Magyar Ujság, 1872. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1872-01-16 / 11. szám

Kedd, Szerts.oszt­ói iroda­­ Lipót-utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. Kéziratok s levelek vissza nem adatnak. — Bár mentetlen levelek csak ismerős kezektől fo­gadtatnak el. Kiad­ó,h­iv­atal: Lipót-utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden közlemény, u. m. az előfizetési pénz, a kiadás körüli panaszok és a hirdet­mények. V MAGYAR ÚJSÁG POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP. VI. évfolyam. 1872. január 16. XID Uzsetési­er: Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva. Egész évre............... Félévre................... ...............10 „ - „ Negyedévre .... ...............5 „ - ,. Egy hónapra .... ............... 1 „ 70 „ Egyes szám ára 10 kr. Iü­r­detési ellj : 10 hasábos petitsor egyszeri hird­e­tése 12 kr többszörinél 9 kr. Bélyegdíj minden hirdetését külön 30 kr. Nyilt tér: 6 hasábos petitsor 25 kr 3P© Ft. Január is. Politikai szemle. Bécsi hírek szerint nagyon valószínű, hogy nem sokára ismét válság fog beállni. A lengyelek az utolsó órában álláspontjukat megváltoztatták, a felirati vita alkalmával, mely a reichsrath képviselőházában szomba­ton kezdetett meg, tegnap Cserkovszki a lengyelek nevében azon nyilatkozatot téve, hogy a lengyelek soha sem fognak az egye­nes választások mellett szavazni. Ezzel a galicziai kiegyezés, mielőtt meg­oldásához kezdtek volna, mellőzve van. A kormány azt mondja, hogy erre el volt ké­szülve s ezt azzal kezdi bizonyítani, hogy a már előre elkészített „kényszerválasztási törvényt a napokban előterjeszteni ígéri, melynek elfogadását minden politikai strike megelőzése végett kabinetkérdéssé fogja tenni. Az írországi forradalmi mozgalom köz­pontján Limerickban e hó 11-én nagy mee­ting tartatott s ez alkalommal Butt, az ir mozgalom vezére a honi kormány felállítá­sát sü­rgeté. Rohdaléban a konservativ társulat ban­­quetjén Pakington volt hadügymi­niszter egy hosszú beszédet tartott, melyben a mostani szabadelvű kormány politikája ellen hevesen kikel. Persigny, a Morny — Walewszky — Per­­signy, triumvirátus utolsója, ki a második császárság alatt oly csodás módon haladt előre a kitüntetések létráján, szombaton Nizzában meghalt. Fialin János, későbben Persigny herczeg 1808. jan. 11-én St. Germain-Lepinasseban született. 17 éves korában a 3-ik huszár ezeredbe állt, 1831-ben a köztársasághoz szegődött s e végett a hadügyminiszter szol­­gálatából elbocsájta. Ezután Persigny Párisba ment s ekkor kezdődött kalandor élete, mely oly magasra emeli. A nemzetgyűlés szombati ülésében Thiers a nyers­anyagok megadóztatása mellett hosszabb beszédet tartott, mely általános tetszéssel fogadtatott. Picard indítványa, mely a köztársaság kimondására vonatkozik, nem fog tárgyalás alá kerülni. Az „Ecomomista detalia“ írja . A pénz­ügyi bizottság SaN­q­jiimHgjr to. ■uoiro xilbvo I még nem hozott határozatot. A bizottság a vám alá eső szőtt anyagok fölötti határoza­tát odáig halasztotta el, míg a Milanóban összegyűlt gyárosok erre nézve nézetet nyilvánítandottak. Ugyanazon lap Lesseps köriratáról mondja: A Suez-csatorna megvásárlásának eszméje az olasz kormány által rokon­­szenvvel fogadtatott,de még semmiféle hiva­talos tárgyalás sem kezdetett meg. Egyrészt más kormányok szándékai kétségesek,más­részt kétséges az