Magyar Themis, 1872 (2. évfolyam, 1-55. szám)
1872-12-03 / 52. szám
413 végrehajtató nevében a közbenjáró ügyvéd felelős. (9097. sz. 1872. évi augusztus 21.) — Semmiségi esetet képez, ha a telekkönyv kiigazítási ügyek nem pertári tag, rendes eljárás szerint, hanem jegyzőkönyvileg tárgyaltattak s intéztettek el. (9368 az. 1872. évi September 4 ) — A főadósok magokat a sommás eljárásnak alávetvén, a jogközösségnél fogva a kezes is azon után kepzelhető. (9856. sz. 1872. évi September 5.) — Azon köríti mény, hogy a biztosítási társulattal kötött szerződésben a kárösszeg meghatározására választott bíróság van lekötve nem zárja ki a rendi bíróság illetékességét ezen kárösszeg megállapítására nézve azon perben, mely a kártérítési kötelezettség kimondása és teljesítése iránt indíttatott. (10041. sz. 1872. évi September 11 én.) — Örökösödési ügyekben a perrendtartás 580. §-a szerinti hirdetményi eljárásra nem a perrendtartás 37. §-ában megállapított, hanem az örökhagyó elhalálozása helyére való tekintet nélkül a perrendtartás 18-ik § a értelmében illetékes birtokbíróság, s ha a hagyaték tárgyát képező ingatlanok, több birtokoróság területére terjednek ki, mindemk birtokbiróság csak is azon ingatlanok tekintetében van hivatva, melyek saját területén léteznek. (10073. sz. 1872. évi September 11-én.) — A semmiségi panasz fal terjesztésének helyessége, valamint előforduló esetekben a perrendtartás 299. § ában előirt kihallgatás szükségessége és megtörténte a semmitösék által hivatalból is mindenkor vizsgálandó levéti semmiségi panasz felterjesztését rendelő végzés ellen,sem egyik, sem másik irányban külön semmiségi panasznak helye nincs,annál kevésbé lehet a kiadott Semmiségi panasz indokaira vonatkozó észrevételeket semmiségi panasz utján érvényesíteni". (10635. sz. 1872. évi September 12.) — Oly városokban, melyek a kir. városok s külön törvényszékkel biró, rendezett tanácsú városok sorába nem tartoztak az uj bírósági szervezés életbelépte után, hagyatéki bíróságot, a hagyatéki bíráskodást ezelön gyakorlott szolgabírák helyébe lépett járásbíróságok képezik, habár azon helyen most törvényszék létezik is. (11774 sz. 1872 évi September 12.) — A ieadós és a kezes ítéletileg a keresetben feltétlenül elmarasztaltatván, a törvényesen indokolt biztosítás mindkettő ellen elrendelendő, mivel a becsi minőség csak a kielégítés esetében beálló végrehajtási rendre bírhat hatállyal. (10601 sz. 1872 évi September 17.) — El nem bánthatott akadálynak elfogadandó, ha a fél a képviselőválasztási jog gyakorlata miatt a bíróság székhelyén meg nem jelenhetett és az általa helybeli ügyvédek is akadályozva voltak képviseltetésében.(L. 010 sz. 1872. évi September 17 ) — Ha valamely fél magát a biróság irányában tiszteletlenül viseli, s a rendreutasítás foganat nélkül marad, a bíróság a perr. 118 §. értelmében jogosítva van minden további idézés avagy eljárás mellőzésével, a vétkes fél ellen a törvényes birsági büntetést kimondani, és azt hivatalból tőle behajtani. (10533 sz. 1872. évi September 17.) — Közforgalom tárgyát képező részvények, habár hivatalosan tözsdeileg nem jegyeztettek is, a pesti tőzsdén végrehajtásilag eladatüutnak. (11115 sz. 1872. évi September 18.) — A vámpénz fizetés iránti kötelezettség a dolog természeténél fogva a vámszedésre jogosított Helyen lévén teljesítendő, az annak behajtására irányzott keresetek azon hely bíróságának illetőségi körébe tartoznak. (10519 sz. 1872. évi September 19 ) — A zálogjogi fölülkebelezés a végrehajtási foglalást nem pótolhatván, annak alapján a végrehajtási árverése nem rendelhető. (10821 sz. 1872. évi September 19) — A ptr. 399. §-ának kedvezménye, mely szerint csak a 300 stoc. túlhaladó fizetési részlet foglalható le, a megyei hajdú fizetésére is kiterjed, ellenkező értelmű előleges kikötés hatálytalan (10,903. sz. 1872. évi September 19 ) — A bírói illetőség megalapítása, vagy a kereset megallhotásának kérdésére irányadó csak a btperesített összeg lehet, nem pedig csak azon kisebb összeg, mely a megtartott tárgyalás után felperes részére netán megítélhető. (10794 sz. 1872. évi September 26 ) — A lejárt