Magyar Themis, 1876 (7. évfolyam, 1-54. szám)
1876-04-20 / 16. szám
Hatodik évfolyam. 16. szarv. Budapest, 1876. április 20. Megjelent minden cvt.rt.k.n. a magyar jogász MAGYAR ELŐFIZETÉSI ARAK gyűlési tartama alatt naponként. , __________________________________________________________ ______ (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentve r | ixt V 1 ^ W— r ■ 1 ■ ■ ■ i ' /■ ■ L V a .Magyar Themis“-re, az „Igazságügyi rendeletek tára“ A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és H H H H i / H H ' és a .Döntvények gyűjteménye“ ez mű mellékletekkel reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. I | I I ^ 1/ I I együttese ^9^ évre ^forint, félévre 5 forint, ________ ■ A ^ 1 Az előfizetési pénzek bérmentesen, vidékről pedig legczélszerűbben postautalvány útján küldendők. Szerkesztőség : V. Nádor utcza 13. sz. Kiadóhivatal: IV. barátok tere 7. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZGYŰLÉS NAPILAPJA, AZ UNGVÁRI ÜGYVÉD-EGYLET, VALAMINT A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. ‘Külön mellékletek.: a „Döntvények gyűjteménye,“ és az ,,Igazságügyi rendeletek tára.“ Laptulajdonos: Dr. Siegmund Vilmos. Felelős szerkesztő : Dr. Fayer László. Kiadó: az » Athe raténus«. TARTALOM: A tőzsdebiróság. Dr. Bróde Lipót budapesti ügyvédtől. — Büntető törvénykezésünk múltja, jelene és jövője a kor szellemének befolyása alatt. Sárkány József budapesti kir. Ítélő táblai tanácselnöktől. — 8 z e m 1 e. (A budapesti közjegyzői kamara és a közjegyzői kényszer. — Külföldi törvények gyűjteménye Francziaországban. — Az inquisitoricus elv melletti agitatió Angolországban. — Huszonkét törvényszék feloszlatása. — Az ügyvédi kamarákból. (A kassai ügyvédi kamara évi jelentése, stb.) — Különfélék. (Legközelebbi csődbejelentési határidők.) — Kivonat a »Budapesti Közlönyt-ből. (Pályázatok. — Csődök. — Csődmegszüntetések. — Igénykereseti felhívások. — Árverések.) — Külön melléklet .■ Az »Igazságügyminiszteri Rendeletek Tárá«-nak egy éve. A tőzsdebiróság. Egy idő óta több lapban támadások intéztetnek a budapesti áru- és értéktőzsde ellen. Maga a »Magyar Themis« is a »Kelet Népe« egy ide vonatkozó támadó czikkének reproducálásával indirecte ezen intézmény megtámadóinak sorába állott. Épen nem jogosan. A tőzsdebiróság, fenállásának hosszú ideje alatt, minden irányban kitűnőnek bizonyult be. Ha talán fordultak is elő egyes esetek, melyeknek eldöntése nem helyeseltetett minden oldalról, úgy ez magában véve nem bizonyít semmit, minthogy ily esetek bármely állam legfelsőbb törvényszékénél is elő szoktak fordulni. A tőzsdebíróságot egy titokteljes szörnynek szokták tekinteni, de meg vagyok győződve, hogy vannak olyanok, kik megtámadják anélkül, hogy ez intézményt közelebbről ismernék. Hiszen némelyek afelett is csodálkoznak, hogy a tőzsdebíróság ítélete ellen érdemleges felebbezés nincs megengedve, pedig ezen határozmány már a perrendtartás értelmében minden választott bíróságra nézve áll. De — szokták mondani — a közönséges választott biróság és a tőzsdebiróság közt óriási különbség van. Míg amannál a felek biráikat önmaguk választják, a tőzsdebíróságnál kénytelenek bíráikat a tőzsdeválasztmány köréből választani, a bírák választásában tehát némileg korlátozva vannak. Elismerem, hogy a bíróság összeállítására nézve a most említett különbség fenáll, de úgy találom, hogy a tőzsdebíróság összeállítása sokkal több biztosítékot nyújt az igazságos és részrehajlatlan ítélethozásra nézve, mint a közönséges választott bíróság összeállítása. A tőzsdelátogatók a maguk köréből a tőzsde alatt itt nem csupán az érték-, hanem az ép oly fontos, sőt talán még fontosabb árutőzsdét is értem— évenkint általános szavazás utján 30 egyént választanak. Ezek képezik a tőzsdeválasztmányt és ezek egyszersmind egy évre a tőzsdebiróság tagjai. Működésük megkezdése alkalmával kezet adva fogadást tesznek eskü gyanánt, s ép oly fontos mint időt rabló teendőiket ingyenesen végezik. A tőzsdeválasztmány köréből már most mindenik fél két-két bírót választ, és ezek választják azután