olasz államkincstár álla­pota, mely a minisztériumnak nagy tartóz­kodást parancsol. A svájczi alkotmány revideálása, mely az ünnepek miatt szakittatott félbe, a mai nappal ismét fölvétetett. A genfi nagyta­nácsban e hó 9-kén nevezetes indítvány létetett. E szerint Genf rendi tanácsa az alkotmány­ revisiójának elnapolását indít­ványozná és pedig elnapolását mindaddig, míg a svájczi nép nem nyilatkozott a fö­lött : szükséges-e az alkotmány revideálása? Kétséget szenved azonban, jogosult-e az ily indítvány most, midőn már a revisió megkezdetett, s nagyon előre látható, hogy az indítvány következménye a napirendre­­térés lesz. Berlinben a porosz minisztériumban kilá­tásba helyezett változás vagy feszültséget idézett elő. Képviselői körökben Mühler kultusminiszter visszalépését bizony­osnak tartják. Utódjaiul neveztetnek : gróf Kay­­serlingk, Jolly badeni miniszter és Roggen­bach volt badeni miniszter, ott szereplő máig is élő egyének be­szélik a bekövetkező jelenetet. A ka­tonaság egész kiterjedésben a me­gyeház előtt volt fellásítva, úgy hogy ott üres tér alig volt. A botrányt szerző administrátor, saját korte­seivel már jókor reggel elfoglaltatta a megye házát, s a fehértollaso­­kat egészen kiszorította onnan. A szabadelvűek túlnyomó nagy többsége e szerint nem is a megyeháza előtt, mert ott a katonaság volt, hanem a lyceum-térre volt utalva — s csak küldötteivel érintkezhetett a basa—ad­minisztrátorral. Egyszóval a szabad­elvűek jelöltjei közül senkit nem vett fel, s szavaztatta saját fekete tollas korteseit. De mintegy meny dörgés hangzott fel a széles utczán „hun­­czut az adminisztrátor“. Megrázó je­lenet volt — mint a jelenvoltak beszé­lik — midőn e törvényellenes méltat­lanság által felállított tömeg, égre emelt kalappal esküdte az égnek, hogy: hunczut az adminisztrátor. A basa adminisztrátor, míg odaben sza­vaztatta híveit önkénykedése meg­semmisítésére — ide kiny­egetverő morajjal jön czime megállapítva. A vége az lett a botránynak, hogy a canc­elláriához intézett panasz meg­vizsgálására királyi biztos küldetett, s Almássy Guido egész restaurátiója megsemmisíttetett, igen ez történt még a cancellaria idejében. Hogy a mostani basa-főispánok mi­re állapítják eljárásukat, megvall­­juk, nem foghatjuk meg. A kijelö­lésre nézve az 1870-dik évi XLII. 68. §-ra intézkedik, mondván: a jelöltek névsorát a 66 és 67-dik §§. korlátai között, s tekintettel az 1868. XLIV. törvény határozványára is a kijelölő választmány állitja össze,mely áll a főispánból, mint elnökből, a bi­zottság által választott 3 és a főispán által meghívott szintén 3 bizottsági tagból , a szavazatok egyenlősége esetében az elnök szava dönt. Mit tesz ez? nyiltan lesz mondva, hogy a jelöltek névsorát a 66 és 67. §§. korlátai között e vá­lasztmány állítja össze a jelentkezők­ből. Tehát korlátlanul állítja össze sa­ját kénye-kedve szerint? Nem. A ki­jelölő választmány csak a 66. és 67. §§. korlátai között járhat, ha tovább megy, törvénytelenül járt el, melyre nézve a kö­zg­y­ű­l­ésnek felelős. Mit mond a 66. és 67. §. ? előírja, hogy a tisztviselőnek mily kellékek­kel kell bírnia, hogy megválasztható legyen. A 66. §. szerint 22 évesnek, a magyar állam polgárának kell lenni, és se csőd, se bűnvádi kereset stb. alatt állania nem szabad. A 67-dik §. szerint a qualificatiók iratnak elő a főjegyzőre s árvaszéki elnökre s egyéb