Magyar Ujság, 1871. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1871-01-03 / 2. szám
lobogtatva, a rendi alkotmányt — alkotmányos békés után, az ezredéves fejlődésnek a haladó kor követelte eredményéül az 1848-iki törvényekben népfelségivé emelék. Bátran, önérzettel jön e legutóbbi harczban a háromszinü lobogó lobogtatva és jelszóul reá, változatlanul a törvény vala felirva. Mi remélünk és nem remegünk, — mi jogosítva vagyunk reményleni — mert melyet hazapolgári küzdelmeinkben jelvényül őrizünk, lobogónk ugyanaz — az és háromszinü lobogó a remény színével — és a jelszó rajta, a paradium, melyhez vallásos kegyelettel ragaszkodunk ma is, a törvény, hazánk önállósága és függetlensége. Mi reményünk és nem remegünk, mert önállóságunk és függetlenségünk mellett hazapolgári kötelességeink teljesítésében, a hazánkat fenyegető veszedelem mérveit vesszük fel — és küzdeni és tenni vagyunk készek csüggedetlenül mindent és minden áldozattal, amit az engedett téren tennünk békés uton lehet, — hogy megmentsük lobogónkra irt jelszavunkat, a törvényt, és benne nemzetink életét. Mi reménylünk és nem remegünk, mert a tér, melyen állunk, a jelvény, mely alatt küzdünk — és a jelszó, melynek érvényre juttatása czélunk, kötelességérzetünknek erőt kölcsönöz, mely maga a reménytelenség előtt sem tud meghajolni. Mi reményünk és nem remegünk, mert politikai hitvallásunk a szabadság, egyenlőség és testvériség; ugyan azon hitvallás , melyért földrészünk leghatalmasabb nemzete hónapok óta vérben áll — azon hitvallás, melytől a világot átkarolva tartó democratia az emberiség üdvét várja, — azon hitvallás — mely szerint nemzetünknek csak egy múltját ismerjük, lelkesedésének, ihletének csak egy forrását, imádásának egyetlen tárgyát, magasztosulásának egyetlen rugóját: hazánk önállóságát és függetlenségét — a népfelségi törvényt. Azon politikai hitvallás végre, mely szerint a népuralom örök, mint az igazság, mint az isten maga, akitől származik. Mi reményünk és nem remegünk, de reményünk olyan , mint Mucius Scaevola győzelmi reménye volt Porsenna királylyal szemben, midőn a férfias kitartás zálogául tűzbe tett karjának fájdalmából meríte reményét diadalának. Ha kell, ha van ok remegni a jövő miatt, úgy hisszük azokon a sor szíveikre tenni kezeiket, akik megtagadva az ezeréves szent jelvény szineit, a szeretet és remény színei helyett, a sötétség és halál színeihez pártolónak és felerőszakolás jogosult szineirül és Budavár ormára , akik az 1848-ki népfelségi alkotmányt hirdetve, vérünkről és vagyonúnkról a korlátlan rendelkezés jogát idegen hatalomnak adva át, hazánk önállóságát és függetlenségét feladák. Mi szivünkre tartva kezeinket, s háromszin lobogónk zöld szinére függesztve szemeinket remélve és nem remegve, elhatározottan, r— önérzettel nézünk a jövő elébe. Ők ám reméljenek, ha tudnak. És ne remegjenek, ha lehet. Rákóczi János: A magyar Moniteur left. A múlt években minden január elsején a franczia Moniteur szigorú pontossággal hozta azon beszédet vagy beszédeket, melyeket a diplomatiai testület III. Napóleonhoz intézett, és a választ, melyet ő reá adott. Miután ez a jelen évben meg nem történhetett, a Pesti Napló némi kárpótlást nyújt olvasóinak és „Tisztelgés Deáknál”’ czím alatt in extenso közli azon demosthenesi beszédet, melyet Perczel Béla úr a magyar diplomatiai testület (már t. i. a jobboldal) nevében a hírneves vezérhez intézett, és az okvetlen bölcs választ, melyet ez amannak adott. Nekünk semmi kifogásunk ellenfeleink ily ártatlan mulatsága ellen; csak arra vagyunk bátrak figyelmeztetni őket, hogy jövőre válasszanak maguknak jobb szónokot, aki ilyen ünnepélyes alkalommal legalább, ne sértse az egész pártot s az e pártból keletkezett kormányt. Perczel Béla úr t. i. többek között ezt mondá : „Tegye az isten ártalmatlanná azt, ki öntudattal vagy bár a nélkül, ezen ország bárhonnan jövő ellenségének szolgálna eszközt! 