elnöküket, de szintén a tőzsdeválasztmány köréből. Az eképen összeállított választott bíróság már keletkésénél fogva magában hordja a függetlenség és a részrehajlatlanság biztosítékát, amit egy közönséges, a perrendtartás szerinti választott bíróságról oly általánosságban nem lehet mondani. A mindennapi tapasztalás ugyanis azt mutatja, hogy a valamely fél által választott bírák, ha az illetők különben értelmes, becsületes emberek is, azon helytelen szempontból indulnak ki, hogy ők már annálfogva is, hogy az illető őket választotta, némileg kötelezve vannak arra, hogy az ő választójuk javára ítéljenek, úgyhogy rendszerint a közönséges választott bíróságok ítélethozásánál a szavazatok egyenlően megoszolva állnak egymással szemben, és a bíróság elnöke az, kinek az ítéletet szavazatával eldöntenie kell. Ezen tények nem tagadhatók el és következményük az, hogy immár csak ritkán határozza el magát valaki arra, hogy egy, a perrendtartás szerinti választott bíróság ítéletének magát alá vesse, s annál több oka van az ezen intézménytől való idegenkedésre, mert a választott bíróság, ha nincs is kötve az anyagi törvényhez, de eljárásában mégis kötve van a perrendtartás szabályaihoz, ami más szavakkal anynyit jelent, hogy a per több évig eltart, mihelyt valamelyik fél akarja. Másképen áll a dolog a tőzsdebírósággal. Itt a választott bírák magasabb állásponton vannak és nem mint az őket megválasztott fél képviselői és oltalmazói tekintik magukat, hanem tárgyilagosan legjobb meggyőződésük és lelkiismeretük szerint ítélnek. Azon körülmény pedig, hogy nincsenek a perrendtartás szabályaihoz kötve, lehetővé teszi a peres ügy gyors elintézését. Ha valaki vesz magának annyi fáradságot, hogy kérdezősködik azon körökben, melyeket a tőzsdebíróság ítéletei a legközelebbről érintenek, csak elismerő nyilatkozatokat fog hallani még azok részéről is, kik perüket a tőzsdebíróságnál elvesztették. Oly körülmény ez, mely vajmi ritkán fordul elő a közönséges pereskedésnél. Igen ám — mondják ennek ellenében — a közönséges választott biróság csak akkor ítél a peres ügyben, ha a felek önkénytesen alája vetik magukat; a tőzsdebiróságnak azonban sokkal kiterjedtebb hatásköre van. És miben áll az, ha szabad kérdeznem ? A tőzsdebiróság a tőzsdesza-bályok értelmében, melyek az 1870: II. t.ez. által lettek szentesítve, három esetben illetékes. És pedig 1) mindazon ügyletekre nézve, melyek a tőzsdén köttetnek, 2) oly ügyletekre nézve, melyek nem köttettek ugyan a tőzsdén, de a szerződésben hivatkozás történik a tőzsdebíróságra, végül 3) a tőzsdén kívül kötött ügyletekre nézve, ha a szerződésben hivatkozás történik a tőzsdei usance-okra. A két utóbbi esete szerint, ép úgy mint a közönséges választott bíróságnál, kifejezett önkénytes alávetést foglal magában, az első pedig hallgatólagos alávetést, akinek azonban épen nincs kedve a tőzsdebíróság ítéletéhez alkalmazkodni, az a legkönnyebben megszabadulhat tőle az által, hogy üzleteit nem a tőzsdén köti, és szerződéseiben nem hivatkozik a tőzsdei usance-okra és a tőzsdebíróságra Ily körülmények között egyenesen megfoghatatlan, mint van az, hogy oly jogászok is, akiktől különben nem lehet a tisztánlátást és a higgadt gondolkodást elvitatni, ellenségei ezen intézménynek; azon intézménynek, mely életbelépte óta a kereskedelemnek elismerten igen nagy és igen fontos szolgálatokat tett; mely intézménynek azt köszönhetjük, hogy maga a külföld is velünk fenálló kereskedelmi összeköttetéseiben majdnem kizárólag a tőzsdebíróság illetékességét tartja fen magának, sőt hogy, amint hallom, államközegeink is egyes üzleteket úgy kötnek meg, hogy kifejezetten a tőzsdebíróságnak vetik alá magukat. Én a privilégiumot, mely szerint valamely választott bíróság nincs kötelezve arra, hogy magát a pozitív anyagi törvény határozmányaihoz tartsa, sokkal nagyobbnak és intenzívebbnek tartom, mint ugyanazon bíróság felmentetését a peres szabályoktól. Az első, sokkal nagyobb privilégiumot nálunk minden választott bíróság élvezi, és az utóbbi sokkal csekélyebb privilégium ellen, mely a tőzsdebi-