szakhivatalokra. A jelölő választmány­nak semmi egyéb teendője nincs, mint a jelenkezőket a 66. és 67. §§. értel­mében megvizsgálván, s netáni ész­revételeit megtévén, ezek szerint a jelöltek névsorát összeállítja, s a köz­gyűlés elé terjeszti. Az egyes megyék­ben fenforgó botrányok onnan ered­tek, hogy a főispán a jelölt vá­lasztmánynyal, s a törvény által előírt korlátokat túllépte, s ahelyett, hogy csupán, a 66 és 67 §§-ok alap­ján észrevételezte volna a jelentke­zőket, egészen önkény­szerű­leg mellő­zött egyeseket a jelöltek közül, sőt nem csak egyeseket, hanem a bizott­­mányi többségének jelöltjeit is mel­lőzte. Ily jogot sem a törvény, sem an­nak szelleme, sem az alkotmányosság fogalma nem ad sem a főispánnak,sem a jelölő választmánynak. Heves megye múltjából idéztünk egy példát, hogyan járt el még a Cancel­­lária is, ily önkénykedő főispánnal szembe. Megsemmisítette egész eljá­rását, s új választást rendelt. A fent idézett 68-ik szakasz, a jelölő választ­mánynak korlátait előírván, ha netán azon túllépne, a megyei köz­gyűlés jogkörében áll az ily választ­mány előterjesztését teljesen meg­semmisíteni, s abban határozni. Ha például egy szolgabíró, törvényren­delte jogait túllépve cselekednék, ki fogja őt ezért felelősségre? a köz­gyűlés. Na hiszen gyönyörű egy közeg az, mely a közgyűlés szeme láttára űzi törvénytelen garázdálko­dásait. Megtörtént, hogy a megyék több helyen, az ily visszaélést passiv re­­zistentiával tűrték, s visszavonultak a választástól. Heves megye is visszavonult 1844- ben — csakhogy a fegyveres erő elől, mert ott aligha­nem tapogatták volna meg az adiministrátor kemény bőrét. Meglátjuk, hogy a minisztérium őre lesz-e a törvénynek a basa-főis­pánokkal szemben, mint az volt a kan­cellária 1844-ben Hevesben. Szederkényi Nándor. —A 48-as kör holnap szerdán esti 6 órakor értekezl­tet tart. A 48 as pártnak országos értekezlete mely a párt szervezése végett a múlt no­vember hónapra volt összehiva, azonban a törvényhatóságok szervezése miatt elha­­lasztatott, az országgyűlési 48-as kör mai napon hozott határozata által folyó 1872-ik évi január 21-re tűzetett ki, arra az elvtár­sak, egyesek úgy mint körök ezennel tiszte­lettel meghivatván. Pesten, jan. II. 1872.­ — Temesváron a lemondott Klapka helyére Bugarszky Sándor, eddigi vá­rosi biró képviselőnek választatott. Bu­garszky jobb­oldali. Az ellenzék a válasz­­tástól távol maradt, magát, a 48/49-iki honvédek erkölcsi elismerése helyett koldustarisznyát akasztott a nyakukba. E pillanatban nem tudhatjuk még, miben állapodott meg a honvédse­gélyző bizottság. Nem ócsároljuk te­vékenységét, ha az szenvedők, nélkü­lözők, árvák és özvegyek kényeinek letörlésére irányul. Nem is dicsérjük érte, mert a­mit e téren ekkorig tett és ezután még tehet, az nem érdem, de kötelesség tőle. De igenis köve­teljük, hogy azon kötelességet, melyet helyzete, felelőssége és eszközei ró­nak rá, teljesítse egészen és teljesítse a legfőbb dologban, t. i. a 48/49-iki honvédek erkölcsi elismerésé­nek törvényben kimondásá­val. Mert e nélkül ha még oly bőven juttatná is segélyét, alamizsnát ad, könyörületességet gyakorol — de a nemzeti becsületszónak beváltásához egy szemernyivel sem járul. Nem fájdalomdíjat kívánunk mi. Akik az anyaföld rideg göröngyei alatt porlanak, azoknak már nincs szükségük ilyenre, s akik még volná­nak, talán súlyos nyomasztó