Magyar Themis, 1872 (2. évfolyam, 1-55. szám)

1872-12-03 / 52. szám

413 végrehajtató nevében a k­özbenjáró ügyvéd fele­­­­lős. (9097. sz. 1872. évi augusztus 21.) — Semmiségi esetet képez, ha a telekkönyv­­ kiigazítási ügyek nem per­tári tag, rendes eljárás szerint, hanem jegyzőkönyvileg tárgyaltattak s intéztettek el. (9368 az. 1872. évi September 4 ) — A főadósok magokat a sommás eljárás­nak alávetvén, a jogköz­össégnél fogva a kezes is azon után kep­zelhető. (9856. sz. 1872. évi September 5.) — Azon köríti mény, hogy a biztosítási tár­sulattal kötött szerződésben a kárösszeg meg­határozására választott bíróság van lekötv­e nem zárja ki a rendi­­ bíróság illetékességét ezen kárösszeg megállapítására nézve azon per­ben, mely a kártérítési kötelezettség kimondása és teljesítése iránt indíttatott. (10041. sz. 1872. évi September 11 én.) — Örökösödési ügyekben a perrendtartás 580. §-a szerinti hirdetményi eljárásra nem a per­rendtartás 37. §-ában megállapított, hanem az örökhagyó elhalálozása helyére való tekintet nélkül a perrendtartás 18-ik § a értelmében ille­tékes birtok­bíróság, s ha a hagyat­ék tárgyát képező ingatlanok, több birtoko­róság terüle­tére terjednek ki, mindemk birtokbiróság csak is azon ingatlanok tekintetében van hivatva, melyek saját területén léteznek. (10073. sz. 1872. évi September 11-én­.) — A semmiségi panasz fal terjesztésének helyessége, valamint előforduló esetekben a per­rendtartás 299. § ában előirt kihallgatás szük­ségessége és megtörténte a semmitös­­ék által hivatalból is mindenkor vizsgálandó levéti­ sem­miségi panasz felterjesztését rendelő végzés el­len,sem egyik, sem másik irányban külön semm­i­­ségi panasznak helye nincs,annál kevésbé lehet a ki­­adott Se­m­­miségi panasz indokaira vonatkozó észrevételeket sem­­mi­ségi panasz utján érvénye­síteni". (10635. sz. 1872. évi September 12.) — Oly városokban, melyek a kir. városok s külön törvényszékkel biró, rendezett tanácsú városok sorába nem tartoztak az uj bírósági szervezés életbelépte után, hagyatéki bíróságot, a hagyatéki bíráskodást ezelön gyakorlott szol­ga­bírák helyébe lépett járásbíróságok képezik, habár azon helyen most törvényszék létezik is. (11774 sz. 1872 évi September 12.) — A ieadós és a kezes ítélet­i­leg a kereset­ben feltétlenül elmarasztal­tat­ván, a törvénye­sen indokolt biztosítás mindkettő ellen elrende­lendő, mivel a be­csi minőség csak a kielégítés esetében beálló végrehajtási rendre bírhat ha­tállyal. (10601 sz. 1872 évi September 17.) — El nem bánthatott akadálynak elfoga­­dandó, ha a fél a képviselőválasztási jog gya­korlata miatt a bíróság székhelyén meg nem jelenhetett és az által­a helybeli ügyvédek is akadályozva voltak képviseltetésében.