Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)

2019-01-31 / 24. szám

GAZDASÁG gazdasag@magyarszo.rs G ALDMKÖD Egy évszázad a gazdaság jegyében Folytatás az 1. oldalról A Vajdasági Gazdasági Kamara az elmúlt években a vajdasági kormánnyal kialakított jó közreműködésnek és az új szervezeti felépítésnek köszönhetően a gazdaság számos területén sikeresen megvalósította a céljait - vallja Bosko- Vucurevic, a gazdasági kamara elnöke. Mindez az ipari termelés növekedésében és a tartomány behozatalának emelke­désében észlelhető. A tartomány gazdasági stratégiájá­nak fontos láncszemeként a Vajdasági Gazdasági Kamara az utóbbi két évben több mint harminc megállapodást kötött társulásokkal, klaszterekkel és más gazda­sági szervezetekkel, valamint tudomá­nyos intézményekkel. Mind hazai, mind külföldi helyszíneken számos sikeres üzleti fórumot, gazdasági vásárt szerve­zett, amelyeken vajdasági üzletemberek vehettek részt. Az intézmény kivette részét abban is, hogy a szerbiai és a magyarországi üzleti kapcsolatok hivatalos, intézményes kere­tet is kapjanak. Erősödtek a kapcsolatok a vajdasági és a Csongrád megyei kamara között a két évvel ezelőtt megkötött együtt­működési megállapodás révén. A szerző­dések értelmében a két kamara aktívan segíti tagjainak üzleti együttműködését mind Szerbiában, mind Magyarországon, valamint hozzájárulnak az árucsere-forga­lom növekedéséhez. Sikeres együttműködés született az elmúlt időszakban a Pécs-Baranyai Keres­kedelmi és Iparkamarával és a Budapes­ti Kereskedelmi és Iparkamarával is. A „turisztika, a települési infrastruktúrafej­lesztés, a kulturális sokszínűség, valamint az európai uniós csatlakozás előkészítésé­nek területeire” kiterjedő megállapodás két évvel ezelőtt született meg. A boszniai Szerb Köztársaság Gazda­sági Kamarájával gyümölcsöző idegenfor­galmi együttműködés született. Vucurevic elmondta, hogy az európai és Európán kívüli országok közül 2016-ban Bosznia-Hercego­vinából és a boszniai Szerb Köztársaságból érkezett Vajdaságba a legtöbb turista. Különféle intézményekkel, köztük a Vajdasági Idegenforgalmi Szervezet­tel folytatott a gazdasági kamara sike­res együttműködést, üzleti fórumok és idegenforgalmi találkozók, valamint aktuális témákkal foglalkozó kerekasz­­tal-beszélgetések formájában. (Archiv) Bosko Vucurevic aláírja a Kosta Mirosavljevicról elnevezett díszoklevelet Millió eurós betétek Szerbiában A múlt hét végén a szerbiai bankokban a polgárok devizatakarékja meghaladta a 10,1 milliárd eurót, ebből a külföldiek megtakarítása 0,3 milliárd euró volt. A Szerb Nemzeti Banknak állítólag nincsenek adatai arról, hogy hány devizamil­liomos él az országban, az azonban bizonyos, hogy 2019. január 25-éig a bankokban 379 olyan betét volt, amelynek összege meghaladta a félmillió eurót. Az ilyen nagy megtakarítások összesen 450,3 millió eurót tettek ki, ami azt jelenti, hogy az ebbe a kategóriába tartozó takarékbetétek átlaga 1.188,219 euró - ismertették a jegybank illetékesei. A kereskedelmi bankok kötelesek naponta és havonta jelentést tenni a közpon­ti banknak a lakossági takarék alakulásáról. A betétek összege alapján 8 csoportba osztották a polgárokat. A táblázat az 500 eurón aluli összeggel rendelkező csoporttal kezdődik, majd az 500 és 3000 euró közötti, a 3000 és 10 000 euró közötti összegek következnek stb. 2019. január 31., csütörtök Kézművesekből kamaratagok A nagy hagyományokkal rendelkező gazdasági kamara, amely 1919. február 1-jén alakult meg, egyike a legrégebbi intézményeknek a tartományban. Újvidék város kereskedői és iparosai fontosnak tartották egy önszerveződésen alapuló képviselet létrehozását, ezért megalakították a Kereskedelmi és Kézműves Kamarát. A Matica srpska egykori dísztermé­ben szabók, ácsok, cipészek és más kézműves mesterséget és kereskedelmi tevékenységet képviselő polgárok gyűltek össze, hiszen a modern kamararendszer gyökerei a kézműves és kereskedelmi céhekig nyúlnak vissza, amelyek a 18. században a kamara jelenlegi feladatköreihez hasonló szerepet töltöttek be. A különféle mester­ségek ipara ekkor erős fejlődésnek indult a legtöbb vajdasági városban, így az iparágak mesterei céhekbe tömörültek. Újvidéken a 18. század végén jött létre az ácsok és a mézeskalácskészítők céhe. A Kereskedelmi és Kézműves Kamara megalakulását megelőzően 1850-ben Temes­váron megalakult a Kereskedelmi, Kézműves- és Iparkamara. Ezután a bácskai térség számára Szegeden kapott helyet a kamarai székhely, a bánáti települések esetében Temesvárt, a szerém­­ségi térség számára pedig Eszéket jelölték ki kamarai székhellyé. Több vajdasági városban kisebb kamarai központokat hoztak létre. Az újvidéki Kereskedelmi és Iparkamara létrehozása­kor ideiglenesen Ljuba Stefanovic kereskedőt nevezték ki elnökké, őt 1919 augusztusában pedig Kosta Mirosavljevic váltotta fel. A kamara hosszú távú elnökeként (1919-1939) fontos szerepet játszott az intézmény fejlesztésében a két világháború között. Ugyanezen az ülésen Nikola Ivkovicot tették meg első alelnöknek, valamint további öt új tagot jelöl­tek ki, amelyek között két kereskedő, Vlado Stefanovic és Pajo Jakovljevic, a viaszkészítő Gavre Malenic, Lazar Vasic cipész mellett Ivan Kobal bankár is szerepelt. Egy banki tag megválasztásával ugyanis először jöhetett létre szorosabb együttműködés a bank és a kamara között. Hét évvel később, 1926-ban az Iparosok Egyesülete is csatlakozott a kamara tagjaihoz, így az intézmény hivatalos elnevezése Kereske­delmi, Kézműves és Iparkamara lett, s területi illetékessége Baranyára is kiterjedt. Ugyanabban az évben megtartották a kamara tagjainak első választását is, és az átszervezés révén három szekciót hoztak létre: az ipari, a kereskedelmi és a kézműves csopor­tosulást. Ezt követően 1927-ben a már elfogadott rendeletek és a módosított alkotmány alapján a kamara belső szervezete is kibővült. A közigazgatáson és a titkárságon kívül létrejött három részleg: a pénzügyi, a fegyelmi bíróság részlege, a nyugdíjalap tanácsa és az adó-, a közlekedési, vala­mint a vámbizottság is megalakult. Mindezek a változások pozitív hatással voltak a kamara munkájára, s ez a bizottság sokszínűbb és egyre gyümölcsözőbb tevé­kenységében is megmutatkozott. Például a közlekedési részleg számos sikeres tanács­kozást tartott, ezenkívül az iparban tevé­kenykedő szakemberek és az építőipari dolgozók is számos előnyre tehettek szert a találkozók révén. Ugyanabban az évben létrehozták a bírósági joghatósággal foglalkozó bizott­ságot, amely a magánjogi jogviták megol­dásával foglalkozott azok között az ügyfelek között, amelyek előzőleg elismerték a bizottság joghatóságát. Az újvidéki Kereskedelmi, Ipari és Kézműves Kamara számára fontos lépés és kivételes lehetőség volt a Szerb-Horvát- Szlovén Királyság kamararendszerbe való csatlakozása. 1929. május 26-án és 27-én az Újvidéken megtartott konferencián nagyszámú jelentést tehetett közzé a vajdasági létesítmény. ELISMERÉS A LEGJOBBAKNAK A Vajdasági Gazdasági Kamara mindeddig évről évre díjazta az ipari termelés, a szolgáltatások és a mezőgaz­daság terén legjobb eredményeket elért vállalkozáso­kat. 2018 decemberében létrehozta a Kosta Mirosavljevic nevével fémjelzett díszoklevelet, amelynek értelmében az 1965-ben létrehozott éves díjat a gazdasági kamara kiemel­kedő személyiségéről nevezte el. Kosta Mirosavljevic 1919-től 1939-ig volt a gazdasági kamara élén. Tevékenysé­gével nagyban hozzájárult a gazdaság fejlődéséhez. Az éves díjat a legsikeresebb vajdasági vállalkozóknak ítélik oda. ■ trk Kosta Mirosavljevic, a kamara első elnöke A hivatalnok legyen kedves, együttműködő és türelmes Február 4-étől alkalmazzák az állami tisztviselők kompetenciáinak meghatározására vonatkozó rendele­tet. Ennek értelmében minden hiva­talnokot írásban tájékoztatnak az ügyfelekkel, munkatársakkal, főnö­kökkel szembeni viselkedési model­lekről, valamint arról, hogy milyen tudást és képességeket várnak el tőle. A munka hatékonyságán