Magyar Ujság, 1871. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1871-01-01 / 1. szám

MAGYAR TUS AG 1871. l-s<5 SZÁM. Ü­is­,°gy óna­isből nják, yival ovább a azon akar. Voge- i vonal nézve sét há- Yaj ha • tét- k, a n-a ér­ák azon - ->öi gazdag s kelet felé ttett hátrálás 1 1 . _ L .ovonalat áttör- uetne s raris töl lenne mentve. Keleten van a megmentés s nem azon védelmi eszközökben, melyek Cherbourg környékén a legvégső pon­ton szerveztetnek. Németország. Bismarck jegyzékére vonat­kozólag a „8pener‘sche Ztg“. azt „fontosnak s időszerűnek mondja s szerencsének tartja Ausz­tria s Németországra, hogy ezen körülmény által Ausztria meg van fosztva Németország egységét megakadályozhatni vagy abba bele­avatkozni. Ez által sem Németországnak, sem Ausztriának nem lesznek vetélytársai. Most — mond az említett lap — Ausztria, hanem keres viszályt Oroszországgal s ha Oroszország a ke­leti ügyekbén a veszélyes úttól távol tar tátik, népei számára a békét megállapíthatja. 01 aszország. Az olasz képviselőüáz 22-kén tartott ülésében egyhangúlag a következő ha­tározatot fogadta el: A kamra ünnepélyesen köszönetét fejezi ki Florencz városának mint, a kormány ideiglenes székhelyének azon sza- badelvüségért s hazafiságért, melylyel a köz­szolgálatának eleget tett s kijelenti, hogy a nemzet előtt érdemeket szerzett. A florenczi községtanács pedig elhatározta a fentebb em­lített napirendet egy márváuytáblára vészetni s azt örök emlékül a de l’Orgagna páholy alá helyezni. A h á b o r u. Crleansból 27-ről jelentik, hogy az első ba­jor hadtest Tann tbk alatt Páris alá hivatott. " ogy rendelet folytán a második hadsereghez koronaherczeg alá fog osztatni, ed- nását azonban csak akkor fogja el- a az arra rendelt csapatok által fog töivalw.m. A hideg növekszik, sok hó s 15 fok hideg. A mont avroni lövetés alkalmával a veszte­ség 83 ember, ezek közöl 5 tiszt. A fraucziák ágyuk tüze sokkal erősebb, mint a németeké. A franczia golyók nagy kárt okoznak, miután azok 80—100 darabra robbannak szét. ' z „Independ.“ 21-ről Párisból léghajó ut- /pott levél után tudósítást közöl, mely zör is az e napon történt kirohanásról űzöl részleteket. Ennek katonai czélja iránt a nézetek eltérők voltak. Némelyek véleménye szerint arról volt szó, az ostromló vonalat vég­leg áttörni, hogy az egyesülés Faidherbe vagy Chanzy tábornok hadseregével létesittessék. Mások véleménye szerint a kirohanás czélja isupán az volt, a zárvonalat tágasbitaui. Trochu i párisi csapatokhoz egy napiparancsot adott xi, melyben a Loire hadsereg katonöinak pél­dájára hivatkozik s a bizalom s reménynek ad kifejezést, melyet a párisi hadsereg sikeres bá­torságába helyez. Az utolsó párisi kitörés alkalmával a fran- cziák több baromcsordát és nagy mennyiségű növényi élelmiszereket foglaltak el, úgy hogy az árak estek. Arrast a nemzeti gárdisták fog­ják védeni. Faidherbe főhadiszállása még Vitry- ben van. A kis Langres erősségnél, mely 4000 fran- zia által erélyesen védelmeztetik, kik az Jőbb szétvert seregekből gyűltek, a napokban .nmet heves ütközetek fordultak elő, melyek­ben a németek győztesek voltak ugyan, s a helyőrséget visszaverték, de mindamellett is veszteséget szenvedtek. A hetfyes vidék ytán a szabad vadászok nagyon kedvező hely­zetben vannak, minek következtében a Haute »larne-ben számuk sokkal nagyobb, műt az ■ írszág bármely más részében, mely a németek