Magyar Ujság, 1871. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1871-01-01 / 1. szám
előadni máskorra tartom fenn, de szükségesnek látom e levelem befejezéséül csak pár szót elmondani. A nagy természetnek bölcs alkotója mindenre, tehát a nőkre is (pedig nemcsak a magyar nőkre) kiszabta a rendeltetést, mitől eltérni veszély nélkül nem lehet, nem szabad. Ahelyett, hogy itt erről csak egy szóval is vitatkozni akarhatnék, példát hozok fel, mondván: gyertek ide nők, lássátok feleségemet s tanuljátok meg tőle, mi a nőnek (bármely nemzetbelinek) igazi rendeltetése, mi hivatása, kötelessége van a családi kis körben, s a polgári nagy társaságban. Nézd, ez ember elég szerénytelen a maga feleségét dicsérni, kitüntetni mondják talán sokan ; de hát merő álszégyenből ne szólhassak elismerőleg azon teremtésről, ki 32 év folytán szakadatlanul viseli velem együtt az élet terheit, s nehéz viszontagságok között ránk mért keserűség poharát velem együtt ülite. Ha van férj, ki büszkén mutathat feleségére, s mintegy mondani látszik nézzetek: feleségem mily szép, drága, nehéz, párisi selyemruhát visel, mily hosszú uszálya van, mert ne mondhatnám én sokkal büszkébben : nézzetek, miként teljesíti feleségem a női szent kötelességeket. Szolgáljon ez kötelességszerü elismerés nyilvánítása páratlan feleségemnek újévi ajándékul, tudván, hogy Párisból hozathatott selyemruhánál ránézve nagyobb becsű leend. Pesten 1870. deczember végén. Táncsics Mihály Közgazdaság. s mezőgazdaság. Időjárásunk talán száz évben sem oly esős egyszer, mint a múlt év folytán volt. Akadályozta a folytonos esőzés a mezei munkálkodást, elkezdvén a széna betakarításától az őszi vetések bevégzéséig. Nem tudnék megmondani 18 — 20—24 hüvelyknyi lehetett-e az összes lecsapódás, mi hazánk területére esett, ez a tudósok dolga, kiktől elvárjuk, hogy e tárgyban adatokat és tájékozást nyújtsanak a múlt s régmúlt évekhez viszonyítva is. Annyi bizonyos hogy sokkal több volt 12—16 hüvelyknyinél, mely menynyiséget középmérvnek mondják hazánkban — a kevesebbet a síkföldre, kivált Tokaj vidékére a többecskét a hegyes vidékekre számítva. Természetes tehát, hogy hazánk termőtalaja most át meg át van ázva, mi aztán igen kedvezőtlen kivált a nyirkos agyagos nehéz földeken. Természetes, hogy az igy átázott hideg földbe vetett mag nehezen csírázott, s midőn a fagy által meglepetett, t. i. a kétizben rohamosan jött 6 —10—15 foknyi hideg által megtámadtatott, ezáltal sokat szenvedett s szenved most is, mert a hólepel rajta hol elolvadt, lucsokká vált, hol kérges foltokat képez, hol pedig teljesen hiányzik, s így ismét veszélynek teszi ki a kopasz vetéseket. Viszont kétségkívüli dolog, hogy ily nagy országban ennyi különféle talajú, vegyszékül, hajlású, fekvésű vidékeken mindig maradnak kivételek az átalános csapások alól. Kivételeseknek mondhatjuk a jó fekete homokos (humus) földeket, ha nem épen oly lapályosak, hogy rajtuk a viz megállana. Nem jósolgatjuk tehát: minő termésünk lesz? Sőt elvárjuk s kérjük, hogy birtokos gazdaközönségünk mely