Magyar Ujság, 1871. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1871-01-01 / 1. szám

előadni máskorra tartom fenn, de szükséges­nek látom e levelem befejezéséül csak pár szót elmondani. A nagy természetnek bölcs alkotója min­denre, tehát a nőkre is (pedig nemcsak a ma­gyar nőkre) kiszabta a rendeltetést, mitől el­térni veszély nélkül nem lehet, nem szabad. A­helyett, hogy itt erről csak egy szóval is vi­tatkozni akarhatnék, példát hozok fel, mond­ván: gyertek ide nők, lássátok feleségemet s ta­nuljátok meg tőle, mi a nőnek (bármely nem­zetbelinek) igazi rendeltetése, mi hivatása, kötelessége van a családi kis körben, s a polgári nagy társaságban. Nézd, ez ember elég szerénytelen a maga fe­leségét dicsérni, kitüntetni mondják talán so­kan ; de hát merő álszégyenből ne szólhassak elismerőleg azon teremtésről, ki 32 év folytán szakadatlanul viseli velem együtt az élet ter­­heit, s nehéz viszontagságok között ránk mért keserűség poharát velem együtt ülite. Ha van férj, ki büszkén mutathat feleségére, s mintegy mondani látszik nézzetek: feleségem mily szép, drága, nehéz, párisi selyemruhát visel, mily hosszú uszálya van, mert ne mondhatnám én sokkal büszkébben : nézzetek, miként teljesíti feleségem a női szent kötelességeket. Szolgáljon ez kötelességszerü elismerés nyil­vánítása páratlan feleségemnek újévi ajándékul, tudván, hogy Párisból hozathatott selyemruhá­nál ránézve nagyobb becsű leend. Pesten 1870. deczember végén. Táncsics Mihály Közgazdaság. s mezőgazdaság. Időjárásunk talán száz év­ben sem oly esős egyszer, mint a múlt év foly­tán volt. Akadályozta a folytonos esőzés a mezei munkálkodást, elkezdvén a széna betakarítá­sától az őszi vetések bevégzéséig. Nem­ tudnék megmondani 18 — 20—24 hü­­velyknyi lehetett-e az összes lecsapódás, mi hazánk területére esett, ez a tudósok dolga, kik­től elvárjuk, hogy e tárgyban adatokat és tá­jékozást nyújtsanak a múlt s régmúlt évekhez viszonyítva is. Annyi bizonyos hogy sokkal több volt 12—16 hüvelyknyinél, mely meny­­nyiséget középmérvnek mondják hazánkban — a kevesebbet a síkföldre, kivált Tokaj vidékére a többecskét a hegyes vidékekre számítva. Természetes tehát, hogy hazánk termőtalaja most át meg át van ázva, mi aztán igen ked­vezőtlen kivált a nyirkos agyagos nehéz föl­deken. Természetes, hogy az igy átázott hideg földbe vetett mag nehezen csírázott, s midőn a fagy által meglepetett, t. i. a kétizben rohamo­san jött 6 —10—15 foknyi hideg által megtá­­madtatott, ezáltal sokat szenvedett s szenved most is, mert a hólepel rajta hol elolvadt, lu­­csokká vált, hol kérges foltokat képez, hol pedig teljesen hiányzik, s így ismét veszélynek teszi ki a kopasz vetéseket. Viszont kétségkívüli dolog, hogy ily nagy országban ennyi különféle talajú, vegyszékül, hajlású, fekvésű vidékeken mindig maradnak kivételek az átalános csapások alól. Kivételeseknek mondhatjuk a jó fekete ho­mokos (humus) földeket, ha nem épen oly lapá­­lyosak, hogy rajtuk a viz megállana. Nem­ jósolgatjuk tehát: minő termésünk lesz? Sőt elvárjuk s kérjük, hogy birtokos gazdaközönségünk mely