Magyar Ujság, 1871. március (5. évfolyam, 49-74. szám)
1871-03-01 / 49. szám
biztosítja, akkor mi viszont tartozunk az ő birodalmának integritását híven, a mi eskünkhöz, amely törvényeinkben nyert kifejezést, fentartani. De ha bekövetkeznék az, mit a t. képv. ur mondott, és mitől isten mentsen meg, akkor Magyarország —s ezt daczára azon szemrehányásnak, hogy mi a nemzet önérzetét le szoktuk hangolni. (Úgy van balfelől) őszintén kimondom , mert a legújabb kor nem a mellett tanúskodik, hogy a nyugodt, biztos alapon haladó államok jövője kompromittáltatik, hanem hogy az elbizakodottság idézi elő a rögtöni és súlyos megváltoztatásokkal járó veszélyeket, mondom őszintén kijelentem azt, hogy ha a t. képv. ur hite teljesülne, akkor szomorú helyzetbe fogna jönni az ország; azon helyzetbe, melybe nem egy örökös jut, aki kapzsi örömmel várja a rokonától reá jövendő örökséget és elfeledi megtapogatni saját üterét, a miből pedig meggyőződnék, hogy a kór, mely a rokont megölte, a közös elődről az ő vérébe is átment, s hogy közös sors fogja őt érni azzal, kinek örökségét várja. Végül ismételvén, hogy a kormány tisztán czélszerűségi és financziális szempontokból nem pártolja a kisebbség különvéleményét , annak elvetését kívánja. Szólásra nem lévén senki följegyezve Györffy Gyula a kisebbségi különvélemény előadója indokolta még egyszer s utoljára a különvéleményben foglalt módosítványt. Beszéde legnagyobb részében a miniszterelnöknek és pénzügyminiszternek e tárgyban mondott beszédeit veszi Konczkés alá. Beszédét a következő szavakkal fejezi be : „Hollán Ernő tisztelt államtitkár úr beszéde nem volt egyéb mint illustratiója a honvédelmi miniszter úr azon tételének, hogy a mi módosítványunk a honvédség harczképességét nem hogy előmozdítaná, hanem csonkítaná. Ily állítás után tisztelt ház, igen természetes, hogy az államtitkár úr, ki ezen tételnek megmagyarázására volt hivatva, körülbelül úgy magyarázta, hogy ne adjunk ágyút a honvédségnek mert a honvédség csak úgy fog érni valamit, ha ágyúja nincs, mert akkor győzhetetlen lesz,ha pedig ágyúja lesz,akkor nem ér semmit, s az ellenség által bizonyosan legyőzetik. Csak az ily eszmejárás ismerete után lehet megmagyarázni azt, hogy a t. miniszter úr egyik szavával dicséri a jelen honvédséget, s azt mondja : a jelen honvédség tisztes érdeme már most is olyan eredményt mutat fel, hogy a hozzákötött reményeknek megfelel; másfelől ellenben azt mondja, hogy a honvédség a közös hadsereg nélkül egy hétig sem bírná megoltalmazni az ellenségtől Magyarországot. Ha ez azon várakozás, melyet önök a honvédséghez kötöttek, akkor valóban nem sokat vártak a honvédségtől és igazuk van azon képviselőknek, kik azt mondják , hogy nekem egészen más fogalmam van a honvédség hivatásáról, mint nekik, mert az ilyet csak azon honvédségről lehet állítani, melyet önök alkottak, melynek fogalmát az 1868-iki törvényben önök teremtették, midőn a „Landwehr“ szót magyarra fordították. De nem lehet így beszélni azon honvédségről, mely két császárság hadseregei elleni csatákban szerzette nevét s fogalmát s melynek öntudatát a mostani honvédségbe önteni forró óhajtásaim közé tartozik. A jelen vita t.ház csak arról nyújtott tanúságot, mi különben meggyőződésem volt, hogy