Magyar Ujság, 1871. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)
1871-09-01 / 200. szám
landja, hogy mindezen egyének sánták, akár mit is olvastunk róluk a „Gazetta di Venezia“,a „Hon“, az „Ungarischer Lloyd“ vagy egyéb lapok hasábjain, melyek Dal Cin műtéteseit hiven (?!) regiszrálják, így kiki, ki szeme világának birtokában van, kell hogy sántának nevezze. Bachruch Adele kisasszonyt — lakik Pesten hajó utcza 5. sz. a. — mert bal lába rövidebb 5 centiméterrel. Sp. M. asszonyságot *) — lakik Pesten, király-utcza 17. sz. 3. em. 14. ajtó — kinek jobb végtagja rövidebb 5 centiméterrel. Prindl Ferdinand urat — lakik Laudon-utcza 1. sz. — kinek bal végtagja rövidebb 4 centiméterrel. Vulko Demeter urat, — található felső dunasor, Steinféle ház, Zsivkovits ur irodájában, kinek lába rövidebb 5 centiméterrel. Hatschek Szidónia 5 éves leánykát — lakik könyök-utcza 23. sz. 2. em. — kinek jobb lába rövidebb 1 */.2—2 centiméterrel. Guttmann Hermina 3 éves leánykát, — lakik 3 dob utcza 0. sz. 1. em. — Kinél* lába rövidebb 11/1—2 centiméterrel. Ez utóbbi két leánykánál és a kikről czikkem elején már említést tettem, hogy őket kimenetelük előtt is megnéztem, és ahol határozottsággal már akkor is a gyógyithatatlanságot állítottam, még azt is kell hogy elmondjam, hogy a megcsalt szülők Dal Cint átkozzák, drága pénzüket sajnálván, melyet gyermekeik állítólagos sikerük meggyógyításáért hasztalan feláldoztak. A szülők a legnagyobb őszinteséggel bevallják, hogy jelenleg gyermekeik élénken sántítanak, de az ígért és az e helyen is már többször érintett két hónaptól várják a teljes sikert, mely idő alatt a Dal Cin által ajánlott fehérnyével történendő kötözéseket lelkiismeretesen folytatják. Szomorú diadal ez az én részemről, de a tudomány segítségével a sántitás megszüntetésének lehetlenségét megjövendöltem és eleve megmondom, hogy a kötözgetés bármivel is történjék, ezéhez nem vezetend és az általam felsorolt egyének, kiket Dalvin kissé korán teljesen gyógyultaknak állított, nem különben e két lányka is örökké sánták maradnak. E tényen, szóljunk nyíltan, maga az isten sem változtathat többé. Ha ezen eredmények a sikerültek, elképzelhetem magamnak, hogy áll majdan a dolog azok tekintetében, kikről maga Győrfy úr is, meg talán a „Gazetta di Venezia“ is úgy vallják, hogy jelenleg rövidebb ugyan a meggyógyult lába, mint p. o. a kis Zoltáné mely másfél centiméternyi különbséget láttat,“ de csak a jövő két hónaptól várhatják a teljes gyógyulást, idest, sántaságuk teljes enyésztetését.**) A dolgok ily állásánál , melyről saját szemeimmel meggyőződtem és miről bárki is bármikor a legkönnyebben szerezhet magának meggyőződést ki magát vaknak nem tartja, Györffy úr tanácsát, hogy zarándokoljunk, Vittorioba útmutatás végett,nem fogjuk követni,hanem nyugodt lélekkel honn maradunk, mert a tündérnek kürtö 11 asszonynál csak azt látnák, mit már régen tudunk, hogy az ily féle sántaságot megszüntetni ember hatalmában nem árt. Ha Györfy úr ezek alapján magát találtnak érzi, megnyugtatására, hogy fanatismusa nem egyedül áll, a következőt még felsoroljuk. Adler Emanuel úr, segéd Posner Károly Lajos papír-kereskedésében, ki mióta csak járni tud, biczegve, sántítva ment kelt, az európai hírben részesülő möttónő által f. é. aug. 5-én Vittorióban jön megoperálva. Az egyén, ki mankót vagy botot járás alatt soha nem vett használatba, az állítólagos szerencsésen sikerült cura etabottal kénytelenül járni. Midőn ez egyén az általam megkért kutatás végett rendelési szobámban megjelent, kinyilatkoztató, miszerint nagyon kiváncsi, mit fognék mondan a nála elért eredményhez. Miután Adler