és az együtt­működési készségen kívül a teljesít­ményértékelés elemei közé tartozik majd az is, hogy az illető állami beosz­tott kedves és türelmes legyen, közért­hetően kommunikáljon. A főnöki beosztásban levőktől elvárják, hogy mindenkinek a rendelkezésére állja­nak, hogy sikeresen építsék a szakmai kapcsolatok hálózatát, valamint hogy eredményesen tárgyaljanak és oldják meg a konfliktusokat. „Megváltozik a teljesítményérté­kelés. Eddig valóban nehezen hihető adatok jutottak el hozzánk, például hogy a tisztviselők csaknem 90 száza­léka kitűnően végzi munkáját, miköz­ben az adott állami szerv eredménye­ihez valójában nem is járultak hozzá érdemben” - mondta az RTL műso­rában Zoran Kasalovic, az Állam­igazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium tisztségviselője. Draga­­na Jankovic a köztársasági kormány káderügyi szolgálatának képviseleté­ben hangsúlyozta: a jövőben fontos szempont lesz, hogy az állami alkal­mazott hogyan kezeli az információ­kat, hogyan építi a szakmai kapcsola­tokat, hogyan viszonyul a tanuláshoz, ellenáll-e a közigazgatásban bekövet­kező változásoknak. Eddig 20 000 államigazgatási hiva­talnokhoz juttatták el a teljesítményér­tékelési nyomtatványt, az év végéig pedig az illetékeseknek ki kell dolgoz­niuk a közszektorban dolgozó többi 500 000 foglalkoztatottra érvényes mércéket is. Jankovic elmondta: kidol­goztak egy programot, mely szerint jelentősen növekszik a vezető beosz­tású káderek felelőssége. Beosztottja­ik munkájának értékelésekor konkrét eredményekkel, illetve a mulasztások felsorakoztatásával kell alátámasztani­uk állításaikat. Egyébként egy szabály­zat szerint a hivatalnokok fizetése ugyanazon beosztásban egész szolgá­lati idejük alatt legfeljebb 40 százalék­kal növekedhet. Ha valaki kimagaslóan teljesít, mindössze 2 év alatt 10 száza­lékos emelést is kaphat. Jövőre mind­ezt a sokat emlegetett fizetési osztályok bevezetése is meghatározza. (Beta) 2019. május 9-12., 4 nap, 3 éjszaka 1. NAP (V. 09.): Indulás Szabadkáról, utazás turisztikai kategóriájú autóbusszal Magyar­­országon keresztül Szlovéniába. Érkezés Ljubljanába, melynek bűbájos utcái és kicsiny terei olyanok, akár a mesében. Sétálunk helyi idegenvezető kíséretében, majd szabadidő felfrissülésre és utazás a Bohinji-tóhoz. Vacsora, valamint éjszakázás a Hotel Centerben, ahol összesen 3 éjszakát töltünk el. 2. NAP (V. 10.): Reggeli után egész napos program a Bohinji-tónál. A Bohinji-tó Szlové­nia legnagyobb természetes tava. Hajózás a Bohinji-tavon, majd látogatás a Vogel kilá­tóhoz, ahova felvonóval juthatunk fel. Közös ebéd, majd szentmise a Szent János-temp­­lomban. Szabadidő egyéni sétákra, majd vacsora a szálláson. 3. NAP (V. 11.): Reggeli a szálláson, majd utazás a Bledi-tóhoz, amely festői környezet­ben fekszik, hegyekkel és erdővel körülvéve. Látogatás a fellegvárban, majd hajózás a tavon hagyományos bledi csónakokkal, látogatás a tavon álló kis szigeten, majd utazás Szlovénia legfontosabb zarándokhelyére, Brezje városkájába. Szentmise és gyertyás körmenet, majd utazás a szállásra, vacsora és éjszakázás. 4. NAP (V. 12.): Reggeli, majd szálláselhagyás csomagokkal, majd a lélegzetelállító Vintgar-szurdok megtekintése következik. A szurdok, amelyet a Radovna folyó vájt ki, Gorje közvetlen szomszédságában fekszik, körülbelül 4 km-re északnyugatra Bledtől. Ez után utazás haza Kranj városának érintésével, ahol szabadidő következik ebédre vagy egyéni programokra. Utazás Magyarországon keresztül, érkezés a késő esti órákban. ÁR...............300 EURÓ Időtartam: 4 nap/3 éjszaka Utazás: kényelmes, jól felszerelt turistabusszal Utasbiztosítás: az árban Ellátás: félpanzió - reggeli és vacsora + 1 ebéd a Vogel kilátónál Belépődíjak: beleszámolva az árba INFORMÁCIÓ ÉS HELYFOGLALÁS 064/28-29-401 (Tóth Borisz, szervező, vezető), 060/0-975-425 (Paskó Csaba, szervező plébános) A program szervezője a Kelebiai Divisio Apostolorum róm. kat. plébánia Edvard Kardelj 343., Kelebia

Next