Magyar Themis, 1873 (3. évfolyam, 1-55. szám)
1873-08-07 / 35. szám
tásokat lehetne tenni, mint a közigazgatási bíráskodás behozása által, és e mellett az igazságszolgáltatás gyorsabbá és jobbá is válnék. Ezt azonban nem hajlandók tenni a mi törvényhozóink, mert hiszen Angliában sincs teljesen elválasztva az igazságszolgáltatás a közigazgatástól, — már pedig most mi „angolosan“ szeretünk mindent, ha mindjárt a mi szolgabiráinkból ép úgy lesz is angol békebiró, mint a fából vaskarika. 264 Csődtörvényünk reformja. Dr. Held Kálmán ügyvéd úrtól Budapesten. (Törvényjavaslat a csődrendtartás tárgyában.) (Folyt.) in: A zálog — végrehajtási és megtartási jogok tekintetében. 7. tása napjától §. A csődvagyonra a csődmegnyifogva semmi követelésre nézve zálog vagy megtartási jog nem szereztethetik, sem pedig a már elébb keletkezett végrehajtási rendelet nem foganatosittathatik. A csődnyitás előtt a közadós ellen foganatosított végrehajtások zálogjogot nem adnak, ha oly körülmények forognak fenn, melyekből kitűnik, hogy azok részhiszemű egyetértéssel intéztettek, vagy ha a közadós fizetéseit már megszüntette vagy fizetési képtelenségét bíróilag bejelenttete, vagy egy hitelező által ellene csőd elrendelése már köretett. Indokok: A csődnyitás által a csődvagyon a közadós intézkedése elől elvonatván és a hitelezők összességének kielégítésére rendeltetvén, az semmi zálogjogszerzés által sem csonkítható. De a csődeljárás czélja nem éretnék el, ha egyszersmind annak eleje nem vétetnék, hogy közvetlenül a csődnyitás előtt, midőn a csődnyitás előfeltételei már léteznek, egyes hitelezők a közadós vagyonát, a többi hitelezők kárára, magukhoz ragadják. Kétségtelen, hogy az a legnehezebb feladatok közé tartozik, a csalásokat és visszaéléseket, melyeknek nemei számtalanok lehetnek, megakadályozni, mi a legjobb törvény mellett sem sikerülhet annak czélszerű, gyakorlati alkalmazása hiányában, melyre nagyobb súly fektetendő, mint magára a törvényre. De elengedő, ha a törvény a leggyakoribb esetekre nézve intézkedik. A tapasztalat mutatja, hogy a hitelezők részhiszemű kijátszásának legkedveltebb módja a vagyonnak bírói végrehajtás általi elvonása a hitelezők elől, biztos menedéket találván a törvényes formák védbástyája mögött. És így nem ritkán a jóhiszemű hitelezők szeme láttára vitetik végbe az előre tervezett fosztogatás, anélkül, hogy a prédának biztosításában a közadóst is vele szövetkezett áll- vagy valódi hitelezőket megakadályoztathatnák. Perrendtartásunk fennt hivatkozott intézkedése, mely által, csődnyitás tében, a csődnyitás napján lefoglalt esetárgyak a tömeg részére megmentethetnek, ritkán vezet czélra, mert ha a végrehajtás összejátszás folytán köretett, a többi hitelezők által netalán kért csődnyitást a közadós könnyen megakadályozhatja a tárgyalásnak huzavonása által addig, míg a végrehajtás foganatosítása befejeztetett. Ha pedig a végrehajtás nem a közadóssal való összejátszás folytán, hanem annak akarata ellenére köretett, könnyen biztosítható az, akár a többi hitelezők, akár maga az adós által kérendő csődnyitás következményei ellenében az által, hogy a végrehatás olyan időben foganatosíttatik, mikor a hitelezők vagy a közadós a csődnyitás iránti folyamodványt a bíróságnál aznap már be nem nyújthatják. Élő példák erre azon fizetéseiket számos