Utal megszállva tartatik, s mig Langres s Bel­fort he nem vétetik a szabad lövészek nyugtala- nitásától a németek nem is fognak megszaba­dulni. Faidherbe hivatalos jelentése a pon- noyelies-i csatáról következően hangzik: A hadsereg két nap óta Corbie és a kis Halluc nevű arak mellett fekvő falukba van beszállá­solva. Csatatérnek azon magaslatokat válasz- tám. melyek a balpartot körzik, a völgyön va­ló átmenetet az ellenségnek hagyva, melynek Amienstől jővén azt érinteni kellett, a jobb par­ton való mentében. Faidherbe tábornok meghagyta a csapatok­nak, hogy a falukban csak csekély ellenállást fejtsenek ki néhány tirrailleurs-rel, és haladék­talanul a hátul lévő uralgó állásokat foglalják el. E parancs pontosan teljesittetett, s 11 óra felé a két hadsereg egymás ellenében állt, egy /eskeny, hanem posványos völgy által elvá­lasztva, s ágyuzták egymást a házak fölött, mind két részről 70—80 tátongó ágyút fedezve le. Az ellenséges tirailleur-ök behatottak a falukba és puskalövéseket váltottak a mieink­kel. 3 és fél óra felé az ágyuk tüzelése mindkét részről lecsillapulván ; gyalogságunk egész vo­nalában parancsot kapott, az ellenséget megro­hanni és azt a falukból a hátulsó állomásokba visszanyomni. E parancs erőteljesen és lelkesedéssel lön végrehajtva. A szélsőbal szárnyon a Moubac osztály elfoglalta Daours és Veequemontot, a Bassol osztály pedig Pont-Noyelles és Guer- rieux-t. A Robin osztály az északi mozgósitot- takból bevonult Béhaucourt-ba, végre a Der- roja osztály jobbról Ravelincourt és Prihencourt felé nyomult; jó messzire üldözvén onnan az ellenséget. Öt órakor a siker mindenfelől tökéletes volt, de az éj beköszöntött, nem lehetett megkülön­böztetni barátot az ellenségtől; és a poroszok fölhasználták a körülményt és az abból támadt ingadozást, hogy visszamenjenek küzdelem nélkül Daours, Querrieux és Béhnucourtba. Se­regeink visszanyerték minden tegnapi állomá­saikat, ott töltötték az éjt, és ott maradtak másnap délután két óráig, hogy lássák, vájjon az ellenség nem kisérli-e meg az ujabbi har- ezot, mi nem történt meg. Csak néhány pus­kalövés váltatott messziről. így meglővén ál­lapítva a győzelem, hadseregünk Corbie és Al­bert közötti állomásaira vonult vissza. Fiatal seregünk sokat szenvedett az időszak zordonsága és az ily körülmények közt kikerül- hetlen nélkülözések által. A kenyér, melyet nékik a csatatéren osztogattak, megfagyott s nem volt ehető. A veszteséget rövid áttekintéssel kétszáz halottra és 1000—1200 többnyire könnyen sebesültre tehetni. Az ellenség veszteségét nem tudjuk, mely tökéletesen ellátott tüzérségünk heves tüze ál­tal sokat szenvedhetett, — foglyok és sebesül­tek maradtak kezeinkben. Az északi hadsereg most nehány napig pi­henni fog jó állomásaiban. F a i d h e r be, osztály tábornok. Párisi tudósitáss jelentik 19-ről: A poro­szok tegnap dühös rohamot intéztek Nogent, Rosny és az avroni fennsik ellen. Egyszersmind leálezázták ostrom tel epei két és bombázást kí­sérlettek meg, azonban tetemes veszteséggel verettek vissza. A párisi lakosság szelleme ki­tűnő. Egy sürgöny jelenti Autunból 27-ről: Ga­ribaldi a 14. porosz hadtest utóhadait Dijontól 3 mértföldre — Vesoul irányában — elérte; elvett a németektől 13 lőporos kocsit és sok élel­mi társzekeret. Versaillesből jelentik 27-ről: A mecklen- burgi herczeg még most is itt van. A Loirenál szünet van. A Mont Avron