Magyar Szó, 2019. április (76. évfolyam, 74-98. szám)

2019-04-08 / 80. szám

Bff KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs MmSió UKRÁN ELNÖKVÁLASZTÁS Hivatalos az első forduló végeredménye Az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) vasárnap kihir­dette az elnökválasztás egy héttel ezelőtt megtartott első fordu­lójának hivatalos végeredményét. A jegyzőkönyvet Tetyjana Szlipacsuk, a CVK elnöke ismertette a testület ülésén. Esze­rint Volodimir Zelenszkij humorista-producer, a Nép szolgája (Szluha Narodu) párt jelöltje 30,24 százalékot, azaz több mint 5,7 millió szavazatot szerzett, és ezzel az első helyen végzett. Őt követi Petro Porosenko hivatalban lévő államfő 15,95 százalék­kal, mintegy 3 millió szavazattal. Ők ketten jutottak be az április 21-ei második fordulóba. A harmadik helyen Julija Timosenko, a Haza (Batykivscsina) párt jelöltje végzett 13,4 százalékkal, azaz mintegy 2,5 millió szavazattal. A bizottság elnöke elmondta, hogy az első fordulóban csaknem 18,9 millió választó vett részt, s a leadott szavazócédulák közül mindössze 22,6 ezer lett érvénytelen. BREXIT ÉS EP-VÁLASZTÁS Dühítené a briteket a választás A legfrissebb felmérés szerint a britek relatív többsége dühös lenne, ha hazájának részt kellene vennie a májusi európai parla­menti választásokon, és a legtöbben ennél még a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnését is jobb megoldásnak tarta­nák. A Sky Data közvélemény-kutató cég 1295 fős reprezen­tatív választói csoport bevonásával elvégzett vizsgálatában a válaszadók 43 százaléka mondta azt, hogy felbosszantaná - ezen a körön belül 30 százalék „nagyon dühös” lenne -, ha Nagy- Britannia részt venne az EP-választásokon. A felmérésbe bevont választók 28 százaléka örülne, ha Nagy- Britanniában is tartanának EP-választást, 23 százalékuk viszont azt válaszolta, hogy az egész ügy nem érdekli. Ha megtartanák Nagy-Britanniában az európai parlamen­ti választásokat, a megkérdezettek 47 százaléka részt venne rajta, 26 százalék viszont úgy nyilatkozott, hogy bojkottálná a szavazást. A Sky Data hangsúlyozza, hogy a részvételi hajlandóságot mutatók aránya magasabb, mint ahányan az öt évvel ezelőtti EP-választáson részt vettek, mivel 2014-ben a brit választók 36 százaléka voksolt. A cég szerint ugyanakkor rendszerint többen jelzik előzetesen választási szándékukat, mint ahányan valójában megjelennek a választóhelyiségekben. (MTI) TÖRÖKORSZÁG Újraszámlálják az isztambuli szavazatokat? A Törökországban kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kérelmezi a legfőbb választási tanácsnál, hogy Isztambul minden kerületében számolják újra a múlt vasárnapi helyható­sági választás szavazatait, miután a nem hivatalos végeredmény szerint az ellenzék jelöltje szerezte meg a főpolgármesteri széket - közölte vasárnap isztambuli sajtótájékoztatóján Ali Ihsan Yavuz, az AKP elnökhelyettese. Yavuz leszögezte: az eredmény mögött szervezkedés áll. Egyút­tal beszámolt arról, hogy az isztambuli kerületek egy részében kedd óta zajló újraszámlálás eredményeképpen az először érvénytelennek minősített szavazatok 70 százalékát már újra feldolgozták. A kormánypárti induló, Binali Yildirim szavazatai 4334-gyel nőttek, így a két fő jelölt közötti különbség 16 442-re csökkent - tette hozzá. (MTI) ROMÁNIA Kilós kokaincsomagok a tengerből Több mint háromszáz rendőr, csendőr, búvár, 14 motorcsónak és két helikopter kereste szombaton a román tengerparton egy rejtélyes kokainszállítmány csomagjait. A hatóságok lakossági bejelentés alapján láttak neki egy­ kilencven kilométeres part­szakasz átvizsgálásának, miután a tengerparton többen is olyan kilogrammos csomagokat találtak, amelyekben minden bizon­nyal kábítószer található. A rendőrség szombaton közlemény­ben szólította fel a tengerparton tartózkodókat, hogy ha gyanús csomagokat látnak a parton, azonnal riasszák a hatóságokat. A hatóságok azt feltételezik, hogy a csomagok annak a szállít­mánynak lehetnek a részei, amelynek egy részét a Duna-delta egy elhagyott térségében, a Szent-György ág beömlése köze­lében találtak március végén. Március 26-án azt jelentették be, hogy csaknem egy tonna 90 százalékos tisztaságú kokaint találtak egy felborult vízi jármű környékén. Április másodi­­kán további kétszáz kilogramm kokain megtalálását jelentették be a hatóságok, mely Konstanca közelében a tenger