Magyar Ujság, 1871. november (5. évfolyam, 251-275. szám)

1871-11-01 / 251. szám

át adhassam, melynek egykor annyi jót kö­szöntem és mely vesztemet is okoz­. A­mi leg­inkább fáj, azon rágalmak között, melyekkel nem csak személyemet, de családomat, gyerme­keimet illetik, az, hogy azokból azon holtnak hitt kormány visszatérését látom előre, melyet én döntöttem sírba. Már látni is mindenfelé po­litikai és irodalmi hírnököket, kiknek csak a bonapartista trágya lehet hasznukra. Én naponta várom a hírt, hogy III. Napó­leon visszatérve trónjára, az amnestiát prokla­­málta, és miután a köztársaság által ítéltettem el, most még azon baj fenyeget, mely sokkal borzasztóbb — az, hogy a császárság fog ne­kem megkegyelmezni. Kivonat a hivatalos lapból. Ő felsége Perger Ignácz, pestvárosi képviselőnek, a közügyek előmozdítása körül szerzett érdemei elisme­réséül, saját és törvényes utódai részére a magyar ne­mességet adományozta. A vallás- és közoktatási m. kir. miniszter Hoffmann Sándor vallás- és közoktatási miniszteri fogalmazót csákovai uradalmi erdőmesterré, Hirsch István vallás- és közoktatási miniszteri számvevőségi számtisztet pe­dig fogalmazóvá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminiszter a baáni adóhivatalhoz Csabke Emilt pénztárnokká, Csáthy Zsigmondot ellen­őrré, Tarköy Antal III-ad oszt. tisztté a m. k. központi pénztárnál II-ad oszt. tisztté, és Hejduk Gyula pénz­tári gyakornokot ugyanott III-ad osztályú tisztté ne­vezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisz­térium Fest Kálmán fogalmazó-gyakornokot a fiumei k. tengerészeti hatósághoz segédfogalmazóvá nevezte ki. A magyar királyi pénzügyminiszter körrendelete valamennyi k. pénzügyigazgatósághoz, a katonai nö­­veldék ösztöndíjai elnyeréséért folyamodók térigényei­nek és az azokra vezetett névaláírási hitelesítéseknek illeték-kötelezettsége iránt. A katonai növeldék egész vagy fél ösztöndíjainak elnyeréséért folyamodók térítvényei, melyeket szüleik vagy gyámjaik hozzájárulása mellett, arra nézve kiállí­tani kötelesek, hogy a három évi sorhadi szolgálaton kívü­l még egy fél-, esetleg egész évi sorhadi szolgálat­ban maradandnak, mivel ezen térítvények magánjogi kötelezettséget nem tartalmaznak, — a pénzügyi tör­vény- és szabálygyűjtemény 14-ik füzetének 1-ső §-ban foglalt elveknél fogva illetékmentesek, és csak, ha ille­tékköteles beadványhoz, vagy jegyzőkönyvhöz csatol­­tatnak, esnek a mellékletekre szabott bélyeg illeték alá , ezen téritvényekre vezetett névaláirási hitelesíté­sek azonban illetékmentességben nem részesülnek. Bu­dán, 1871. okt. 19-én. Pályázat. A budai pénzügyigazgatóság kerüle­tében egy I. esetleg II. és III. oszt. adóhivatali ellenőri állomás 735 frt, 630 és 525 frt fizetéssel nov. 15-ig be­töltendő. KRÓNIKA. Pest, October 31. — Tévesen irtuk tegnapi számunkban, hogy a pesti népkörben (Sip-utcza 9. sz.) tartan­dó fölolvasásokra ez­úttal nem tagokat is sza­bad lesz a tagoknak bevezetniök. Ez a szokás eddig is uralkodó volt, hanem a legutóbbi hatá­rozat arra szólt, hogy ezután a fölolvasásokra kivétel nélkül mindenkinek sza­bad lesz a bemenetel. — A népoktatási közp.