ellen ma intézett tü­zérségi támadást Hohenlohe Károly herczeg ve­zényelte. A franczia lakosságnál mély behatás­sal van az éjszaki franczia hadak visszavonu­lása. A németek veszteségei a decz. 24-ki csatá­ban sokkal tetemesebbek, mint eleinte hitték. A poroszok illetlen eljárása Elsassban nem rémiti el a lakosságot; ellenkezőleg annak ha­zafiassága szilárdul. A Lotharingiából és Haute Marneból jövő tudósítások megerősitik a po­roszok folytonos erőszakosságait és zsarolásait. Mezieres vár tüzérsége tetemes kárt okozott a poroszoknak, minek folytán ez utóbbiak gá­tolva vannak ütegeiket a nevezett hely előtt felállítani. A németek több mint 20 kocsi halottat és se­besültet vittek el. A halottak száma 200-ra megy. A Sarthenál és Loirenál szenvedett rop­pant veszteségek folytán Tann tábornok , táviratilag 25,000 embernyi póthadat kért. Magánhirek szerint Dijonnál erős csata áll küszöbön, az egyesitett Zastrow-Werder-féle hadtest és Garibaldi közt. Mint mondják, e hó 31-én a párisi déli védvonal ellen tüzérségi tá­madás is fog intéztetni. i- ovarosi krónika. Pest, decz. 31. — A tervezett női reáliskolának föl­állítása körül tett minapi észrevételeink, mint egy szerkesztőségünkhöz beküldött hossza­sabb polemikus czikkből látjuk s látnunk kell, — rósz vért csinált azon igen tisztelt hölgyek­nél, akik a női emancipatió kérdésének prae- ferenter élire álltak legutóbb. Nem szeretnénk ‘ezen a szép napon a szépnem irányában udva­riatlanok lenni, de annyit e beküldött czikk- nek kissé izmos kezű Írója engedjen meg­jegyeznünk, hogy nem egészen méltányos, mi­dőn lapunkról azt állítja , hogy a nőképez- dét gyanúsítja,s a szépnem fejlesztésének, ille­tőleg munkaképesitésének ellensége. Nem, igen tisztelt hölgyek, mi a józanul alkalmazott nő- emancipatiónak nemcsak ellenségei nem, de sőt egyenesen barátai voltunk, vagyunk és le­szünk. És engedjenek meg nekünk, aki azt ál­lítja, hogy a nőképezdében elhibázott a taní­tási rendszer, és ha ez a rendszer csakugyan elhibázott, az nemcsak nem gyanúsította e szép czélu intézetet, de használt neki. Nem mond­juk mi, hogy a nők maguknak majd egykor reáliskolát nem követelhetnek, de hogy az a le gkevesebb volna, amit a nők a mai kö­rülmények közt joggal megkövetelhetnek ma­guknak — erre már (nem akarva feledni egy pillanatra sem a nők irányában tartozó udva­riasságot) legalább is mosolyognunk kell. Egyébiránt e megjegyzésekkel csupán azt akar­tuk megmutatni, Jiogy e fölszólalást teljes figyelmünkre méltattuk, mert közöttünk nagy a különbség. Ok az ábrándok régióiban, mi a gyakorlati élet terén mozgunk. S igy aligha találkoznak utaink. Szívesen közöltük volna az egész beküldött czikket, ha terünk nem volna oly nagy mértékben igénybe véve, s reméljük hogy illető helyen szivesek lesznek megelégedni a fölvi lágositó sorainkkal. — Nagyon szomorú híreket veszünk újév napjára több vidékről. A folyók a folyto­nos havazás és a hirtelen bekövetkezett olvadás miatt több helyen elérték már azt a vonalt, melyen túl a rombolás és pusztulás kezdődik. Nevezetesen Szathmármegyéből táviratilag ér­tesítették a köztünk időző szathmármegyei fő­ispánt, hogy a Szamos több helyütt áttörte már töltéseit s egész vidékek feküszDek viz alatt. Dunánk is növekedőben van s a veszély lehe­tőségét el nem hárítja az a három millió forint, melyet jobboldalmik és balközépünk egy része a Duna szabályosása helyett a — városligeti sugárutra njegszavazott. — A h ivatalos lap ma ismét két szabad­ságolt állományú honvédtiszt leköszönésének hírét hozza. „Rothadt szagot érzek Dániában“ — mondja Hamlet s ez urak a szagló érzék éberségét illetőleg aligha sógorságba nem keve­redtek a hóbortos dán királyfival. Ha a lemon­dások ily gyorsan következnek egymásután — Andrássy ur könnyen megolvashatja tiz ujján megmaradt honvédgavallérjait. — Farsangi posta. Az egyetemi dalegylej január hó 14-én a zenekedvelők egyletének ut teremében dalestélylyel összekötött tánczvigal- mat rendez, melyre a közönséget annál inkább figyelmeztetjük, mivel a tánczvigalom netaláni tiszta jövedelmének fele a franczia sebesültek javára fordittatik. — Az orvostan­hallgatók bálbizottmányának jegyzője jelenti lapunknak, hogy a báli meghívók mind szétküldettek, a kik azonban meghívót a leg­nagyobb figyelem mellett sem kaptak volna, forduljanak az egylet irodájába (újvilág utcza 2-ik sz.) — Aviskvárosi 48-as kör szintén rendez olvasóegyletének számára táncz- vigalmat. Óhajtjuk, hogy rendezze oly sikerrel, minőt a szép ezé} megérdemel. — A gráezi vasútvonalon mint távira­tilag értesitnek, tegnap a személyvonat a váltó elforditása következtében összeütközött egy más vonattal. Az összeütközés következtében egy utas megsérült, a fövezetnök pedig meghalt. — Vasútról leyén szó, egy füst alatt megemlíthet­jük, hogy a magyar éj szaki államvasut Ha tvan és Salgó-Tarján közti vonalán a múltkori sé­rülés már kiigazittatott s igy a teherszállítás e részen újévtől ismét kezdetét veszi. — A niagy. tud. akadém ia jövő hétfőn lad egyenlépést a korral. Feledi, hogy ily há­borús időben az ezüst ágiója fölfelé rúg. — Apropos! kallóm, hogy ön bejegyeztette nevét a korcsolyázó egylet rendes tagjai közé. Gra­tulálok a városligeti tó jegének, de mint jó keresztény ember ajánlom, hogy korcsolya at­titűd éjéit kora hajnalban,vagy késő este vé­gezze, mert a tisztelt közönséget e kemény hi­degben megfüröszteni nem egészen egyeznék össze a felebaráti szeretettel . . . — Udvariatlan! — Csak a kölcsönösséget szeretem. ­— Szavánál fogom. Tartsa ide tüstént azt a tüskés, szürke ajkát. — S ön termetes derekát. — Czinp, ezupp! így ni, most már meg­köttetett a fegyverszünet és szent a békesség. És miért ne bolondoznának ez emlékezetes estén az öregek, mikor annak jelentőségét az ifjúság fölfogni, megérteni úgy sem képes? Mint megannyi röpke pillanat tűnnek le a múlandóság örök éj szakájában a napok.Ki kérdi, mig az ifjúság rózsái pirulnak arczán, önmagá­tól : mi az a nap, honnan jő, hova megy ? Ki keresi, mig boldog, az összefüggést az órák, na­pok, hetek, hónapok és évek közt? Pedig van ily összefüggés. Az élet egy hosszú mondat, melyben vesszők a hónapok, pontosvesszők az évek és pont avagy felkiáltó­jel a — sir. Niki gróf, ki uj aranyos szánját szerencsés volt mai nap bemutathatni a caeinónak, nem restellette a váczi utczán kezet szorítani Thaisz kapitánynyal, a miért az utczákrói a havat el nem hordatta, persze hogy be nem látja ezt az örök igazságot, mert kát ö nem hiába hozatott magának Parisból aranyfogatu binoklit — sem comtesse A]vine, ki ünnepélyesen haragudni és lábacskáival tombolni méltóztatott, hogy új­donatúj nyüszt bundáját az előkelő világnak meg nem mutathatta, miután a fa szűkében szenvedő szegény emberek istenének tetszett minap a fagyponton fölül rugtatni a hévmérő