pénzintézetek, melyek megszüntetvén és ügyeiket liquidatió folytán óhajtván lebonyolítani, nem képesek megakadályozni azt, hogy egyes hitelezők végrehajtás útján magukat kielégítsék, daczára annak, hogy az intézetek csődnyitási kérvényeiket a benyújtásra készen tartják. Ott, hol az összejátszás a fennforgó körülményekből kitűnik, fenyíló törvényeink és alkalmaztatásuk remélhetőleg elég garanciát fognak nyújtani a nálunk, sajnos, nagyon is elharapódzott csalások ellen. De meg nem engedhető akkor sem, ha az összejátszás be nem bizonyítható, vagy fenn sem forog, hogy egyes hitelezők, habár valódi követeléseikre nézve, közvetlen a csődnyitás előtt magukat a közadósnak az összes hitelezők közti felosztásra szánt vagyonából azok kárára kielégítsék. Szükséges tehát olyan intézkedésekről gondoskodni, melyek a jóhiszemű hitelezők kijátszását meggátolják és azon vagyont, melyet a közadós fizetésének beszüntetésekor még bir, a megnyitandó csőd részére biztosítani alkalmasak; és itt döntenek az adós fizetéseinek beszüntetése, fizetési képtelenségének nyilvánítása vagy a csődnyitás iránti kérelem veendő, mely időpontra az adós vagyona ellen intézett minden jogcselekmény visszavezetendő. A zálogmegtartási jognak szabályozása megegyezik az 1846. 15. t. sz. 1. R. 198. §-ában és az 1846. 22. t. sz. 35. §-ában foglalt intézkedésekkel és megfelel a csődeljárás, mint átalános végrehajtási intézmény, czéljával és követelményeivel. 8. §. Az ingatlanjavakra a csődnyitás napja előtt az illetékes bíróságnál kért bekebelezések és előjegyzések azonban, a csőd megnyitása után is megengedtethetőe és foganatosíthatók, ha a telekkönyv ugyanazon bíróságnál vezettetik, különben pedig a foganatosítás csak akkor eszközlendő, ha az e végetti megkeresés az illető bírósághoz a csődnyitás napja előtt érkezett. Indokok: Miután telekkönyvi ügyekben a kérvény benyújtási időpontja egyszersmind a jogszerzés időpontjának tekintendő, a szakaszban említett engedély és foganatosítás nem jogszerzést, hanem egy már meglevő jognak érvényesítését foglalja magában, mit a csődeljárás sem zárhat ki, 9. §. Mennyiben lehet a fejedelmi adók, vámok, fogyasztási és más adózások vagy behajtandó vagyonbüntetések miatt a csőd alatt azon tárgyakra, melyekre ezen követelések előjoggal bírnak, végrehajtást intézni, az ez iránt fennálló különös szabályok által határoztatik meg. IV. A követelések lejárati ideje. 10. §. A csőd megnyitásánál a bukottnak minden adósságot, az évi járadékokat, tartáspénzeket s egyéb időre ismétlendő fizetéseket kivéve, lejártaknak tekintendők, annyiban, hogy a tömegnek jogában áll az erre nézve kiszabott határidő figyelembe vétele nélkül a fizetést tüstént teljesíteni s a hitelező azt elfogadni köteles, és pedig ha követelése még le nem járt és nem kamatozó, az idő előtti törlesztésért járó törvényes kamatok levonásával. Az ingatlan javakra biztosított követelések összege tekintetében, mely a jószágért befolyó vételárral van fedezve, a hitelezővel előbb megállapított fizetési határidők lesznek megtartandók. Indokok: A követelések együttes és egyforma kielégítése czéljából szükségképen az összes követelések, melyek természetüknél fogva időkénti fizetést nem foglalnak magukban, lejártaknak tekintendők, és ha a követelés, mely nem kamatozott, lejárat előtt kifizettetik, az időközi kamatok, melyeket a hitelező ez által megtakarít, a tömeg pedig elveszít, természetesenlevonandók. Az ingatlan záloggal biztosított követelések azonban a közhitel érdekében, a fizetés teljesítése tekintetében is biztosítandók lévén, kivételt képeznek a csődben megállapított lejáratra nézve. 