anyagi körülmények közt, azoknak csöndes nyugodt kimúlást biztosít a nemzet filléreiből Pesten fölemelendő honvéd­­menház és a soha ki nem aluvó ke­gyelet — de kívánunk erkölcsi elég­tételt onnan, ahonnan dicsőség övezte bajnokaink ekkorig nem kaptak kol­dustarisznyánál s egypár belévetett alamizsnafillérnél egyebet. Hollós László: Főispáni basáskodás. A nagynak kiáltott I. Napoleon egyszer nagyon unatkozott. L’ Euro­pe m’ennuye! — mondá, s ment Oroszországba — háborúskodni. Ez unalom árát szent Ilona szigetén fizet­te ki. Úgy látszik a jobboldal is unatko­zik, s megy a megyékbe­n botrányt csinálni az önkormányzat rovására. No, no, még ennek a rovásnak furcsa fizetője lehet. Alig hangzott el a nógrádi botrány, már­is egy hatalmas fekszik előttünk, a főispáni basáskodás sorozatából. A főispánok több megyében, egé­szen önkényszert­leg állították össze a kijelölendők névsorát, kihagyva, a kit akartak, úgy hogy ennek folytán a választás tulajdonképen abból állott, hogy a főispán nevezte ki összes ál­lomásokra az egyéneket. Ha jól tudom az évet, 1844-ben történt Heves megyében, Al­m­á­s­s­y Gedeon adminisztrátorsága alatt — ezekhez hasonló botrány. A nevezett adminisztrátor ki akart fogni a megye közszellemén, s az ak2011 «»abadelvű párt jelöltjét nem tűzi® ki a fekete tollas jelölt mellett. ATM“Sgy sejtette, hogy az általa tervezet botrány nem megy el szárazon, katonaságot requi­­rált védelmére a gyűlő® napján. Az­­ Dicsőség és koldustarisznya. Közeledvén a budgettárgyalás fo­lyamán azon idő, midőn a honvédelem fentartásához és talán fejlesztéséhez szükséges összegek megszavazása ke­rül szóba — igen természetesnek fogja találni mindenki, ha mi legelőször és mindenekelőtt a honvédelem ama dicső bajnokairól emlékezünk meg, kik tört testtel és lélekkel hányódnak meg a CrindtpH trilumros tp.llírpe rén. mint megannyi élő szemrehányás, t. i. azon 48—49-ki honvédekről, kiknek fön­­maradt csekély töredéke még mindig várja az erkölcsi elismerést azon nem­zettől, melyért a mi előtte csak becses lehetett, mindenét föláldozta, melynek ügyével magát oly mértékben azono­sította, mint erre igen kevés hasonlót képes fölmutatni a történelem. E kérdés egyike ugyan a nyitott sebeknek, melyeket a végzetes 67-iki kiegyezés által a Deákpárt ütött a nemzet szívén — de tán mert vannak ennél veszedelmesebb sebeink is — évenkint csak egyszer, a budgettár­gyalás környékén fordul rá a közfi­gyelem. Ha aztán ilyenkor a fájda­lom nyivánulása a már megszokott zsibongásból átcsap az éles nyilallásba — s ha másfelül azok, kik e sebet isten tudja miért, nyitva tartják, némi sírzgést-forgást tanúsítanak annak gyógyítása érdekében a decorum ked­véért, természetesnek fogja találni mindenki. A szombaton megjelent lapok hírül hozták, hogy Andrássy Gyula gróf váratlanul és nem tudni mi ügyben megjelent Pesten. Amint mi tudjuk, megjelenésének oka az volt, hogy résztvehessen a honvédsegélyző bi­zottság azon tegnapi ülésén, melynek föladata megállapítani a modus pro­­cedendit arra nézve, amit a közvéle­mény panaszh­angjának elnyomása érdekében tenni kell, előrelátással az esetre h­a a 48/49-iki honvédkérdés netalán ismét szőnyegre kerülne a 72-iki budgettárgyalás folyamán. — Jól sejtették, mert e kérdés csak­ugyan előkerül. Mig lesz a házban a népnek képviselője e szónak valódi magasztos értelmében előkerül az min­dig, s