higanyát, — hanem hát ez mégis igy van, Kvassay barátom „Csengetyüs Gastouja“ a legszerencsésebb ember mindenesetre a világon. Ismeri melancholiára hajló természetét, s hogy sötét gondolatok Sylvester estéjén meg ne lephessék, úgy szokott kifogni ez ominózus napon, hogy decz. 30-ának éjjelét kifoitozza a legkellemetesebb ferbliyel — a Sylvestern ap­ját, mint az állatkerti morga a telet, mozdulat­lanul átalússza és a „potya-champagnei“ ká- bitó gőzéből egyenesen az első picknicknek kellő közep(!be ébred. — Alázatos szolgája, jo reggelt kívánok! Csak az idő vénült meg, de nem én is az idő­ben. Az első álarczos bálon ott lesz a kis Pau­lina (fiatal, ártatlan, szűziesen szemérmes var­róleányka a zsibárus utczából.) Ott lesz, mert convert alatt már átküldtem számára a jegyet, és a kis libának gazdálkodási rendszere nem engedi meg, hogy a jegy használatlanul ma­radjon. Ott leszünk mi is, persze, hogy masque alatt; nyilt sisak mellett csak nem versenye­zünk naiv szabólegényekkel ? Maga Arthur elkezdi az ostromot, Niki folytatja, én befeje­zem. Aztán jöhet az ábrándos szabólegény! Hahaha! Farsangunk az idén úgy látszik, igen élénk Mai számunkhoz vau mellék délutáni 5 órakor tartandó ülésén Zichy An­tal tartja székfoglaló értekezését „Horatius Satyráiról.“ Toldy Ferencz pedig a „régibb magyar iroda- lom történetéhez“ ad újabb adalékokat. Az 1848—49-ki rokkant-honvédek men- házára adakoztak: Mészöly Sándor ref. pap Siklóson 5 irt, Hannersdorfi község elöljárósága 2 írt 66 kr, Mucsi község elöljárósága 5 frt 20 kr, Bara község elöljárósága 3 frt 25 kr, Nyú­lás községe 22 frt 90 kr, Lelohay Bertalan 1940-ik sz. ivén 6 frt 10 kr. Átvettem Vidats János, menház bizottsági elnök. I r o <1 a 1 o in. — Uj hírlapjaink, melyek az 1871 — esztendő sikerének reményében születtek meg, már jobbára mind megtették a közönségnél első tisztelgésüket. E lapok a következők: — A „sza bad polgár,“ 48-as párti poli­tikai ismeretterjesztő hetilap, mely lapuok mai száma mellett küldetik szét megtekintésül. Tar­talmáról szóim tartózkodunk, mert először az olvasónak különben is alkalma nyílik önálló ítéletet mondani fölötte, de nem tehetjük azért sem, mert szerkesztője, Hollós László, mint e lapnak is belmunkatársa igen közel áll hozzánk. Csak annyit jegyzünk meg, hogy kiállítása oly díszes, minő olcsóságához képest szinte Ehetet­len. Előfizetési ára évnegyedre egy forint. — A „szabadság, mint nép zászlaja“ szintén 48-as párti heti néplap. Kiállítása ennek is igen díszes. Szerkesztője T ó v ö 1 g y i Titus, kiadja Gresser és Koruis. Előfizetési ára évnegyedre egy forint. — .Egy kis napilap is megjelen hétfőn, Heckenast kiadásában és Á 1 d o r Imre szerkesztése mellett. Politikai szint előfizetési fölhívásában nem vallott, de Ígéri, hogy sza­badelvű lesz és reméljük is. -- Erdélyben „K elet“ czimmel szintén megindult Szász Béla szerkesztése mellett egy politikai napiba , deákpárti képviselők támogatása mellett, a szintén deákpárti „Kolozsvári közlöny“ nem kis boszuságára. Irányától eltekintve meg kell vallani, bogy az első szám ügyesen van szer­kesztve. — ügy nagyobb képes hetilap is megin­dult „O r s z á g-V i 1 á g“ czimmel Vértessy Arnold szerkesztése mellett. Szintén ismertet­tük egy régibb alkalommal. — A „ Hazánk és a külföld“ nem kü­lönben a „Heti posta“ szerkesztését Szokoly Viktor kezeiből Kazár Emil vette át. — A vidéken is