Manót a pamlagra lefektettem és magamnak meggyőződést szereztem volt, hogy bal alsó végtagja 1 ’/a—2 centiméterrel rövidebb és igy biczegése kétségen kivüli, hozzá intéztem ama kérdést, várjon hiszi-e, hogy lába nem rövidebb a jobbiknál, mire azon választ nyertem, hogy a lábak hosszúságban egymástól nem különböznek. De midőn én a centiméterrel „kézzel foghatólag“ demonstráltam előtte a rövidülést, a pamlagon mindaddig igazodni kezdett az egyén, míg a két talp egy síkba esett, de tényleg csak az változott, hogy egészséges végtagját és a beteg oldalmendencze-csontját mozgatta, mely rövidlátó észlelővel azt hitette volna, hogy a két végtag egyforma hosszúságú. Ily beteggel szemben, ki testi hibáját bevallani nem akarja és akkor maga is már hajlandó hinni, hogy nem sántít, midőn azt más, ha csak gyengédségből is, neki mondja, más kérdéseket intéztem A. úrhoz. Hiszi-e, hogy ön most úgy jár mint más ember, kiről nem mondták, hogy sánta ? „Nem.“ Hiszi-e, hogy ön jelenleg nem sántít? „Azt teljes mértékben nem h illetem, de a cura még befejezve nincs. Dal Cin utasítása folytán még 14 napig kell folytatnom a fehérnyével történő kötözést, mire teljesen meg leszek gyógyulva.“ És ha önnek állítom, hogy nem csak most de jövőben is fog sántítani, elhiszi-e? „Nem hihetem, Dalvin másként nyilatkozott.“ Adler Manó úr, az igazság ily himezés hámozás nélküli kimondásától kellemetlenül volt meghatva és ingerülten kiáltja: „ha én netán nevét kiteszem az ujságba és róla *) E nő nevét teljesen ki nem írhatom, mert utólagosan megkért, hogy ne legyem. Ezennel szívesen teljesítem kívánságát. **) Hogy t. Gyürffy ur állítólag teljesen meggyógyult fiával Poor Jr.-hoz egyátalán elment, Kczig-Spiczig-féle naptár egyik adomájára emlékeztet, mely szerint egy anya hasonló baj miatt orvosnak segélyét igénybe venni kénytelenült és midőn gyermekével megjelent, következő szavakkal szólta meg kedves kis magzatját: Fiacskám! állj egyenest, hadd nézze meg a doktor úr, minő görbe vagy. A dolog igazán sokkal komolyabb, mintsem hogy ilyeneket megnevettetésül fel lehetne hozni, de az élet gyakran jobban illustrálja a dolgot, mint a legnagyobb ékesszólás. elmondom, hogy sántít, ellennyilatkozatot fog adni, miszerint nem sánta. Szegény ámított! nem azért sántitsz, mert én rólad elmondom, hanem mivel egyik lábad rövidebb, és e tényen az istenek maguk sem változtathatnak többé. Mielőtt a fiatal embertől elbúcsúztam és szívességét, hogy hozzám fáradozott, megköszöntem volna őt elkeserítésem miatt csilapítani törekedtem, ismételtem neki szavaimat. Lássa barátom ! Mi majdnem egy nézetben vagyunk állapota felett. Hogy jelenleg roszul megyen, sántít, azt megengedi, nemde ? „Igen.“ A kettőnk közötti különbség csak ott van, hogy 14 nap, tegyünk egy hó vagy két hó múlva ön várja sántaságának végleges és helyes meggyógyítását, mit én nem hiszek, sőt meg vagyok győződve, hogy soha be nem következik. Én ugyan szívből kívánom, hogy az idő jövendölésemet meghazudtolja, és azért önről felteszem hogy majdan akkor, midőn már ön is fogja hihetni hogy teljesen meggyógyult és sántaságát teljesen veszítette, nem fogja mulasztani hozzám fáradozni. Nincs kilátásom, a fiatal embert valaha láthatni ! Kitetszik tehát, hogy akadnak Győrfy társai is, kiket csak az idő fog kijózaníthatni hogy beláthassák miszerint az ilymódú sántaság, ha fent 11, nem enyészik két hó múlva, nem enyészik — soha. Ha szavaim világosak és félre nem értettem, mindenki a mondottak nyomán meg lesz győződve, hogy Győrfy úr meg a „Gazetta di Venezia“ és a közöttem lévő különbség csupán azon csekélység, miszerint én azokat sántáknak nyilvánítom, kiknek egyik lábuk rövidebb, mig ő azokat egyeneseknek akarja hirdetni és állítani. Ha Győrfy úr haragját jelen soraim által netán magamra vontam, mit nagyon sajnálnék, ezt csak annak köszönhetem, hogy a tudomány és igazság érdekében képzelődő lenni — nem tudok, és hogy saját szavainak éppen leginkább hódolok: „a tényeket tagadni nem lehet.