Magyar Tűzoltó, 1957 (9. évfolyam, 1-8. szám)

1957-09-01 / 5. szám

Salgótarján MÁR NEM A MÚLTBAN „MEG­SZOKOTT” KfIP FOGAD BENNÜN­KET és a szinte „természetesnek” ható rendetlenségnek, s a piszkos körletnek nyoma sincs. Mindenütt rend és tisztaság. Amikor még a régi laktanyában voltak, a zsúfolt­ságra hivatkoztak és azt bizonygat­ták, hogy minden rossznak ez a forrása. Nem tagadjuk, hogy az ak­kori elhelyezési körülmények nem kis mértékben akadályozták a min­taszerű rend kialakítását. Ez azon­ban hagyján­­, de a tisztaság, meg a fegyelmi helyzet! Ez a kettő éve­kig legalább olyan fontos volt, mint a laktanyává kinevezett „bagoly­vár” ... „Majd az új laktanyában, ott minden egészen másképpen lesz!" — hangoztatták akkoriban a tarjániak. Sajnos, üres szóbeszéd maradt az egész, mert az új lakta­nyába, az új falak közé is átköl­tözött a régi „Pató Pál’'-féle szel­lem . .. „No, majd, ha a laktanya előtti utat elkészítik és a város rendbehozza a teret, akkor majd rend és tisztaság lesz itt is” — köp­ték a markukat a jó salgótarjáni tűzoltók, s közben a fegyelmi hely­zet tovább gyengélkedett... Az el­­lenforradalom még egyszeriben vé­get vetett az évek óta tartó „álar­cosbálnak” — egyesek azt hitték, hogy „itt az éjfél” és leszedték a „maszkot” . . . AZ ELLENFORRADALOM UTÁN LASSAN MEGTISZTULT A LAK­TANYA, kiszórták az éveik során felgyülemlett nem oda való „sze­metet”. S csodák csodája, a fe­gyelmi helyzet is megjavult! Az új épület kívül-belül újjászületett. Ma már parkírozták is és nem vártak látogatót, s bár az utat még csak most készítik, a tűzoltók — saját erejükből! — a tér egyik részét már parkírozzák le és nem vártak a tanácsra ... Az udvar tisztasága kifogástalan. Még az ócskaságszántba menő sze­rek is szép rendben sorakoznak az udvar egyik sarkában. Újabb fá­kat, virágokat és cserjéket ültet­nek, hogy ne csak kívül, de belül is szebb legyen második otthonuk. Sajnos, az épület — különösen bent — máris tatarozásra szorul. A válalkozószellemmel sincs baj, hiszen az elvtársak vállalták, hogy a szertárt és a szobákat is kime­­stetik. Szép felajánlásuk teljesítésé­hez azonban pénz és mész kellene — s ez az, ami hiányzik ... A felszerelések is mások, mint azelőtt. Látszik, hogy most már gondosabb kezek tisztogatják őket. Hónapok szívós munkájának kö­szönhető, hogy végre ezt írhatjuk a salgótarjáni elvtársakról, s nem kis része van ebben Orbán Iridgy, elvtársnak, aki bizony kemény kézzel szedte ráncba a szétzilált egységet. Nem volt gyerekjáték a rendteremtés, de Orbán elvtárs nem állt egyedül. Munkájához legna­gyobb részt a KISZ-szervezet nyúj­tott segítséget. A PÉCSIEK PÉLDÁJÁRA az it­teni KISZ-FIATALOK is a fegye­lem megszilárdítását tekintették első­rendű feladatuknak. Emellett szak­mai tevékenységben sem tartoznak a sereghajtók közé. A nyári mező­­gazdasági tűzrendészeti munkából bőven kiveszik részüket: ellenőriz­nek, patronálnak — jóformán éjjel­nappal a területet járják. Ahogyan ők mondják: célkitűzéseiket minden áron meg akarják valósítani. Per­sze, nincsenek magukra hagyva. A fontosabb ellenőrzésekre az idősebb elvtársak is velük mennek és a gyakorlati munka során adják át tapasztalataikat a fiataloknak. A PÁRTSZERVEZET is él és TEVÉKE­NYKEDIK. Kapcsolata leg­alább olyan fő a megyei és a vá­rosi bizottsággal, mint a tanáccsal. S hogy ez valóban így van, arra leginkább a városi tűzvédelmi bi­zottság jó munkája a bizonyíték. Egyébként nemcsak az alosztály esetében ilyen a helyzet, hanem az osztályparancsnokság