Szinnyei József: Magyar tájszótár, 2. kötet
P - PAKSAMÉTA - PAKSAMÉTÁZ - PAKULÁR - PAKURA - PALA - PALACK - PALACK - PALACKA - PALACKÓ - PALACSINTA - PALAJ - PALAJTA - PALAMÁR - PALANGOL - PALANGOZIK - PALÁNK - PALANKÁL - PALÁNTÁL - PALÁNTÁS - PÁLANNYA
61 PAKSAMÉTA—PALACSINTA PALAJ—PALANNYA 62 PAKSAMÉTA, PASKAMÉTA: adoma [? talán : tréfa, bolondság, komédia; vö. paksamétáz] (Csallóköz Nyr. 1.331). PAKSAMÉTÁZ: komédiáz (Győr vid. Nyr. V.522). [PAKSI]: paksi-mogyoró : a seggszőrökre rászáradt szarcsomó (Dunántúl Tolnai Vilmos). PAKULÁR: juhászlegény, juhászbojtár (Szilágy m. Bereczky Lajos; Kalotaszeg, Zsobok Melich János; Székelyföld Tsz. Nyr. IX. 176; Győrffy Iván; Marosvásárhely Nyr. IX.428; Udvarhely m. Nyr. III.512; Udvarhely m. Bágy Baczó Mózes; Háromszék m. MNy. VI.356; Háromszék m. Uzon Erdélyi Lajos; Háromszék m. Kovászna Butyka Boldizsár; Hunyad m. Bordeaux Árpád). PAKURA: szekérkenőcs (Brassó m. Bácsfalu Nyr. III.564). PALA: tövisszúró gébics (Zala m. Szentgyörgyvölgye Nyr. 11.280). 1. PALACK (palac Soprony m. Horpács Nyr. IV.181; paloc Baranya-Sz.-Lőrinc Nyr. XVII.380); 1. kulacs, csutora (Székelyföld Tsz.; Győrffy Iván); 2. kulacsforma lapos faedény, a melyben innivalót hordanak (csobolyó) (Somogy m. Nyr. X.476; Baranya m. Sziget vid. Tsz.; Baranya-Sz.-Lőrinc Nyr. XVII.380). 2. PALACK: hüvelykujj (Baranya m. Tsz.), palac-uj. cv (Somogy m. Sándor József). PALACKA: poloska (Esztergom Nyr. XXV. 567; Bars m. Zeliz vid. Nyr. XIV.288); palack-féreg (Székelyföld Tsz.; Marosvásárhely Nyr. IX.428; Udvarhely m. Nyr. IV.276; Háromszék m. Nyr. VI.473 ; palac-féreg Székelyföld Tsz. 282b; Győrffy Iván: Háromszék m. Angyalos, Besenyő, Gidófalva Nyr. XVIII.574). Ev. palacféreg-virág: pásztor tarsolya (Háromszék m. Angyalos, Besenyő, Gidófalva Nyr. XVIII.574). PALACKÓ: kulacs (Brassó m. Hétfalu Nyr. V.377; Király Pál). PALACSINTA (palácinka Érsekújvár Nyr. VIII.332; XIX.457; Hont m. Ipolyság Nyr. XIX. 189; palachincsa Marosszék Kriza; palicsinta Háromszék m. Vadr.; palacsinta Moldvai csáng. Nyr. III.2; placsinta Szilágy m. Incze Kálmán; Kalotaszeg Antal Domokos; Kolozs m. Nagy-Ida Bodor Ákos ; Kolozsvár Szinnyei József; Szolnok-Doboka m. Kovács József, Vékony Jenő; Udvarhely m.Baczó Mózes; Hunyad m. Bordeaux Árpád; Alsó-Fehér m. Lázár István). 