1.“ Ez oly világos czélzás a Deákpártra, hogy valóságos a botrány. Mi azt régóta mondjuk, hogy ők a Haza ellenségének szolgálnak eszközül , és most ők maguk imádkoznak, hogy őket az isten tegye ártalmatlanokká! De Deák Ferencz okos ember, tettete mintha nem értené a czélzást, s nem is felelt rá. Azért mi is kivánunk boldog újévet neki és jövőre — szerencsés szónokot. A táviratozó közönséghez a kereskedelmi minisztérium távirdai szakosztálya felhívást intéz, melyben figyelmezteti, hogy sürgönyeit s kivált azokat, melyeknek nyelve a feladási állomás előtt idegen, igyekezzék olvashatólag, minden kétséget kizáró tisztasággal írni s a tulajdonnevek s a helyek nevei, valamint az aláírásnál e körülményre még kiválóbb gondot fordítni. E fölhívásra indokul szolgál a táviratok gyakori olvashatlansága, mely okozza, hogy a távratok legtöbb esetben már a sürgöny elinditásakor ferdítést szenvednek s mig ezek kijavítása a sürgönyzőknek oknélküli költeke 31 e g y e i 0 I e í- Fees, decz. 30. (Saját tudósitónktól.) Mig az országgyűlési többség jobboldal s balközép egyaránt, milliókat szavaz meg egyetlen sétautcza létesítésére, addig az országban maholnap utak hiányában minden közlekedés megszűnik és minden folyamvidék a másik parttól független, azaz minden közlekedési összefüggéstől megfosztott kis országgá válik. Mert eddig részint elhanyagolás , részint az időjárat folytán csupán közutaink voltak járhatlanok , most — kegyetlen iróniája a sorsnak! — mióta a pesti sétaút megszavazva jön, a fővárostól egészen el vagyunk szigetelve, csak hazai összeköttetés áll még fenn közöttünk; a budai vonat nem törhet utat Balatonnál a hósuvatag- és a jégtorlaszon, a Szeged-eszéki szállítmány nem jöhet át a befagyott Dunán, s így azután több napok kellenek ahhoz, hogy a pesti küldemények hozzánk vetődhessenek. Már én azt hiszem, hogy ily megrovandó közlekedési állapotunkban országos szempontból is üdvösebb lett volna sétaút helyett léghajókat építeni, így legalább a vidékiek is részesültek volna egy kis élvezetben. Az ismeretes szélsőbaloldali honvédszázados ügyében egy miniszeri biztos jött le vizsgálatot tartandó , a vizsgálat befejezése után, minthogy a pécsi honvédparancsnok állítása szerint szélsőbaloldalit az alkotmányra nem lehet felesketni, a kérdéses százados húzta a rövidebbet, amenynyiben esküjét Mohácson kell neki letennie. Belvárosi plébániánk megürült állására az ellenzék Szerba lelkészt kérte fel, ő azonban a saját néppontjából méltánylandó indokok mellett az ajánlatot megköszöné. A szász nemzetiségi gyűlés követjelöltjei Szebenszék és város részéről: Wittstock Henrik lelkész, Brukner Vilmos és Czekeli Vilmos ügyvédek. Brassó követei lettek Klockner Mór, Wechter Frigyes és Brennerberg Ferencz. — A felnőttek oktatását mind Győrött mind Váczott is felkarolták. Váczott az ottani kegyesrendi gymnáziumi tanárok vállalkoztak a tanításra. — Győrött a helybeli kath. gymnázium tanárai jan. 8-án kezdik meg az előadások sorát, melyek minden vasár- és ünnepnapon reggel 10 órakor fognak tartatni, és melyek tárgyai a következők lesznek:“ természettan, kísérletekkel, számtan, földrajz, természetrajz, vegytan, könyvvitel, irálytan és a közéletben előforduló ügyiratok szerkesztése.