Magyar Themis, 1873 (3. évfolyam, 1-55. szám)
1873-07-31 / 34. szám
volna tőlem, hogy az általa úgynevezett „feltűnő tévtanomat“ törvénnyel, döntvénnyel vagy gyakorlattal igazoltam volna. Megvallom azonban, hogy én a dolgot annyira egyszerűnek, világosnak s mintegy a dolog természetéből kifolyónak tartottam, hogy épen nem véltem szükségesnek bővebb magyarázatot, valamint másrészről nem akartam kérkedni azon német nagymesterek neveinek felidézésével sem, kiknek szavaihoz bíráló úr oly melegen, mereven és úgy látszik minden utógondolat nélkül ragaszkodik. A fölött pedig már én fejezhetem ki bámulatomat, hogy szerző ur biró létére azon általán elfogadott elvnek „jura nőseit curia“, illetőleg az aptk. 469 §-nak világos ignorancziájával igen alaptalanul elég merész azt állítani, hogy nálunk a jelzálog a követeléstől még önállósítva nincs.“ („M. Themis“ 29. szám 220 lap 5-ik pont.) Hát akkor mit jelentenek az aptk. 469 §-nak ezen szavai: „A jelzálog megszüntetésére az adósság lefizetése magában nem elegendő. A jelzálogoa jószág mindaddig lekötve marad, mig az adóslevél a nyilvánkönyvekből ki nem töröltetik.“ (Folyt. köv.) 260 illetékességi hatáskörrel ruháztassék fel az egyesbiró polgári ügyekben? Mily eljárás mutatkozik az egyesbiróságokhoz utalt bagatell-ügyekre nézve legczélszerűbbnek? 12.) Lejártaknak tekintendők-e az elárverezett ingatlanra bekebelezett zálogkövetelések ? 13.) Az esküdtszék intézménye polgári ügyekben honosítandó-e vagy sem? — (Az itt közlött kérdések némelyike kiváló érdekkel bír jelenleg reánk nézve is, és így azokat a magyar jogászgyűlés állandó bizottságának, illetve kérdések kitűzésére kiküldött albizottság a kog különös figyelmébe ajánljuk. Szerk.) Vegyes közlemények. Egyleti hirek. * (Meghívás) a budapesti ügyvédi egylet igazgató választmánya által f. é. augusztus elsején d. u. 5 órakor az egylet helyiségében tartandó ülésre. Napirenden áll: 24 ügyvédvizsgáló bizottsági tag lasztása. Kelt Budapesten 1873. évi julius 28-án. Elnöki megbízásból: Dr. Siegmund Vilmos, egyleti titkár. * (A német jogászgyülés) f. é. aug. 28-án Hannoverben ül össze, napirenden következő kérdések állanak: 1.) Kívánatos és kivihető-e, hogy a házastársak vagyonjoga az egész német birodalom számára egységes törvény által, és pedig a vagyonközösség elvén alapulva, szabályoztassék ? 2) a) a gyámi főfelügyelet, amennyiben az állam hatásköréhez tartozik, a társas- vagy egyesbíróságok által gyakoroltassék-e ? b) a gyámi főfelügyelet az állam kizárólagos joga legyen-e, vagy a család és község tagjai is osztozkodjanak ebben, és ha igen, mily mérvben (tanácsadólag, vagy egyúttal határozólag) ? c) a felügyelő (ellen-) gyám intézménye általában vagy bizonyos esetekre honosittassák-e meg? d) ajánlható-e az árvapénzek letéti kezelése és mily elvek igazolják a gyámok óvadék-kötelezettségét? 3) kívánatos és kivihető-e, hogy az egész német birodalom bírái, ügyvédei és államügyészeinek elméleti és lati kiképzése egyenlő szabályok gyakorszerint eszközöltessék? 4) Hozhat-e a törvényhozás óvrendszabályokat a részvénytársulatok szédelgő alapítása, vagy az azoknál lábra kapható csalárd kezelés ellen, és ha igen, melyek azok? 5) Kiterjeszthetők-e a német kereskedelmi törvény 4. könyve, 1 .czime, 2—4 fejezeteinek rendelkezései oly ügyletekre is, melyek nem kereskedelmi ügyletek, és a 4. könyv, 2. fejezetének rendelkezései az összes adásvevési szerződésekre is és kivánatos-e, hogy ily tartalmú törvény azon terület számára , melyben a német kereskedelmi törvény érvényes, mielőbb meghozassék? 