erészben úgyis főkép érdekelve van s gazdasági egyleteink és társu­lataink melyek egyik fő feladata leheten evi­­dentiában tartani, termelési mozgalmainkat, lapunkat is, s igy általa a nagy közönséget, az egész hazát minél többször értesitnék. Az időjárás eddigi folyamát azonban eddigelé­ppen nem mondhatjuk kedvezőknek sem or­­szágszerte, sem a síkföld jelentékenyebb részére nézve s­óhajtanék, hogy a kereskedelmi világ, mely mostanában nagyrészt más vállalatokba s nem „búza speculatióba“ vagy épen szédelgő részvényjegyekbe fekteti pénzét , figyelembe venné ez intésünket. — A kolozsvári kereskedelmi és ipar­kamara f . hó 16-án tartott közgyűlése felira­tot határozott a minisztériumhoz, hogy a mind gyakrabban előforduló tévedések kikerülése végett, a­melyek a Kolozsvár (Klausenburg) és Gyulafehérvár (Karlsburg) német elnevezésé­ből erednek, kormányi rendelet által legyen megállapítva,hogy a hivatalos használatban mind a postáknál, mind a vasutakon Kolozsvárnak csak magyar neve forduljon elő.Most a könnyen elcserélhet­ő elnevezés következtében mind a posta-, mind a vasúti küldemények gyakran Fehérvárra tévednek Kolozsvár helyett, sőt az is megtörtént, hogy az egész küldemény oda­veszett. Egy másik határozata a gyűlésnek az volt, hogy a keleti pályaigazgatóságot kérje fel a kamara a kolozsvári pályaudvar raktárának megnagyítására, s a­míg ez megtörténhetnék, alkalmas szín építésére, a­mely a Váradról nagy mennyiségben ideszállított gabonának vé­delmet nyújtson. Az idei rész­termés következ­tében ugyanis Erdély nagy része Váradról látja el magát gabonával. Ezenkívül felkéri a ka­mara az igazgatóságot, hogy Csúcsán vagy Bánffy-Hunyadon állítson éttermet. Ennek szükségessége kiviláglik abból , hogy az út Várad és Kolozsvár közt 7—10 órát tart és az indulások mindkét pontról az étkezésre legal­kalmatlanabb időben történnek. Gazdasági ipar. A szeszes czukor­főzés mint szintén a malomipar, hazai gazdászatunk legjelentékenyebb előmozdítói volnának. Fel is virultak volna már ezek,ha kereskedelmi viszo­nyaink szorosan függő viszonyban nem volná­nak Ausztria kereskedelmével. De kivált a szeszfőzésre s czukortermelésre vetett adó­s osztrák adóztatási rendszer csak a nagyobb vál­lalatoknak engedi meg, hogy nyomor közt lé­zenghessenek, sőt a múlt év folytán ezek is te­temes csökkenést, részvénye­ik tetemes vesz­teségeket szenvedtek. Legyen elég például felemlítenünk, hogy az első magyar szeszfinomító gyártársulat részvé­nyei, melyekért a befizetett érték 500 frt. még soha sem érhette el teljes értékét s most 220 írton kél, holott némely más vállalat pár év alatt megkétszerezte tőkéjét. Hasonló sorsban részesült nálunk a malom­ipar, mely téren csak a régibb vállalatok tart­hatják fel magukat, rendkívüli erőkifejtés mel­lett. Például a „Pannónia“ gőzmalom , melynek részvényei alakultakor 4 év előtt 1000 forint befizetés után 1700—1800 frtra is felrúgtak, most 710 frton kelnek. Tetemesen alábbszállott befizetési (500 frt) értékénél a közelebb alapí­­tott malmok részvényei : Concordia (450,) Bu­dai König-féle (420), Victoria (210), Árpád (280). Szomorú jelensége ez annak, hogy a gabonanemű­ek kelendőségét még az őrlés (60 —70 százaléknyi alkalmatlan tehertől meg­szabadítás) után sem lehet eszközölnünk. Gyorsírászati statistika. A „M­agyar gyorsír­ó“ januári számában olvassuk: Hogy mérik a gyorsírók a szónokokat ? A negyvenes években országgyűlési gyorsíróink „mártás“ szerint mérték a beszédeket, és há­rom, öt vagy tíz mártásosnak nevezték a szó­nokot a szerint, a­mint beszéde folytán három-, öt­ vagy tízszer kellett bemártani a tollat. A mai gyorsírók már nem érik be az ilyen töké­letlen mértékkel, hanem a szót sőt szótagot ve­szik a mérés egységéül, így számszeres képet nyernek a szónok sebességéről. Egy e czélra készített összehasonlításból a következő adatok­hoz jutottunk. Eötvös József b. a törvényható­ságok rendezése fölött f. é. jus 10-én 38 per­czig tartott beszédében 3012 szót mondott, s igy perczenkint átlag 70 szót ejtett. Deák Fe­­rencz a közös hadügyminiszter hitelművelete tárgyában november 23-án 19 perczig tartott beszéde 1646 szóból állt s igy perczenkint átlag 86 és fél szót ejtett. Lónyay Menyhért a képviselőházban mondott búcsúbeszéde 115 perczig tartott, pontos számítás szerint ösz­­szesen 10,660 s igy átlag perczenként 92 és fél szót mondott. Kerkapoly Károly az indemnity kérdésében — szokottnál lassab­ban szólva — 20 percz alatt 1956 szót, s igy perczenként átlag 93 szót ejtett. E szerint 79, 86 és fél, 92 és fél és 93- b, Eötvös, Deák, Lónyay és Kerkapoly előadási sebességének számbeli kifejezései. Megjegyzendő , hogy a helyeslés, zaj stb. által okozott, néha perczekig tartó megszakítások ideje nem vonatott le az egész beszéd időtartamából, s így a perczen­ként ejthető szók mindegyik említett szónoknál tetemesen nagyobb a felsorolt sebességi szá­moknál. . A corps legislatif gyorsírói 1865-ben ha­sonló számítást készítettek ; ők a Moniteur egy sorát vették egységül. E szerint két percznyi rögtönzés 30 sort tölt meg a Moniteurben, de akárhány szónok ugyanazon idő alatt 40 sor­nyit beszél. Az akkori franczia törvényhozó­test leggyorsabb szónokai voltak Dupin, Rou­­her és Thiers, leglassabban Simon szólt. Dupin rendesen több szóval szokta volt megelőzni a gyorsírót, 22 sornyit beszélt egy percz alatt, Roucher majdnem ugyanannyit, Thiers 17, Si­mon csak 12 sornyit.­­ Az angol és franczia gyorsírók szók számában is kifejezik a szóno­kok sebességét, s ekkor számaik nagyobbak a magyar szónokok sebességi számánál. Ha azon­ban tekintetbe veszszük, hogy az angol és fran­czia szók hányszorta rövidebbek a magyar szóknál, hogy a franczia vagy angol szó átla­gosan alig tehető többre egy és fél szótagnál, mig a magyar egyre-másra csaknem 3 szótagnak vehető , akkor szótagokban kifejezve körülbe­lül ugyanazon tehetségi számokat találjuk a különböző nemzetek hasongyorsaságú szóno­kainál. A ,,M. Gyorsíró“ ugyanezen számában tár­gyalja a gyorsírás viszonyát a törvénykezés­hez, továbbá a gyorsírás paedagogiai oldalát és Markovits gyorsírásának bírálatát e szavak­kal végzi: „Magyar gyorsirás-e az olyan, mely egész sereg