­kör mai ülésé­ben Irányi Dániel egy erkölcsnemesítő országos egylet alakítására ezélzó dolgozatát olvasta fel, mely is a jelen volt tagok által helyesléssel fo­gadtatván, ezek szerzőjét biztatták, hogy a terv létesítését foganatosítsa, annak pártolását a magok részéről megígérvén. — Jókainét a nemzeti színház igazgatója fölkérte, nem lenne-e hajlandó a tél folytán né­hány nagyobb szerepében a nemzeti színpadon föllépni ? A színháztól három év óta elvonult művésznő teljes készséggel jelenté ki a fölhívás­nak eleget tenni s igy alkalmunk lesz rég nél­külözött művészi játékát néhány este újra él­vezni. — Orlay Samu hárm jeles festőnknek egy igen szép 21/2 láb hosszú, H­­láb széles Attila ha­lálát ábrázoló képe a belügyminisztérium enge­délye folytán ki fog soroltatni; e kép 3240 fo­rintra jön becsülve és november 5-ikétől a vá­rosi redoute nagy termében föl lesz függesztve, hogy a közönség azt a sétahangversenyek al­kalmával szemlélhesse. E képre 8100 sorsjegy bocsájtatik ki, melyek 90 seriesbe osztatnak s igy minden seriesre 90 szám esik; a húzás mód­ja a következő: a seriest az 1872-edik márczius elseji budai kis lotteria 1 száma, a nyerő szá­mot pedig az ugyanaz­napi linzi kis lotteria 1 száma határozza meg. — E sorsjegyekből be­­­folyó összegnek egy része honvédmenházra lé­vén fordítandó, ajánljuk azokat a közönség rész­vételére. — Perger Ignácz, néhai becsületes üve­gesmestert megszállotta a megnemesittetési el­­lenállhatlan vágy. Természetes,hogy a mit kere­sett, megkapta. Most már nemes — hát eddig mi volt ? — Halottak napjának előestéje közeled­vén, a kerepesi temetőben ma már nagy volt a sürgős forgás. A város és a temető közt közle­kedő vasúti kocsik tömve voltak olyanokkal, kik koszorúkat, virágokat és diszítményeket vit­tek ki szeretettjeik sir­almára. A temetőbeli munkások is találtak volna teendőt, ha mind­egyik tíz kézzel rendelkezett volna is, ugyany­­nyira, hogy két három héttel ezelőtt megrendelt sírfölhantolásoknak és begy­epezéseknek nem tudtak eleget tenni. Ez azonban aligha van rendjén, mert ha már e munkával monopóliu­mot űz egy ember, akkor tartson annyi mun­kást, amennyivel megrendeléseit teljesittetheti. — A mindenszentek és halottak em­lék­napján netán történhető rendetlenségek, vagy balesetek kikerülése tekintetéből követ­kező szabályokat adta ki a főkapitányság: 1. A gyalog menők részéről a temetőbe bemene­telre a kápolna előtti első és a harmadik, a ki­menetelre pedig a második és harmadik kapu, úgy a görög vallásúak sírboltjai mellett nyitott kijárás jelöltetik ki. 2. A magánhintók, bér- és társaskocsikból a kiszállás az e-ső és be­szállás a temető középső, vagyis Il-ik ka­puja előtt történik. 3. Mindszentek napján déli 12 órától fogva a halottas kocsikat ki­­véve, semminemű kocsi a temetőbe be nem hajt­hat. 4. A hintók és bérkocsik a temető középső kapuja átellenében, az úgynevezett marhahajtás után állomásoznak. 5. A társaskocsik a temetői után egy sorban állíttatnak fel, s ezekre nézve az utasok felvétele, a középső temetőkapu előtt akkér történik, hogy itt egyszerre csak három társaskocsi állhat meg, s vehet fel utasokat. 6. Valamennyi jármű kifelé a temetőhöz csak a kerepesi úton hajthat, a behajtás egyedül csak a kőbányai vámháznál a józsefvárosi templom mellett, a stáczió-utczán át stb. történik. 7. A bábsütök-, koszorú- és virágárusok számára az árulási hely, a temető második részén, a teme­tői felügyelőség által fog kijelöltetni. 8. Ét-czik­­kek, vagy italárulási állványok felállítása ma­gában a temetőben meg nem engedtetik, hanem az ily nemű árusok a temető első kapuja irányá­ban a marhahajtási uton állomásoznak. 