Magyar Ujság, 1871. október (5. évfolyam, 225-250. szám)
1871-10-18 / 239. szám
vőjének megvalósítására előmozdítólag hathat, igen jóltevő hatású szívemre. A német birodalom és az osztrák-magyar császárság földirati helyzetük és történelmi fejlődésük által oly kényszerítőleg és oly sokoldalúlag vannak utalva jó szomszédsági viszonyban élni, hogy ez utóbbinak megszabadítása ama harczokra való emlékezés komorságától, melyek egy ezeréves múltnak valának nem óhajtott örökségei, — az egész német népnél őszinte megelégedést fog kelteni. Hogy ezen megelégedést — az összes német birodalom fejlődésével szemben — a nemzet nagy többsége értendő, arról kezeskedik a szívélyes fogadtatás, melynek közelebbről a nagy haza minden vidékén részese voltam, s engem különös megelégedéssel, mindenek fölött pedig az isten iránt hálával töltött el azon áldásért, mely becsületes közös törekvésünktől a jövőben sem fog megvonatni. Kivonat a hivatalos lapból. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére, a szervezendő első folyamodású törvényszékekhez ügyészekké, és pedig a budai törvényszékhez : Tomasek Béla jogtudort és budavárosi tiszti ügyészt; a pesti törvényszékhez Sztrokay Boldizsár pestvárosi tiszti főügyészt; a pestvidéki törvényszékhez : Tutschner Ágoston pestkerületi sajtóügyi vizsgáló bírót; az alsókubini törvényszékhez : Flerek Endre árvamegyei tiszti főügyészt; az aradi törvényszékhez: Weisz Károly nyugalmazott tövényszéki tanácsost az aranyos-maróthi törvényszékhez: Simonyi Géza barsmegyei tiszti főügyészt; a békés-gyulai törvényszékhez : Janó Sándor békés-gyulai ügyvédet; a beregszászi törvényszékhez: Szeles Elek bereg-megyei tiszti alügyész ; a beszterczei törvényszékhez : Láng Gusztáv ügyvédet; a beszterczebányai törvényszékhez: Turcsányi Ödön zólyom megyei főszolgabírót; a brassói törvényszékhez: Kenyeres Adolf brassói ügyvédet; a dévai törvényszékhez : Horváth Simon, n.enyedi úrbéri törvényszéki pótülnököt; az egri törvényszékhez: Szarvasy József jogtudort s pestvárosi tiszti ügyészt; az eperjesi törvényszékhez : Hódosi Ede sárosmegyei tiszti főügyészt; a győri törvényszékhez: Németh Ernő jogtudort és győri ügyvédet; a gyulafehérvári törvényszékhez: Henter Gábor alsófehér megyei törvényszéki ülnököt; a hajdú-böszörményi törvényszékhez : Lengyel Imre hajdú kerületi törvényszéki elnököt; az ipolysági törvényszékhez: Reguly János Hont megye tiszti főügyészét; a kaposvári törvényszékhez: Kelemen Lajos kaposvári ügyvédet; a kecskeméti törvényszékhez: Madarassy László kecskeméti ügyvédet; a kolozsvári törvényszékhez: Molnár Ádám komáromi városi tiszti főügyészt; a liptószentmiklósi törvényszékhez: Bobrovniczky László liptómegyei tiszti főügyészt; a lugosi törvényszékhez: Athanaszievits Sándor krassó megyei főügyészt; a magyaróvári törv.székhez : Zsitvay Leó mosonmegyei tiszti főügyészt; a máramaros-megyei törvényszékhez: Szilágyi János máramaros-megyei főügyészt; a maros-vásárhelyi törvényszékhez : Szilágyi Miklós aranyosszéki törvényszéki elnököt; a miskolczi törvényszékhez: Fekete Ödön miskolczi ügyvédet; a nagy károlyi trvsz.-hez: Zanathy Mihály szatmármegyei főszbirát; a nagy-szebeni törvényszékhez : Arz Albert nagy-szebeni pénzügyi ügyészt; a nagyszöllősi törvényszékhez Jelenffy Kornél legfőbb ítélőszéki fogalmazót; a nagyváradi törvényszékhez : Sélley Sándor biharmegyei fenyítő törvényszéki helyettes elnököt ; a nyitrai törvényszékhez : Csengey Géza nyitramegyei törvényszéki ülnököt ; a pozsonyi törvényszékhez : Schedius Lajos pozsonyvárosi tiszteletbeli ügyészt; a rimaszombati törvényszékhez: Ján János gömörmegyei törvényszéki helyettes elnököt; a sátorallja ujhelyi törvényszékhez : Lászy Ede zemplén megyei tiszti főügyészt; a segesvári törvényszékhez: Theil István ügyvédet; a selmeczbányai törvényszékhez:Zalay Ferenczselmeczi ügyvédet a sepsi-sz.