haszonbérleti követelésre és a bérleményen ejtett károkra nézve kérelmezett biztosítás el nem rendelhető, ha a haszonbéri hátralék és kár számszerűleg ki nem mutathatók, s sem az okozott kár, sem végre az innen eredt veszély valószínűsége nem igazoltatott. (1004 sz. 1872. évi September 27) — A meg nem jelent tél az elhárithatlan akadályul szolgált betegsége igazolásául tanukra hivatkozván, e bizonyításiól annál kevésbé üthető el, mivel sommás eljárásban a tél megbízott általi képviseltetésre csak a perrend 85 § a. pontja esetében kötelezhető (11120 sz. 1872. évi September 27.) — Nem képez semmi ségi esetet, ha sommás eljárásban a tanúvallomások folytán felmerülhető észrevételek jegyzőkönyvbe igtatására határnap nem tűzetett ki. (997. sz. 1872. évi September 27.) — Az ügyvéd által fele mint megbízója nevében behajtott pénzösszeg átadása iránti kereset bizonyos határozott s 300 frtot nem haladó összegre vonatkozván, sommás eljárás utján érvényesíthető még akkor is, ha az ügyvéd felével — átalános meghatalmazás alapján — összeszámolási viszonyban állana. (10187. sz. 1872. évi September 27 év.) — A vagyonközösség megszüntetése tekintetéből a perrendtartás 53..§. csak az öröklési eljárás folyama alatt érvényesíthető, ennek befejezése és a hagyatéki vagyon tulajdonjogának az örökösök nevére tett bekebelezése után az ezen bekebelezés által létrejött vagyonközösség megszüntetése csak a törvény rendes utján eszi közöíhet. (10387 sz. 1872. évi sept. 27.) — Egymagában azon körülmény, hogy valaki ellen bírói végrehajtás rendeltetett el, a követelés veszélyeztetését nem igazolja, hanem szükséges az adós vagyoni állapotának elégtelenségét, vagy más oly körülmények létezését avagy lehető bekövetkezését kimutatni, melyek valószínűvé teszik, hogy biztostás alkalmazása nélkkül az adós vagyonából a hitelező követelése kielégítést nem fog nyerni. (10299. sz. j 1812. évi September 27.) — ingó és ingatlan javak foglaltatván le, s ily esetben a perrend 426, 465 és 468. §§. szerint az ignykeresetek illetékes bírósága, a telekkönyvi hatósággal felruházott törvényszék, nem tevén különbséget az, hogy az igény tárgyat tevő ház telekkönyvezve nincs, mert a 426. §. második bekezdése szerint ott, ahol még telekkönyvek nem léteznek, a birtokbiróság van illetékes bíróságnak kirendelve; miből következik, hogy a nem telekkönyvezett, de különben ingatlan természetével bíró jogokra nézve támasztott igényperek bírája is a birtokbiróság. (11919 sz 1872. évi September 27.) — Üzleti közbenjárásoknál a megbízott által saját pénzéből a vásárlásokra, fuvarra, szállításra teH fizetések a perrendtartás 95 dik íj. k. pontjában foglalt fuvarozási , szállítási stb követelések sorana nem tartozván, sommás eljárás alá csak akkor tartoznak, ha 300 frt értéket tul nem haladnak. (10519 sz. 1872. évi October 1.) — A perrendtartás 56. § ában szabályozott is bírói érdekeltség esete forog fenn, ha felperesi képviselője az eljárt bíróval, mint ennek unokatestvére, rokonságban áll (10093. sz. 1872. évi október 2.) — Hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez, ha a felek megidéztetése nélkül a tanu j kihallgatás megtartatik, s annak folytán ítélet hozatni, sőt az másodbiróságilag is hunybenha jgyatik. (1031. sz. 1812. évi October 8.)— Az eskütételre határidőt tűző végzősnek s az ügyvéd részére lett kézbesítése, tekintettel a perrendtartás 259. § ának rendeletére, semmisnek még akkor sem vehető, ha az ügyvéd azon végzést a fél kezéhez kérte kiadatni. (11883 sz. 1872. évi oktob.r 9 ) — Az ellenbeszéd beadása után a keresetlevél akkori kijavítása, hogy pótlólag egy harmadik személy perbe idéztessék, meg nem engedhető. (1142 i. szám 1872. évi October 9.) — Az ügyvédnek más bíróság előtt való elfoglaltsága inatti meg nem jelenése, ügyvédi mulasztásnak tekintendő, nem pedig az igazolás alapjául szolgálható elhárílatlan akadálynak. (9751. sz. 1872. évi ocmber 9.) — Ha felperes sommás keresete alapjául felhozott okirata valódiságát a második tárgyaláson sem bizonyíthatja be, a perrendtartás 95. § értelmében rendes perre utasitandó; e szabályból következik, hogy sommás perekben