magyar szót nem képes kiírni ? Helyes gyorsírás-e az olyan, mely annyi téve­désnek kiteszi az olvasót? Tanácsos-e középta­nodáinkban behozni oly gyorsírást, mely foly­vást sérti a magyar nyelv szabályait és szelle­mét ? Oly kérdések ezek, melyekre csak is ta­gadó lehet a felelet, és kétségtelen, hogy mi­helyt az illetékes tanférfiak e kérdéseket ma­guknak fölvetik, csakhamar be fog következni Markovits gyorsírásának elitélése. Pesti áru és értéktőzsde decz. 31-én Gabona árak Mérő fontokb Ára vmázsá» k UK a bánsági , . 84 5.55—5.65 r. » • 86 5.85 -5.95 „ tiszai . .­­ 84 5.61 —5.70 88 5.9­­6 -­ pesti . . 84 5.60— 5.70 83 59 -6 -Kétszeres .... 78-793.80 -3.85 Rozs .......................68-702.95 — 3.45 Árpa serfözésre . . .68 — 702.85 -2.95 ,, etetésre . 66-682 39-2.4 Zab....................................43-454.02 - 4 10 Kukoricza bánsági . . _ -Bab uj............................._ ___• w. Köles............................. 85 2,66­2 75 Repcze ,.*•*. 80#___,____ „ báns­gi. . . ._ # iLabermig magyar . .. .82-„ franczia . . . 100 36,­ 37 „ olasz 100 -------— „ vöörös stájer . 100 32----­Repcze olaj nye s . . 100 32------32 „ finomított . 100 32 =-. 3 Lenolaj ........................ 100 27=.=2­8 Visznó zsir városi . . 100 38 =-39 „ vidéki . . 100 38.- 3­ Szalonna vidéki . . 100 3).-.32­„ helybeli . . 100 37.= -„ füstölt . . . 109 40 — Fagygyu ... 1u0 32.-33 Aszaltszilva . . . . 190 11== 11 Szilvasz uj .... 100 11.=—12 Dió debreczeni . . . 10­0 11.-12­ Gubacs (suska) m. I. . 100 14—14. „ „ HL • 100 11.50- 12 Hamuzs. magy. fehér . 1­0 11.-20.­ii ii kékes . 90 16-16 „ erdélyi fehér. k­ió =.--------­Borkő I. r. term. fehér . 100 28=.30= „ II. r. tenyx. fehér . 100 27=28 Méz sejtes 100 27=28 = Viasz rozsnyói 109 104.­108 „ bánsági . . . 100 1 — — - — Szesz régi mód . . 101 50 50 „ ujmód sz. . . . 20 46.1 45 Lisztnemüek dara A. 100 16 -„ dara B. 108 16 — „ királyliszt 0 100 5 40 „ montliszt 1 100 15 -„ montliszt 2 100 14.4­ „ zsemlyeliszt 3 100 13 40 1 „ zsemlyeliszt 4 100 12 40 „ fehérliszt. 5 lo * 11 60 1 „ középliszt 6 100 9 46 „ feketeliszt 7 19­­7 6­ ,, apró korpa 8 100 2 70 1 „ vastag korpa 9 100 2 — 100 Befi­zetett Magyar íkpapiro a Magyar v. kat. 1 o. é. (300 fr) ezüstb. Magyar jutalmi sorsjog Magy. földteherm. Erdélyi földteherm. Szőllő dézsma váltság Egységes áll. bankj. 5°, ~lgys. államad. ezüstbe jan.-jul. 5% egység. államad. apr.­­oct. 5% 1864-ki 100 100 1315 150 210 300 300 80 200 200 200 200­ 200 80 8 f. sz. 80 60 50 100 200 40 200 500 500 80 8­ 200 40 83 100 30 40 500 500 500 500 Biztosítások. , m. ált. biztosító társ. Pesti biztositó­ intézet Unió viszontbizt. bank Nemzeti bizt. bank . Vasutak. Pécs-barcsi Pesti közúti Budai . . Alföldi . . Észak-keleti Magy. keleti Bank részvények Angol-magyar bank Bánáti keresk.és iparbank­ Magyar ált. hitelbank Pranezia-magyar bank Magyar jelzálogbank . Pozsonyi hitelbank . . . iparbank . . Pesti népbank . . . Budai keresk. bank Pesti keres­ked. bank Pesti iparbank . . . Debreczeni keresk. bank Temesv. keresk. és jel­zálog kit. bank . Erdélyországi bank Takarékpénztári részvények. Ó-­budai................... Budai........................ Pesti hazai első , ■ • Pest-budai . . . Pest-Terézvárosi , Ujpest . . . Ferencz­i Józsefvváros Malmok.­­Árpád malom .... Aradi gőzmalom . . . Blum féle-js rézm­al­óra Couporii­ malom Miskolczi malom . Árfolyam Pénzt Áru­­ 10 3 103.50. 66 66.-. 76.75 77.26. 74.75 75.50. 72 7573... o 56.50 . 57. 65.50 66.­65.50 66­­, s 92.50. 93.- . 104.50.1­05.50. 113.-.114.-. 710.-.715.-. . 95—.100.-. . 285-.290.-. 258. _.262 240. -.245 -157 -.159.-285.-286 -110 -12.-. 167.701­8.-. 156 50157.50. 85 75 86.25­7 11­0 7° 50. 82 50 83 — 63 75 64.- . —• --.--36!—.31.-! 165 --08. —. 675.-­678.-. 360.--370—. -.-. 75.-. 80.-. 15550.156.—. 45 50. 46.-. 44.-45­.-.’ 780.-.190. —. 190!—fisíoo!-! 450.— .160.-. — • Befi­zetett 500 100 200 200 1000 500 300 500 500 100 200 1000 500 200 200 200 200 500 200 200 200 200 210 200 200 &2u 260 200 200 200 61 200 200 200 200 200 Királymalom . Lujza „ . . Molnár és sütömalom Szarvasi malom . . Unió malom . . . Victoria „ . . . Hengermalom 1-ső budapesti malom Budai gyártelep . . Felföldi József malom Pannónia malom 1Oü 500 l2ü 20t 50« b0o 10G 200 200 200 100 100 150 I. magyar serföződe Királyserfözöde . Hajózálog társ. . Sertéshizlaló . . Deutsch nyomda Pesti nyomda .... JElső magy. gőzhajótéra Gép­hordógyár . . Flóra gyertya gyár Gschwindtfél gyár .­­Kereskedelmi épülés Gyógyszerészeti társ. Fonószvár . . Almoznia . . Bőrgyár , . . . JL. m. vontató Lloyd Losonczi posztógyár |l. m.gépgyár . . Mátrai Kux . . . Budapesti kézműzeti r­­eti szekrény-gyár . Társaskocsi részv. társ i. m. Petroleumtinomi Gyógytelep. . . . t r. Murányi bánya . Salgó-tarjáni bánya Pest-Fiumei hajóépítő Soda- és vegy-árugyár Spodium . . . t . i. magy. szeszfinomitó Újpesti . . .­­Alagút............................. [Magyar-svájczi ipargyá­rai sz­ky gyufagyár , Sze­t Endrei téglagyár Záloglevelek. 5‰/,V. nagy. földhitelint 5% jövedékjegy . . . Kereskedelmi bank . . Elsőbbségi kötvé­nyek. Lánczhidtársulati . . Miskolczi malom . . Losonczi posztógyár Budapesti gőzmalom . Árfolyam pénzt Áru 415 425 126. _ 130 • 67.-170.- • 1 --270. 296!— . 210 -215. 830 840. -460.-. 470 . 65. 66.-. 665 -1. 575 575 580 73­­75 -. --. i 22 . 217 210, 80" 82'. .’. 172-176!-445. 455.-. '31 132!-.' _ A --.--. 9° — - 1 34. 135.'—-' 10—. 11.-. ·• •120. —. * c 500— . 2«— . g 6 OO— £ 106, — .108. j — ,=sr, ~ C — c 220. .240.-. * * • » *“• P 96. y/--- ö — .-­• V * * S - s S s 88.50 89. . £ 2 50 83 -. £ 88.-. 88 25 M V B B< G' 99. —. 4L G' — . .— H­J - Vi 137 138 | Bank­számla 4 31 |a 4 n H Pénznemek. Reczéa arany . . . Napoleondör .... Porosz pénztári utalvány Ezüst ..... Váltók. Augsburg 100 d. n. f. . M. Frankfurt 100 d. n. f. Hamburg 100 f. m. b. London 10 ft, st. . . Mailand 100 1. . . Paris 100 fr. . . . |Bukarest 100 p. . . Bécs........................ 10150. |st 3.50 91 25 124 — 5.90 9.99 1­83.71 122— Államadósság. (100 frtos) Egységes államp. j. máj. 5°j0 kam. IC 4. 104. 