-györgyi törvényszékhez : Nesztor József dicső szent-mártoni ügyvédet; a soproni törvényszékhez : Bognár Géza soproni ügyvédet; a szabadkai törvényszékhez : Gyárfás István jász-kun-kerületi törvényszéki ülnököt; a szamosújvári törvényszékhez: Papp László jogtudort s igazságügyminiszteri fogalmazót; a szatmárnémeti törvényszékhez : Vajai Károly szatmárvárosi főbírót ; a céget nagyon is fölkelthette. Habár a spártaiak szigorú erkölcséről ennek daczára elég tudomásunk van, azonban később ez is nagyon meglazult s ők is követték a többi görögök s külföldiek példáját, a mint az egyszerűség s birtokegyenlőség megszűnt s az egyesek túlgazdagodása előtérbe lépett. Az rég ismeretes, hogy náluk a közebéd divatozott, csakhogy oda nem vettek fel mindenkit , hanem szavaztak fölötte, s ha csak egy is ellene szavazott, nem vették föl. Rendszerint 15-en ettek együtt, de néha többen is. A hadjágról keveset szólunk, csak azt kell megjegyezni, hogy ők a békét mindig határozott évre kötötték, s kezeseket kívántak, tekintélyes férfiakat, sőt később fiatal nőket s szüzeket is. Ez pedig nem igen erősen szól a szigorú erkölcsök mellett. Sparta külpolitikája aristokrata és conservatív volt, annyiban, hogy megelégedett a régivel, s nem kívánt foglalni, de később eltérvén ez iránytól, saját bukását ásta meg. Az egyenlőség megszűnt, a fényűzés lábra kapott, egyesek dúsgazdagok lettek, a többiek nyomorgók, s ezzel megszűnt Spárta főuralma, hogy átengedje a hegemóniát Athénnek. Szerző ezzel befejezi a III. szakaszt áttér a IV-re, melyben az athéni államot ismerteti. Athént régi irók „ibolyakoszorúzott“ jelzővel tisztelik meg, s joggal tarthatjuk mi is Hellas virágának, fényének. Innen, a kis Attikából kerültek ki a görög halhatatlanok legnagyobb részt, itt szónokolt Perikles, Phokion, Demosthenes, itt írták Aeschilus, Sophokles, Euripides világhírű tragédiáikat, Aristophanes híres vígjátékait; itt bölcselkedett Sokrates, Platos Aristoteles; itt alapítá Polygnotus a történeti festészetet; itt véste Phidias az istenek szobrait. Mindez a kis Attikában, melynek talaja középszerű, rész gabnatermő, de gyümölcsei páratlanok. Államformája régebben örökös királyság, később 10 évi archoni méltóság, még később egy évi tartamra 9 archon uralkodása, kik közül egy „eponymos“ névvel feje volt a 9-es collegiumnak. A régi állam persze itt is igen kezdetleges, zavart volt, mig Solon — törvényeivel — nagyságának alapját megvetette. — Itt 4 néptörzs volt: geleontes (földmivelők), hopletes (katonaosztály), aegikores (pásztorok), argades (művészek) osztálya. — Solon azonban megalapította az adóra fektetett osztályozást, a timokraticus elvet. S igy jön az 500 mérősök osztálya, kik kiváltságos fő osztály voltak, a lovagok osztálya és az igások osztálya. Solon törvényhozását szerző bőven ismerteti, mindenütt kapcsolatban az általa előidézett hatással. Solon után Kristhenesről szól, aki az ostracismust (cserépszavazást) behozta, mely által t. i. száműzetés mondatott ki, ha 6000 polgár szavazott ellene. Hosszan tárgyalja a reformerek (Perikies, Ephialtes) és conservativek (Kimon, az areopag) közti politikai harczokat, de Athen beléletét kevésbbé adja szerze oly behatóan, mint Spartáét. Érdekes tudnunk, hogy Athen évi jövedelme 2000 talentumra ment, mely az államjavakból és adókból került ki. Adót a zsellérek és idegenek fizettek egy család után 12 drachmát, tehát nem egészen 40 o. e. krt; később 447 k. e. után azonban az is növekedett az igények fejlődésével. De amily magasan állt Athene a többi görög államok