mindaddig mig gyökeresen orvosoltatni nem fog. Mert a magyar nép, melyen az orvoslás nem múlt, közönyösen nem tekintheti a nem­zeti becsületszó tiszta czimerének elhomályositását s nem foghat meg­nyugodni sorsában, hahogy neve, mint universumé, a bűnök legrutabb­­jával, a hálátlansággal kapcsolatban emlittetik fel az utódok előtt. Előkerül az idén s elő fog kerülni mindig, hogy az unokák — ha még lesznek — tudják meg, miszerint a magyar nép képviselői által ünnepé­lyesen tiltakozott e bűn részességé­nek vádja ellen, s hogy azért a fele­lősség egyesegyedü­l azon kormányt illeti, mely e haza legszebb jogainak feláldozása árán elfoglalván a hatalom polotát, noha a 48-iki független felelős kormány utódának vallotta ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése január 15-én d. e. 10 órakor, az Somssich Pál elnök megnyitván ...isi ■ oviimniHjvya ki­jsvnskini al­zottmányának kérvényét egy tordai reális­kola létesítése érdekében és gr. Zichy Sán­dor képviselő folyamodását, melyben 3 heti szabadság időt megadatni kér. Bemutatja továbbá Drottler Tamás újegyházi képvise­lőnek állásáról lemondását. — Uj választás rendeltetik el. Trefort Ágoston benyújtja Pápa váro­sának kérvényét a katona szállásolás ter­heiből eredő sérelmek orvoslása érdekében. Benedek Gyula Fogaras város közönsé­gének kérvényét, képviselő választási jog, Hoós Ferencz pedig Bács-Bodrogmegyébe kebelezett Martonos községnek kérvényét lerombolt temploma felépítése iránt. — A kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Ürményi Miksa bemutatja kérv. bizott­ság 53. és 54. sorjegyzékét. — Ki fognak nyomatni. Széll Kálmán bemutatja a p. t­. és vas­úti bizottságok jelentését a miskolcz-diós­­győri és marmaros-slatinai vasutak iránt. — Ki fog nyomatni. Napirendre térve tárgyaltatik a házsza­bályok megvizsgálása iránt tett indítvány. Török Sándor (sepr.) indítványa támo­gatására emel szót. Nem bocsátkozik azon hiányok és hibák részletezésébe, melyeket a jelen házszabályok tartalmaznak, ezt fel­­derítni és kijavítni a kiküldendő bizottság teendője lesz, melyre nézve szóló azt kíván­ja, hogy 9 tagból álljon. Halász Boldizsár az indítvány fölvétele­s elfogadása mellett nyilatkozik. Péchy Tamás csak azt a kérdést tartja eldöntendőnek, hogy a ház tárgyalni akar­­ja-e az indítványt Elnök ily értelemben tévén fel a kér­dést, az indítvány felvétele mellett 63, el­lene 64 képviselő szavazván, az indítvány nem vétetett fel tárgyalásra. Következik a napirend: a vallás- és köz­­oktatásügyi budget részletes tárgyalásának folytatása. A vita a múlt ülésben a nemzeti múzeum rovatánál szakíttatott félbe, mely­nek összes rendes szükséglete 86,448 frtot tesz. Dobsa Lajos mielőtt Pulszkynak e ro­vatnál tartott utóbbi beszédére reflectálna, a múzeumokról beszél általában. A múzeum több mint a múlt és jelen Noé bárkája, egy kis kosmos dióhéjban, a lét illustrált albu­ma. Elmondja azután mi minden található ottan. Többi közt ott látható az amphibium, mely szárazon és vizen él, mely tehát egyik párthoz sem tartozik. (Derültség.) ott van­nak a sikamlós angolnak, melyeket nem lehet megfogni, ott vannak a szineket vál­toztató kaméleonok, (derültség) és a (s.