Magyar Themis, 1876 (7. évfolyam, 1-54. szám)
1876-09-28 / 41. szám
Az 1825-iki törvény. Esküdtképesség. A lajstro- rmok összeállítása. Special Jury. Jury per medieta- Iter linguae. Skótia vegyes esküdtszékei. A vissza- nvetési jog Angliában, Skótiában és az északame-rikai államokban. Egybiró. Collegium. Kereszt- kérdések. Beismerés hatálya. Feltétlen nyilvánosság. A tárgyalás folyama. Vád- és védbeszédek. A biró magyarázata. Kérdések nem intéztetnek az esküdtekhez. Eltérés a vádlevéltől. Tanácskozás. Egyhangúság. Statistikai adatok. Téves határozatok orvoslása. A franczia esküdtszéki eljárás. — Kiindulási pontja. Esküdtképesség. Gyakori , változások e tekintetben. A code rendelkezései. A Praefectek befolyása az esküdtszékek alakítására. Illetőség. Cour special. A vádlevél. A közvádló , szóbeli előterjesztése a tárgyalás elején (exposé). A védő ily joggal nem bir. Az elnök discretionális , hatalma. A felek csak az elnök útján intézhetnek kérdéseket. Vád- és védbeszédek. Elnöki refumé. Tény- és jogkérdés. Kérdések az esküdtekhez. Tanácskozás. Utasítás az esküdteknek. Titkos szavazás. A szavazás számaránya. E tekintetbeni változások. A bíróság vétója. Jogorvoslatok. Párhuzam az angol és a franczia eljárások között. A többi államok esküdtszéki eljárása az összehasonlító jogtudomány szempontjából. Jobbára a franczia mintát utánozták. Esküdtképesség. Vagyoni census. Adóminimum. Legtöbb adót fizetők. Kor. írni olvasni tudás. Honoratiorok. Alaplajstrom. Szolgálati lajstrom. Választás vagy sorshúzás. E két mód vegyítése. A vád és Ítélő esküdtszék. Illetőség. A vádlott beismerése esetén néhol mellőztetik az esküdtek közreműködése. A visszavetés. A vádlevél. Az elnök hatásköréről. Az államügyész expozéjáról. Néhol a védő is tart bevezető beszédet. A bizonyításról. Az elnök általi kihallgatás. A felek kérdezési joga. Az elnök összegezése. Az esküdtekhez intézendő kérdésekről. Ezeknek mikénti megállapítása. A tanácskozás módja. A szavazatok számaránya. Egyhangúság. Szótöbbség. A bíróság befolyása s bűnösség kérdésének eldöntésére. A jogorvoslatokról. Statistikai adatok. A marasztaló és felmentő határozatok számaránya. Ezekből vont következtetések. Az osztrák esküdtszéki eljárás története és vezéreszméi. — Sociális viszonyok. Történet. Vádesküdtszék nincsen. Esküdtképesség. Lajstromok alakítása. Tekintetek a nyelvismeretre. Összehasonlítások az 1850-iki esküdtszéki eljárással. Illetőség. A visszavetési jog. Az államügyészség hivatása. A vádlevél. Az ehhez csatolt külön.indokolás. Vádlott joga ez ellen kifogásokkal élhetni. Formaszerű vád alá helyezés nem történik. A főtárgyalás menete. A bizonyításról. A felek közvetlen kérdéseket intézhetnek. Az esküdtekhez intézendő kérdésekről. A vád- és védbeszédek. Az elnök végszava. A tanácskozásról. Az esküdtek felvilágosításokat kérhetnek. Az elnök e végből szobájukba mehet. Marasztaláshoz 8 szavazat szükségeltetik. A közvádló nem tesz határozott indítványt a büntetés mértékére. A jogorvoslatokról. Az újra felvételről. Ezen intézmény fény-és árnyoldalai. — Téves kiindulási pontok. Politikai jelentőség. Legfőbb előnye a visszavetési jog. Állambiróságoknál kivihetetlen. Közvetlen szóbeliség. Az előiratok ismerete. Az első benyomások hatása. Terjeszti a törvényismeretet. Emeli a jogérzetet. Éber figyelem. A nyilvánosság. Állandó bíróságoknál a collegialitás befolyása. Bizonyos nézetek következetességből követtetnek. A vád és védelem hatálytalansága. A formák figyelmen kívül hagyása. Megismerheti az állam az esküdtek határozatából, hogy törvényei félre nem értetnek s korszerűek-e ? Példák az életből. Összehasonlítás a parlamentáris kormányformával. Az esküdt sincs a törvény fölé helyezve. Schwarze nyilatkozata. Az esküdtszéki eljárás bizalmat kelt. Az eskü közvetlen benyomása. Ellentétes ítéletek hatása a jogérzetre. Statistikai adatok hazai törvénykezésünkből. A