Magyar Ujság, 1871. július (5. évfolyam, 148-173. szám)

1871-07-09 / 155. szám

MAGYAR ÚJSÁG. 1871. JULIUS 9. Kivonat a hivatalos lapból. Kendadományozás. Ő felsége nyitrazerda- helyi Zerdahelyi Inczének, a közös főszámvevőszék udvari tanácsosának a Lipót-rend lovagkeresztjét díj­mentesen adományozta. Kineveztetés. A m. k. pénzügyminiszter Ha­rangi József adóhivatali tisztet ellenőrré nevezte ki. KRÓNIKA. Pest, julius 8. — A közúti vaspálya társaság kocsijai, mióta a tegnapi szerencsétlenség megtörtént, lassabban járnak és különösen a fordulóknál és a keresztutak előtt lépést tartanak. Mi régen sürgetjük e randszabály kivitelét, de fájdalom ily nagymérvű bajnak kellett a vasúttársaság­gal ez intézkedés czélszerüségét megismer­tetnie. — Dr. Flór Ferencz temetése holnap, vasárnap d. u. 5 órakor megy végbe a Rókus kórházból. A városházán és az akadémián ki­tűzték a gyászlobogót, a polgármester pedig Pestvárosának összes tiszti karát meghívta a temetési szertartáshoz. — A hírlapírói nyugdíjintézet javára Kár­mán Lajos pesti ügyvéd a maga és neje részé­ről 100 forintos földtehermentesitési kötvényt, gyermekei részéről pedig egy-egy arauyt tett le. — A pesti egyetemi román ifjúság- egyletet alakított egy román akadémia s nem­zeti színház alakításának előmozdítására. Most az összes román fiatalsághoz egy fölhívást in­téz, hogy az eszmét fölkarolják, legyenek en­nek apostolai az utolsó kunyhóig. — Czélja: minden lehető erkölcsi támogatást nyújtani s filléreket gyűjteni. Különben e czélból már Oláh­országban is alakult egy komité, mely fölhívá­sait már szintén kibocsátotta. — Tiirr István, mint a népnevelő kör el­nöke értesítette Pest város főpolgármesterét, hogy a városi fegyenczek oktatásának eddigi sikeréről meggyőződést kívánván szervezni, f. hó 15-én d. e. 11 órakor egy küldöttséggel a városi fegyházban meg fog jelenni és vizsgála­tot tartani. A hatóság ez értesítést tudomásul vevén Thaisz Elek főkapitányt és Békey Imre tanácsnokot bizta meg képviseletével. — Ugrón Gábor hazánkfia, ki a commune végnapjai alatt s azóta is állandóul Párisban tartózkodik, mint közvetlen szemtanú, két kö­tetben Írja meg e lázadás történetét. Könyve bizonyára kapós olvasmány lesz. — Két magyar tanulóról értesítik egy magán levélben az „ Ellenőr“-t, kik a commune forradalmában való részvétel miatt a deportá- landók közé soroztattak s kik, ha a külügymi­nisztérium gyorsan közbe nem veti magát értük, csakugyan deporláltatni is fognak, noha ártat­lanok. Neveik: Győrök György az école des ponts et cliaussées hallgatója és Sztrokay párisi jogász. Az „E.“ elvárja, hogy a külügy­minisztérium kiszabadításuk iránt meg fogja tenni a kellő lépésekéi. — Honfitársunk dr. Samuely Adolf, pesti származású, ki eddig a heidelbergai egyetemen mint magántanár működött, a berni egyetemhez a közjog rendes tanárává neveztetett ki. Szer­zője ily czimü műnek: Das Prinzip der Minister­verantwortlichkeit. — Vasúti szerencsétlenség. Mint Ká- rolyvárról távirják, a tehervonat ma reggel Zám Ilye közt kisiklott a vágányból, a gözmozdony és négy kocsi lerohant a töltésen, s ez alkalom­mal a vonatvezetö lábát törte. Ugyané távirat értesítése szerint az erdélyi vaspályán a vizár miatt meg kellett szüntetni a közlekedést. Négy vasúti kid összeomlott. Tizennégy nap előtt nem is lehet szó a közlekedés helyreállításáról. A posta sem közlekedhetik. A Maros több helyen átlépve medrét iszonyú pusztításokat okozott. Nagy-Szeben is tökéletesen el van szigetelve a