felszínén lebegett. Georgian Dragan, a román rendőrség szóvivője közölte, hogy a keresés a következő napokban is folytatódik, mindaddig, amíg a szétszóródott teljes mennyiséget össze nem gyűjtik. A rendőrség korábban bejelentette, hogy - a nyomozás eredmé­nyei szerint - a kábítószer vízi úton érkezett Dél-Amerikából, a csempészek pedig Nyugat-Európába akarták eljuttatni. Az ügyben eddig két szerb állampolgárt vettek őrizetbe. (MTI) Egy orvos meghalt, egy másik pedig megsebesült szombaton éjszaka Tripoliban, ahol a nemzet­közi közösség támogatását élvező egységkormány fegyveresei és az ország keleti részéről előrenyomuló „Líbiai Nemzeti Hadsereg” katonái harcolnak egymással. Oszama Ali, a tripoli egészség­­ügyi minisztérium szóvivője szerint az orvos éppen a munkáját végez­te, sebesülteket látott el, amikor a halálos lövés érte. Ali egyúttal a harcok leállítására szólított föl, hogy a mentőegységek eljuthas­sanak a konfliktus miatt csapdába esett civilekhez. Nem sokkal korábban Fájez esz-Szarrádzs, az egységkormány miniszterelnöke arra figyelmezte­tett, hogy ennek a háborúnak nem lesz győztese, és azt vetette Haftár szemére, hogy árulást követett el. A Libya Observer című angol nyelvű líbiai napilap Twitter-olda­­lán vasárnap azt közölte, hogy Halifa Haftár tábornok mintegy 70 fegyveresét elfogták szom­baton az egységkormányhoz hű erők a tripoli nemzetközi repülő­tér közelében. A líbiai elnöki tanács közben szombaton bekérette Franciaország Tripoli nagykövetét, hogy hivata­losan tiltakozzon amiatt, hogy Párizs támogatja a Haftár tábornok vezette fegyveres csoportok Tripo­li elleni támadását - írta a Libya Observer egy névtelenséget kérő kormányilletékesre hivatkozva. A kormányilletékes azzal vádolta meg Franciaországot, hogy orosz­lánrészt akar az ország kőolajkin­cse feletti ellenőrzésből, ezért szítja Haftár támogatásával a nyugat-líbi­ai harcokat. Az ország keleti részét uraló Halifa Haftár tábornok erői csütör­tökön indultak Tripoli ellen, ahol a nemzetközi segítséggel felál­lított egységkormány működik. Haftár közölte, hogy megtisztít­ja az országot a „terroristáktól és zsoldosoktól”. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a pénteken este megtartott rend­kívüli zárt ülése után mély aggo­dalmát fejezte ki a líbiai katonai műveletek miatt. A rendkívüli ülés után kiadott közleményében a BT felszólította Haftar tábornokot, hogy azonnal állítsa le hadműve­leteit, mondván, hogy „ennek a konfliktusnak nem lehet katonai megoldása”. Pénteken, még a Biztonsági Tanács ülése előtt, António Guter­res, az ENSZ főtitkára is mély aggo­dalmának adott hangot a líbiai hely­zet miatt. A világszervezet vezetője ezt Twitter-bejegyzésben fogalmaz­ta meg, miután Líbiában tárgyalt Haftar tábornokkal is. Az amerikai sajtóban is megjelent értesülések szerint Haftar arról tájékoztatta Guterrest, hogy addig nem állítja le a főváros ellen irányuló hadmű­veletet, amíg „nem mér vereséget a terroristákra” és a „zsoldosokra”. (MTI/Hszinhua/APA/AN­SA) LÍBIAI VÁLSÁG Újabb halálos összecsapások Tripoliban Országos tüntetéseket tartott szombaton a venezuelai ellenzék, ismét ezrek vonultak az utcákra Venezuelában a Nicolás Maduro elnök ellen szervezett megmozdulásokon. Juan Guaidó ellenzéki vezető a caracasi tüntetésen arról beszélt, hogy Maduro kormá­nyában eluralkodott a pánik a tiltakozó akciók nyomán. - Pánikban vannak. A Miraflores elnöki palota retteg, mert kint vagyunk az utcákon, ők Caracas négy kerületét ellenőrzik, mi pedig 358 helyen szerveztünk tüntetéseket országszerte - hangoztatta az ellenzéki vezető. A magát januárban Venezuela ideiglenes elnökévé kikiáltó Juan Guaidó szombatra hirdet­te meg a - megfogalmazása szerint - „Szabadság művelet” megkezdését. A szombati megmozdu­láson pedig anélkül, hogy pontosította volna, április 10-ére bejelentette a művelet második fázisának megkezdését. - Nemcsak azért jöttünk, hogy vizet és áramot követeljünk, hanem hogy szabadságot és demokráciát követeljünk. Nem hagyhatjuk, hogy hozzászokjunk és elfogadjuk mindezt, nem engedjük ezeknek a tisztességteleneknek, hogy markukban tartsák az országot - hangoztatta Guaidó. A tüntetők közül sokan sérelmezték, hogy otthonaikban napok óta nincs vízszolgáltatás, s ezért arra kényszerültek, hogy nem higiénikus vezetékekből és a Caracas határában lévő Avila hegy forrásaiból nyerjenek vizet. - A víz elment, az áram elment, csak az maradt, hogy most te menjél Maduro! - skan­dálta a tömeg. Értesülések szerint a nyugati fekvésű Maracaibo városában a hatóságok egy erőszakos oszlatás során rövid időre őrizetbe vették az ellenzéki többségű venezuelai parlament két képviselőjét. Elimar Díaz parlamenti képviselő az AFP francia hírügynökség­nek elmondta: a biztonsági erők brutálisan leverték a maracaibói tüntetéseket. Mint mondta, a ható­ságok harckocsikat vetettek be, és helikopterekről lőttek ki könnygázt a tüntetőkre. Időközben Maduro is az utcákra szólította híveit. Caracasban a szocialista kormány több ezer támogatója tüntetett az „imperializmus” ellen. (MTI/APA/TASZSZ/Reuters) VENEZUELAI VÁLSÁG Ezrek vonultak az utcákra Maracaibo városában leverték a tüntetéseket Beta/AP Több száz helyen szervezett tüntetéseket az ellenzék A Munkáspárttal együtt sikerülhet? Új hozzáállással keresi a megoldást Theresa May a Brexitre Theresa May szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy a brit EU- tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő, a londoni alsóház által eddig háromszor eluta­sított megállapodást a közeljövőben el lehetne fogadtatni, ezért új hozzá­állás vált szükségessé. A konzervatív párti brit minisz­terelnök a Downing Street által vasárnap hajnalban ismertetett nyilatkozatában leszögezi: ha a konzervatív frakcióban és a kisebb­ségi tory kormányt kívülről támo­gató észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) képviselőcso­portjában nem teremthető meg a többség a Brexit-megállapodás elfo­gadásához, akkor nem marad egyéb lehetőség, mint az alsóházban jelen­lévő többi párt megkeresése. A kormányfő nyilatkozatában nem szerepel név szerint a legna­gyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt. May azonban már a hét elején beje­lentette, hogy a patthelyzet feloldá­sa végett kész Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amely­nek alapján az Egyesült Királyság rendezett módon tud kilépni az Európai Unióból. A kormány és a Labour képvise­lői eddig háromszor ültek tárgyaló­­asztalhoz, egyelőre érdemi eredmény nélkül. Sir Keir Starmer, a Labour árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje már a tárgyalá­sok előtt jelezte, hogy a Munkás­párt a megbeszélés napirendjére akarja venni az újabb EU-népsza­­vazás kiírását és az állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kiala­kítását az EU-val. A brit kormány azonban mindkét lehetőséget hatá­rozottan elveti, és Jeremy Corbyn a pénteken zárult harmadik tárgyalási forduló után kijelentette, hogy nem észlelt „jelentősebb elmozdulást” a kormányzati álláspontban. A Downing Street szóvivője szerint ugyanakkor a kormányol­dal komoly javaslatokat terjesztett elő, és hajlandó változtatásokra is a Brexit-megállapodáshoz kapcsoló­dó politikai nyilatkozatban, amely - egyelőre vázlatosan, kötelező jogi hatály nélkül - az Egyesült Királyság és az EU jövőbeni kapcsolatrend­szerét körvonalazza. A Konzervatív Párt kemény­vonalas Brexit-táborán belül heves indulatokat kavart, hogy Theresa May bevonta a Brexit-megállapo­dás sorsáról szóló egyeztetésekbe a Munkáspártot. May azonban a vasár­napi nyilatkozatában leszögezi, hogy a kilépésről döntő 2016-os népszava­zás kampánya nem a pártok közötti választóvonalak mentén zajlott, és a Brexit ügyében vannak olyan kérdé­sek, amelyekben a Konzervatív Párt és a Munkáspárt egyetért. A kormányfő ezek között említette, hogy mindkét nagy párt szerint meg kell szüntetni az EU-n belüli szabad mozgás alap­elvének nagy-britanniai érvényesí­tését, jó megállapodással kell kilépni az EU-ból, és meg kell védeni a brit munkahelyeket. Theresa May szerint ez alapot kínál egy olyan kompromisz­­szumhoz, amely mögé többség sora­koztatható fel a parlamentben. May nyilatkozata szerint azon­ban minél tovább tart mindez, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az Egyesült Királyság soha nem lép ki az EU-ból, márpedig alapvető fontosságú a népszavazás döntésé­nek teljesítése. A kormányfő közli, hogy ennek elérése végett az e heti soron kívüli EU-csúcson személyesen is kéri majd a Brexit további „rövid” halasztásá­hoz a többi uniós vezető beleegye­zését, és ha e haladék ideje alatt Londonban sikerül egyezségre jutni a Brexit-megállapodásról, akkor az Egyesült Királyság hat héten belül kiléphet az EU-ból. (MTI) 2019. április 8., hétfő

Next