­al­ja­újhelyi) verebek, melyek azt mondo­gatják jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. A múzeum­ fentartásának gondja a mienk, de a múzeum szellemi gyümölcse nem ki­zárólag a mienk ! A múzeum közös ügy, kö­zös birtoka az emberiségnek közbirtoka a közművelődésnek ! Azt elmondhatják, hogy közjogi vitatkozásainkat nem érti a kül­föld, hogy annak tanulmányozására nincs se kedve, se ideje, se érzéke, de a múzeum ügye érdekli a külföldet, és érti is, jobban érti mint mi! Ennek tanulmányozásához van ideje, van pénze, van akarata, és épen azért felette fontosak azon szavak, me­lyeket az igazgató mondott irányadók lehetnek a mi működésünk fokának meg­ítélésében ! Óhajtotta volna, ha Pulszky midőn tegnapelőtti beszédét tartotta szem­, hogy az külön Az e tekintetben pontot egy perczig sem tévesztette volna szem elöl, de fájdalommal kell konstatálni, hogy e szempontot többször elfeledte. Szóló ezután élesen megrója a frivol hangot, a sértő modort, melyet Pulszky annak elle­nében használt, hogy a múzeum hiányát fel­sorolták. Henszlman Imre csak objectív dolgok­ra szorítkozik. A múzeumot nem szabad csu­pán hazai termékek tárházának tekinteni, erre lesznek hivatva a vidéki múzeumok. A katalógusokra vonatkozólag megjegyzi hogy nagyon szereti, hogy még nincs tudo­mányos catalógus, mivel ehhez évek mun­kája szükséges. Az előirányzott összeg megszavaztatok. Henszlman Imre a képtár tűz elleni biz­tosítását sürgeti és e tekintetben hat­ javas­latot terjeszt elő. Pauler Tivadar azon megnyugtató nyi­latkozatot adja, hogy a képtár épületére nézve tűzveszélytől tartani nem kell, jövőre nézve azonban kívánatos épületbe helyeztessék át, egybehívott bizottság erre nézve véleményt fog előterjeszteni. Henszhnann I. a miniszter nyilatkozata folytán határozati javaslatát visszavonja A történelmi műemlékek felkutatására, felajánlására, lajstromozására és kiadására a pénzügyi bizottság 16,500 frtot ajánl megszavaztatni. A különvélemény ezen ösz­­szeg törlését indítványozta. Henszlmann Imre ez ajánlott összeget 20,001­ írtra kéri emeltetni. Pauler Tivadar: Nincs kifogása az ösz­­szeg felemelés ellen, kéri azonban az in­dítványt a pénzügyi bizottsághoz utasít­­tatni. Szontágh Pál (csanádi) a különvéle­mény mellett szóló érveket fejti ki. — A ház ezután megszavazza a tételt s az indítványt a pénzügyi bizottsághoz uta­sítja. Következik: a karinai templom kija­vítása : 3000 írt. Pauler Tivadar a tétel megszavazását ajánlja. Szontágh Pál (csanádi) a különvélemény támogatására felhozza, hogy nem sok em­ber van ki e templom létezéséről tud. Henszlmann Imre: T. ház! Szontágh Pál t. barátom azt mondta, hogy nem tud­juk, hol van Harina, ez áll, hanem épen ezért tétetett ide ezen tétel, hogy jövőre tudjuk, hogy hol van , mert a templom ma­gában véve mindenesetre igen érdekes, nimuiiiiie­h román kuiiiui ujcí, auuiuti. Itii kalmasint a 13. század elején a tatár­járás előtt készült. Én nem csak a terveket ismerem, hanem voltam Karmnán is, és azt tapasztaltam, hogy igen nagy kár volna, ha ezt az igen érdekes templomot az enyészetnek adva át, el kellene tökéletesen vesztenünk. Mert az egyik külön­váló példánya a román stylnek. A­mi továbbá t. barátom azon nyilatkoza­tát illeti, hogy vaktában sötétben szavazzuk meg az összeget, mert voltak tervek és igen tüzetes tervek a bizottság előtt, s azok is, kik nem látták a templomot, meggyőződtek arról, hogy ez bizonyos méltó a fentartásra, sőt igen részletes költségvetés is volt a terv­hez mellékelve és hogy ha ezen költségve­tés és rajzok nem fordultak elő a