Magyar Turista Élet, 1940 (8. évfolyam, 1-22. szám)
1940-04-15 / 7. szám
Cigányok Termeszei járás közben, gyalogösvényen haladva nem egyszer találkozunk e különös emberfajtával Egyenként vagy párosával haladnak, többnyire nő gyermekkel. Már messziről megismerjük őket. Különös a járásuk, az arcuk, jellemző a beszédük, de legfurcsább és feltűnőbb ruhájuk. Csaknem mindig találunk rajta valami szokatlan színösszetételt. Elvonulnak mellettünk, majd mintegy negyedóra múlva ismét szembejő egykettő, később megint. Cigánycsapat vonul egyik helyről a másikra, szétszórtan, lehetőleg gyalogösvényeken. A kocsiúton csak a szekerük megy a férfiakkal, hogy ne legyen feltűnő a nagy csoport. Mert óvatosak és bizalmatlanok. Esetleg ha feltartóztatják őket, nehogy egyszerre valamennyien hurokra akadjanak. Mindig elpárolog közülük jó egynéhány. Ők, a természet gyermekei, nagyszerűen mozognak a legkülönbözőbb terepeken. Térkép nélkül is kitűnően tájékozódnak. Jelzéseket hagynak hátra, fakérgen bemetszést, rongydarabot ágra hajítva, szeggel karcolt vonalakat kerítésen, házfalon. Lehetőleg olyant, ami másnak nem feltűnő, de ők ismerik azok jelentését. Vonulásukat felhasználják arra, hogy közben valami anyagi hasznuk is legyen. Asszonyaik jósolnak, szerencsét mondanak. Nyaranta szabadban táborozó cigányokat is gyakran láthat a turista. Terebélyes zöld fák alatt ülve láttunk egy csoportot a Börzsönyi hegyekben, földre terített gyékényre kitett díszes edények körül. A nagyszakállú, ezüstgombos és zsinóros ruhájú idősebb férfi és a tarkaruhás nők felett az ágra színes mintás szőnyeg borult, hogy a lombok között betűző erős napsugarakat felfogja. A látvány határozottan keleties volt. Az olajbarna arcok, a csillogó ékszerek, a női ruhák harsogó színei pihenő indiai vándorkereskedők vagy kézművesek csoportjára emlékeztetett. És nem véletlenül, mert a cigányok valóban indiai eredetűek, miként azt legelőször magyar ember, Vályi István református tiszteletes állapította meg. Ő beszélt malabári hindukkal cigány nyelven és megértették valahogy egymást. Ezzel aztán eloszlatott sok téves leszármazású elméletet, mint amilyen az egyiptomi eredet is. A nyelven kívül még valóban sok közöttük a hasonlóság. Jósláshoz, varázsláshoz ért a cigány, akárcsak a hindu jogi. A mksmR rungrpcéje? Egyképpen vonzódnak a titokzatos dolgokhoz. Cigánykereket hány és kézért áll a rajkó, mint valami fakir, még a koplalásban is versenyez vele. A bajadérokkal vetekedik a cigányleány tánca. A cigánykovács munkája van olyan jó, mint az indiai kézművesé. Van közöttük olyan, ki nagyszerűen ért a finomabb fémművességhez is. Zenei tudásuk, nóta és dallamemlékezetük bámulatos. Csak egy igazi mélyreható különbség van hindu és cigány között: a vallás. India legtöbb lakója Brahma istenség híve (hindu) és vallásos felfogása következtében növényevő, a cigány pedig nagyon is kedveli a húsételt. Vallása miatt gyűlöli ma is a hindu India második legnépesebb felekezetét, a mohamedánt. Vallási sérelmekből keletkezett Indiában nem egy forradalom és valószínűleg a vallási felfogás különbözősége miatt kellett a cigányoknak is elhagyni ősi hónukat. De bármily messze kerültek egykori hazájuktól, mégis megőrizték különös művészi hajlamaikat. Dél sugárzó napjától ragyognak élénk színösszetételeik, dél heve áramlik zenéjükből. Festéssel, szobrászattal cigányaink nem foglalkoznak, építészettel sem, mert a vályogvetés igazán nem nevezhető annak. Mégis ha indiai képünket megnézzük, azon sok cigányos vonást találunk. Legszembeötlőbb az arc és az öltözet cigányos jellege, valamint az ékszerek halmozása. A kép hátterében kővel szegélyezett vízmedencét látunk, melynek tükrén vízivirágok himbálódznak. A medence hátsó szegleteinél két kupolás nyitott építmény emelkedik. A harang alakú kupola, az oszlopokat összekötő karajos ívek, a korlátok áttört dísze mind az indiai építőművészet jellemzője. És ha a lényeget vizsgáljuk, a cigányzenében és az öltözeten felfedezzük ugyanezen tulajdonságokat: a cifrázatok halmozását és a gazdag díszítést, mert a két nép lelkülete főbb vonásokban azonos. BICSÉRDY LAJOS. IA/WWWWWWWWWWWWWWWWWWWS Gitár mandolin, benzió kitünően tanitja IZSÓ Vili., Bezerédi utca 10. (Rákóczi út mellett) tti nc/u jet'll ti nc kerltfin, j3i'cs ti’cfy á a/oá