fölött, a mint fennen lobogtatta a demokratia zászlóját hatalma tetőpontján, a mily nagyszerű volt a classicismus terén, rettegett és bámult a világ előtt, ép oly nagyszerű volt hanyatlása és bukása a magas polczról. Amint ő magához ragadta Hellás hegemóniáját, ép úgy vették el azt tőle nála kisebb népek. Megdöntötték őt a belviszályok, melyek mérgessé fejlődtek az arisztokraták és demokraták közt, és melyek az olygarchák s aristokraták uralmára, de egyszersmind ezzel együtt majd a végromlásra vezettek. Bár egy időre belátták e kormányzatnak hibáit Sparta legyőzése után visszaállították is részben a demokratia uralmát, a belélet meg volt romolva, az erkölcsök ellazultak, a hősiesség elzüllött, s puhaság s mondhatjuk pulyaság, érvek képezték az athéneiek jellemvonását, s igy nem nagy erőfeszítés kellett, hogy egy hatalmas kar, mely maga s később még nagyobb szülöttje által — a félvilágot meghódítva — az egykor oly erős, oly bámult Görögországot, a dicső Athént — a hirhedett cheroneai ütközetben leverje, hogy az többé a porból soha föl ne emelkedhessék. E nagy nap, Hellás romlásának napja 338. év Kr. e. aug. 3-ika volt, midőn Athén büszke fejét az erős győző — II Fülöp makedoni király előtt, kinek fia a hires világgyőző Nagy Sándor — porba hajtá. Ezzel befejezhetjük ismertetésünket is, csupán még néhány szót a műre vonatkozólag! Nem tagadhatjuk, jelen munka hézagpótló, és mind nyelvezeténél, mind alapos tanulmányra a létező legjobb kutforrások felhasználására, nézve oly mit, mint tudományos irodalmunk e szakban nem minden évben mutat föl — csak egyet is. Szerző nem kívánt eredetinek látszani, mint akárhány írónk, ki innen-onnan összeszedettvedett avult dolgokat saját formája alatt mint eredetit mutat be, hanem őszintén bevallja, hogy műve idegen művek nyomán, a görög eredeti kutforrások felhasználásával készült. — Ügyesen összeállítva, tudományos rendszerbe — habár nem is a legtökéletesebbe — foglalva a részletek lehető kidomboritásával adja az idegen forrásokban talált becses anyagot, s igy oly művet nyújt, mely a classicus korral foglalkozóknak — magyar nyelven — egyedüli segédkönyvük lesz a görög államintézmények tanulmányozásánál. Nincs egyéb hátra, mint ajánlanunk e munkát a közönség figyelmébe. M n. szegedi törvényszékhez: Muskó Sándor családi kincstári uradalmi ügyészt; a szegzárdi törvényszékhez : Pap Lajos tolna megyei tiszti főügyészt; a székelyudvarhelyi törvényszékhez: Szőts Márton udvarhelyszéki tvszéki főügyészt;a szombathelyi tvszékhez:Arkos Károly szombathelyi ügyvédet; a temesvári törvényszékhez: Mály István temesmegyei tiszti főügyészt; a tordai törvényszékhez : Lénárd Imre tordamegyei törvényszéki ülnököt; az újvidéki törvényszékhez: Oberknezevits Árpád heves megyei volt főügyészt; az ungvári törvényszékhez : Both Menyhért ungmegyei főjegyzőt; a veszprémi törvényszékhez : Eötvös Károly veszprémmegyei tiszti alügyészt; a zilahi törvényszékhez: Korbuly Ferencz debreczeni ügyvédet; a zombori törvényszékhez: Teofanovits Sándor bácsmegyei törvényszéki ülnököt; végre a zsolnai törvényszékhez: Bucshanszky István jogtudort s trencsénmegyei főszolgabírót nevezem ki. Kelt Ischlben, 1871. évi okt. hó 8-án. Ferencz József, s. k. Bittó István, s. k. Ő felsége gallwitzi báró Zornberg Lénárd építészeti igazgató s a horvát-szlavon országos kormányszék építészeti osztálya főnökének, ötvenévi szolgálati ideje alatt szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz- József-rend-lovag keresztjét, — Weisz Bernát, a pesti keresk. akadémia elnökének a kir. tanácsosi czimet, — Zsivanovics Miklós eszéki polgármesternek a harmadosztályú vaskoronarendet, — Bömbes Frigyes, a m. k. kúria legfőbb itélőszéki