(L. 010 sz. 1872. évi September 17 ) — Ha valamely fél magát a biróság irányá­ban tiszteletlenül viseli, s a rendreutasítás foga­nat nélkül marad, a bíróság a perr. 118 §. értel­mében jogosítva van m­inden további idézés avagy eljárás mellőzésével, a vétkes fél ellen a törvényes birsági büntetést kimondani, és azt hivatalból tőle behajtani. (10533 sz. 1872. évi September 17.) — Közforgalom tárgyát képező részvények, habár hivatalosan töz­sdeileg nem jegyeztettek is, a pesti tőzsdén végrehajtásilag eladatüutnak. (11115 sz. 1872. évi September 18.) — A vámpénz fizetés iránti kötelezettség a dolog természeténél fogva a vámszedésre jogo­sított Helyen lévén teljesítendő, az annak behaj­tására irányzott keresetek azon hely bíróságá­nak illetőségi körébe tartoznak. (10519 sz. 1872. évi September 19 ) — A zálogjogi fölülkebelezés a végrehaj­tási foglalást nem pótolhatván, annak alapján a végrehajtási árverés­e nem rendelhető. (10821 sz. 1872. évi September 19) — A ptr. 399. §-ának kedvezménye, mely szerint csak a 300 stoc. túlhaladó fizetési részlet foglalható le, a megyei hajdú fizetésére is kiter­jed, ellenkező értelmű­ előleges kikötés hatályta­lan (10,903. sz. 1872. évi September 19 ) — A bírói illetőség megalapítása, vagy a kereset megallhotásának kérdésére irányadó csak a bt­peresített összeg lehet, nem pedig csak azon kisebb összeg, mely a megtartott tárgya­lás után felperes részére netán megítélhető. (10794 sz. 1872. évi September 26 ) — A lejárt haszonbérleti követelésre és a bérleményen ejtett károkra nézve kérelmezett biztosítás el nem rendelhető, ha a haszon­béri hátralék és kár számszerűleg ki nem mutathatók, s sem az okozott kár, sem végre az innen eredt ve­­­­szély valószínűsége nem igazoltatott. (100­4 sz.­­ 1872. évi September 27­) — A meg nem jelent tél az elhárithatlan akadályul szolgált betegsége igazolásául tanuk­ra hivatkozván, e bizonyításiól annál kevésbé üthető el, mivel sommás eljárásban a tél megbí­zott általi képviseltetésre csak a perrend 85 § a. pontja esetében kötelezhető (11120 sz. 1872. évi September 27.) — Nem képez semmi ségi esetet, ha sommás eljárásban a tanú­vallomások folytán felmerül­hető észrevételek jegyzőkönyvbe igtatására ha­tárnap nem tűzetett ki. (997. sz. 1872. évi Sep­tember 27.) — Az ügyvéd által fele mint megbízója ne­vében behajtott pénzösszeg átadása iránti kere­set bizonyos határozott s 300 frtot nem haladó összegre vonatkozván, sommás eljárás utján ér­vényesíthető még akkor is, h­a az ügyvéd felével — átalános meghatalmazás al­apján — össze­­­számolási viszonyban állana. (10187. sz. 1872.­­ évi September 27 év.) — A vagyonközösség megszüntetése tekin­tetéből a perrendtartás 5­­3..§. csak az öröklési eljárás folyama alatt érvényesíthető, ennek befe­jezése és a hagyatéki vagyon tulajdonjogának­­ az örökösök nevére tett bekebelezése után az­­ ezen bekebelezés által létrejött vagyonközösség megszüntetése csak a törvény rendes utján esz­­i közöíhe­t. (10387 sz. 1872. évi sept. 27.) — Egymagában azon körülmény, hogy va­laki ellen bírói végrehajtás rendeltetett el, a kö­vetelés veszélyeztetését nem igazolja, hanem szükséges az adós vagyoni állapotának elégte­lenségét, vagy más oly körülmények létezését avagy lehető bekövetkezését kimutatni, melyek valószínűvé teszik, hogy biztos­tás alkalmazása­­ né­l­kk­ül az adós vagyonából a hitelező követe­­­lése kielégítést nem fog nyerni. (10299. sz. j 1812. évi September 27.) — ingó és ingatlan javak foglaltatván le, s ily esetben a perrend 426, 465 és 468. §§. sze­­­rint az ig­nykeresetek illetékes bírósága, a te­lekkönyvi