9. A külső temetőúton semmiféle árulás nem tüzetik. Arról is értesittetik a közönség, hogy a kápolna harang kongása esti fél kilencz órakor távozási jelül szolgálan­d. A temető esti 9 órakor el fog záratni. — A népszínházi 5­2-es bizottság a városi gazda­bizottság helyiségeiben tegnap tar­­tá alakuló gyűlését, melyre a tagoknak körül­belül fele jelent meg. Elnökké Lipthay Béla b. választatott meg. Elnök indítványára a bizott­ság 4 szakosztályra oszlott, és pedig pénzügyi, szinügyi, jogügyire és egy osztályra, mely a vá­rossal fog érintkezni. Ezenkívül egy­ központi bi­zottság alakíttatott meg a szakosztályok elnö­kei és jegyzőiből, s néhány tagból fog állani s ez az osztályok közötti érintkezést fogja fenn­tartani. Az illető osztályok azonnal megalakul­tak, és pedig a pénzügyiben elnök : Szentkirá­lyi Mór, jegyző: Schweiger Márton. A szinügyi­­ben elnök: Podmaniczky Frigyes b., jegyző: Milassin Vilmos. A jogügyiben : elnök Gelléri Szabó János, jegyző: Tors Kálmán. A városi bizottságban: Liptay Béla b., jegyző: Sebők Imre. — A pénzügyi bizottság arról fog tana­kodni, hogy részvényeken, vagy mily más ala­pon szerveztessék a színház s a pénz miként szereztessék össze. A színügyi arról, mily műfa­jokat ápoljon a színház, miként legyen a szín­ház építve, mennyi és mily színészek szükségel­tetnek és mennyit tenne a fizetések költségveté­se. — A jogügyi az alapszabályokat dolgozza ki. A negyedik bizottság a várossal a telek iránt alkudozik. Az összes bizottságnak elnöke mint említettük, Lipthay Béla b., alelnöke Vá­­rady Gábor, jegyzője Rákossi Jenő. — A magyar­ történelmi társulat nov. 2-án, csütörtökön délután 5 órakor, a magyar tudományos akadémia palotája Kisfaludy ter­mében választmányi ülést tartana, mely alka­lommal a folyó ügyek tárgyalása mellett a Zemplén-ungi kirándulásban részt vett levéltár bivárló bizottságok jelentései fognak felolvastatni, mire a szakkedvelők szívesen lát­tatnak. — A gyűlést általános derültséget keltő szavalatok zárták be“ — mondja a szent „Magyar Állam“ a kath. politikai casino teg­napelőtti üléséről. Ha elgondoljuk, hogy ezt a gyűlést egy tót beszéddel nyitották meg s aztán értekeztek az „ultramontán“ szó valódi jelentő­ségéről, könnyen elhihetjük, hogy igaza van a „Magyar Államnak“, hogy e beszédek csak­ugyan illetékesek voltak arra, hogy „átalános derültséget“ idézzenek elő. — Nagy sensatiót gerjesztett ma a fővá­rosban Oeffner János legfőbb ítélőszéki bíró­nak öngyilkossága. Offner a földunasoron fek­vő 6. számú házban lakott, nőtelen 58 éves agg­legény volt. Vagyoni viszonyait is tökéletesen rendezettnek mondják, akik ismerték. Semmi különös előjele nem látszott még rajt tegnap borzasztó elhatározásának. Szolgái rendes szo­kás szerint benyitni akartak hozzá reggeli 7 órakor, ajtaját azonban zárva találták. Vártak nyolczig s aztán rostat sejtve betörtek és gaz­dájukat a Wertheim-féle zár sarkán fölakasztva találták. Öngyilkosságához borzasztó elhatáro­zottság kellett, mert lábai a földet érték, s csak ki kellett volna azokat nyújtania, hogy megme­neküljön. Hulláját lakásán veszik bonczo­­lás alá. — Egy szerencsétlen leány, Zimánd-Uj­­faluról írják, (Arad megye) hogy a községi ta­nítónak élte virágában levő gyönyörű leánya e hó 25-én atyja fegyverével agyonlőtte magát. A tett okául említik, hogy a leány jegyese­it csak oly föltétellel ígérte elvenni, ha azon gör­csös, időnkinti rángatódzások, melyekben arája szenved, megszűnnek. A szegény leány, miután mindenféle kuruzsló szert megkisérlett,és semmi sem használt. „Csókolom kezeiket én nem élek, írta K. Etelka, rövid levéllel elbúcsúzván övéi­től és meghalt.­­ Tűz ütött ki ma délben, egynegyed ti­zenkettőkor a dohány-utczai Bernhauser-féle la­katos üzlet helyiségében, s a gyorsan harapódzó lángok csakhamar urai lettek az egész négy­­szögépület tetőzetének, mely le is égett tökéle­tesen. Az önkénytesen jelentkezett tűzoltók közt ismét első volt Vasvári Kovács, a­ki nem ex professo tűzoltó ugyan, de többet ér sok tűzoltó­nál. Rövid fél órával a ház kigyulása után már ott volt a József-, majd később a ferenczvárosi tüzőrség és az önkénytes tűzoltók, kik közt nagy buzgóságot fejtett ki Orczy Bódog báró, a nem­zeti színház intendánsa. Szél szerencsére nem volt s igy a tűzoltóknak sikerült a romboló ele­met e kigyult ház terére szoritaniok. — Tüzesetek. A belügyminisztérium köz­­rendeletileg értesité a törvényhatóságokat, hogy Heves- és Külső-Szolnok megyebeli Nádujfalu községben f. é. augusztus 28-án tűz támadván, rövid idő alatt 16 családnak minden vagyona a lángok martalékává lett; a kár 15,437 frt 50 krra rúg. Ugyancsak f. é. szept. 