Magyar Ujság, 1871. október (5. évfolyam, 225-250. szám)
1871-10-01 / 225. szám
1-SD fegyverraltár s műhely: vaczí utcza i e z“. ›&*%£. J.V „v* ■• ^ 1J „>»o»0»o»o»o»0»o»o»o»<>»o»0»o^<)»o»^»o»o»o»0»o»0»o»0»o»<>»o»0»o»o»o*0»o»0»o»0»c>»<> /! ■—-otv/ <§/ kakasnélkűli' L*ty? iié BfeS* ajánlja a részére Magyarországban és Ausztriában kizárólagos szabadalmat nyert legújabb javított kaktus nélküli atun fegyverraktár kerepek után, a nemzeti színház átellenében. Nh 1285— Lancaster-vadászfegyverért (saját készítmény.) Ezen fegyverek fielénye, mások feletti gyors és biztos töltés és pontos faképesség száz lépésre,mely távolságra 2-es számú sörét 50 m itatos papíron keresztül visz) még különösen az, hogy szerkezete egyszerű s így nincsenek alávetve a más ilynemű kakasokkal ellátott fegyvereknél folytonosan szükségelt javításoknak, továbbá egyik igen nevezetes előnyük az is, hoty teljes biztosággal elzárhatik. E találmányom részrehajlatlan szakemberek által mindeddig a Seif tahitantik ítéltetett, mert a kivánalmaknak várakozáson felül kitünőleg felel meg, és bármely nemű vttuász fegyverek próbalüréseivel a legbiztosabban versenyez. Egy szép kiállítású kakas nélküli dupla Lancaster-vadászfegyver gyönyörű díszítéssel és damaszt-csövekkel 130, 150, 200 frtba kerül, és mindenkinek kit érdekel, a ráczinterában és a kerepesi utón, a nemzeti színház átellenében lévő üzletemben szívesen megmutattatik. I Lancaster-fegyvereket kakasokkal Sworttól 120 írtig készítek szépen kiállítva. Kraktáraimban igeni ti eb e uoc-vadász fegyverek is nagy választékban vannak és pedig a legjobb szerkezet szerint készitve, mely sajtit gyártmányom terén, a legpontosabban állitvák ki, áruk ti.1, 75, SO, 90, JOO írtig. Lefaueheuoc-fegyverek a legjobb hiru íittiehi gyárakból Itt. 45, 50, GO, SO írtért kaphatók. JLefauebeUoC-rez átverek személyes biztonságra kipróbálva, gazdag választékban szerezhetők be, még pedig 6 lövé,sítek S, ÉS, IS, ÉS, 20, 25, 35 írtig, 10, 12, 20 és 30 lövésbek 25 írttól 75 írtig. JPeri'USSios-fegyverek, duplák vascsövekkel 12 írttól 45 írtig; egycsövűek 9 írttól 4 írtig. Szalag (Ruban) csövüek duplák, 20 írttól 25 írtig. Irgyesnen mordályok, párja 2 frt 40 krtól 5 írtig; kétcsövüek 15 írttól 12 írtig. Tailászeszközük nagy választékban a legolcsóbb gyári árakon. DC 41 vitrenfegyverért jótállok, és azt nemtetszés esetében egy hét leforgása alatt kicserélem. Műhelyeimben fegyverjavítások olcsón eszközöltetnek. Iidéki megrendelések postai utánvét mellett pontosan teljesítetnek. 1--A’/fjH ››y sül S7£j£ű'v22&‹. ‹0»o»~·»o»t·á0á ‹♦©♦. A GYŐR-SZOMBATHELYI vonalrész íszlet-megnyitása. Alálírt igazgatóság a t. ez. közönségnek köztudomására hozza, hogy a magyar nyugati vasút ( dydr-Szombathelyi vonalrésze l^T'l-isz évi október hó 1-én, valamint a személy- úgy az áruszállításra nézve is a következő és pedig : Győr, Ménfő (megállapod.hely) Szemere, Gyomoré, Vaszar, Pápa, Mezőlak, Vinár (megállapod. hely) Kis-Czell, Asszonyfa, Sárvár, Vép és Szombathely állomásokkal a közforgalomnak átadatni fog. Ménfő és Vinár megállapodási helyek csak személy- és podgyász-szállításra berendezvék. Az osztrák-magyar vaspályáknál érvényben levő üzleti — és szállítási határidőre vonatkozó — rendszabályok a magyar nyugati vasútnál is alkalmazásba jönnek. A személyszállításra vonatkozó menetterv külön fog közzétételni. A magyar nyugati vasút általános és állomási árszabásai a t. ez. közönség által minden állomáson betekinthetők, azonfelül azok az igazgatóságnál (Budán, Kluseman ház, Széchenyi utcza 61’/1 sz. a.), hol minden közelebbi értesítés is adatik, és a menetjegy-pénztáraknál is megvehetők. A t. ez. közönség nagyobb kényelme és a forgalom könnyítése czéljából egy kereskedelmi ügynökség összekötve egy szállítási irodával állíttatott fel, és ezt Lázár Bernát és Holländer B. urakra Pesten, (bálvány-uteza 20. sz.) egyesülten Schreiber D. fiai czégével Győrött és fióküzleteivel Pápán és Szombathelyt!s ruháztatott, mely ügynökség minden a magy. nyugoti vasút utján eszközlendő személy-, utimálha-, gyorsáru- és teherszállításra vonatkozó értesítést pontosan és készséggel adand. Budán, 1871. szeptember havában, Az igazgatóság. Magyar nyugati varat. MENETREND vegyes- és személyszállító vonatoknál a ffyihr-szombarhelyi vonalon, Érvényes 1871. évi október hó 1-jétől további intézkedésig. a. 2i© . f.53 Győrtől Szombathely felé A Hántások Meg . Budáról ........................... "g (Sz.