Magyar Szó, 2019. április (76. évfolyam, 74-98. szám)
2019-04-08 / 80. szám
Bff KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs MmSió UKRÁN ELNÖKVÁLASZTÁS Hivatalos az első forduló végeredménye Az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) vasárnap kihirdette az elnökválasztás egy héttel ezelőtt megtartott első fordulójának hivatalos végeredményét. A jegyzőkönyvet Tetyjana Szlipacsuk, a CVK elnöke ismertette a testület ülésén. Eszerint Volodimir Zelenszkij humorista-producer, a Nép szolgája (Szluha Narodu) párt jelöltje 30,24 százalékot, azaz több mint 5,7 millió szavazatot szerzett, és ezzel az első helyen végzett. Őt követi Petro Porosenko hivatalban lévő államfő 15,95 százalékkal, mintegy 3 millió szavazattal. Ők ketten jutottak be az április 21-ei második fordulóba. A harmadik helyen Julija Timosenko, a Haza (Batykivscsina) párt jelöltje végzett 13,4 százalékkal, azaz mintegy 2,5 millió szavazattal. A bizottság elnöke elmondta, hogy az első fordulóban csaknem 18,9 millió választó vett részt, s a leadott szavazócédulák közül mindössze 22,6 ezer lett érvénytelen. BREXIT ÉS EP-VÁLASZTÁS Dühítené a briteket a választás A legfrissebb felmérés szerint a britek relatív többsége dühös lenne, ha hazájának részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon, és a legtöbben ennél még a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnését is jobb megoldásnak tartanák. A Sky Data közvélemény-kutató cég 1295 fős reprezentatív választói csoport bevonásával elvégzett vizsgálatában a válaszadók 43 százaléka mondta azt, hogy felbosszantaná - ezen a körön belül 30 százalék „nagyon dühös” lenne -, ha Nagy- Britannia részt venne az EP-választásokon. A felmérésbe bevont választók 28 százaléka örülne, ha Nagy- Britanniában is tartanának EP-választást, 23 százalékuk viszont azt válaszolta, hogy az egész ügy nem érdekli. Ha megtartanák Nagy-Britanniában az európai parlamenti választásokat, a megkérdezettek 47 százaléka részt venne rajta, 26 százalék viszont úgy nyilatkozott, hogy bojkottálná a szavazást. A Sky Data hangsúlyozza, hogy a részvételi hajlandóságot mutatók aránya magasabb, mint ahányan az öt évvel ezelőtti EP-választáson részt vettek, mivel 2014-ben a brit választók 36 százaléka voksolt. A cég szerint ugyanakkor rendszerint többen jelzik előzetesen választási szándékukat, mint ahányan valójában megjelennek a választóhelyiségekben. (MTI) TÖRÖKORSZÁG Újraszámlálják az isztambuli szavazatokat? A Törökországban kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kérelmezi a legfőbb választási tanácsnál, hogy Isztambul minden kerületében számolják újra a múlt vasárnapi helyhatósági választás szavazatait, miután a nem hivatalos végeredmény szerint az ellenzék jelöltje szerezte meg a főpolgármesteri széket - közölte vasárnap isztambuli sajtótájékoztatóján Ali Ihsan Yavuz, az AKP elnökhelyettese. Yavuz leszögezte: az eredmény mögött szervezkedés áll. Egyúttal beszámolt arról, hogy az isztambuli kerületek egy részében kedd óta zajló újraszámlálás eredményeképpen az először érvénytelennek minősített szavazatok 70 százalékát már újra feldolgozták. A kormánypárti induló, Binali Yildirim szavazatai 4334-gyel nőttek, így a két fő jelölt közötti különbség 16 442-re csökkent - tette hozzá. (MTI) ROMÁNIA Kilós kokaincsomagok a tengerből Több mint háromszáz rendőr, csendőr, búvár, 14 motorcsónak és két helikopter kereste szombaton a román tengerparton egy rejtélyes kokainszállítmány csomagjait. A hatóságok lakossági bejelentés alapján láttak neki egy kilencven kilométeres partszakasz átvizsgálásának, miután a tengerparton többen is olyan kilogrammos csomagokat találtak, amelyekben minden bizonnyal kábítószer található. A rendőrség szombaton közleményben szólította fel a tengerparton tartózkodókat, hogy ha gyanús csomagokat látnak a parton, azonnal riasszák a hatóságokat. A hatóságok azt feltételezik, hogy a csomagok annak a szállítmánynak lehetnek a részei, amelynek egy részét a Duna-delta egy elhagyott térségében, a Szent-György ág beömlése közelében találtak március végén. Március 26-án azt jelentették be, hogy csaknem egy tonna 90 százalékos tisztaságú kokaint találtak egy felborult vízi jármű környékén. Április másodikán további kétszáz kilogramm kokain megtalálását jelentették be a hatóságok, mely Konstanca közelében