“ Oly kitűnő férfi jóindulatát nem bírhatni ugyan fájni fog, de „az igazság érdekében“ szívesen és nyugodt lélekkel el fogom tűrni. KÜLFÖLD: Glais Bizoin Gambettához. Az egykori tours-i delegatio tagja, Glais Bizoin levelet intézett akkori társához Gambettához, melyben felszólítja, hogy hangoztassa szavát a septembe 4-ki forradalom védelmére a kamara többség lármája és vádjai ellenében. Feltétlenül szükséges — úgymond — ezen a köztársaság alatt választott és köztársaság elleni érzelmeivel dicsekedő nemzetgyűlésnek a következő dilemmát állítani. Vagy elismeritek a sept. 4-iki forradalom s a nemzeti védelem kormányának törvényszerűségét, amelynek rendelete által egyedül jogosítva voltatok öszszeülni, vagy hogy e kormányt, mely benneteket ide hivott, törvénytelennek s mondjuk ki a szót bűnösnek tartjátok. Ha az első esetben a bennetek gyökerező meggyőződés nem is engedi, hogy egész szigetekből elismerjetek egy forradalmat, melynek ti mint nemzetgyűlés létezésteket köszönitek, mégsem szabad e kormányt gyaláznotok. Ha azt hiszitek és mondjátok, hogy e forradalom eredetében bűnös, tartsátok figyelemben azt, hogy a bűn bélyege homlokotokra is rá van sütve, mert ti okoztátok. A megbuktatott kormány szemében ti e forradalom bűntársai vagytok s e kormánytól kell bocsánatot kérnetek, mely csak abból állhat, hogy a császárságot ismét visszaállítjátok, senatusával, állami tanácsának kamrájával és községi tanácsaival. Ismét a trónra kell ültetnetek a sedani embert, kit trónvesztettnek a nemzeti védelem kormánya ép úgy nyilvánított, mint a bordeaux-i nemzetgyűlés. Minden nehézség nélkül rá fogtok akadni, amint várja koronáját s kész nektek megbocsátani, miképi is készek vagytok megbocsátani azoknak, kik többé kevésbé részt vettek a commune-ban. A köztársasági párt — igy végzi levelét — e gyülekezetben kisebbségben van. Tagjai közé bizonyára képességgel és meggyőződéssel biró emberek tartoznak. De akár parlamenti dolgokban való járatlanságból, akár más okokból tért engednek nyerni a reactiónak s némán maradnak a szept. negyediki forradalom mindennapot megtámadtatásával szemben. Senki sem bir annyi képességgel, hogy e nagy és egyetlen forradalom elvét tiszteletben tartassa mint ön. Átkozza meg azt bár a többség lelkének mélyéből, de hogy ezt hangosan, nyilvánosan, szóval és tettel teheti, ezt a valódi köztársasági párt s a kitűnő férfi, kibe bizalmát helyezte, nem tűrheti tovább. Egy haldokló intézmény. A franczia nemzetőrség az utóbbi napokban sok beszéd tárgya volt s a körülmény, hogy ez intézmény maholnap már a történelemé lesz, alkalmat szolgáltat nekünk egy párisi levelező nyomán visszapillantani eredetére, virágzása korára s hanyatlására. Mint minden franczia intézménynek, ennek is nagyszerű kezdete volt. Megkeresztelője, ha nem is létrehozója, Lafayette volt, ki ily módon változtatta az újon felállított városi katonaságot félkatonai, félpolitikai intézménynyé azon hangzatos nevezettel, amely most talán örökre eltöröltetik. A czél az volt, hogy a királyok vagy miniszterelnökök katonaságával szemben egy hazafias polgárkatonaság állíttassák fel, minek következtében a nemzetőrség mindenkor is a szabadság és a haza praedestinált megváltójának tekintette magát. E traditionális hírneve gyakorta kártékonynyá tette a nemzetőrséget