világtól. — A váczi-ut mellett fekvő régi temető cserjéseit és fáit a temető-bizottság kivágatni javasolja — miután az jelenlegi állapotában leginkább a csavargók gyülhelye gyanánt szol­gál. — A bizottság azonban a fürdővízzel együtt akarja kiönteni a gyermeket is. Atalában a baj orvoslása nem az, hogy e szép fákat vágják ki, hanem az, hogy őrizzük meg e temetőt a csőcse- léknéptöl. Ezért a tanács a fák kivágatását helyben nem is hagyta, hanem a kapitányságot razzia tartására utasította. — Halászat dynamittel. Prága környé­kén a halászatnak egy különös nemével tettek kísérletet. Nevezetesen dynamitet bocsátottak a viz alá, azt elrobbantották s ennek következmé­nye lett, hogy pár másodpercz múlva tömérdek apróbb és nagyobb, a robbanás következtében megölt hal került a felszínre, melyet aztán ké­nyelmesen, kosarakba összeszedtek. — Korbay Ferencz operánknak volt tagja, ki jelenleg Londonban tartózkodik s ki mint zeneszerző nem áll az utolsók közt, azon sze­rencsében részesült, hogy a szintén Londonban levő Murszka Urna pár magyar dalát egy lon­doni hangversenyen bemutatta az ottani közön­ségnek, mely e dalokat igen kitüntetőleg fo­gadta. — Enibercsontok. Tegnap a József-téren a légszeszcsövek fektetése közben egy ölnyi mélységben emberi csontvázra akadtak. A vá­zat a Rókus-kórházba szállították. — A Suess és fiai czimü erzsébetién nagy bőrkereskedésböl tegnap, a déli zárórák alatt 2489 frtot elloptak, még pedig a szekrény feltö­résével. A tolvaj alkalmasint elbújva volt a he­lyiségben s igy lopta meg a pénztárt. Két gya­nús .embert azonnal elfogtak. — Jó lesz az éji lepkékre vigyázni. Temesvárt egy nő a sétatér fasorai közé csalt minap este egy semmi roszat nem gyanító úri embert, ott aztán megtámadta és kirabolta. Egy nőruhába öltözött zsivány volt és nem olyan te­remtés, a milyenre az úri ember számított. — Adalékok a ráczkevei választás törté­netéhez. A „Hon“ beszéli, hogy szerkesztőségé­ben tegnap egy öreg földmives jelent meg s elő­add, hogy ő sziget-szentmiklósi választó-polgár a ráczkevei kerületből. A közelebbi választás alkalmával elővették őt a sziget-szentmiklósi lelkész és jegyző s száz forinttal rá akarták venni, hogy gr. Széchenyi Ödönre szavazzon. Azonfelül azzal is biztatták, hogy ha a kormány­párt jelöltjére szavaz, azt a nyugdijat is meg­kapja, amely őt mint régi honvédet megilleti, melyet azonban ekkorig ki nem kapott. Az öreg ember azonban, kinek neve Öreg Vörös József c sokféle csábítás között is rendületlenül megma­radt a Beöthy pártján. Az isten éltesse! — Szerencse a bajban. Tegnap estefelé a diófautezában 34. sz. a. épülő uj ház előtti, a földszinéröl 12 ölnyire emelkedő épitkezési áll­vány, melyen valami 9 ember dolgozott, s hol temérdek építőanyag is fel volt halmozva, hirte­len összedőlt, s a munkások az alant levő 9 láb mély pinezébe zuhantak. Ritka véletlennek tu­lajdonítható, hogy egyéb szerencsétlenség nem történt, mint hogy egyik kőmiveslegény könnyű sértést szenvedett. Mennyi szerencsétlenséget okoztak már a hanyagul összerótt állványok, s hányat fognak a felügyelet hiánya miatt még okozni. — Apró liirek. P e s t v á r o s a az uj ál­lami reáltanoda helyiségeire az újépület mögött 572 négyszögölnyi területet ajánlott föl. — A p ö s t y é n i fürdőben az idén sok a beteg, de igen panaszkodnak a lakás szüksége és drága­sága miatt. — A kirándulások eszközlé­sére szánt uj „Gizela“ gőzöst e hó közepén bo­csátják a Balatonra. — Reményi Ede je­lenleg Tordán hangversenyez. Pesti szí­nészeink pedig Szegeden aratják a babéro­kat.