Magyar Ujság, 1871. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1871-01-26 / 21. szám
Igazuk van. Csakhogy épen ez egyik baj, hogy még az osztrák atyafiak is reánk zudittatnak a már elviselhetlen terhek megszavazgatása miatt s még inkább a csehek s lengyelek, kik épen nem tartják méltónak az osztrák kormány politikáját sem a külügyekre, sem a belügyekre nézve, ily óriási áldozatokra. Másik baj hogy eme négy parlament nem kellő irányban, nem a népek kívánalmainak s érdekeinek érvényre emelésében, hanem ezzel ellenkezőleg működik minden erejével, oly biztosan hogy az eredményt mintegy előre láthatjuk. Erélyesen hozzá láttak ezen a parlamentek a külügyi s belügyi költségek megállapításához. Hozzá láttak az osztrák kabinet nagyhatalmi politikájának semm e politika óriási követelményeinek alapján, mely követelményeket nem lehet a népek érdekeivel de még az alkotmányosság elveivel sem összeegyeztetni, mert ezen követelmények nem engedhetik meg hogy kellő reformok, kellő arányok hozassanak be az adóztatás s az államháztartás rendszerébe. A fő kérdések egyszerűek : Valóban szükséges-e a béke fentartásához, Magyarország s Ausztria területi épségének fentartásához egy millió s kétszázezer fegyveres ember és pedig 800,000 minden órában (?) csataképes hadsereg ? Valóban szükséges-e a belügyek igazgatásához az a több százmillió forint, mi főkép Ausztriában erre fordíttatik? Ha szükséges? Akkor az alkotmány, a közigazgatás és a honvédelem szerkezete rész. Annyival inkább rész kivált Magyarországra nézve, minél több költség, minél több emberélet pazaroltatik meddő kiadásokra s a nagyhatalmiság meddőpolitikájára. Természetesen következik ezekből, hogy 1. Vagy az egész alkotmányt és végrendszert át kell alakítani olcsóbb s jobb rendszerré. 2. Vagy a népek adózó képességét kell oda emelni, hogy elviselhessék a reájuk rótt terheket, tőke vagyonuk s munkaerejük sikertelen feláldozása nélkül. 3. Vagy mindkét említett rendszert egyszerre munkába kell venni annyival inkább, mert így ama circulus vitiosusban járunk, miszerint a népek azt mondják : nem élhetünk, nem élvezhetjük az ég és föld áldásait s nem gyarapíthatjuk vagyonunkat az óriási terhek folytonos fokozása s aránytalan szétosztása mellett, míg viszont az állam és kormányférfiak azt állítják, hogy nem űzhetnek kellő külügyi politikát s nem tehetik jobbá a kormányzást ha megvonatik tőlük a költségvetésben kért, követelt óriási összeg. Ez volna tehát eme négyrendbeli híres parlament működésének feladata, se ezt nem teszi. Nem követi a három közül egyik rendszert sem, hanem követi a negyedik rendszert. i. folyvást fokozza a nagy terheket, folyvást fentartja a kormány férfiaktól maguktól is rosznak s igazságtalannak mondott adóztatási rendszert; nem képes jobb s olcsóbb közigazgatást és igazságszolgáltatást léptetni életbe, hanem ezen felül e négy parlament mintegy eszközül szolgál arra, hogy a nagyhatalmi politika követelményeit törvénynyé emelje és segédkezik arra, hogy a miniszterek által elkövetett hibákat, a túlkiadásokat, s a kellő felhatalmazás nélkül felvett kölcsönöket törvényesítse. Ezen parlamentek működése tehát természetes hogy nem lehet áldásos és nem számíthat arra, hogy többségét fentarthassa a népek s nemzetek közvéleménye, közérdeke, közérzülete ellenében, mert nincs nehezebb feladat, mint az alkotmányosság színe alatt védni s előmozdítani azt, mi annak lényegével egybe nem férhet. Nincs nehezebb feladat, mint atyáskodásról papolni akkor, midőn valaki a reábízott érdekekkel nagyon is mostohán bánik el. Az ily eljárás megtámadja, népszerűtleníti a modern parlament eszméjét, mint népszerűtlenítik ezt a fővárosunkban működő parlamentek évről évre, minden