Magyar Ujság, 1871. március (5. évfolyam, 49-74. szám)
1871-03-28 / 72. szám
A katholikus kongresszus IX. és X-ik üléséből. Ha soha nem lettünk volna meggyőződve, miszerint a kath. püspöki kar által felkapott , világgá dobott „autonómia" nem egyéb, mint az a szin-méz, melyet a világi katholikusoknak szabad leend úgy üvegen keresztül nyalniok , a legközelebbi két ülés szemlélete egészen alkalmas volt hogy minden kételyünk eloszoljék. Az a jóhiszemű kisebbség persze még mindig oly illusióban ringatózik, mintha a püspökpárt szintén azt az értelmet tulajdonítaná az „autonómiának“, melyet ők — hogy t. i. a katholikus egyház honunkban nemcsak külve az államtól s egyéb felekezetektől függetlenül, önalkotta törvények szerint rendezkedhessék és éljen, hanem benn, saját kebelében is ezen új aera ismét visszaadja a két faktor egyenjogúságát, s az „egyház“ alatt érteni fogjuk, amit érteni kell: clerus et populus. Kevéssé ismeri az a pápista intézmény hagyományos törekvéseit, nagyon ártatlan sziliben látja a hierarchia intentióit s fogalma sincs az önzés papi rabszolgáiról, aki a mai katholikus egyházban autonom gyülekezetet lehetőnek tart. Ad radicem securim ponite! A f. hó 26. és 27-én tartott két ülésben körülbelül minden tárgy szóba került, ami a kath. egyház kertjében „ne nyúlj hozzám“ virág természettel nem bir s az úgynevezett autonómia szűk keretébe fölvehető vala. Volt szó a papi jószágok és kath. alapítványokról, melyeknek legfőbb védőjekép Barta János, alkalmasint valami káptalani bonorum director, lépett sorompóba; szőnyegre került a püspöki s káptalani székek betöltése, melyet a görög egyház —bár katholikusnak ismertetik — minden egyes megyében maga eszközöl; jött a tan-és nevelésügy, a kérvényezési jog, a patronátus rendezésének kérdése, sat. S az a jámbor kisebbség — bár egyik tagja, Hatala P. kimondotta, miszerint a magánértekezletben megkíséreltközeledés s találkozásnak minden reménye füstbe ment — nem restell minden uj szakasznál módositványok s indítványokkal újra meg újra síkra szállni! Bartal Gy., Schwicker J., Hatala P.,Papp János óráig tartó indokolással fárasztják magukat — csupán azért, hogy az elnök kérdésére: elfogadja-e a kongressus az eredeti szerkezetet ? a püspökök az ő gyermekeikkel s atyjuk fiaival „mint egy ember“ álljanak fel, s ők (a 40 vitéz férül, ha le nem apadtak volna már annak is felére) mindannyiszor lássák, hogyan kell „dleum et operum perdere“! Tudhatnák régen, mit éppen tegnap mondott Pados a többség szemébe, miszerint „nem az ő argumentumaik ereje, hanem a többség dönti el a kérdést.“ Nem mondjuk ugyan, hogy szabadelvűségekkel teljesen meg volnánk elégedve , de részekre mégis inkább kívánnék a győzelmet. Ámde utquid sperare contra spem? Főleg ha oly bánásmódban kell nem egyszer részesülniük, milyenben Sennyei b. részeltete tegnap Hatalát, amire oly méltán vágta vissza több finomsággal, mint Sennyeié volt.Gajzágó miszerint hiába hordja száján Sennyei ő excellentiája, hogy a kongresszusban minden tag egy jogkörrel, egy szabályzat szerint ül, miután az a hang, melylyel ő excellenciája él, lelkének egészen más érzelmeiről tanúskodik. Már az igaz, hogy b. Sennyei Pálnak sokat fog köszönhetni — a püspöki kar! Amit mi nem bánnánk, sőt becsülni is tudnánk benne, ha saját szájából nem hallottuk volna, hogy biz ő csupán „a nép fékentartása tekintetéből“ kardoskodik úgy a kath. egyház érdekeinek védelmében. Hanem hát mit törődik azzal ez