91.75 124 25 ha. hl Nem hivatalosan jegyzett értékek. is* rQ Árfolyam [pénzb. j­árub. gyar 128 80 »12 125 130 152 112 174 118 60 105 115 176 120 61 106 40 42 mészgyár 12 210­ 75 75 55 211 80 |ugyanaz feb. aug. Ugyanaz jan. jul. 5 . Ugyanaz apr. okt. 5 „ „ visszaf.(2­5)5% Il839-ki sorsj. kölcsön . . 1854-ki 250 frtos 4° 10 sorsj. Il860-ki 500 „ 5„ „ 1860-ki 100 ftos 5, „ 1864-ki 100 ft..................... Comos jöved. jegyek 42­­. . . ■ Államjavakra szóló 120 frtos zálog, levelek (469) 5% esüstbec­földteherm­entesitési kötvények. Erdélyi........................ l'Temesi....................................... az 1867-ki kisors. jegyzettel 5­0­“ ....... Magyarországi. ... „ „az 1867-ki kisors. jegyzettel 5°i0 . . . Ej kölcsönök. Galiczia orsz.adós. 1866-ból vissza­fizetendő 7°l0........................ Magyar vasúti kölcsön 120 fttal o. o. (300 ft-es................... Bank részvények. Ált. földipar bank . . Anglo-austriai bank 200 ftos r. (20 ft st.) 15 frt........................ Anglo-hungarian bank 200 frtos r. (20 ft. st.) 40°L . Osztrák földhitelnt. 200 frtos r (500 fre ezüstb.) 40% Kér. és ipar-hitelint. .... Által. magy. hitelintézet 260 r 40% befizetéssel.................................... A.austriai egcomptebank 500 ftos r. Csehorsz. escomptelek 200 frt 50% befizetéssel .................... jMorva escomptelek 200 frtos Szíriai „ »•­ Franco austriai bank 200 ftos r. hungarian „ „ „ 25' befizetéssel. .... 1 Csátrák nemzeti bank Bécsi bank 20') fr) 40 ja Bécsi bankegylet 200 frt á!,% 56 50 56 45 65 65 6&.40 1238—. 1237 50 83 50 92 35 1104 50 Ilii. 30 24.00 112 L. 7­5 58.50 56 55 65.75 65 10 1239". 238.60 89. 92.50 105 013 50 25 50 121 25 75.25 75 74 25 76.75 76. . 75.50 75 50 74 75 77.25 76.50, 1103 25 67 75. 1193.50. 77 50 1246 70 82 50. 1885.1 103. 0 68.25. |194 . 78.50 [246 90 83 -1 890 -. |235—. 96. -. 6350. 1?29 -200—| 240—. 96-50. 64-. 731— 207.-.' Vasutak és gőzösök, Iklföld-fiume v. p. 200 frt p. é. 171. 1. Dunagőzhajóza­t. 5 SO ft. p.é. 593 (Erzsébet á. p. 200 frt. p. p. 193 Ferdinánd éjszaki v. p. lOi­O frt p., p. . ....... 22­5 2018 [Ferencz József v. p. 200 frt. o- é. e. 188.20 Pécs-barcsi v. p. 200 frt. o.­­ e. L.8 Gácsorsz. K. Lajos v. p. 200­ ft. p.... 233.25 Kassa-oderbergi vasp. .­­ . . 91. Lembe­rg-csernoviczi jássy v . 200 ft. o. é. e..........................188. Austriai Lloyd haj.­t. 500 frt. p. p 315.­­Rudolf v. p. 200 frt. o. é. e. . 161.75 Erdélyi v. p. 200 „ * „ . ^ Állam „ 200 frt p. p. . . 373 50 Déli v. p. 200 frt o. é. ... 179 6 ) Tiszai v. p. 138 frt. p. p. 70#|t feef 224. Magy.-éjsz.-kel. v. p. 200 frt. o.é 57 — Magy.-keleti v. p. 200 frt. o. é . 85 75 Budapest lánczhid 500 frt. p. p.­­■= Elsőbbségi kötvények. Alf.-fiumei v. p. z«a) frt- p. p. 4­1. Dunagözhajó. t. 100 frt p. p Erzsébet pálya 5° „100 p. p. Ugyanaz o. é. e. . . . Ugyanaz 1862 kibocs. Ford éjsz. 100 frt­ p. p. . „ „ 100 frt. o. é. . „ „ 100 frt. o. o. . Ferencz­ József r. p. 5°­, e. Pécs-barcsi 50­„ e. Gácsorsz.- Lajos p. 401, e. » n n 11- —e Lemberg-czernoviczi p. 360 ft. o.é 1 kib. 5 j, e................... Ugyanaz 11. , 5. . . n ül. I» 5„ „ . Ausztr. Lloyd 100 frt. p. p. . Rudolf v. p. 100 frt. o. é. 5% e Erdélyi v. p. 200 frt o. o. 4B­0 e Államv. a. 500 franc. . 