a most uralkodó politika a 48-ból névleg átvett, valósággal pedig eltörpített egyéb intézmények közzé akarja sorozni a honvédséget is. Most már a kormánytól nyert nyilatkozatok után mindenki tisztában lehet az iránt, hogy a honvédséget is csak névleg akarják visszaállítani, nem akarják azt, hogy abból jövőre magyar hadsereg legyen. Vannak bizonyára, kiket ez is kielégít, kik talán ezt is nagy nyereségnek fogják tartani, de ne vegyék rész néven, de más részről vannak, kik a honvédség iránti ez eljárást keserűséggel tekintik és akik ebből következtetve, nemcsak a honvédség jelen szervezete, hanem ez intézmény iránt viseltetett őszinte jóakarat iránt nagyon kevés bizalmat éreznek. Mondanom sem kell tehát, hogy én ez utóbbiak közé tartozom. Ajánlom a kisebbség javaslatát elfogadás végett. (Tetszés nyilatkozat a baloldalról.) Holnap a központi előadó tartja a párbeszédet s ez után következik a szavazás. Ülés vége egy negyed 3-kor. _______ — Tegnapi országgyűlési tudósításunkból tévedés folytán kimaradt Degré Alajos beszédének fölemlítése. — Kötelességünknek tartjuk azt visszaadni hű kivonatban, megjegyezvén, hogy Degré Péchy Tamás után szólt: Degré Alajos : I. Napóleon híres hadjárata után egy munka jelent meg ily czím alatt: „Napoleon kein Feldherr“ von N. N. kais. kön. österreichischer Unterlieutenant“ — (Derültség.) Szóló azt hitte, hogy adoma, de mióta Pulszky Ágostot a honvédekről hallotta nyilatkozni, kezdi hinni, hogy esik ugyan létezett oly bátor k. k. unterleutenant, ki ezt a munkát meg merte írni. (Derültség.) Többen vannak az ellenzék padjain, kik nem csak a mitrailleusökkel, de kartácsokkal szálltak szembe. Ami azt illeti, hogy az ellenzék bizalmatlanságot szít a közös hadsereg ellen, megjegyzi, hogy e bizalmatlanság magva már benne van a seregben, mert míg a magyar katona idegen földön, idegen vezényszó alatt áll, bizalomra számítni nem lehet. Igaz, hogy a közös hadsereg a mi vérünk s testünk, de hát miért nem engedik, hogy e vér Magyarország ereiben folyjon : ez természetellenes helyzet, mert ha mexikói kaktust ültetünk Árvába, ott el fog satnyulni, míg eredeti hazájában erdővé nő. (Helyeslés balról.) Andrássy gr. azon megjegyzésére, hogy nagy hiány van a honvédtisztekben, felhozza, hogy több jeles tiszt folyamodott a honvédséghez, de nem vétetett fel. Ha ez igy van, miért panaszkodnak tehát hogy nincsenek tisztek ? A hadsereg szellemére nézve megjegyzi, hogy ki oda a „vorschriftmässig“ szellem ellenére mást akart bevinni, az életével játszott, hogy mennyire megmételyezi e szellem az embert, egy eclatans példát hoz fel, mely szerint egy előkelő család tagja néhány év alatt oda sülyedt, hogy midőn atyját politikai vétségért kötélhalálra ítélték, pezsgőzött és atyja biráinak egészségére ivott. (Felkiáltások: Szörnyűség ! Zaj. Ki volt az ?) Egyébiránt pártolja a kisebbség módosítványát. (Helyeslés.) Külföld, Francziaország. A nemzetgyűlés, hogy a béketárgyalások folyama alatti időközt kellően érvényesítse, nyolcz albizottságot tevő enquet bizottságokra oszlott, hogy Francziaország jelenlegi helyzetéről hiképet nyújtson. E bizottságok legfontosbikai kétségkívül azok, melyek Francziaország pénz és hadügyével foglalkoznak. A pénzügyi bizottság, melynek elnöke Perier, működését azonnal megkezdő s a prefectekhez sürgős felelet adás végett a következő négy kérdést intéző : 1. Mennyiben járult a megye a nemzeti védelem kormánya által tett kiadásokhoz ? Mennyit fizetett s mennyit tartozik még fizetni ? 