ülésszak után mindinkább. Népszerűtlenítik Magyarország érdekeit a delegációk, melyekről határozottan azt hiszik Ausztria népei, hogy a magyar szellem befolyása következtében sietnek megszavazni a reájuk rovandó óriási terheket. Ez nem mehet tovább, nem mehet sokáig így anélkül,hogy küls belviszonyaink nagyon is éles ellentétes feszültségbe ne hozassanak. Az Ellenőr mai számában Huszár Imre az országgyűlési ellenzék két árnyalatát elemezi eg» természetes«», bebizonyítja, miszerint ő pártja követ helyesebb és pláne (aminek bebizonyítása csakugyan nehéz) következetes b irányt. Meglehet hogy e tárgyra holnapi számunkban visszatérünk. A szerkesztői csillagra nézve azonban nem akarunk késni megjegyzésünkkel. Ott t. i. ahol Lázár Ádám említtetik, Csernátony eszébe juttatja olvasóinak hogy a szélsőbal e tagja az absolutismus korszakában hivatalt viselt. Ha Csernátony kissé körülnézne a képviselőház padjain, ki nem véve azokat sem melyeken elvtársai ülnek, észrevenné, hogy Lázár Ádám nem az egyedüli kinek e számrahányást tehetni. Van hozzá hasonló mindegyik oldalon. Szomorú dolog lesz az, különösen az illetőkre nézve, de úgy van. Azon különbséggel azonban, hogy míg a többiek palástolni, tagadni akarják multjukat , Lázárban van elég férfiasság és nyiltság azt bevallani. Ez volt első nyilatkozata midőn mint megválasztott képviselő magát pártunknál bemutatá. Megvártuk volna Csernátony méltányosságától, hogy e képviselőt jelene s jelen működése szerint ítélje meg. De úgy látszik, hogy épen azért haragszik rá oly nagyon, mert jelene oly kielégítő. Haragszik rá különösen azért, hogy oly ügyes vágásokat mért utolsó beszédében a balközép feje felé. Mi nem fogjuk követni példáját s nem fogjuk idézni a balközép volt hivatalnokainak bünlajstromát még akkor sem mikor okunk lesz rájuk haragudni. — A. m. k. állandó államsorsjátéki bizottságtól, hivatalosan értesittettünk az iránt, hogy: A magy. kir. jótékonysági államsorsjáték legközelebb fog rendeztetni és pedig az 1848—49. évben munkaképtelenné lett honvédek javára. Megyei élet. Mező-Keresztes jan. 20. Mig az európai kormányok és diplomaták hideg közönynyel képesek elnézni a véres viadalokat és szörnyű embermészárlást, melyet a porosz király adott szava ellenére saját népén és a francziákon elkövet, míg még a szabadelvű kormányok is csak rokonszenvet nyilvánítnak, de Francziaország szabadságért küzdő népe kiirtását megengedik, mert tiltakozásaikkal közbe nem lépnek, az emberi jobb érzés megborzad még csak hallása vagy olvasása után az ott történteknek, szánalom könyet ejt az ezernyi elhullott s naponta elhulló véráldozatok, ezek özvegyei és árvái szomorú sorsa felett. Jelen körülmények között a szabadságot szerető összes magyar nép sem tehet egyebet, mint a részvéttett lélek nemesebb ösztönétől indíttatva, siet csekély áldozatfillérekkel és kegyes adományaival bekötözni a szabadságért küzdő, harczképtelenné lett egyének vérző sebeit, mert tudja és érzi, hogy a szabadság szent földén dúló véres csaták által nem csak Franczia- és Németország, de az európai összes népek és nemzetek sorsa fog jobbra vagy balra eldöntetni. Szerencsét kívánva tehát a franczia fegyvereknek, s meg lévén győződve Simonyi Ernővel, hogy Francziaország nagyhatalmi állása Európában a haladás, a polgárisultság, és az egyetemes népszabadság érdekében szükséges, sietünk önkéntes, bár csekély áldozattal járulni a nagymérvű szükséglet enyhítéséhez, mert cseppekből állván még a tenger vize is, ha mások nagy mérvben sietőleg követendik a jó példát, több ezer sebesültek adathatnak vissza a szabadság nagy és szent ügyének. Mi e szent czélból csekély tehetségünk szerint adakoztunk, és az alábbi kimutatás