is igen elé­gedett a megyei és a városi tűz­védelmi bizottságok munkájával. Az üléseken hozott határozatokat vég­rehajtják, tehát nem papírmunkát végeznek. SAJNOS A KÖZSÉGI TANÁCSOK jorészénél már nem ez a HELYZET. A községi tűzvédelmi bizottságok számos helyen még pa­píron sem léteznek! S ahol meg netán papíron szerepelnek ugyan, ott még egy szalmát sem tesznek ke­resztbe. A kazán tanácselnök pl. a saját szakállára adja ki a behor­­dási engedélyeket. De így van ez az egész járásban. Szerencsére a já­rási tanács is látja már e lehetet­len állapotot és arra törekszik, hogy ez a tarthatatlan helyzet sür­gősen megváltozzon. BESZÉLNÜNK KELL EGY MÁSIK SZERVRŐL, A HATÁRŐRSÉG­RŐL IS. A két testület közötti kap­csolat a legjobbnak mondható. Az egységek vezetői gyakran keresik fel egymást, s a tűzoltók és a ha­tárőrök nemcsak sport- és kultúr­­találkozókon, hanem — ha a szük­ség úgy hozza — másként is együtt­működnek. Pl. minden határőr tud­ja, hogy tűz észlelése esetén m­i a teendője. Erdőtüzeknél pedig már számos esetben nyújtottak segítsé­get a tűzoltóknak. A Somoskőúj­falui egység parancsnoka tömören megmagyarázta a jó együttműkö­dés titkát: „Egy anyának a gyer­mekei vagyunk, egy célért küz­dünk” ... Balassagyarmat „CSAKHOGY EGYSZER MÁR BENNÜNKET IS MEGLÁTOGAT A »MAGYAR TŰZOLTÓ­” — ezzel a felkiáltással fogadtak bennünket a balassagyarmati elvtársak. Való iga­zat mondtak, mert tényleg ritkán keressük fel őket. Viszont ők is „ludasak”, mert eddig mindig csak ígérték, de soha nem keresték fel leveleikkel a szerkesztőséget. A végén megegyeztünk: mi most írunk róluk, ők meg majd ezután rendszeresen tájékoztatnak bennün­ket életükről, tevékenységükről. A megegyezés­ értelmében leírjuk, amit láttunk, hallottunk, tapasz­taltunk náluk. Az ellenforradalmi események után innen is kiebrudalták az „ál­­arcnélküli lovagokat”. Az ő sza­vukkal élve: egy-két ,,szépfiúval” kevesebb lett, viszont a fegyelmi helyzet is gyökeresen megválto­zott __ A FŐ MOZGATÓ ERŐ A PÁRT­SZERVEZET. Számszerint kevesebb kommunista van, mint azelőtt, még­is úgy érzik, hogy jóval erőseb­bek lettek, s hangulatuk így biza­kodóbb ... A pont- és a hivatal­­vezetés megbeszéli a feladatokat és a munkatervet is együtt készítik el. Szív és lendület érződik munkáju­kon. Nehéz lenne különbséget ten­ni a jó munkát végzők között, mé­gis külön megemlítjük Ambróczi Józsefnét, a pártvezetőség egyik tagját, aki igen jelentős segítséget nyújt a pártszervezet tevékenységé­hez. NÁLUK is éjjel-nappal fo­lyik A PATRONALAS. S aki érzi a súlyát a dolognak, az megérti azt is, hogy miért sóhajtanak olyan na­gyot és megkönnyebbülten, amikor egy-egy faluban véget ér a b­ehor­dás és befejezik a cséplést. Saj­nos, ez amolyan félöröm, mert rendkívül sok bajuk volt és van a községekkel. Mintha a megye já­rásai összebeszéltek volna: a balas­sagyarmatiban is hasonló az egyes községi tanácsok „hozzáállása” ... „Fejétől büdösödik a hal” — mond­ja a közmondás ... a nemtörődöm­ség következtében meg a falu tűz­védelme bűzlik — érzik a gyarma­tiak. Annyi a szabálysértést elkövető, hogy csak győzzék a tárgyalással. Pedig ők sem mindjárt a „zsebek­hez”, hanem — ahol lehet — az értelemhez apellálnak először, s mégis... Trumpó frdgy, elvtárs pl. egyetlen napon 17 szabálysértési el­járást folytatott le a hugyagi ta­nácsházán . .. Szer ápolás a salgótarjáni alosztályon­­ Éjjeli közös­szerű ellenőrzésen * Orbán fhdgy, elvtárs a szak­szerű ellenőrzésre oktatja a fiatal tűzoltókat

Next