6) Bűnügyekben a tanuzási kötelességet ne ismertessék-e mindaddig, míg a vizsgálat bizonyos személy ellen nem irányul ? 7.) a bűnvádi eljárásban az elnök általi vagy a keresztkérdések alkalmazása általi kihallgatás előnyösebb ? 8.) Az ítéleti felmentés folytán kártalanításnak bűnügyekben van-e helye? 9) Az elővizsgálatnál a nyilvánosság elve alkalmazható-e ? 10) A magánpanasznak a német bűnvádi eljárásban a sértés esetén túl hely adassék-e vagy sem? 11.) Mily különfélék. * (Az igazságügyminiszter ur) valamennyi kir. törvényszékhez és a határőrvidéki kir. járásbíróságokhoz a következő körrendeletét intézte. A határőrvidéki községek szervezése tárgyában, 1871. junius 8-án kelt intézkedés 1. §-a által Fehértemplom község várossá emeltetvén, s annak 3. §-a, valamint az 1872. junius g-én kelt kir. leirat 2. §-a értelmében, úgy Fehértemplom, mint Karánsebes városok a magyarországi szabad királyi városok mintájára szervezendő külön municipiumokat képezvén, minthogy a m. kir. belügyminiszter ur közlése szerint mindkét említett város, az 1870. XLII t. ez. szabályainak megfelelőleg már szervezkedett, s árvaszéke ezen törvény 9. §-hoz képest megalakult, s működését már megkezdette, ennélfogva az 1872. október 8-án 31,720. sz. a. kelt rendeletem XII. czikkének 2. pontját, s a mennyiben kiskorúak érdeke forog fenn, 6. pontját is Fehértemplom és Karánsebes városokra nézve hatályon kívül helyezem, és erről a (czimet) tudomás és miheztartás végett értesítem. Budapesten, 1873. julius hó 11-én. Dr. Pauler Tivadar. * (Megjelent uj munkák.) Ráth Mór kiadmányában legújabban megjelent: „A magyar kir. curiának mint semmitő-és legfőbb itélőszéknek határozatai“, a polg. törv. rendtartás §§-ai szerint összeállította Herczegh Mihály, jogtudor és egyetemi jogtanár. Második évfolyam. Ára 2 frt 80 kr. Már 1871. évi 27. számunkban kiemeltük volt e becses és gyakorlati irányú gyűjteményt mint olyat, mely az ügyvédek és bíráknak könnyűvé teszi a tájékozást minden kétes jogi kérdésben és különösen az alaki jog vitás tételeit megvilágítja; most is csak ismételhetjük, amit akkor elmondtunk, miután e gyűjtemény másodrésze is kielégítendi a szakközönség várakozását, amennyiben a hozott curiai határozatokban lerakott elvek gazdag tárházát képezvén, az általunk szerkesztett, valamint a Franklin-társulat kiadásában megjelent és a vonatkozó jogesetekkel bővített gyűjtemények mellett is teljesen helyét állja.— Ugyancsak Ráth Mór kiadványában jelentek meg: „Az 1873. évi országgyűlési törvényczikkek“ második füzete, ára 56 kr. és „Az 1873-ik évi törvényczikk a telepitvényekről“, ára 26 kr. * (A telekkönyvi hatósággal felruházott szászsebesi kir. járásbíróság) mint telekkönyvi hatóság működését, a folyó évi julius hó 21 -én I 23,699. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet szerint folyó évi September 1-vel kezdi meg. * (Községbeosztás.) Szatmármegyebeli Kölese, Tisza-Kórod, Csécse, Sonkád és Fülesd községek, törvénykezési tekintetben, a f. évi julius hó 21-én 23,597. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelettel, a szatmárnémeti kir. törvényszék területén levő hasonnevű járásbíróságtól, az ugyanazon törvényszék területén levő fehérgyarmati járásbírósághoz osztattak be. Az idézett rendelet 1873. évi aug. hó 15-vel lép életbe. * (Körrendelet) a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla területén fennálló, valamint a magyar határőrvidéki és a fiumei e. f. kir. bíróságoknak. Hivatalosan tudomásomra esett, hogy a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla területén fennálló kir. járásbíróságok némelyike, az 1873. IX. r. cz. 1o. §-át tévesen magyarázván, az előtte fennforgón testi biztonság és becsület elleni kihágási ügyekben, amelyek az említett tábla területén, az ott jelenleg is hatályban levő büntető törvénykönyv szabványai alá esnek, — a fentebb idézett törvényszakaszban, a becsületsértési és kisebb hatalmaskodási polgári perekre nézve megszabott beadványi, jegyzőkönyvi és ítéleti bélyegeket a felektől beszedte. Figyelmeztetem ennélfogva a bíróságokat, hogy az 1873. IX. t. sz. 10. §. által, a bélyegmentesség csupán a pesti királyi tábla területén előforduló becsületsértési és kisebb hatalmaskodási polgári perekre nézve szüntettetett meg, s a testi biztonság és becsület ellen elkövetett kihágási ügyekre, amelyek a marosvásárhelyi királyi tábla területén, nem különben a magyar határőrvidéken és Fiumében, az ott fennálló törvények értelmében, a büntető eljárás alá tartoznak: — az idézett törvény 10. §-a nem alkalmazható. Budapesten, 1873. évi jul hó 19. Dr. Pauler Tivadar, s. k. * (Legújabb csődök) a budapesti keresk. és váltótörvényszéknél: Beck Adolf kereskedő ellen, perügyelő Berczeli György, bejelent, határidő október 27—29. —A Ferencz-József városi takarékpénztár ellen, perügyelő Funták Sándor, bejelentési határidő október 24—26. — Zách József kőmivesmester ellen, perügyelő Zsigmondy Pál, bejelent, határidő október 25—28. — Döczer Ferencz építész ellen, perügyelő Dobó István, bejelent határidő október 22—24. Ifj. Vidats István gépgyáros ellen, perügyelő Mérő János, Vidats János gépgyáros ellen, perügyelő Thuróczy György, bejelent, határidő mindkét csődben október 29—31. — Horváth Károly kereskedő ellen, perügyelő Herczeg János, bejelent, határidő október 28—36. A pesti kir. törvényszéknél: Rosenthal Adolf ruhakereskedő ellen, perügyelő Rácz Pál, bejelent, határidő október 15 —17, tömeggondnok választása augustus 22. — Girard Alajos sárgarézöntő ellen, perügyelő Guba Nándor, bejelent, határidő okt. 29— 31, tömeggondnok választása augusztus 22. Kinevezések: a pestlipótvárosi járásbírósághoz : B 0sics Gábor pestbelvárosi albiró; a privigyei járásbírósághoz: Szaniszló Vilmos nyitrai járásbirósági albiró ; továbbá albirákká : az óbecsei járásbírósághoz : Schikich Péter köz- és váltóügyvéd és a vaskohi járásbírósághoz: Vozáry János nagyváradi városi aljegyző. Dr. Möfferdt Sámuel nagyszebeni kir. törvényszéki orvos, az ottani kir. ügyész felügyelete alatt álló börtönökhez, börtönorvossá; az oraviczabányai kir. alügyész felügyelete alatti börtönhöz Baja András törökkanizsai adóhivatali szolga és kiszolgált cs. kir. altiszt, börtönfelügyelővé; az újvidéki kir. törvényszékhez aljegyzővé Jovanovits György ottani segélydijas joggyakornok; a hatvani járásbírósághoz írnokká Parga Gyula járásbirósági dijnok; a pesti belvárosi kir. járásbírósághoz írnokká Korcsák Sándor ügyvéd ;Kovács Károly marosvásárhelyi kir. táblai joggyakornok a gyergyószentmiklósi törvényszékhez aljegyzővé; a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszékhez írnokká Gerre József m. k. miniszterelnökségi díjnok; Makay Dezső pesti kir. táblás díjtalan joggyakornok az igazságügyminiszteriumhoz fogalmazó gyakornokká; a belényesi kir. alügyész felügyelete alatti börtönhöz Császtay István pesti börtönőr és kiszolgált cs. kir. altiszt börtönfelügyelővé.