osztálya nyug. r. furájának a Lipót-rend-lovag keresztjét adományozta. A vallás- és közokt. miniszter Verebélyi László tudott a sebészi műtéttanból egyetemi magán tanárrá lett képesítése folytán e minőségben megerősítette. Mihálik László szakolczai gymn.igazgató és Gizella leánya vezetéknevüket „Halászira változtatták.. Folyó évi oct. hó 15-én borsodmegyei Alsó-Ábrány helységben postahivatal fog életbe lépni, mely a levél- és kocsi-postai szolgálattal foglalkozand és összeköttetésben lesz a Pest — Kassa és Kassa — Pest közt közlekedő mozgó postahivatalokkal. E postahivatal kézbesítési körét következő helységek és puszták képezik : u. m. Alsó- és Felső-Ábrány, Kács, M.-Nyárád, Sály és F. Darócz községek és Leányfalva puszta. A magyar földtehermentesitési kötvényeknek nyilvános sorsolása f. évi oct. 27. 28. 30. és 31-én reggeli 8 órától fogva az alapigazgatóság hivatalos helyiségében fog megtörténni s az eredmény maga idején közhírré tétetni. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztérium megengedte, hogy Bihar megyébe kebelezett Félegyház község kérvénye folytán nevezett Félegyház községben minden hétfőn vám- és helypénzszedési jog nélkül hetivásár tartassák. Pályázat. A beregszászi pénzügyigazgatóság számvevő osztályában egy III. oszt. számtiszti állomás 600 frt fizetéssel nover 5-ig betöltendő. KRÓNIKA, Pest, October 17. — A pesti népszínház ügyét illetőleg Steiger Gyula városi képviselőnek e tárgyban beterjesztett indítványát dicséretes egyhangúsággal karolta fel az összes fővárosi sajtó. — Reméljük, hogy képviselőink bőkezűsége és hazafisága nem fogja holnap megzavarni e szép unisonot és ki fogja jelölni a népszínház részére nem csupán az ingyentelket, de még ezenfelül mást is. — Eötvös munkáit — mint a „F. L.“-ban olvassuk, most rendezi sajtó alá Gyulai Pál, 16 kötetre fognak menni e munkák és 9000 frtot ajánlott föl értük Ráth Mór. — Várady Gábor „Országgyűlési levelei“ két nagy nyolczadrétü diszes kötetben megjelentek. E levelek, melyek 1865 decz. 14-től 1868 decz. 11-ig terjednek, eredetileg a „Máramaros“ czimű lapban jelentek meg, s most ugyancsak e lap szerkesztője, Szilágyi István által adattak ki önállólag. Kedves olvasmány, mind tartalom , mind alak, mind nyelvezetre nézve. — Czimének a munka ugyan nem felel meg egészen, részint mert a szerződés szerintünk igen helyesen) sok olyat vegyített leveleibe, ami sehogy sem vonatkozik az országgyűlésre — részint mert az országgyűlés egyes üléseinek csak némely mozzanata van érintve, úgy hogy e mindenesetre érdekes munka egyszersmind igen jó emlékeztető, de kalauzul nem szolgálhat. A mű tiszta jövedelme az irói segélyegylet és a M.-Szigeten felállítandó lyceum s főreáliskola között fog megosztatni. Ára 5 írt. — Kvassay Ede barátunk és irótársunk, kinek legutóbb „Ahol az ember kezdődik“ czimü regénye oly szép sikert eredményezett — egy uj regényen dolgozik, melyhez a bérencz tollak tulajdonosai fogják szolgáltatni a főalakokat. Kíváncsian várjuk az új regény megjele- nését. — Aki valóban tragédiát adott, Gáspárné szül. Gaál Amália a miskolczi színház tehetséges és kedvelt művésznője — írja a „Nyiri Közlöny“ — nincs többé. F. hó 12-én vittük tetemét a sírba. „Delilla“ előadásán, melyben ama szerencsétlen leányt adja, kit egy szívtelen aszszony miatt szeretője elhagy, megmérgezte magát. Nemcsak a közönségnek, hanem a többi szereplőnek is feltűnt azon megragadó való, melylyel szerepét játsza. A szerencsétlen a színpadon akart meghalni, azonban a méreg csak négy óra múlván kezdett hatni. Midőn az orvos jött, semmikép sem akarván orvosságot bevenni, és csak másnap valla be, hogy mérget vett magához. De már késő volt. A kitartás, melylyel szenvedéseit