Magyar Ujság, 1871. október (5. évfolyam, 225-250. szám)

1871-10-19 / 240. szám

sák be, és a törvényhatóságok elnökeihez azon­nal nyújtsák be. A törvényhatóságok elnökei pedig, szintén felelősség terhe alatt, kötelesek lesznek ezen ki­mutatásokat mindegyik sorozó járásból bevenni és hozzám, illetőleg az erdélyi királyi biztoshoz, folyó évi dec­ember 20-ikáig okvetlenül felter­jeszteni. Minél szabatosabban és öszhangzóbb pontos­sággal eszközük az összeírásokat, s minél ko­rábban küldik be a kimutatásokat a törvényha­tóságok, annál arányosabban és kifogástalanab­­bul lesz végrehajtható, s annál előbb lesz kö­zölhető a hadjutaléknak sorozó-járásonkinti ki­vetése. 8. Miképen és kiknek felügyelete alatt kell­jen a sorshúzást, melynek határidejét az 5/. alatti felhívásba az illető tisztviselő előre be­jegyzendő végrehajtani; s miképen, és minő minta szerint készíttessék sorozó-járásonkint a sorshúzási lajstrom, s ennek nyomán a három példányban szerkesztendő állítási lajstrom ; erre nézve tüzetesen rendelkeznek a védtörvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 23— 28-ik szakaszai és múlt évi 30.000-ik számú közintézményem 11—13-dik pontjai. Tapasztalván azonban, mikép az állítási laj­strom azon osztályozása, melyet az említett utasitán 28-ik szakasza jelöl ki, többnyire nem vétetik, vagy nem szabályosan vétetik alkalma­zásba és igy a hadkötelesek a kellő megkülön­böztetés nélkül, s vegyesen fordudnak elő a laj­stromban és e miatt olykor az állítás sem törté­nik a törvényes módozat szerint: határozottan utasítom mind a törvényhatóságokat, mind­ezek tisztviselőit, hogy az állítási lajstromot a megszabott A., B., C., D. és E. alatti osztályzatok szerint, elkü­lönítve szerkesztessék, hogy az A. lajstromba évfolyamok szerint azokat iktassák be, a­kik 16 év óta törvényte­lenül távollevők közül ezúttal hivatalból és tett­­leg előállítandók lesznek, hogy a B. lajstromot évfolyamonként azok­ból állítsák össze, a­kik, mint igazolt távollevők, korosztályuk és sorsszámuk szerint kerülnek utósorozás alá, hogy végre a C. alatt a jelenlegi első, — a D. alatt a második, — és az E. alatt a harmadik korosztályba tartozó hadköteleseket, csakis a szabályszerűen kihagyandók kihagyásával, és a póttartalékba ideiglen beosztott egyéneknek is beiktatásával, foglalják az állítási lajstromba. Egyébiránt a sorshúzási lajstrom, melynek hitelességéért az illető közigazgatási tisztviselő különösen felelős, a sorozó járásbeli községek elöljárói által aláírandó , s másfelől az állítási lajstrom összes rovatai is eleve betöltendők, s azokba a sorozó bizottság előbbi határozatai és észrevételei pontosan beiktatandók. 9. A rendes újonczállítás időszaka, a véd­törvény 31-ik §-hoz képest évenként jan. 15-től márcz. 15-ig terjedvén, a törvényhatóságok, ezen határidőn belül, az illető hadkiegé­szítési kerület honvédzászlóalj parancsnoksá­gaival egyetértőleg fogják megállapítani a sorozó járásokbeli bizottságok utazási és működési ter­vezetét. A törvényhatóságok elnökei pedig kötelesek, mind ezen tervezetet, mind a sorozó bizottsá­gokba kiküldendő polgári elnökök, orvosok és közigazgatási tisztviselők névjegyzékeit, szintén folyó évi dec­ember 20-ig hozzám, illetőleg az erdélyi királyi biztoshoz, felterjeszteni. 