“ Mindez igen szép és helyes, de nézetünk szerint nem nevezhető kielégítőnek. Ha már gondoskodunk a felnőttek tanításáról, ne feledkezzünk meg egyúttal azon nagy számú polgártársainkról, kik írni, olvasni és számvetést nem tudnak, és ezek oktatására is fordítsák a győri tanárok figyelmüket. A tér itt nagyobb és aligha hálásabb is nem lesz jóakaró törekvéseiknek, melyeknek érdeméből jelen megjegyzésünk által mit sem akarunk levonni. Debreczenben Tormai Béla, az ottani gazd. intézet igazgatója a lóisméről tart előadásokat. Utánzásra érdemes gyakorlati eszme. — Fegyverszálltmány lefoglalásáról értesít a „Gy. K.“ A bécsi-pesti vontató gőzhajó-társulat egyik vontató hajója a rögtön beállott fagy folytán Gönyőn maradni kényszerült. Felsőbb helyről jött utasítás folytán a megyei hatóság a hajó tartalmát megkutatván, abban 3000 darab chassepot fegyet találtatott, melynek rendeltetési helye Szerbia volt. Mint a hír kering, eddig már több ily fegyverekkel megrakott hajók mentek le a Dunán, anélkül, hogy tartalmukat bárki is sejthette volna. A szállító levél nyers vasról szólott.“ — Ha miniszterelnök úr a rendelkezése alatt levő titkos alapból jobb rendőrséget tartani nem tud — úgy kidobott pénz a 120 ezer forint. A Nyíregyháza és Szabolcs megye érdekei képviselése végett Debreczenben szerkesztett és nyomatott „Tiszavidék“ szerkesztését új évtől Básthy Imre vette át. Külföld: Ausztria. Az alkotmányhű párt emberei a tiroli honvédelmi törvény szentesíését törvénytelennek igyekeznek föltüntetni, miután most utólag azt vették észre, hogy a szóban forgó törvény nem is a mostani tartománygyűlés ülésszakán tárgyaltatott s miután az előbbi tartománygyűlés föloszlattatott, annak határozata nem is vétethetik olyannak, mely szentesíthető volna. Ellenben nagy öröm van a tiroli ultramontánok táborában s mzt egy tiroli lap jelenti, a schönnai plébános karácsony ünnepén a császárért a szokásos imát, melyet rég óta nem mondott, ismét elmondó. A tiroliaknak tett kedvezmény folytán különösen a szlávok közt nagy mozgalom kezd uralkodni s a „Národni Listy“ az alkalomból fölhivja a fekete hegyi testvéreket, hogy kivonataikkal lépjenek elő s egyesülve a csehekkel, azoknak érvényt szerezzenek. A „Warrens Corr.“ a következő szemlét adta 1870. Sylvesterén : „Azon romboló zivatar, mely Európa nagy részén dühöng, az osztrák-magyar monarchia legkisebb részét sem érinti meg. Az év utolsó napján — ha összehasonlítjuk állapotunkat más országokéval — kétszeresen kell dicsőítenünk azon szerencsét, mely számunkra békét és jóllétet termett. A monarchia hatalmi állása, a nép állása pozitív és relatív módon is javult. Az ég áldása, a nép munkássága, a birodalom anyagi erejét és így közvetlen politikai erejét emelték. Az összehasonlítás azonban, mit most hatalmunk és más európai államok hatalmával felállíthatunk, állásunkat az év végével, összehasonlítva az év elejével, nagyon emelkedettnek tünteti föl. Barátságunkat becsülik, ellenségeskedésünket kerülik és ha Osztrák-Magyarország hallatja szavát az államok tanácsában, bizonyos lehet