a tenger felszínén lebegett. Georgian Dragan, a román rendőrség szóvivője közölte, hogy a keresés a következő napokban is folytatódik, mindaddig, amíg a szétszóródott teljes mennyiséget össze nem gyűjtik. A rendőrség korábban bejelentette, hogy - a nyomozás eredményei szerint - a kábítószer vízi úton érkezett Dél-Amerikából, a csempészek pedig Nyugat-Európába akarták eljuttatni. Az ügyben eddig két szerb állampolgárt vettek őrizetbe. (MTI) Egy orvos meghalt, egy másik pedig megsebesült szombaton éjszaka Tripoliban, ahol a nemzetközi közösség támogatását élvező egységkormány fegyveresei és az ország keleti részéről előrenyomuló „Líbiai Nemzeti Hadsereg” katonái harcolnak egymással. Oszama Ali, a tripoli egészségügyi minisztérium szóvivője szerint az orvos éppen a munkáját végezte, sebesülteket látott el, amikor a halálos lövés érte. Ali egyúttal a harcok leállítására szólított föl, hogy a mentőegységek eljuthassanak a konfliktus miatt csapdába esett civilekhez. Nem sokkal korábban Fájez esz-Szarrádzs, az egységkormány miniszterelnöke arra figyelmeztetett, hogy ennek a háborúnak nem lesz győztese, és azt vetette Haftár szemére, hogy árulást követett el. A Libya Observer című angol nyelvű líbiai napilap Twitter-oldalán vasárnap azt közölte, hogy Halifa Haftár tábornok mintegy 70 fegyveresét elfogták szombaton az egységkormányhoz hű erők a tripoli nemzetközi repülőtér közelében. A líbiai elnöki tanács közben szombaton bekérette Franciaország Tripoli nagykövetét, hogy hivatalosan tiltakozzon amiatt, hogy Párizs támogatja a Haftár tábornok vezette fegyveres csoportok Tripoli elleni támadását - írta a Libya Observer egy névtelenséget kérő kormányilletékesre hivatkozva. A kormányilletékes azzal vádolta meg Franciaországot, hogy oroszlánrészt akar az ország kőolajkincse feletti ellenőrzésből, ezért szítja Haftár támogatásával a nyugat-líbiai harcokat. Az ország keleti részét uraló Halifa Haftár tábornok erői csütörtökön indultak Tripoli ellen, ahol a nemzetközi segítséggel felállított egységkormány működik. Haftár közölte, hogy megtisztítja az országot a „terroristáktól és zsoldosoktól”. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a pénteken este megtartott rendkívüli zárt ülése után mély aggodalmát fejezte ki a líbiai katonai műveletek miatt. A rendkívüli ülés után kiadott közleményében a BT felszólította Haftar tábornokot, hogy azonnal állítsa le hadműveleteit, mondván, hogy „ennek a konfliktusnak nem lehet katonai megoldása”. Pénteken, még a Biztonsági Tanács ülése előtt, António Guterres, az ENSZ főtitkára is mély aggodalmának adott hangot a líbiai helyzet miatt. A világszervezet vezetője ezt Twitter-bejegyzésben fogalmazta meg, miután Líbiában tárgyalt Haftar tábornokkal is. Az amerikai sajtóban is megjelent értesülések szerint Haftar arról tájékoztatta Guterrest, hogy addig nem állítja le a főváros ellen irányuló hadműveletet, amíg „nem mér vereséget a terroristákra” és a „zsoldosokra”. (MTI/Hszinhua/APA/ANSA) LÍBIAI VÁLSÁG Újabb halálos összecsapások Tripoliban Országos tüntetéseket tartott szombaton a venezuelai ellenzék, ismét ezrek vonultak az utcákra Venezuelában a Nicolás Maduro elnök ellen szervezett megmozdulásokon. Juan Guaidó ellenzéki vezető a caracasi tüntetésen arról beszélt, hogy Maduro kormányában eluralkodott a pánik a tiltakozó akciók nyomán. - Pánikban vannak. A Miraflores elnöki palota retteg, mert kint vagyunk az utcákon, ők Caracas négy kerületét ellenőrzik, mi pedig 358 helyen szerveztünk tüntetéseket országszerte - hangoztatta az ellenzéki vezető. A magát januárban Venezuela ideiglenes elnökévé kikiáltó Juan Guaidó szombatra hirdette meg a - megfogalmazása szerint - „Szabadság művelet” megkezdését. A szombati megmozduláson pedig anélkül, hogy pontosította volna, április 10-ére bejelentette a művelet második fázisának megkezdését. - Nemcsak azért jöttünk, hogy vizet és áramot követeljünk, hanem hogy szabadságot és demokráciát követeljünk. Nem hagyhatjuk, hogy hozzászokjunk és elfogadjuk mindezt, nem engedjük ezeknek a tisztességteleneknek, hogy markukban tartsák az országot - hangoztatta Guaidó. A tüntetők közül sokan sérelmezték, hogy otthonaikban napok óta nincs vízszolgáltatás, s ezért arra kényszerültek, hogy nem higiénikus vezetékekből és a Caracas határában lévő Avila hegy forrásaiból nyerjenek