tűrte, a mosoly, melylyel az orvos kérdéseire válaszolt, az örömtől átszellemült arcz, midőn a halálos ágyát körülállóktól búcsút von, mindazokra, kik tanúi voltak, eltörölhetlen benyomást gyakorolt. A valódi ok titkát, mely őt e tettre bírta, magával vitte a sirba. — Több jó lelkű emberbarát, köztük több orvos, értekezletet tartott ma reggel, melynek tárgyát azon humánus kérdés eldöntése képezte, vájjon mai első vezérczikke után nem volna-e még késő orvosrendőri felügyelet alá helyezni a „Reform“ szerkesztőségét? Az értekezlet eredményéről közelebbi tudósításaink ekkorig nincsenek. Brandstätter István pénzügyi hivatalnok tegnap oly feltűnően viselte magát az utczán és hivatalában s annyira félrebeszélt, hogy orvosi felügyelet alá helyezését találták szükségesnek. Az elővigyázat nem volt ok nélküli, mert a szerencsétlen csakugyan megőrült. Az akadémia tegnapi ülésén két külföldi, Vorac koppenhágai múzeum igazgató és Engelhard bécsi polytechnikumi tanár is részt vettek. Először dr. Szabó József értekezett a mexikói toluca-meteor vasról, utána pedig dr. Hunyady Jenő a trigonometriai állandókról. — Csonkakezű kovács-legény. Szőke Lajos helybeli kovácsmesternél már hosszabb idő óta állandóan dolgozik egy ötven éves kovács-legény, ki „csonka Józsi“ néven a lakatos és kovács körökben valódi celebritás. Jobb kezén csak egy ujja van,a többit elveszítette a forradalom alatt) és daczára ennek nemcsak versenyt dolgozik a többi kovács-legényekkel, de mint mondják, a lóvasalásban páratlanul ügyes. — A munkaképtelenné vált 1848—49-ki honvédek segélyezésére rendezett nagy sorsjáték tiszta jövedelme több, mint 250.000 frt. A hivatalos lap mai számában Motusz Lajos úr, mint a sorsjáték vezetője, ez eredményért köszönetet mond mindazoknak, kik a vállalatot támogatták. A pozsonyi katholikus politikai casino választási gyűlése tegnapelőtt volt. Elnökké megválasztották gr. Apponyi Györgyöt, első alelnöknek a blumenthali plébánost, másodalelnöknek pedig Stieling urat. Viola Károly tehát úgy látszik, szerényen a háttérben maradt. — A „nemzetgazdászati közlöny“ czímű hetilapnak mutatványszáma megjelent és beküldetett szerkesztőségünkhöz. E lap az iparés kereskedelem magyarosítását és a nemzetgazdasági eszmék népszerűsítését czélozván, mindenesetre hézagot pótol és ha mindig ily lelkiismeretesen és gondosan lesz szerkesztve, mint az első szám, akkor a jó ügynek nem csekély szolgálatot tehet. Előfizetési ára évnegyedre 2 frt, egész évre 8 frt. — Szabó Károlynak az erdélyi múzeum érdemes könyvtárnokának történelmi tanulmányai két kötetben — a Csengery és Kemény tanulmányaihoz hasonló diszes alakban — nemsokára meg fognak jelenni Ráth Mórnál. E nagybecsű tanulmányok közöl a „M. P.“ következőket említi fel: Priskás szónok, Böldi Leo, A hét magyar nemzetségről, A X-ik századi bessenyőkről, A régi Mikló váráról, A székely krónika védelme, A bolgármagyar háború, Erdély a magyar vezérek alatt, Étellaka, Büdinger bírálata, Béla király névtelen jegyzője, A székely krónika ügyéről, Emlékbeszédek Benkő Károly és Mike Sándor felett, Az enlakai székely felirat, Piroska, sz. László leánya, A Kendeffiek a XIV-ik században, Huszár Gál életéről, Kárpátaljai felföld, Tököly pere, XVI-ik századbeli magyar könyvészeti közlemények. — Az ozorai kincs. A m. n. muzeum október 16-án oly gazdag leletnek jött birtokába, melyet méltán a Bitnicz-féle gyűjtemény hagyománya mellé sorozhatunk. Puszta-Tóton, a régi ozorai vár közelében, emberek és lovak csontjai találtattak, melyek egy vitéz temető helyére utaltak. A vázán közt fekvő arany és ezüst darabokat Bisitz Mór úr bemutatta a régiségtár őrének és midőn ez sajnálattal jelenté, hogy már az idei budgetnek