11. §. A közadós hitelezőit ugyanazon kamatok illetik, eön kívül szerződésnél melyeket ők a csővagy törvénynél fogva követelhetnek. A késedelmi kamatok a csőd megnyitása előtt vagy után beállott lejárati időtől, vagy ha az nem volna kikötve s a csőd megnyitása előtt bírói vagy bíróságon kívüli megintés nem történt volna, a csőd megnyitásának napjától számítandók. Indokok: A csődtömeg a szerződésileg kikötött kamatokat fizetni tartozik, mert a jogviszonyok csak annyiban változnak, amennyiben azt a törvény rendeli. De késedelmi kamatokat is tartozik fizetni, úgy mint minden más adós dacára annak, hogy csődben késedelemről szó nincsen, mert különben a csőd a közadós javára a csődnyitástól kezdve annak befejezéséig a hitelezők kárával járó kiváltságot képezne. V. Több rendbeli közadós egyetemleges kötelezettségei. 12. §. Ha több, ugyanazon tartozásért egyetemlegesen kötelezett személy vagyona felett külön csődök nyittatnak, a hitelező az egész követelési összeget minden egyes csődnél érvényesítheti és az egyes csődtömegek felosztásánál, az egész követelési összegre eső részfizetéseket teljes kielégítésig felveheti. Csak azon esetben, ha teljes kielégítése után felesleg marad, és csak ezen felesleg erejéig van helye a tömegek egymás közti megtérítésnek, és pedig azon arányban, amelyben egyetemleges adósok, csődön kívül aránytalan fizetés végett egymás közt a megtérítést követelhetik. Indokok: Ezen szakasz intézkedései megfelelnek az egyetemleges adósok és kezesek egymás közti jogviszonyai tekintetében fennálló jogi elveknek, egyrészt a hitelezőt azon helyzetbe hozván, hogy amennyiben követelése több közadós tömegéből kitelik, teljes kielégítést nyer, mi elérhető nem lenne, ha minden tömegnél csak a hiány engedtetnék bejelentetni, mert akkor a hiánynak mindig csak hányadrészét kapná a hitelező és soha egész követelését, másrészt pedig egyik tömeg sem kénytelen a követelésre többet fizetni, mint amennyit arra a felosztás szerint fizetnie lehet és szabad, mi megtörténnék akkor, ha a tömegek egymásközti megtérítésnek azon esetben is hely adatnék, ha felesleg nem maradt, mert akkor nemcsak a hányadrészt fizetné a hitelezőnek, hanem azonfelül még a másik tömegnek is fizetne ugyanazon követelésre, megtérítési kötelezettség czímén. (Folyt. köv.) Jogeset. (Elsőbbségi kérdés.) (M.) A magy. kir. kincstári jogügyek igazgatósága és a franco-magyar bank, valamint a magy. kir. államvasutak igazgatósága mint végrehajtók s illetve kézizáloghiztalók közt, a pest-fiumei hajógyári részvénytársulat ellen 1872. évi aug. 10-én 92081. szám szerint foganatosított árverés folytán 15,656 frt 25 kr. és jár. iránti elsőbbségi perében a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék 1873. évi január hó 27-én 7159 sz. a. következőleg végzett. A franco-magyar bank részéről vezetett árverés folytán a pest-fiumei hajógyári részvénytársaságtól lefoglalt hajógyári szerelvények s készletekből befolyt 16,021 frt 91 kr. vételárból elsősorban a végrehajtási eljárás költségei a m. é. 92081. számú