-Fehérvárról............... ^ Uj-Szönyröl s (Bécsből (osztr. i5^Lajtai Bruckból á. v.) ©#• . . info *) . . Szemere . . 6 [Gyömöre . . Vaszar . . . 1 (Mezőlak . . 0 jVinár*) . . . 5 kim- Vze 11 indulás ( érkezés ( indulás 11 . 1 lAsszonyfa . . . . .12.3 Sárvár................... 14.3 Vép.................... 15 . 4 Szotntim théta (érkezés ' (indulás érkezés ( (g)Sopronba.......................érk. g (Bécs-Uj helyre............... _. 1 Bécsbe (déli vasút) . ^Kanizsára................... .( *) Mén nak berendezve.! ste a 1 216 Szombelytől Győr felé Vegy.Szem. Vegy.Szem. vonat 11. sz vonat 1. sz. -a? s Állomások vonat 12. sz. vonat 2. sz. a.Pó.P-ó.P-ó.1 p. este j* ( g ) Kanizsáról.......................ind. ‘g( Bécsből (déli vasút) . . „ délu. 948 218 129 710 350 J^fBécs Ujhelyröl...............„ .2) Sopronból.......................„ 948 regg. 1153 740 932 5( regg.délu. reff)-délu. 5 301210— Szombathely . . indulás 8 30537 5 5612 35 1. 1 Vép.......................... 853 555 6131249 3 . 2Sárvár ....................... „ 940631 6 37111 4.3 Asszonyfa............... „ 104649 7 4 7 211 1 36 52 6.0 Mm-VzeU (érkezés turnizeit . . . . ( indulás 10 11 31 1 7 7 13 19 7 362— 7 . 5Vinár*)....................... „ 1128 743 7 55217 8 . 4 Mezőlak................... „ 1150 758 8 11 8372 2 32 57 9 . 3 p....« (érkezés ra»a...................( indulás 12 128 268 8 12 18 849 3510.3 Vaszar....................... „ 1245833 9120 33211 . 9 Gyömöre................... „ 117 856 9 473 5513 . 1 Szemere................... „ 145914 10 214 2914.0 Ménfő*)....................................2---926 10 394 4615.4 Győr....................... 2. 25 délu. 946 déle.délu. este este( ° ;Lajtai Bruckba .... érk. 'g (Bécsbe (államvasút) . . „ regg. 719 6 30 93 750 1034 © ( iUj-Szönyre.......................„ H ( Sz.-Fehérvárra...............„ este 1018 1113 259 0 (Budára ... ..... „ 65 15a/7 1—1 Az igazgatóság. Ezennel van szerencsém tudatni, hogy zongora - iszkfriki kalap-utcza 8. számú házból az átellenben lévő 7. sz. alá fog áttétetni. Üzletem rövid fennállása óta tanújtott bizalomért szívélyes köszönetet mondva, tudatom, hogy a zongorahelyiségemben egy külön szobát rendeztem be, hol minden urnak, minden hölgynek, ki tanítani vagy tanulni akar, szabadságában áll tanítványaikat ott a helyiségben tanítani, valamint az utóbbiaknak tanítóik által taníttatni. Ez által egy régóta érzett szükségnek vélek eleget tehetni. A már kipróbált zongorákból 40—150 írtig a a leghíresebb választékkal rendelkezem. A leghíresebb gyárakban készült zongorákat gyári áron adom el. Tanítókat mindenkor ajánlhatok. Tisztelettel Eder Gyula Antal zongora-ügynökség, csere-, eladási és 155 1—3 kölcsönző-intézete. Az első szám megjelenik oktoberho 8-kán* •• Előfizetési felhívás Úr híz r f g az itászati közlöng azimü iij nagy hetilapra. é* meg ixítvax polgári asztalosmester kiterjedt asztalos üzletét i. é. auguszt. l-től fogva Stáczló-utczai SG. számot saját házába tette át. Elvállal mindennemű épületmunkát, továbbá készít koczkatáblákat és kemény amerikai padolatot és minden tárgyakból ajánlja magát a t.er. közönség szolgálatába. Nemzetünk a culturának terén az utóbb lefolyt három évtized alatt tagadhatatlanul olyan haladást tanúsított, mely Európa civilisatiójának történetében alighanem példa nélkül áll. Az átalános reális irány megteremtette lassankint az eddig barlangon hagyott szaktudományokat, ezek közvetítésével föllendült az ipar és kereskedelem, és tényeket tagadna el, ki azt állítaná, hogy nemzetünk nincs a vagyonosodásra, az anyagi megerősödésre vezető legjobb után. Eljut-e ez után czéljához ?— attól függ, vájjon meg fogja helyesen választani tudni arra az eszközöket és fel fogja-e ismerni ezt a czélt magát. Az ipar és kereskedelem volt eddigelé leginkább az a két factor, mely fejlődésünk természetes menetének előnyeit felhasználva, a közvagyonosodásra legtöbbet hatott. A mezőgazdaság még mindig békék alatt nyűg, mostoha gyermek gyanánt kezeltetik — ez tehát ámbár Magyarország kiválóan termelő ország, egészen háttérbe maradt. Az ipar és kereskedelem fejlődésének iránya pedig — kevés dicséretes kivétellel — nem volt nemzeti legkevésbé pedig magyar. Enélkül pedig vagyonosodhatnak egyesek, haladhat productumainak tökélyében az ipar, de egy egészséges erős nemzetgazdászati lap megteremtése merő lehetetlenség. Az ipar és kereskedelem magyarosításának égető szükségét érezte az egyetemes független sajtó és e szükségérzetének igazságos, bár sokszor keserű kifejezést is adott sürgető fölszólalásaiban. Országszerte megindult ez irányban a mozgalom, s mi lapunkat, a „Nemzetgazdászati Közlöny“-t e mozgalomnak s e magyarosodási iránynak védő szárnyai alá helyezzük. Programmunk igen rövid és egyszerű : népszerűsíteni és terjeszteni a nemzetgazdászati szakismeretet, s nemzeti magyar irányban előmozdítani az ipar és kereskedelem érdekeit, ez lesz szép és nehéz feladatunk. Nehéz, mert e tekintetben elkedvetlenítő példák feküsznek előttünk. Míg ugyanis hasonló irányú, de német nyelven szerkesztek szaklapok a legszebb virágzásnak örvendenek, eddigelé a magyar kereskedelmi szaklapok csak tengődni tudtak, s munkásságuk a közönynek dermesztő fagyával sikeresen megküzdeni nem tudott. — Így lesz-e ez ma is, velünk is ? — Nem tudjuk, de szeretjük hinni ennek ellenkezőjét. Szeretjük hinni, hogy végre valahára eredeti jogaihoz fog jutni e téren is a zengzetes szép magyar nyelv, s ha mi lehetünk itt az úttörők, meglesz az a megnyugtató elégtételünk, melyet nem pótolhat semmi. Azokhoz szólunk, akiknek csupán akarniuk kell, hogy ipar és kereskedelem magyarosodjék: a kereskedelmi és iparkamarákhoz, kereskedelmi csarnokokhoz, tőzsdei egyletekhez, a kereskedő ifjak fővárosi és vidéki társulataihoz — és hogy ők ezt ne akarják, az nem lehet. Lapunk hetenkint egyszer és pedig vasárnap reggelre jelen meg 1—1l/2 nagy negyedrét ivén. Rovatait, melyek mindegyikét külön-külön szakmunkatárs gondos kezeire bíztuk, következőleg terveztük beosztani: 1) Átalános szemle. 2) Üzleti heti szemle (eredeti tudósításokkal Pestről, Bécsből, Párisból és összes hazai városainkból). 3) Közlekedési ügy. 4) Tőzsdei tudósítás. 5) Közgazdászat, statistical, consular ügyek. 6) Biztosítás (főrovatot képez). 7) A vetések állása (tavaszkor), aratási eredmények (ősszel). 8) Vásári jelentés (a pesti fő- és gyapjúvásárokról. 9) Budget tanulmányok —pénzügy-, közigazgatás. 10) Kereskedelmi és ipar törvénykezés, váltó- és részvényjog. 11) Kiállítási és ipar dolgok sat. Ezek után minden más egyebet mellőzve, legyen szabad vállalatunkat az érdeklettek szives figyelmébe ajánlani. Pesten, 1871. szeptember 24-kén. Heksch Sándor F., kiadó-tulajdonos. A .. yrmzrtffiizitfiMzafi ItikHint" megjelen hetenkint egyszer vasárnap egy- vagy másfél nagy negyedrét ivén, gyönyörű kiállítással Előfizetési ára helyben kihordással, vidéken postai szétküldéssel. Egész évre 8 frt. Félévre 4 frt. Negyedévre 2 frt. Előfizetési pénzek és minden egyéb küldemények czimezendők : A „Nemzetgazdászati Közlöny 44 158 1—1 kiadó hivatához Pest, kigyó-utcza 3. sz. fe :! 2 'D o ^ TS $ o* fi a § $ H i * ao ©Ph © n fi ISD '© 02fi -5 M © ceS es © OC © N00 00 :0Nfi *© Oh iO © -O 0 00 SJ fi I*mm 4 «** a fi iix v X*s* I* Xm « tt* X t X'« * a P M * 8 ii •I N “ dxi x* ?*• i c 1 0 Kiadótulajdonosi: CSANÁDY SÁNDOR.