hatósággal felruházott törvényszék, nem tevén különbséget az, hogy az igény tár­gyat tevő ház telekkönyvezve nincs, mert a 426. §. második bekezdése szerint ott, ahol még te­lekkönyvek nem léteznek, a birtokbiróság van illetékes bíróságnak kirendelve; mi­ből követke­zik, hogy a nem telekkönyvezett, de különben ingatlan természetével bíró jo­gokra nézve tá­masztott igényperek bírája is a birtokbiróság. (11919 sz 1872. évi September 27.) — Üzleti közbenjárásoknál a megbízott által saját pénzéből a vásárlásokra, fuvarra, szállításra teH fizetések a perrendtartás 95 dik íj. k. pontjában foglalt fuvarozási , szállítási stb követelések sora­na nem tartozván, sommás eljárás alá csak akkor tartoznak, ha 300 frt ér­téket tul nem haladnak. (10519 sz. 1872. évi October 1.) — A perrendtartás 56. § ában szabályozott i­s bírói érdekeltség esete forog fenn, ha felperes­i képviselője az eljárt bíróval, mint­ ennek unoka­­­testvére, rokonságban áll (10093. sz. 1872. évi­­ október 2.) — Hivatalból észlelendő semm­iségi esetet­­ képez, ha a felek­ m­egidéztetése nélkül a tanu j kihallgatás megtartatik, s annak folytán ítélet­­ hozatni, sőt az másodbiróságilag is hunybenha­ j­gyatik. (1­031. sz. 1812. évi October 8.)­­— Az eskütételre határidőt tűző végzősnek s az ügyvéd részére lett kézbesítése, tekintettel­­ a perrendtartás 259. § ának rendeletére, sem­­­misnek még akkor sem vehető, ha az ügyvéd­­ azon végzést a fél kezéhez kérte kiadatni. (11883 sz. 1872. évi oktob.r 9 ) — Az ellenbeszéd beadása után a kereset­­levél akkori kijavítása, hogy pótlólag egy har­madik személy perbe idéztessék, meg nem en­gedhető. (1142 i. szám 1872. évi October 9.) — Az ügyvédnek más bíróság előtt való elfoglaltsága in­atti meg nem jelenése, ügyvédi mulasztásnak tekintendő, nem pedig az igazolás alapjául szolgálh­ató elhárí­latlan akadálynak. (9751. sz. 1872. évi oc­mber 9.) — Ha felperes sommás keresete alapjául felhozott okirata valódiságát a második tárgya­láson sem bizonyíthatja be, a perrendtartás 95. § értelmében rendes perre utasitandó; e sza­bályból következik, hogy sommás perekben az alapokmány valódiságára nézve az itélet előtt ki nem­ venető eskü álta­l bizonylat helyt nem foglalhat. (11426. sz. 1872. évi October 9) Az átmeneti intézkedések tárgyában 1869. martius 30 -án kelt igazságügym­­ uisteri rende­let 19. czi.n 2-ik pontja értelmében a telekköny­vekre vonatkozólag az előbbi gyakorlat tovább­ra is fenntartatott, és e szerint tisztán telek­könyvi ügyekben peren kivül hozott végzések el­len a semmitőszékhez tartozó perorvoslatnak helye nincsen. (13121. sz. 1872. évi October 10.) —• Azon körülmény, hogy a­ kereset meg­indítása előtt már bűnvádi el­járás lett a fél ellen a kereset tárgyával összefüggésben levő tény miatt folyamatba téve. a polgári per felfüggesz­tésére indokul csak úgy szolgálhat, ha a per­rendtartás 10. § nak esete forog fenn; vagyis, ha kitűnik, hogy ezen cselekmény elítélése nél­kül a polgári kereset tárgya felett határozatot hozni egyátalában nem lehet; ennek megbirá­­lása azonban oly esetben, midőn a biróság ér­demileg határozott, egyedül az érdemet felül­vizsgáló felebbviteli bíróság