2. A kiadások összegéhez a megye mennyiben járult rendkívüli adóztatás, kölcsön, beruházások, önkényes aláírások stb. útján ? 3. Müly kereskedelmi kiadások s eszközök vonatkoznak arra? 4. Mily természetűek s mennyire rúgnak a franczia hatóságok által tett requisitiók ? Néhány nap előtt Párisban számos Orsini féle bombát találtak. Amint a „Liberté“ jelenti, ezek kisebb fajtájuak s számuk 7000 tesz. Ezek a prefectura épületébe vitettek. A vizsgálat folytán kitűnt, hogy az Orsini bombák készítésére a pénzt a fenállott torlasz bizottság szolgáltatta. Legújabban a rendőrség által ismét 2000 nagyobb fajta bomba foglaltatott le. Ezek hasonlítanak azokhoz, melyeket kevéssel a beaury-i ütközet előtt találtak. Chopin rendőr prefektus néhány példányt mutatványul elküldött a rendőri főnöknek. Penhoaf a vogesi hadsereg új főparancsnoka működését azzal kezdé, hogy a garibaldiánusok s az önkénytes csapatok feloszlatását elrendelé. A vogesi hadseregnél osztályparancsnokok Jouffroy d‘ About s Basserolles, dandár parancsnokok Noddet s Malaret ezeredesek lettek. Ezek állomásaikra már elutaztak s a parancsnokságot átvették. Az új franczia minisztérium tagjainak kora következő : Thiers 74, Dufaure 73, Larcy 65, Favre 62, Leflo 61, Simon 57, Lambrecht 52 s Picard 50 éves. A Brémában belebbezve volt franczia túszok egy versaillesi e hó 24-én kelt távirati rendelet folytán szabadon bocsájtattak. Ennek következtében a fogva tartott német tudósítók is visszanyerték szabadságukat. A „Daily Telegraph“-ban Párisból febr. 24-ről olvassuk: Leflo tbk. távolléte alatt a hadügyi dolgok vezetésével Susanna Ibk, a tüzérség főnöke bízatott meg. Oyenne államtitkár Lambrecht távollétében a földművelési kereskedelmi ügyeket vezeti. A tengerészeti ügyeket pedig Polhuan visszatértéig Chaille fogja kezelni. Nagy tevékenység fejtett ki, hogy a közlekedés Páris s Rouen közt helyreállíttassék. Néhány nap múlva Rouen-Havre-Dieppes Bézons-sur-Seine vonalon a közlekedés megnyílik; az egyedüli akadályt a bézonsi híd képezi. A versailles-i alkudozásokat nem a legjobb szemmel nézik, de azok lényege oly mély titokban tartatik, hogy a köztudomásra jutott hírek csupán üzérektől származottaknak mondatnak. A tőzsdén tegnap nagy izgatottság uralkodott s azon hírre,hogy Thiers Bordeaux-t elhagyó, az árak jelentékenyen alább szálltak. Tegnap a rakpartokon nagy élénkség uralkodott. Az „Esther“ gőzhajó Londonból egyenesen Párisba jőve, a St. Nicholas kikötőben kötött ki, hozván lisztet, burgonyát, besózott húst, halat, szalonát, vajat s sajtot. E gőzhajó megérkezte egész ünmpély volt. A Szajna vizén hónapok óta más hajót nem lehetett látni mint ágyunaszádokat s kis ladikokat betegeket szállítva. A párisiak a legnagyobb érdekeltséggel szemlélték az „Esther“ kirakodását. Az összes franczia csapatok száma, melyek a háborúban való részvéttől megfosztottak, a következők: Poroszországban van 420,000; Bourbaki hadserege 100,000 ; a párisi seregek, kik a fegyvert letették 200,000; nemzet örök 110,000 ; mozgó örök 100,000; a holtakat, sebesülteket s eltűnteket 120,000-re téve, az összes szám 1,050,000. Az idő kellemes, verőfényes meleg nap. Összejártam a boulevárdokat, nyilvános helyeket és kávéházakat. A beszélgetés tárgya a németek valószínü bevonulása , habár a lapok ma reggel jelenték is e lehetőséget, daczára ennek nem igen akarnak ama föltevésnek hitelt adni. Több orvos barátommal találkoztam s ezek azt jelentik, hogy a gyermekek s csecsemők még mindig betegeskednek a tejhiány s annak roszasága miatt. Juarez levele. Bordeauxban a napokban „Alsace c Lorraine“ czimű lap indult meg, mely kiválóan Elsasss Lotharingiának Francziaországtól való elszakítása ellen harczol. A hozzánk beküldött 3-ik számában Juarez-nek egy levelét olvassuk, mely csak a fegyverszünet megkötése után jöhetett Párisba s habár későbbi keletű is, érdekességét mind a mellett is megtartá. A levél Cuernavarában kelt 1870. decz. 17-én, melyben néhány rövid bevezető sorok után a mexikói köztársaság elnöke ezeket mondja: „És mégis, ha szemeinket elfordítjuk a pusztítás és rombolás e jeleneteitől, ha a jelen fájdalmas benyomásától megszabadulunk és a bizonytalan jövőbe vetjük vizsgálódó tekintetünket, meg leszünk győződve, hogy ezen borzasztó katastropha, mely Francziaországot elnyelni látszik, ellenkezőleg nem más mint MAGYAR ÚJSÁG 1871. MÁRCZIUS 1. feltámadásának jele. Mert ez ország nagy politikai életre ébred, mely nélkül egy nemzet, ha az irodalom,tudomány és művészet terén akármily magas fokon áll is, soha sem több akár sekrestyében, elzárt emberi nyájnál, a zsarnokság ezen poklába, melynek eltörlésére barátim és én Mexikóban már 15 év óta törekszünk. És ki kételkedhetik Francziaország végleges diadalában ha diadalmaskodni akar, vagy inkább győzedelmeskedni akarni tud ? Mondom :ha akarni tud, mert jóllehet a meg nem szállt tartományokból érkező hírek, a körülményekhez képest kitűnő erélyt és hazaszeretetről tanúskodnak, mégsem tudok bizonyos szomorú félelemtől megszabadulni, mely megszáll, midőn a franczia katonák tulajdonai és lényeges hibái felett gondolkozom, kik rendezett csatákat szeretnek, hol bátorságuknak tanujeleit adhatják, de kik keveset érnek a népkatonaság ellen, a valódi védelmi háborúban, mely a győző ellenében a leghatályosabb. Bizonyos, hogy azon 150 és 200 ezer embernyi sereg, melyet a hírneves Gambetta polgár rögtönözve alkotott, ezen nép csudálatos tevékenysége, és az idegen foglalás okozta szégyen által túlcsigázott hadiösztönei segítségével, két, három ügyesen vezényelt csatában a német foglalást ellensúlyozhatják. De ez csak lehetőség , és nem bizonyos, mihez még sok kívántatik. És azon veszélyes állapotban , melyben Francziaország most van, a közjónak tartoznak azzal hogy mindazon eszközöket, melyek a legyőzetésnek csak a legkisebb lehetőségét is hagyják fen, félre dobják, mert ennek következményei kiszámíthatlanok. Ha oly szerencsés volnék, hogy Francziaország sorsát most én vezetném, és úgy járnék el, mint eljártam kedves hazámban 1863— 1867-ig, hogy a megszállót egészen hatalmamba kerítsem. Nem kellenek nagy tömegű seregek, melyek lassan mozognak, nehezen élelmeztethetnek egy pusztított országban és melyeknél de legkisebb szerencsétlenség után a bátortalanságnak tág kapu nyílik. De 15, 20, 30 ezernyi hadtestek, melyek egymás közt portyázó csapatok által vannak összekötve, hogy szükség esetére egymást gyorsan segíthessék, melyek az ellenséget éjjel nappal nyugtalanítják , embereit ölik , élelem szállításait elveszik és rombolják, nem hagyják sem nyugodni, sem aludni, nem hagyják sem élelmi, sem lőszerhez jutni, a megszállott országban kiterjeszkedni nem engedik és végre vagy feladásra kényszerítik, körülfogván, vagy hogy pusztított seregeit futásban legyen kénytelen megmenteni. Ez Mexico felszabadulásának története, ezt ön ismeri. És ha a nyomorult Bazaine, császára méltó szolgája, alávaló árulásának gyümölcseit akarja élvezni, jobban, mint akárki meg lehet győződve a függetlenségi guerillák legyőzhet fenségéről. De más kérdés is veti fel magát,mely rettentő egy egy összpontosított országra nézve, mint Francziaország. Tarthatja-e Páris magát addig, míg felszabadítására egy erős sereg jön segítségére ? És ha Páris az éhség vagy más nyomor által a megadásra kényszeríttetik ? A lapok s politikai levelek mindig visszatérnek e pontra, mely ugy látszik a német-franczia kérdés gordiusi csomója: Fogja-e Páris magát tartani ? Tegyük fel, hogy Páris Sedan és Metz sorsát fogja osztani, vájjon Páris Francziaország-e ? — Politikai tekintetben negyven év óta: igen. De ma, midőn a katonai érdekek minden más tekintetet háttérbe szorítanak, mennyiben fogja e Páris eleste egész Francziaországét maga után vonni ? És ha még a porosz király is a tuileriákban tartaná udvarát, melyre még mindig a bonaparti bűz ragad, mennyiben bátortalaníthatná ezen szemfényvesztés azon két vagy három millió polgárt, kik a talaj védelmére az ország egyik végétől a másikig fel vannak fegyverkezve ? Nem ült-e Maximilián négy évig a mexikói trónon ? és ennek daczára is lakott bűnéért a queretaroi marsmezőn, míg a nemzeti jog felsége diadalmasan vonult Montezumába. Ezen négy év alatt, mikor az egyedüli törvényes hatalom a Rio Grandetól a Sacramentoig bolyongott, sokan az ellenállás ellen edzettek kétkedtek törekvéseink eredményében és tagadták a jövőben való felszabadulást. Ami engem illet, én — és ez egyedüli érdemem támogatva néhány megtörhetlen hazafi által, mint Porfirio Diaz, Escobedo, Alvarez, Ortega, stb. soha sem ingadoztam. Valahányszor kedélyem annyi kedvezőtlen körülmény láttára, annyi elpártolttól körülvéve, mély szomorúságnak rabja jön, mindjárt elfordultam és megemlékezvén azon halhatatlan szavakra : „Senki sem esett el, mig egy áll fenn,“ jobban mint valaha vágyódtam a harcz után, mely kegyelem és irgalom nélkül a betolakodtak ellen volt vívandó a végsőig. Isten törekvéseimet megkoronázta valamint azokért, kik közül annyi derék életével fizette meg közhitünket a hazában és a köztársaságban . Ép úgy fest Francziaországgal, azt sugalla reményem. Ugye, Bonaparte eleste óta, minden szabad népé. Ezen igazságtól a mexicói demokraták annyira vannak áthatva, hogy hatszáz volt függetlenségi katona, azok közül tehát, kik 5 évig vettek részt a Bazaine és Dupin bandái ellen vitt igazságos harczban, Vera Cruzban hajóra szállnak és New-Yorkba mennek, honnan azután felfegyverezve és minden szükségessel ellátva a dicső Garibaldi hadtestéhez