pénzügyi bizottságban, én ennek okát nem tudom, ámbár hiszem, hogy a tervek a pénzügyi b. előtt feküdtek, különben ha ez nem is lenne így, én azt hiszem, hogy ez kevés­bé tartozik a pénzügyi bizottsághoz, mert nehéz a nem szakembernek megítélni, várjon érdemes e fentartásra a templom vagy nem. Én tehát mindezek tekintetével, mert a templom magába véve igen érdekes, és csaknem egyedül áll — a másik hasonló példány Ákoson van Szabolcs megyében — hanem e kettő magában véve typus, és én ezt nagyon szeretném fentartani, még­pedig azért is, a­mint azt miniszter úr mondotta, mivel mi az erdélyiek számára régészeti emlékek fentartása tekintetében igen keve­set tettünk. Kérdem tehát a házat, méltóz­­tassék e csekély összeget, mely e czélra kéretik, megszavazni. Megszavaztatik. Következik : Magyar történelmi fonások és emlékek kiadására 20,000 írt; továbbá a magyar tudományos academia könyvtára gyarapítására 5000 forint, és az orsz. képtár utánjáróinak 10,000 forint, mely tételek észrevétel nélkül meg­szavaztatnak. — Az akadémia mathem. és természettudományos czéljaira megszava­zandó 5000 frt tételénél. Szontágh Pál (csanádi) a külön­véle­ményt indokolja: Cs­enger­i Antal a tétel megszavazása mellett szól. Már a tavasi költségvetésben a m. kir. természettudományi társulat segé­lyezésére országos érdekű kutatásokra 5000 főt szavaztatott meg. Ha ezt a t. ház indokoltnak találta — mint a­hogy csak­ugyan indokolt volt — mennyivel inkább­­ kell indokoltnak tartania egy ilyen sőt még ennél nagyobb összegnek felvételét, midőn ez a magyar akadémia természettudományi és mathematicai osztálya működésének elő­mozdítására van szánva. Ezen osztálynak feladata az összes hazai természettudomá­nyok leírásához az anyagot összehordani és azt feldolgozni. Felesleges fejtegetni a feladatnak rendkívü­li fontosságát. Hiszen e haza termény kincseinek kiaknázása és fel­­használása ipar- és földmivelés tekintében csak akkor válik lehetségessé, ha azokat ismerjük és épen ezen megismertetés czélja ezen osztálya működésének. (Helyeslés). Helfy Ig­nácz. T. ház ! A magam részéről csatlakozom az előttem szóló képv. ur sza­vaihoz, szívesen járulok ezen 5000 frtnyi összeg megszavazásához, és sajnálom, hogy e tekintetben nem értek egyet Szontágh Pál­­. barátommal. Ő sajnálkozik azon megsza­­vazási hajlam felett, mely e tekintetben a házban mutatkozik, én őszintén megmondom örvendek a felett. Igaz, hogy pénzügyi helyzetünk rosz, de ez nem ok arra, hogy közművelődési czéloktól a legszükségeseb­beket is elvonjuk. Hiszen látjuk a magán­életben, az apa-anya koplal, szegényes ru­hában jár, de nem sajnál pénzt költeni, még ha kölcsön veszi is, gyermekei nevelésére. Ezt megvárom a közös anyától is, a hazá­tól, ha szűkében is van a pénznek, mégis áldozatokat hozzon a tudományok érdeké­ben ; tegyen meg minden áldozatot, hogy polgáraiból mivelt embereket képezzen. Még attól sem borzadnék vissza, ha a köz­­mivelődés czéljából új adónemet kellene kivetnünk, én magam szívesen megsza­vaznám. Midőn tehát kijelentem, hogy ezen összeghez szívesen hozzájárulok, en­gedje meg a t. ház, hogy csak egy óhajo­mat fejezzem ki, és ne méltóztassék abban senki sem insinuatiót, sem gyanúsítást, ha­nem csak egy igazságos, méltányos észre­vételt látni. Midőn mi beleegyezünk abba, hogy egyetlen tudományos intézetünk or­szágos segélyben részesíttessék, jogunk