Magyar Szó, 2019. január (76. évfolyam, 1-24. szám)

2019-01-08 / 4. szám

2019. január 8., kedd A Bő kétórás felhőtlen kikapcsolódásban és felemelő közössé­gi élményben lehet része annak, aki megtekinti a Négyesfogatnak, Doroszló, Gombos, Kupuszina, Szilágyi közös művelődési rendez­vénysorozatának műsorát. A gombosi Arany János Magyar Művelődési Egyesület fiataljainak rendezésében, előadásában vidám jeleneteket és modern táncot látha­tunk, a kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület műkedvelői néptáncot, modern táncot adnak elő, továbbá Molnár Péter mond mesét, a szilágyi József Attila Művelődési Egyesület színjátszói vidám jelenetekkel gazdagítják a programot, a doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület szintén bohózatok előadásával örven­dezteti meg a valamennyi helyszínen népes közönséget. A műsort közös ének, az Ismerős Arcok zenekar Nélküled című száma zárja. A nyugat-bácskai művelődési rendezvénysorozatot ötvenegy évvel ezelőtt, 1968-ban Doroszlón hívták életre a helyi, a gombosi, a kupu­szinai művelődési élet akkori vezetői. A következő évben Szilágyi közössége is csatlakozott a kezdeményezéshez, majd a többi magyar­lakta település, és ebből nőtte ki magát az idővel több részre szakadt kilences-, hetes- és a máig meglévő ötösfogat is. A 2019-es Fogat Doroszlón indult útjára, január 4-én, majd 5-én Gomboson volt bemutató. További időpontok: január 11-e Szilágyi, 19 óra; január 12-e Kupuszina, 18 óra. Helyszínek: a helyi magyar művelődési egyesületek. ■ LMT A Szórványlétben projektum finanszírozásában részt vesz az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium. NYUGAT-BÁCSKA A szilágyi színjátszó csoport tagjai Stark János Közös ének Atatfic kozelet@magyarszo.rs KÖZÉLET Bíl Magánbefektetések és új határátkelő A zombori polgármester évértékelője Fekete J. József A hagyományos év végi fogadáson mondott rövid évér­tékelőt Dusanka Golubovic polgármester asszony. A koktél­ra gazdálkodók, vállalkozók, közintézmények, médiaházak képviselői, illetve sajtótudósítók kaptak meghívást. A polgármester asszony kifej­tette előttük, hogy 2018 a jubile­umok és a történelmi-kulturális hagyományok megünneplésé­nek jegyében telt, a legjelentő­sebb évforduló mindenképpen a Vajdaság Szerbiához csatolásának századik esztendeje volt.­­ Az elmúlt esztendőben számos kulturális esemény is történt városunkban, amelyek közül kiemelkedik az első zombori filmfesztivál. A város beruházáso­kat végzett az oktatási infrastruk­túrában, elindult a magánóvo­dákba iratkozók költségeinek részfinanszírozása. Az oktatásügy fejlesztése továbbra is elsőbbséget élvez. Ennek érdekében hoztuk létre a tanügyi dolgozók továbbképzését szolgáló központot, ami az egykori tanítóképzőben kap helyet - sorolta a polgármester asszony, aki további fejlesztéseket helyezett kilátásba az egészségügyben és a szociális ellá­tásában. A sporttámogatás terén a Városi Stadion keleti lelátója építé­sének befejezését emelte ki. Dusanka Golubovic rámutatott a magyarországi és horvátországi városokkal való határon átívelő együttműködés révén megvalósu­ló projektek sorára. Elmondta, hogy a népesedéspolitika ösztönzésének keretében a Demográfiai Minisz­térium segítségével lehetővé tette a város, hogy fiatal házaspárok falu­si kertes házakat vásárolhassanak maguknak.­­ A gazdaságot illetően 2018- ban a magánbefektetések voltak a jellemzők, a város infrastrukturális beruházásokat tett, mindenekelőtt az ipari övezetben és az ivóvízellá­tásban - mondta a polgármester asszony, majd hozzáfűzte, hogy Zombor továbbra is nyitott marad a jó emberek, a helytálló ötletek és a jó befektetések előtt. BŐVEBBEN Vajdaság Szerbiához csatolását november 13-án színpadi játék­kal ünnepelték meg a Népszín­házban, majd több civil szervezet közös ünneplést tartott a Szent György téren. Lelkesedést váltott ki az I. Péter király lovas szobrának visszaállításáról szóló városi