erészben úgyis főkép érdekelve van s gazdasági egyleteink és társulataink melyek egyik fő feladata leheten evidentiában tartani, termelési mozgalmainkat, lapunkat is, s igy általa a nagy közönséget, az egész hazát minél többször értesitnék. Az időjárás eddigi folyamát azonban eddigeléppen nem mondhatjuk kedvezőknek sem országszerte, sem a síkföld jelentékenyebb részére nézve sóhajtanék, hogy a kereskedelmi világ, mely mostanában nagyrészt más vállalatokba s nem „búza speculatióba“ vagy épen szédelgő részvényjegyekbe fekteti pénzét , figyelembe venné ez intésünket. — A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara f . hó 16-án tartott közgyűlése feliratot határozott a minisztériumhoz, hogy a mind gyakrabban előforduló tévedések kikerülése végett, amelyek a Kolozsvár (Klausenburg) és Gyulafehérvár (Karlsburg) német elnevezéséből erednek, kormányi rendelet által legyen megállapítva,hogy a hivatalos használatban mind a postáknál, mind a vasutakon Kolozsvárnak csak magyar neve forduljon elő.Most a könnyen elcserélhető elnevezés következtében mind a posta-, mind a vasúti küldemények gyakran Fehérvárra tévednek Kolozsvár helyett, sőt az is megtörtént, hogy az egész küldemény odaveszett. Egy másik határozata a gyűlésnek az volt, hogy a keleti pályaigazgatóságot kérje fel a kamara a kolozsvári pályaudvar raktárának megnagyítására, s amíg ez megtörténhetnék, alkalmas szín építésére, amely a Váradról nagy mennyiségben ideszállított gabonának védelmet nyújtson. Az idei résztermés következtében ugyanis Erdély nagy része Váradról látja el magát gabonával. Ezenkívül felkéri a kamara az igazgatóságot, hogy Csúcsán vagy Bánffy-Hunyadon állítson éttermet. Ennek szükségessége kiviláglik abból , hogy az út Várad és Kolozsvár közt 7—10 órát tart és az indulások mindkét pontról az étkezésre legalkalmatlanabb időben történnek. Gazdasági ipar. A szeszes czukorfőzés mint szintén a malomipar, hazai gazdászatunk legjelentékenyebb előmozdítói volnának. Fel is virultak volna már ezek,ha kereskedelmi viszonyaink szorosan függő viszonyban nem volnának Ausztria kereskedelmével. De kivált a szeszfőzésre s czukortermelésre vetett adós osztrák adóztatási rendszer csak a nagyobb vállalatoknak engedi meg, hogy nyomor közt lézenghessenek, sőt a múlt év folytán ezek is tetemes csökkenést, részvényeik tetemes veszteségeket szenvedtek. Legyen elég például felemlítenünk, hogy az első magyar szeszfinomító gyártársulat részvényei, melyekért a befizetett érték 500 frt. még soha sem érhette el teljes értékét s most 220 írton kél, holott némely más vállalat pár év alatt megkétszerezte tőkéjét. Hasonló sorsban részesült nálunk a malomipar, mely téren csak a régibb vállalatok tarthatják fel magukat, rendkívüli erőkifejtés mellett. Például a „Pannónia“ gőzmalom , melynek részvényei alakultakor 4 év előtt 1000 forint befizetés után 1700—1800 frtra is felrúgtak, most 710 frton kelnek. Tetemesen alábbszállott befizetési (500 frt) értékénél a közelebb alapított malmok részvényei : Concordia (450,) Budai König-féle (420), Victoria (210), Árpád (280). Szomorú jelensége ez annak, hogy a gabonaneműek kelendőségét még az őrlés (60 —70 százaléknyi alkalmatlan tehertől megszabadítás) után sem lehet eszközölnünk. Gyorsírászati statistika. A „Magyar gyorsíró“ januári számában olvassuk: Hogy mérik a gyorsírók a szónokokat ? A negyvenes években országgyűlési gyorsíróink „mártás“ szerint mérték a beszédeket, és három, öt vagy tíz mártásosnak nevezték a szónokot a szerint, amint beszéde folytán három-, öt vagy tízszer kellett bemártani a tollat. A mai gyorsírók már nem érik be az ilyen tökéletlen mértékkel, hanem a szót sőt szótagot veszik a mérés egységéül, így számszeres képet nyernek a szónok sebességéről. Egy e czélra készített összehasonlításból a következő adatokhoz jutottunk. Eötvös József b. a törvényhatóságok rendezése fölött f. é. jus 10-én 38 perczig tartott beszédében 3012 szót mondott, s igy perczenkint átlag 70 szót ejtett. Deák Ferencz a közös hadügyminiszter hitelművelete tárgyában november 23-án 19 perczig tartott beszéde 1646 szóból állt s igy perczenkint átlag 86 és fél szót ejtett. Lónyay Menyhért a képviselőházban mondott búcsúbeszéde 115 perczig tartott, pontos számítás szerint öszszesen 10,660 s igy átlag perczenként 92 és fél szót mondott. Kerkapoly Károly az indemnity kérdésében — szokottnál lassabban szólva — 20 percz alatt 1956 szót, s igy perczenként átlag 93 szót ejtett. E szerint 79, 86 és fél, 92 és fél és 93- b, Eötvös, Deák, Lónyay és Kerkapoly előadási sebességének számbeli kifejezései. Megjegyzendő , hogy a helyeslés, zaj stb. által okozott, néha perczekig tartó megszakítások ideje nem vonatott le az egész beszéd időtartamából, s így a perczenként ejthető szók mindegyik említett szónoknál tetemesen nagyobb a felsorolt sebességi számoknál. . A corps legislatif gyorsírói 1865-ben hasonló számítást készítettek ; ők a Moniteur egy sorát vették egységül. E szerint két percznyi rögtönzés 30 sort tölt meg a Moniteurben, de akárhány szónok ugyanazon idő alatt 40 sornyit beszél. Az akkori franczia törvényhozótest leggyorsabb szónokai voltak Dupin, Rouher és Thiers, leglassabban Simon szólt. Dupin rendesen több szóval szokta volt megelőzni a gyorsírót, 22 sornyit beszélt egy percz alatt, Roucher majdnem ugyanannyit, Thiers 17, Simon csak 12 sornyit. Az angol és franczia gyorsírók szók számában is kifejezik a szónokok sebességét, s ekkor számaik nagyobbak a magyar szónokok sebességi számánál. Ha azonban tekintetbe veszszük, hogy az angol és franczia szók hányszorta rövidebbek a magyar szóknál, hogy a franczia vagy angol szó átlagosan alig tehető többre egy és fél szótagnál, mig a magyar egyre-másra csaknem 3 szótagnak vehető , akkor szótagokban kifejezve körülbelül ugyanazon tehetségi számokat találjuk a különböző nemzetek hasongyorsaságú szónokainál. A ,,M. Gyorsíró“ ugyanezen számában tárgyalja a gyorsírás viszonyát a törvénykezéshez, továbbá a gyorsírás paedagogiai oldalát és Markovits gyorsírásának bírálatát e szavakkal végzi: „Magyar gyorsirás-e az olyan, mely