vizet. - A víz elment, az áram elment, csak az maradt, hogy most te menjél Maduro! - skandálta a tömeg. Értesülések szerint a nyugati fekvésű Maracaibo városában a hatóságok egy erőszakos oszlatás során rövid időre őrizetbe vették az ellenzéki többségű venezuelai parlament két képviselőjét. Elimar Díaz parlamenti képviselő az AFP francia hírügynökségnek elmondta: a biztonsági erők brutálisan leverték a maracaibói tüntetéseket. Mint mondta, a hatóságok harckocsikat vetettek be, és helikopterekről lőttek ki könnygázt a tüntetőkre. Időközben Maduro is az utcákra szólította híveit. Caracasban a szocialista kormány több ezer támogatója tüntetett az „imperializmus” ellen. (MTI/APA/TASZSZ/Reuters) VENEZUELAI VÁLSÁG Ezrek vonultak az utcákra Maracaibo városában leverték a tüntetéseket Beta/AP Több száz helyen szervezett tüntetéseket az ellenzék A Munkáspárttal együtt sikerülhet? Új hozzáállással keresi a megoldást Theresa May a Brexitre Theresa May szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy a brit EU- tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő, a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított megállapodást a közeljövőben el lehetne fogadtatni, ezért új hozzáállás vált szükségessé. A konzervatív párti brit miniszterelnök a Downing Street által vasárnap hajnalban ismertetett nyilatkozatában leszögezi: ha a konzervatív frakcióban és a kisebbségi tory kormányt kívülről támogató észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) képviselőcsoportjában nem teremthető meg a többség a Brexit-megállapodás elfogadásához, akkor nem marad egyéb lehetőség, mint az alsóházban jelenlévő többi párt megkeresése. A kormányfő nyilatkozatában nem szerepel név szerint a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt. May azonban már a hét elején bejelentette, hogy a patthelyzet feloldása végett kész Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján az Egyesült Királyság rendezett módon tud kilépni az Európai Unióból. A kormány és a Labour képviselői eddig háromszor ültek tárgyalóasztalhoz, egyelőre érdemi eredmény nélkül. Sir Keir Starmer, a Labour árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje már a tárgyalások előtt jelezte, hogy a Munkáspárt a megbeszélés napirendjére akarja venni az újabb EU-népszavazás kiírását és az állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kialakítását az EU-val. A brit kormány azonban mindkét lehetőséget határozottan elveti, és Jeremy Corbyn a pénteken zárult harmadik tárgyalási forduló után kijelentette, hogy nem észlelt „jelentősebb elmozdulást” a kormányzati álláspontban. A Downing Street szóvivője szerint ugyanakkor a kormányoldal komoly javaslatokat terjesztett elő, és hajlandó változtatásokra is a Brexit-megállapodáshoz kapcsolódó politikai nyilatkozatban, amely - egyelőre vázlatosan, kötelező jogi hatály nélkül - az Egyesült Királyság és az EU jövőbeni kapcsolatrendszerét körvonalazza. A Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborán belül heves indulatokat kavart, hogy Theresa May bevonta a Brexit-megállapodás sorsáról szóló egyeztetésekbe a Munkáspártot. May azonban a vasárnapi nyilatkozatában leszögezi, hogy a kilépésről döntő 2016-os népszavazás kampánya nem a pártok közötti választóvonalak mentén zajlott, és a Brexit ügyében vannak olyan kérdések, amelyekben a Konzervatív Párt és a Munkáspárt egyetért. A kormányfő ezek között említette, hogy mindkét nagy párt szerint meg kell szüntetni az EU-n belüli szabad mozgás alapelvének nagy-britanniai érvényesítését, jó megállapodással kell kilépni az EU-ból, és meg kell védeni a brit munkahelyeket. Theresa May szerint ez alapot kínál egy olyan kompromiszszumhoz, amely mögé többség sorakoztatható fel a parlamentben. May nyilatkozata szerint azonban minél tovább tart mindez, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az Egyesült Királyság soha nem lép ki az EU-ból, márpedig alapvető fontosságú a népszavazás döntésének teljesítése. A kormányfő közli, hogy ennek elérése végett az e heti soron kívüli EU-csúcson személyesen is kéri majd a Brexit további „rövid” halasztásához a többi uniós vezető beleegyezését, és ha e haladék ideje alatt Londonban sikerül egyezségre jutni a Brexit-megállapodásról, akkor az Egyesült Királyság hat héten belül kiléphet az EU-ból. (MTI) 2019. április 8., hétfő