1. placsinta: lepény (Alsó-Fehér m. Lázár István); 2. palicsinta : leányoknak előhaj-választéka (Háromszék m. Vadr.). PALAJ, PALÉ, PÁLÉ: 1. palaj: iszapos hely, folyó mentén fölhordott sekély vizű homokos helyek, folyó partján támadt föliszaposodás, folyóból kiemelkedő szigetszerű földhát v. homokzátony (Szatmár m. Nagy László; Szatmár vid. Tsz.; Szatmár m. Szamos mell. Hermán D. Halászat K.; Szatmár m. Géberjén Nyr. XV.335); 2. palé: alacsony fekvésű széles vizenyős völgyelés. Bacsi-palé, Bugyoka-palé (Pest m. Bogyiszló Nyr. 111.47); 3.palé: mocsár (Fájsz Nyr. VII.336. 429). PALAJTA (Zala m. Hetés Nyr. 11.45; paléta Vas m. Hegyhát Nyr. 1.467; Balaton mell., Göcsej MNy. V.152; Zala m. Kerka mell. Tsz. 325b; palita Vas m. Őrség Nyr. IV.521) ; ponyva. PALAMÁR : hajókötél, kül. a mellyel a hajót kikötik (Baja Király Pál; Alsó-Fehér m. Lázár István). PALANGOL: lebeg (pl. a panyókára vetett zeke v. mente a szélben) (Háromszék m. MNy. VI.344; Vadr. 512a; Győrffy Iván). PALÁNGOZIK: év (Háromszék m. MNy. VI. 344; Vadr. 512a; Győrffy Iván). PALÁNK (paláng Komárom m. Bagota Nyr. XXV.478; palánt Kis-Küküllő m. Szőkefalva Nyr. XV.284 [kétszer]; pallang Vas m. Répce-Sz.György Nyr. XVIII.574; pallánk Soprony m. Szilsárkány Nyr. VI.373). — Pallánk: élő sövénykerítés [?] (Soprony m. Szilsárkány Nyr. VI.373). PALÁNKÁL: lebeg (pl. a panyókára vetett zeke v. mente a szélben) (Háromszék m. MNy. VI.344; Vadr. 512a). IPALÁNTA], PALÁNT (Vas m. Kemenesalja Tsz.; Göcsej, Nagy-Lengyel Nyr. XIV.332; Bodrogköz Tsz.; Szilágy m. Nyr. IX.564; Székelyföld Nyr. V.85; Vadr.; Győrffy Iván; Háromszék m. Uzon Erdélyi Lajos; palánn&k Udvarhely m. Nyr. VIII.480; palán m&g Vas m. Sorok mell. Márton József; Göcsej, Nagy-Lengyel Nyr. VII.230; palánta Nógrád m. Nyr. III.544); első kihajtása a kerti növénynek, melyet aztán gyérebben ültetnek el. Káboszta-, hagyma-, répa-, ugorka-palánt (Székelyföld Vadr., Szinnyei József, Győrffy Iván; Háromszék m. Uzon Erdélyi Lajos). Hogy a palántot a bóka meg ne egye. . . (Göcsej, Nagy-Lengyel Nyr. XIV.332). A hideg megkapta a palántát (Szilágy m. Nyr. IX.564). Jobb lessz, ha megöntözöd az ugorkapalántát (Székelyföld Nyr. V.85). PALÁNTÁS: ültet, ültetget (növényt, palántát) (Nagy-Kúnság Nyr. XVI.432; Bars m. Zeliz vid. Nyr. XIV. 288; Hargita vid. Vadr. 95). PALÁNTÁS (Arad m. Majláthfalva Nyr. VIII. 238; palántás Nógrád m. Nyr. III.544); palántaágy-PALANNYA, PÁL ANYA (Tata Matusik Nep. János 1839; Csaplár Benedek; Eger, Gyöngyös Kassai J. Szókönyv 1.280. 468; IV.57; Gömör m. Tsz.; Kis-Kún-Halas Nyr. XVIII.192; pálo-