Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)
2019-01-31 / 24. szám
GAZDASÁG gazdasag@magyarszo.rs G ALDMKÖD Egy évszázad a gazdaság jegyében Folytatás az 1. oldalról A Vajdasági Gazdasági Kamara az elmúlt években a vajdasági kormánnyal kialakított jó közreműködésnek és az új szervezeti felépítésnek köszönhetően a gazdaság számos területén sikeresen megvalósította a céljait - vallja Bosko- Vucurevic, a gazdasági kamara elnöke. Mindez az ipari termelés növekedésében és a tartomány behozatalának emelkedésében észlelhető. A tartomány gazdasági stratégiájának fontos láncszemeként a Vajdasági Gazdasági Kamara az utóbbi két évben több mint harminc megállapodást kötött társulásokkal, klaszterekkel és más gazdasági szervezetekkel, valamint tudományos intézményekkel. Mind hazai, mind külföldi helyszíneken számos sikeres üzleti fórumot, gazdasági vásárt szervezett, amelyeken vajdasági üzletemberek vehettek részt. Az intézmény kivette részét abban is, hogy a szerbiai és a magyarországi üzleti kapcsolatok hivatalos, intézményes keretet is kapjanak. Erősödtek a kapcsolatok a vajdasági és a Csongrád megyei kamara között a két évvel ezelőtt megkötött együttműködési megállapodás révén. A szerződések értelmében a két kamara aktívan segíti tagjainak üzleti együttműködését mind Szerbiában, mind Magyarországon, valamint hozzájárulnak az árucsere-forgalom növekedéséhez. Sikeres együttműködés született az elmúlt időszakban a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával is. A „turisztika, a települési infrastruktúrafejlesztés, a kulturális sokszínűség, valamint az európai uniós csatlakozás előkészítésének területeire” kiterjedő megállapodás két évvel ezelőtt született meg. A boszniai Szerb Köztársaság Gazdasági Kamarájával gyümölcsöző idegenforgalmi együttműködés született. Vucurevic elmondta, hogy az európai és Európán kívüli országok közül 2016-ban Bosznia-Hercegovinából és a boszniai Szerb Köztársaságból érkezett Vajdaságba a legtöbb turista. Különféle intézményekkel, köztük a Vajdasági Idegenforgalmi Szervezettel folytatott a gazdasági kamara sikeres együttműködést, üzleti fórumok és idegenforgalmi találkozók, valamint aktuális témákkal foglalkozó kerekasztal-beszélgetések formájában. (Archiv) Bosko Vucurevic aláírja a Kosta Mirosavljevicról elnevezett díszoklevelet Millió eurós betétek Szerbiában A múlt hét végén a szerbiai bankokban a polgárok devizatakarékja meghaladta a 10,1 milliárd eurót, ebből a külföldiek megtakarítása 0,3 milliárd euró volt. A Szerb Nemzeti Banknak állítólag nincsenek adatai arról, hogy hány devizamilliomos él az országban, az azonban bizonyos, hogy 2019. január 25-éig a bankokban 379 olyan betét volt, amelynek összege meghaladta a félmillió eurót. Az ilyen nagy megtakarítások összesen 450,3 millió eurót tettek ki, ami azt jelenti, hogy az ebbe a kategóriába tartozó takarékbetétek átlaga 1.188,219 euró - ismertették a jegybank illetékesei. A kereskedelmi bankok kötelesek naponta és havonta jelentést tenni a központi banknak a lakossági takarék alakulásáról. A betétek összege alapján 8 csoportba osztották a polgárokat. A táblázat az 500 eurón aluli összeggel rendelkező csoporttal kezdődik, majd az 500 és 3000 euró közötti, a 3000 és 10 000 euró közötti összegek következnek stb. 2019. január 31., csütörtök Kézművesekből kamaratagok A nagy hagyományokkal rendelkező gazdasági kamara, amely 1919. február 1-jén alakult meg, egyike a legrégebbi intézményeknek a tartományban. Újvidék város kereskedői és iparosai fontosnak tartották egy önszerveződésen alapuló képviselet létrehozását, ezért megalakították a Kereskedelmi és Kézműves Kamarát. A Matica srpska egykori dísztermében szabók, ácsok, cipészek és más kézműves mesterséget és kereskedelmi tevékenységet képviselő polgárok gyűltek össze, hiszen a modern kamararendszer gyökerei a kézműves és kereskedelmi céhekig nyúlnak vissza, amelyek a 18. században a kamara jelenlegi feladatköreihez hasonló szerepet töltöttek be. A különféle mesterségek ipara ekkor erős fejlődésnek indult a legtöbb vajdasági városban, így az iparágak mesterei céhekbe tömörültek. Újvidéken a 18. század végén jött létre az ácsok és a mézeskalácskészítők céhe. A Kereskedelmi és Kézműves Kamara megalakulását megelőzően 1850-ben Temesváron megalakult a Kereskedelmi, Kézműves- és Iparkamara. Ezután a bácskai térség számára Szegeden kapott helyet a kamarai székhely, a bánáti települések esetében Temesvárt, a szerémségi térség számára pedig Eszéket jelölték ki kamarai székhellyé. Több vajdasági városban kisebb kamarai központokat hoztak létre. Az újvidéki Kereskedelmi és Iparkamara létrehozásakor ideiglenesen Ljuba Stefanovic kereskedőt nevezték ki elnökké, őt 1919 augusztusában pedig Kosta Mirosavljevic váltotta fel. A kamara hosszú távú elnökeként (1919-1939) fontos szerepet játszott az intézmény fejlesztésében a két világháború között. Ugyanezen az ülésen Nikola Ivkovicot tették meg első alelnöknek, valamint további öt új tagot jelöltek ki, amelyek között két kereskedő, Vlado Stefanovic és Pajo Jakovljevic, a viaszkészítő Gavre Malenic, Lazar Vasic cipész mellett Ivan Kobal bankár is szerepelt. Egy banki tag megválasztásával ugyanis először jöhetett létre szorosabb együttműködés a bank és a kamara között. Hét évvel később, 1926-ban az Iparosok Egyesülete is csatlakozott a kamara tagjaihoz, így az intézmény hivatalos elnevezése Kereskedelmi, Kézműves és Iparkamara lett, s területi illetékessége Baranyára is kiterjedt. Ugyanabban az évben megtartották a kamara tagjainak első választását is, és az átszervezés révén három szekciót hoztak létre: az ipari, a kereskedelmi és a kézműves csoportosulást. Ezt követően 1927-ben a már elfogadott rendeletek és a módosított alkotmány alapján a kamara belső szervezete is kibővült. A közigazgatáson és a titkárságon kívül létrejött három részleg: a pénzügyi, a fegyelmi bíróság részlege, a nyugdíjalap tanácsa és az adó-, a közlekedési, valamint a vámbizottság is megalakult. Mindezek a változások pozitív hatással voltak a kamara munkájára, s ez a bizottság sokszínűbb és egyre gyümölcsözőbb tevékenységében is megmutatkozott. Például a közlekedési részleg számos sikeres tanácskozást tartott, ezenkívül az iparban tevékenykedő szakemberek és az építőipari dolgozók is számos előnyre tehettek szert a találkozók révén. Ugyanabban az évben létrehozták a bírósági joghatósággal foglalkozó bizottságot, amely a magánjogi jogviták megoldásával foglalkozott azok között az ügyfelek között, amelyek előzőleg elismerték a bizottság joghatóságát. Az újvidéki Kereskedelmi, Ipari és Kézműves Kamara számára fontos lépés és kivételes lehetőség volt a Szerb-Horvát- Szlovén Királyság kamararendszerbe való csatlakozása. 1929. május 26-án és 27-én az Újvidéken megtartott konferencián nagyszámú jelentést tehetett közzé a vajdasági létesítmény. ELISMERÉS A LEGJOBBAKNAK A Vajdasági Gazdasági Kamara mindeddig évről évre díjazta az ipari termelés, a szolgáltatások és a mezőgazdaság terén legjobb eredményeket elért vállalkozásokat. 2018 decemberében létrehozta a Kosta Mirosavljevic nevével fémjelzett díszoklevelet, amelynek értelmében az 1965-ben létrehozott éves díjat a gazdasági kamara kiemelkedő személyiségéről nevezte el. Kosta Mirosavljevic 1919-től 1939-ig volt a gazdasági kamara élén. Tevékenységével nagyban hozzájárult a gazdaság fejlődéséhez. Az éves díjat a legsikeresebb vajdasági vállalkozóknak ítélik oda. ■ trk Kosta Mirosavljevic, a kamara első elnöke A hivatalnok legyen kedves, együttműködő és türelmes Február 4-étől alkalmazzák az állami tisztviselők kompetenciáinak meghatározására vonatkozó rendeletet. Ennek értelmében minden hivatalnokot írásban tájékoztatnak az ügyfelekkel, munkatársakkal, főnökökkel szembeni viselkedési modellekről, valamint arról, hogy milyen tudást és képességeket várnak el tőle. A munka hatékonyságán és az együttműködési készségen kívül a teljesítményértékelés elemei közé tartozik majd az is, hogy az illető állami beosztott kedves és türelmes legyen, közérthetően kommunikáljon. A főnöki beosztásban levőktől elvárják, hogy mindenkinek a rendelkezésére álljanak, hogy sikeresen építsék a szakmai kapcsolatok hálózatát, valamint hogy eredményesen tárgyaljanak és oldják meg a konfliktusokat. „Megváltozik a teljesítményértékelés. Eddig valóban nehezen hihető adatok jutottak el hozzánk, például hogy a tisztviselők csaknem 90 százaléka kitűnően végzi munkáját, miközben az adott állami szerv eredményeihez valójában nem is járultak hozzá érdemben” - mondta az RTL műsorában Zoran Kasalovic, az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium tisztségviselője. Dragana Jankovic a köztársasági kormány káderügyi szolgálatának képviseletében hangsúlyozta: a jövőben fontos szempont lesz, hogy az állami alkalmazott hogyan kezeli az információkat, hogyan építi a szakmai kapcsolatokat, hogyan viszonyul a tanuláshoz, ellenáll-e a közigazgatásban bekövetkező változásoknak. Eddig 20 000 államigazgatási hivatalnokhoz juttatták el a teljesítményértékelési nyomtatványt, az év végéig pedig az illetékeseknek ki kell dolgozniuk a közszektorban dolgozó többi 500 000 foglalkoztatottra érvényes mércéket is. Jankovic elmondta: kidolgoztak egy programot, mely szerint jelentősen növekszik a vezető beosztású káderek felelőssége. Beosztottjaik munkájának értékelésekor konkrét eredményekkel, illetve a mulasztások felsorakoztatásával kell alátámasztaniuk állításaikat. Egyébként egy szabályzat szerint a hivatalnokok fizetése ugyanazon beosztásban egész szolgálati idejük alatt legfeljebb 40 százalékkal növekedhet. Ha valaki kimagaslóan teljesít, mindössze 2 év alatt 10 százalékos emelést is kaphat. Jövőre mindezt a sokat emlegetett fizetési osztályok bevezetése is meghatározza. (Beta) 2019. május 9-12., 4 nap, 3 éjszaka 1. NAP (V. 09.): Indulás Szabadkáról, utazás turisztikai kategóriájú autóbusszal Magyarországon keresztül Szlovéniába. Érkezés Ljubljanába, melynek bűbájos utcái és kicsiny terei olyanok, akár a mesében. Sétálunk helyi idegenvezető kíséretében, majd szabadidő felfrissülésre és utazás a Bohinji-tóhoz. Vacsora, valamint éjszakázás a Hotel Centerben, ahol összesen 3 éjszakát töltünk el. 2. NAP (V. 10.): Reggeli után egész napos program a Bohinji-tónál. A Bohinji-tó Szlovénia legnagyobb természetes tava. Hajózás a Bohinji-tavon, majd látogatás a Vogel kilátóhoz, ahova felvonóval juthatunk fel. Közös ebéd, majd szentmise a Szent János-templomban. Szabadidő egyéni sétákra, majd vacsora a szálláson. 3. NAP (V. 11.): Reggeli a szálláson, majd utazás a Bledi-tóhoz, amely festői környezetben fekszik, hegyekkel és erdővel körülvéve. Látogatás a fellegvárban, majd hajózás a tavon hagyományos bledi csónakokkal, látogatás a tavon álló kis szigeten, majd utazás Szlovénia legfontosabb zarándokhelyére, Brezje városkájába. Szentmise és gyertyás körmenet, majd utazás a szállásra, vacsora és éjszakázás. 4. NAP (V. 12.): Reggeli, majd szálláselhagyás csomagokkal, majd a lélegzetelállító Vintgar-szurdok megtekintése következik. A szurdok, amelyet a Radovna folyó vájt ki, Gorje közvetlen szomszédságában fekszik, körülbelül 4 km-re északnyugatra Bledtől. Ez után utazás haza Kranj városának érintésével, ahol szabadidő következik ebédre vagy egyéni programokra. Utazás Magyarországon keresztül, érkezés a késő esti órákban. ÁR...............300 EURÓ Időtartam: 4 nap/3 éjszaka Utazás: kényelmes, jól felszerelt turistabusszal Utasbiztosítás: az árban Ellátás: félpanzió - reggeli és vacsora + 1 ebéd a Vogel kilátónál Belépődíjak: beleszámolva az árba INFORMÁCIÓ ÉS HELYFOGLALÁS 064/28-29-401 (Tóth Borisz, szervező, vezető), 060/0-975-425 (Paskó Csaba, szervező plébános) A program szervezője a Kelebiai Divisio Apostolorum róm. kat. plébánia Edvard Kardelj 343., Kelebia