10. A sorozó bizottság polgári tagjainak ki­küldésénél főkép a szakképzettségre és teljes megbízhatóságra kívánok ugyan figyelmet for­­díttatni; másfelől azonban, a költségek lehető kímélése tekintetéből, utasításul adom, hogy ha olyan egyének is küldetnének ki, akik úti áta­lánynyal nincsenek ellátva, ezek iránt hozzám, illetőleg az erdélyi királyi biztoshoz, indokolt jelentés tétessék, és a felsőbb jóváhagyás bevá­­rassék. (Vége következik.) behozatalára nézve alkotott városi statútumot. Tudomásul vétetik. A pesti népoktatási kör köszönetét fejezi ki, a közgyűlés által a körnek 3 évre megszava­zott 1000 főt évi segélyét. Tudomásul vétetik. Az igazságügyminiszter értesíti Pest váro­sát, hogy a királyi törvényszék szervezése iránti munkálatokra Bogisich Lajos alelnököt a miniszter biztossá nevezte ki. Tudomásul vé­tetik. A m. kir. pénzügyminisztérium intézvénye, mely szerint az apát-kut visegrádi kőbányák bérletét egy évre legalább 10,000 frt bér bizto­sítása mellett meghosszítani kész, elfogadtatik és erről a pénzügyminisztérium még az ülésből értesittetni határoztatik. A gazda­bizottmány jelenti, hogy a kőbányai 28 ligettelek eladása iránt tartott árverésen a 18,269 □ élet tevő 28 telekért 55.976 forint, és így f élenkint 3 forint 6 és fél kv ígértetett. A bizottmány az eladás helybenhagyását kéri. El­fogadtatik és az eladásról a belügyminisztérium még az ülésből értesittetni határoztatik. Következett Steiger Gyula képviselő indít­ványa egy Pesten felállítandó magyar népszín­ház számára alkalmas telek átengedése és a bizottmány kiküldése iránt. Steiger Gyula hangsúlyozza azon kiváló fontosságára a színháznak figyelmeztet, mely­­lyel az Magyarországon nemzetiségi és a ma­gyar nyelv terjesztése szempontjából bir. A mely főváros — mondja — nem a nemzet nyelvét beszéli, az lehet nagy, lehet gazdag, de a nem­zet szíve, nemzet fővárosa neki lehet. Kéri in­dítványa elfogadtatását. Széher István nem akarja megsérteni a lakosság német részét az által, hogy miután a volt városi színházat a város kezéből azon határozattal bocsátá ki, hogy a színházügyet magánvállalkozásnak tekinti és semmiféle pénz­segélyben nem részesíti. Ő is kívánja a bizott­ság kiküldetését, az oly utasítással, hogy az ja­vaslatában a közgyűlés előbbi határozatait szem előtt tartsa. Simon Flórent szinte ismeri Pest váro­sának hivatalos határozatait. Azokkal a köz­gyűlés nem akart mást kimondani, mint hogy, neki nem kell német színház, nem kell oly szín­ház, mely nyereségre c­élzó vállalkozás. De itt nincs ilyenről szó. Itt arról van szó, hogy Pest város, mint a magyar birodalom fővárosa, ki akarja jelenteni, hogy a magyar nemzettel szív­ben lélekben egyet érez. Pest városának szá­mos polgára van, ki bár idegen, de értelemben ép oly magyar, mint szóló maga és kik szivesen megtanulnák a magyar nyelvet. Ezért pártolja Steiger indítványát. (Éljenzés.) Steiger Gyula mint indítványozó Széher­nek válaszol. Ő el nem ismerheti, hogy Magyar­­országon ha a magyar nyelv érdekében teszünk valamit, azért bármely nemzetiség, bármely nyelv panaszt emelhessen. Magyarországon a magyar nyelvvel más nyelv egyenjogúságot nem követelhet magának. Újólag ajánlja indít­ványa elfogadását, mely egyhangúlag el is fo­­gadtatik. A népszínházi bizottmányba Gyöngyössy Alajos főpolgármester elnöklete alatt kiküldet­nek : Steiger Gyula, Gerlóczy Károly tanácso­sok, Molnár Endre, Radocsay Ferencz, Fuchs Ignácz, Dobos Ferencz, Naszti Mór, Tavaszi Endre, Csengey Endre főügyész, Királyi Pál, Beliczay Imre, Simon Florent. A bizottmány jegyzőjévé Barna Zsigmond főjegyző nevezte­tett ki. Ezután bejelentetett a régi városi színház telek árverésének eredménye és Schossberger utólagos ajánlata. Haas Fülöp czégnek az árverésen tett legna­gyobb ajánlata elfogadtatik és erről a belügy­minisztérium még az ülésből fog értesittetni. Ezután több kisebb jelentőségű tárgy intéz­tetek el, melyekből kiemeljük a szeszfinomító tár­sulat gyára előtti trágyának eltávolítása iránt hozott azon határozatot, hogy a trágya 1872. márcz. végéig teljesen eltávolitandó, különben a társulat költségén a város által el fog éget­­tetni. Ülés vége 6­2 órakor, fizetéseket tetemesen fölemelte mégis 54.000­­ frtnyi felesleg marad rendelkezésére. A szerve­zési munkálat részletei ezek: a megye, mely 10 országgyűlési képviselőt küld, Szabadka, Újvi­dék és Zombor szab. kir. városok kivételével 476,398 lakóval bir, területe 178 négyszög mfld E megye 11 szolgabirói kerületre osztatott, Ba­ja rendezett tanácsú város külön járást képez. A kerületek székhelyei megállapíttattak, a köz­ségek a járásokba beosztattak, tekintettel azok népességére, fekvésére hadfogadói és követvá­lasztási kerületeire. Az 57 választási kerületben a választók szá­ma 23,718, a bizottsági tagok száma 300, s így 19 választóra esik egy bizottsági tag. A tisztikar létszámának megállapításánál a lejegyzői állomás, tekintettel az ujonczozásra, egy gyes, a mérnöki pedig hárommal szaporítta­­tott, a főispán mellé titkár javasoltatik, a szol­­gabirák mellé segédek adatnak. A tiszti fizetések megállapításánál a munka­kör, a jelenkor igényei, az adózók érdekei tar­tottak szem előtt és a takarékosság csak oly mérvig tartatott meg, mely a kitűzött czélt nem koc­káztatja. A fizetések ekként terveztetnek: alispán 2700 frt, 300 frt átalány, főjegyző 1800 frt, 200 frt átalány, főügyész 1800 frt, 200 forint áta­lány, árvaszéki elnök 200 frt árvaszéki ülnök 1500 forint, szolgabíró 1500 frt, 200 frt átalány s a többi. A megyei költségvetés általános előirányza­tából kitűnik, hogy jövőre a közigazgatási költ­ségek 43.700 frttal mennek felebb, mint eddig, és mégis 54.000 forinttal kisebb a költség a pénzügyminiszter által leütött összegnél. Az árvaügyek vitelére vonatkozólag megje­gyeztetik, hogy e megye milliókra menő árva­­vagyonnal bír, és gyakorlati szervezet mellett az árvavagyon eddig is czélszerűen kezeltetett, különben a központi árvaszék szervezése és az árvaügyek átvétele iránt tüzetes szabályrendelet dolgoztatott ki. Az állandó választmány 60 tagból áll, ülései nyilvánosak és három osztályban működik: közigazgatási, pénzügyi és közlekedési szakosz­tályban. A legtöbb adót fizetők között a legmagasabb adó 90,857, a legkisebb pedig 344 frt. Pest város közgyűlése. — Okt. 18. — Elnök Gyöngyössy Alajos az ülést egynegyed 5 órakor nyitja meg. Mind a közönség, mind a jour­­nalistika nagy számmal volt képviselve. Bejelentetett, hogy az igazságügyminiszter sok felterjesztés után végre helybenhagyta az árvavagyon kezelésére is a törlesztési rendszer talált útjukat a francziák, azon czélból hogy megtudják, hol tartózkodik a porosz sereg. Ez őket Amiens mellett, a Somme partján várta és nagy készületeket tett volt. Faidherbe tudta hogy Páris nagy kitörésre készül; ezen utolsó erőmegfeszítést minden áron elő kellett segíteni; ahelyett tehát hogy Amiens mellett felkereste volna a poroszokat, elhatározó sebes menetek­ben délkeletre törni Lafére, Noyon és Compiégne irányában, hogy a Páris körül táborozó sereg egy részét maga ellen fordítsa; terve annyiban sikerült is, hogy épen az­nap vívta St.-Quen­­tin-i csatáját, mikor Páris nagy kitörése történt. Nem titkolá el maga előtt Faidherbe tábornok, hogy ez által csakhamar túlnyomó erők közé fog bukkanni, de a perez merészséget paran­csolt , különben szándéka az volt, ha lehet, ki­kerülni a csatát, míg nem tért vissza Valencien­nes, Cambrai, és Douai környékébe, hol képes volt bár­mily erővel megküzdeni. A véletlen azt akará, hogy azon hamis hírre, miszerint erős franczia hadtest St.