akarnak csatlakozni. És én büszkességgel kijelentem : A mexikói légió méltó lesz arra, hogy az újjáalkotott franczia hadsereggel az egyetemes köztársaság szent ügyéért harczoljon és meghaljon. Egészen az öné Benito Juarez, csészeti nyilvános előadásait a gyakorlatban, különös tekintettel a fák nemesítésére, nyerésére és szabályos képzésére vasárnap, márczius 5-én kezdi meg Rákos-Palotán, ha t. i. az időjárás megengedi. Az indulás Pestről a háromnegyed órai vasutvonatlal történik. — A budai választók összeírása a választás végett márczius 20-án kezdetik meg, és ápril 3-án szándékoltatik befejeztetni. A magyar történelmi társulat márczius 2-án csütörtökön délután 5 órakor a m. tudom, akadémia Kisfaludy termében választmányi ülést tart, mely alkalommal folyó ügyek tárgyalásán kívül, Ipolyi Arnold fogja felolvasni Foltényi János társulati tagnak értekezését Anonymus koráról és kilétéről uj adatok nyomán. Figyelmeztetjük az érdekes felolvasásra a történelem minden rangú barátait. — Nagy szerencsétlenség történt tegnap a budai gőzsiklónál. Egy szegény munkás a pálya közepe táján dolgozgatott, mivől a két kocsi megindult. Nem tudván idejekorán elmenekülni az egyik kocsi oly erővel szorította a falnak, hogy belei kidőltek és azonnal halva maradt — A rég török már nagyban dolgoznak az újpesti kikötőben. És pedig azért, mert a gőzhajózást a társaságok márczius első napjaiban már megnyitni szándékoznak, ha t. i. ezt a jégzajlás megengedi. Ma még igen nagy jégdarabok úsznak le, a viz pedig tegnap másfél lábat nőtt. — A budapesti m. gyorsír ét-egylet f. évi márczius 5-én (vasárnap) d. u. 2 és fél órakor évi közgyűlést tart a pesti főreáltanodában. — A belvárosi ipartanodában a második félévi tanfolyamra fölvétetni kívánó iparos segédek és tanonczok beiratása márczius 20-ig történik minden hétfőn, csütörtökön és szombaton esti 7 órától 8-ig. A fölveendő tanonczok iparos főnökeik által aláírandó nyilatkozatot tartoznak bemutatni s viszont az igazgatóság részéről fölvételi jegyet kapnak otthoni maguk igazolhatása végett. A beirottak szorosan köteleztetnek minden vasárnap délután, s a kitűzött hétköznapi esti előadásokon való pontos megjelenésre. Pest, 1871 február 27-én. Az igazgatóság. / — Heurékát kiált Lonkay Antal a M. A. mai számában, jelezve hogy az „Ungarischer Volksbote“ czímű haldokló német —ultramontán hetilap szerkesztésére is. Romeiser József ura, volt „szerencsés“ megnyerni. Miután Romeiser urnak épen szakmájába vág a temetés, hisszük, hogy minden nagyobb nehézség nélkül keresztül fog esni rajt. A nemzeti színház műsora 1871. márczius hó 1-től 6-ig. Szerda „Egmont“ Csütörtök „Dinorak“ Péntek „Közönyt közönynyel“ Szombat „Zsidónő, vagy Hamlet“ Vasárnap „Nők az alkotmányban“ 3-szor Hétfő „Velva“ Új betanulással 1-ször, Raabe Hedvig k. a. vendégjátékául. — A pesti jótékony „Concordia“ egylet ma este hangversenynyel összekötött estélyt rendez a lövölde teremében, melyen egyúttal a sorsjegy nyeremény-számok is kihúzatnak. Fővárosi krónika. Pest, febr. 28. — Lukácsi Sándor megkeresett bennünket annak közzététele iránt, hogy gyümöl yűvészet. — Úgy látszik, a Mosonyi Mihály „Álmosának“ vezérkönyve csakugyan elveszett, különben már olvasnunk kellett volna e tekintetben valamiféle dementit. Nem az a legnagyobb baj itt, hogy épen az „Álmos“ partitúráját érte ez a szerencsétlenség, mert hiszen ez operának sikert csak a vérmes Mosonyisták ígérhettek, hanem az a tudat, hogy ilyesmi megtörténhetik valamely más pótolhatlan becsű s egyetlen példányban meglevő művei is. Ismételjük a szerencsétlenség ez esetben nem oly szörnyűséges. Az Álmos szerepeit már Radnótsáy idejében kiosztották egyszer, a tagok jobbára be is tanulták, instrumentátió és alkotás tekintetében elismeréssel is szólt róla mindenki, de az első összpróba hatása annyira „álmos“-nak bizonyult be, miszerint fölhagytak az előadás szándékával is. Jegyzetek a múltból. 1849. márcz. 1. Windischgrätz Egerformoson Klapka seregét megtámadja, hogy a Dembinski főhadától elvágja. Klapkának azonban sikerül seregét az Eger folyón átvezetni s Poroszlón át Szőkére halad, a nélkül, hogy az osztrákok által üldöztetnék. Közgazdaság. Mai üzlet. Pest, február 28. A búza forgalom több mint 20,000 mérő volt; megrendelés külföldről jelentékeny mérvben nem történt. Hivatalosan jegyzett szerződések: Búza: tiszavidéki 400 m. 85 egy negyed ms 5 frt 92 és fél krl; 600 m. 83 frt rozzssal szórt 5 frt 55 kr; 200 m. 85 fns 6 frt 15 kr; 1350 m. 85 és fél fns 6 frt 25 kr; 1900 m. 85 és fél fns 6 frt 15 kr; 400 m. 85 egynegyed fns 6 frt 24 kr; 600 m. 86 fns 6 frt 25 kr ; 800 m. 86 fns 6 frt 27 egy fél kr; 400 m. 87 fns rozzsal szórt 6 frt 35 kr; 650 m. 84 egy fél fns 6 frt 5 kr; 200 m. 84 fns 5 frt 90 kr mind 3 hóra; 400 m. 82 egy fél fns 5 frt 40 kr; 2000 m. 82 fns 5 frt 52 egy fél kr mindkettő készpénzért. Pestmegyei 600 m. 83 egy negyed fns 5 frt 95 kr ; 1000 m. 85 fns 6 frt 15 kr, mindkettő 3 hóra az északi pályánál. Mind v. m. Rozs: 400 m. 79 — 80 fns 3 frt 45 kr az északi pályánál. 1000 m. 79 — 80 fns 3 frt 50 kr a raktárban. 400 m. 78—80 fns frt 45 kr, mind készp. Zab . 600 m. 50 fns 2 frt 30 kr, 3000 m. 50 fns 2 frt 25 kr, 2000 m. 50 fns 2 frt 25 kr mind készp. Az értéktőzsdén: M. vasúti köres. 106.10, m. sorsjegyek 92.60, p. keresk. bank. zálog. 90.25, lánczhid záloglev. 90.50 frton fizettetnek. P. közúti vasút 289, IV. kibocs. 61.50 vétetik. Osztr. hitelrészvények a zárlatnál 252.10 frt mellett lanyha. P. kereskedelmi bank 656 frton keresett. Szálloda 139, orsz. gőzhajózás 39.50 fizettetik. Ferencz-józsefvárosi lak. 49 vétetik. terézvár. iparbank 29 frton keresett. Napoleon 9.86 és fél, arany 5.82, tallér 1.82 és háromnegyed vézetik. Folyó évi márczius hóban az ezüst-árkeretpótlék valamennyi, ennek beszedésére jogosított és e jogot igénybe vevő vasutakon a magyar korona területén 20 perczenttel lesz számítandó. Budán, 1871. febr. 25-én. M. k. vasúti és hajózási főfelügyelőség. A földmérői szigorlatok tartására, s ezek alapján földmérői oklevelek kiállítására kitűzve volt 3 évi határidő a lefolyt év végével lejárván, a vallásos közoktatásügyi m. kir. minisztérium e határidőt — a folyvást jelentkezők tekintetéből — folyó 1871-ik évi január 1-től számítandó még két évre kiterjesztette. Folyó évi martius hó 1-én hevesmegyei Maklár helységben postahivatal fog életbe lépni, mely a levél- és kocsi-postai szolgálattal foglalkozand, és összeköttetésben lesz az Eger és Füzes-Abony közt naponkint kétszer közlekedő kariolposta által. E postahivatal kézbesítési körét következő helységek és puszták képezik: u. m. Maklár, Andarnak, Deménd, Kerecsend, Nagy-Tállya helységek és Pázmánd puszta. Utolsó posta. A „Rappel“ a párisi érsek levelét, melyben a lakosságot böjtölésre hivja föl, nagyon különösnek találja„Valóban — mond az említett lap — csak egy pap jöhet ily gondolatra. A párisi érseknek eszébe jut s arra szólit föl bennünket, hogy böjtöljünk s hogy ne együnk húst s a szent böjtben követendő utasításait mindegyik templom ajtajára fölszegezteti. Kár figyelmen kívül hagyni, hogy a böjtből csak most vergődtünk ki, s most újra kezdjük s ne együnk marha s juhhúst. A jámbor püspök egy hónap előtt nyilván megengedte volna, hogy együnk húst . A fegyverszünet megkötésekor Arago Florenczbe utazott. Ez utazással összeköttetésben van Garibaldi lemondása, a nizzai zavarok s végre Savoyából a Bismarckhoz intézett semlegességi kérvény. Aragonak tulajdonképeni küldetése az volt, az olasz kormány szándékát kipuhatolni, vájjon nem volna- e hajlandó Nizza s esetleg Savoya átengedéséért Francziaország javára interveniálni, amely esetben azok tartását Francziaország vállalná el. Mint most már tudni lehet, az indítvány nem fogadtatott el. Felelős szerkesztő Ilelly TimúCZ. Táviratok. Bordeaux, febr. 27. Egy Hugo Victor, Louis Blanc és más 30 republikánus képviselő által aláírt kiáltvány ezeket mondja : Mi eleitől fogva semmisnek és érvénytelennek tartunk minden tényt és szerződést, valamint minden szavazást és plebiscitumot, mely által terület engedtetnék át. A köztársaság az elszásziaknak és lottringieknek örökre visszakövetelésüket ígéri. Gambetta és Rochefort nem írták volt alá. — A „France“ megcáfolja az állítólag Toursra elrendelt fosztogatás hírét. E republicánus hírlapok a nemzetgyűlésben a békeszerződés felett névszerinti szavazást követelnek. Brüssel, febr 28. Az „Etoile beige“ Párisból febr. 27-ről tudósít. Ma éjjel általános riadó vezetett, a nemzetőrség tömegesen fegyveresen kivonult, hogy a poroszok bevonulásának ellenszegüljön. — Sajnos események várhatók- A poroszok valószínűleg szerdán vonulnak be. London, febr- 28. Az alsóház tegnapi ülésében Gladstone Otway interpellációjára felelve mondja: Bernstorf a békepontozatok aláíratását tudatta, de nem bírt hivatalos tudomással a feltételekről- A kormány nem fog megfeledkezni ígéretéről és oda fog hatni, hogy azok mérsékeltek legyenek, de jelenleg többet nem mondhat. Az általános szabály tiltja a katonai győzelmek feletti ünnepélyeknél az attackiék jelenlétét, a kormány tehát a brit katonai attackékat utasította, hogy a német csapatokat Párisba teendő netaláni diadalmi vonulásuknál ne kisérjék. Bécs, febr. 28. A „N. Fr. Presse“ jelenti Bordeauxból 27-éről. Thiers és kísérői holnap reggel érnek ide. — Valósul azon hir, hogy Cocchin megy Rómába követül. Páris, febr. 27. A „Journal officiel“ jelenti: A Bastille téren történt republicánus tüntetés folytán a zendülők megragadtak egy rendőrügynököt és a Szajnába dobták, hol megfalt. Egy törvényszéki hivatalnoknak, ki őt meg akarta menteni, szintén kaszárnyába kellett meleülnie, hogy hasonló sorst elkerüljön. Nemzeti színház. Szerda, márcz. 1-én adatik : E g m o n t, dráma 5 felv.