— A „Magyar Gazda,“ melynek fő­lapja, a „Magyar Család“ megszűnt, ezentúl egy egész ivén jelen meg. — A magyar 1 ormány Bécsben egy házat szándékozik venni, melyben az odaldildött magyar hivatal­nokok olcsó szállást kaphassanak. — A bor­széki távírda állomást f. li. 2-án vidám mulat­ság, táncz és zene kíséretében nyitották meg. !8 év után. — Szegedi bünper — (Vége.) — julius o. Midőn 1869-ben a királyi biztos Rózsa Sán­dort elfogatta, eziránt is kérdőre vonta, de az határozottan tagadta a tettet, s azt mondta, hogy ezen büutényt tudomása szerint, menekült bujdosó honvédek követték cl. Mivel pedig ezen rablás alkalmával, több mint egy mázsa ezüst asztali készlet raboltatott el, megkérdezi etett a szintén fogva levő hires orgazda Schwab Hermann József is, nem tudna-e felvilágosítást adni ezen tárgyak hollétéről — ki világosan emlékezett reá, hogy bizonyos Am­brus Bálint és Demeter Mihály szegedi rósz hirü egyénektől többet egy mázsa ezüstnél, úgy há­rom sor keleti gyöngyöt és sok rendbeli ékszert vásárolt 1853-ban oly czim alatt, mintha azok a forradalomban rabo Itattak volna hadi zsák­mánykép, s mely ezüstből 50 fontot Fleischer Móricz szegedi aranyművesnek, 50 fontot pedig Lobi Mór szegedi orgazdának adott 24 írtjával fontját; az arany-ékszereket és gyöngyöket is ez utóbbi vette meg tőle, és rögtön által is adta bizonyos Pollák Adolf szegedi aranyművesnek 10 font ezüst híján, melyet Pestre vitt eladni. Ezen őszinte vallomás következtében a még élő Demeter Mihály elfogatván, kikérdeztetett, ki is azután bevallotta, hogy a rablást ő követte el 11-ed magával, melynél a főszerepvivő azon­ban Rózsa Sándor volt. A közvetlen tettesek a következők voltak : Rózsa Sándor, Veszelka Imre, Demeter Mihály, Rózsa József, Tóth B., Gróf Lukács, Kis bácsi, máskép pataki Alongi Mihály, kanász, Juhász Mihály, Ambrus Bálint, Penu Márton és Molnár Engi Pál. Ezen hat, utóbb nevezett azonban már el­halt, és pedig kettő természetes halállal, három vesztőhelyen, kötélen, egy pedig üldözés közben lövetett meg. Schwab Herman földerítő vallomása követ­keztében kérdőre vonatott Fleischer Móricz és Pollák Adolf, de daczára a szembemondásnak, bűntársuk Schwáb részéről, a tettet tagadták. Löbl Mózes pedig időközben elhalt, Stein- berger az előbbinek veje pedig Amerikába ment; s igy a teljes bizonyíték mindkettő ellen hiányzott. Azonban fölötte terhelő volt Fleischerre nézve azon körülmény, hogy az ő boltja 1859-dik év­ben Schwáb Hermann József által feltöretett és összes értéke, 3000 fit. áru elraboltatott, s ugyanakkor Schwáb azzal indokolta társai előtt Fleischer boltjának kirablását, hogy az neki 1853-ban a nagymennyiségű ezüstből nem fizetett meg 7 fontot, s ezért akarta őt megbo- szulni — s ezen körű ményt Schwáb bűntársa Simon József igazolta is. A vizsgálat másik része bizonyos Balog Mi­hály és neje szegedi lakosok ellen irányult, kik­nél a rablók a rablott ékszereket rejtegették, úgyszintén az 1000 fitos banknotenscheint is Balog Mihály közbenjöttével értékesitették. azaz fölváltatták. Ezen Balog Mihály és neje is bevallotta az orgazdaságot, Balog Mihály azonban a múlt hó elején börtönében elhalt, s ennek családja nevé­ben volt a napokban a felszólalás a „Szegedi Híradóban“, melyre a „Reform“ is reflektált. Rózsa Sándor is látva, hogy társai vallás­nak indultak, bevallotta a bűntényt, de tagadta azt, hogy ő valakit bántalmazott volna. Návay Tamás és sógornője, úgy ennek leánya, nem különben Nyéky Luiza szembesítve voltak a még életben levő rablókkal, de Yezelka Imrét kivéve — nem ösmertek föl egyet sem. Mivel Rózsa Sándor ellen rendes írásbeli per fog fölvétetni, jelenleg csak Fleischer Móricz, Pollák Adolf és Balog Mihályné voltak az Ítélet alanyai, kik közül a két első bizonyítékok hiá­nyából fölmentetett, ez utóbbi pedig egy évi egy­szerű fogságra, úgy az okozott kárnak elitélendő közvetlen tettesekkel egyetemleges megfizetésé­ben marasztaltatott el. (R.) Tarka levelek. Pest, julius 7. 