2-án Árva me­gye Námesztó városában tűz ütött ki, mely több épület és behordott gabona s takarmány elham­vasztása által többnyire a legszegényesebb osztálynak 11,840 frt kárt okozott. Végre i. é. szeptember 6-én nyitramegyei Szkacsán tűz tá­madván, 44 ház, behordott termés, csűrök, mel­léképületek és gazdasági eszközök lettek a lán­gok áldozatává. A belügyminisztérium most kö­­nyör adományok gyűjtésére hívja fel a törvény­­hatóságot. — Az országgyűlési ifjúság testülete az 1871/2 ülésszaki működését f. é. november elsejével ismét megkezdi. Felkérem azért teljes tisztelettel mindazokat, kik e testületnek a múlt ülésszak alatt tagjai voltak, vagy a testületbe mint tagok belépni óhajtanak — úgy a testü­letnek­­. Ügybarátait, miszerint a f. é. nov. 5-én d. e. 11 órakor az országházban tartandó előér­­tekezletre minél számosabban megjelenni szí­veskedjenek. Balogh Andor, e. i. elnök. — Vásártartási engedélyek. Liptó me­­gyébe kebelezett Vazsecz községe engedélyt nyert, hogy évenkint négy, és pedig január hó 14, ápril hó 5-én, junius hó 28-án és szeptember hó 24-én országos várt tarthasson. Hasonlólag Pest megyébe kebelezett Ácsa község is enge­délyt nyert, hogy évenkint ápril hó 15-én és október hó 29-én országos­, azonkívül hetenkint pénteken hetivásárt tarthasson.­­ A cselédképző-egylet folyó október 26-án Glacz Antalné elnöklete és nagy szám­mal megjelent egyleti tagok részvéte mel­lett saját egyleti helyiségében tatott közgyű­lésben a minisztériumtól leérkezett módosított alapszabály lévén napirenden, 17 pontról pontra tüzetesen tárgyaltatott, a tettmódosítá­­sok elfogadtattak és megerősítés végett minél előbbi felterjesztésük­ határoztatott, és hogy az egylet üdvös működését minél előbb megkezd­hesse (óhajtatott nov. 1-je) Glacz Antalné és Ács Károly felkéretett e tekintetben a minisz­tériumnál kérvényezni; az egylet helyisége czélszerűnek és minden tekintetben alkalma­tosnak találtatott, melyben, hogy az üdvös mű­ködés minél gyorsabban végeztethessék, köz­akarattal a választmány hat póttaggal szaporít­­tatott, és megválasztattak egyhangúlag : Beke Gyuláné, Friedmann Bernátné, Kalocsa Róza, Kühnel Ignáczné, Schmidt Titusné és Vogel Pé­­terné ; hálás köszönettel vétetett dr. Gárdos Já­nos tagnak abbeli ajánlata, hogy az egylet be­tegeit minden díj nélkül orvosolni fogja, öröm­mel vétetett az elnöknek abbeli jelentése, hogy az egylet tagokban szép számmal szaporodott, valamint segélyezés nagy mértékben foly be, a közgyűlésben résztvett tagok áthatva az egylet üdvös czéljai kivitelének eszméjétől, egyhangú­lag Glacz Antalné elnök és Ács Károly pénz­tárnoknak az ügy iránti buzgalmuk és fárado­zásaikért hálás köszönetet szavazott. — Sztupa György, közgyűlési jegyző. — Apró hírek. A Józsefvárosban felállí­tott uj reáliskolát a kultusminiszter helyben­hagyta és a nyilvánosság jogával felruházta. — Kulmer és Pongrácz honvédezredesek, mint hírlik, honvéd tábornokokká neveztetnek ki. — Dr. S­­­eg­m­unn­d Vilmos jelenti, hogy no­­vember 1-től kezdve, „Magyar Themis“ czim­­mel új jogtudományi szaklapot indít meg, miu­tán a „Themis“ kiadója az­t tudta és beleegye­zése nélkül olvasztotta