Magyar Tűzoltó, 1955 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1955-01-01 / 1. szám

És BS'B ... Új honalapítás Debrecenben Körülzárt fővárosunkban még gyilkoltak, pusztítottak a nyilasok, a Dunántúlt még tiporták az SS-csizmák, amikor Debrecenben 1944 december 21-én — a Kommunista Párt kezdeményezésére — már összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, az újjászülető magyarság első törvényhozó szerve. A felszabadító Szovjetunió nagylelkűen hozzájárult ahhoz, hogy a nemzeti szuverenitásunkat kifejező nemzetgyűlést összehívhassuk, nép előtt álló sorsdöntő kérdésekkel kapcsolatban. Második ülésén kormányt alakított az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Ezen az ülésen már elhangzott az Ideiglenes Nemzeti Kormány nyilatkozata is, s ezzel kapcsolatban ismét megnyilatkoztak az egyes pártok. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megadta a felhatalmazást a kormánynak az ország ügyeinek vezetésére, az elfogadott Programm megvalósítására. Felhatalmazta továbbá az Ideiglenes Kormányt a fegyverszüneti szerződés megkötésére. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a belőle kinövő Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejöhetett, hogy megoldja döntő feladatát és feladatait, mert a Szovjetunió nemcsak hozzájárult létrejöttéhez, de minden segítséget megadott, hogy valóban össze is gyűlhessen, megkezdhesse tanácskozásait és intézkedni tudjon határozatai végrehajtásáról. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány meg tudta oldani feladatait sajátos osztályjellege ellenére, mert ott volt a Kommunista Párt — világosan mutatta az utat a felszabadító Szovjetunió oldalán indítandó függetlenségi harc kérdésében, amely nemzeti létünk s új életünk megteremtésének döntő láncszeme volt, s ar amely a német egység alapján válhatott lehetségessé. Ott volt a Kommunista Párt, a demokratikus nemzeti egység szervezője, amelynek Irányadó javaslataira épült a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programmja, mely az ország demokratizálódását tűzte ki célul, mely jogokon keresztül érezhetővé tette a nép számára, hogy a hatalom döntő részesévé vált, amely gazdasági célkitűzései élére a nagybirtokrendszer szétzúzását és a földnek a dolgozó parasztságnak való átadását tűzte ki — s amelyben, ha nem is voltak kifejezetten antikapitalista célkitűzések, ime már megvalósítandónak tartotta, hogy a bányákat és a föld mélyének kincseit az állam tulajdonába kell venni. Ott volt a Kommunista Párt, melynek volt világos programmja és volt ereje ahhoz, hogy biztosítsa: az öszszeülő Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány intézkedései helyes irányban történjenek. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány meg tudta oldani feladatát sajátos összetétele ellenére, mert a felszabadult területen egy jelentős tömegeket átfogó, s a tömegekben gyökeret verő demokratikus tömegmozgalom bontakozott ki — s ez felszabadulásunkat követő fejlődésünk első szakaszának igen figyelemre méltó jellegzetessége volt. A nemzetgyűlés összeülése sürgős volt, mert a magyar népet, amelynek többsége a történelem során mindig ellene volt a német-osztrák elnyomóknak az a veszély fenyegette, hogy a Szálasi-kormány végsőkig való kitartása miatt Németországgal egyidőben kötnek fegyverszünetet Magyarországgal is. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülésszakának keretében két ülést tartott, december 21. és 22-én. Első ülésén a nemzetgyűlés szózatát terjesztették elő — s ehhez szóltak hozzá a pártok képviselői, az első ülés szónokai. A Nemzetgyűlés szózata leszögezte a tényeket és a teendőket, s azt a nemzet akaratának kifejezésére magát hivatottnak tekintő Nemzetgyűlés egyhangúlag fogadta el, — de az egyes pártok szónokainak beszédei is tükrözték az osztályok, rétegek, pártok és személyek állásfoglalását a magyar Az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülésszakának két ülésén a magyar nép „további életére nézve döntő jelentőségű határozatok születtek és elvi jelentőségű megállapítások jelölték ki népünk számára az utat Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944 december 21-én tartott első ülésén elhangzott a Nemzetgyűlés szózata. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a riadó hangjával fordult a magyar néphez: „Ezer sebből vérző, végveszélybe került hazánk megmentésére rendkívüli erőfeszítésre van szükség... Nem akarjuk, hogy a német hódítók oldalán a nemzet érdekei ellenére három és fél évig folytatott bűnös háború miatt elpusztuljon nemzedékek munkája és összedőljön a magyar állam ezeréves épülete! Nem lehet, hogy a német zsoldban álló Szálasi bűnszövetkezet hazaárulása miatt egyedül Magyarország pusztuljon tovább Németország csatlósaként, egyedül Magyarország ne vessen véget a háborúnak, egyedül a magyarság ne vegye ki részét a hazáját leigázó... rablók megsemmisítésében“. A szózat rámutatott a nemzet előtt álló legdöntőbb feladatokra: a) „Szakítani kell a hitlerista Németországgal!