a földi javakat, fényes palotáit, kincseit, politikai jogait túl nem becsülő, hanem csakis és egyes egyedül lelki joghatóságára féltékeny s jámbor híveinek ragaszkodásával táplálkozó püspöki kar: akárki, akármilyen lelkületű ember akármily eszközökké! védje valójában védelemre szorult ügyeket — csak megvédje?! Miért ne fogadnák köszönettel Sennyei b. ingyen szolgálatát, mikor szép pénzért kellett már nem egyszer az újabb időkben embereket bérelni föl,hogy írjanak sok mindent s legutóbb „Értesitőt“,melynek élére állították ama megnevezhetlen triumvirátust s ebben azon — mégis megnevezem — Kecskeméthyt, kit legkevésbbé sem genioz, hogy most annak a Jézus Krisztusnak álljon szolgálatába, még pedig a legultramontánabb táborban, kit alig két hónapja „a polgári körben“ tartott felolvasásán épenugy ledorongolt, mint Mózest, Confuciust, Mahomedet s több ilyen vallás-fabrikátort. No definis sanctificat .... 10-et Sztelo kapott. Az egyházkerületben 144 anyaegyház és gymnasium után az absolut többség 73 szavazat; igy tehát új választás szüksége fenn nem forogván, Zsedényi főfelügyelő a szavatok újbóli összeszámítása, továbbá a megválasztott superintendens kihirdetése és megesketése végett i. é. június első napjára Nyíregyházára hívta meg az egyházkerületi gyűlést. — Modern vandalism tv czim alatt a Sz. H. írja : Tápé, mint tudjuk, legrégibb községek egyike Csongrád vármegyében, s templomának hajója szintén igen régi, hihetőleg a XIII. XIV. századbeli építmény. E hajó belsejében a 12 apostolt ábrázoló freskó (falfestmény) létezéséről értesült e sorok írója ; kirándult tehát a helyszínére, s aki tudja, mily nevezetes tünemény műemlékeben szegény hazánkban a falfestmény, s mily buzgón gondoskodnak annak fentartásáról, az képes felfogni meglepetését, midőn arról értesült, hogy tavaly e falfestmény bemeszeltetett, nem tudjuk, ki és miért rendeld el a bemeszeltetést, de miután Tápé községnek Szeged város a földesura és egyházának kegyura, annyi igaz, hogy Szeged várost terheli a felelősség e műemlék megsemmisítésért. — Kolozsvárról Bukarestbe, hova eddig csak Pesten át lehetett táviratokat küldeni, most Szebenen, Brassón át egyenes távirdai összeköttetés készül. — A Berettyó vize ismét ijesztő módon növekedvén a környéket ismét árvízzel fenyegeti. — Szegeden is négy napi esőzés folytán a viz a város utczáin emelkedett. Két ház a felső városon összeomlott. (Ingből: (Tiszt. szerkesztő úr! az ungváricsapi vasúti földmunkálat foganatba vétetett, hol a munkás osztály kezdetben szép számmal képviselve volt de napról napra keresbedik, holott még a szőlős kertekben, valamint a mezei munkálat, sem kezdődött meg , hanem ennek egyedüli oka az , hogy a munkáltató közegek, a megalkudott bért a munkásoktól egy részben levonják. Itt az egyes földbirtokos osztály érzi súlyát kétszeresen, e vasúti szárnyvonalnak, mely egy tagban lévő földbirtokát ketté metszi, és beszegeléseket hagy maga után, mely a czélirányos használatra alkalmatlan, s azért ki nem sajátíttatik, sőt még az sem fizettetik ki rögtönösen, mely már a földbirtokosnak tényleges használatába sincs. Történik még itt az is, hogy a közlekedési utakról a vidéki lakosokat leszorítják, mivel a vasút kedvéért más közlekedési utak vetettek fel, melyek még ki sincsenek jelölve, nem ahogy az illető társulat a tervezett utat rendbehozva átadni a forgalomnak; sőt ennek ellenére a régit is a földmunkálatba felvéteti, és járhatatlanná teszi, s a közlekedést egészen háttérbe szorítja. Ez már nagy áldozat, ha a vasút közérdek úgy a vidék mint az egyesek érdeke is nem mellőzhető. A szerződés azt igényli, hogy az elvett föld használata készpénzzel azonnal, még pedig egyszerre nem részletenként, kifizetendő legyen s csak igy fogja a társulat az egyes érdekeket kellően bizalomra bírni. Fekésházy Lajos, Országgyűlés. A képviselőház 320. ülése már ez. 28-án d. e. 9 órakor. Elnök: Somsich Pál. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Széll Kálmán Gödöllő város kérvényét mutatja be egy járásbiróság felállítása iránt. Perczel István Tolna megye Gyönk községének hasonló kérvényét. Váradi Gábor Marmaros megyei község hasonló kérvényét. Vidacs János több ferencz- és józsefvárosi polgár kérvényét mutatja be, melyben a kormányt arra utasíttatni kérik, hogy a lánczhídon kívül elébb az alsó híd építtessék ki. Hodossin József a következő interpellációt intézi a pénzügyminiszterhez: A napilapokból olvastam, hogy valami brassói görögök, kik magokat „görök companiá“-nak nevezik s kik brassói belvárosi „szent háromságról“czimzett görög román keleti egyház vagyonát kényök kedvök szerint kezelik, azt önkényileg maguknak vindiálják és usurpálják, az úrbéri kárpótlás alkalmából az államot tetemesen s igen érzékenyen megkárosították volna ; miután Brancovanu herczeg által nevezett egyháznak adományozott Poiána és Sambata nevű két község után járuló 20,000 frt kárpótlási dij helyett 40,000 forintot, s s igy kétszer sőt négyszer annyi összeget vettek fel, mint hason körülmények közt kapott. Brassó községe, 24 falu után 150,000 frt kárpótlást kapván csak, vagy a száraz nemzet, mely 25 falu után, vagy is az Úgynevezett „hét szék bírák jószágai“ után csak 95.000 forint kárpótlást kapott. Mondatik, hogy az államnak ily tetemes összegben lett megkárositásának eszközlője egy Veres nevezetű ügyvéd lenne, ki azon összegből honorarium fejében 30.000 forintot kapott volna fentebb említett görögöktől, s ki néhány évtől fogva már eme görögöktől s tulajdonképen az általok önkényileg kezelt fentebb is megnevezett egyház vagyonából naponta 20 frtnyi napdijat húz, főként azért, hogy a románok és görögök közt fennforgó „Sz-háromságról“ czimzett egyházi viszályban a közvéleményt minden uton és módon a görögök részére nyerje meg. Mondatik azon kívül és biztos tudomásom van arról, hogy a 400.900 fityi kárpótlás iránti ügy, a minisztériumnál elintézés végett függőben van. Mindezeknél fogva kérdem a pénzügyminiszter urat, kör Van-e a miniszter úrnak személyesen tudomása ezen ügyről? Ha igen, 2-or Szándékozik-e, és minő intézkedéseket szándékozik tenni a miniszter úr az iránt, hogy az állam ne károsittassék meg, vagy ha már megkárosíttatott volna, hogy a szenvedett kár az államnak visszafordíttassék ? Lázár Ádám pedig az erdélyi részek közlekedési viszonyainak tárgyában a következő határozati javaslatot nyújtja be: Miután a közlekedési miniszter úr az 1871. költségvetése és jelentése rendén az erdélyi részekbeli küküllőmegyei Balázsfalva-balavásári útépítésről mi említést sem tett, és erről csakis az állandó pénzügyi bizottság jelentésében rendkívüli szükséglet a 11. lapján fordul elő egy mat évi határozatnak megújítása anélkül, hogy a képv.ház ez iránt ezen alkalommal tüzetesen intézkedett volna. Miután továbbá ezen útvonalnak figyelmen kívül hagyása azon kiválóan bor és gabonatermelő vidéknek és így a gazdászati érdekeknek nagy hátrányára történnék, azon kívül hogy épen ezen tervezett útvonalak vannak hivatva egyfelől a székelyfölddel, másfelől pedig a vasúthálózattal szükséges összeköttetést eszközölni és fentartani. Mondja ki a képviselőház ismételve határozatiig a közmunka és közlekedési miniszter ur újból utasíttatik, hogy az 1870 január 31. 