-Quentin-t megszállotta volna, von den Greber tábornok összes seregével épen azon irányt véve, me­lyet tudta nélkül Faidherbe tábornok követett. A két sereg tehát már január 18-án összekoc­­­c­ant, kivált Vermand táján, Péronne és St.­­Quentin közt. A poroszoknak ugyan nem sike­rült ezen alkalommal a franczia seregnek útját állani, de már igen nagy tömegekben mutatkoz­tak, semhogy Faidherbe tábornoknak még sza­badságában állott volna el nem fogadni a csa­tát, és előbb, terve szerint, észak felé visszavo­nulni. Tehát csatatérül a St.-Quentin-t környező dombokat szemelvén ki, ezen városban törté az éjét, seregének egy részével. Másnap reggel csatarendben állott a fran­czia sereg, nyugatra domborodó félkörben, a St.-Quentin-i csatorna két felén. A bal szárny, a csatornától délkeletre, nem sokára megkezdé a csatát a dél felől érkező Barnekow, Albert po­rosz herczeg és Lippe hadosztályokkal. Itt a franczia tüzérség nem szűnt meg a porosz ágyu­kat lőni; a gyalogság hatszor visszaverte a Gauchy-i dombokról a mindig megújított porosz csapatokat; s pedig a nemzetőrök egy része — Bács-Bodrog vármegye egyike az or­szág legnagyobb és leggazdagabb megyéinek,és azon nagy előnynek örvend, hogy habár tiszti régi szerkezetű puskákkal harczolt. De a poro­szok egyre segítséget kapván, Rouen, Amiens, Péronne, Ham, Laon, Lafére és még Párisból is, a franczia balszárny kénytelen volt, a nap vé­gével, St. Quentin külvárosaiba vonulni. Nyugat felől, hol a jobb szárny volt, a csata későbben kezdődött. Két óra tájt Fayet faluja a poroszok birtokába került, kik innen a Cam­­brai-i utat fenyegették, melyen a francziák bal sors esetén visszavonulni szándékoztak; de nemsokára ezen faluból újra kiszorittattak és egész estig sikerült a francziák a cambrai utat megóvni. Ezen pontból délre nagy vitézséggel hatlnak előre a francziák az előttök levő er­dőkbe ; de a poroszok tetemes segítséget kap­ván, négy óra tájt hátrálni kényszeriték őket, és makacs ellenállás daczára, ezen oldalról is St.-Quentin külvárosába szok­ták. Az éj beálltával, az összes franczia sereg St.-Quentin-be vonult volt; nem sokára a még nyitva álló utakon Cambrai és le­ Cateau felé eltávozott. Negyvenezer franczia vett részt ezen vé­res ütközetben, mely még sokkal több áldozatba került az ellenségnek, mint a francziáknak, mi­vel majd mindenütt kétszeres számmal volt. Az üldözés Cambrai előtt megállt, és csak­hamar újra a Somme mögé húzódának a poroszok Néhány nap múlva, január 29-kén kihirdettetett a fegyverszünet. Tíz nappal erre, újra készen állott a csatára az éjszaki sereg, majd annyi emberrel mint St.­­Quentin-nél, jobban megedzve mint valaha. De már tettleg véget ért volt a háború. Ezen sereg tehát, két hónap alatt, négy nagy csatát és több kisebb ütközetet vívott volt, és körülbelül 15000 ellenséget tett volt harczképtelenné. Ha nagyobbszerű kísérletet nem próbált, mint például a Somme és Szajna közzé nyomulni, s a poroszokat elvágni a ke­leti határtól, ez azért volt, mert a metz-i árulás és a loire-i sereg veresége következtében nem foghatott volna ilyen vállalathoz a nélkül, hogy két háromszor akkora haderőkbe ne ütközzék, melyek megsemmisítették volna. Gerando Teleki Attila, Megyei élet. MAGYAR ÚJSÁG, 1871. OCTOBER 19. Kivonat a hivatalos lapból. Vallás- és közoktatási magyar miniszterem előter­jesztésére, az esztergomi főkáptalanál Schirgl András éneklő-kanonoknak olvasó-kanonokká, — gróf For­­gách Ágoston örkanonoknak éneklő-kanonokká, — Szájbely Henrik székesfőegyházi főesperesnek örka­­nonokká, — Kontz Lázár nyitrai főesperesnek szent­­györgy-mezei préposttá, s szék­es-főegyházi föesperes­­sé, — Pamnácz Mihály kanonoknak sasvári főesperessé leendő fokozatos előléptetését jóváhagyván . — Szap­pan Zsigmond, volt beszterczebányai püspököt ugyan­azon főkáptalanhoz kanonokká, s nyitrai föesperessé kinevezem, illetőleg a káptalan kebelébe visszahelye­­lyezem; — továbbá az üresedésben lévő két kanonoki állomást Palásthy Pál hittudor, s magyar egyetemi ny. r. tanárnak és Knauz Nándor székes­főegyházi s érseki könyvtárőr és a magyar tudományos akadémia tagjá­nak adományozom; — végre Szuppan Zsigmond kano­­nokot „növi“ czimzetes püspökké díjmentesen ezennel kinevezem. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére, curiám legfőbb stélőszéki osztályához rendes biróvá Faur János, Krassómegye főispánját nevezem ki. Császárné és Királyné ő felsége wolfsbergi Walters­kirchen Karolina bárónét, született kéthelyi Hunyady grófnőt, saját palotahölgyévé legkegyelmesebben kine­vezni méltóztatott. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Eötvös Lajos dijnokot a magyar nemzeti múzeumhoz könyv­tári segéddé nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszter Gogh­a Antal, fiumei megyei telekkönyvi igazgatót, a fiumei e. f. királyi tör­vényszékhez segédhivatali igazgatóvá nevezte ki. Pályázat: A szamosujvári m. kir. országos fegy­intézetnél egy II. oszt. irnoki állomás 500 frt fizetéssel és szabad lakással betöltendő. Folyamodások nov 15. az igazságü­gyminiszteriumhoz nyújtandók be. Kíván­tatik a magyar német-román nyelv ismerete és főgyan. vagy főreál tanfolyam bevégzése. KRÓNIKA. Pest, October 18. — Éljen Pest városa! Mai rendkívül láto­gatott közgyűlésen tárgyalás alá került Steiger Gyulának egy népszínház ügyében tett in­dítványa. Az egyetlen Széher kivételével, a­ki módosító indítványt tett, olykép, hogy az ügy bizottsághoz legy­en utasítandó, a gyűlés egy­hangúlag elfogadta Steiger indítványát és a telek kiválasztására tizenkéttagú bizottmányt küldött ki. — Pázmámfy Dénes azt indítványozza az „Ellenőr“ mai számában, hogy a város a nép­színháznak az Erzsébet téren adjon telket, te­hát ugyanott, a­hol a német színház állt s ő kö­telezi magát, hogy a népszínházát a saját költ­ségén fölépíti s az alapkő letételét jövő tavaszig szerződésileg magára vállalja. — Gallm­eyer k. a. veszedelemben van, mert szintén az „alkotmányhívekkel“ tart. A „Centifolie“ egyik legutóbbi előadásán ugyanis egyik komplettejét így végzi: „Wir Czechen set­zen alles durch, denn wir habens da !“ — Itt homlokára kellett volna mutatnia, e helyett azonban igy variálván a mondatot: „Wir ha­bens faust dick hinter den Ohren,“ a füleire mutatott. A közvádló ezért pert fog inditani a kisasszony ellen. — Azon újvidéki és környékbeli szerb polgárok, kik a váczi fogságból kiszabaduló Mi­­letics Szvetozár elé jöttek tegnap este, igen csön­desen vacsoráltak az angol királynőnél, s a ma reggeli vonattal tömegesen elindultak Váczra, hogy Mileticset ott üdvözöljék és Újvidékre ha­za kisérjék. A tisztelgők Mileticscsel ma dél­után Pestre érkeztek s holnap indulnak Újvi­dékre, hol Mileticset nagy pompával készülnek fogadni. A „P. Lloyd“ által hirdetett rémséges tüntetésből semmi sem volt, sőt az egész tisztel­gés egész csendben folyt le s inkább magán családi jelenethez hasonlított.