azt össze a Jogtudomá­nyi közlönynyel. — B­a­r­t­o­s Ferencz asztalos legénynyel tegnap este összekapott a pálinka­­házban egy tüzér közvitéz s kardjával úgy fejbe ütötte, hogy a szegényt a Rókus kórházba kel­lett szállítani. — A dun­a-d­rávai vasutépi­­tészeti igazgatóság pesti irodájába folyó hó 26- kán éjjel tolvajok törtek be, s a Wertheim-zá­­rat akarták föltörni. Ez azonban a tolvajoknak ellentállt s igy megelégedtek azzal, hogy ne­hány száz darab szivart elvittek. — A magyar tudományos akadémiá­ban ma d. u. összes ülés volt. Elnök: Csengery Antal, Arany János főtitkár mielőtt a folyó ügyeket terjesztené elő, a nagyhírű geológus Murchison halálát jelenti be. A természettudo­mányi osztály utasíttatik, hogy emlékbeszéd tar­tásáról gondoskodjék. A földmivelés ipar- és kereskedelmi minisz­tériumtól egy hivatalos fölszólítás érkezett a bécsi világkiállításra vonatkozólag. A miniszter a kiállítási bizottság összeállításában az aka­­démi tanácsával, illetőleg ajánlatával akar élni. Az akadémia a következő tagokat küldi ki a bi­zottságba : Hunfalvi, Rómer, Szíly, Ipolyi, Gön­­czy és Szabó. A jászkun kerület, Nógrád megye és Lip­­tó megyének a történelmi emlékekre vonatko­zó jelentései a történelmi bizottsághoz utasít­­tatnak. A III. osztály értekezletének jegyzőkönyvé­ből a köv. főbb pontok emeltetnek ki: Gajzágó főszámvevőszéki elnök felszólítására a számvi­telre vonatkozó kérdő pontok válaszolásával Weninger Vincze bízatott meg. Az elhunyt Fluór felett Poór Imre fog emlékbeszédet tartani. Ba­jai kéziratait Wész Ármin, Hunyadi Jenő és má­sok rendezik. A III. osztály ajánlja doktor König Gyula értekezésének kiadását a függ­vényekről. Az összes ülés elfogadja az osztály ajánlatát. A Kisfaludy-társaság Toldy ünnepélyt ren­dező bizottsága felszólítja az akadémiát, hogy magát méltóan képviseltesse a november 12-én tartandó ünnepélyen. Csengery azt hiszi, hogy az akadémia összes tagjai a legnagyobb érde­keltséggel viseltetnek az ünnepély iránt. Ezért fölszólítja mindnyájukat, hogy jelenjenek meg. Ezenkívül az elnökség, az osztály­elnökök és titkárok fogják az akadémiát hivatalosan kép­viselni az ünnepélyen. A pesti hazai első takarékpénztár a 3000 frtnyi Fáy díjra (határidő 1872. decz. 31.) az akadémia által javaslatba hozott themák kö­zül a mezőgazdasági vizműtant fogadta el. Ezúttal kéri az akadémiát, hogy a kérdést for­­mulázza. Kiadatik a természettudományi társu­latnak. Jakab István akad. tag 105 írttal járul az akadémia alaptőkéjéhez. Ezenkívül irományo­kat, a többi közt Csokonay egy pár erotikus költeményét küldi meg. Az Eötvös-ünnepélyre kiküldött bizottság je­lenti, hogy az emlékünnepély 1872. február 2-án délelőtt 11 órakor fog megtartatni az aka­démia dísztermében. Az emlékbeszédet Lónyay fogja tartani; alkalmi köteményt Szász Károly készít. A háttérben az ünnepeltnek szobra és arczképe fog fölállíttatni. A mellszobrot ifj. gr. Vay Miklós, az arczképet Székely Bertalan készíti. A magyar irodalom újjászületésének száza­dos évfordulójára a jövő évben rendezendő ün­nepély előkészítésével megbízott bizottság azon véleményben van, hogy a politikai viszonyoknál fogva az ünnepélyt 1872-nek csak utolsó felé­ben lehetne megtartani. Az előmunkálatok meg­tételére kiküldött bizottság tagjai: elnökség, osztályelnökök, titkárokon kívül Toldi, Ipolyi, Szász Károly és Jókai. Tóth Ágoston honvédezredes az antwerpeni nemzetközi geographiai gyűlésen az európai fokmérésről tett tapasztalatairól nyújt be egy közleményt: kéri, hogy az akadémia nyomassa ki az értekezést s ebből 30 példányt bocsásson rendelkezése alá, hogy azt külföldi tudósoknak küldhesse meg. Miután