“ b) ,„Fegyverszünetet kell kötni a győztes szövetséges hatalmakkal"! c) „Nem szabad ölhetett kézzel néznünk, hogy a magyar hazát egyedül a szovjet hadsereg szabadítsa fel... A szabadságot, a függetlenséget csak akkor érdemeljük meg igazán, ha magunk is cselekvően, minden erőnkkel kivesszük részünket a saját felszabadításunkból. Álljon talpára a nemzet szent szabadságharcra"! d) „Újjá kell építeni a romokban heverő Magyarországot... Az Ideiglenes Nemzetgyűlés azért ült össze, hogy legyen, aki a magyar nép, a magyar nemzet, a magyar állam nevében cselekszik. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldöttei a nép választottjai. ...A szabadon, demokratikusan megválasztott Ideiglenes Nemzetgyűlésnek tehát joga és kötelessége a magyar nép összességének nevében szólni! Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásával a magyar nép végre maga dönt sorsa felett. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés... a nemzeti akarat kifejezője, a magyar állami szuverenitás birtokosa........ azért ült össze, hogy megjelölje a kivezető utat a hazájára szakadt szerencsétlenségből. Ideiglenes Nemzeti Kormányt teremtünk, hogy legyen újra felelős központi végrehajtó hatalom. Tíz év nagyszerű eredményeinek megszilárdításáért és továbbfejlesztéséért sorakoznak, tömörülnek ismét a hazafiak, hazájukért, népükért munkálkodni akaró magyarok. Ez a politika az elmúlt évtized alatt — pártunk vezetésével — győzelemről győzelemre vitte népünket. A győzelmes politika útján — a nemzeti összefogás erejével — új győzelmek felé indul tíz évvel Debrecen után a Hazafias Népfront zászlaja alatt a magyar nép, mely a nép bizalmából, erős kézzel lát hozzá a nemzet előtt álló feladatok megoldásához. Sorsunk nehéz, de hittel hiszszük, lesz magyar újjászületés!“ S ez a szózat meghirdette az új életért vívott elszánt harcot. Azt, hogy független, demokratikus Magyarországot, nemzeti egységet akarunk. Olyan országot, amely a nép országa, amely szabadságot és széleskörű politikai jogokat biztosít a dolgozó tömegeknek, hogy megvédhessék érdekeiket és hallathassák szavukat az ország ügyeinek eldöntésénél. Azt, hogy: „Földreformot akarunk! Földhöz juttatunk sok százezer földnélküli és szegényparasztot, hogy gyarapítsuk a magyar nemzeti erőt és évszázadokra megszilárdítsuk a demokratikus magyar államrendet". Tíz éve, hogy a Nemzetgyűlés szózata elhangzott, s az ideiglenes Nemzetgyűlés megkezdte az új honalapítás magasztos munkáját. Itt született meg az a hatalmas jelentőségű határozat is, amelyaz új állam belső rendjének védelmét új alapokra helyezte. • 10 éve, hogy eltűnt a Horthy-rendszerben oly hírhedtté vált csendőrség és rendőrség, amely évtizedeken át hűséges kiszolgálója volt a népnyúzó, bűnös rendszer elnyomó és kizsákmányoló politikájának; az a csendőrség és rendőrség, amelynek fékevesztett tobzódása legjobbjaink ezreinek, az újjászületés rettenthetetlen harcosainak életét követelte. Az a kíméletlen elnyomó szerv, amely népünk becsületes millióiból a megvetés és mély gyűlölet érzését váltotta ki, s amelyet a gyűlölet és megvetés uraival együtt elsöpört a felszabadulás nyomán. A Nemzeti újjászületés elsöpörte a csendőrséget, és rendőrséget, s olyan állambiztonsági szervet létesített, amely az évek folyamán a nép rendőrségévé, proletárdiktatúránk kemény öklévé vált. Olyan állam- és közbiztonsági szervezetet, amely bebizonyította, hogy méltó a dolgozók megbecsülésére; olyant, amely kivívta népünk szeretetét, amely minden erejével és tudásával biztosítja népünk államának belső rendjét, s amelytől retteg az osztályellenség. Tíz év telt el a debreceni Nemzetgyűlés óta. 1944. őszéig nagyon mélyre süllyedt hazánk, népünk. Talán legmélyebbre egész történelme folyamán. A debreceni fordulat — pártunk vezetésével — a nemzeti erők összefogásának útján új lapot nyitott történelmünkben... És ez azóta eltelt évtized bebizonyította: dolgozó népünk — pártunk, a munkásosztály vezetésével, a hazafias erők összefogásával — útját járva, úrrá tudott lenni a legnagyobb nehézségeken is. Felépítette hazáját, virágzó életet teremtett a romok helyén s a szocializmus építésének útjára lépett. Népünk szilárdan helytáll a béke védelmének ránk eső szakaszán. A debreceni programm, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programmja megvalósult, népünk szembefordulva a fasiszta barbársággal, ki tudott emelkedni a mélypontról.