fenekén van a régiségtár, a lelkes hazafi azonnal kijelenté, miszerint a leletet nem eladás végett hozta, hanem ajándékképen teszi le a nemzet oltárára! El lehet gondolni, mennyire sugárzottak az ő szemei, és hogy e derék fiatal urnak nem csak kezeit szokta, hanem örömében meg is ölelé! — Bizony ritkaság, hogy e materiális időben valaki ilyen áldozatot hozzon, és azért tisztelet becsület Bisitz Mór urnak, az egész haza színe előtt. Az érdekes és értékes lelet még nincsen egészen a múzeum birtokában, mivel az ajándékozó még néhány ezüst edényt ígért, valamint a figyelembe nem vett vas tárgyakat is ; különben kapott az intézet: 1. II. Constans-féle (a VII-ik század közepéből) eddig nem ismert aranyat; 1 arany nyakgyűrűt hengeres diszszel; 1 kisebb arany karikát; 2 kerek fülbevalót gömbölyű carneolokkal; négy hosszú függőt amethysekkel; 3 arany gyűrűt; két aranyozott vasrudat, (használata ismeretlen.) 13 darab szijvéget vert aranyból; négy arany rózsa féle diszitményt, 20 darab kisebb-nagyobb vert arany rózsát és egyéb diszitményt, több finom aranypléhet, több ezüst csatot és lemezt. Minthogy Bisitz úr állítása szerint még sok tárgyat nem volt képes a találóktól visszaszerezni, el lehet gondolni, hogy mily becses lelet veszett el a tudományos kutatásra nézve; mennyire kell sajnálnunk, hogy az átadás nem történhetett szakértő közbenjárása mellett! Egyébiránt ismét van tanúságunk arról, mennyi kincs rejlik még földünkben, és mi válhatik a m. n. múzeumból, ha az országban talált kincseknek tárházává leend, midőn már most is az illetékes külföldi tudósok annak a római és barbárkori kincseit bámulattal szemlélik, és a múzeumunkat e tekintetben az elsők közé sorozzák. — A régi német szinház telekre, melyért a tegnapi árverésen a Haas Fülöp s fiai czég ajánlotta meg a legmagasabb árt, ma újabb ajánlat érkezett a városi tanácshoz egy consortium részéről, melynek élén tornyai Schossberger Zsigmond Vilmos áll. E consortium a telekre saját költségén ugyanolyan bérházat ígérkezik építeni, mint a város a Linczbauer építész által készített terve szerint akart emelni, és azt telkestől 24 évi használat után kész a városnak jókarban átengedni. Nézetünk szerint a városi tanács ez ajánlatot a szabályszerűen végbement árverés után már nem veheti tekintetbe s ha elő is terjesztené a szerdai közgyűlésünk, úgy hiszszük, ez vissza fogja utasítani az ajánlatot annál is inkább, miután az árverésre épen azért határozta el magát, mert belátta, mily czélszerűtlen, ha a város egy bérháznak volna birtokában, mely csak úgy hozhatja meg a ráfordított költség kamatjait, ha a város a lakásokért nagy bért vesz és mintegy első sorban járna elöl a felcsigázott házbérekkel. — Akit az absurdumok érdekelnek vagy mulattatnak, azok részeire följegyezzük, hogy a nemzeti színházban most csütörtökön „Don Juant“ fogják adni Donna Anna szerepében Neszveda Anna kisasszonynyal. Mozart talán mégis több kegyeletet érdemelne. — Szombathelyről felkérettünk a következő sorok közlésére: „Vas megyében a rumi képviselő választókerületnek ellenzéki választópolgárai f. október hó 22-én azaz a jövő vasárnapon délután 4 órakor Rába-Hidvégen a képviselő választás tárgyában közgyűlést tartanak. Mire a kerületbeli választó polgárokat van szerencsém tisztelettel meghívni. Kelt R. Hidvégen 1871. okt. 15-én. Horváth György a rumi kerület baloldali körének elnöke.“ — Apró hírek. A new-yorki magyar egyletnek, mint egy ott lakó hazánkfia írja, az idén 58 tagja van, holott egy év előtt az egylet még csak 26 tagból állt.,Évi jövedelme 482 forint. — Klobusitzky Ágoston a margitai kerület országgyűlési képviselője meghalt. — A pesti állatkertben szokásos évi állatkisorsolás folyó hó 25-én fog végbemenni. Minden egyes belépti jegyhez adnak sorsjegyeket, de ilyeket külön is lehet venni. — A régi német színház telkét a Haas-czég már elkezdette építeni. Alig ütötték el a vételárt, 40 ember már a helyszínen dolgozott.