a társadalomra nézve. A nemzetőrség tagadhatlanul számos vitéz és hazafias tettet vitt végbe, melyek azonban szintén arról tettek tanúbizonyságot, hogy a nemzetőrségi intézmény nem egyéb mint anomália. A nemzetőrség volt az, mely X. Károlyt zajongva fogadta a Mars mezőn s a minisztérium és a jezsuiták elűzését követelte, s midőn a király ezzel szemben a nemzetőrség feloszlatását elrendelte, ez oda vitte a dolgot, hogy a bourbonoknak távozniok kellett s X. Károlyt azon megalázó tette sem volt többé képes a trónon megtartani, hogy fenebbi rendeletét visszavonta. MAGYAR ÚJSÁG, 1871. SZEPTEMBER 1. Ekkor Lafayette lépett a nemzetőrség élére s a nép hangos tetszéssel üdvözölte őt mindenfelé. De Lafayette sem maradhatott a köztársaság élén, mivel ő sokkal jobb és sokkal gyengébb volt, sem hogy a kormány gyeplőjét erős kézzel tarthatta volna. Rövid dicsősége után a száműzetés keserű kenyeret kellett ennie s hoszszas osztrák fogság szenvedéseit viselnie. A nemzetőrség később ismét hazafias tettekre s a haza megmentésére szentelte magát, a midőn Lajos Fülöp kormányát megbuktatva még egyszer köztársaságot alapított, de majd ismét Cavaignacnak nyújtott segédkezet a sosialis zendülés elnyomására. Ezután jött az elnök, az államcsíny, mely ismét leszorította a nemzetőrséget a szintérről, míg legközelebb a császárszág bukásából újból életre látjuk éledni e rendkívüli szívós intézményt. Hogy mit tett a nemzetőrség Párisban a porosz ostrom alatt, jól tudja mindenki. Parádérozott, lármázott, fogyasztotta a bort és pálinkát, de tagadhatlan,hogy a párisi nemzetőrség a poroszokkal szemben igen csekély szolgálatot tett, míg a commune felülkerekedésével több alkalommal igen vitézül és kétségbeesetten harczolt. Francziaország mindebből azon meggyőződésre jutott, hogy ily hazafias testület nagyon veszélyes és költséges kiegészítő része a honvédelemnek s hasonló a régi seytha kaszás szekerekhez, melyek a csata hevében nemcsak az ellenségben nem tettek semmi kárt, de zörögve viszszafordulván magukat a seythákat kaszabolták rakásra. Spanyol hírek, Madrid, aug. 25. A spanyol kormány azon az úton halad, amelyen haladnia megígérte. A mindenütt rémet látó reactionáriusok nem nagy örömére az „Internazionale“ spanyol osztályának mindaddig törvényes védelmet ígért, míg az czéljának elérésére , a munkások állásának emelésére törvényes eszközöket használ. Hogy Zorilla miniszterelnök a kibocsátandó politikai amnestiát illetőleg a köztársasági párt főbb tagjaival, Figueras és Somival tanácskozott, szintén szálkát ütött a conservativek szemébe. Hogy Barcia köztársasági, ki a Prim meggyilkoltatásának részvétében való elavult vád alatt állt, szabadlábra helyeztetett ugyan, csak a conservativeken kívül mindenkit kielégített, bár annál kevesbbé látja be, miért nem szüntetik meg Montpenzier keretceg adjutánsának , Solisnak ugyanezen okból való üldöztetését.. Míg a minisztérium az anyaországban szabadelvű politikát űz, rövidlátó gyarmat politikája az Antillák közt nagyban megboszulja magát. Cuba szigetére sereget sereg után szállítanak, de az eredmény csakis a főbelövetésekre redukálható vissza, mert a rend, míg a kortes határozatainak a rabszolga felszabadítást illetőleg, nem fog érvény szereztetni — helyre nem álland, ellenkezőleg: a felkelés mindinkább faj harczczá fogja kinőni magát, mint egykor Haytin és Santo Domingón. Zorillának, ha a cubai zavarok megszüntetését óhajtja, meg kell változtatnia „nemzeti“ gyarmat-politikáját, mely a „nem-szabadok“ folytonos ellenségeskedését eredményezheti csak. Eközben Spanyolország határain a katonai hatóságok carlista felkelés ellen