1871. Midőn az alábbi nyilatkozatot közzé tesszük, csak annyit jegyzünk meg, hogy az a „tarka levél“ melyre ez vonatkozik, szintén egy jog­hallgató tollából folyt. Mi nem ismerjük a tanár urat, s igy hajlandók vagyunk róla a leg­jobbat elhinni. A „Magyar Újság“ f. é. júliusi 4-ki számá­ban Kasztóvszky János p. U. m. számtiszt ur s az államszámviteltannak e. i. helyettes egyet, tanára ellene intézett támadásra vonatkozólag becsületbeli s a szoros igazság ér­dekében elmulaszt liatlan kötelessé­günknek ismerjük alólirottak, mint a számvitel­tannak e. i. Pesten lévő összes hallgatói — tisztelettel felkérni a t. szerkesztőséget az aláb­biak közzétételére Elvonatkozva felszólalónak ezélzatos sze­mélyeskedésétől, csupán a tényekre szorítkozva, minekelőtte tárgyilagos czáfolatba bocsátkoz­nánk, önérzetesfüggetlenséggel uta­sítjuk vissza a sértő kifejezést, mintha mi curio- sumkép járnánk el ez előadásokra, minthogy már az első félévben volt szerencsénk K. J. urat hallgathatni, s hogy mégis mindannyian Il-ik félévben is önelhatározásunkból újra beiratkoz­tunk ez órákra, annak megfejtése nem a botrány­kedvelésben, hanem az alábbiakban rejlik. Az igy vélekedő jogászok után mi is államhivatal­nokok, a gyakorlatból s öntapasztalunkból mer­jük állítani, hogy azon vád, mely minket mint invita Minerva hallgatókat, s K. J. urat, mint szakképzetlen egyént tünteti fel, oly gyanúsítás, mely csak a felszólalónak, jobban mondva alap­talan ferditőnek műveltségi érezetére vet kétes világot, szintúgy midőn a tendentiáiban tovább menve gyanúsításaiban germanisatiónak tartja K. ur tanárkodását, holott az erre vonatkozó tényállást úgy fejezhetnők ki, hogy: azon tan­széken lehet őt előadási simaság tekintetében felülmúlni, de a közös magyar hazánk iránti szeretet és hazafiui érzületben legfölebb verse­nyezhetni vele. E meggyőződést kell hogy kelt­sék név. tanár ur előadásai az elfogulatlan hall­gatóban, mert mig K. J. ur azon tanszéken elő­adni fog, addig a magyar tanulóság nemcsak számvitelt mehet hallgatni egy magas képzett­ségű emberétől e szaktudománynak, hanem ha- zafiságot is tanulhatand egy becsületes honfitól, ki születésére a szomszéd lengyel nem­zet fia, s ki még szükségben is kisegítőül inkább mindig a franczia miut a német nyelvhez fordul. Ezek tények; — melyeknek és az alábbiaknak figyelembevételével ferde értesülésen alapulónak kell az egész közleményt nyilvánítanunk, mint­hogy annaksajátképeni tárgyialap ja: K. J. urnák nyelvünkbeni állítólagos j á- ratlansága nem egyéb, mint az igazság ro­vására tett ellenséges tulz ás, s ha tán abeve­zető előadásokra nézve indokolhatóbb lett volna is a panasz, mi kik az egész tantárgyat, végig hallgattuk tőle, nemcsak fölemelt fővel, vissza­utasíthatjuk a vádat, mintha név. tanár ur ke­zében veszélyeztetve lett volna a tanítás sikere, de mondhatjuk, hogy előadási nyelve, ha nem bir is a született magyar folyékonysá­gával, mégis oly tisztán érthető, hogy a számvi- teltau bonyolult