1867. kiz. . |Déli v .p............................ • «1. 1849. . . , 1870-74 • . 1875- 76. 1877.78. . Tiszai v. p. 100 frt. . . |Magy kel. v. pt . . . 83.­93 -92. _ 99 50. 9 | 50 8650 |104 50. 93.80 88 50. 1101 5­. 98 75 77.75 87.75. 86.50. 89 56[ 86.75 1 134— 131. 113 50 89 39 123150 83 _ 2052 189 _ 159— 123 92.50 188.50 320.­­|162.50 165 59. ?79 50 '179.8 1. 225 -'5 167.50 86 88.25 r=r. — 93 2. 92 50 100 . 91. - 87.50 104. - 94.- 89 2 102 50 99 — 78.25 83 86,75 90.~ 87 - 135 . 132 119 75 89 51. 232 25 83 27 Sorsjegyek. Hitelintézet |Clary . . . Dunagőzh. t. Kegle viel« IBudai. . . ' álffy Halra 1st. Généi • 100 1161.25 49. Frts 31, _ 100 „| *4 . 10 , 404B 49 14. 28 2 50 ST 27 161 76 33 -86 - 16- 20- '650 19- 2 ’ , MAGYAR ÚJSÁG 1871. 1-ső SZÁM. Utolsó posta. A mint a poser,­ „Ostd. Ztg.” jelenti, Éjszak-Németországban a lan­dwell­i zász­lóaljaknál az összes hadsegéd­­állomá­sok eltöröltetnek s a hadsegédek kivé­tel nélkül a tartalék zászlóaljakhoz fog­nak beosztatni. Állomásaikat a land­­wehr zászlóaljaknál a tiszti szolgálatot végező­ őrmesterek fogják végezni. A pótcsapatok behívására vonatkozólag az említett lap azt írja, hogy legelsőben is az első s részben a második osztály­beliek, a­mennyiben ez utóbbiak a hely­őrségi szolgálatokra képeseknek talál­tatnának, egészen 1867 ik éviek fognak behivatni. Ezeken kivül az összes hely­őrségi kötelezettek, úgyszintén a fél aggastyánok is behivatnak ; ellenben kivételnek azok, kik a mostani háború­ban résztvettek már s mint helyőrségi kötelezettek lettek elbocsájtva. A mint belga lapok hírképen jelen­tik, Kératry legközelebb a bretagne-i hadsereg főparancsnokságát ismét át­­veendi s Marivault tábornok, a conlie-i tábor jelenlegi parancsnoka, ő alá fog helyeztetni. Más hírek szerint Kératry­nak szándéka Párisba jutni, hogy a kor­mányt a dolgok állásáról fölvilágosítsa. A­mint a „Daily News“ Dieppe-ből értesül, a „Times“ azon tudósítása, hogy Dieppe a poroszoknak nem fizetett sem­mi sarezot s hogy a város mellett egy lábánál fogva fölakasztott kiszúrt sze­mű dzsidást találtak, valótlanok, ennek következtében Dieppé­ben az angolok ellen nagy gyűlölet uralkodik. Ha egy kis angol ágyunaszád nem horgonyozna a kikötőben, egy angol család sem érez­hetné magát biztonságban. A 27-én Montoire­s Chartresnél folyt ütközet némi felvilágosítást nyújt a két hadviselő hadseregek helyzetéről. Mon­toire­s Chartres Vendômetól délnyugat­­ra a Loire mellett feküsznek. Chanzy seregének jobb szárnya Chartres vagy Chateau du Loire-ig nyúlik, míg a fran­­cziák többi része éjszakaak a Bray folyó hosszában van fölállítva, keletről le Marist veszi körül. A poroszok úgy lát­szik, a Chateaudun-Chateau Renault vo­nalt tartják megszállva s innen Toursig a folyamon való átjárást figyelemmel kisé­rik. Az ütközetben részt vett csapatok a 10-ik éjszaknémeti hadtesthez tartoztak, mely Cloye vagy Fretevaltól a balszár­nyat képezé, míg a mecklenburgi her­­czeg hadteste éjszaknak Bonnevalig volt fölállítva. A montoire­i meglepetést