Szinnyei József: Magyar tájszótár, 1. kötet
C - CIFIRTES - CIFRA - CIFRIT - CIGÁNY - CIGÁNYKODIK - CIGAR
229 CIFEG—CIGÁNY CIGÁNYKODIK—CIGAR 230 [CIPEG]. cifeg-cafag: líg-lóg (a rongyos ruha az emberen) (Veszprém m. Csékút Nyr. XIV. 192). CIFIRTES: rongyos, szurtos (Szolnok-Doboka m. Domokos Nyr. IX.427). [CIFIT]. cifit-cafat: cafatos, lucskos (az emberen a ruha, midőn pl. harmatos fűben jár) (Veszprém m. Csékút Nyr. XIV.192) [vö. cefet-cafat]. CIFRA (cipra Zala m. Hetés Nyr. 1.423; II. 44; Dobronak Nyr. 11.234; Göcsej Nyr. XIII. 352). — Cifra, rajz, kép (Dráva mell. Nyr. VI. 373; Baranya m. Csúza Nyr. XVIII.93). Ne csak a cifrát nézd, hanem óvass is (Dráva mell. Kopács Nyr. XVI.283). Cifrát ír, rajzol (Baranya m. Csúza Nyr. XVIII.93) [vö. nyifra]. cifra-kulcsos: fölcifrázott lakodalmi kalács (Fehér m. Perkáta Nyr. 11.519). cifra-metéllő: sarkantyú-forma konyhai eszköz, a mellyel a csipkés tésztát csinálják (Győr Nyr. XI.528; Tata Csaplár Benedek). cifra-sás: pántlika-virág (Vas m. Nyr. XVIII. 232). [CIFRÁZ): ki-cifráz, kinulláz, kisemmiz. Te bizon kicifráznád az embert (Veszprém m. Nyr. IV.229). CIFRIT: cifráz (Kapnik vid. Nyr. 11.182). CIGÁNY (ágán): hamis, ravasz, alattomos. Cigán ember (Zala m. Gelse és vid. Nyr. XV. 573). [Szólások]. Ez cigányu van mondva: ez hazugság (Zala m. Alsó-Lendva vid. Nyr. XIII.328). cigány-bab: eggy bab-fajta (Bars m. Nyr. XVIII.384). cigány-bolha (Székelyföld Tsz.; cigán-bóha Somogy m. Szőke-Dencs Nyr. III. 140). 1. az izzó vas sziporkája (i. h.); 2. cigán-bolha: vmi növény (Zemplén m. Szürnyeg Nyr. X.323). cigán-dohán: nagyon erős, csípős, kábító dohány (Székelyföld Győrffy Iván). cigány-fog (cigán-fog): [?]. Csak a cigánfogamra aggy egy kicsinyt (v. egy harapást) (Zemplén m. Szürnyeg Nyr. XII.428; XVII.375). cigány-görbe: hüvelyes növényfaj (Heves m. Névtelen 1840). cigány-hajnal: késő reggel (7—8 óra tájt) (Szentes Nyr. VIII.187; Szabolcs m. Besenyőd Nyr. XII.47). cigány-hideglelés: fázás (Heves m. Névtelen 1840). cigány-hitü (cigán-hütü): hiteszegett (Székelyföld Kiss Mihály). cigány-kacsa: len 1840). vadréce-faj (Heves m. Névrecigány-kopogtató: harkály (Hunyad m. Lozsád Nyr. XXII.336). cigány-lakodalom: veszekedés (Zilah Nyr. XIV.286). cigány-miatyánk: mesterségesen összebonyolítható sodronykarikákból álló játékszer, a melynek kifejtéséhez ügyesség kell (Heves m. Névtelen 1840). cigány-mogyoró: xanthium strumarium (Zemplén m. Deregnyő Nyr. XIII.92). cigány - röpike : [nép - etimológia] cigaretta (Tolna m. Bátta Nyr. XVII.334). cigány-szarvas-salak (Heves m. Névtelen 1840). cigány-szőlő: apró fekete-szemű szőllő (Székelyföld Tsz.). cigány-szurok: fekete gyanta (Göcsej Tsz.). cigán-tetű: vmi növény (Zemplén m. Szürnyeg Nyr. X.323). [cigány-torok]. [Szólások]. Cigány-torokba ment, a nyeldeklő cső helyett a lélekző csőbe tévedt (az étel v. az ital) (Veszprém m. Nyr. VI.418). [cigány-ucca]. [Szólások]. Cigány-uccára tévett cigány-torokba ment (Csallóköz Szinnyei József). [cigány-utj. [Szólások]. Cigány-utra szalatt ] cigány-torokba ment (Csongrád m. Mindszent Hám Sándor). cigány-virág: tavaszi sárga virág (Udvarhely m. Győrffy Iván); cigány-zabla: közönséges zabola, megkülömböztetésül a feszítőtől (Heves m. Névtelen 1840). CIGÁNYKODIK (cigánkodik): 1. hazudik, füllent (Rimaszombat Nyr. XV.383); 2. hízeleg (Segesvár Nyr. IX.43). Tudom, mé cigánkocc; má mégen krajcár kék, ugy-e? (Kis-Kún-Halas Nyr. XIV.384); 3. erősen kér, kunyorál, rimánkodik (Kis-Kún-Halas Nyr. XIV.384; Nagy-Kúnság Nyr. XVI. 191; Hajdú m. Földes Nyr. VII.234; Hódmező-Vásárhely Nyr. IX.91; Szatmár m. Nagybánya Nyr. XIV.96); CIGAR (Komárom m. Für Nyr. XVIII.528; szigor [nép-etimológia] Kis-Küküllő m. Szőkefalva Nyr. XI.330. szivar.