rendszerét tőle hallva bárki is nehézség nélkül fölfoghatja, elsajátít­hatja, s nem is nevezhető germanisatiónak az oly eljárás, mely a kiváló szakképzettséget igénylő tanszékek betöltésénél némi nyelvhi­báktól eltekintve a tudomáuy érdekeit a nemze­tiséggel együtt látja veszélyeztetve akár K. J. ur kezében, akár több fontos egyetemi tár­gyat több Uunepelt egyetemi tanár urak ke­zeiben, kiknek előadásai szintén nem mentek apróbb nyelvhibáktól. De — ha eltekintünk is az oly nyomatékos körülménytől, K. J. tanár kiváló hazafias érzületétől, melynek oly emelkedett kifejezést adott első előadásakor, nem hallgathatjuk el azt, hogy épen ő volt, ki daczára a magyar nyelv e szakbeli műszói sze­génységének, egész a purismusig ment magya- ritási igyekvésében, úgy hogy nekünk kellett őt kérnünk a könyvviteltau idegen szavai­nak megtartása és használatára. Mi pedig szakképzettségét illeti, úgy hisszük an­nak igazságos megbirálásába bocsátkozni csak az általunk kiállandó állam vizsgálat után lenne helyén. Ennyit a megtámadott tanár sze­mélyét illetőleg; — a mihez hozzá adjuk még azon tényt, hogy a cultusminiszterium e tan­székre annak idejében kihirdető a szabályszerű pályázatot, s ennek eredménye tekintetében uta­lunk a „Jogtud. Közlöny 1871-ik évi 5. számára hol e kérdés e sorok szellemében van felfogva s egyúttal fölemlítve, hogy pályázott ugyan két jogakad. tanár, de mindkettő bevallá magától a gyakorlati ismeretek hiányát, mi e nagyon is gyakorlati irányú tanszak betöltésénél egy a kép­telenséggel, mert elsajátítható ugyan az elméleti rész a pofit, tudományok kézikönyveiből vagy előadásaiból, de nem a gyarkorlatiasság, a mi épen a név. tanár ur előadásait oly érté­kesekké s személyét oly sokáig nélkülözhetlenné teszi. — Melyek után tiszteletteljes hivatkozás­sal a társ. convenientia s socialis visszonyosság mai érvényű fogalmaira, melyek szerint a meg­támadott egyéni jó hírnév illetékes helyről jövő védelmének el nem zárása erkölcsi követelmény: azon reményben, hogy e közleményünk fölvé­tele által az elferdített tényszerű igazságnak megadatik azon elégtétel, mely személyekre vonatkozva ellenszenves ferdítések ellené­ben bárkit is, annál inkább egy köztisztelet­ben álló tanárt megillet: maradunk a t. szer­kesztőség iránt megkülönböztetett tisztelettel, — Az államszámviteltannak e. i. hall­gatói: Szivdk Imre, jogász. Simon Gyula, ma­gáníró. Hornyay Kálmán, jogász. Mezey Lajos, joghallgató. Pausz Antal, számtiszt, Algay Le- rencz, postaszámtiszt. Ilets Ödön, joghallgató. Sullay Ede, m. k. számtiszt. Farkas Ferencz, J. m. számtiszt. Gyura István, postaszakszám- vevőségi számtiszt. Boér József, m. k. számtiszt, saját és Horváth János és Bisics Sándor nevé­ben Fodor Józsej joghallgató. Jegyzetek a múltból. 1848. julius 10. A magyar képviselőház szervezi magát. Elnök ifj. Pázmáiuly Dénes. Al- elnökök; Almássy P. és Pálfy János. Jegyzők: Záborszky Alajos, Zákó István, Ludvig János, Irányi Dániel, Keller János és Kazinczy Gábor. 