határo­zat is. A szobrot 1940-ben emelték, de még egy évig se állt, a hatalomra lépő magyar közigazgatás eltüntette a Szent György térről. Sokan úgy tudják, ledöntötték, majd megsem­misítették. Valójában a magyar hatóság a Városi Múzeum depójá­ban helyezte el, majd az új hatalom az ötvenes években kiadta a váro­si labdarúgóklubnak, amely beol­vasztatta az ércet és árából a focit finanszírozta. Persze azt se kelle­ne elfeledni, hogy I. Péter király lovas szobrát Schweidel József aradi vértanú és II. Rákóczi Ferenc zombori szobrának beolvasztott bronzából öntették. Tavaly ünnepelték a város­ban az első szerb tanítóképezde, a Norma megalapításának 240. esztendejét. Az év infrastrukturális beru­házása mindenképpen a Harasz­­ti-Bácsszentgyörgy-határátke­­lő elkészülte volt, amit Szijjártó Péter és Ivica Dacic, Magyaror­szág és Szerbia külügyminiszterei nyitottak meg. Tavaly Zombort külföldi diplo­maták sora és számos hazai politi­kus látogatta meg. A helyi önkormányzat február­ban dr. Milan Zobenkca főorvost, a Vöröskereszt zombori szerveze­tének tiszteletbeli elnökét, október­ben Nikita Andrejev vízépítészt, a régió árvízvédelmének mindenesét tüntette ki. AKIK MÁSKÉNT LÁTJÁK Egy Zomborból külhonba szakadt, Kanadában és az Egye­sült Államokban három évtizede tanárként és oknyomozó újság­íróként tevékenykedő dr. Vera C. idehaza töltötte a nyarat, majd hazatérte után nyílt levélben tájé­koztatta a zomboriakat élménye­iről. Leírta, hogy a Laza Kostic Művelődési Központ által szerve­zett Art okupacija kétnapos össz­­művészeti program jószerével pénzherdálás volt. Miként írja, a „művészeti megszállás” büdzséje 17 000 eurót tett ki, a résztvevők pedig diákok és egyetemi hallga­tók voltak, akiket a Diákotthon­ban szállásoltak el és étkeztettek, tiszteletdíjat aligha kaptak. Vagy­is marad a kérdés: mire költötték el a pénzt? Az egykori jugoszláv tagköztársaságokból „importált” művészpalánták mellett/helyett miért nem ad teret a Művelődé­si Központ nyaranként a zombo­ri művészeknek, akik szívesen és olcsóbban is bemutatkoznának szülővárosuk közönségének. Az óceánon túl élő tanárnő­nek szálka a torkán az I. Zombo­ri Filmfesztivál is. Miként a nyílt levél szerzője írta, még a fesztivál nevét is lehetetlenség, de felesleges is megjegyezni. Pedig a város 150 ezer eurót fordított rá. A nyitóna­pon fölvonult a városi elöljáróság, és végigülte az elhúzódó megnyi­tót, az első vetítés 11 óra 30 perc­kor kezdődött, ekkor a városveze­tés csendben kiosont a teremből, az első epizódot se várták meg. Másnap meg se jelentek. A levélíró szerint mindössze húszan lehettek a nézőtéren, amit úgy értékelt, hogy a zomboriak nem a filmművészettel szemben nyilvánították ki nemtet­szésüket, hanem a helyhatalmat „jutalmazták” távollétükkel. Különös, hogy a vetítések­ről távol maradtak azok, akik kitalálták és finanszírozták a fesztivált, fogalmazott a levél­író, aki hozzátette, a rendezvény keretében kellett volna bemutat­ni egy zombori játékfilmet, egy jeles horvát rendező alkotását. A film nem készült el, mert a rende­ző (Lordan Zafranovic, a szerző megjegyzése) zombori tartózko­dása során rájött, hogy az ötlet­gazdák valójában egy szarajevói történetet akartak neki zombori­­ként eladni, ezért összepakolt és súlyos szavak közepette elhagyta a várost. Szilveszter napján jelent meg egy helyi hírportálon Dragan Knezevic nyílt levele, amelyben beszámolt, hogy még 2014-ben előállt egy biomasszával működő hőerőmű tervével, egy legalább 35 millió eurós beruházással, ami az energiatermelés mellett három falunak, Aleksa Santicnak (Sári­nak), Gádornak és Őrszállásnak biztosított volna megélhetést. A projekt szerzője szerint a hatály­ban lévő törvény értelmében ki lehetett volna vonni az árverés alól azokat az állami szántókat, amelyeket ezekben a falvak­ban a korábbi mezőgazdasági vállalatok műveltek, hogy azon a 6000 hektáron a parasztok a biomassza előállításához szüksé­ges