­­ A munkásl­efogatás egyik áldozatát, Eis­ele Károlyt tegnapelőtt temették el a „Bethesda“ kórházból. Eisele még csak 22 éves viruló egészségű géplakatos volt. Fogságában súlyosan megbetegedvén a királyi ügyészség szabad lábra helyezte. A haldoklót barátai Váczról Pestre hozták, hol a Bethesda kórház­ban ápolták és a munkások betegpénztárának költségén a munkások feltűnő részvételt kellett el is temették. Megemlítjük még, hogy Eiselen kívül a fogságban még más három munkás is megbetegült s ezek közül egy nős ember szin­tén közelebb áll a halál révéhez , mint az élethez. — Régiségek. Egy csinos ezüst tálacskát küldött be a nemzeti múzeumnak Jankovich­ Já­nos krassómegyei szolgabíró. A kis tálacskát a Kárás folyóból vezető malom árkában találták, széles karimájú fenekén és oldalain belül lom­bozattal, szájánál szigszöggel kiverve. Müzetét tekintve a 16-ik századból eredhet. Fenekéhez egy ezüst alak van csavarva, mely talán for­­gantyval szolgálhatott, de melynek milétét meg­határozni nem sikerült. — Swoy Miklós gödi tiszttartó egy gyönyörű müvezettt arany és grá­nátokkal kirakott méhet, e két ezüst csatocskát s két ezüst szeget küldött be, melyeket a mo­gyoródi határ széltében a futó homokban több emberi csont közt találtak. — Gróf Eszter­­házy Antal egyptomi utazása alkalmával gyűj­tött régiségeit mind a múzeumnak ajándékozta. — A nagy-váradi lapok közül a „Bihar“ még csak most vette észre, hogy a n.­várad al­földi vasútnál minden német. Későn látta meg ugyan , de jobb későn mint soha. E vasút meg­nyitása alkalmával az ország szivén keresztül vonuló, magyar pénzen épített vasútnál ural­kodó németséget felemlítettük s valóban az il­letők nagyon rosz hírnevet szereznek, midőn nem szűnnek meg magyar pénzzel a németsé­get terjeszteni. — Ipariskolai ügy. Az orsz. magy. ipar­­egyesület kezdeménye folytán Pesten két uj ipariskola nyittatott meg, és pedig okt. 15-én a ferenczvárosi főelemi tanodában, 16-án a li­pótvárosi főelemi tanodában. Mindkét uj isko­lában az ünnepélyes megnyitás szép számú ta­nulók jelenlétében történt meg; — mint értesü­lünk, a többi ipariskolában is számos tanuló íratta be magát. — Pest városa hirdetményben értesíti a közönséget, hogy oly cseléd rendszernek életbe­léptetését rendelte el, mely a cselédek és gaz­dák közti szolgálati viszonyból eredő jogokat és kötelességeket szabályozza. Ez új cseléd­rendszabály fő pontjai szerint a cseléd­hivatal nov. 1-én hattér 4. sz. a. lép életbe, hol decz. utolsójáig minden szolgálatban levő cseléd ma­gát bejelenteni tartozik, hasonlag az is, a­ki most jő Pestre, vagy most lép itt szolgálatba. Szolgálati könyv nélkül szolgálatba lépni sen­kinek nem szabad. A cselédet kereső gazdák jelentkezzenek e hivatalnál, hol 30 kv lefizetése mellett cselédet kapnak. — Liba- és kacsalövés. Jövő vasárnap megy véghez a budai lövöldében az évenkint megtartatni szokott főlövészet, mely alkalommal az első lövök egy-egy libát, a második lövök egy-egy kacsát kapnak jutalmul. Pénzbeli jutal­mak is vannak, nevezetesen 1 forintosok és 50 krajczárosok. Múlt vasárnap itt nem kevesebbet mint 1000 lövést tettek, miből láthatni, hogy a budaiak a lőport nem kímélik. — Pest, Pilis és Solt törvényesen egye­sült megyék közönsége a folyó évi augusztus hóról elnapolt évnegyedes közgyűlését folyó ok­tóber hó hó 23-dik s következő napjain fogja megtartani. — Kém­énytüz támadt tegnap délután 4 órakor e háromdob-utczai 50. sz. házban, me­lyet azonban a házbeliek rövid félóra alatt sze­rencsésen eloltottak.­­ Borzasztó tűzvész pusztított m. h. 21-én Böcsön, Veszprém megyében. Elégett az egész falu, templomostul, iskolástul. 175 ház lett hamuvá és 225 család jutott koldusbotra. Biztosítva a faluban igen kevés épület volt.­­ A több rendbeli váltóhamisítás miatt elfogott Baumann Zsigmond bűnvádi perének tárgyalását ma kezdették meg a pestvárosi fe­­nyitőtörvényszék előtt. Elnök Sebestyén, előadó Rumbach József tanácsnok. A Baumann elleni követelés összege 50.130 frt. Activa, amennyit elfogatása pillanatában Baumannál találtak, 33 frt 86 kr. — Öngyilkossági kísérlet. Tegnap este 5—6 óra közt E. budai háztulajdonosnak 16 éves leánya a lánczhidról a Dunába ugrott, honnan azonban a matrózok még élve mentették meg. A tett indokául szülői kemény bánásmód­ját gyanítják, miután a hullámokból megmentett szerencsétlent is oly durván fogadták a szülői háznál, hogy a fiatal leány ismét be akará ma­gát vetni a habok közé. — Egy Weiner Adolf nevű nőruha-szabó a múltkor nyom nélkül eltűnt. Senki sem tudta, hova lett. Hulláját azonban tegnapelőtt Ercsinél partra vetette a Duna. — Öngyilkosság. Mint nekünk Duna- Földvárról írják, az ottani takarékpénztár igaz­gatója Katona Zsigmond hét neveletlen gyer­mek atyja oc­. 17-én meglőtte magát. Életben maradása kétséges. Nem takarékpénztári, hanem saját pénzzavarai vitték öngyilkosságra.­­ Tegnap a „Zsidóné“ helyett, Ellinger gyengélkedése miatt, a „Figaro lakodalma“ vig opera adatott. Hogy e dallamos opera oly any­­nyira minden öszhangzat nélkül adatott, s ennek folytán egyike volt a leggyengébb előadások­nak, azon körülménynek akarjuk tulajdonítani, hogy hirtelen, majdnem az utolsó órában lett előrántva.­­ Különben tegnap ismét nem ke­vésbé hatott zavarólag azokra, kik az utolsó felvonásnak fináléjában akartak gyönyörködni, azon, úgy látszik meghonosult rész szokás, hogy a közönség nagy része jóval az előadás befejezte előtt tömegesen kezdett távozni. Ha más nem, legalább a kívánók iránt való udvariasság bír­­ható a sietőkre annyi marasztaló erővel, hogy a jó társaságból valóknak tűnjenek föl. És oly zavarólag hat az is, midőn valamely darabot nagyszerű nyitány előzi meg, s azt a későn ér­kezők zaja nem engedi élvezni. Ez a rész szokás átalában véve csak is nálunk van még meg, — és nem ártana, ha az igazgatóság az ily későn­­járókkal az előcsarnokban váratná meg azt a részt, a­melyet fölzavarni akarnak. Különfélék. — (John Burgoyne,) angol marsal múlt szombaton 90 éves korában meghalt. Anglia leg­képzettebb katonáinak volt egyike s közel 70 évig állt szolgálatban. Anglia majd minden had­járatában részt vevén messze földön járt. Egyet­len fiának halála, mely a múlt évben történt, annyira megszomoritotta, hogy csak ritkán hagyta el házát s búskomorságban töltötte utlsó napjait. Nemzeti H/.villá/.. Csütörtökön,oct. 18-án ada­tik : „A boldogság első napja“, vig opera, irta Auber. Irodalom. — Pfeifer Ferdinánd kiadásában megjelent a „Nemzeti szinház könyvtárának“ 24—26 füzete, a következő színműveket tar­talmazva: „Struense.“ Eredeti tragoedia 5 felv. Irta Szigligeti Ede. — „A strike“ 100 arany­­nyal jutalmazott népszínmű, 3 felv. Irták : Szig­ligeti Ede és Balázs Sándor. — „Lohengrin.“ Regényes dalmű 3 felv. Irta Wagner Richard, fordították Böhm Gusztáv és Ormai Ferencz. — egy-egy füzet ára 40 kr. Jegyzetek a múltból. 1848. okt. 19 A román nemzeti bizottság felszólítást intéz az erdélyi magyarokhoz és székhelyekhez, felhiván őket hogy egyesüljenek a románokkal, a „császár,“ a haza és szabad­ság érdekében. — Egy másik kiáltványban pe­dig az oláhokhoz szól a bizottság, felhiva őket harczra, hogy áldozzák utolsó csepp vérüket az igaz ügyért, (!!) de a szükségtelen kegyetlenke­désektől és rablástól „a fensőbb bíróra“ való te­kintetből óvakodjanak. Zabokliczky Péter lengyel menekült Pesten felszólítást intéz honfitársaihoz, hogy vele egye­sülten ragadjanak fegyvert Magyarország vé­delmére. „Magyarországról nyerte — úgy­mond — a mi Galéziánk alkotmányát, most a kamarilla minden erejét megfeszíti, hogy a ma­gyarokat, testvéreinket elnyomja, s épen azért fenyeget minket is Galiczia jogainak eltörlésé­vel s örökös rabszolgasággal.“ KÖZGAZDASÁG. fő a­z üzlet. Pest, okt. 18. Ma m. e. 20,000 mérő búza adatott el, más gabonanemüekből igen csekély volt a forgalom. Hivatalosan jegyzett árak: tiszavidéki 86 f­ts 7 frt 35 kr 8674 f­ts 7 frt 50 kr; 87 fnts 7 frt 50 kr ; 851/* fnts 7 frt 271/* kr ; 843/4 fnts 7 frt 20 kr; 84 fns 6 frt 10 kr; 84 fns 7 frt 15 kr; 83*/2 fns 6 frt 92­2 kr ; 81 fns 6 frt 80 kr; 823/4 fns 6 frt 80 kr; székesfehérmegyei 84102 fns 7 frt 25 kr ; 83 fns 7 frt 5 kr. Pestmegyei 84 fns 7 frt 20 kr; 851/, fns 7 frt 20 kr; 80 fns 6 frt 60 kr. Árpa: 72 fns 2 frt 80 kr. Z­a­b : 50 fns 1 frt 90 kr. Szerződés szerint búza 665—670 kr; tavasz­kor átadva 672 V2—675 kr; rozs 4 frt5,kr; tengeri 397—400 kr; zab 195—205 kr. Átvi­selve tengeri Romániából 365 kr máj.—jun. Az értéktőzsdén: Magy. vasúti kölcsön 108.25, magy. sorsjegyek 96.75, m. hitelbank 111.75, francobank 92.25 fizettetik, de a zár­latnál valamennyi mind lanyhább volt. Anglo­­bank 70 frton kelt. Pesti közúti 396 kelt. Osztr. hitelr. 287.40 kináltatik. Egyéb értékpapírok­ban nem történt üzlet. Napoleon 9.45, arany 5.68, tallér 1.76, frankfurti váltó 98.75, párisi 45.10. TÁVIRATOK. Prága, okt. 18. A cseh landtag ma vette elő az országos bizottság megválasztását. Paris, okt. 18. A corsikai zavargásokról szóló hírek túlhajtottak. Csak két községben kisérlették meg bonapartistikus tüntetéseket előidézni, és ezekre nézve is a vizsgálat elren­deltetett. Páris, okt. 18. Nyolc­ kerület kivételével a főtanácsosi választások az egész országban ismeretesek. Ezek szerint: 225 legitimista, 120 bonapartista, 1200 conservativ-liberális , 725 republikánus és 225 radikális választatott meg. London, okt. 18. Buchanan bécsi követté, Loftus lord pétervári és Odo-Russel berlini kö­vetté neveztetett ki. Belgrád, okt. 18. Milan fejedelem Blazno­­watz első kormányzó és Suite kíséretében Sán­dor czár üdvözlésére tegnap Krimba utazott. New-York, okt. 17. A földmivelési hiva­tal tudósítása az idei gyapot­termést három millió kötegre becsüli. — Grantnak egy kiált­ványa a habeas-corpus-actát Dél-Carolina ki­­lencz grófságában felfüggeszti a Kuk-klux egy­let miatt. Bécs, okt. 18. A mai „W. Abendpost“ a berlini trónbeszéd feletti czikkében különösen a trónbeszéd azon tételeinek értelmét emeli ki, melyek Németországnak politikai feladatát ki­tűnően békefeladatnak jelzik. A német császár meleg szavai azon politikai gondolatoknak és érzelmeknek adnak kifejezést, melyek itt kiválóan élénk és barátságos viszhangra talál­nak. Németország megnyugtatása az iránt, hogy a komorság utolsó jelenségeit a Németország és Ausztria közti viszonyokban és a kölcsönös meg­egyezés utolsó nyilvánulásai mindenkorra eltá­volították; minden gondolkodó hazafi köreiben Osztrák-Magyarországnak csak hasonló feltét­len megnyugtatást idézhetnek elő. Róma, okt. 18. Ehó 27-ére titkos consisto­­rium van összeh­tva, melyen a pápa éles allo­­cutiót fog tartani. Versailles és a Vatikán közt feszültség uralkodik. Bécs, okt. 18. A „V. Abendpost“ ismétel­ve int az utóbbi napokban a lapok által terjesz­tett nyugtalanító hírektől, és különösen meg­jegyzi, hogy maga a „N. fr. Presse“ is ma mindazon híreket, melyek a miniszterválságról az utóbbi időben elterjedtek, csak vak lármá­nak mondja. Felelős szerkesztő: Helfy Ignác*. Bécsi börze október 18-án. (Esti zárlat.) Hitelrészvény 288.60. — Északi v. 209.50. — Államvasp. 386.50. — Lom­­bardok 192.50. — 1860-ki sorsj. 97.30. 1864-es sorsj. 135.—. — Magy. jut.­­sorsj. —.—. — Napoleon d’or 9.41.50 Magy. h­itelrészv. 111.75. — Galicziai vasp. 257.—. — Anglo-ausztriai b. 247.40. — Franko-auszt. b. 116.50. — Tramway 217.—­ Zárlat szilárd.

Next