1218. sz. alatt kelt határozat értelmében a Küküllő megyei balásfalva-balavásári utak iránt indokolt javaslatát a jövő évi költségvetéssel egyetemben saját felelősége terhe alatt előterjeszteni kötelességének ismerje. Kinyomatik s a képviselők közt szétosztatik. Halász Boldizsár azon indítványt teszi a napirendre nézve, hogy a vadászati törvény a hűbéri viszonyokra vonatkozók közöl elsősorban tárgyaltassék. Ezután megtörténik a szavazás a 25-ös bizottság tagjaira. Nyári Gyula dr, a főrendiház jegyzője áthozza a legutóbbi ülés jegyzőkönyvét. Tudomásul vétetik. Ezzel a ház napirendre tért. Az 50. §. marad. Az 51 §-nál felszólal Madarász József figyelmezteti a minisztert az e §. által bekövetkezhető rendetlenségekre, így a választás a községekben a szolgabirák önkényének lesz kitéve. Mocsonyi Sándor osztja Madarász aggodalmait s azt javasolja, hogy a választási idő meghatározásával a képviselőtestület bizassék meg. Nehrebeczky S. a szerkezet elfogadását ajálja. El is fogadtatik. Az 52. §-nál Körmendy Sándornak módosítványa van. Az 52. §. 2. kikezdése végére teendő. S a pecsétnyomót őzet alatt tartja, t. i. azon bizottság , mely bizottság a szavazati czédulákat lepecsételi. Nincs gondoskodva arról a szövegben, kinek kezén legyen a pecsétnyomó, s így visszaélés történhetnék azzal. Azt hiszem, módosítványom ellen kifogás nem lehet. Nyáry Pál felvilágosítást kér a minisztertől az iránt, mit jelent eb-ban a bizalmi férfiak kifejezése? Tóth Vilmos kijelenti, hogy ezeket maguk a pártok választják.A § elfogadtatik. Hasonlag az 53. § is. Az 54. §-nál Körmendy Sándor módosítványt ad be, mely igy szól: az 54-ik § 2-ik és 3-ik bekezdése helyett következő szerkezet teendő. Elnökét valamint tollvivőjét előadóját az igazoló bizottmány maga rá.ASztjs (Felkiáltások : maradjon a szerkezet.) Madarász József csupán arra kívánja figyelmeztetni a jobboldalt hogy ha megmarad a szerkezet, akkor a községekben súrlódás esetén a szolgabirói többség dönt. Pártolja a módosítványt. A többség a §-t elfogadj . Az 59. § nál Pécss Tamás a köv. módosítást ajánlja. „A szakasz 3. bekezdése kihagyatván helyébe tétessék: Az elnök mind a rendes, mind a rendkívüli közgyűlés határnapjáról s az azokon felveendő tárgyaikról a képviselő testület tagjait legalább 24 órával a gyűlés előtt mindig értesíteni tartozik.“ A rendes gyűléseken azonban az elnök által kitűzetteken kívül más tárgyak is vétethetnek tanácskozás alá s a gyűlés egyes tagjai által önálló indítványok is létethetnek. Ily önálló indítványok azonban csak legalább 24 óra közbejöttével vétethetnek tárgyalás alá. Körmendy Sándornak is van ugyanc §-ra a köv. módosítványa: az 59 § 2-ik kikezdése 3-ik sorában olvasható „rendkívüli közgyűlés“ után teendő „s fontos esetekben oly nagy gyűlés is, melyben a község minden birtokos tagja részt vehet“ A harmadik kikezdés 2-ik sorában „a képviselő testület“ szavak után „s a nagygyűlés“ teendő. Tóth V. Sajnálja de az egyiket rém fogadhatja el. Tisza K. ajánlja Péchy módosítványát. Tóth Vilmos nem bánja, ha e módosítás szellemében 24 óra közbeesésével indítvány adassék be. Péchy Tamás ezt elfogadja. Várady