1858. julius 9. Kossuth kormányzó Czeg- lédről Bemnek levelet ir, melyben őt az összes csapatok főparancsnokságával kínálja meg. Ez ajánlatra Bem juh 17-én Csik-Szercdáról azt fe­leli, hogy kész elvállalni azon esetre, hogy ha az országgyűlés két hónapi katonai diktátorsá- got enged neki, mely idő alatt reméli, hogy az országot az osztrák seregtől megtisztítja. Julius 10, Grotenhielm altábornagy Bem altábornagyot reggeli 5 órakor Besztercze előtt 4 hadoszlopban véletlenül megtámadja. Bem ágyutüzzcl fogadja elleneit s két óra' hosszat védi magát. De majd észrevevén, hogy Pawloff tábornok és Springensfeld alezredes jobb- és balszárnyát megkerüléssel fenyegetik, az áruló várost is feladja s Bessenyö felé elhúzódik. D. u. 2 órakor megállapodik a lengyel vezér Só- falvánál s ott Iucze őrnagy mindaddig feltartóz­tatja az ellenséget, mignem a sereg a Sajóhidon átvonulván, Bem Szeretfalvánál tüzérségét újból elhelyezheti, hol d. u. 3 órakor a harcznak vége szakad. Bem itt a parancsnokságot Damaszkin alezredesre bizza és serege nagyobb részével még azon éjjel elhagyja e tájat. E csatában esett el Lukinich József száza­dos, ki már az előtt több csatában bátorsága s hősies feláldozása által tünteté ki magát. A kik ismerték e derék férfiút, e napon bizonyára kegyelettel fognak róla megemlékezni KÖZGAZDASÁG. Heti szemle. A gabonatőzsdén a múlt héten csak m. e. 120,000 mérő búza adatott el s finomabb mi­nőségben 5—10 a közönségesekben 15 krnyi árcsökkenést szenvedett bár a bécsi piaczon némileg javultak a gabona árak. Rozs m. e. 10,000 m. adatott el a múlt heti árakon. Z ab m. e. 12,000 mérő 5—10 krral olcsób­ban kelt mint a múlt héten. Árpa: 12—14 ezer mérő adatott el, csak pár krajczárról olcsóbban mint a múlt héten — sőt a szép nehéz ára, mely a serfőzéshez kell megtartotta árát. Tengeri: 20—25,000 mázsányi kelt el, szesznek, hizlalásra s lisztnek. De csakis a szép egészséges tengeri állandó. A termények zárárai következőleg alakul­tak: búza szept.—okt. 515—518 kr; tengeri jul.—aug. 374 frt, aug.—szept. 384 frt, szept.— okt. 392 kr, zab szept.—okt. 177 —180 kr. rep- cze bánsági 14 frt 75 kr., szép kész.’őszi repeze 15 frt. A váczi gyapjuvásáron m. e. 18,000 mázsa kelt el: egynyiretü posztógy. 145—155 frt; kö­zépfülöm 120—130 frt; közép 100—110 frt; silány 92—96 frt. Fésűs gyap. 110—114 frt, közép 100—105 frt, két nyiretü 92—98 frt; he­gyi 90—93, finom. 104—106 frt. Lisztnemüekre nem jöttek jelentékeny megrendelések sőt a külföldön kielégítő termés­ről kezdenek beszélni s igy a malmok tartózkod­nak ( jelentékenyebb bevásárlásoktól. Átlagos árak : ősz. 13 frt 40 kr; 1 sz. 12 frt 90 kr; 2 sz, 12 frt 40 kr; 3 sz. 11 frt 80 kr; 4 sz. 11 frt 50 kr; 5 sz. 10 frt 70 kr; 6 sz. 8 frt 80 kr; 7 sz. 7 frt 80 kr: korpa 2 frt 30 kr; vastagkorpa 1 forint 85 kr malompor 4 forint 50-60 kr. D i s z u ó z s i r: 32 frt hordóstól; szalonna 29—2972 frt. Aszalt szilva: tavali szép szilva 18 frt de az uj termésre 11—12 írtjával köttetnek szerződések ; bosnyákországi 11 forint 50 kr; szerbországi 972 frt. Gubacs: kelendő, magy. frt szerb. 15x/a frt. Viasz: somogyi 101 frt; rosznyói 105 frt. Borkő: 32—34 ft. Szesz: Kelendő, 50—60 hordó adatott el 50 lójával; ómodoru 54 kr. Kőrisbogár keresett mázsája 200 ft. Fodormenta m. e. 100 mázsa adatott el 22—23 ftjával. E n y v pár száz mázsa kelt el, ászt. enyv 33 */2 ft, barnás 32 ft. flfl a i üzlet. Pest,jul. 8. Mint rendesen szombaton semmi jelentékenyebb adásvevés nem fordult elő. Az árak maradtak. Az értéktőzsdén: Magy. vasúti kölcsön 107.40, m, sorsjegy keresett és 94 frton kel. Ma vezették be a tőzsdén a francobank részéről a gömöri vasút zálogleveleit; először 2 frt felül- fizetéssel keltek, de azután 1 */2 frt felülfizetéssel kináltatnak. M. hitelbank 109.75, francobank 78.25 kel, osztrák hitelrészvény 286.50, pesti közúti 283 kináltatik. Pesti hengermalom 733 keresett. Athenaeum 160 frton keresett. Na­poleon 9.84, arany 5.82, tallér 1.83 kel — A hitelsorsjegyek húzása. A