élénk mozgalom nyilvá­nul a sajtóban. Sopronban, Treu­es i n b e n, Nyíregyházán szintén keletkeztek uj lapok. — Azon kritikai és szép.rodalmi lapról, melyet Szana Tamás szerkesztése mellett „Figyelő“ czimmel Aigner Lajos meg­indított, már szóltunk egy más alkalommal. — Statistikánkat, melyet csak hirte- lenében állítottunk össze, azon átalános jó kivá- nattai fejezzük be: hogy adjon a gondviselés valamennyinek szerencsés uj évet. M íí vész e t — Megjeleni Táborszky és Parsch nem­zeti zenemükereskedésében a „M osonvi g y á s Z m e n e t“ zongorára irta Liszt Ferencz. Ara 1 frt 20 kr. Ez azon mü, melynek jelentékeny tiszteletdijával Liszt Fe­rencz a tervezett Moaony i-egylet alaptőkéjét megnyitotta. Annál nagyobb sajná­lattal kell megerősítenünk ez alkalomból a hirt, hogy Orczy Félix báró a mondott egylet el­nökségétől az első választmányi ülés után visz- szalépni szándékozik. Mi tudjuk méltányolni az intendáns ur nagymérvű elfoglaltságát, de tud­juk azt is, hogy ő e társulat élén annyira szük­séges tényező, miszerint nélküle alig fog lábra állani az egylet. Ha a visszalépés csakugyan komoly szándoka az intendáns urnák, úgy kár volt elérhetlen vágyakat kelteni azok szivében, a kik nemzeti zenénk ügyének lendítéséért buzognak. A választmány első gyűlése, mint halljuk, hétfőn vagy kedden megy végbe. — A budai várszínház, mint a falra­gaszok értesítenek, újévtől kezdve csakugyan végkép a nemzeti színház jelenlegi igazgatója alá helyeztetik és addig, inig egy jó külön tár­sulatot szervezni nem sikerül, nemzeti színhá­zunk tagjai tartanak benne előadásokat külön tiszteletdijak mellett, — Székely Imre egyik nagyreményű ta­nítványa, a kitűnő tehetségű 11 éves Saphir József, mint értesültünk, január 4-én hangver­senyt fog adni a vigarda kistermében. Tech­nika- és szorgalomra nézve, a kis Saphir már is oly elöhaladást tett, mely kezeskedik hiva­tásáról. báró haramjáit, nevezetesen a „Violát“ meg akarván látogatni, az „arany sas“-tól három­szor neki indult a nemzeti színháznak, de mi­vel a szörnyű locspocsbán egy lépést tett előre, kettőt pedig visszafelé , mindaháromszor az „arany ' sas“-ban egy halbseitli előtt találta magát. Ad vocem nemzeti színház, negyedszeri hir­detés után tegnap este csakugyan előadták Augier színmüvét , Porestier Pált. Előszörre a diszmester nem készült el a har­madik felvonásbeli bútorok hamuszinü lepedői­vel, másodszorra Clersné asszonyság szürkese- lyern ruhájának fodrai maradtak fölvarratlanul, harmadszorra József főherczeg kívánt népszín­művet látni — s színházunknak jól rendezett viszonyai közt mindez figyelemre méltó aka­dály. Negyedszerre aztán mégis előkerült és sze­rencsésen meg is bukott. Augier e müvét már ismerjük a budai színpadról, mikor még ott in floribus volt Molnár György. Minthogy azonban bármely más színház szövegét derogál átvenni a nemzeti színháznak, Paulai ur három év alatt szeren­csésen visszafordította a kész magyar fordítást és a darabot már csak azért is előadni kellett, hogy Paulai ur uj fordítása kárba ne vesszen. Augier e müvének előadásához három tulajdon szükségeltetik: természetes bensőség, termé­szetes bensőség és ismét természetes bensőség. Mivel pedig e tulajdonok színészeink nagy ré­szének ismeretségével nem igen dicsekedhetnek Forestier Pált volt és — nincs. d polgár mutatvány száma. K i a a o ^ Franki Izrael ur kéretik szerkesztősé­günkkel lakását tudatni, hogy számára a lapot kiildhessük. Nemzeti szinliá'. Pest, vasárnap január 1. „A király házasadik.“ Vígjáték 3 felvonás­ban. Irta. Budavári színház. „Dalos Pista“ népszín­mű 3 teiv. Szigligetitől. Tarka J eve lek. L Szerkesztő barátom s képviselőtársam! bol- újévet kivánok neked, s boldog újév alatt ezeket értem: a nagy munkához, mit magadra vállaltál, legyen állandó egészséged, erős aka­ratod, kitartásod, ezek következtében öt, hat, tízezer, s, idővei több előfizetőd. Akarom hinni, hogy érted a nagy feladatot, mit ezélui tüzél ki, mert ismerned kell a nem­zeti süiyedést, az általános erkölcsi romlást mi az álíamlétben már-már feaésedéssé fajúit. A különböző országok koimáuyférfiai idő folytán szokásba hozták, kék könyvet, sárga könyvet, majd veres könyvet adni ki, mikben a népek elé terjesztenek, azok ámítására, oly okmányokat, miket inkább csak a magok ér­dekében nyilvánosságra liozni jónak látnak. Mi a „Magyar (Jjság- hasábjain tarka levelek­ben sorolunk fel oly dolgokat, miket a nemzet ujjáteremtésére nézve czélszerüeknek ismerünk, ha te is helyesnek tartod. A képviselőházban az ellenzék soraiból a kitünőbbek jeles szónoklatokat tartanak, a liir- apok hasábjain gyakran nagy tudománynyal kiszínezett, jeles vezérczikkek olvashatók, s folytassák azok e dicsérendő munkát továbbra is, kik ebbeli tehetséggel vannak megáldva, De járuljanak hozzá mások is; mondjuk el a tarka levelek rovatában mindazt, m.t a nemzeti jólét megalkotásához szükséges­nek látunk, s szóljunk itt mindnyájan, kik elvrokonok vagyunk. Nemcsak mi képviselők, hanem kívülünk ezren meg ezren vannak, kik az államélet temérdek baját ismerik. A ki írni, olvasni tud, nem birná-e kifejezni, fogalmazni azt, mit a hazára nézve jónak, üdvösnek is­mer, vagy ellenkezőleg károsnak tart? Félre a mulatságokkal, kártyával, csak egy cvre. A képviselők törekvését, buzgó működését c«ak akkor koronázza óhajtott süker, mikor tud­ják, hogy a háttérben az országos egész ellenz. k szazezieire tamaszkodhcitik.. — Miv6lőd.6süük szemfényvesztés, tekintsetek nyugatra, hol a népek egymás ellen kegyetlen harezokat vínak, egymást pusztítják, pedig nem tartja-e a rom­lott világ éppen az ott harezoló népeket a leg- miveltebbekuek, nem igazolja-e fölebbi állítá­somat e példátlan liarcz, t. i. hogy mivelőd'“- sünk szemfényvesztés ? A mely népek egyes kényurnak szeszélye miatt igy vérzenek’ el azokat erkölcsileg miveiteknek mondani ha­zugság, önámitás volna. Szolgáljanak c sorok csupán bevezetésül! Hogy e levelek tarkaságáról az olvasónak fo­galma lehessen, szükségesnek látom ez elsőben mintegy ujjal mutatni oda, hóimét meritem én tárgyamat (nem tudva, talán csak sejtve, mi­ből merítik mások, kik e rovatban dolgozni készek leendenek): papi uralkodás, papi nötleii- eég, hivatalnokok irtózása a bázasodástól, hiva- títlkórság, iszonyodás a munkától, az előítéle­tek, mik szerint a népesség egy tetemes, czif- rább része, a munkát szégyenli, sat. A képviselőházban az ellenzék által sokszor fel volt említve, bogy a jobboldal, a nemzetben nem bír többséggel; honnét, miként bizonyithat­ni ezt be ? úgy, ha az országszerte létező, kü­lönféle olvasóegyletek, körök tagjai e rovat­ban versenyezve, habár csak rövid levélkék­ben is kijelentik, hányán vaunak helyben, és a kornyéken a párthivek és elvbarátok. Ily lapkak vagy ezédulák a tarka levelek rovatá­ban közölve a