benne, hogy nem fog pusztán elhangzani. „Az őszinte öröm, minek kifejezést adnunk illő, mert nagy sanyarúságok epochájában nem szenvedtünk, hanem magasabb állásban erősíthettük meg magunkat, nem engedi pillanatra is felednünk, hogy a körülmények jótéteményeire saját szorgalmunkkal kell felelnünk. Remélhetőleg sikerülni fog azon férfiaknak, kik a kormány gyeplőit kezükben tartják , a politikát erősíteni és a világnak megmutatni, hogy a politikai szabadság nálunk nem üres szó, és hogy az alkotmány nem tartalom nélküli formalitás. Akkor azonban a kormánynak és népnek szem előtt kell tartani, hogy a folytonos háborúk, melyek e világrészt alapjaiban megingatják, csak akkor nem veszélyesek ránk nézve, ha ellenállásunk mások tevékenységi tehetségét egyensúlyozza. A monarchiára nézve akkor sem tűnnék el az utolsó veszély, ha a most háborúskodó államok békét kötnének. Egy oly hatalmas háború, mint a jelenlegi, nem végződhetik anélkül, hogy egy hatalom gyöngítését ne hagyja hátra, mely lehetőleg új elégedetlenségekre adhat majd okot. Mi azonban csak akkor remélhetünk még a jövő veszélyektől is érintetlenek maradni, s remélhetjük, hogy erőnk és készségünk nem fog kétségbe helyeztetni, ha területünket és jogainkat minden irányban meg fogjuk védelmezni. Francaia ország. Pascal Duprat a franczia köztársasági párt egyik legrégibb híve, Bordeauxban decz. 18-án tartott nyilvános gyülekezetben a mostani ideiglenes kormány működését a leghevesebben megtámadta s pártját fölszólitja, hogy annak tevékenységét nagyobb figyelemmel kisérje. „E szomorú aggok közt — mond a többek közt — csak egy tevékeny s erélyes férfiú van s ez nem elég. Ha látjuk hogy a nemzeti védelem képviselői mindenütt miként vezettetnek félre, hogy a prefektusok s alprefektusok a legnagyobb dőreségeket követik el, hol van a köztársasági közlöny, mely ujjait a nyílt sebbe tegye? A kormány nélkülöz minden ellenőrködést. Nem elég, hogy minden oldalról dicsőittessék. Erős-e? Nem. Akarjátok-e, hogy hatalmas legyen ? Igen. Azért mondjuk meg neki az igazat s világosítsuk föl a történendő visszaélésekről. Ne feledjük, hogy a kormány derék férfiakból áll, kiknek számos hibái vannak. Bordeaux város kötelessége, erélyesen tiltakozni minden kivételes intézkedés ellenzésbe kerül, a távirdákra nézve sok idővesztéssel jár s a többi táviratokat késlelteti, sőt utólagos kellemetlen felszólalásokra s panaszokra ad okot. 1871. évi jan. hó 1-jével a határőrvidéki posta, távirda és tengerészeti ügy igazgatását a közös hadügyminisztériumtól a földművelés, ipar és kerekedelemügyi magyar kir. minisztérium vette által. A belügyminisztérium számvevőségéhez Rónay János számtanácsossá, Jaeger Alajos és Dienzel Ferencz I-fő osztályú, Szénássy László és Payer Béla Il-od osztályú, Tóth István, Nimcsevits Lukács és Vida József Illad osztályú számtittekké neveztettek ki. Az igazságügy miniszter Szijjártó Zsigmond váltótörvényszéki jegyzőt a legfőbb itélőszékhez tanácsjegyzővé, Jankovich Dénes pénzügyminiszteri segédfogalmazót a m. kir. kúria semmitőszéki osztályához segédfogalmazóvá ; végre Dezső Mihály kir. táblai segédfogalmazót, ugyanazon minőségben a pesti kir. váltótörvényszékhez nevezte ki. A közmunka és közlekedési minisztérium a következőket hozza a vállalkozók tudomására : Hogy addig is, míg a Buda-Pest közötti Dunarész szabályozásának végrehajtása ózdijából a nyilvános ajánlati tárgyalás megtartatnék, a vállalkozni kívánók alkalmat nyerjenek, ezen szabályozásnál előforduló mindennemű munkálatok terveit, költségvetéseit, valamint a részletes építési feltételeket is kellőleg tanulmányozhatni, ezennel közhírré tétetik, hogy az említett folyam szabályozására vonatkozó műszaki javaslat minden szelvényeivel együtt, 1870 évi deczember hó 29-ik napjától kezdve fentnevezett minisztérium első szakosztályában, Budavár, országház, naponkint a hivatalos órákban mindenki által megszemlélhető. Mire különösen a vállalkozni kivánók figyelmeztetnek. MAGYAR ÚJSÁG 1871. 2-ik SZÁM. A háború. A csatatérről érkezett táviratok, ha nem is egészben, de sok tekintetben a francziákra kedvezők. Délkeleten Dijonnál a francziák előnyben vannak s előre nyomulnak. A franczia éjszaki hadsereg Faidherbe alatt, úgyszintén le Mansnál a Chanzys Bourgesnál a Bourbaki alatti hadseregek ismét támadólag léptek föl. Ezeken kívül új seregek szerveztetnek Cherbourg, Bordeaux, Toulouse s Lyonban. Kétségkívül nem lehet tagadni, hogy e hadseregeknél hiányzik a kellő számú tüzérség s lovasság s nincsenek kellően begyakorolva, de a nemzeti lelkesültség sok hiányt pótolhat. A háború most mindkét részről a legnagyobb erőfeszítéssel folytattatik. Németországból a fiatal s öreg férfiak még mindig egyaránt szállíttatnak a csatatérre s Francziaországban még a poroszok által elfoglalva tartott helyekről is minden fegyverfogható ember siet a háborúban részt venni. Egy brüsseli távirat szerint megbízható párisi léghajó levelek szerint Pária januárius hó második felében minden esetre kapitulál. Versaillesi tábori postával érkezett levelek jelenti, hogy a francziák Le Bourget felé futóárkokat nyitottak. Aubervilliers erőd bombáztatása kezdetét vette. Ezen kül bombáztatni fognak még később : Issy, Valves, Montrouge, Arceuil,Bicêtre, Charenton, Nonisy-le-Sec,Rosny, Montreuil, Rosiére, Fontenay, Nogent, Faisanderie, Grandvalle és Vincennes. A st.-cloudi és meudoni magaslatokat a poroszok már felszerelték. Mont-Valerien és Sr.-Denis nem fognak bombáztatni. A főváros eleste után Trochuhir szerint az előbbi, Ducrot pedig az utóbbi erődbe fognak visszavonulni. Mont-Avronnak a poroszok által tett elfoglalását a franczia kormány 30-ai párisi tudósítások folytán szintén megerősíti. A tudósítás így szól: , Mont-Avron tegnap reggel az ágyuk elszállítása után részünkről kiüríttetett. Az operatiót a Trochu vezette az ellenséges tüzelés daczára. A porosz telepek tegnap egész nap lődözték Noisy, Rosny és Nogent erődöket. Hasonló kísérleteket várnak más pontokról is. Páris alá 45 úton alakított ostromtüzérségi zászlóalj, egyenként 204 főnyi létszámmal fog indulni. Az ottani porosz ostromtüzérség ez utóbbi zászlóaljak megérkeztével 25,000 főre menend 1500 nehéz ágyúval és 750,000 löveggel. Az „Augsb. Alig. Ztg.“ jelenti Bernből, deczember 31-éről. Tízezer franczia Hypoliteből Pont- Roideba vonul. Treskow keresztü vonult Delle-en. — Mondják, hogy Heriinoncourt mellet ütközet volt. Egy porosz hivatalos távirat jelenti, hogy Manteuffel első dandára decz. 31-én a Briace és Montineaux közti tájból előnyomuló ellenséges haderő ellen műveletet kezdett s ezeket szétugrasztotta. Az ellenség vesztesége számos halott s mintegy 100 fogoly. — Meziéres bombázása tegnap megkezdetett. Páris erődjei, Issy, Vanves és Montrouge egy német levelező szerint, közelebb 600 ágyúból fognának