Szinnyei József: Magyar tájszótár, 1. kötet
N - NÁDLI - NÁDLÓ - NADRÁG - NADRÁGCSA - NADRAGULYA - NAGY
1503 NÁDLI—NAGY NAGY 1504 nádi gánnyó: mindenbe beleszóló (Tata vid. Nyr. V.329) [vö. gányó]. NÁDLI: öreganya, öreganyó (Vas m. Felső-Őr Király Pál). NÁDLÓ: nádas (Szatmár m. Porcsalma Nyr. XX.191; Szatmár m. Ecsedi láp vid. Hermán D. Halászat K.). NADRÁG (nagyrág Gömör m. Nyr. XVIII.455; nagyrág Székelyföld Kiss Mihály, Győrffy Iván; Udvarhely m. Homoród vid. Nyr. IX.38; Csík m. Nyr. VI.471; Csík-Szentkirály Nyr. VII.479; nyedrág [tréf.] Székelyföld Kiss Mihály). nadrág-zsír: [ford. nép-etimológia] hasenfett (Palócság Nyr. XIV.90). NADRÁGCSA: nadrágocska (Zemplén m. Császár Árpád). [NADRÁGOL]. el-nadrágol, elver, elpáhol (Rábaköz, Beő-Sárkány Nyr. XVIII.94; Felső-Csallóköz Nyr. VIII.333; Háromszék m. Uzon Erdélyi Lajos). ki-nadrágol (ki-nadrágu): ex (Rábaköz, Beő-Sárkány Nyr. XVIII.94). meg-nadrágol (meg-nadrágul): év (Veszprém Nyr. VII.428; Jász-Nagykún-Szolnok m. Túrkeve Nyr. XV.520). NADRAGULYA (natraguna Szolnok-Doboka m. Deés Nyr. XX.284; natrabula Hol? Tsz.; natragula Csallóköz Nyr. XVI.330; natragulya Palócság, Gömör m. Tsz.; netrebula, netrebula Vas m." Szombathely vid. Erdélyi J. Népd. és mond. 1.120; Őrség, Szalafő Nyr. VII.88; Vas m. Répce-Szentgyörgy Nyr. XVIII.574). — Natragula, netrebula, bolondos, ostoba, hülye (Csallóköz Nyr. XVI.330; Vas m. Répce-Szentgyörgy Nyr. XVIII.574). [NADRAGULYÁS], NATRAGULYÁS (Vas m. Kemenesalja Tsz.; natragidás Békés m. Orosháza Nyr. VI.179; netrebulás Göcsej, Nagy-Lengyel Nyr. XIV. 140): 1. nadragulyás, natragulyás, netrebulás , eszeveszett, bolond (Vas m. Kemenesalja Tsz.; Göcsej, Nagy-Lengyel Nyr. XIV. 140; Zemplén m. Szürnyeg Nyr. XIII.48); 2. natragulás: kényes, büszke (Békés m. Orosháza Nyr. VI.179). NAGY (naaj, náj Brassó m. Hétfalu Nyr. XVI.527; Király Pál; nad Háromszék m. Uzon Nyr. VIII.383; Moldvai csáng. Nyr. III.5; nagy Moldvai csáng. Nyr. IX.483); idős,korú (Szlavónia Nyr. V.12). Ojan nagy mint én (Dráva mell. Nyr. XIII.234). — Naggyára, naggyánt, nagyrészt, jobbára (Székelyföld Győrffy Iván). Nagyon (najon Csík m. Nyr. XII.524; naon Vas m. Őrség Nyr. V.274; VII.467. 469; Zala m. Hetés, Dobronak Nyr. III.319; Somogy m. Kapoly Nyr. IV.84). [Szólások], Nagy-hentesen: nagyralátó hetykeséggel, maga hánytorgatólag (Kúnszentmárton Nyr. 11.475). nagy-anya (nainyám Háromszék m. Vadr. 341; naiinyám, naiinyád, naiinya Székelyföld Kiss Mihály, Győrffy Iván; Háromszék m. Vadr. 328. 366. 510); Csík-Sz.-Király Nyr. VII.335; nanám Szilágy m. Deésháza Kerekes Ernő; Bánffy-Hunyad Nyr. X.22; nányám Székelyföld MNy. V.360; nanyinyám, nanyinyád Szilágy m. Nyr. IX.564; Háromszék m. Nyr. IV.477; nannya [megszólítás] Gömör m. Nyr. XXIII.45 72; Rimaszombat Nyr. V.229; nánnyám, nannyád, nannya Székelyföld Nyr. V.175; Udvarhely m. Nyr. V. 231; Csík m. Nyr. IX.43). [Szólások]. A navinyád halála v. navinyád térgye: mondják annak, a ki rosszul találva a tárgyat szól a beszédbe (Háromszék m. Vadr.). [nagy-anyi], nanyi, nagyanyó (Székelyföld Győrffy Iván; Háromszék m. Uzon Erdélyi Lajos). nagy-anyika (Szlavónia, Haraszti Nyr. XXIII. 307; nanyika Háromszék m. Uzon Erdélyi Lajos) , cw. [nagy-anyó] (naninyó Székelyföld Kiss Mihály, Győrffy Iván; naninyó Háromszék m. Nyr. III. 5; nanó Dráva vid. Nyr. XIII.476; Baranya m. Csúza Nyr. XVIII.287; Szlavónia Nyr. XXIII. 216; Gömör m. Nyr. XXIII.45. 72; Szilágy m. Nyr. IX.564; Szilágy-Kraszna Kerekes Ernő; Torda-Aranyos m. Gerend Nyr. XXIII.577; nanaó Gömör m. Nyr. XVIII.502; nannyó Székelyföld Nyr. IV.236; V.176; Udvarhely m. Homoród vid. Nyr. XXIII.44; Csík m. Nyr. IX.43; nanyó Rimaszombat Nyr. IV.560). — Nanó: öregasszony, anyóka, banya (Dráva vid. Nyr. XIII.476; Baranya m. Csúza Nyr. XVIII.287; Gömör m. Nyr. XXIII.45. 72; Szilágy-Kraszna Kerekes Ernő). nanó-bab: nagyszemű bab, öregbab (Baranya m. Csúza Nyr. XVIII.287). [nagyanyócsa], nánócsa: nagyanyó (Szlavónia Nyr. XXIII.216). [nagy-anyóka], nánóká: cw (Szlavónia Nyr. XXIII.216; Rozsnyó vid. Nyr. XVII.476). nagy-apa (napám Bánffy-Hunyad Nyr. X.22). nagy-apacsúr: a kijáró apacs, t. i. az, a melyet a ladikon bevisznek s a partra kihoznak (Szeged Hermán D. Halászat K.). nagy-ápika: nagyapó (Szlavónia Haraszti Nyr. XXIII.307). nagy-apró: hólyagos himlő. Megköte a nagyapró: meghimlőzött (Székelyföld Vadr. 491. 554) [vö. apró]. [nagy csizma]. naccsizmás: vidéki, falusi (Komárom Beöthy Zsolt).