jogköréhez tarto­zik , és igy semmiségi panasz tárgyát nem ké­pezheti. (9218. sz. a. 1872. évi okt­ber 10.) — Semm­iségi esetet képez, ha a kereshető­ségi jog leszállításával az ügy érdeme végzés által döntetik el. (955. sz 1872. évi október 15.) — A perrendtartás 37­1. § a szerinti kivé­teles eljárás az abban említett 3 napi határidő lejárta után beadott korlátozási vagy megszün­tetési keresetekre is alkalmazandó, ha a kereset oly okiratra van alapítva, mely által a végre­hajtási jognak az itélet vagy egyezség után fel­mi­rit­t tények folytán egészben vagy részben bekövetkezett elenyészte bebizonyítható (9481. sz. 1872. évi október 17.) — ingatlan javak feletti bíráskodás, mi­lyen a telekkö­nyvi kiigazítással kapcsolatos tu­lajdonjog megállapítása, a telekkönyvi hatóság­gal felruházott­ járásbíróságok illetőségéhez nem tartozik. (9192. sz 1872. évi október 23.) — A magyarországi bíróságok, Ő Felsége többi országa s tartománya bíróságai megkere­sésének eleget tenni — tehát az azok által el­rendelt­ árverést is foga­ntosítani kötelesek, mert ily esetekben nem alkalmazható a perrend­tartás 428. § nak azon szabálya, miszerint a ma­­gyarorsz­ági telekkö­ny­vezett ingatlanokra az ár­verést csak a telekkönyvi hatóságok rendelhe­tik el. (12922. sz. 1872. évi október 23.) — A perrendtartás szerint elintézendő ügyekben előadó cs­ak a szavazati joggal felruhá­zott biró lehet; a szavazati joggal nem biró tör­vényszéki jegyzőnek előadókén­t közreműködé­sével hozott határozat semmis. (12,680. sz. 1871. évi október 29 ) — Hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez, ha a törvényszék rendes elnöke, valamely ügy előadásánál előadói szerepet viszi. (12903. 1872. évi október 30 ) — A maradványföldek megváltása iránti u­ béri per az alispáni biróság előtt folyván, a létrejött egyesség alapján kért végrehajtás el­rendelése a törvényszék s nem­ a járásbíróság illetőségéhez tartozik. (11859. sz. 1872. évi ok­tóber 31.) — A bírósági végrehajtók dijaira vonatko­zó fizetési meghagyás, nem a pridis szabályain, hanem az ennél később alkotott 1871. évi 51. tc­­ikk alapján kibocsátott igazságügyministeri utasításon alapulván, miután abban nincs intéz­kedve az iránt, ho­gy az ilyen fizetési megha­gyásból eredhető sérelmek a polgári törvényke­zési rendtartásban körvonalazott felebbvitel, s különösen se­mmiségi panasz útján lennének or­vosolhatók, a bíróságok ilynemű határozatai semmiségi panasz tárgyául nem szolgálnak, ha­nem az azokkal netalán okozott károk tekinte­téb­en esetleg a bírák felelősségéről szóló tör­vény oltalmához lehet folyamodni. (12566 sz. 1872. évi november 6.) Vegyes közlemények. Személyi h­rek. Kinevezések : Apt Kamis, vallás és közok­tatási minister titkár és czimzetes osztálytaná­csos valóságos osztálytanácsossá, — és Szik­­szay János, minister­ fogalmazó és czimzetes titkár valóságos titkárrá; a vajdahunyadi járásbíróság mellé bírósági végrehajtóvá Má­tyási­ Ferencz vajdahunyadi lakos ; a nag­y­­szombati királyi törvényszékhez írnoknak Schober Ernő végzett jogász ; Nagy Ferencz me­zőtúri lakos a kunszentmártoni járásbiróság mellé bírósági végrehajtóvá ; a beszterczebányai

Next