Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)
2019-01-24 / 18. szám
□ MŰVELŐDÉS/OKTATÁS kult@magyarszorszam) Tarlóról fúj a szél Bemutatták dr. Szőke Anna legújabb könyvét Dr. Szőke Anna néprajzkutató legújabb könyvének bemutatójára kedden este került sor Kishegyesen, a magyar kultúra napja alkalmából. A közel két évtized tanulmányait tartalmazó kiadványra tűzoltóotthon zsúfolásig megtelt nagytermében tárták az olvasók elé. A szerzőt először Linka B. Gabriella, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte, majd a kiadványt Vörös Julianna nyugalmazott könyvtáros méltatta. A Tarlóról fúj a szél című könyv egy szólásról kapta címét, és főképp olyan tanulmányokból áll, amely kishegyesi szokásokat, embereket mutat be, mondta el Szőke Anna a könyv kapcsán. A kötet közel 20 év tanulmányait tartalmazza, amik különböző szakirodalmi folyóiratokban jelentek meg idehaza és külföldön. Ezek olyan tanulmányok, amiket a kishegyesiek nem ismernek, ezért úgy éreztem, hogy meg kell örökíteni őket a falunak, hiszen rólunk és a falu szokásairól van bennük szó. Az összegyűjtött tanulmányok nagyon sokrétűek, és sajnos az adatközlőim nagy része már nem él. Talán ezeknek az igazi, vérbeli kishegyesi embereknek is emléket állít ez a kötet. A tanulmányokban pl. feldolgoztam a kishegyesi bábasszonyok történetét, a gyógynövényekkel foglalkozókat, stb. A kötetben egy kicsit érintem a szórványt is, nevesen Fejértelepet. Teszem ezt azért, hogy nehogy mi is arra a sorsra jussunk, hogy elszórványosodjunk. Példaként állítom a kishegyesiek elé - mondta el a szerző, majd arról is szólt, hogy a kötet megjelenését támogatta a magyar kormány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Nemzeti Tanács és Kishegyes község önkormányzata. Az esten nemcsak Szőke könyvéről volt szó, hanem kishegyesi folklór különböző megnyilvánulásai is a programban szerepeltek. Bata Ferenc, 80 éves juhász, arról mesélt, hogy hogyan lett juhász, Kancsár Kázmér és Pataki Péter muzsikusok juhászdalokat adtak elő, Talpai Zsana óvodapedagógus pedig gyermekkori emlékeit idézte fel egy baba történetén keresztül. Dr. Celluska Frindik Erzsébet dédnagyanyjáról mesélt, aki az újvidéki főkórház főszülésznője volt, Tumbász Kornélia óvodapedagógus pedig a kishegyesi közmondásokból mutatott be egy csokorra valót. ■ L.J. Lakatos János Négy továbbjutó Bátaszékre Huszonkilenc diák versenyzett a vajdasági elődöntőn Az Újvidéki Módszertani Központ szervezésében a hétvégén megtartották a XXX. Bátaszéki Matematikaverseny második (területi) fordulóját. Az esemény színhelye az újvidéki Petőfi Sándor Általános Iskola volt, ahol 29 harmadik-nyolcadik osztályos diák versenyzett. A továbbjutók névsora: Horvát Dániel, V. osztályos tanuló, Hunyadi János Általános Iskola Csantavér (felkészítő tanár: Tóth Gabriella) Dobó Ármin, VI. osztályos tanuló, Jovan Mikic Általános Iskola Szabadka (felkészítő tanár: Petrás Csilla), Kalmár Krisztina,VII. osztályos tanuló, Kókai Imre Ált. Iskola (felkészítő tanár: Erős Ágnes), Somogyi Ákos, VIII. osztályos tanuló,Petőfi Sándor Általános Iskola, Hajdújárás (felkészítő tanár: Katona Novák Ágnes). A verseny továbbjutói részt vehetnek majd a döntőn, amelyre március 22-én kerül sor Bátaszéken - áll az Újvidéki Módszertani Központ hozzánk eljuttatott tájékoztatójában. Horvát Anikó A továbbjutó versenyzők felkészítő tanáraikkal 2019. január 24., csütörtök A mindennapjainkat átszövő kultúra Államtitkári elismerésben részesült Wischer Johann Folytatása az 1. oldalról Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a díjátadón elmondta, a kultúra átszövi mindennapjainkat, környezetünkből, múltunkból merít, a közösség életéből és a gyökereinkből, tradícióinkból táplálkozik, ezért kimeríthetetlen gazdagságot jelent. A kultúra merészség, fantázia, esztétikum és harmónia, hit abban, hogy másokat is boldoggá tehetünk mély tisztelettel és alázattal, egymásra