Gábor úgy látja, hogy a miniszter ez óhaja megnehezíti a tanácskozmányt. Patrubány Gergely fölöslegesnek találja az indítványt. Nyáry Pál határozathozatalát sürgeti. Csannóy Sándor: Én azon oknál fogva, mert tudjuk azt, miszerint a községekben az ülések rendesen a szünnapokban szoktak megtartatni, vagy vasárnapi napokon, ezért kívánnám, hogy e szó „legalább“ 24 órai időköz elé tétessék. A szerkezet e kis módosításssal elfogadtatott. A módosítvány azonban elejtetett. A 60 §. marad. A 61. §-nál. Ghyczy Kálmán így kívánná a szerkezetet módosítani: „A közgyűléseken az elöljáróság tagjai közül csak a polgármester, biró, jegyző rendőrkapitány, tanácsnok, ügyész, árvaszéki ülnök, pénztárnok, számvevő, közgyám, orvos és mérnök bv- szavazattal és mindenik csak olyan ügyekben, melyek által személyileg érdekelve nincs. Elfogadtatik. A 62 § nál Halász Boldizsár indítványozza e szó után : a gyűlést e szavak tétessenek : „a képviselőtestület kívánságához képest!“ A szerkezet elfogadtatik. Mintatáz József ugyanes második bekezdéséhez hol az ülések bezárásáról van szó, helyesebbnek tartaná, ha az elnök egymaga nem határozna ez iránt, hanem legalább a képviselőtestülettel egyetértőleg. A többség a szerkezetet elfogadja. A 63. §. Várady Gábor lényegtelen módosításával elfogadtatott. A 64. §. marad. A 65-nél Németh Albert a következő bővítést ajálja : A községi elöljáróság áll, kis községben a bíróból és törvénybiróból legalább két tanácsbeliből és legfőlebb 6 tanácsbeliből; nagy községekben a biróból és törvénybiróból legalább 4 tanácsbeliből és legfőlebb 10 tanácsbeliből. Nehrbecky S. kéri a szerkezet meghagyását. . . Ormós Sándor kéri a házat, vonja be az aljegyzőket is az elöljáróság keretébe. Szontagh Pál e czélból helyesebbnek találná a jegyző szót többes számban használni. Simonyi Ernő nem bánja akárhogy döntsék el a dolgot, csak a szöveg legyen világos. Németh Albert javaslata mindenesetre határozottabb, amennyiben a maximumot meghatározza. Ő egyébiránt Ormos javaslatát is elfogadhatónak tartja. Majoros István osztja az előtte szólók által kifejezett arra, hogy maga a község határozza meg tisztviselőinek számát. Azért e módosítványt adja be : a községek vagy kiterjedésük és népességük arányának szükségéhez képest tisztviselőinek számát szaporítják. Gonda László a következő módosítványt adja be: a 65. §. utolsó sorában e szavak után „helyi igények szerint a tétessék : „tekintettel a jelent. czikk. 22. §-án elsorolt községi jogokra és teendőkre és azok közül kiválóan az 1868. 38. t. sz. 116 és 122 §§-nak érvényesítése czéljából rendszeresitendő más tisztviselők.“ Tóth Vilmos kijelenti, hogy Szontagh és Ormos módosítványait elfogadja. Németh Albert csak azt a kérdést intézi a miniszterhez : várjon ha a község főbírója megbetegszik, vagy elhal, ki fogja képviselni. Tóth Vilmos a legidősebb tanácsnok, Tiza K. Ormós és Csanády indítványai mellett részben a Németh Albertet is elfogadás végett ajánlja a háznak. Egyúttal pedig a következő összegezett indítványt terjeszti be, a 65. §. Így állna: „A községi elöljáróság áll kis községekben a biróból, helyet esőből (másod vagy törvénybiróból) és legalább két tanácsbeliből (esküt, hites) és körjegyzőből.“ Ez volna az első. A 2-ik kikezdés így volna : „Nagy községekben a biróból és helyetteséből (másod vagy törvénybíróból) és legalább négy tanácsbeliből, pénztárnokból, községi jegyzőből, illetőleg jegyzőkből, közgyámból, és ahol van, a rendes községi orvosból.