szerint beküldők illető helyre leendő juttatás végett 42 írt 60 krt. é. tíz font lépést, és mintegy 28 fontnyi fejér ruha neműeket, legalább rokonszenvünk nyilvánítása tekintetéből, mely öszszegben foglaltatik az Egri igazgatósága alatt városunkban jelenleg működő vidéki színtársulat első előadása tiszta jövedelmének e czélra szánt fele része . frt 60 krt. é. Nem hagyhatom említés nélkül, hogy a városunkban lakó dúsgazdag izraeliták: Svarcz Mihály 10 kr, Steiner Simon 40 kr, ez utóbbinak nevelőnéje 40 kral járultak a fentebbi öszszeghez, talán azon okból, szeretjük hinni, mert Steinerné azzal mentette csekély adományát, hogy ő maga kíván jó példával előlmenve, hitsorsosai közt e czélra gyűjtést fog eszközölni, az eredményt közölni fogjuk. Somogyi József. — Román nemzeti színház alap javára f. hó 26-án az aradi román ifjúság bált rendez. — A franczia sebesültek javára Nagy- Váradon f. hó 21-én tartott álarczos bál körülbelül 700 frtot eredményezett. Hálássá Gyarmatról hosszú panaszos levelet vettünk az ott székelő nógrádmegyei első alispán, Frideczky Lajos úr ellen. E tisztelt urnák bűnlajstroma oly hosszú, hogy lehetetlen azt egész terjedelmében közzé tennünk. De annyit lehetetlen meg nem jegyeznünk, miszerint ama hosszú lajstromnak legkisebb rovata is méltóvá teszi ő alispánságát arra, hogy rögtön felcsapassék. Veszprémből, egy viszonválaszt küldtek be hozzánk Mező Sz.Györgyi tegnapelőtti számunkban közzétett válaszára. Miután e viszonválasz semmi új adatot nem tartalmaz, nem vehetjük fel. Mi e rovatban csak tényekre szorítkozunk. Figyelmeztetjük erre tisztelt vidéki levelezőinket, Országgyűlés. A képviselőház 270. ülése január 25-ikén d. e. 10 órakor. Elnök : Perczel Béla alelnök, jegyzők : Majláth, Jámbor Pál. A kormány részéről jelen vannak: Andrássy, Kerkapoly, Festetich Bedekovics miniszterek A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. MAGYAR UJSÁG 1871. JANUÁR 26. Az elnökség bemutatja: A szepesi XVI városi kerület községeinek feliratát, melyben a honvédség felszerelési szereinek előállítását a hazai ipar számára biztosíttatni kéri. Békés város közönségének kérvényét a telekkönyvnek kebelében elhelyezése iránt. G. Andrássy Gy. benyújtja a Zemplén megyei orvos-gyógyszerész egyletnek folyamodványát a pesti kir. orvosi egyetemnél elrendelt alsóbb orvosi tanfolyam megszüntetése iránt. Simay Gergely Szamosujvár sz. kir. város közönsége az életbe léptetendő birósági szervezés alkalmával ezen városban egy első folyamodásu törvényszéknek felállítását kéri, Szabó Imre Perlak mezőváros kérvényét nyújtja be, melyben Csáktornyára egy törvényszéket, Perlakra pedig járásbíróságot felállítani kér. Stratimirovics György a belügyminiszterhez egy interpellátiót intéz. Interpellátio a belügyminiszter úrhoz : Alapos hírek folytán Torontál és Temes vármegyében, a Temes és Béga folyók kiöntése rettenetes vizáradást okozott. Húsz falunál több áll viz alatt, több száz ház dőlt össze már és a többit is hasonló sors fenyegeti. A lakosok ezrei vannak ily évszakban a legnagyobb nyomornak kitéve. Ezen szomorú esemény következtében intézem a kérdést a t. belügyminiszter úrhoz : a) Nyert-e hivatalos értesítéseket mindezen szerencsétlenségekről, s váljon oly nagy-e a baj, mint amelyeknek azt a tudósítások constatálják ? és ha igen ; b) Tett-e s mily intézkedéseket a kormány, vagy mily intézkedéseket szándékozik tenni a szerencsétlenségnek enyhítése végett. Ezen interpellátio közöltetni fog az illető miniszter úrral. Következik a napirend , a pénzügyi bizottság jelentésének azon része, mely az alsóbb rangú hivatalnokok fizetéseinek és házbéreinek felemelését hozza javaslatba. Berzenczey László : A pénzügyminiszter Horn Edének felelt, ki összehasonlította a min. tisztviselők számát a lajthántáli tisztviselők számával, mennyiben van különbség a kettő közt és amit felhozott statisztikai számokkal bizonyította be, amit a pénzügyminiszter nem cáfolt meg. A pénzügyminiszter ez ellen felhozta, hogy ne feledjük el, hogy ott nincs annyira centrálisaivá a kormány, mert ott helytartóságokba van elosztva a munka. Emlékeztetem a miniszter urat, mikor a megye kérdéseinél épen azt követeltük, hogy Magyarország kormánya a megyének is engedjen némi hatáskört, miáltal a kormányzat nem csak olcsóbb, hanem jobb is lesz, ez érvelést mindig szívesek voltak megcáfolni. Különösnek találja, hogy amidőn Erdély legalább egyötöd részét teszi Magyarországnak, a minisztériumban egy századrészét sem találjuk erdélyiekkel betöltve. Visszautasítja azon insinuatiót mint ha az ellenzék rész tisztviselőket akarna, hogy a kormánynak munkáját megakassza. Szóló nem ellenzi, hogy a tisztviselők fizetése javítassék , hanem ellene van a szaporításnak. Elnök felfüggeszti a tárgyalást, hogy a miniszterelnök a szentesített ujonczozási törvényt bemutassa. Ez megtörténvén, kihirdettetik és a főrendekhez hasonló kihirdetés végett átküldetik. Uahrmann Mór elismeri, hogy az államhivatalnokok részul vannak fizetve, de a munka melyet teljesítenek, csekély. Ennélfogva elfogadja a pénzügyi bizottság véleményét, mely az ínségen, hol kirívó, segíteni akar,de nem szavazza meg a nagy mérvű fizetés felemelést, melyet a kormány javaslatba hozott, mert kényszeríteni akarja, hogy a hivatalokat minél előbb szervezze. Csiky Sándor: Azon kérdésre, várjon az államtisztviselők 1050 írton alóli fizetését felemelni helyesnek és szükségesnek látom-e ? Kijelentem miként én elvileg azon véleményben vagyok, miszerint minden tisztviselő megérdemli, hogy akkor jutamaztassék, miszerint anyagi szükséggel küzdeni ne legyen kénytelen. Azonban mikor ezt elismerem, specificen fennforgó hazai körülményeinkre kell figyelmet fordítnom, hogy váljon a pénzügyi bizottság által tett javaslat elfogadható-e vagy sem ? Én ezt a fenforgó körülmények között el nem fogadhatom, és így a hivatalnokok fizetésének emeléséhez hozzá nem járulhatok azért, mert tekintetbe veszem azon óriási terhek növekedését , melyek a mostani kormány fennállásának ideje óta a nép vállaira nehezedett. Különösen pedig ha erre figyelek, hogy miként növekedett száma ezen hivatalnokok és tisztviselőknek, kik a kormány kebelében vannak megdöbbenve kell tapasztalnom,hogy ezeknek száma és fizetéseiknek összege a 48-as kormány alatt volt tisztviselőknek fizetésével öszszehasonlítva nagyon nagy, és különösen azokra szorítkozva ezúttal , kiknek budgetje épen a napirend folytán most tárgyalás alá vétettek értem jelesen a miniszterelnökség költségvetése, azt látjuk, hogy óriásilag növekedett a hivatalnoknak száma és fizetése. 1848-ban a miniszterelnökség hivatalnokainak száma mindössze 7 volt, most ezeknek száma 63-ra van emelve. Fizetéseik és költségvetése 48-ban volt 35,500 mindössze, most 282,090 ft a költségvetésben kitéve. Ha továbbá a belügyminisztériumra tekintek , ennek személyzete 48-ban mindössze 125 egyénből állott s ezeknek is fele részét a Közlöny szerkesztősége és a ház hivatalnokai képezték , most a belügyminisztériumnál van 209 egyén. Rendes költsége pedg 48-ban 248,340 ft volt, most 10,669,318 ft és igy a a 48-ks külügyminiszter most ő felsége körüli miniszternek bevezető minisztériumot kivéve, hol 48-ban a hivatalnokok száma 63 volt, most pedig leszállott 25-re, mondom ezen egy minisztérima kivételével a többi minisztériumoknál a hivatalnokok száma növekedett, úgyhogy most a hivatalnokoknak serege az összes írni és olvasni tudó közönségnek egy nagy részét képezi és egy valóságos kis hadseregnek mondható. Ha tehát a t. hát ezen nagy költségek mellett még a díjakat ez után is növelni fogná lehetetlen a nélkül ezt elviselni, hogy az adózóközönség tökéletesen tönkre ne tétessék. Én tehát ezen szempontokból indulva ki, miután lehetetlen, hogy meggyőződésemmel harcba ne keveredjem lehetetlen hozzájárulnom ahhoz, hogy a hivatalnokok fizetését ezúttal a t. ház felemelje, egyébiránt az, hogy jól díjaztassanak a szakértők és munkás hivatalnokok ez bizonyára kívánatos, igen, de ha a szakértők és szorgalmasan működők száma vétetik tekintetbe, akkor azt nem ily óriási magaslatra kell emelni, mert bizonyára azt fele is elvégezheti, akkor lehet azután jól fizetni, abból a mi megtakaríttatik kik fenmaradnak. (Helyes a balon), mert a pénzügyi bizottság a fizetésemelésre vonatkozó véleményét el nem fogadom. (Helyeslés a baloldalon.) Senki szólásra feljegyezve nem lévén, miután a pénzügyi bizottság előadója újra ajánlja a jelentés elfogadását, a kérdés feltétele iránt felmerült kis vita után elfogadtatik Deák Ferencz indítványa , minél fogva a minisztérium által előterjesztett javaslat is elfogadtatik. A lakbérek a pénzügyi bizottság javaslata alapján, az osztálytanácsosoktól kezdve emeltetnek fel. Következik a pénzügyi bizottság jelentésének 2-ik pontja, mely azon határozat kimondását ajánlja, hogy jövőre az ország minden tanintézete, úgyszintén minden tudományos és közművelődési intézete a közoktatátási miniszter vezetése alá helyeztessék. Várady Gábor magáévá teszi az indítványt de annak határozottabb alakba öntése végett következő határozati javaslatot ad be : Határozati javaslat. Tekintettel az 1871-ik évi államköltségvetési előirányzat tárgyában az állandó pénzügyi bizottság által előterjesztett általános jelentésben felhozott érvekre utasíttatik a minisztérium az iránti törvényjavaslatának előterjesztésére, hogy jövőben minden állami tanintézet, továbbá minden állami tudományos és közművelődési intézet a közoktatási miniszter vezetése alatt álljon, hogy így a jövő évi államköltségvetés már ennek megfelelően legyen egybeállítható. Korizmics László nem fogadja el a pénzügyi bizottság indítványát, melyet a gadasági iskoláknál nem volna czélszerű életbe léptetni. Deák Ferencz a tárgyat jól megvitatandónak tartja és erre nem találja a budgetvitát alkalmasnak; ezt ex professo külön kell tárgyalni. Kerkapoly K. pénzügymin. Deák indítványát pártolja, ígérvén, hogy ez iránt a kormány annak idején külön javaslattal fog a ház elé járulni. Péchy Tamás Várady határozati javaslalatát, Jankovics Miklós Korizmics nézetét pártolja. Zsedényi javaslattétel végett a kormányhoz kívánja áttétetni az ügyet. P. Szathmáry Károly Várady határozatát pártolja. A ház többsége a pénzügyi bizottság indítványát fogadja el. Következik a pénzügyi bit. észrevétele egy országos könyvtár felállítása iránt. Tisza Kálmán következő hat javaslatot ad be: Határozati javaslat. Az állandó pénzügyi bizottság 554 sz. a. általános jelentésének az országos könyvházak felállításaira vonatkozó javaslata folytán mondja ki határozatilag a képviselőház, hogy oda utasítsa a minisztériumot, hogy a jövő költségvetés beterjesztését megelőzőleg részletes javaslatot terjesszen be az iránt, miként lehetne az egyes minisztériumok által a könyvtárak gyarapítására igénybe venni szokott összegeket egy országos könyvtár létesítésére fordítani, úgy, hogy e mellett mind az egyes minisztériumok szükségleteinek elégtétessék, mind a közönség az így létrejött könyvtáraknak hasznát vehesse. A folyó évben pedig a könyvtárak gyarapítására az egyes minisztériumok költségvetésében megszavazandó összegeket kölcsönös