hangoltan, kölcsönös figyelemmel. Bíznunk kell a magyar kultúra felemelő erejében, hiszen értékeink, kulturális javaink így válnak közkinccsé az egész közösség gyarapodására. Wischer Johann a díjátadóról hazatérve lapunknak nyilatkozva elmondta, nagy öröm számára, hogy az anyaországból odafigyelnek rájuk, a kisebbségben a magyar kultúráért tenni akaró személyekre és intézményekre, hogy követik, egyben elismerik a munkájukat. És noha soha nem a díjak motiválják elsősorban a Zentai Magyar Kamaraszínház munkatársait - ahogyan ő fogalmaz, egyszerűen csak teszik a dolgukat a legjobb tehetségük szerint -, azért természetesen rendkívül nagy öröm számára ez az elismerés, hiszen ez mindig jólesik egy művésznek, egyúttal hatalmas megtiszteltetésnek tartja. ■ szög A díjazottak egy csoportja Hangosan szólt a Himnusz Fotókiállítással és tömeges szavalással ünnepelte meg a szabadkai Népkör MMK a magyar kultúra napját Mintegy 250-en szavalták a Himnuszt a szabadkai Népkörben Műsor-összeállítással emlékezett meg kedden este a magyar kultúra napjáról a szabadkai Népkör MMK, ahol ez alkalomból mintegy 250-en szavalták el a Himnuszt. Ahogyan azt megtudhattuk, ennek ötlete Szigetvári Józseftől, a százhalombattai Barátság Kulturális Központ igazgatójától ered. ő azzal a felkéréssel fordult a Népkör MMK-hoz, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, mely szerint a Kárpát-medence területén élő fiatalok, a magyar kultúra napján, 13 órakor együtt elszavalják a Himnuszt. A Népkörben ezt estére lehetett kivitelezni. A csoportos szavaláson elsősorban középiskolások és a Népkör tagjai vettek részt, őket Basity Gréta irányította. Minderről felvétel is készült, amit majd elküldenek a kezdeményezőnek, akárcsak más települések résztvevői is. Ezután a felvételeket összevágják és egy külön kisfilm készül. A Népkör MMK vezetőségének elmondása szerint jövőre szeretnék még tömegesebbé tenni a Himnusz szavalását. Ezt megelőzően, a Népkör galériájában Csákány Lóránt Képkör című kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. A kiállítást Blaskó Árpád grafikusművész, a szabadkai Kortárs Galéria igazgatója nyitotta meg. - Azzal a kéréssel fordultam Csákány Lóránthoz, hogy küldjön három tetszés szerinti fotót. Egymástól eltérőeket kaptam. Ez a fajta hozzáállás, a szó legpozitívabb értelmében, jellemzi a kiállítást is. Mindegyik alkotás egy sajátos történetet képvisel. Mégis, ha jobban megvizsgáljuk őket, fellelhető az összekötő kapocs, maga a művész, a stílus. Lóránt észreveszi a körülötte levő világot. Öröm egy ilyen kiállítást megnyitni - hallottuk egyebek közt Blaskó Árpádtól. Csákány Lóránt arról szólt, hogy a kiállításra a kedvenceit válogatta ki: - A hozzám közel álló képeket igyekeztem kiválasztani, és azokat, amelyek díjakat kaptak különböző fotópályázatokon. A kiállítás címe kezdetben fejtörést okozott, mivel a fotók igencsak vegyes témájúak. Végül a Képkör mellett döntöttünk, amit elsősorban a helyszín ihletett meg, pontosabban a Népkör és a kör galériája - tudtuk meg Csákány Lóránttól. A Népkör MMK az Interetno fesztivál keretében idén is fotópályázatot hirdetett. A korábbi években ezen Csákány Lóránt pályázóként vett részt és többször is nyert, ezúttal viszont zsűritagként volt jelen. - Az Interetnót nehéz fotózni, mert a színpadon változóak a fények és folyamatos a mozgás. Zsűrizőként azokat a képeket igyekeztem kiemelni, amelyek a különleges, úgymond tökéletes pillanatot örökítik meg - mondta Csákány Lóránt. Ezúttal is két kategóriában lehetett pályázni, egyik témája az Interetno fesztivál hangulatára vonatkozott, a másik pedig szabadon választott volt. Meghatározott témában első helyezést Varga Zsuzsanna ért el, a második Varga Mónika lett, a harmadik pedig Kujundzic József. Kötetlen tematikában első lett Ana Batricevic, a második Szőnyi István, a harmadik Nikola Velickovic, különdíjat pedig Budimility Ármin kapott. ■ L. M. Lukács Melinda