“ Az utolsó bekezdés pedig maradna amint van azon hozzátétellel, hogy „főjegyző, rendes jegyzők, főügyész, rendes ügyészek.“ Erre mind a hárman visszavonják módosítványaikat. Tisza módosítványa elfogadtatik. A kisebbségi különvélemény előadója a 66 . § helyett az eredeti 55 §-t ajálja. Szavazásnál , a szerkezet 99 szóval 85 ellenében elfogadtatik. A 67. §-ra Bérez Ferencz a köv. módosítványt teszi. A 2-ik és 3-ik bekezdés helyett tétessék: Nagy és kis községekben a jegyző illetőleg a jegyzők, a körjegyző és községi orvos. Az utolsó bekezdés l-ső és 2-ik sorában ezen szavak helyett tanácsbeliek (hites esküdtek) tétessék : „elöljáróknak.“ Az egész szöveg következő lenne: Rendes fizetést húz: Nagy és kis községekben a jegyző illetőleg a körjegyző Rendezett tanácsú városokban az elöljárosság a kezelő és segéd személyzet valamennyi rendes tagja. A fizetést, valamint az esetleges napdíjak mennyiségét a község szabályrendelettel állapítja meg. Kis és nagy községekben az elöljáróknak általában adassék-e fizetés? és mennyi ? Tekintettel az eddigi szokásra a község vagyoni viszonyaira és az elöljárók elfoglaltatására, a fentebbi §-ban érintett szabályrendeletben maguk a községek állapítják meg. Tisza K. szeretné hallani e tárgyban a miniszter véleményét különben ajálja e módosítványt : „Az első §-án vagy a 67. § elején igy kellene lenni: rendes fizetést húz a kis község körjegyzője, nagy községben a községi jegyző illetőleg jegyző s ott hol van, községi rendes orvos, a többi azután kimaradna. Az utolsó alineában nem lehet azután azt mondani, hogy vájjon az elöljárók kapnak-e fizetést vagy nem, ezt a község fogja elhatározni, mert az elöljáróságnak tagja az orvos és jegyző is. Hanem meg kell nevezni hogy arról váljon a bírónak, helyettesének, a pénztárnoknak, közgyámnak, tanácsbelieknek adassék-e és mennyi fizetés, a község fog határozni. Tóth Vilmos elfogadja Tisza módosítványát. A módosítvány tehát elfogadtatik. A 68. §-nál Horváth Sándor a következő módosítványokat teszi: A községek rendezéséről szóló törvényjavaslat 68-ik §-ához. Az első alinea kihagyatván tétessék helyébe : „A polgármester évi fizetését maga a község állapítja meg a törvényhatóság jóváhagyása mellett.“ A 3-ik alinea után a következő szöveg tétessék : „A jelen törvény kihirdetése előtt megállapított fizetéseket alább szállítani nem lehet. Kivételnek e tekintetben csak akkor lehet helye, ha az illető község túlterheltetését kimutatja s ha a leszállítást a törvényhatóság helyben hagyja. Az elaggott jegyzők s jegyzők özvegyei és árvái sorsának biztosításáról segély és nyugdíjpénztárak, vagy gyámintézetek felállítása által a törvényhatóságok szabályrendeletileg tartoznak intézkedni.“ Körmendy Sándor a Horváth módosítványának első részét elfogadja és óhajtaná azt nem csak a polgármesternek, hanem a községi jegyzők fizetésére is kiterjeszteni, de annak a jegyzői nyugdíjakat érintő részét nem, mert jobban szeretné, ha az illető községi jegyzők e tárgyban maguk intézkednének. Simonyi Lajos dr. Horváth S. módosítványát helyeseknek tartja. Hormán Vincze rövid indokolással beadja a következő módosítványt: módosítvány a községek rendezéséről szóló törvényjavaslat 68-ik §-ához. A harmadik bekezdésben 300 frt helyett tétessék 500 frt. Deák Ferencz 300 frt minimumot igen kevésnek, az 500 frtot pedig nagynak tartja. Ajánlja a 400 frtot ! Tóth Vilmos Horváth módosítványának első részét