az alapokmány valódiságára nézve az itélet előtt ki nem venető eskü által bizonylat helyt nem foglalhat. (11426. sz. 1872. évi October 9) Az átmeneti intézkedések tárgyában 1869. martius 30 -án kelt igazságügym uisteri rendelet 19. czi.n 2-ik pontja értelmében a telekkönyvekre vonatkozólag az előbbi gyakorlat továbbra is fenntartatott, és e szerint tisztán telekkönyvi ügyekben peren kivül hozott végzések ellen a semmitőszékhez tartozó perorvoslatnak helye nincsen. (13121. sz. 1872. évi October 10.) —• Azon körülmény, hogy a kereset megindítása előtt már bűnvádi eljárás lett a fél ellen a kereset tárgyával összefüggésben levő tény miatt folyamatba téve. a polgári per felfüggesztésére indokul csak úgy szolgálhat, ha a perrendtartás 10. § nak esete forog fenn; vagyis, ha kitűnik, hogy ezen cselekmény elítélése nélkül a polgári kereset tárgya felett határozatot hozni egyátalában nem lehet; ennek megbirálása azonban oly esetben, midőn a biróság érdemileg határozott, egyedül az érdemet felülvizsgáló felebbviteli bíróság jogköréhez tartozik , és igy semmiségi panasz tárgyát nem képezheti. (9218. sz. a. 1872. évi oktber 10.) — Semmiségi esetet képez, ha a kereshetőségi jog leszállításával az ügy érdeme végzés által döntetik el. (955. sz 1872. évi október 15.) — A perrendtartás 371. § a szerinti kivételes eljárás az abban említett 3 napi határidő lejárta után beadott korlátozási vagy megszüntetési keresetekre is alkalmazandó, ha a kereset oly okiratra van alapítva, mely által a végrehajtási jognak az itélet vagy egyezség után felmiritt tények folytán egészben vagy részben bekövetkezett elenyészte bebizonyítható (9481. sz. 1872. évi október 17.) — ingatlan javak feletti bíráskodás, milyen a telekkönyvi kiigazítással kapcsolatos tulajdonjog megállapítása, a telekkönyvi hatósággal felruházott járásbíróságok illetőségéhez nem tartozik. (9192. sz 1872. évi október 23.) — A magyarországi bíróságok, Ő Felsége többi országa s tartománya bíróságai megkeresésének eleget tenni — tehát az azok által elrendelt árverést is fogantosítani kötelesek, mert ily esetekben nem alkalmazható a perrendtartás 428. § nak azon szabálya, miszerint a magyarországi telekkönyvezett ingatlanokra az árverést csak a telekkönyvi hatóságok rendelhetik el. (12922. sz. 1872. évi október 23.) — A perrendtartás szerint elintézendő ügyekben előadó csak a szavazati joggal felruházott biró lehet; a szavazati joggal nem biró törvényszéki jegyzőnek előadóként közreműködésével hozott határozat semmis. (12,680. sz. 1871. évi október 29 ) — Hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez, ha a törvényszék rendes elnöke, valamely ügy előadásánál előadói szerepet viszi. (12903. 1872. évi október 30 ) — A maradványföldek megváltása iránti u béri per az alispáni biróság előtt folyván, a létrejött egyesség alapján kért végrehajtás elrendelése a törvényszék s nem a járásbíróság illetőségéhez tartozik. (11859. sz. 1872. évi október 31.) — A bírósági végrehajtók dijaira vonatkozó fizetési meghagyás, nem a pridis szabályain, hanem az ennél később alkotott 1871. évi 51. tcikk alapján kibocsátott igazságügyministeri utasításon alapulván, miután abban nincs intézkedve az iránt, hogy az ilyen fizetési meghagyásból eredhető sérelmek a polgári törvénykezési rendtartásban körvonalazott felebbvitel, s különösen semmiségi panasz útján lennének orvosolhatók, a bíróságok ilynemű határozatai semmiségi panasz tárgyául nem szolgálnak, hanem az azokkal netalán okozott károk tekintetében esetleg a bírák felelősségéről szóló törvény oltalmához lehet folyamodni. (12566 sz. 1872. évi november 6.) Vegyes közlemények. Személyi hrek. Kinevezések : Apt Kamis, vallás és közoktatási minister titkár és czimzetes osztálytanácsos valóságos osztálytanácsossá, — és Szikszay János, minister fogalmazó és czimzetes titkár valóságos titkárrá; a vajdahunyadi járásbíróság mellé bírósági végrehajtóvá Mátyási Ferencz vajdahunyadi lakos ; a nagyszombati királyi törvényszékhez írnoknak Schober Ernő végzett jogász ; Nagy Ferencz mezőtúri lakos a kunszentmártoni járásbiróság mellé bírósági végrehajtóvá ; a beszterczebányai