készülődnek, de eddig még nem jelentették, hogy a carlisták ily eszeveszett kísérlethez nyúltak volna. Madridi lapok azonban azon hirt hozzák, hogy Don Carlos e hó 23-án már a spanyol határoknál volt főhadiszállásán Bayonne-ban. Kivonat a hivatalos lapból. Ő felsége Breuer Sándort Késmárk, Lőcse és Göllnitzbánya sz. k. városok főispánjává és a XVI. szepesi város grófjának nevezte ki, — és Krizsanovszky József, nagytárkányi plébánosnak a kir. tanácsosi czimet díjmentesen adományozta. A vallás- és közoktatási m. kir. miniszter a f. évi okt. hó elején Csongrád városában megnyitandó állami tanitó-képezde igazgató-tanácsába rendes tagokat : Kádár Henrik, megyei főszámvevőt s a csongrádi iskolaszék elnökét, Marsovszki Imre birtokost, Werner Andor Csongrád város főjegyzőjét, Sólya Antal volt képezdei tanárt és Farkas Gedeon Szentes város főbiráját, továbbá póttagokat: Bagi Gergely földbirtokost, és Kohn Márton kereskedőt, s a csongrádi izr. hitközség elöljáróját nevezte ki. A pozsonyi m. kir. pénzügyigazgatóság által Mazoly István és Seydl Mór III. oszt. adóhivatali segédtisztekké számfeletti minőségben, — az első az érsekújvári, a másik a malaczkai adóhivatalhoz — neveztettek ki. Zerdahelyi Incze sz. állományú honvéd-lovasszázados a magy. kir. honvédségben viselt tiszti tagjáról és cziméről önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi minisztérium által elfogadtatott. Folyó évi September hó 1-én pestmegyei Tahi nevű pusztán Tahi-Tótfalu név alatt postahivatal fog életbe lépni, mely levél- és kocsi-postai szolgálattal foglalkozand, és összeköttetésben lesz a bogdány-szt.-endrei gyalog postával és a Pest és D.-Bogdány közt közlekedő gőzhajóval. E postahivatal kézbesítési körét Tótfalu és Pócsmegyer községek és Tahi és Leányvár, vagyis Leányfalu nevű puszták alkotják. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magyar királyi minisztérium a Lembergben székelő galicziai általános biztosító társulatnak megengedte, hogy tűzbiztosítási üzletét a magyar korona országaira kiterjeszthesse, és itt fiókintézeteket és ügynökségeket állíthasson fel. Az orosházi önsegélyző egyletnek alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magyar kir. minisztérium által f. évi 9337. szám alatt a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. KRÓNIKA, Pest, augusztus 31. — Kossuth Lajoshoz a miskolczi balpárt is küldött névnapja alkalmából táviratot elnöke, Kiss József által. Az üdvözlő távirat teljes szövegében igy szól: Hazánk kü fiai, kik az államiság rut feladásáért veled együtt szenvednek, üdvözölnek téged nagy Lajosunkat, dicső neved napján, élj még sokáig honunk üdvére, — imádkozik éretted a miskolczi balpárt. — Reményi Ede még mindig Erdélyben időz s jövő hétfőre várják Kolozsvárra. Útja valóságos diadalut volt a Székelyföldön. Kolozsvárott tisztelői és barátai bucsuestélyt akarnak rendezni elutazása előtt. — Kassainé Jászay Mari asszonyt a nemzeti színház igazgatója tudvalevőleg vendégszereplésre szólította föl. A „M. P.“ nem hiszi, hogy Kassainé félig készült szerepekkel kockáztassa ezúttal már azt a sikert, melyre pár év múlva biztos reménye lehet. Némethy Irma kisasszony mellett ugyan ez az aggodalom alkalmasint túlzott egy kissé — de hát a „M.P.“nak alapjában mégis igaza lehet. — Bokody Antal színtársulata a szombathelyi színkörben, mint egy hozzánk beküldött színlapról látjuk, múlt vasárnap egy ily czimű történeti korrajzot adott. Kossuth és Batthyány harcza a bécsi camarilla ellen. Valami Klenze Wolfgang nevű ember irta s úgy fordították át magyarra. Az előadást, „Az aradi vértanuk“ czimmel nagy néma képlet zárta be az elmaradhatlan görög tűzzel világítva. — Egy afrikai utazó, Jickeli, nagyszebeni polgár és fiatal tudós a napokban tért viszsza afrikai útjából. Jickeli egy évet töltött a vörös tenger délvidékein, Makkowahnál, a Dhalak szigeteken és az abbessiniai határtartományokban, conchyologiai tanulmányok kedvéért. Természetrajzi gyűjteménye legnagyobb részét szárazi és tengeri kagylók teszik, s a Triesztből már elindított szállítmány 26 mázsát nyom. A szebeni német lap szerint a vöröstenger ama vidékének pubányai tudományos vizsgálat tárgyát idáig nem képezék s igy remélhető, hogy Jickeli gazdag zsákmányából a tudomány is nem csekély hasznot látand. — A kegyelet galvanisalása. A szentendrei jobboldal, mint az „Ung. Lloydból“ olvassuk, tegnap díszpolgári okmányt kézbesített Harkányi Frigyesnek, a szentendrei képviselőnek — mire ő bizonyára legcsattanósabban egy hatalmas — ebéddel felelt, melynek hatása az abban részt vettekre nézve „irányát el nem tévesztette.“ — Az a Pausenberger nevű gazdag fösvény, aki nem rég pénzes zacskói fölött nyomorban, ugyszólva éhen halt meg — tudvalevőleg 80.000 forintnyi vagyont hagyott maga után, mely az örökösök közt lett volna felosztandó. Össze is jöttek, akik erre igényt tartottak, megjelent Pausenberger uram fiscálisa is öt tanút hozván magával, kiknek egybehangzó vallomása szerint az örökség kizárólag az övé. Természetes, hogy e váratlan eseménynek folytatása egy elkeseredett pör lesz. — A pénzügyminisztérium hivatalszobáiban szörnyű a panique. Okát könnyű megérteni, ha megtudjuk, hogy Kerkápolyi úr egy rendszabályt akar foganatosítani, mely szerint minden olyan tisztviselő ellen, kinek fizetését hitelezői lefoglalják, egyúttal megindíttatik a fegyelmi vizsgálat is. Nagyon zokon esett a tisztviselőknek, hogy épen az országnak főlőadósság csinálója haragszik ennyire az adósság csinálókra. Drágulnak az élelmiszerek. A pékek eddig sütöttek egy krajczéros zsemlyéket is, öt kifli vagy zsemlye vásárlásánál pedig ráadták ingyen a hatodikat. Ma regggelre a régi szokást 19 pesti pékmester beszüntette azon megjegyzéssel, hogy ez engedmény a gabonaárak növekedésével szemben nem teljesíthető. A szolgálók és zsemlyehordók közt e miatt nagy az ingerültség. — Pesten, a cholerától félve imitt-amott már megkezdették a zughelyek desinficiálását. Az elővigyázatot nem lehet helyteleníteni, noha még nálunk — hála a gondviselésnek — a cholerának nyoma sincs. — A pest megyei iskolatanács tegnap tartotta Szász Károly tanfelügyelő elnöklete alatt évnegyedes közgyűlését. Dr. Podmaniczky Frigyes a tanácsosi tagságról lemondott. Felolvastatott az elnöki jelentés, melyből kitűnik, hogy a népnevelés lassan bár, de mégis mozog előre. — Eltűnt bába. A terézvárosi uj utczában 37. sz. a. lakó Berger Rosina bába múlt hó 17-én reggel rendes szokása szerint eltávozván hazulról többé vissza nem jött, s azóta sem tud róla senki semmit. Csekély vagyonát otthon hagyta. — Elgázolás. Klein Sándor, 29. számú egyfogatú bérkocsis tegnap este 8 órakor az országúton Rubier Gizella asszonyt elgázolta. A nő jelentékeny sérüléseket szenvedett és Lichtnecker rendbiztos által lakására szállíttatott. A bérkocsis ekkor ugyan vágtatva tovahajtott, de még tegnap este letartóztatott. — Uj nevelőintézet. Beküldetett szerkesztőségünkhöz „Dushegyi Márton és Lányi Adolf (Rónaszéki) reálgymnasiumi és nevelőintézetének előrajza“, melyben az intézettulajdonosok, általunk is helyeselhető nevelészeti elveik kifejtése után az intézet szervezetét írják le. Az intézettulajdonosok egyike, évekig tartózkodott külföldön s behatóan tanulmányozta az ilynemű intézetek szervezetét, melyekben a bennlakó vagy bejáró növendékek mind a reál mind az összes gymnasiumi tantárgyakból nyerhetnek oktatást. Mi csak örömmel üdvözölhetjük az ilynemű intézet felállítását, mivel egy régen érzett hiányt fog betölteni, ezélul tűzve ki a növendékek mind testi mind szellemi kifejlődésének akadályait a házi és iskolai gondos nevelés egyesítése által elhárítani. Az intézetben bennlakó tanárjelölt nevelőkön kívül a pesti kir. k. főgymnasium jeles tanárai, s a rendkívüli tantárgyakban a főváros legjelesebb mesterei számszerint 15-en részesítik oktatásban a növendékeket, s a tanerők neve (dr. Corzán, dr. Cherven, Baranyovszky, Holub, Balogh Andor stb.) előre is kezességet nyújt az intézet jövőjéről. Óhajtjuk, hogy hazánk ez első ilynemű intézete illő pártolásra találjon, s ugyanazért ajánljuk a legmelegebben a t. szülők és a nevelés barátai figyelmébe. — A budai honvéd emlékszobor alaptőkéjéről szóló részletes kimutatás beküldetett szerkesztőségünkhöz is. Egészen, nagy terjedelme miatt a közleményt vissza nem adhatván, megjegyezzük mégis, hogy Kleeberg Osvát gyűjtő ivén e czélra 54 fort 30 kr. Dr. Szénássy Sándor ivén 8 forint. Ó-Budaváros tanácsa ivén 18 frt. Józsa Adolf és Lőcsey Ferencz ivén 56 frt 40 kr. Kiskunhalasváros hatóságának gyűjtő ivén pedig 90 frt 79 kr. jött be. Különfélék. (A spanyol kortes.) Egy Madridban tartózkodó hazánkfia következőképen írja le a P. N. tárczájában a spanyol országgyűlés termét: A cortes épülete egészen új, külről a franczia törvényhozó test épületének mintájára készült, bár kisebb alakban; maga a gyűlésterem azonban igen fényes, kupolás, gömbölyű terem, szabad respirátorokkal; a padozat mozaik, a tetőzet és falak a szentírásból vett freskókkal vannak tele festve; a körben nyúló karzatok aranyozott rácscsal kerítvék el; a fal hosszában pedig a mostani Spanyolország összes tartományainak czímerei vannak kifaragva. A képviselők padjai vörös bársonynyal fediék, egy rugó segélyével mindegyiknél külön asztalka lő elő az írásra ; a miniszterek számára a képviselők előtt egy pad van kék bársonynyal borítva, közepén rajta Spanyolország czímere. Az elnök emelvénye igen ízletes faragvány munka, ez szintén kék bársonynyal van bevonva, gazdag arany himezéssel, közepén itt is Spanyolország czimere, de itt már egyesitve van vele a savoyai királyi czimer. Hasonló kék bársony a négy jegyző asztala is , a háttér vörös bársony, gazdag aranyozással, itt is a savoyai kir. czimerrel már egyitett spanyol nemzeti czimer, két oldalt kath. Ferdinand és Izabella márványszobrai. De érdekes a conferentia szoba is, szintén tele freskókkal, s a négy sarkában írók és tudósok márvány mellszobraival. (Igazi sajtószabadság.) Ugyancsak az a madridi levelező ezeket írja: Az ellenzéki képviselők a napokban összejönnek, nem ugyan cortes ülésre, de conferentiára; valóban bámulom a spanyol sajtó szabadosságát, a „La Ignaldad“ban, a spanyol egyesült köztársasági párt főközlönyében. „Joachim Martin de Olias elnök és Manuel Raines jegyző aláírással nyílt felhívás van itt közzétéve, melyben az összes vidékek köztársasági párt bizottmányának elnökei, úgy a cortes köztársasági tagjai felhivatnak, hogy jövő szombaton a lap szerkesztőségi termeiben értekezletre megjelenjenek a végből, hogy szervezzék országszerte a köztársasági pártot, hogy a jövő választásoknál megdöntsék a kormányt és a királyságot. Eddig a fölhívás: mit szólna a mi közvádlónk, ha a mi ellenzéki sajtónk egy szép reggel ily felhívással köszöntene be ? Hogy mit szólna ? furcsa! hisz ott van Böszörményi példája. Nemzeti színház. Pénteken, szept. 1-én először adatik :„Laury Kisasszony“. Kuimi színkör. Előleges színházi jelentés. Vasárnap, szept. 3. adatik: „Páris romjai“ vagy „Császárság“, — „Köztársaság“,— „Kommune“. Eredeti látványos színmű ének, táncz és melodrammaticus jelenetekkel 3 felvonás 7 képben. Irta Lukácsy Sándor. Jegyzetek a múltból. 1848. szept. 1. A magyarországi ev. ref. egyházkerületek képviselői értekezlete Budapesten, némely az egyház önkormányzatát illető s a törvényhozásilag kimondott vallási egyenlőség és viszonyosság alkalmazását czélzó elveket és javaslatokat állapit meg, s egy képviseleti alapon Buda-Pesten tartandó nemzeti zsinat idejéül 1849. aug. 1-ét tűzi ki. Sztratimirovitscsal a harcz Jareknél megújul, honnét a magyarok ókézre hátrálnak. Pétervárad szeged-szabadkai közléki vonalától elmetszetik s a Ferencz-csatornáig és tiszai vonalak az ellenség javára felszabadulnak. Jellacsics Fiuméba Busán Hermannt küldi biztosnak, főhadi kormányzónak pedig Viktor tábornokot. 1849. szept. 1. Haynau egy Pesten kelt levelében felszólít mindenkit, ki akármily minőségben a forradalomban részt vett; hogy magát a kerttől számítandó 3 hónap alatt vagy a cs k. katonai parancsnokság, vagy azon kerület törvényszéke előtt, melyben lakott, igazolás végett jelentse! Komárom vár őrsége Csorich osztrák tábornok felszólítására 11 pontban állapítja meg hódolati föltételeit, melyek közül az első négy a következő kikötéseket teszi: Adassék átalános közbocsánat az országnak s az összes magyar hadseregnek, a nemzeti pénzjegyek értékesittessenek, és mindazon honfiak, kik külföldre akarnak utazni, útlevelekkel láttassanak el. E pontok Csoricnak s alkalmazkodás végett Péter-Váradra is elküldetnek. KÖZGAZDASÁG. Sül a üzlet. Pest, aug. 31. Az üzlet még mindig igen csekély mérvű. Hivatalosan jegyzett eladások: Búza: tiszavidéki 600 m. 87 ms 6 ft 871/1 kr, 400 m. 87 ms 6 ft 85 kr, 200 m. 8634 fns 6 ft 75 kr. Pest megyei 200 m. 86 fns 6 ft 60 kr, 400 m. 8472 fns 6 ft 47 Vakr- Székesfehérmegyei 400 m. 82 fns 6 ft, 470 m. 7872 fns (!) 5 ft 50 kr. Bánsági 400 m. 8572 fns 6 ft 45 kr. Mind idei búza imázsánkint. Rozs : 1000 m. 78—80 fns 42 72 frt, 8 nap alatt szállítandó, készp. Zab. 1000 m. 50 ms 1 frt 70 kr készp. Az értéktőzsdén: Magy. vasúti köles. 110.50, m. sorsjegy 101.50, m. hitelbank 115, m. hitelbank 114, francobank 92 frton keresett. Takarék- és hitelegylet 60, pesti népek 53.50, frt, pesti közúti 312 frton kel, osztr. hitelr. 295.20 frton kel. Készpénz és váltó változatlan. Napoleon 9.64, arany 5.78, tallér 1.817* kel. TÁVIRATOK. Bécs, aug. 31. Az általános hivatalnok-egylet életbiztosítási osztályában aug. végén a biztosítási összeg a tíz milliót meghaladta. A havi számadási zárlat a legnagyobb és legrégibb biztosító társulatokkal egyenlő eredményt tüntet fel. Páris, aug. 31. A társaskör (assemblée) tegnapi ülésének végén Quinet több társának nevében a társas kör feloszlatását indítványozta. Belgrád, aug. 31. Ausztria, Magyarország és Szerbia közt épen most megkötött távirdai egyezség folytán az egyszerű sürgönyök díja innen az egész monarchiába 10 piaszterre, vagy osztrák értékben egy forintra szállíttatott le. Madrid, aug. 30. A „Gazetta“ egy amnestiai rendeletet közöl, mely bevezetésében azt mondja, hogy a kormány ismeri a jelenlegi politikai helyzet elleneinek titkos segédeszközeit, és értesülve van azoknak gyöngeségéről. A kormány elég erős az alkotmány és dynastia elleni lázadást elnyomni. Az amnestia minden politikai bűntettre kiterjed. Egy másik rendelet a gyarmat-minisztérium személyzetének reorganizálását hozza. Egy harmadik rendelet végre 3.622.025 frt megtakarítást tüntet ki a hadügyminisztérium budgetjében. Felelős szerkesztő: Helfy Ignácz.