nem fogadja el. A jegyzői fizetés 400 frt minimumához hozzájárul. Tisza Kálmán a Horváth módosítványának első részét is elfogadja. A jegyzői fizetés 400 frtnyi minimumát is elfogadja, de azt némely helyütt terhesnek tartja a községre nézve. Bogdanovits Willibald elfogadja Deák F. módosítványát. Jámbor Pál pártolja Horváth módosítványait. Szavazásnál Horváth S. módosítványai elfogadtatnak. A 69. §-nál Koós József a köv. módosítványt ajálja: a 69. §. második bekezdésének 6-ik sorában „képviselőtestületek“ szó után tétessék közbe „és a szakaszbeli közigazgatási tisztviselő.“ Körmendy Sándornak szintén van a szakaszra módosítványa. E §-ban az mondata, hogy azt, hogy valamely körjegyzőség a mellett aljegyzőt is tartson, úgyszintén, hogy :-i körjegyző s segédjegyző,mely községben lakjék, s a szövetkezeti helységek mily mértékben járuljanak ezen fizetésekhez, a képviselő testületek meghallgatása mellett stb. az alistán határozza meg. Ezt szóló nem tartja czélezeresnek. , Módosítvány a következő. Módosítvány a 69. §-hoz: a második kikezdés ezen kitételén kezdve „képviselőtestületek “ kihagyandó és ez teendő : „a szövetkezeti községek határozzák meg.“ A többség elfogadván a szöveget, Körméndy módosítványa elesik, Koós Józsefépedig elfogadtatik. A 71. §-nál Simonyi Lajos dr. beterjeszti a kisebbségi különvéleményt, mely szerint a ház mondja ki hogy a rendezett tanácsú városok és nagyközségekben az összes elöljáróságot a választóközönség választja. (A bizottság szerkezete e feladatot a képviselőtestületre kívánja ruházni.) Körmendy Sándor a különvéleményt teljesen átolja,de azon hozzáadással hogy a községekben ne csupán a bírót és tanácsbelieket, hanem a körjegyzőt is a közönség válaszsza. Ez irányban módosítást ad be. Bohory Károly a törvényjavaslat intézkedését, a rendezett tanácsosat bíró városokra nézve fölöttébb terhesnek tartja. Így megtörténhetik, hogy pl. Hód M. Vásárhely mint a provisórium alatt történt, kijelenteni lesz kénytelen, hogy nem akar lenni rendezett tanácsú város. Pártolja a különvéleményt. Nyáry Pál szintén. Majoros István nem bír eléggé csodálkozni azon, milyen fogalommal bírhatott az önkormányzatról az , aki e javaslatot készítette. Mert ezáltal a községek jogköre nem hogy szélesíttetnék, de megszoríttatik. A nagyközségeknél megengedni az összes elöljáróság választását, a rendezett tanácsú városoknál pedig megszorítani, valóban különös. Ne részesüljön az adófizető polgár még a szabad tisztviselőválasztás jogában sem ? Egyátalában nem pártolhatja e törvényjavaslatot, mert szabad választást óhajt. Ez ingerelni fogja a népet s meg is boszulja magát. Pártolja a módosítványt. Csiky Sándor hasonló nézetben van. Nem lehet e pontját a törvényjavaslatnak elfogadni, mert az 1848. 23 és 14. czikkek a rendezett tanácsú városokat a választásokra nézve egyenjoguakká tették a kir. városokkal. E jogot pedig a községi törvény perincisum elveszi s a polgárok többé nem lesznek választók,hanem a terhek megmaradnak. E szavakkal zárja be: A képviselők száma annyira le van szállítva, hogy egy 20—30000 polgárból álló várost valóban nem képviselhet különösen a virilis szavazatok megállapítása után. Ezen virilis szavazatok által egynéhány egyén, kik castot képeznek, gyakorolja a jogokat a jogegyenlőség megsemmitésével. Ha ez elfogadtatik, akkor a jogegyenlőség nem egyébb mint keserű gúny. Micsoda jogegyenlőség az, ha valaki aki adót fizet, jogokat gyakorol, de a választóknak csak jámbor óhajtásaik lehetnek. Ha ezen törvényt meg akarják hozni, akkor jobb ha kimondják, hogy a miniszter legyen ellátva minden jogokkal, a nép pedig viselje a terheket (Tetszés a balon). Én ezen. javaslatot nem fogadom el, mert átlátom, ha ily törvény elfogadtatik, az halva szülött lesz és azt életbe léptetni nem lehet. Tóth V. kéri a házat, fogadja el a törvényjavaslatot eredeti szerkezetében, Brenneberg Mór nem fogadja el a módosítványt. A többségi és kisebbségi előadó ajálja a saját indítványait. Tisza László pártolja a különvéleményt. Patay István: T. ház! Én csak azért szólalok fel, mert most épen a jogfosztás elméjéről lévén szó, én szintén a jogfosztás egyik nemének tartom azt, hogy a jobboldal akkor, midőn előttem szóló 1. barátom felszólalt, el akarta tőle vonni a szót, azonban az elnök úr jobban értvén a házszabályokat, megengedte neki, hogy szólhasson. Én ily eljárást , mint mondom szintén jogfosztásnak tartok, az ellen akartam felszólalni. Ami az előadó úr félelmét illeti, hogy talán Ilódmező-Vásárhelyen 20 ezeren is fognak összejönni — én attól nem tartok, mert hiszen emlékezzünk vissza a történelemiben a Rákoson összejöttek 150.000- en felül s mégsem volt baj. Hanem én attól félek, hogy majd azok, kiket most a választási jogtól is megfosztunk, a választásoknál másként fognak részt venni. Adja Isten, hogy ez ne történjék így. Egyébiránt pártolom a módosítást. A név szerinti szavazás e módosítvány fölött holnap megy végbe. A 71. §-nál Győrfy Gyula indítványozza, hogy a jegyzők a 3 , illetőleg 6 évi választás alól kivétessenek. Patribán Gergely az intézkedést a községi orvosokra és mérnökökre is kiterjesztetni kívánja. Györfyé elfogadtatik, Patrubáné nem. A 72. §-nál Györfy Gyula a kisebbség nevében indítványozza, hogy valamint a nagy ügy a kis községekre nézve is mondassék ki, hogy a bírói hivatal vissza nem utasítható. Továbbá hogy ne csupán az alispánnak felmentő, hanem terhelő határozatai is fölebbeztethessenek a törvényhozáshoz. Tóth Vilmos a nagy községekben nem Megyei élet. — A pozsony-nagyszombati lóvonatu vasút vasárnap tartott közgyűlésén elhatároztatott, hogy az 1870-ik évi tiszta nyereményből, mely 19065 frt 12 fr, 15000 frt vagyis részvényenkint. 5 frt, mi 2 és fél perczent osztalékot képez, fog kiosztatni. — A pozsony kerület honvéd utászcsapat ápr. 20-án Engerauban fog összeállittatni 8 heti tanításra. — Az ez idei horváthországi ujonczozásról következő adatok fekszenek előttünk : Zágráb megyében a horvát honvédek közé besoroztatott 211 legény, nevezetesen 142 a gyalogsághoz, 69 a lovassághoz ; ebből a zágrábi zászlóaljra jut 91 gyalog és 39 lovas, a verőczemegyeire 51 gyalog és 30 lovas. Szerém megyében folyó hó 12-én a vukovári zászlóaljhoz besoroztatott összesen 305 legény, és pedig267 a gyalogsághoz, 38 a lovassághoz. — Heven és .Külső Szolnok t e. megyék iskolatanácsa a következő elismerésreméltó határozatot hozta : Az iskolatanács tagjai, áthatva a népnevelési ügy fontosságától, az évnegyedes gyűlésekre lemondanak az útiköltségről s napdíjakról, s csak egyes rendkívüli esetekben kiküldetések alkalmával óhajtják annak igénybevételét. — A pesti református egyház ápril 2-án, d. e. 11 órakor közgyűlést tartana. — A tiszai áfjpat. hitv. egyházker. választ m. f. h. 26-án bontotta fel Miskolczon a superintendensi méltóságra beküldött szavazati leveleket. 92 szavazatot Czékus, 41-et Bartholomeides, MAGYAR ÚJSÁG 1871. MÁRCZIUS 29.