nyil­ván egy nagyobb támadás fogja követni. T­á­viratok. Havre, decz. 30. (érkezett 1 óra 40 perczkor.) A porosz hadállások Roselle Dousal és Chateau Robert magaslatokon Londe- erdőben ma 6 órai harcz után teljes sikerrel bevetettek. Vesztesé­geink csekélyek. Bordeaux, decz. 30. Bizonyos gyanánt állítják, hogy 1500 porosz hét­főn Bapaume­ba vonult. — Szerdán 6000 porosz Peronne és Douai felé vo­nult. — Franczia földmivesek állítják, hogy a poroszok hangosan nyilatkoznak, miszerint már belefáradtak a háborúba. — Issodun kerületben léghajó szállt alá. Bizonyosként állítják, hogy egy Belfort ellen intézett újabb rohamtámadás múlt szombaton visszavezetett. A poroszok 1400 embert vesztettek. 21-én 50 szekér sebesült szállíttatott Chelenoisba, majd­nem valamennyi megfagyott. Madrid, decz. 30. Amadeo her­­czeg délben Carthagenában szállt partra. Madrid és a tartományok nyugodtak.­­ A polgári kormányzó egy re^» a fegyverek beszól­gáltatását • pa­ran, meg a feloszlatott zászlóaljak és­­ ezek részéről.A 'fegyvereket mindn jan még a zárhatáridő lejárta előtt sz­gáltatták be,' este megkezdődnek a ha­motozások­.' Beríp­i, ' decz. 31. Hivatalos A 1- b­e­r j,decz. 30. 28 án Pestei alezredes egy 3 gyalog és 3 lovasszázadból ala­kított száguldó csapattal megvert 3 zászlóalj mozgó nemzetőrt, elfoglalt 3 zászlót, elfogott 10 tisztet és 230 köz­katonát. Részünkről a veszteség 6 se­besült. Versailles, decz. 30. Az elfoglalt Mont Avron-n nagy tüzérségi és lőszer­­készletek találtattak, és 2 beszegezett 24 fontos. A 2 század egész Rosny fa­luig nyomult előre. Veszteségünk egy sebesült. Paumttet, decz. 31. Újabb német csapatok érkeztek Belfort elé. — Tres­­kow tábornok 24 én kémszemléjéb­en Delle-be érkezett. — Grandvivarsnál német részről sánczok emeltettek. Madrid, decz. 30. Prim marsall sebeiben meghalt. Távirati tudósítás a bé­csi börzéről, decz. 31-én (Esti zárlat.) Hi­telintézeti részvény 246.—. Északi vas pálya 205.-------Államvaspálya 378.— Lombard 179.70 — 1860-ki sorsjegy 92.40. — 1864-ki sorsjegy 113.30.— Na­poleond’or 996.— — Magyar hitelrész­vény 82. —. — Galicziai 238.-----------An­gol osztrák 192.—. — Franco 96.— Tramvay 168.— Angol-magyar .—. ■Kft Hass, alkoss, gyar­apits a haza ! fényre derül A „Népszava“ határozott szabadelvű politikai és társadalmi hetilap újévvel IV-ik évfolyamába lép. A „Népszava“ a nép atyjának Kossuth Lajo­snak magasztos nézeteit s politikai elvhűsé­­gét tekintve irányadóul : a tiszta de­mokratikus eszméknek legbuzgóbb apostola; hit őre és védője a nép jogai­nak; zászlóvivője a népszabadságnak, népuralomnak; tolmácsolója a nép érzel­meinek és panaszainak; úttörője a közművelődésnek; előmozdítója a nép­jólétnek; rendithetlen harczosa kedves hazánk függetlenségének. Előfizetési ára: Évnegyedre . . . 1 frt 50 kr. Félévre . . . . 3 „ — „ Kiadóhivatal : Pest városháztér 6. sz. Gyűjtőknek minden­­ előfizető után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Felelős szerkesztő : Mészá­rs-Hevessy Aurólia. Főszerkesztő és kiadótulajdonos : Mészáros Károly. Felelős szerkesztő Helfy IgnáC.

Next