lövetni, ez alkalommal több órát mozsárágyú is fog alkalmaztatni, melyeknek golyói másfél mázsát nyomnak. A bombázást eddig a lőkészletek hiányossága akadályozta, mert a poroszok nem akartak úgy eljárni itten, mint a nyugatiak eljártak Sebastopol alatt. Az elfoglalt állásokból egyszersmind Páris egy részének lövetését is meg lehet kezdeni. Előbb azonban parlamentak küldetik Trochyhez őt a város feladására felkérendő. Bourbaki Bourgesban mintegy 120,000 főnyi sereggel rendelkezik, melyet erélyesen szez, mit befejezvén Garibaldival fog egyesülni. Seregében 1800 spahis és 1200 arab lovas is van. Rövid időn nagyszerű csatát várhatunk mind itt, mind Chanzy részéről, kiről a legszebb reményekkel teli hírek keringenek. A 47 éves tábornokban látják most a francziák megmentőjöket, kinek oldalánál Jaurrequiberry altengernagy, s a 16. hadtest parancsnoka magaslik ki, s ez van kiszemelve Chanzyt helyettesíteni valamely véletlen szerencsétlenség esetére. Faidherbetbk. a porosz foglyok iránt nemzetközi mód szerint kíván eljárni, ezt tudatja Testelin északi franczia kormánybiztos az illető departementek lakosaival, elmondván, hogy az északi hadsereg által foglyul ejtett német tisztek és katonák azon hiedelemben élnek, miszerint a legborzasztóbb sors vár reájuk s maguk kérik, hogy ne bocsássák őket szabadon becsületszó mellett a különböző franczia városokban, hanem vegyék őrizet alá egyik vagy másik erődben. Francziaország mindenkor a civilisatió élén haladt, mondja Testelin s nem kívánja most sem követni ellenségeit a barbárságban. Laufenből távírják, hogy a franczia belforti helyőrség kirohanást intézett, a német csapatokat a keleti oldalon visszaverte, azoknak több ütegét leszerelte s sok foglyot ejtett. E hírt egy berni távirat szintén megerősíti. Versailles-ből hivatalosan jelentik, hogy Mont Avronnál a Neuvilles Blanche közti fensik elfoglalása végett tett kísérlet, miszerint ott ütegeket állíthassanak föl, teljesen meghiúsult, miután a közeli erődök tüzelése minden közeledést lehetetlenné tett. Werder tbk. hadműveleteiről jelentik, hogy annak Dijont el kellett hagyni, miután attól tartott, hogy az előretolt hadsereg a többitől el fog vágatni. A francziák Santis-n át Pesmes s Montrambert felé nyomultak, megszállták Braye, Pontallier, Prenières s Vihart s Besangon felé látszanak nyomulni. Werder összpontosítja seregeit, hogy az ellenséget ismét megtámadhassa. Havreból 30-ról jelentik, hogy a poroszok hadállásai a Roselle, Douval és Chateau Robert melletti magaslatokon, és a londei erdőben ma, hat órai csata után teljes eredménynyel elfoglaltattak. A francziák vesztesége csekély. Dijonból e hó 1-ről jelentik, hogy a németek elhagyták Aubrayt és Grayt s V esőül környékén öszpontosulnak. Azt hiszik, hogy Zastrow tábornok későn érkezesül meg. Belfort vára ij heves támadást vert vissza. A poroszok vesztesége nagy. Chanzy tábornok jan. 1-től Lemansból jelenti : Jouffray tábornok tegnap a Loire jobb partján visszanyomta az ellenséget, a kitűnő hadállást hatalmába kerítés 200 foglyot ejtett. Ezen offensiv kémszemle igen erős volt s a csapatok kitünően hajták azt végre. Az éjszaki megyékben levő köztársasági biztos következő kiáltványt tesz közzé : A porosz foglyok, kiket az éjszaki hadsereg 14 nap alatt különböző csatákban ejtett, a rájok várakozó sors miatt rendkívüli félelmüknek nyíltan adtak kifejezést. A tisztek, kik becsületszóra a