legjobban kidolgozott vezérczik- kekkel egyenlő hatásúak lesznek. Meggyőződésem szerint valamely lap, s a benne foglalt elvek terjesztésére alig van sike­resebb mód, mint az, ha abban százan me» százán dolgoznak, abban neveiket az olvasók­kal megismertetik, ugyanis mindenikünkben megvan kisebb, nagyobb mértékben a hiúság miszerint nevünket örömest látjuk nyomtatva, s szeretjük e gyengeségünket mások előtt is nem titkolni, tehát a lapot kézről kézre szok- juk adui. Még egy tarkaság. Minap, szerkesztő barátom a„Pesti Népköz­ben a „magyar nők hivatásáról“ tartál ieioiva- _sast; e nagy fontosságú tárgy fölött nézeteimet Molnár Györgynek megbocsátjuk, hogy is­mét bomesett modorosságának kellő közepébm mert félbetegen játszotta végig szerepét; de Lendvay és Lendvayné nem sok szerencsével érvényesítették e hatásra számított modern franczia színmüvek természetszerűn megkiván- gyors menetét. Kifogástalanul csupán l'rieile Kornélia mozgott — Lea szerepében és I szerdahelyi a Beaubourghéban. Tőszomszédom, egy istenfélő újságíró egé­szen a szt. Lőrincz vasrostélyán feküdt, mikor Forestier Pál, a lelcséges ember! őrült szen­vedélyektől elkapatva nem átalkodott a bűnös Imának forró szerelmét bevallani. — Borzasztó! sóhajtott az én collegám — razziákat rendeznek fővárosunkban éjjelenkiut, de csak a zugkorcsmákban s nem egyszersmind a repertoir keretén belül is! Na ennek a collegának holnapi bírálatára majdnem olyan kiváncsi vagyok, mint arra, hogy mennyibe kerül az idén az uj esztendőm. Ezer bocsánat, szeretetre méltó olvasó, hogy csupán most és most is csupán az önzés juttatja eszembe, hogy neked boldogujesztendŐt kívánjak! Fogadd el — úgy is kevesen lesznek, akik e jó kívánatért holnap nem kívánnak semmiféle recompcnsátiót ! Egyébiránt reméljünk az uj eszteiidőbi jobb napokat a közelmúltaknál! K u k u k. lesz, és Schallern a redoute termeinek uj bér­lője nem ok nélkül Hezitálta ki Frohnert a grácziák e templomából, Ifa fővárosunk fiatal­ságát összeszámoljuk, legalább fel,e megoszlik a legkülönbözőbb bálrendezőségek között, — Féuyes Elek jeles hazai statisztikusunk, mióta tudós collegái elvitázkatlan érdemeinek elisme­rése fejében kidobják az akadémiából, unalmá­ban kiszámította, hogy fiatalságunk épen két­százezer darab papiros rendjelet szándékozik e farsang folyamán elhasználni, ide nem számityg azokat, melyekkel Festetics gróf ő excell.en- tiája fogja ez idő alatt boldogítani rendjelsovár „osztrák-magyarjait.“ (Posner Károly Lajos ur ne vegye magára intézett ezélzásnah e sorainkat.) Annál nagyobb vigaszt merít a tárczairó e kilátásból, mért társadalmi életünknek összes figyelmet érdemelhető mozzanatait aljsorbeálja ez kiUílájt a főváro;) utczáin és közterein uralgó lucsok, s igazán csodáljuk, hogy a különben szorgalmas és nfjult-nt megfigyelő i aedecker íőváro uinknak e ijevezetességére ekkorig nem ford tolt akkora figyelmet, amekkorát az meg érdemel. Bernáth Gazsi barátunk tegnap a legkomo­lyabban meglátogatott egy Budán, a Gül baba sírja körül ólálkodj dervist, s faggatni kezdette a mohamedán coniertálás módozatai iránt, mert lelkiismeretével már összeegyeztetni sehogy sem bírja, hogy a fekete tengernek ily közvetlen környezetében hitetlen gyaur egy perczig is maradhasson. Ugyancsak ő vele történt meg, hogy Eötvös dve vidéki olvasóink számára a „Szaba

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék