Magyar Turista Élet, 1933 (1. évfolyam, 1-8. szám)
1933-06-01 / 1. szám
MAGYAR TURISTA ÉLET Változó formák, örök ideálok. Mint »Turista Szemle« indultunk meg, hogy örök ideálokat szolgáljunk altruisztikus alapokon munkánkkal és — ha kell — anyagi áldozatokkal is, nem remélve mást, mint azt, hogy eredményesen szolgáljuk a turistaság ügyét, azét a turistaságot, amely meggyőződésünk szerint az egyetlen kivezető út a városi kultúra csődjéből, a völgyi nyomorúságból, az ellentétes világnézetek és perspektíva nélküli kétségbeesett keresések homályából a természet ősforrásához, az élet változó formák közötti örök lényegéhez. Minden menekülés az élet aktuális formájától annak örök lényegéhez: hit — és ebben az értelemben nekünk hitünk a turistaság. Ezt az új hitet, ezt az örök lényegből táplálkozó új életformát, a turistaságot akartuk nyújtani embertársaink minél szélesebb rétegének, amikor megindítottuk a »Turista Szemlét« és első számunk megjelenése után bele kellett botlanunk az első nem várt akadályba, mert a hegyre indultunk és olyan útitársakat vittünk magunkkal, akik visszanéztek a völgybe és azt szebbnek találták, mint a hegyet. örök ideálokért küzdünk és azokat fel nem adhatjuk, ellenben szívesen feláldozzuk értük a változó formákat s mint ilyen változó formát, átengedjük a »Turista Szemlét« azoknak, akik velünk indultak és visszafordultak. Mert mi nem fordulunk vissza, hanem a múlton okulva, óvatosabban fogunk menni — előre. Mielőtt azonban újra megindulnánk, szükségét érezzük, hogy olvasóinkat röviden tájékoztassuk, mi késztetett bennünket arra, hogy régi törekvéseinket új alakb öntsük. Az alapítóknak az volt az elgondolása, hogy az új lap egyéni érdekeket nem szolgálhat, ennél fogva egyéni tulajdonba sem mehet át. Jogszabályaink értelmében azonban a sajtójogi engedély nem kérhető névtelen ideálok részére, mert a törvény előtt felelőssé csak földönjáró személyek tehetők, akiknek becsületes nevük és bejelentett lakáscímük van. Ennélfogva nekünk is földönjáró embereket kellett megneveznünk a hatóság előtt az új lap tulajdonosaiként. Hogy mégis biztosíthassuk ennek ideális elgondolásunk szerinti vezetését, a megnevezett laptulajdonosoktól a következő két pontból álló nyilatkozatot kellett kérnünk: 1. A kieszközlendő sajtóengedélyt nem tekintik személyes tulajdonuknak, hanem elismerik, hogy az a szerkesztő-bizottság 5 tagjának (őket is beleértve) közös tulajdonát képezi. 2. A lap a tulajdonosok személyes anyagi előnyeit nem szolgálhatja és esetleges tiszta jövedelmei kizárólag turista kulturális célokra lesznek fordíthatók. Miután e nyilatkozat megtételét a laptulajdonosok gyanánt szereplő urak megtagadták és ennélfogva az az indokolt aggodalom merült fel bennünk, hogy a lap ideális elgondolásunk szerinti vezetése veszélyeztetve van, kénytelenek voltunk az általunk nagy ambícióval alapított »Turista Szemlé«-nek búcsút mondani, hogy mai új nevünk alatt szolgáljuk tovább régi, becsületes céljainkat. És ha a »Turista Szemle« ezek után egyedüli tulajdonosai nem adták meg a tőlük kívánt désintéressement-nyilatkozatot, mi a fentebbi két pontot magunkra nézve minden felhívás nélkül is kötelezőnek ismerjük el a »Magyar Turista Élet« minden olvasójával és az egész turista-társadalommal szemben. Mi ezt a lapot a magyar turistaközönség tulajdonaként indítjuk el és azon kikötésünk, hogy annak minden esetleges jövedelme turista-kulturális célokra lesz fordítandó és ily formában a lapot előfizető, vagy vásároló turistaközönségnek visszaadandó, nem csupán miránk kötelező, akik az elindítás munkáját végeztük, hanem kötelező lesz mindazokra nézve, akik hozzánk az idők folyamán, mint munkatársak a szerkesztésben, vagy a kiadói teendőkben, csatlakozni fognak. Óvatosabban akarunk megindulni, nehogy ismét előre nem látott körülmények kényszerítsenek bennünket megállásra és ezért önként és visszavonhatatlanul alávetjük pénzkezelésünket a Magyar Turista Szövetség ellenőrző hatáskörének, amely testület megfelelő, vagy külön e célra létesítendő szerve útján minden időkre biztosítani fogja a lap jövedelmeinek közérdekű felhasználását. Ezek szerint lapunk a turistaközönségé, amelynek oltalmába ajánljuk. Minden törekvésünk a turistaügy szolgálata, a turistaság eseményeinek terjedelmes riportszerű közlésével, amire a napilapok turistarovatai helyszűke miatt nem képesek, továbbá kidolgozott javaslatokkal, aktuális turistaproblémák megvitatásával, ahol szükségesnek mutatkozik: jóindulatú kritikával, de mindenütt és mindenben a turistaügy iránti rajongó szeretetünkkel, ami pedig felfogásunk szerint egy az emberszeretettel. Nyújtani kívánjuk tehát mindazt, amit a turista-olvasóközönség mindeddig nélkülözni volt kénytelen: turista-ünnepségekről, vándorgyűlésekről, előadásokról szóló beszámolókat és kritikákat. Beszámolókat azért, hogy az a turistatársunk is értesüljön az őt érdeklő eseményekről, aki azoknak történetesen nem lehetett szemtanúja. Kritikát azért, hogy jóindulattal és ügyszeretettel javítsuk turista-irodalmunk és turistatárgyú előadásaink nívóját. Ez utóbbi cél szolgálatában — amennyire vázolt hézagpótló tevékenységünk megengedi magunk is nyújtani kívánunk turista-irodalmat is, ügyelve természetesen arra, hogy ne sablont kövessünk, hanem új irányokat mutassunk. A futballmérkőzésekről hasábos tudósításokban számolnak be a napilapok, ezenfelül különféle sporthírlapok foglalkoznak hetekig egy-egy mérkőzéssel különböző kiszínezett variációkban. Mi azt akarjuk, hogy a harmincezer magyar turistának is meg legyen a sajtója, amely kizárólag 1933 2