városokban szabadon bocsáttattak, kijelentek, hogy nincs szándékukban elillanni, hanem mint kedvezményt azt kérték, hogy a citadellában zárassanak el. A brüsseli franczia ügynök által a foglyok kicserélésére nézve tett előterjesztések felelet nélkül maradtak. Ezen tényeket összefüggésbe hozva a hadiszerencse útján kezeinkbe került különböző papírokkal, azt bizonyítják, hogy Francziaország és kormánya ellen koholt rágalmak mily ügyesen terjesztettek és külföldön hitelre találtak. Kötelességemnek tartom tehát, egy nyilatkozatot tenni közzé, melynek lehető legnagyobb elterjedt és óhajtok. Egy fogoly sem részesült rész bánásmódban és nem is fog részesülni. A törvényben megjelölt bűntények, mint kémkedés, lopás, gyilkosság a törvényes formák megtartása mellett fognak üldöztetni. Francziaország, mely mindig a czivilizált népek első fokon állott, dicsőségének tartja, hogy nem utánozza ellenfeleinek vad fellépését. Becstelenítsék ők meg magukat oly nemtelen kegyetlenségekkel, melyekhez hasonlókat a modern történelem felmutatni nem képes, mi nem fogjuk őket ez után követni. Alkalmat veszek magamnak megjegyezni, hogy Francziaországnak joga van az egész világ rokonszenvére, midőn önállóságát védelmezi, mert ez által védelmezi minden népek szabadságának ügyét az elnyomás ellen, védelmezi a czivilizácziót a barbarizmus ellen. Hová fog jutni a 19. század, ha hozzá szokik, hogy a falvakat és majorságot felégesse, elpusztítsa és a lakosokat vérig sarczolja, mint ezt a poroszok tevék és teszik a megyékben, melyeken, miután azokat kifosztották, pusztították és sarczolták, keresztül mennek ? A középkori utonállásokhoz, a barbarismushoz. Európának ügyelni kell magára. Németországnak is meg kell hogy nyíljanak szemei és tartania kell attól, hogy az ephemer győzelmeket szolgaság és a nyomor végtelen lánczolata váltandják fel, melyek sokkal több könyerbe fognak kerülni, mint a mennyi vért ontott és még ontani fog. A nemzeti védelem biztosa a Norddepartmentben A. Testelin. A franczia keleti vasutitársaság hír szerint összes személyzetét a Charleville és Givet közötti vonalon hadilábra állította. A személyzet, mely összesen 500 főből áll, három századdá alakíttatott. Czélja, a vasutakat szétrombolni, illetőleg újból felépüi, és helyreállítani. Faidherbe a decz. 23. ütközet után Arrasba vonult vissza. E visszavonulását a következőleg indokolja jelentésében. Arras, decz. 26. 1870. Faidherbe a nemzeti védelem biztosához. Az északi sereg visszavonulása Albertból Arrastól nyugatra eső tábor helyeire, hol nehány napi szünetet fog tartani, jó rendben hajtatott végre. Porosz lovas csapatok kóboroltak háta megött és lehet, hogy néhány maradozó fogolyul is ejtettek, mit rendesen nem lehet elkerülni. A miniszter rendeletének megfelelőleg a csapatok pálinka és meleg öltönyök kiosztása által óvatnak meg az időjárás zordonsága ellen. z északi sereg minden órán készen áll hadműveleteit megkezdeni. Faidherbe. Az „Ind. belge“-nek ugyancsak Arrasból írják: Vidékünkön lefolyt ütközetekről a következő érdekes okmány tétetett közzé : „A német sürgönyök a Pont-Noyelles melletti csatáról eltekintve az egyes részletek méltatásától, melyek külömböző szempontok szerint ítélhetők meg, oly lényeges ferdítéseket tartalmaznak, melyek az egészet más alakba öltöztetik. Az igazság az, hogy éjjel és az ütközet után néhány tengerészkatona meglepetett Davours falujában és