egész sereg magyar szót nem képes kiírni ? Helyes gyorsírás-e az olyan, mely annyi tévedésnek kiteszi az olvasót? Tanácsos-e középtanodáinkban behozni oly gyorsírást, mely folyvást sérti a magyar nyelv szabályait és szellemét ? Oly kérdések ezek, melyekre csak is tagadó lehet a felelet, és kétségtelen, hogy mihelyt az illetékes tanférfiak e kérdéseket maguknak fölvetik, csakhamar be fog következni Markovits gyorsírásának elitélése. Pesti áru és értéktőzsde decz. 31-én Gabona árak Mérő fontokb Ára vmázsá» k UK a bánsági , . 84 5.55—5.65 r. » • 86 5.85 -5.95 „ tiszai . . 84 5.61 —5.70 88 5.96 - pesti . . 84 5.60— 5.70 83 59 -6 -Kétszeres .... 78-793.80 -3.85 Rozs .......................68-702.95 — 3.45 Árpa serfözésre . . .68 — 702.85 -2.95 ,, etetésre . 66-682 39-2.4 Zab....................................43-454.02 - 4 10 Kukoricza bánsági . . _ -Bab uj............................._ ___• w. Köles............................. 85 2,662 75 Repcze ,.*•*. 80#___,____ „ bánsgi. . . ._ # iLabermig magyar . .. .82-„ franczia . . . 100 36, 37 „ olasz 100 -------— „ vöörös stájer . 100 32----Repcze olaj nye s . . 100 32------32 „ finomított . 100 32 =-. 3 Lenolaj ........................ 100 27=.=28 Visznó zsir városi . . 100 38 =-39 „ vidéki . . 100 38.- 3 Szalonna vidéki . . 100 3).-.32„ helybeli . . 100 37.= -„ füstölt . . . 109 40 — Fagygyu ... 1u0 32.-33 Aszaltszilva . . . . 190 11== 11 Szilvasz uj .... 100 11.=—12 Dió debreczeni . . . 100 11.-12 Gubacs (suska) m. I. . 100 14—14. „ „ HL • 100 11.50- 12 Hamuzs. magy. fehér . 10 11.-20.ii ii kékes . 90 16-16 „ erdélyi fehér. kió =.--------Borkő I. r. term. fehér . 100 28=.30= „ II. r. tenyx. fehér . 100 27=28 Méz sejtes 100 27=28 = Viasz rozsnyói 109 104.108 „ bánsági . . . 100 1 — — - — Szesz régi mód . . 101 50 50 „ ujmód sz. . . . 20 46.1 45 Lisztnemüek dara A. 100 16 -„ dara B. 108 16 — „ királyliszt 0 100 5 40 „ montliszt 1 100 15 -„ montliszt 2 100 14.4 „ zsemlyeliszt 3 100 13 40 1 „ zsemlyeliszt 4 100 12 40 „ fehérliszt. 5 lo * 11 60 1 „ középliszt 6 100 9 46 „ feketeliszt 7 197 6 ,, apró korpa 8 100 2 70 1 „ vastag korpa 9 100 2 — 100 Befizetett Magyar íkpapiro a Magyar v. kat. 1 o. é. (300 fr) ezüstb. Magyar jutalmi sorsjog Magy. földteherm. Erdélyi földteherm. Szőllő dézsma váltság Egységes áll. bankj. 5°, ~lgys. államad. ezüstbe jan.-jul. 5% egység. államad. apr.oct. 5% 1864-ki 100 100 1315 150 210 300 300 80 200 200 200 200 200 80 8 f. sz. 80 60 50 100 200 40 200 500 500 80 8 200 40 83 100 30 40 500 500 500 500 Biztosítások. , m. ált. biztosító társ. Pesti biztositó intézet Unió viszontbizt. bank Nemzeti bizt. bank . Vasutak. Pécs-barcsi Pesti közúti Budai . . Alföldi . . Észak-keleti Magy. keleti Bank részvények Angol-magyar bank Bánáti keresk.és iparbank Magyar ált. hitelbank Pranezia-magyar bank Magyar jelzálogbank . Pozsonyi hitelbank . . . iparbank . . Pesti népbank . . . Budai keresk. bank Pesti keresked. bank Pesti iparbank . . . Debreczeni keresk. bank Temesv. keresk. és jelzálog kit. bank . Erdélyországi bank Takarékpénztári részvények. Ó-budai................... Budai........................ Pesti hazai első , ■ • Pest-budai . . . Pest-Terézvárosi , Ujpest . . . Ferenczi Józsefvváros Malmok.Árpád malom .... Aradi gőzmalom . . . Blum féle-js rézmalóra Couporii malom Miskolczi malom . Árfolyam Pénzt Áru 10 3 103.50. 66 66.-. 76.75 77.26. 74.75 75.50. 72 7573... o 56.50 . 57. 65.50 66.65.50 66, s 92.50. 93.- . 104.50.105.50. 113.-.114.-. 710.-.715.-. . 95—.100.-. . 285-.290.-. 258. _.262 240. -.245 -157 -.159.-285.-286 -110 -12.-. 167.7018.-. 156 50157.50. 85 75 86.257 110 7° 50. 82 50 83 — 63 75 64.- . —• --.--36!—.31.-! 165 --08. —. 675.-678.-. 360.--370—. -.-. 75.-. 80.-. 15550.156.—. 45 50. 46.-. 44.-45.-.’ 780.-.190. —. 190!—fisíoo!-! 450.— .160.-. — • Befizetett 500 100 200 200 1000 500 300 500 500 100 200 1000 500 200 200 200 200 500 200 200 200 200 210 200 200 &2u 260 200 200 200 61 200 200 200 200 200 Királymalom . Lujza „ . . Molnár és sütömalom Szarvasi malom . . Unió malom . . . Victoria „ . . . Hengermalom 1-ső budapesti malom Budai gyártelep . . Felföldi József malom Pannónia malom 1Oü 500 l2ü 20t 50« b0o 10G 200 200 200 100 100 150 I. magyar serföződe Királyserfözöde . Hajózálog társ. . Sertéshizlaló . . Deutsch nyomda Pesti nyomda .... JElső magy. gőzhajótéra Géphordógyár . . Flóra gyertya gyár Gschwindtfél gyár .Kereskedelmi épülés Gyógyszerészeti társ. Fonószvár . . Almoznia . . Bőrgyár , . . . JL. m. vontató Lloyd Losonczi posztógyár |l. m.gépgyár . . Mátrai Kux . . . Budapesti kézműzeti reti szekrény-gyár . Társaskocsi részv. társ i. m. Petroleumtinomi Gyógytelep. . . . t r. Murányi bánya . Salgó-tarjáni bánya Pest-Fiumei hajóépítő Soda- és vegy-árugyár Spodium . . . t . i. magy. szeszfinomitó Újpesti . . .Alagút............................. [Magyar-svájczi ipargyárai szky gyufagyár , Szet Endrei téglagyár Záloglevelek. 5‰/,V. nagy. földhitelint 5% jövedékjegy . . . Kereskedelmi bank . . Elsőbbségi kötvények. Lánczhidtársulati . . Miskolczi malom . . Losonczi posztógyár Budapesti gőzmalom . Árfolyam pénzt Áru 415 425 126. _ 130 • 67.-170.- • 1 --270. 296!— . 210 -215. 830 840. -460.-. 470 . 65. 66.-. 665 -1. 575 575 580 7375 -. --. i 22 . 217 210, 80" 82'. .’. 172-176!-445. 455.-. '31 132!-.' _ A --.--. 9° — - 1 34. 135.'—-' 10—. 11.-. ·• •120. —. * c 500— . 2«— . g 6 OO— £ 106, — .108. j — ,=sr, ~ C — c 220. .240.-. * * • » *“• P 96. y/--- ö — .-• V * * S - s S s 88.50 89. . £ 2 50 83 -. £ 88.-. 88 25 M V B B< G' 99. —. 4L G' — . .— HJ - Vi 137 138 | Bankszámla 4 31 |a 4 n H Pénznemek. Reczéa arany . . . Napoleondör .... Porosz pénztári utalvány Ezüst ..... Váltók. Augsburg 100 d. n. f. . M. Frankfurt 100 d. n. f. Hamburg 100 f. m. b. London 10 ft, st. . . Mailand 100 1. . . Paris 100 fr. . . . |Bukarest 100 p. . . Bécs........................ 10150. |st 3.50 91 25 124 — 5.90 9.99 183.71 122— Államadósság. (100 frtos) Egységes államp. j. máj. 5°j0 kam. IC 4. 104. 