növényeket neveljenek, ami évente hektáronként 1200-1500 euró tiszta jövedelemmel járt volna. Németországi támogatót talált mind a növénytermesz­tésre, mind a hőerőműre, ám a város nem tett semmit a megva­lósítás érdekében. Amikor ezt a nyilvánosság elé tárta, a polgár­­mester asszony majdnem kirú­­gatta a (haladó) pártból. Végül a németországi befektetők elálltak a dologtól. Knezevic szerint Zombor város érdektelen volt 550 új munkahely megteremtésében. Most kanadai partnerekkel készül egy biodízel üzemanyag finomító létrehozásá­ra. Korábbi tapasztalatai nyomán ezt az 1200 munkahelyet teremtő vállalkozását nem is kívánja fölkí­nálni Zombornak. Pedig a Nemzeti Lokális Gazdaságfejlesztési Egyesülés (NALED) 2017-ben kedvező gazdasági környezetté minősí­tette Zombor városát. Zombor polgármester asszonya ZOMBOR Újabb körforgalom Az első járművek a körforgalomban Az elmúlt hétvégén nyitották meg a város újonnan épített harma­dik körforgalmú útkereszteződését a Filip Kljajic, Josip Pancic és a Szent Száva utca találkozásánál. A megnyitóünnepségen részt vett polgármester asszony, Dusanka Golubovic szerint ez az útkereszteződés a város legfrekventáltabb helye, így a közlekedésbiztonság érdekében körforgalmúvá kellett alakítani. Zombor tengelyén a három új körforgalom gyorsítja az áthaladást, egyben biztonságossá teszi a gépjármű-, kerékpáros és a gyalogos forgalmat. A 23 millió dináros átépítést a Volput vállalat végezte. A fő munkálatok befejeződtek, így a körforgalmat át lehetett adni, még csak a kerékpárutat kell befejezni, amire tavasszal, az építkezési idény kezdetén kerül sor. A Vajdasági Fotó-, Videó- és Filmegyesület (Foto-kino-video savez Vojvodine) hagyományos évzáró szemléjén három verseny­kategória szerepelt: a vajdasági fotográfia 59. tárlata szabad témá­ban, a vajdasági digitális fotográfia 13. kiállítása Vajdaság témájá­ban, a vajdasági ifjúsági fotográfia 49. kiállítása szabad témában. A zombori Rada Krstic fotóklubból a szabad tematikájú kiállítá­son Virág István 1. helyezést ért el egyéni kategóriában, Jovan Dikic pedig ugyancsak 1. helyet szerzett kollekciójával, Menrát Ferenc oklevelet kapott egyéniben. Az ifjúságiak (21 éves korosztályig) versenyében díjkiosztásra nem került sor, mindössze ketten indultak ugyanis, éspedig a zombori klubból Ana Dikic és Branko Radojicic. Ők oklevelet kaptak részvételükért. A hármas kiállítás január végéig tekinthető meg Újvidéken, az Apolló Központ aulájában. ■ szikics Sombor.rs Virág István Szőlőskertek c. nyertes fotográfiája ÓBECSE Jubilált a Tisza Mente Kft. December utolsó napjaiban ünnepelte megalakulásának 10. évfordu­lóját az óbecsei Tisza Mente Óbecse Kommunális Szolgáltató Kft. Fejes Zoltán igazgató a jubileum alkalmából elmondta: tavaly és tavalyelőtt is sikerült egy-egy új járművet vásárolniuk, ezzel biztonsá­gosabb lett a szolgáltatásuk, az ősszel Szerbia első 30 községének egyi­keként elkezdték a szelektív hulladékgyűjtést, és hamarosan befejezik a csarnok építését is a szeméttelepen, ahol majd a másodlagos nyers­anyag-válogatást végezhetik a munkások. Ebben az évben több mint ezer másodlagos szemétgyűjtésre szánt konténer és egy újabb jármű beszerzését is tervezik a cégben. A Tisza Mente Kft.-t 2008-ban alapították, és a vegyes vállalatként működő cég felett három évvel ezelőtt vette át az irányítást az 51 száza­lékos tulajdonrésszel rendelkező óbecsei önkormányzat, a Tisza Mente Kft. 49 százalékával pedig a szekszárdi Alisca Terra Kft. rendelkezik. A 2015-ös ellenőrzés során 34 millió dináros veszteséget állapítottak meg, amit három év alatt sikerült 18 millió dinárra lefaragni, a megfizettetést pedig ez alatt az idő alatt 50 százalékról 94 százaléka növelték. A jubileum alkalmából a vállalat legjobb dolgozói - Dalibor Prkoso­­vacki, Jovica Gan, Gulics György, Turcsik Andor, Baglyas Ervin és Koós Ildikó - karórát kaptak ajándékba. ■ feró Négyen a hat legjobb dolgozóból

Next