők szerint a parlamenti jóváhagyás esélye csekély. Ciprasz 149 képviselő támogatására biztosan számíthat, de legalább 151 igen voks kell. A névvita lezárása elengedhetetlen ahhoz, hogy Macedónia a NATO és az EU tagjává válhasson. Sok görög azonban ellenzi az egyezséget. Főleg azért, mert macedón területi követelésektől tart. Attól félnek, hogy a megállapodás elfogadása után Szkopje magának követeli Görögország északi részét, amelyet Makedóniának hívnak. (Forrás: MTI/Reuters/ APA/AP/AFP/nepszava.hu) Botrány nélkül ünnepelt Berlusconi Politikai pályafutásának és pártja, a jobboldali Hajrá, Olaszország (FI) megalakulásának 25. évfordulóját ünnepelte a hét végén Silvio Berlusconi. A többszörös olasz exkormányfő számtalan (szex)botrányáról, bírósági pereiről és populizmusáról vált ismertté. Hazai pályán már nem sok politikai sikert jósolnak neki, de a 82 éves multimilliárdos politikus továbbra sem adja föl. A korábban mindenekelőtt építőipari és médiavállalkozóként ismert Silvio Berlusconi 1994. január 18-án mesterséget váltott. Belépett a politika porondjára, pártja nevét pedig az olaszok számára legnépszerűbb és legkedveltebb tevékenységtől, a labdarúgástól vette kölcsön. Forza Italiának, vagyis Hajrá, Olaszországnak keresztelte el. Az FI azóta sem változtatta meg a nevét, sok másik párttal ellentétben. Megjelenésével hazájában új politikai korszak kezdődött, amelyet második köztársaságnak neveztek el, és egészen a tavaly megalakult új kormány hivatalba lépéséig tartott. A politikus Berlusconi és pártja az olasz politikát, illetve az akkori nagy pártokat, főleg a kereszténydemokratákat és a szocialistákat magával sodró korrupcióellenes ügyészi vizsgálatsorozattal egyidejűleg született meg. Az FI ötletét, szlogenjeit, programját Berlusconi és legközelebbi munkatársai dolgozták ki. Az FI forradalmi újdonságot képviselt. Teljesen új politikai módszereket és nyelvezetet honosított meg, Berlusconi pedig elsőként személyesítette meg a multimilliomos, menedzser-kormányfőt, aki az országot vállalataként kívánta sikerre vezetni. Saját média- és televízióbirodalmát pedig politikai pályafutásához használta fel. Bekerült az olasz politikai kommunikáció történetébe, amikor 1994. január 26-án saját kereskedelmi csatornáin videóüzenetben jelentette be, hogy az FI indul a választásokon, és ő lesz a párt miniszterelnöke. Három hónappal később a parlamenti választáson az FI 20 százalékkal a legnagyobb párt lett. Berlusconi és pártja az utóbbi 25 évben minden parlamenti választáson indult; miniszterelnök-jelöltként csak Romano Prodival szemben veszített (1996-ban és 2006-ban). Ám 2001-ben és 2008-ban megnyerte a választást, és ismét miniszterelnök lett. Politikai karrierje azonban 2011-ben gyengült. Kormányfői helyét akkor Mario Monti vette át, majd 2013-ban - több tucatnyi ügyészségi vizsgálat és vádemelés után végül - adócsalásért jogerősen elítélték. Megfosztották parlamenti mandátumától is, ezt tavaly visszaszerezte. Személyes karizmáját a 2011-ben kirobbant bunga-bunga szexbotrány is gyengítette. Tagadhatatlan viszont, hogy a Hajrá, Olaszország és a 82 éves exkormányfő 25 éves története elválaszthatatlan egymástól. Hiába azonban a negyedszázados politikai jelenlét, Berlusconi kora alighanem végleg elmúlt. Az FI a tavalyi parlamenti választáson 14 százalékot ért el, s azóta is tíz százalék körül áll a felmérésekben. (Forrás: MTI)