hitel­sorsjegyek jul. 1. történt húzásánál a következő sorozatok huzattak ki: 459 504 820 1212 1361 1791 1813 1184 1956 3001 3062 3162 3279 3729 4032 és 4088. A 200-ezer frt főnyeremény az 1212 sor. 45 számára esett; 3279 sor. 27. sz. nyer 40-ezer forintot; 3062 sor. 95 sz. nyer 20-ezer forintot; s 820 sor. 13 sz. és 1212 sor. 98 sz. egyenkint 5000 frtot nyernek, a 3062 sor. 57. és 99. számai egyenkint 2000 forintot nyernek; a 429 sor. 40 szám és 820 sor, 3 sz. és 3162 sor. 97. sz. egyenkint 1500 frtot nyer­nek ; a 429 sor. 74 sz., 504 sor. 18 és 74 szám. 1361 sor. 42 és 76 számai, 3062 sor. 60 sz., 3729 sor. 30 sz. és 4088 sor. 76 száma egyen­kint 1000 ftot nyernek. Egyenkint 400 forintot nyernek: 429 sor. 25 és 26 számai; 504 sor. 20 sz; 820 sor. 83 sz. 1212 sor. 20, 37 és 40 számai; 1361 sor. 93 sz., 1791 sor. 33 sz. 1814 sor. 56, 59 és 96 számai; 1184 sor. 2 és 29 sz; 1956 sor 12. 15. 34, 65. és 79 számai; a 3001 sor. 39. 48. és 49 számai; 3062 sor. 35, 39 és 70 számai; a 3162 sor 30. sz; a 3279 sor. 43 sz.; a 3729 sor. 34 sz. a 4032 sor 54, 78 és 82. számai és a 4088 sor. 14 sz. A kihúzott sorozatok többi számai 180 ftot nyernek. — Magyar észak keleti vasút üzleti bevételek kimutatása 1871. junius 25-től 30-ig. Üzletvonal mértföldben 9, utasok 2465, a pod- gyász-, gyors- és teheráruk vám-mázsánként 14,624. Bevételek személyekért 2952 frt 56 kr, podgyász- és gyorsszállitmányokért 146 frt 73 kr, teherárukért 3312 frt 50 kr, összesen 6411 frt 79 kr. Pesten, 1871. julius hó 5-én, a vezérigazgatóság. TÁVIRATOK. Róma, jul. 8. Antonelli bibornok az euró­pai kabinetekhez tiltakozást intézett az olasz fővárosnak Rómába lett áttétele ellen. Az olasz külügyminiszter értesité Olaszország képviselőit a külföldön a kormány székhelyének Rómába lett végleges áthelyezéséről. Florencz, jul. 8. Olasz lapok jelentik: A török pánezélos hajóra, Mahomed bey-al Tu- nisba ment, az ottani kormánynak a szultán ne- vébeu leendő átvételére. Bécs, jul. 8. A reichsráth mai ülésén vala­mennyi párt tagjai jelen voltak, de a ház áta- lában s különösen a jobboldalon gyengén volt látogatva. I2Y4 órakor elnök a határozatkép­telenséget constatálta és az ügyrend értelmében a jövő ülést hétfőre tűzte ki. Jelen volt 93 kép­viselő. Hága, jul. 7. A második kamra ülése. A guineai partokon levő hollandi birtokok átenge­dése iránt Angolországgal kötött szerződés 34 szóval 30 ellen elfogadtatott. A siaki sultánnal 1858-ban kötött szerződés végrehajtása iránti szerződés 36 szóval 28 ellen elvettetett. Páris, jul. 7. Az „Union“ közzétesz Cham- bord grófnak egy proklamatióját Chambord- ból jul. 5-éről keltezve. Ezen proklamatió igy hangzik: Fraucziák ! Közietek vagyok. Ti nekem megnyitottátok Francziaország kapuit, nem uta­síthattam vissza azon szerencsét a hazát ismét láthatni. De meghosszabbított időzés által nem akarok újabb izgatásokra, ürügyet szolgál­tatni. Eltávozom tehát Chambordból, de nem válom el tőletek. Francziaország tudja, hogy övé vagyok. Nem tudom elfelejteni, hogy a mon­archiái jog a nemzet ősi joga, sem azon köte­lességeket magamtól elhárítani, melyet az a nemzet iránt rám ró. Ezen kötelességeket telj e- siteni fogom, higyjetek egy becsületes ember és király szavának. Isten segítségével, ha akar­játok, egyesülten a közigazgatási decentralisa- tio és lokális szabadságok széles alapján az or­szág valóságos szükségeinek megfelelő kormányt fogunk alapítani. — A proklamatio tiltakozik azon eszme ellen, mintha a feudális jogokat vissza