91.75 124 25 ha. hl Nem hivatalosan jegyzett értékek. is* rQ Árfolyam [pénzb. járub. gyar 128 80 »12 125 130 152 112 174 118 60 105 115 176 120 61 106 40 42 mészgyár 12 210 75 75 55 211 80 |ugyanaz feb. aug. Ugyanaz jan. jul. 5 . Ugyanaz apr. okt. 5 „ „ visszaf.(25)5% Il839-ki sorsj. kölcsön . . 1854-ki 250 frtos 4° 10 sorsj. Il860-ki 500 „ 5„ „ 1860-ki 100 ftos 5, „ 1864-ki 100 ft..................... Comos jöved. jegyek 42. . . ■ Államjavakra szóló 120 frtos zálog, levelek (469) 5% esüstbecföldtehermentesitési kötvények. Erdélyi........................ l'Temesi....................................... az 1867-ki kisors. jegyzettel 50“ ....... Magyarországi. ... „ „az 1867-ki kisors. jegyzettel 5°i0 . . . Ej kölcsönök. Galiczia orsz.adós. 1866-ból visszafizetendő 7°l0........................ Magyar vasúti kölcsön 120 fttal o. o. (300 ft-es................... Bank részvények. Ált. földipar bank . . Anglo-austriai bank 200 ftos r. (20 ft st.) 15 frt........................ Anglo-hungarian bank 200 frtos r. (20 ft. st.) 40°L . Osztrák földhitelnt. 200 frtos r (500 fre ezüstb.) 40% Kér. és ipar-hitelint. .... Által. magy. hitelintézet 260 r 40% befizetéssel.................................... A.austriai egcomptebank 500 ftos r. Csehorsz. escomptelek 200 frt 50% befizetéssel .................... jMorva escomptelek 200 frtos Szíriai „ »• Franco austriai bank 200 ftos r. hungarian „ „ „ 25' befizetéssel. .... 1 Csátrák nemzeti bank Bécsi bank 20') fr) 40 ja Bécsi bankegylet 200 frt á!,% 56 50 56 45 65 65 6&.40 1238—. 1237 50 83 50 92 35 1104 50 Ilii. 30 24.00 112 L. 75 58.50 56 55 65.75 65 10 1239". 238.60 89. 92.50 105 013 50 25 50 121 25 75.25 75 74 25 76.75 76. . 75.50 75 50 74 75 77.25 76.50, 1103 25 67 75. 1193.50. 77 50 1246 70 82 50. 1885.1 103. 0 68.25. |194 . 78.50 [246 90 83 -1 890 -. |235—. 96. -. 6350. 1?29 -200—| 240—. 96-50. 64-. 731— 207.-.' Vasutak és gőzösök, Iklföld-fiume v. p. 200 frt p. é. 171. 1. Dunagőzhajózat. 5 SO ft. p.é. 593 (Erzsébet á. p. 200 frt. p. p. 193 Ferdinánd éjszaki v. p. lOiO frt p., p. . ....... 225 2018 [Ferencz József v. p. 200 frt. o- é. e. 188.20 Pécs-barcsi v. p. 200 frt. o. e. L.8 Gácsorsz. K. Lajos v. p. 200 ft. p.... 233.25 Kassa-oderbergi vasp. . . . 91. Lemberg-csernoviczi jássy v . 200 ft. o. é. e..........................188. Austriai Lloyd haj.t. 500 frt. p. p 315.Rudolf v. p. 200 frt. o. é. e. . 161.75 Erdélyi v. p. 200 „ * „ . ^ Állam „ 200 frt p. p. . . 373 50 Déli v. p. 200 frt o. é. ... 179 6 ) Tiszai v. p. 138 frt. p. p. 70#|t feef 224. Magy.-éjsz.-kel. v. p. 200 frt. o.é 57 — Magy.-keleti v. p. 200 frt. o. é . 85 75 Budapest lánczhid 500 frt. p. p.■= Elsőbbségi kötvények. Alf.-fiumei v. p. z«a) frt- p. p. 41. Dunagözhajó. t. 100 frt p. p Erzsébet pálya 5° „100 p. p. Ugyanaz o. é. e. . . . Ugyanaz 1862 kibocs. Ford éjsz. 100 frt p. p. . „ „ 100 frt. o. é. . „ „ 100 frt. o. o. . Ferencz József r. p. 5°, e. Pécs-barcsi 50„ e. Gácsorsz.- Lajos p. 401, e. » n n 11- —e Lemberg-czernoviczi p. 360 ft. o.é 1 kib. 5 j, e................... Ugyanaz 11. , 5. . . n ül. I» 5„ „ . Ausztr. Lloyd 100 frt. p. p. . Rudolf v. p. 100 frt. o. é. 5% e Erdélyi v. p. 200 frt o. o. 4B0 e Államv. a. 500 franc. . 