felebbviteli jogorvoslatok demoralizáló hatása. Felebbvitel és szóbeliség összeegyezhetlen. A költségek kérdése. Az ítéletek indokolása nem nyújt garanciát. A vádlott előéletét, jellemét polgártársai ismerik legjobban. Hatósági erkölcsi bizonyítvány ezt nem pótolhatja. Az esküdtek határozata a bírák felül 315 vizsgálatának van alávetve. Ha állambíróságnál honosul meg helytelen irány, az ismétlődik esetről esetre. Ugyanazon esküdtek nem igen kerülnek ismét mindnyájan össze. Felmentések és marasztalások közötti arány. A törvényhozás mulasztásai. Az elavult törvényekről. A bizonyítási szabályokról. A hosszas vizsgálati fogság káros befolyásáról a bűnösség felett határozó biró elfogulatlanságára. A vegyes bíróságokról. — Kísérletek a polgári és hivatalnoki elem egyesítésére. Ez intézmény előnyei. A vitatott előnyök cáfolata. Az esküdtszék hiányait csak elleplezi, nem orvosolja. A felek ellenőrködését kizárja. Nem jár a polgárok kisebb terheltetésével, mint az esküdtszék. Állandóan alkalmazott polgárok tudakossága. A figyelem ébersége ezeknél is gyengül idővel. Collegialitás. Jogászok suprematiója. Csak statisták. Az ítéletek indokolásába be nem folynak. Az elnök törvénymagyarázata zárt ajtóknál. Nyilvánuló jogi nézetkülönbségek káros befolyása. A visszavetési jog hiánya. Heterogen elemek vegyítése. Ebből folyó félszegségek. Az esküdtszékekről hazai viszonyaink szempontjából. — Előzmények. A bécsi reactió. Az 1840-iki választmány tárgyalásai. Az esküdtszék mellett és ellen felhozott érvek. Az országos választmány többsége elveti az esküdtszékeket. Az alsóház többsége ellenben elfogadja azt. Az esküdtszék miként rendeztessék. A felsőház ez újításnak elébe áll. A kérdés függőben marad. Az 1848-iki országgyűlés esküdtszékre bízza a sajtóügyek elbírálását. Közbejön az osztrák törvények uralma. 1867-ben újra felállittatnak sajtóügyekre nézve az esküdtszékek. 1868-ban a fővárosi kisajátítási ügyek is esküdtszékekre bízatnak. 1871-ben a magyar jogászgyűlés tárgyalja a kérdést. Úgy a szakosztály, valamint a teljes ülés is az esküdtszékekre ruházandónak tartja a bűnösség kérdésének eldöntését. Az esküdtszék culturális kérdés. Műveltségi viszonyok Európában. Írni olvasni tudás. Városi és vidéki lakosság közötti különbség e tekintetben. A nép jogérzete. A nyelvek és nemzetiségek sokasága. Egyes vidékek közötti különbségek a műveltség tekintetében. Nem költségesebb a rendes bírósági eljárásnál. Nem idegenszerű. Esküdtszékeink gyakori felmentései. A kisajátító esküdtszék magas becslései. Büntető eljárásunk reformja az esküdtszéki intézmény szempontjából. — Mostani büntető törvénykezésünk ismertetése. Alapelvek. Alaki és anyagi törvények. Vádrendszer. Vizsgálat. Ennek viszonya a szóbeliséghez. Nyilvánosság. Vád alá helyezés eltörlése. Vádesküdtszékek felesleges volta. A keresztkérdésekről. Ez a bíróság tekintélyét s az iránta való bizalmat emeli. Az elnöki összegezés korlátozásának szükségtelensége. Vád és védelem. Esküdtszékek alakítása. Sors és választás. Beismerés feleslegessé teszi az esküdtek közreműködését. Tény- és jogkérdés egyesítése. Az esküdtekhez intézendő kérdésekről. Felvilágosítások. A tanácskozásról. Az esküdtek elnöke. Egyhangúság vagy szavazattöbbség. Erkölcsi solidaritás. Alapos tanácskozás biztosítása. Czélszerűségi indokok. Téves határozatok mikénti orvoslása. Zármegjegyzések. Megjelent: Az osztrák-magyar monarchia vámpolitikája 1850-től kezdve napjainkig. Irta Dr. Marekovits Sándor, osztálytanácsos a kereskedelmi minisztériumban, akadémiai levelező tag stb. Budapest, 1877. Franklin-társulat. Ára 4 írt. Továbbá leszállított áron kapható a m. tud. Akadémia könyvkiadó hivatalában. A magyarországi hitbizományok átalakításáról. ,Az Akadémia által koszoruzott pályamunkák. Ára 1 frt helyett 20 kr. A magyar sz. korona országainak helyiségi, ország-és vasúti térképe a legújabb megyei felosztás tekintetbe