akarná állítani, de kijelenti hogy a fehér zászlót meg fogja őrizni, melylyel a nemzeti egy­ség keletkezett, félelem nélkül fogja a franczia hadsereg éberségére bízni. A proklamatio e sza­vakkal végződik: Francziák! V. Henrik nem hagyhatja el IV. Henrik fehér zászlóját. Budai színkör. Vasárnap, julius 9. ada ik : „A párisi élet“ Vig operette 5 felv. Felelős szerkesztő: Helfy Ignácz. Nyílt tér. *) föf’Talmi arany ékszer' erős aranykéreggel bevonva a khinai ezüst módjára úgy, hogy maga az ékszerész is alig ismerhet rá, a legújabb minták szerint. KJzr valódi s alább megnevezett áljegyzék szerint megrendelhető im rsun j^étjeu különlegességek gyári raktárából, váczi utczán a zsibárus-utczával szemközt. Különösen említendők uj szabadalmazott talmi arany kézelő gombjaim, melyek könnyű módon be. gombolhatók anélkül, hogy a kézelőt össze kellene gyűrni. Figyelmeztetni bátorkodom tehát ezekre a t. urasá- gokat, a t. ez, közönséget s tisztelt vevőimet és számos megrendelésért esdek. Tisztelettel BÄUSEK PETEK, Váczi-utczán szemközt a zsibárus-utczával. ÁRJEGYZÉK. Hölgyi készletek 80 krjával 1 frt 50 krtól, 15 írtig. Úri „ 50 „ 1 „ 10 „ Oralánczok rövidek 1 írtjával 1 „ 50 krtól, 4 „ ,. hosszuk 3 „ 4 „ — „ 5 „ Kézelőgombok 50 krjával 1 ,. — „ 3 „ „ szabadalm. 1 frt 50 krjával 3 frtól, 5 írtig. DSC- Mindén nemű megrendelés és kijavítás a legpon­tosabban eszközöltetik. *) E rovatban közlőitekért a szerkesztőség nem vál­lal felelősséget. Magyar észa k-k elet! v a s u I. MENET-TERV vegyes vonatokkal való személy szállításra DEBRECZEN-NAGY-KÁROLYI RÉSZVONALON. Éivényes ezen részvonal megnyitási napjától további rendelkezésig. 9 r Állomások Debreczen . . . indulás Haláp (megállapo­dási hely) ... , Yámos-Pércs . . , Abrány (megálla- , podási hely) . . , Er-Mihályfalva . . , Reszege-Szaniszló , Nagy-Károly . . , vegyes vonat 9 r A Uomasok Vegyes vonat 11 ! 13 12 1 14 ■ 1 II. T III. IV. ÜT II. 1 III. I IV. osztálylyal osztálylyal ra perez g óra perez óra 1 perez | óra 1 perez délután éjjel réggel 1 délután 3 51 2 52 PNagy-Károly . . indulás 9 37 6 55 Reszege-Szaniszló „ 10 11 7 34 4 21 3 2G Er-Mihályfalva . „ 10 54 8 26 4 37 3 45 PÁbrány (megálla­I podási hely) . ., 11 12 8 46 4 57 3 08 [Vámos-Pércs . „ 11 36 9 12 5 24 4 39 Haláp (megállapo­6 02 5 23 dási hely) . . 11 48 9 26 6 41 G 10 ÍDebreczen . . érkezés 12 17 9 59 Este reggel délben este I. A li O * C S A T A II. számú vonat. Debreczenben közvetlen csatlakozásban áll a tiszavidéki vasút Pest felöl jövő I. sz. illető­leg az osztr. államvasutnak Pestről reggel 7 óra 30 perczkor induló 7. sz. vonatával, továbbá Kassa felöl a tiszavidéki vasút 2. sz. vonatával. A 13. számú vonat. Debreczenben közvetlen csatlakozásban áll a tiszavidéki vasút Pest felöl jövő 5. sz., illető­leg az osztr. államvasutnak Pestről este 6 óra 5 perczkor induló 9. sz. vonatával, továbbá Kassa felöl a tiszavidéki vasút 6. sz. vonatával. i N » K: A 12. számú vonat. Debreczenben közvetlen csatlakozásban áll a tiszavidéki vasút Pest felé menő 2. sz., illető­leg az osztr. államvasutnak délelőtt 8 óra 37 perczkor Pestre érkező 8. sz. vonatával, továbbá Kassa felé a tiszavidéki vasút 1. sz. vonatával. A 14. számú vonat. Debreczenben közvetlen csatlakozásban áll a tiszavidéki vasút Pest felé menő 6. sz., illető­leg az osztr. államvasutnak délelőtt 8 óra 43 perczkor Pestre érkező 10. sz. vonatával, továbbá Kassa felé a tiszavidéki vasút 5. sz. vonatával

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék