Magyar Ujság, 1871. október (5. évfolyam, 225-250. szám)
1871-10-19 / 240. szám
sák be, és a törvényhatóságok elnökeihez azonnal nyújtsák be. A törvényhatóságok elnökei pedig, szintén felelősség terhe alatt, kötelesek lesznek ezen kimutatásokat mindegyik sorozó járásból bevenni és hozzám, illetőleg az erdélyi királyi biztoshoz, folyó évi december 20-ikáig okvetlenül felterjeszteni. Minél szabatosabban és öszhangzóbb pontossággal eszközük az összeírásokat, s minél korábban küldik be a kimutatásokat a törvényhatóságok, annál arányosabban és kifogástalanabbul lesz végrehajtható, s annál előbb lesz közölhető a hadjutaléknak sorozó-járásonkinti kivetése. 8. Miképen és kiknek felügyelete alatt kelljen a sorshúzást, melynek határidejét az 5/. alatti felhívásba az illető tisztviselő előre bejegyzendő végrehajtani; s miképen, és minő minta szerint készíttessék sorozó-járásonkint a sorshúzási lajstrom, s ennek nyomán a három példányban szerkesztendő állítási lajstrom ; erre nézve tüzetesen rendelkeznek a védtörvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 23— 28-ik szakaszai és múlt évi 30.000-ik számú közintézményem 11—13-dik pontjai. Tapasztalván azonban, mikép az állítási lajstrom azon osztályozása, melyet az említett utasitán 28-ik szakasza jelöl ki, többnyire nem vétetik, vagy nem szabályosan vétetik alkalmazásba és igy a hadkötelesek a kellő megkülönböztetés nélkül, s vegyesen fordudnak elő a lajstromban és e miatt olykor az állítás sem történik a törvényes módozat szerint: határozottan utasítom mind a törvényhatóságokat, mindezek tisztviselőit, hogy az állítási lajstromot a megszabott A., B., C., D. és E. alatti osztályzatok szerint, elkülönítve szerkesztessék, hogy az A. lajstromba évfolyamok szerint azokat iktassák be, akik 16 év óta törvénytelenül távollevők közül ezúttal hivatalból és tettleg előállítandók lesznek, hogy a B. lajstromot évfolyamonként azokból állítsák össze, akik, mint igazolt távollevők, korosztályuk és sorsszámuk szerint kerülnek utósorozás alá, hogy végre a C. alatt a jelenlegi első, — a D. alatt a második, — és az E. alatt a harmadik korosztályba tartozó hadköteleseket, csakis a szabályszerűen kihagyandók kihagyásával, és a póttartalékba ideiglen beosztott egyéneknek is beiktatásával, foglalják az állítási lajstromba. Egyébiránt a sorshúzási lajstrom, melynek hitelességéért az illető közigazgatási tisztviselő különösen felelős, a sorozó járásbeli községek elöljárói által aláírandó , s másfelől az állítási lajstrom összes rovatai is eleve betöltendők, s azokba a sorozó bizottság előbbi határozatai és észrevételei pontosan beiktatandók. 9. A rendes újonczállítás időszaka, a védtörvény 31-ik §-hoz képest évenként jan. 15-től márcz. 15-ig terjedvén, a törvényhatóságok, ezen határidőn belül, az illető hadkiegészítési kerület honvédzászlóalj parancsnokságaival egyetértőleg fogják megállapítani a sorozó járásokbeli bizottságok utazási és működési tervezetét. A törvényhatóságok elnökei pedig kötelesek, mind ezen tervezetet, mind a sorozó bizottságokba kiküldendő polgári elnökök, orvosok és közigazgatási tisztviselők névjegyzékeit, szintén folyó évi december 20-ig hozzám, illetőleg az erdélyi királyi biztoshoz, felterjeszteni. 10. A sorozó bizottság polgári tagjainak kiküldésénél főkép a szakképzettségre és teljes megbízhatóságra kívánok ugyan figyelmet fordíttatni; másfelől azonban, a költségek lehető kímélése tekintetéből, utasításul adom, hogy ha olyan egyének is küldetnének ki, akik úti átalánynyal nincsenek ellátva, ezek iránt hozzám, illetőleg az erdélyi királyi biztoshoz, indokolt jelentés tétessék, és a felsőbb jóváhagyás bevárassék. (Vége következik.) behozatalára nézve alkotott városi statútumot. Tudomásul vétetik. A pesti népoktatási kör köszönetét fejezi ki, a közgyűlés által a körnek 3 évre megszavazott 1000 főt évi segélyét. Tudomásul vétetik. Az igazságügyminiszter értesíti Pest városát, hogy a királyi törvényszék szervezése iránti munkálatokra Bogisich Lajos alelnököt a miniszter biztossá nevezte ki. Tudomásul vétetik. A m. kir. pénzügyminisztérium intézvénye, mely szerint az apát-kut visegrádi kőbányák bérletét egy évre legalább 10,000 frt bér biztosítása mellett meghosszítani kész, elfogadtatik és erről a pénzügyminisztérium még az ülésből értesittetni határoztatik. A gazdabizottmány jelenti, hogy a kőbányai 28 ligettelek eladása iránt tartott árverésen a 18,269 □ élet tevő 28 telekért 55.976 forint, és így f élenkint 3 forint 6 és fél kv ígértetett. A bizottmány az eladás helybenhagyását kéri. Elfogadtatik és az eladásról a belügyminisztérium még az ülésből értesittetni határoztatik. Következett Steiger Gyula képviselő indítványa egy Pesten felállítandó magyar népszínház számára alkalmas telek átengedése és a bizottmány kiküldése iránt. Steiger Gyula hangsúlyozza azon kiváló fontosságára a színháznak figyelmeztet, melylyel az Magyarországon nemzetiségi és a magyar nyelv terjesztése szempontjából bir. A mely főváros — mondja — nem a nemzet nyelvét beszéli, az lehet nagy, lehet gazdag, de a nemzet szíve, nemzet fővárosa neki lehet. Kéri indítványa elfogadtatását. Széher István nem akarja megsérteni a lakosság német részét az által, hogy miután a volt városi színházat a város kezéből azon határozattal bocsátá ki, hogy a színházügyet magánvállalkozásnak tekinti és semmiféle pénzsegélyben nem részesíti. Ő is kívánja a bizottság kiküldetését, az oly utasítással, hogy az javaslatában a közgyűlés előbbi határozatait szem előtt tartsa. Simon Flórent szinte ismeri Pest városának hivatalos határozatait. Azokkal a közgyűlés nem akart mást kimondani, mint hogy, neki nem kell német színház, nem kell oly színház, mely nyereségre célzó vállalkozás. De itt nincs ilyenről szó. Itt arról van szó, hogy Pest város, mint a magyar birodalom fővárosa, ki akarja jelenteni, hogy a magyar nemzettel szívben lélekben egyet érez. Pest városának számos polgára van, ki bár idegen, de értelemben ép oly magyar, mint szóló maga és kik szivesen megtanulnák a magyar nyelvet. Ezért pártolja Steiger indítványát. (Éljenzés.) Steiger Gyula mint indítványozó Széhernek válaszol. Ő el nem ismerheti, hogy Magyarországon ha a magyar nyelv érdekében teszünk valamit, azért bármely nemzetiség, bármely nyelv panaszt emelhessen. Magyarországon a magyar nyelvvel más nyelv egyenjogúságot nem követelhet magának. Újólag ajánlja indítványa elfogadását, mely egyhangúlag el is fogadtatik. A népszínházi bizottmányba Gyöngyössy Alajos főpolgármester elnöklete alatt kiküldetnek : Steiger Gyula, Gerlóczy Károly tanácsosok, Molnár Endre, Radocsay Ferencz, Fuchs Ignácz, Dobos Ferencz, Naszti Mór, Tavaszi Endre, Csengey Endre főügyész, Királyi Pál, Beliczay Imre, Simon Florent. A bizottmány jegyzőjévé Barna Zsigmond főjegyző neveztetett ki. Ezután bejelentetett a régi városi színház telek árverésének eredménye és Schossberger utólagos ajánlata. Haas Fülöp czégnek az árverésen tett legnagyobb ajánlata elfogadtatik és erről a belügyminisztérium még az ülésből fog értesittetni. Ezután több kisebb jelentőségű tárgy intéztetek el, melyekből kiemeljük a szeszfinomító társulat gyára előtti trágyának eltávolítása iránt hozott azon határozatot, hogy a trágya 1872. márcz. végéig teljesen eltávolitandó, különben a társulat költségén a város által el fog égettetni. Ülés vége 62 órakor, fizetéseket tetemesen fölemelte mégis 54.000 frtnyi felesleg marad rendelkezésére. A szervezési munkálat részletei ezek: a megye, mely 10 országgyűlési képviselőt küld, Szabadka, Újvidék és Zombor szab. kir. városok kivételével 476,398 lakóval bir, területe 178 négyszög mfld E megye 11 szolgabirói kerületre osztatott, Baja rendezett tanácsú város külön járást képez. A kerületek székhelyei megállapíttattak, a községek a járásokba beosztattak, tekintettel azok népességére, fekvésére hadfogadói és követválasztási kerületeire. Az 57 választási kerületben a választók száma 23,718, a bizottsági tagok száma 300, s így 19 választóra esik egy bizottsági tag. A tisztikar létszámának megállapításánál a lejegyzői állomás, tekintettel az ujonczozásra, egy gyes, a mérnöki pedig hárommal szaporíttatott, a főispán mellé titkár javasoltatik, a szolgabirák mellé segédek adatnak. A tiszti fizetések megállapításánál a munkakör, a jelenkor igényei, az adózók érdekei tartottak szem előtt és a takarékosság csak oly mérvig tartatott meg, mely a kitűzött czélt nem kockáztatja. A fizetések ekként terveztetnek: alispán 2700 frt, 300 frt átalány, főjegyző 1800 frt, 200 frt átalány, főügyész 1800 frt, 200 forint átalány, árvaszéki elnök 200 frt árvaszéki ülnök 1500 forint, szolgabíró 1500 frt, 200 frt átalány s a többi. A megyei költségvetés általános előirányzatából kitűnik, hogy jövőre a közigazgatási költségek 43.700 frttal mennek felebb, mint eddig, és mégis 54.000 forinttal kisebb a költség a pénzügyminiszter által leütött összegnél. Az árvaügyek vitelére vonatkozólag megjegyeztetik, hogy e megye milliókra menő árvavagyonnal bír, és gyakorlati szervezet mellett az árvavagyon eddig is czélszerűen kezeltetett, különben a központi árvaszék szervezése és az árvaügyek átvétele iránt tüzetes szabályrendelet dolgoztatott ki. Az állandó választmány 60 tagból áll, ülései nyilvánosak és három osztályban működik: közigazgatási, pénzügyi és közlekedési szakosztályban. A legtöbb adót fizetők között a legmagasabb adó 90,857, a legkisebb pedig 344 frt. Pest város közgyűlése. — Okt. 18. — Elnök Gyöngyössy Alajos az ülést egynegyed 5 órakor nyitja meg. Mind a közönség, mind a journalistika nagy számmal volt képviselve. Bejelentetett, hogy az igazságügyminiszter sok felterjesztés után végre helybenhagyta az árvavagyon kezelésére is a törlesztési rendszer talált útjukat a francziák, azon czélból hogy megtudják, hol tartózkodik a porosz sereg. Ez őket Amiens mellett, a Somme partján várta és nagy készületeket tett volt. Faidherbe tudta hogy Páris nagy kitörésre készül; ezen utolsó erőmegfeszítést minden áron elő kellett segíteni; ahelyett tehát hogy Amiens mellett felkereste volna a poroszokat, elhatározó sebes menetekben délkeletre törni Lafére, Noyon és Compiégne irányában, hogy a Páris körül táborozó sereg egy részét maga ellen fordítsa; terve annyiban sikerült is, hogy épen aznap vívta St.-Quentin-i csatáját, mikor Páris nagy kitörése történt. Nem titkolá el maga előtt Faidherbe tábornok, hogy ez által csakhamar túlnyomó erők közé fog bukkanni, de a perez merészséget parancsolt , különben szándéka az volt, ha lehet, kikerülni a csatát, míg nem tért vissza Valenciennes, Cambrai, és Douai környékébe, hol képes volt bármily erővel megküzdeni. A véletlen azt akará, hogy azon hamis hírre, miszerint erős franczia hadtest St.-Quentin-t megszállotta volna, von den Greber tábornok összes seregével épen azon irányt véve, melyet tudta nélkül Faidherbe tábornok követett. A két sereg tehát már január 18-án összekoccant, kivált Vermand táján, Péronne és St.Quentin közt. A poroszoknak ugyan nem sikerült ezen alkalommal a franczia seregnek útját állani, de már igen nagy tömegekben mutatkoztak, semhogy Faidherbe tábornoknak még szabadságában állott volna el nem fogadni a csatát, és előbb, terve szerint, észak felé visszavonulni. Tehát csatatérül a St.-Quentin-t környező dombokat szemelvén ki, ezen városban törté az éjét, seregének egy részével. Másnap reggel csatarendben állott a franczia sereg, nyugatra domborodó félkörben, a St.-Quentin-i csatorna két felén. A bal szárny, a csatornától délkeletre, nem sokára megkezdé a csatát a dél felől érkező Barnekow, Albert porosz herczeg és Lippe hadosztályokkal. Itt a franczia tüzérség nem szűnt meg a porosz ágyukat lőni; a gyalogság hatszor visszaverte a Gauchy-i dombokról a mindig megújított porosz csapatokat; s pedig a nemzetőrök egy része — Bács-Bodrog vármegye egyike az ország legnagyobb és leggazdagabb megyéinek,és azon nagy előnynek örvend, hogy habár tiszti régi szerkezetű puskákkal harczolt. De a poroszok egyre segítséget kapván, Rouen, Amiens, Péronne, Ham, Laon, Lafére és még Párisból is, a franczia balszárny kénytelen volt, a nap végével, St. Quentin külvárosaiba vonulni. Nyugat felől, hol a jobb szárny volt, a csata későbben kezdődött. Két óra tájt Fayet faluja a poroszok birtokába került, kik innen a Cambrai-i utat fenyegették, melyen a francziák bal sors esetén visszavonulni szándékoztak; de nemsokára ezen faluból újra kiszorittattak és egész estig sikerült a francziák a cambrai utat megóvni. Ezen pontból délre nagy vitézséggel hatlnak előre a francziák az előttök levő erdőkbe ; de a poroszok tetemes segítséget kapván, négy óra tájt hátrálni kényszeriték őket, és makacs ellenállás daczára, ezen oldalról is St.-Quentin külvárosába szokták. Az éj beálltával, az összes franczia sereg St.-Quentin-be vonult volt; nem sokára a még nyitva álló utakon Cambrai és le Cateau felé eltávozott. Negyvenezer franczia vett részt ezen véres ütközetben, mely még sokkal több áldozatba került az ellenségnek, mint a francziáknak, mivel majd mindenütt kétszeres számmal volt. Az üldözés Cambrai előtt megállt, és csakhamar újra a Somme mögé húzódának a poroszok Néhány nap múlva, január 29-kén kihirdettetett a fegyverszünet. Tíz nappal erre, újra készen állott a csatára az éjszaki sereg, majd annyi emberrel mint St.Quentin-nél, jobban megedzve mint valaha. De már tettleg véget ért volt a háború. Ezen sereg tehát, két hónap alatt, négy nagy csatát és több kisebb ütközetet vívott volt, és körülbelül 15000 ellenséget tett volt harczképtelenné. Ha nagyobbszerű kísérletet nem próbált, mint például a Somme és Szajna közzé nyomulni, s a poroszokat elvágni a keleti határtól, ez azért volt, mert a metz-i árulás és a loire-i sereg veresége következtében nem foghatott volna ilyen vállalathoz a nélkül, hogy két háromszor akkora haderőkbe ne ütközzék, melyek megsemmisítették volna. Gerando Teleki Attila, Megyei élet. MAGYAR ÚJSÁG, 1871. OCTOBER 19. Kivonat a hivatalos lapból. Vallás- és közoktatási magyar miniszterem előterjesztésére, az esztergomi főkáptalanál Schirgl András éneklő-kanonoknak olvasó-kanonokká, — gróf Forgách Ágoston örkanonoknak éneklő-kanonokká, — Szájbely Henrik székesfőegyházi főesperesnek örkanonokká, — Kontz Lázár nyitrai főesperesnek szentgyörgy-mezei préposttá, s székes-főegyházi föesperessé, — Pamnácz Mihály kanonoknak sasvári főesperessé leendő fokozatos előléptetését jóváhagyván . — Szappan Zsigmond, volt beszterczebányai püspököt ugyanazon főkáptalanhoz kanonokká, s nyitrai föesperessé kinevezem, illetőleg a káptalan kebelébe visszahelyelyezem; — továbbá az üresedésben lévő két kanonoki állomást Palásthy Pál hittudor, s magyar egyetemi ny. r. tanárnak és Knauz Nándor székesfőegyházi s érseki könyvtárőr és a magyar tudományos akadémia tagjának adományozom; — végre Szuppan Zsigmond kanonokot „növi“ czimzetes püspökké díjmentesen ezennel kinevezem. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére, curiám legfőbb stélőszéki osztályához rendes biróvá Faur János, Krassómegye főispánját nevezem ki. Császárné és Királyné ő felsége wolfsbergi Walterskirchen Karolina bárónét, született kéthelyi Hunyady grófnőt, saját palotahölgyévé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Eötvös Lajos dijnokot a magyar nemzeti múzeumhoz könyvtári segéddé nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszter Gogha Antal, fiumei megyei telekkönyvi igazgatót, a fiumei e. f. királyi törvényszékhez segédhivatali igazgatóvá nevezte ki. Pályázat: A szamosujvári m. kir. országos fegyintézetnél egy II. oszt. irnoki állomás 500 frt fizetéssel és szabad lakással betöltendő. Folyamodások nov 15. az igazságügyminiszteriumhoz nyújtandók be. Kívántatik a magyar német-román nyelv ismerete és főgyan. vagy főreál tanfolyam bevégzése. KRÓNIKA. Pest, October 18. — Éljen Pest városa! Mai rendkívül látogatott közgyűlésen tárgyalás alá került Steiger Gyulának egy népszínház ügyében tett indítványa. Az egyetlen Széher kivételével, aki módosító indítványt tett, olykép, hogy az ügy bizottsághoz legyen utasítandó, a gyűlés egyhangúlag elfogadta Steiger indítványát és a telek kiválasztására tizenkéttagú bizottmányt küldött ki. — Pázmámfy Dénes azt indítványozza az „Ellenőr“ mai számában, hogy a város a népszínháznak az Erzsébet téren adjon telket, tehát ugyanott, ahol a német színház állt s ő kötelezi magát, hogy a népszínházát a saját költségén fölépíti s az alapkő letételét jövő tavaszig szerződésileg magára vállalja. — Gallmeyer k. a. veszedelemben van, mert szintén az „alkotmányhívekkel“ tart. A „Centifolie“ egyik legutóbbi előadásán ugyanis egyik komplettejét így végzi: „Wir Czechen setzen alles durch, denn wir habens da !“ — Itt homlokára kellett volna mutatnia, e helyett azonban igy variálván a mondatot: „Wir habens faust dick hinter den Ohren,“ a füleire mutatott. A közvádló ezért pert fog inditani a kisasszony ellen. — Azon újvidéki és környékbeli szerb polgárok, kik a váczi fogságból kiszabaduló Miletics Szvetozár elé jöttek tegnap este, igen csöndesen vacsoráltak az angol királynőnél, s a ma reggeli vonattal tömegesen elindultak Váczra, hogy Mileticset ott üdvözöljék és Újvidékre haza kisérjék. A tisztelgők Mileticscsel ma délután Pestre érkeztek s holnap indulnak Újvidékre, hol Mileticset nagy pompával készülnek fogadni. A „P. Lloyd“ által hirdetett rémséges tüntetésből semmi sem volt, sőt az egész tisztelgés egész csendben folyt le s inkább magán családi jelenethez hasonlított. A munkáslefogatás egyik áldozatát, Eisele Károlyt tegnapelőtt temették el a „Bethesda“ kórházból. Eisele még csak 22 éves viruló egészségű géplakatos volt. Fogságában súlyosan megbetegedvén a királyi ügyészség szabad lábra helyezte. A haldoklót barátai Váczról Pestre hozták, hol a Bethesda kórházban ápolták és a munkások betegpénztárának költségén a munkások feltűnő részvételt kellett el is temették. Megemlítjük még, hogy Eiselen kívül a fogságban még más három munkás is megbetegült s ezek közül egy nős ember szintén közelebb áll a halál révéhez , mint az élethez. — Régiségek. Egy csinos ezüst tálacskát küldött be a nemzeti múzeumnak Jankovich János krassómegyei szolgabíró. A kis tálacskát a Kárás folyóból vezető malom árkában találták, széles karimájú fenekén és oldalain belül lombozattal, szájánál szigszöggel kiverve. Müzetét tekintve a 16-ik századból eredhet. Fenekéhez egy ezüst alak van csavarva, mely talán forgantyval szolgálhatott, de melynek milétét meghatározni nem sikerült. — Swoy Miklós gödi tiszttartó egy gyönyörű müvezettt arany és gránátokkal kirakott méhet, e két ezüst csatocskát s két ezüst szeget küldött be, melyeket a mogyoródi határ széltében a futó homokban több emberi csont közt találtak. — Gróf Eszterházy Antal egyptomi utazása alkalmával gyűjtött régiségeit mind a múzeumnak ajándékozta. — A nagy-váradi lapok közül a „Bihar“ még csak most vette észre, hogy a n.várad alföldi vasútnál minden német. Későn látta meg ugyan , de jobb későn mint soha. E vasút megnyitása alkalmával az ország szivén keresztül vonuló, magyar pénzen épített vasútnál uralkodó németséget felemlítettük s valóban az illetők nagyon rosz hírnevet szereznek, midőn nem szűnnek meg magyar pénzzel a németséget terjeszteni. — Ipariskolai ügy. Az orsz. magy. iparegyesület kezdeménye folytán Pesten két uj ipariskola nyittatott meg, és pedig okt. 15-én a ferenczvárosi főelemi tanodában, 16-án a lipótvárosi főelemi tanodában. Mindkét uj iskolában az ünnepélyes megnyitás szép számú tanulók jelenlétében történt meg; — mint értesülünk, a többi ipariskolában is számos tanuló íratta be magát. — Pest városa hirdetményben értesíti a közönséget, hogy oly cseléd rendszernek életbeléptetését rendelte el, mely a cselédek és gazdák közti szolgálati viszonyból eredő jogokat és kötelességeket szabályozza. Ez új cselédrendszabály fő pontjai szerint a cselédhivatal nov. 1-én hattér 4. sz. a. lép életbe, hol decz. utolsójáig minden szolgálatban levő cseléd magát bejelenteni tartozik, hasonlag az is, aki most jő Pestre, vagy most lép itt szolgálatba. Szolgálati könyv nélkül szolgálatba lépni senkinek nem szabad. A cselédet kereső gazdák jelentkezzenek e hivatalnál, hol 30 kv lefizetése mellett cselédet kapnak. — Liba- és kacsalövés. Jövő vasárnap megy véghez a budai lövöldében az évenkint megtartatni szokott főlövészet, mely alkalommal az első lövök egy-egy libát, a második lövök egy-egy kacsát kapnak jutalmul. Pénzbeli jutalmak is vannak, nevezetesen 1 forintosok és 50 krajczárosok. Múlt vasárnap itt nem kevesebbet mint 1000 lövést tettek, miből láthatni, hogy a budaiak a lőport nem kímélik. — Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megyék közönsége a folyó évi augusztus hóról elnapolt évnegyedes közgyűlését folyó október hó hó 23-dik s következő napjain fogja megtartani. — Kéménytüz támadt tegnap délután 4 órakor e háromdob-utczai 50. sz. házban, melyet azonban a házbeliek rövid félóra alatt szerencsésen eloltottak. Borzasztó tűzvész pusztított m. h. 21-én Böcsön, Veszprém megyében. Elégett az egész falu, templomostul, iskolástul. 175 ház lett hamuvá és 225 család jutott koldusbotra. Biztosítva a faluban igen kevés épület volt. A több rendbeli váltóhamisítás miatt elfogott Baumann Zsigmond bűnvádi perének tárgyalását ma kezdették meg a pestvárosi fenyitőtörvényszék előtt. Elnök Sebestyén, előadó Rumbach József tanácsnok. A Baumann elleni követelés összege 50.130 frt. Activa, amennyit elfogatása pillanatában Baumannál találtak, 33 frt 86 kr. — Öngyilkossági kísérlet. Tegnap este 5—6 óra közt E. budai háztulajdonosnak 16 éves leánya a lánczhidról a Dunába ugrott, honnan azonban a matrózok még élve mentették meg. A tett indokául szülői kemény bánásmódját gyanítják, miután a hullámokból megmentett szerencsétlent is oly durván fogadták a szülői háznál, hogy a fiatal leány ismét be akará magát vetni a habok közé. — Egy Weiner Adolf nevű nőruha-szabó a múltkor nyom nélkül eltűnt. Senki sem tudta, hova lett. Hulláját azonban tegnapelőtt Ercsinél partra vetette a Duna. — Öngyilkosság. Mint nekünk Duna- Földvárról írják, az ottani takarékpénztár igazgatója Katona Zsigmond hét neveletlen gyermek atyja oc. 17-én meglőtte magát. Életben maradása kétséges. Nem takarékpénztári, hanem saját pénzzavarai vitték öngyilkosságra. Tegnap a „Zsidóné“ helyett, Ellinger gyengélkedése miatt, a „Figaro lakodalma“ vig opera adatott. Hogy e dallamos opera oly anynyira minden öszhangzat nélkül adatott, s ennek folytán egyike volt a leggyengébb előadásoknak, azon körülménynek akarjuk tulajdonítani, hogy hirtelen, majdnem az utolsó órában lett előrántva. Különben tegnap ismét nem kevésbé hatott zavarólag azokra, kik az utolsó felvonásnak fináléjában akartak gyönyörködni, azon, úgy látszik meghonosult rész szokás, hogy a közönség nagy része jóval az előadás befejezte előtt tömegesen kezdett távozni. Ha más nem, legalább a kívánók iránt való udvariasság bírható a sietőkre annyi marasztaló erővel, hogy a jó társaságból valóknak tűnjenek föl. És oly zavarólag hat az is, midőn valamely darabot nagyszerű nyitány előzi meg, s azt a későn érkezők zaja nem engedi élvezni. Ez a rész szokás átalában véve csak is nálunk van még meg, — és nem ártana, ha az igazgatóság az ily későnjárókkal az előcsarnokban váratná meg azt a részt, amelyet fölzavarni akarnak. Különfélék. — (John Burgoyne,) angol marsal múlt szombaton 90 éves korában meghalt. Anglia legképzettebb katonáinak volt egyike s közel 70 évig állt szolgálatban. Anglia majd minden hadjáratában részt vevén messze földön járt. Egyetlen fiának halála, mely a múlt évben történt, annyira megszomoritotta, hogy csak ritkán hagyta el házát s búskomorságban töltötte utlsó napjait. Nemzeti H/.villá/.. Csütörtökön,oct. 18-án adatik : „A boldogság első napja“, vig opera, irta Auber. Irodalom. — Pfeifer Ferdinánd kiadásában megjelent a „Nemzeti szinház könyvtárának“ 24—26 füzete, a következő színműveket tartalmazva: „Struense.“ Eredeti tragoedia 5 felv. Irta Szigligeti Ede. — „A strike“ 100 aranynyal jutalmazott népszínmű, 3 felv. Irták : Szigligeti Ede és Balázs Sándor. — „Lohengrin.“ Regényes dalmű 3 felv. Irta Wagner Richard, fordították Böhm Gusztáv és Ormai Ferencz. — egy-egy füzet ára 40 kr. Jegyzetek a múltból. 1848. okt. 19 A román nemzeti bizottság felszólítást intéz az erdélyi magyarokhoz és székhelyekhez, felhiván őket hogy egyesüljenek a románokkal, a „császár,“ a haza és szabadság érdekében. — Egy másik kiáltványban pedig az oláhokhoz szól a bizottság, felhiva őket harczra, hogy áldozzák utolsó csepp vérüket az igaz ügyért, (!!) de a szükségtelen kegyetlenkedésektől és rablástól „a fensőbb bíróra“ való tekintetből óvakodjanak. Zabokliczky Péter lengyel menekült Pesten felszólítást intéz honfitársaihoz, hogy vele egyesülten ragadjanak fegyvert Magyarország védelmére. „Magyarországról nyerte — úgymond — a mi Galéziánk alkotmányát, most a kamarilla minden erejét megfeszíti, hogy a magyarokat, testvéreinket elnyomja, s épen azért fenyeget minket is Galiczia jogainak eltörlésével s örökös rabszolgasággal.“ KÖZGAZDASÁG. fő az üzlet. Pest, okt. 18. Ma m. e. 20,000 mérő búza adatott el, más gabonanemüekből igen csekély volt a forgalom. Hivatalosan jegyzett árak: tiszavidéki 86 fts 7 frt 35 kr 8674 fts 7 frt 50 kr; 87 fnts 7 frt 50 kr ; 851/* fnts 7 frt 271/* kr ; 843/4 fnts 7 frt 20 kr; 84 fns 6 frt 10 kr; 84 fns 7 frt 15 kr; 83*/2 fns 6 frt 922 kr ; 81 fns 6 frt 80 kr; 823/4 fns 6 frt 80 kr; székesfehérmegyei 84102 fns 7 frt 25 kr ; 83 fns 7 frt 5 kr. Pestmegyei 84 fns 7 frt 20 kr; 851/, fns 7 frt 20 kr; 80 fns 6 frt 60 kr. Árpa: 72 fns 2 frt 80 kr. Zab : 50 fns 1 frt 90 kr. Szerződés szerint búza 665—670 kr; tavaszkor átadva 672 V2—675 kr; rozs 4 frt5,kr; tengeri 397—400 kr; zab 195—205 kr. Átviselve tengeri Romániából 365 kr máj.—jun. Az értéktőzsdén: Magy. vasúti kölcsön 108.25, magy. sorsjegyek 96.75, m. hitelbank 111.75, francobank 92.25 fizettetik, de a zárlatnál valamennyi mind lanyhább volt. Anglobank 70 frton kelt. Pesti közúti 396 kelt. Osztr. hitelr. 287.40 kináltatik. Egyéb értékpapírokban nem történt üzlet. Napoleon 9.45, arany 5.68, tallér 1.76, frankfurti váltó 98.75, párisi 45.10. TÁVIRATOK. Prága, okt. 18. A cseh landtag ma vette elő az országos bizottság megválasztását. Paris, okt. 18. A corsikai zavargásokról szóló hírek túlhajtottak. Csak két községben kisérlették meg bonapartistikus tüntetéseket előidézni, és ezekre nézve is a vizsgálat elrendeltetett. Páris, okt. 18. Nyolc kerület kivételével a főtanácsosi választások az egész országban ismeretesek. Ezek szerint: 225 legitimista, 120 bonapartista, 1200 conservativ-liberális , 725 republikánus és 225 radikális választatott meg. London, okt. 18. Buchanan bécsi követté, Loftus lord pétervári és Odo-Russel berlini követté neveztetett ki. Belgrád, okt. 18. Milan fejedelem Blaznowatz első kormányzó és Suite kíséretében Sándor czár üdvözlésére tegnap Krimba utazott. New-York, okt. 17. A földmivelési hivatal tudósítása az idei gyapottermést három millió kötegre becsüli. — Grantnak egy kiáltványa a habeas-corpus-actát Dél-Carolina kilencz grófságában felfüggeszti a Kuk-klux egylet miatt. Bécs, okt. 18. A mai „W. Abendpost“ a berlini trónbeszéd feletti czikkében különösen a trónbeszéd azon tételeinek értelmét emeli ki, melyek Németországnak politikai feladatát kitűnően békefeladatnak jelzik. A német császár meleg szavai azon politikai gondolatoknak és érzelmeknek adnak kifejezést, melyek itt kiválóan élénk és barátságos viszhangra találnak. Németország megnyugtatása az iránt, hogy a komorság utolsó jelenségeit a Németország és Ausztria közti viszonyokban és a kölcsönös megegyezés utolsó nyilvánulásai mindenkorra eltávolították; minden gondolkodó hazafi köreiben Osztrák-Magyarországnak csak hasonló feltétlen megnyugtatást idézhetnek elő. Róma, okt. 18. Ehó 27-ére titkos consistorium van összehtva, melyen a pápa éles allocutiót fog tartani. Versailles és a Vatikán közt feszültség uralkodik. Bécs, okt. 18. A „V. Abendpost“ ismételve int az utóbbi napokban a lapok által terjesztett nyugtalanító hírektől, és különösen megjegyzi, hogy maga a „N. fr. Presse“ is ma mindazon híreket, melyek a miniszterválságról az utóbbi időben elterjedtek, csak vak lármának mondja. Felelős szerkesztő: Helfy Ignác*. Bécsi börze október 18-án. (Esti zárlat.) Hitelrészvény 288.60. — Északi v. 209.50. — Államvasp. 386.50. — Lombardok 192.50. — 1860-ki sorsj. 97.30. 1864-es sorsj. 135.—. — Magy. jut.sorsj. —.—. — Napoleon d’or 9.41.50 Magy. hitelrészv. 111.75. — Galicziai vasp. 257.—. — Anglo-ausztriai b. 247.40. — Franko-auszt. b. 116.50. — Tramway 217.— Zárlat szilárd.