értekezés folytán úgy használja fel, hogy a könyvek beszerzésének a szükségtelen többszörös példányok mellőzésével mentül nagyobb eredmény éressék el, s a beszerzendő könyvek nagy részben legalább a létesítendő országos könyvtár első alapjait képezhessék (helyeslés.) Elfogadtatik vita nélkül. A kormány által kezelt közalapok tárgyában a p. n. b. két határozatot ajánl a háznak. Az első ez: határozza el a ház, hogy minden országos közalap, mely az egyes minisztériumok kezelése és rendelkezése alá tartozik, azon illető minisztérium költségvetési előirányzatába vetessék fel, mégpedig azok jövedelmi a jövedelmi rovatban kiadási előirányzata a kiadási rovatban. A másik az, hogy ezentúl minden alap kezelése a pénzügyminiszter kezében pontosuljon össze; az egyes minisztériumok pedig, melyek ezen alapok jövedelméről rendelkeznek, csak bizonyos kezelési pénztárakkal bírjanak, melyeknek maximumát a pénzügyminiszter a többi miniszterrel egyetértőleg állapítaná meg. (Elfogadtatnak.) • Elfogadtatik továbbá a p. n. biz. azon indítványa, hogy a költségvetés magában foglalja az államkölcsönöket egész teljességekben. Eddig csak a qvóta és földtehermentesítési adósság volt ott felvéve. Ezentúl ide fognak tartozni a vasúti kölcsön, az 1870. X. t. ez. folytán felvett sorsjegy kölcsön, és a bordézvaváltsági adósság. Az államvasutak úgy jövedelmeit, mint kiadásait szinte a költségvetésbe ajánlja a pénzügyi biz. felvétetni, mi szintén elfogadtatik. Miután egyes minisztériumok nyugdíjelőirányzata nem felel meg a képház tavali határozatainak, a pénzügyi bizottság az államszámvevőszéket határozatilag utasíttatni indítványozza, hogy vizsgálja át az előirányzott nyugdíjak kimutatását is a nyugdíjak összegét, hasonlítsa, össze a képviselőház határozataival, és erre vonatkozó felterjesztését tegye meg. Horn Ede a nyugdíjak eltörlését indítványozza. A nyugdíj monarchikus intézmény, mely sem Helvécziában sem Amerikában nincs. Fizessék a hivatalnokokat jól, hogy ezek öreg napjaikra maguknak valamely életbiztosító intézetnél járadékokat biztosíthassanak. Simonyi Ernő a pénzügyi bizottságtól az követeli, hogyha a nyugdjaknál valamely minisztérium nem tartotta meg a ház határozatát, ennek megvizsgálását ne ajánlja a számvevőszékre bizatni, hanem a többletet törölte volna ki azonnal. Széll Kálmán. Ezt a pénzügyi bizottság nem tehette, mert a nyugdíjak nagy massát képeznek, és mert a pénzü. bsz. nem végrehajtó közeg. A pénzügyi bizottság indítványa elfogadtatik. A minisztérium által hivatalos helyiségei után fizetett lakbér tárgyában a pénzügyi bizottság ajánlatára ezen határozat hozatott . Gondoskodjék a minisztérium az iránt, hogy a most házbér fejében fizetett összeg tőkéjének megfelelőleg országos államépületek felállítása minél előbb eszközöltessék. Továbbá határozatilag kimondatott, hogy a Fiumére vonatkozó előterjesztések és költségelőirányzatok foglaltassanak Fiume közigazgatási állására való tekintettel egy Fiume számára a költségvetési törvényben külön nyitandó fejezetbe. Egy országos Schematismus iránt következő határozat fogadtatott el: Utasítja a ház a minisztériumot, hogy az általános összes szolgálati schematismust a jövő évi költségvetés tárgyalása előtt állítsa össze, azaz annak közzétételére szükséges összeget az 1872-ik évi költségvetésbe vegye fel. Be lévén fejezve az általános jelentés, következett a miniszterelnökség költségvetése. A pénzügyi bizottság előadója Harkányi Frigyes. Első szónok Irányi Dániel, hevesen és taláóan megtámadja a miniszterelnök kormányzatát és a költséget tőle megtagadja. Beszédét holnap bővebben fogjuk adni. Andrássy Irányinak felel. Ülés vége 2. órakor. A főrendiház mai ülésén csak az újonczozási törvény hirdettetett ki: Francziaország. A legtöbb lap azon értelemben nyilatkozik, hogy a londoni konferencziától kevés eredményt lehet várni. A „Gironde“, mely a bordeaux-i kormány nézeteit szokta tolmácsolni, a következőket írja : Mi fontos van abban Francziaországra nézve, ha várjon a mostani körülmények közt a konferenczián képviselve van-e,vagy nincs ? Mi haszna lenne neki most az 1856-os szerződések revisiójából ? ... Francziaországnak nincs mit keresnie oly diplomaták gyűlésében, kik mint a régi augurok, nevetés nélkül nem nézhetnek egymás szemébe, ha mindjárt csak azért is, hogy egy utolsó „grimace“ alá rejtsék azon nyomorú szerep öntudatát, melynek eljátszására kárhoztatja őket önzésük és őrültségük . . . Francziaország üres széke nagyobb ékesszólással fog a konferenczián beszélni, mint maga Jules Favre. Mert tudtára fogja Kunijának adni, hogy ha mi most semmivel sem törődünk, mint hazánk megmentésével, a jövőre nézve teljesen szabad kezet fogunk magunk számára fentartani.“ Spanyolországban az új rendszer még mindig gyenge lábon áll, ha bár a kormánypártiak mindent elkövetnek a kabinet támogatására s az unionisták s progressisták szintén e végett egyesültek is, mindennek tartósságát senki sem hiszi. Az ellenzék közlönyei a kormánypárt két töredéke közt minden áron fenakadást akarnak előidézni. A „Times“ Madridból jelenti: Moreto alkalmas rendszabályokat fog indítványba hozni a közjövedelmek beszedésére az adóhátralék behajtására, így szintén indítványozni fogja, hogy a folytonos papírpénzkibocsátás bezárassák, a közterhek nyomasztó jellege enyhittessék, s a vámok liberálisabb szellemben módosíttassanak. Bismarcknak Favretól a menlevelet megtagadó jegyzéke. Favrenak menlevél iránt tett kérelmét Bismarck egy jegyzékben megtagadta, a mi általános megütközést szült. A jegyzék igy hangzik: Versailles, 1871. január 16. Miniszter úr! Engedje meg exc, hogy legelőször is egy félreértést odázzzak el, válaszul exc. f. h. 13-án kelt kétrendbeli soraira. Excellentiád fölteszi, hogy az angol kormány javaslatára egy ön részére kiállott menlevél, a londoni conferenczián való megjelenés lehetségessé tételére, nálam készen áll. E föltevés azonban nem alapos. Én nem bocsátkozhatom hivatalos összeköttetésbe, ami magában foglalná annak elismerését, hogy a honvédelmi kormány Francziaország nevében cselekszik s pedig a nemzetközi jog értelmében, amíg legalább a franczia nemzet el nem ismeri azt. Azt hiszem, hogy exc. a parancsnokságnál eszközölhetne ki menlevelet. A parancsnokság nincs hivatva exc. politikai állását s utazása czélját tekintetbe venni. Az ilyenformán megnyert levél mely ellen önnek se lehet kifogása, szabad kézt engedne a porosz király londoni követének, hogy exc. nyilatkozatait Francziaország nyilatkozataiként tekintse-e vagy ne s tegye ezt úgy, hogy minden balvéleménynek, jogsérelemnek eleje vétessék. Ezt az utat exc. utazása czéljának hivatalos megjelölése által elvágta. A kifejtett politikai okoknál fogva a menlevél iránt tett kérésének meg nem felelhetek. Amidőn pedig ezt önnek tudtára adom, önre bízom, hogy egy olyan utat keressen, mely elodázza az előadott aggályokat s azon balvéleményeket, melyek önnek Londonban való meg nem jelentetéséből folynak. De még akkor, is, ha ilyen itt található, még akkor is nagyon kétséges, hogy tanácsos-e excellentiádnak, mint a párisi kormány egy tagjának most hagyni el Parist,midőn olyan érdekek forognak fen, melyek Francziaországra és Németországra fontosabbak, mint az 1856-ki szerződés XI. czikke. Ott hagyná exc. a semleges hatalmak képviselőit is Párisban, kik ott maradtak, vagyis inkább ott tartóztattak, miután az engedélyt a német előőrsi vonatok át- Külföld.