1867. kiz. . |Déli v .p............................ • «1. 1849. . . , 1870-74 • . 1875- 76. 1877.78. . Tiszai v. p. 100 frt. . . |Magy kel. v. pt . . . 83.93 -92. _ 99 50. 9 | 50 8650 |104 50. 93.80 88 50. 1101 5. 98 75 77.75 87.75. 86.50. 89 56[ 86.75 1 134— 131. 113 50 89 39 123150 83 _ 2052 189 _ 159— 123 92.50 188.50 320.|162.50 165 59. ?79 50 '179.8 1. 225 -'5 167.50 86 88.25 r=r. — 93 2. 92 50 100 . 91. - 87.50 104. - 94.- 89 2 102 50 99 — 78.25 83 86,75 90.~ 87 - 135 . 132 119 75 89 51. 232 25 83 27 Sorsjegyek. Hitelintézet |Clary . . . Dunagőzh. t. Kegle viel« IBudai. . . ' álffy Halra 1st. Généi • 100 1161.25 49. Frts 31, _ 100 „| *4 . 10 , 404B 49 14. 28 2 50 ST 27 161 76 33 -86 - 16- 20- '650 19- 2 ’ , MAGYAR ÚJSÁG 1871. 1-ső SZÁM. Utolsó posta. A mint a poser, „Ostd. Ztg.” jelenti, Éjszak-Németországban a landwelli zászlóaljaknál az összes hadsegédállomások eltöröltetnek s a hadsegédek kivétel nélkül a tartalék zászlóaljakhoz fognak beosztatni. Állomásaikat a landwehr zászlóaljaknál a tiszti szolgálatot végező őrmesterek fogják végezni. A pótcsapatok behívására vonatkozólag az említett lap azt írja, hogy legelsőben is az első s részben a második osztálybeliek, amennyiben ez utóbbiak a helyőrségi szolgálatokra képeseknek találtatnának, egészen 1867 ik éviek fognak behivatni. Ezeken kivül az összes helyőrségi kötelezettek, úgyszintén a fél aggastyánok is behivatnak ; ellenben kivételnek azok, kik a mostani háborúban résztvettek már s mint helyőrségi kötelezettek lettek elbocsájtva. A mint belga lapok hírképen jelentik, Kératry legközelebb a bretagne-i hadsereg főparancsnokságát ismét átveendi s Marivault tábornok, a conlie-i tábor jelenlegi parancsnoka, ő alá fog helyeztetni. Más hírek szerint Kératrynak szándéka Párisba jutni, hogy a kormányt a dolgok állásáról fölvilágosítsa. Amint a „Daily News“ Dieppe-ből értesül, a „Times“ azon tudósítása, hogy Dieppe a poroszoknak nem fizetett semmi sarezot s hogy a város mellett egy lábánál fogva fölakasztott kiszúrt szemű dzsidást találtak, valótlanok, ennek következtében Dieppében az angolok ellen nagy gyűlölet uralkodik. Ha egy kis angol ágyunaszád nem horgonyozna a kikötőben, egy angol család sem érezhetné magát biztonságban. A 27-én Montoires Chartresnél folyt ütközet némi felvilágosítást nyújt a két hadviselő hadseregek helyzetéről. Montoires Chartres Vendômetól délnyugatra a Loire mellett feküsznek. Chanzy seregének jobb szárnya Chartres vagy Chateau du Loire-ig nyúlik, míg a francziák többi része éjszakaak a Bray folyó hosszában van fölállítva, keletről le Marist veszi körül. A poroszok úgy látszik, a Chateaudun-Chateau Renault vonalt tartják megszállva s innen Toursig a folyamon való átjárást figyelemmel kisérik. Az ütközetben részt vett csapatok a 10-ik éjszaknémeti hadtesthez tartoztak, mely Cloye vagy Fretevaltól a balszárnyat képezé, míg a mecklenburgi herczeg hadteste éjszaknak Bonnevalig volt fölállítva. A montoirei meglepetést nyilván egy nagyobb támadás fogja követni. Táviratok. Havre, decz. 30. (érkezett 1 óra 40 perczkor.) A porosz hadállások Roselle Dousal és Chateau Robert magaslatokon Londe- erdőben ma 6 órai harcz után teljes sikerrel bevetettek. Veszteségeink csekélyek. Bordeaux, decz. 30. Bizonyos gyanánt állítják, hogy 1500 porosz hétfőn Bapaumeba vonult. — Szerdán 6000 porosz Peronne és Douai felé vonult. — Franczia földmivesek állítják, hogy a poroszok hangosan nyilatkoznak, miszerint már belefáradtak a háborúba. — Issodun kerületben léghajó szállt alá. Bizonyosként állítják, hogy egy Belfort ellen intézett újabb rohamtámadás múlt szombaton visszavezetett. A poroszok 1400 embert vesztettek. 21-én 50 szekér sebesült szállíttatott Chelenoisba, majdnem valamennyi megfagyott. Madrid, decz. 30. Amadeo herczeg délben Carthagenában szállt partra. Madrid és a tartományok nyugodtak. A polgári kormányzó egy re^» a fegyverek beszólgáltatását • paran, meg a feloszlatott zászlóaljak és ezek részéről.A 'fegyvereket mindn jan még a zárhatáridő lejárta előtt szgáltatták be,' este megkezdődnek a hamotozások.' Berípi, ' decz. 31. Hivatalos A 1- ber j,decz. 30. 28 án Pestei alezredes egy 3 gyalog és 3 lovasszázadból alakított száguldó csapattal megvert 3 zászlóalj mozgó nemzetőrt, elfoglalt 3 zászlót, elfogott 10 tisztet és 230 közkatonát. Részünkről a veszteség 6 sebesült. Versailles, decz. 30. Az elfoglalt Mont Avron-n nagy tüzérségi és lőszerkészletek találtattak, és 2 beszegezett 24 fontos. A 2 század egész Rosny faluig nyomult előre. Veszteségünk egy sebesült. Paumttet, decz. 31. Újabb német csapatok érkeztek Belfort elé. — Treskow tábornok 24 én kémszemléjében Delle-be érkezett. — Grandvivarsnál német részről sánczok emeltettek. Madrid, decz. 30. Prim marsall sebeiben meghalt. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, decz. 31-én (Esti zárlat.) Hitelintézeti részvény 246.—. Északi vas pálya 205.-------Államvaspálya 378.— Lombard 179.70 — 1860-ki sorsjegy 92.40. — 1864-ki sorsjegy 113.30.— Napoleond’or 996.— — Magyar hitelrészvény 82. —. — Galicziai 238.-----------Angol osztrák 192.—. — Franco 96.— Tramvay 168.— Angol-magyar .—. ■Kft Hass, alkoss, gyarapits a haza ! fényre derül A „Népszava“ határozott szabadelvű politikai és társadalmi hetilap újévvel IV-ik évfolyamába lép. A „Népszava“ a nép atyjának Kossuth Lajosnak magasztos nézeteit s politikai elvhűségét tekintve irányadóul : a tiszta demokratikus eszméknek legbuzgóbb apostola; hit őre és védője a nép jogainak; zászlóvivője a népszabadságnak, népuralomnak; tolmácsolója a nép érzelmeinek és panaszainak; úttörője a közművelődésnek; előmozdítója a népjólétnek; rendithetlen harczosa kedves hazánk függetlenségének. Előfizetési ára: Évnegyedre . . . 1 frt 50 kr. Félévre . . . . 3 „ — „ Kiadóhivatal : Pest városháztér 6. sz. Gyűjtőknek minden előfizető után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Felelős szerkesztő : Mészárs-Hevessy Aurólia. Főszerkesztő és kiadótulajdonos : Mészáros Károly. Felelős szerkesztő Helfy IgnáC.