— Az egyetemen folyó hó 18-án, holnap nyílik meg a gyomszászati tanfolyam. Tanitója Markovics Iván országházi revisor gyorsíró. — A rakpart tovább építését, a mennyiben e munkálatnak az alacsony vízállás rendkívül kedvez, a lánczhidon alul és fölül nagy erélylyel megkezdette Pes városa. — A nemzeti szinház műsora 1871. okt. hó 16 tól 1871. október hó 23-ig a következő: szerda Lear király, csütörtök Don Juan, péntek Toldy Miklós, szombat Hamlet, vasárnap Liliomfi, hétfő Tartuffe, kedd Traviata, szerda Tündérujjak által helyettesittetvén, ezen parancs folytán ő mint katonai kormányzó a polgári kormányt is kezébe veszi. Felszólít tehát minden hatóságot, hogy neki engedelmeskedjék, az önkéntesek toborzását, az újonczok összeírását megszüntessék. Egyszersmind a nemzetőröket saját hatósága alá rendeli, a kormánybiztosok további működését eltiltja, kiket engedetlenség esetén haditörvényszék elibe fog állítani. Kisenyedi mészárlás. E helyt okt. 14 óta eltorlaszolt állásban védte magát azon vidéki magyarság, (mintegy 400 ember) mely az oláhok dúlásai és kegyetlenségei elől ide menekült. A mai nap, a nagyszebeni osztrák parancsnokság küldöttének felszólítására a kis csapat lerakja fegyvereit; és beálltával azonban a románok megrohanják a gyámoltalanokat, s közülök 104- et, kik közt férfiak, nők és gyermekek voltak, részben kegyetlen kínzások közt kivégeznek. MAGYAR ÚJSÁG, 1871. OCTOBER 18. Különfélék. — (Ritka kiállítása) volt nem rég New Yorknak. Ócska ruhákat állított ki egy ezég, mely a legszebben foltozott ruhadarabokra díjakat tűzött ki. Egyszersmind ki volt kötve, hogy a foltozás csak női kéz által történjék. A 15 dollárnyi elsődíjt egy gyermekköpeny nyerte el, amely négy ócska nadrágból, egy mellényből és két régi kabát béléséből volt csinálva. Egészben véve 68 darabból állt. A foltozás e remekét Washingtonból küldték be. E kiállítás nem is tévesztette el czélját, mely a házi szorgalom és takarékosság fejlesztése és jutalmazása volt. Egészben 1200 darab ruhanem volt bemutatva 45 beküldő részéről. Jegyzetek a múltból. 1848. okt. 18. Perczel Mór tábornok két hadosztállyal ismételve megtámadja a horvátokat, s mig maga Csáktornyától Varasd felé kergeti, azalatt Gáspár őrnagy Domborinál veri meg a horvátokat, s igy a Muraköz megtisztittatik az ellenségtől. Puchner nagyszebeni osztrák hadpagancsnok Erdély hatóságaihoz és lakóihoz kiáltványt intéz, melyben tudatja, hogy a nádor és a magyar minisztérium lemondása folytán törvényes kormány nem lévén, s az országgyűlés kir. parancs által „megsemmisittetvén“ s hadi hatóság KÖZGAZDASÁG. Mai üzlet. Pest, okt. 17. A gabona adás-vevés mindig csak 10—12 ezer mérőnyire szorítkozik. Az árak nem változtak. Hivatalosan jegyzett árak: Búza: tiszavidéki 877* fns 7 frt 55 kr ; 86 fns 7 frt 40 kr; 85*/4 fns 7 frt 27 kr; 847* fns 7 frt 15 kr; 85 fns 7 frt 20 kr. Bánsági 847* fns 7 frt 10 kr. Pestmegyei 88 fns 6 frt 60 kr; 807* fns 6 frt 65 kr, mind 3 hóra. Árpa: 72 fns 2 frt 721* kr; 72 fns 2 frt 85 kr készp. Tengeri: bánsági 4 frt 25 kr, tiszavidéki 4 frt. Szerződés szerinti búza tavaszra 6.72—6.75 kr; rozs nov.—decz. 4.027*—4.05 kr . tengeri máj.—jun. 3.97 kr . frt. Zab okt.—nov. 1.92— 1.93 kr ; tavaszra 2.10 kr. Az értéktőzsdén a forgalom igen lanyha. Magy. sorsjegyek 96.50, m. hitelbank 108, franco-magyar bank 91.50, osztr. hitelr. 