Magyar Szó, 2019. március (76. évfolyam, 48-73. szám)

2019-03-15 / 60. szám

2019. március 15., péntek Ez elfogadhatatlan! Tegnap közvitát tartottak az óbecsei községházán a Petőfi Sándor Általános Iskola bezárásának javaslatáról Folytatás az 1. oldalról nista rendszert túlélt iskola nem lehet a demokrácia Szilágyi Edit és Molnár Viktor a Vajdasági Magyar áldozata. Szövetség képviselői csoportjának nevében egyaránt Mgr. Hajnal Jenő a közvita végén úgy nyilatkozott : arról beszéltek, hogy meg kell tartani a jelenlegi isko- Magyar Szónak: március 15-e előestéjén arról beszél­i a hálózatot, mert minden iskolára szükség van. Szerin­tük a Petőfi is eleget tesz a megmaradáshoz szükséges törvényes feltételeknek, ezért az iskolát meg kell őriznie annak a községnek, ahol a lakosság fele magyar. Lulic Emil, a Magyar Nemzeti Tanács munkatársa kiemelte: ennek az iskolának a jelentősége abban van, hogy itt főleg magyar gyerekek tanulnak, ezért az MNT tiltakozik a bezárása ellen, mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke pedig többek között arról beszélt, hogy az MNT az elmúlt időszakban szinte minden vajdasági önkor­mányzat iskolahálózati tervét megismerte, de ezek az óbecseivel ellentétben nemcsak a törvényt, hanem a polgárok érdekeit is figyelembe vették. Óbecse az egyet­len, ahol egy iskola teljes megszüntetését javasolják. Az iskola megmaradásáért indított petícióhoz eddig több mint kilencezren adták a nevüket. A petíciót a szülők képviseletében dr. Koncz Gyula adta át a munka­­csoport tagjainak - szerinte az iskolák megmaradása civilizációs kérdés, és a két háborút és egy kommü­nt, hogy Óbecsén bezárják a Petőfi iskolát, számára elképzelhetetlen.­­ Akinek magyarul dobban a szíve, ezt nem tudja elfogadni. Csak a törvény paragrafusai mögé bújva, a törvény adta egyéb lehetőségek figyelembe vétele nélkül ez a munkacsoport el akar törölni egy magyar többsé­gű iskolát egy olyan városrészben, ahol többségében magyarok élnek. Ez elfogadhatatlan. Más községek a szakmai értékeket és a megtartást tartották szem előtt. Nem zárunk be iskolákat, hanem korszerűsítjük azokat, ha a szülőföldjükön akarjuk tartani az embereket. Erre itt Óbecsén is rá kell döbbenniük az illetékeseknek - jelentette ki az MNT elnöke. Az MNT-hez még a közvitát megelőzően eljutott egy javaslatterv, teljesen feleslegesen, a közvita után készül majd el ugyanis az a határozati javaslat, amelyet az MNT is véleményez majd. Ezt követően kerül a községi képvi­selő-testület és a tartományi kormány elé, végül pedig az oktatási miniszter hoz felőle döntést. ■ feró Otos András Az 1848/49-es szabadságharcról és forradalom­ról emlékeztek meg az Európa Kollégiumban. Az eseményen a Szegedi Tudományegyetem Zene­­művészeti Kar hallgatói ünnepi hangversennyel léptek fel, amelynek a kollégium díszterme adott otthont. A program a magyar himnusz felcsendülése után Sneider-Sára Ildikó igazgatónő köszöntőjé­vel kezdődött, majd a szegedi tehetségek koncert­jére került sor. Szilágyi Zita másodéves szólóének szakos hall­gató így nyilatkozott a műsorral kapcsolatban: - A koncert gondolatának megszületése Mili­­savljevic Laurától származik, aki újvidéki szárma­zású, tehát nagyrészt magánkezdeményezés volt, de a tanáraink is segítettek a felkészülésben. Tudatos Zenével a magyarságról, forradalomról 1848/49-es megemlékezés az Európa Kollégiumban Európa Kollégium választás volt, hogy a hangversenyen sok magyar szerző által komponált mű elhangzott el - többek között Bartók, Liszt, Kodály szerzeményei -, mivel az itteni hallgatóság számára is nagyon fontos a magyarság, és bennünket is a március tizenötödi­kei események és az 1848/49-es szabadságharc és forradalom hangulatának érzékeltetése vezényelt. Igyekeztünk a forradalomnak nemcsak a tragikus elemeit, hanem az emberi oldalát is megmutatni, hiszen sokféle érzelem volt jelen, és például akkor is volt szerelem, s akkor is volt tánc. Mivel számunkra a zene nagyon fontos, ezért nagyon jó, hogy így tudunk megemlékezni erről a fontos eseményről, hiszen a zene a szavakon és egyéb kifejezési eszközökön is túlmutat - osztotta meg velünk gondolatait Szilágyi Zita. ■ T.O. Mmn Sió kult@magyarszo.rs MŰVELŐDÉS/OKTATÁS Q Forradalmi levelek - levelek a forradalomból Az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Forradalmi levelek - levelek a forradalomból címmel tegnap ünnepi műsort tartott az 1848-49- es magyar forradalom és szabadságharc emlékére a Bölcsészettudományi Kar Kék termében. A magyar tanszék ünnepségét megtisztelte jelenlétével Magyarország belgrádi nagykövet­ségének képviseletében Szentgyörgyi Klára, a Collegium Hungaricum igazgatója, mr. Katari­na Kovacevic tartományi felsőoktatási segédtit­kár, Szakállas Zsolt tartományi oktatási altit­­kár, Erdődi Edvina, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, dr. Ivanovic Josip egyetemi tanár, a Szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánja, Sneider-Sára Ildikó, az újvidéki Európa Kollégium igazgatója, továbbá a társadalmi okta­tási és művelődési intézmények, a pártok, civil szervezetek és a média képviselői, írók, magyar­tanárok, munkatársak, a tanszék volt és mostani tanárai, valamint a bölcsészkar mostani tanárai és hallgatói. Dr. Toldi Éva tanszékvezető egyetemi tanár köszöntőjében többek között elmondta, hogy Petőfi Sándor óta minden rezsim rettegett a Petőfi-effektustól. Mert melyik hatalom szeret­né hallani azt, hogy „akasszátok föl a királyokat!”? És hozzáfűzte, hogy a Petőfi-effektus íratta meg Illyés Gyulával az Egy mondat a zsarnokságról című verset. Dr. Ózer Ágnes történész, muzeológus 1848 a vajdasági magyar történetírásban című előadá­sában kiemelte, hogy a magyar nemzet 1918-ban elszakított részei a nemzeti történelem szempont­­jából az 1848/49. évi eseményeket különbözően és sajátosan élik meg. Ő a tanszéki ünnepségen a történetírás történetével foglalkozva megkísérelte felvázolni az 1848/49-es forradalom és szabadság­­harccal foglalkozó vajdasági történetírás törté­netét a vajdasági magyarság számára oly fontos történelmi témának, az 1848/49-es forradalom és szabadságharccal foglalkozó vajdasági magyar historiográfiai művek példáján. Többek között arról is beszélt, hogy az 1950-es években már az 1848/49-es forradalom és szabad­ságharc más ideológiai köntösbe bújtatva bekerült a tantervekbe és az oktatási programokba, majd az újvidéki bölcsészkaron beindított Történelem Tanszék tanmenetébe, ahonnan a múlt század második felében több magyar történész - Mészá­ros Sándor, Csehák Kálmán, Hegedűs Antal, Győre Zoltán valamint a fiatalon elhunyt Pál Tibor is kikerült, az utóbbiak a szerb-magyar viszony részkérdéseit igyekeztek, igyekeznek megvilágítani, vagy helyhez kötötten Pejrn Attila és Nagy Tibor. És nem utolsósorban megdicsérte a Vajdasági Helytörténeti Társaság amatőr törté­netíróinak szorgalmát és kitartását. A jelenlevők élvezték és vastapssal jutalmaz­ták Albert Éva, Gavran Emma, Major Evelin, Móricz Virág Kinga, Papp Rebeka, Petró Éva, Rasztovác Henrietta és Túri Orsolya, a tanszék elsőéves hallgatóit, akik a Forradalmi levelek - levelek a forradalomból című összeállításukat, dr. Novák Anikó egyetemi tanárnő felkészítésé­vel, magabiztosan énekelve, színészkedve adták elő. ■ via Dávid Csilla Az elsőéves hallgatók ünnepi összeállítása Díj Muci Attilának Átadták a magyar közmédia elismeréseit A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója csütörtökön első alkalommal adta át a társaság által alapított nyolc elismerést. Malya Lilla vehette át a belföldi tudósítók elismerését szolgáló Maszák Hugó-díjat, Novotny Zoltán kapta sportújságírók díját, a Knézy Jenő-díjat. Mosonyi Szabolcs és Bagladi Erika természetfilmesek vehették át az ismeretterjesztői díjat, a Tőkéczky László-díjat. Bordi András bemondó lett a szép és helyes magyar nyelvhasználatot elismerő Wacha Imre-díj kitüntetettje. Peller Mariann, a Virtuózok producere lett a zenei díjas. Muci Attila balkáni tudósító kapta a külföldi-külhoni tudósítói díjat, az Egyesy Géza-díjat. Németh Zsolt, az éppen négy esztendős M1 csatorna igazgatója lett a közéleti újságírói díj, a Herczeg Ferenc-díj idei kitüntetettje, Jankovics Marcell rendező, író, grafikus, a Duna Televízió egyik alapító kurátora kapta a közmédia életműdíját, a Csoóri Sándor-díjat. (MTI)

Next