a levélben egy csillagda fölállításáról is van szó, áttétetik a természettu­dományi osztályhoz. Pest város polgármestere megküldi Fáy András házáról levett fényképét. Eltétetik mint becses emlék. Cserepéldányok érkeztek a bajor kir. aka­démiától, az orosz akadémiától, a numismatikai társulattól Brüsselből stb. Több folyó tárgy nem volt. Végül Gyulai Pál jelenti, hogy az akadémia által a Csokonai­ Ünnepélyre kiküldött bizottsá­got Debreczen igen szívesen fogadta s az aka­démiának üdvözletét és köszönetét küldi. Ülés vége Vil­kolt" MAGYAR ÚJSÁG, 1871. NOVEMBER 1. Tarka levelek. Tisztelt szerkesztő ur! Mindnyájunk örömére és nagy megelégedé­sére megalakult tehát az az 52-es bizottság, a melyiknek főfeladata lesz a jó alkalmat meg­ragadva megtenni a szükséges előmunkálatokat a pesti magyar népszínház létesítésé­hez. Az eljárás ezen bizottság megválasztása körül nem nevezhető ugyan semmiképen correct­­nek, mert először a megválasztottak nem tekint­hetők a vasárnapi értekezlet szabad kifolyása­ként, miután a szavazás előre szétosztott char­­tellekkel történt, a kiegészítés pedig önhatalmú ajánlgatás és acclamátióval — de mégis haj­landó vagyok e választás eredményében meg­nyugodni, föltéve, hogy egy pont iránt szíves lesz engem a választmány akár direkte, akár indirecte megnyugtatni. Hallottam ugyanis az előértekezleten és bi­zonyos döntő körökben is megpendíttetni azt az eszmét, mely szerint az alkotandó új népszínház ügye körül Orczy Bódog bárónak, mint a nem­zeti színház intendánsának is olyan befolyásos szerep juttatik, mely némileg azt jelentené,hogy az uj népszínház a nemzeti színház járszalagjára akasztassák. E terv ellen, mint polgárnak, a ki közmű­veltségünk egyik, olyannyira eminens faktornak a színművészeinek sorsát lelkemen hordozom, s mint olyan, ki nagyobb áldozatokat is kész­en­­vagyok az alkotandó népszínházért, — és e vá­gyamtól ilynemű praecedentiák által nem szeret­ném magamat erkölcsileg elüttetni — eleve tiltakoznom ellene. Nem tagadom, hogy a nemzeti színház in­tendánsának volna beleszólása ez ügybe az esetre, ha pl. az új népszínház telkét a város valahol a kerepes-uti épület szomszédságában jelölné ki, de aztán mint választmány, más irá­nyú beleszólást meg sem is engednék neki — tudván azon büntetésnek iszonyatosságát, mi­kor egy élő, egészséges lény egy cadaverhez bilincseltetik. - «, Távol legyen tőlem, hogy e hasonlatot min­denben szó szerint ráalkalmazni akarjam „nem­zeti udvari“ színházunkra, de nem is ijedek vissza attól. Tény, hogy nemzeti színházunknál a gazdálkodás minden irányban, anyagilag úgy mint szellemileg rettenetes, és hogy a nemzeti színház a saját erejét és értékét tekintve cada­ver, melybe csak a subventio képes egy kis életformát galvanizálni. Tény, hogy az igazgató a prímaballerinával egyetemben, ki pedig ép oly kevéssé mozdítja elő a művészet érdekeit, mint amaz, 20.000 forintot húz e subver­tióból, tény, hogy a fizetések megállapításánál a leg­utóbbi időkig rendszeres escompte-üzlet folytat-­ tatott a keresők és kínálók közt; tény, hogy az a sibériai rend, amely Orczy uralkodása alatt behozatott színházunkhoz , nagyúri ki­csinyes secatura inkább, mint tervszerű, és a művészet érdekében foganatosított eljárásnak következménye — és én nem szeretném, hogy ezt a gazdálkodási rendszert bármily csekély részben is megirigyeljük és eltanuljuk az új nép­színháznál. Arról sem tehetek, hogy nekem rögeszmém,­­ miszerint szakértelmes vezetés, helyes beosztás és polgári lelkiismeretesség mellett egy új szín-, ház Pesten nemcsak föntarthatja, de ki is fizet­heti magát. Ez az eset azonban nem fog bekö­vetkezni, ha az új népszínházat a nemzeti szín-­ ház kalapja alá vonjuk. Ne mi tanuljunk ettől, hanem ha még tudna — a nemzeti színház tanuljon tőlünk. Ráfér ! Egy népszínházi részvény gyűjtő. Jegyzetek a múltból. 1848. nov. 1. Dorschner és Beczman szé­kelyei Urbán seregének üldözése közben Szász Régent megszállják s az ellenséggel szövetke­zett várostól a fegyverek kiadatását, a magyar kormány iránt engedelmességet, a sereg 24 órai élelmezését és 50 ezer párt hadiköltséget köve­telnek, midőn pedig e feltételek meg nem adat­tak, Berzenczei kormánybiztos az ingerült szé­kelyeknek szabad rablást enged, miközben nov. 2-ra viradólag egy kereskedőnek boltjában tá­masztott tűz által a város lángba borul s rész­ben porrá ég. Tóth Ágoston, Egloffstein és Nagy Károly őrnagyok Zsibón és Rónafalun, Közép-Szolnok megyében, a fellázadt oláhokat éjjel megtámad­ván öldöklő harczban megverik és szétkergetik. Rónafalu elhamvasztatik. Az oláhok 47 halottat veszítenek. Kossuth kormányelnök, Pozsonyban a feldu­nai magyar hadsereg fővezérletét véglegesen az általa egyszersmind tábornoknak kinevezett Görgei Arthurra bízza. Utóbbi Guyon ezredest Simunich tábornok ellen Pozsonyból 10 ezer emberrel Nagy-Szombatra rendeli. Nov. 2. A főkormányszék Erdélyben Puch­­­ner főhadparancsnok polgári hatalmának ellen­mond , és felszólítja a hadparancsnokot, hogy vonja vissza kiáltványát,­­ szüntesse meg az oláhok lázongását, a kir. biztossal s a kormány­székkel közreműködvén. Timbul oláh főnök tábora (minteg­y ezer ember) Katona Miklós őrnagy Nagy-Bányáról kimozdult csapatát Szakállason, Kővárvidékén, reggel és d. u. 4 órakor két ízben megtámadja, rövid harcz után azonban véresen visszaüzetik. Az oláhok vesztesége 68 halott s mintegy 100 sebesült, részünkön 1 sebesült. Nemzeti Szính­áz. Szerdán, november 1-én másodszor adatik : „A strike“. Népszínmű. Irta Szigli­geti és Balázs Sándor. KÖZGAZDASÁG. Iv­­a­i üzlet. Pest, okt. 31. Búza m. e. 10,000 mérő ada­tott el. A vevők kevés kedvet mutatnak, pedig nem fog nyakukon maradni. Hivatalosan jegyzett árak: Búza: tiszavidéki 89 fns 7 frt 55 kr; 851/1 fns 7 frt 26 kr ; 8572 fns 7 frt 2272 kr; 85 fns 7 frt 20 kr; 84 fns 7 frt. Pestmegyei 86 fns 7 frt 25 kr; 8472 fns 7 frt 5 kr; 84 fns 7 frt. Szé­­kesfehérmegyei 83 72 fns 6 frt 85 kr, mind 3 hóra vámmázsánként. R­ú­z­s : 78—80 fns 4 frt 10 kr 3 hóra. Szer­ződés köttetett búzára 670 kr; tavaszkor át­adva 670—672­2 kr; rozs nov.—decz. 39772 400 kr; decz.—jan. 410—4127­ kr; tengeri Nyílt tér. *) Városi Szerda, november I. nagy SÉTA-HANGVERSENY három zenekar Leibold K., ifj. Fahrbach Fülöp és Berkes Lajos karmestereik szives köz­reműködése mellett. Pénztármegnyitás 4'/3 órakor. Kezdete 5'/2 órakor. — Egy páholy 4 személyre 3 frt. — Páholyjegy 1 frt. — Karzatjegy 50 kr. — Bemenet 30 kr. Talmi arany ékszertel erős aranykéreggel bevonva a khinai ezüst módjára úgy, hogy maga az ékszerész is alig ismerhet rá, a legújabb minták szerint. Valódi s alább megnevezett árjegyzék szerint megrendelhető HA­U­S­E­K VÉTEM különlegességek gyári raktárából, váczi utczán a zsibárus­ utczával szemközt. Különösen említendők új szabadalmazott talmi arany kézelő gombjaim, melyek könnyű módon be­­gombolhatók anélkül, hogy a kézelőt össze kellene gyűrni. Figyelmeztetni bátorkodom tehát ezekre a t. urasá­­gokat, a t. ez. közönséget s tisztelt vevőimet és számos megrendelésért esdek. Tisztelettel BAUSEK PÉTER Váczi-utczán szemközt a zsibárus-utczával. Á­RJEGYZÉK. Hölgyi készletek 80 krjával 1 frt 50 krtól, 15 frtig. Úri „ 50 „ 1 „ 10 „ Óralánczok rövidek 1 frtjával 1 „ 50 krtól, 4 „ ,. hosszuk 3 „ 4 „ — „ 5 „ Kézelőgombok 50 krjával 1 ,. — „ 3 „ „ szabadalm. 