289 fizettetik. Pesti közúti 295.50 frton kel, terézv. iparba 28 írton kel. Takarék- és hitelegylet 58 írton adatik. Orsz. gözh. 28 írton kel. Készpénz lanyha. Napoleon arany 9.43, arany 5.67, tallér 1.767*, párisi váltó 44.90. — A magyar királyi pénzügyminisztérium körrendelete, melylyel a külföldre kivitt szeszes folyadékokért kiállítandó adóviszszatéritési utalványoknak más megjelölt pénztárakhoz való átutalása megengedtetik. Az adóvisszatéritési utalványok, melyek az 1870. évi okt. hó 2-án 40092. és folyó évi márcz. hó 29-én 10,693. sz. a. kiadott rendeletek folytán (Budapesti Közlöny 1870-ik évi folyama 273. sz. és 1871. évi folyama 95. sz.) a vámvonalon át külföldre kivitt szeszes folyadékokért kiállíttatnak, — azok tulajdonosai kivonatára azon pénztáraktól, melyekre szólanak, más, mindazonáltal csak is az utóbbi rendeletben kijelölt pénztárakhoz, kifizetés, illetőleg szeszadó, fizetéskép elfogadás végett átutaltathatnak. Ily átutalás czéljából az adóvisszatérítési utalvány hátlapjára következő, kellőleg kitöltendő záradék vezetendő. Átutaltatik N. N. tulajdonos (előmutató) kivonalára a (pénztár és székhelye) hoz. (Hivatal) tól 18 ... év (hó) n. aláírások. Ha ugyanazon egy szállítmánynyal kivitt szeszes folyadékokért járó adóvisszatérítésről részletutalványok állíttatnak ki, ily esetben az átutalásnak az összes részletutalványokra kell kiterjedni, és az átutalás csak is ugyanazon egy pénztárhoz történhet. TÁVIRATOK. Versailles, okt. 17. Egy pánczél hajó elküldése Korsika partjaira — csupán elővigyázati rendszabály. A hír, hogy Korsikán zavargás tört ki, valótlannak mondatik. Berlin, okt. 17. A birodalmi gyűlésen ma csak 175 képviselő volt jelen s igy a ház még határozatképtelen volt. Legközelebbi ülés este: Stuttgart, okt. 17. A würtembergi iparegyletek gyűlésén Canstadtban, melyen 33 egylet volt képviselve, egyhangúlag elvetették a szövetségi tanács részéről előterjesztett érczpénzreformot, és 23 szavazattal 10 ellenében a frank rendszer mellett nyilatkoztak. Mainz, okt. 17. — 600 vaspálya-vagyongyár-munkás a munkát beállította, és magasabb díjt, de kevesebb munkaidőt követelnek. Bécs, okt. 17. A „Presse“ egy Münchenből kelt táviratában írja, hogy a patrióta párt a tegnapi országgyűlést ultramontán tüntetésekre akarta felhasználni, azonban nem tudott a párt megegyezni. — Acton lord Döllinger látogatására odaérkezett. Madrid, okt. 16. A tegnap tartott republikánus gyűlés igen látogatott volt. Orens elnökölt. Következő indítványok jöttek be tárgyalás végett. Ellenzéket képezni a törvényes után nyugvás és megállapodás nélkül mindazon kormányok ellen, melyeknek hitvallásuk nem a feederativ köztársaság. Kijelentetik, hogy a foederativ republikánus párt mindazon philosophiai és gazdasági iskolában helyet talál, melyek a democratiát és foederatiót elfogadják. Alkossanak utasítások adása és propagandák végett egy központot. Sokan tartottak beszédeket, melyek mindegyike heves hangon volt tartva, és átalában megróják a pártfőnökök távollétét, és azoknak működéseit bírálják. Több szónok kijelenti, hogy a republikánusok és az internationalisták közt véleménykülönbség létezik ugyan, de köztük mégis tökéletes rokonszenv uralkodik. Egy szónok nyilvánítja, hogy az internationalenek alaptantételei törvényesek és tovább terjeszkednek nem csak Spanyolországban, hanem egész Európában. — Egy franczia felhívja a népet, hogy magát szervezze, hogy elkerülje az oly csapást és eseményeket, minek Francziaországot érték; végül egy andalusiai nő szólt még, mire a fent említett indítvány felkiáltással elfogadtatott. Kragujevács, okt. 16. A budget-előterjesztés a skuptschina által rövid vita után egyhangúlag elfogadtatott, ésgy a tanítók állásának javításáról szóló előterjesztés is helybenhagyatott. Felelős szerkesztő: Helfy Ignács.