ez oly zajtalanul és nyilt csata nélkül történt, hogy a parancsnokoló tábornok e dolgot nem tudá, midőn Lillében a csatáról jelentését megcsinálta. A mi állásainkat illeti, az ellenség nem egyszer kisérte meg azokat tőlünk elvenni és az északi sereg, mint tudva van, másnap délután két óráig maradt meg állásain, az ellenségre hasztalan váltakozva Faidherbetlik. A párisi hivatalos lap decz. 19-ki száma ezen napiparancsot közli : Tisztek, altisztek, katonák! Mi közösen oly erőfeszítéseket tettünk az országért, melyek szent ügyünknek nagy szolgálatára voltak.A loirei hadseregbeli testvéreink mely serget a megyék hazafisága teremtett, valamint Páris hazafisága rögtönözte a párisi serget, csodálatraméltó példákat mutatnak fel nekünk. E nemes példák bátorítsanak fel minket, emeljen fel titeket a párisi polgárok megható szinjátéka, kik veletek a kötelesség és veszélyre nézve szoros összeköttésben vannak, a veszély és kötelesség magas felfogására. Vajda lelkeitekbe önthetné tábornoktok azon érzéseket, reményeket és határozatokat, melyek az ő szvét eltöltik. Páris, decz. 18. 1870. Trochu tábornok. Ugyancsak a párisi hivatalos lap decz. 22-ki száma közli a decz. 21-ki hadműveletekről szóló ezen jelentést: Páris, decz. 21. A támadás Mont-Valerientől Nogentig terjedő vonalon ma reggel megkezdődött. A harcz minden ponton reánk kedvezőleg folyik. Száz fogoly, mely Bourgetben esett kezeinkbe, azonnal St. Deuisbe viteték. A párisi kormányzó a csapatok élén áll. Schmitz tbk. Ezeken kívül még következő katonai jelentést hoz a párisi hir lap . A ma megkezdett katonai műveleteket az éj szakította félbe. Jobb szárnyunkon Malroy és Blaise tárnokok Vincy tbk. vezénylete alatt Neuilly-sur-Marne-t, Villé Evrardot és Maison Blanchet elfoglalták. Az ellenség tüzelése minden ponton elnémuttatott. Főné tbk. tüzérparancsnok megsebesíttetett. Mont Avron és a nogenti erőd elősegítették a hadműveleteket. Laroncieres tengernagy katonái reggel óta megtámadták Bourgetet. Ezek tengerészekből, sorkatonaságból és a Szajna megye mozgó őrségéből állottak. Az első hadoszlop, mely először nyomult a faluba, nem tarthatta ott magát. Visszahúzódott, miután 100 foglyot ejtett, melyek Párisba vitettek. Ducrot tlek tüzérségének egy részét előparancsolta és heves tüzelést intézett a Port-Illonban és Blanc Mesuilban felállított ütegek ellen. Mont Valerienből Noel tbk támadást intézett a balszárnyon Montretout és közepén Bucenval és Longhoyon ellen és ezzel egyidejűleg a jobb szárnyon Fouse műszaki parancsnok elfoglalá Chiard szigetet. Midőn e főtiszt egy század szabadvadász élén a szigetre lépett, nehezen megsebesült. Haas százados, ki e századot vezette, ott esett el. A nemzetőrség ma kitűnően viselte magát. Sebesültjeink száma még nincs tudva. Ha a nagy területet vesszük tekintetbe, melyen a hadműveletek folytak, a veszteségnem nagy. Azonban a tengerészek Bourget támadásánál erős veszteségeket szenvedtek. Egyébiránt ezen támadás sok tekintetben a sűrű köd miatt nagyon meg volt nehezítve. A kormányzó az élét a csapatokkal a havczmezőn tölti. Páris, decz. 25. 1870. Schmitz: Fővárosi krónika. Pest, január 2. — Schaltern Frigyes a redoute új bérlője, alatt tegnap volt az első sétahangverseny, melynek látogatottsága az eddigieket fölülmúlta. Két zenekar játszott: egy katonai széky zenetársulata, mely utóbbinak darabjai a közönséget fölvillanyozták s zajosan megtapsol-