1 frt 50 krjával 3 frtól, 5 frtig. Minden nemű megrendelés és kijavítás a legpon­tosabban eszközöltetik. *) E rovatban közlöttekért a szerkesztőség nem vál­lal felelősséget. máj.—jun. 395—39772 kr s; zab nov.—decz. 204 —205 kr. tavaszkor átadva 208—210 kr. Az értéktőzsdén, az ultima folytán és az uralkodó pénzszükség következtében csekély üzlet volt. M. sorsjegyek 99.75, m. hitelbank 117.05, francobank 94 adva, pesti közúti 300 adva, Árpádgözm. 150 kínálva. Hunnia visszb. 185 véve, Luiza malom 115 kínálva, pesti népek 71 adva. Valuták bágyadtak. Napoleond’or 9.44, arany 5.67, tallér 1.761/2. TÁVIRATOK. Bécs, okt. 31. Az „Oest. Corresponded“ írja, hogy a Lloyd-társulattal kötendő szerződé­si javaslat fölött egy osztrák-magyar megegye­zés czéloztatott, a jövedelmi adóra nézve. El­határoztatott, hogy ezek a közös pénzügymi­nisztériumhoz létessenek. Prága, okt. 31. A „Bohémia“ írja, hogy a tegnapi botrány alkalmával a rendőrség tiz egyént elfogott, kik közül három cseh hírlap­író, s kik azonnal szabad lábra helyeztettek.­­ A lapok konstatálják, hogy a rendőrség rend­kívüli gyorsasággal h­elyreállitá a rendet, amint a botrány kihágás jellemét ölte. Bayonne, okt. 31. Egy hírlap értesülése sze­rint Napoleon excsászár számára St. Sebastián­­ban téli lakást bérelnek. Madrid, okt. 31. Az Internazionale tagjai részéről szőtt összeesküvés fölfedezésénél há­rom tű­zbombát is találtak. London, okt. 31. Hétfőn kezdődött meg Hublinben Kelly gyilkos pere, ki t. i. a rendőr­főnököt megölte. Kelly megjelenésekor tapssal fogadtak, a rendőrséget ellenben kigúnyolták. Különben a rend nem zavartatott meg. London, okt. 31. A „Daily Telegraph“ írja : Thiers a kereskedelmi szerződésre vonat­kozó kívánságának megváltoztatását elutasította, és azonnal egy ultimátumot küldött az angol kereskedelmi hivatalhoz. Boroszló, okt. 31. A román védbizottsá­­gok Berlinben, Boroszlóban és Bécsben egybe­hangzó nyilatkozatokat küldöttek a romániai kormányhoz, melyben készeknek nyilatkoznak egy részvénytásaság alakítására, mely a romá­niai vaspályákat kezelné. Páris, okt. 31. A „Debats“ és az esti lapok nagy része jelenti, hogy a kamara többségének nyilatkozata az ülésszak megkezdése alkalmá­val a jelenlegi állapotot, Thiers-rel élénk válto­-­ zatlanul elfogadja.­­ Versailles, okt. 31. Bizonyosnak mondják, hogy a kormány a nemzetgyűlésnek azonnal az új ülésszak megkezdésekor egy törvényjavasla­tot fog beterjeszteni a hadsereg újjászervezése tárgyában. Azon hír, mintha Gortschakoff­ia ide váratnék, megc­áfoltatik. Konstantinápoly, okt. 30. (Este.) Hiva­talos jelentés szerint a császári palota kiadásai­ban évenként több mint három millió franknyi megtakarítás czéloztatik. Páris, okt. 30. A lapok mind a hadügymi­niszter által Nansouly tábornokra szabott bün­tetéssel foglalkoznak, s hangsúlyozzák annak szükségét, miszerint a hadseregbe ismét szigorú fegyelem hozassék be.Egy az aprili felkelés alatt megszökött katona, ki Marseillesben halálra ítéltetett, ma reggel kivégeztetett. — Barthe­­lémy St. Hilaire képviselő a caeni polgármes­terhez intézett levelében mondja, hogy a Rouen­­ben felállítandó katonai telep, a Caenbe terve­zettnek létrehozását nem akadályozza. Genf, okt. 30. A gyármunkások között folyton tart a strike. A polgármester hivatalos közbejárása a munkaadóknál eredménytelen volt. — A ma tartott munkás­gyűlésben elha­tároztatott a követelések fentartása. Luczern, okt. 30. Luczern kanton gyűlése eddigi járulékán felül még 250,000 frankot sza­vazott meg a gotthardi pálya segélyezésére, s ezzel a Schweitzra eső 20 millió födözve van. Felelős szerkesztő: Helfy Ism­áca.

Next