vételével. Budapest, Eggenberger könyvkereskedése. Ára 1 forint. Mai számunk külön mellékletében a következő döntvényekre vonatkozó jogesetek foglaltatnak : Az engedményezés által a jogügylet természete nem változik. — A belföldi részvénytársaságok igazgatóságában és felügyelő tanácsában a többségnek belföldiekből kell állania. Nem a kézi zálogul adott értékpapírokból leendő kielégítés végett, hanem erre való szorítkozás nélkül általában csak a kölcsönzött összegnek visszafizetése iránt indított kereset, mely nem kereskedő ellen van irányozva, a kereskedelmi bíróság illetékessége alá nem tartozik. • Midőn valaki oly kötelezettségért vállal kezességet, melynek teljesítési időpontja akkorra van meghatározva, mikor az adós egy bizonyos örökséget kezéhez veend, az egyenes adós azonban az örökség megnyílta előtt meghal, a fizetési határidő az adós halálával azonnal beálltnak tekintendő s a hitelező ennek folytán származott jogait a kezes ellen is azonnal érvényesítheti. Ha valamely úrbéres belsőség megvevője azt vitatja, hogy e belsőség után járó erdő- és legelő-illetőség is tárgyát képezte az adás-vételnek, ez állítást ő tartozik bizonyítani. 1. Bírói foglalás alkalmával a lefoglalt tárgyak tulajdonjogára nézve tett beismerés bíróságon kívüli beismerésnek tekintendő, és érvényes hatálya e szerint bírálandó meg. 2. Az, ki a foglalás alkalmával valamely lefoglalt tárgyat a végrehajtást szenvedett fél tulajdonának lenni önmaga állít, nincs jogosítva utóbb ugyane tárgynak mint saját tulajdonának igényper utján a zár alól való felmentését szorgalmazni. — Oly esetben, midőn ingóságoknál azok lényeges átadásaival is megerősített átruházás alkalmával határozottan fentartatik, hogy a tulajdonjog csak a vételár teljes lefizetése után illetendi a vevőt, a vételár teljes törlesztése előtt az eladó tekintendő tulajdonosnak. A gazda ugyan jogosítva van oly szolgálat, kinek teendőit különösen szakismeretet igénylő munka képezi, minden kárpótlás nélkül elbocsátani, ha bebizonyul, hogy a szolga kellő képességgel nem bir, — nincs azonban jogosítva a tényleg szolgálatban töltött időre eső bért visszatartani. — A becsületsértés tényálladékának megállapításához a sérteni kívánó akarat és szándék fenléte is megkivántatik. 1. A szükségképi örökös az örökhagyó engedményese ellen is felléphet törvényes osztályrészének kiegészítésére irányzott keresettel, ha az engedményezés viszteher nélkül történt s igy tulajdonképen ajándékozásnak tekinthető. 2. A viszteher nélkül történt engedményezés ajándékozásnak lévén tekintendő, az engedményes ellen mindazok a jogok érvényesíthetők, melyeket az ajándékozás által jogaikban sértett személyek az ajándékozott ellen érvényesíteni jogosítva vannak. A törvényesnél kikötött nagyobb kamat, ha a kötvényben határozott fizetési határidő van kitűzve, csakis a kitűzött határidőig eső időre nézve tekintendő kikötöttnek. Annak lejárta után a hitelező csakis a törvényes kamatot van mint késedelmi kamatot jogosítva követelni. — Legközelebbi csődbejelentés! határidők. (Okt. 3-tól okt. 10-ig). Borsos Imre szegedi tsz. okt. 3. 4. 5. (197). — Felméri Ferencz sz.udvarhelyi tsz. okt. 4. (198). — Szabó József bpesti e. f. kir. tsz. okt. 4. 5. 6. (191). — Kohn Johanna temesvári tsz. okt. 8. 9. 10. (210). Hirdetés. Egy fiatal Dr. jur. u., köz- és váltóügyvéd, ki a német nyelvet úgy szóban mint irályban is tökéletesen beírja (szepesi), ki joggyakorlatának egy évét egy fővárosi törvényszéknél töltötte, alkalmazást keres valamely előkelőbb budapesti ügyvédi irodában. Ajánlatok Dr. L. ügyvéd alatt Budapest főposta poste restante. Egy gyakorló ügyvéd nagyobb periratok készítésére vagy ügyvédi iroda vezetésére ajánlkozik. Értesítést nyerhetni a szerkesztőségben. Egy joghallgató, aki a gyorsírást is érti, a délutáni órákra ügyvédi vagy közjegyzői irodában foglalkozást keres. Értesítést nyerhetni a szerkesztőségben.