van követelni, hogy az igazán a tudomány tem­ploma legyen, hogy abban semmiféle párt­érdek, semmiféle politikai színezet be ne ho­­zassék, mert kijelentem, hogy irritálni nem akarok e csendes, nyugodt tárgyon, én nem fogom kimutatni, hogy jelenleg nem úgy áll a dolog és hogy most némileg a pártszinezet is befolyással bír. Azon reményben tehát, hogy ilyesmi jövőben nem fog történni, szívesen megszavazom az 5000 frtot. Lónyay Menyhért gr. miniszerelnök. A tiszt, előttem szóló képviselő úr felszólalá­sában felemlítette azt, és azon feltevésből indult ki, mintha a magyar tudományos akadémiánál pártszinetet léteznék. Erre nézve kénytelennek érzem magamat azon megjegyzés tételére, hogy bárki, a­ki az akadémiának működését vizsgálja s figye­lemmel kiséri, azon határozott meggyőző­désre fog jutni, hogy a magyar tudományos akadémia idejét kizárólag a tudománynak szenteli, és hogy ott semmiféle pártszine­­zet nem létezik, de nem is létezhetik. (élénk tetszés.) — A ház megszavazza e tételt, valamint a következőket is az elszegényedett hazai irók segélyezésére előirányzott összeget is, melynél Várady Gábor indítványozza, hogy ezen összeg az irói segélyegylet részére szavaztassék meg. Pauler T. miniszter azt hozza fel ez elle­nében, hogy az irói segélyegylet irók özve­gyen K Ul'Hn IS P­HVH/.ÍJJ..., „ a hazai elszegényedett írók javára van szentelve. Nagy részét azonban úgyis e segélyegylet rendelkezésére bocsátja. — E tétel, valamint a következők meg­szavaztatnak : a budai zene- és énekakadé­mia segélyezésére fölvett 1200 írtig, mely összeget a p. U. bizottság törölni ajánlotta, mely az orsz. zeneakadémia létes­ülését hitte. Horváth Mihály hosszabb indokolással következő indítványt tesz. Tekintve mennyi­re érdekében áll, s mily díszére válik a nemzetnek, hogy összes szellemi múltjának, a nemzeti irodalomnak története valahára immár megírva legyen ; tekintve továbbá, hogy Toldy Ferencz a nemzeti irodalom tör­ténetének anyagát 50 év óta nagy szorga­lommal gyűjti és annak feldolgozásában buzgón és sikeresen működik is, de idejé­nek nagy részét mellékes hivataloskodá­sok rabolják el, hogy mind e mellékes hivta­­loskodásról lemondhatva, idejét egészen a mű megírására fordíthassa. A képviselőház Toldy Ferencz számára részben k­árpótlá­­sul azon hivatali díjakért, melyekről ez eset­ben lemondana, részben írói díjjal 3000 fo­rintnyi évdíjat rendel fölvétetni a budget­­ben. (Élénk helyeslés. Felkiáltások 4000 forint.) Lónyay Menyhért gr. miniszterelnök ez indítvány elfogadását illetőleg, hogy a nyugdíj 4000 írtra emeltessék, ajánlja. Schvarcz Gyula következő határozati javaslatot terjeszt be: Hívja fel a vallás­os és közoktatásügyi miniszter a belügyminisz­terrel egyetemben a köztörvényha­tóságokat és ezek utján a községeket arra, miszerint a közművelődés minél nagyobb mérvben s minél sikeresebb terjesztésére, úgy a tanító személyzet, mint a tanodából kikerült ifjú nemzedék, és egyátalán az egész közönség mivelődési érdekei előmozdíthatása végett, kellő felügyelet és ellenőrzet alatt nyilvános közkönyvtárakat alapítsanak és egyúttal terjeszszen a vallás és közokt­­ügyi minisz­ter törvényjavaslatot a képviselő­ház elé azon feltételekről, a­melyek alatt az ily közkönyvtárak államsegélyben lennének ré­­szesítendők. Csernátony Lajos örömmel pártolja a Horváth Mihály indítványát, de indokolásá­ra megjegyzi, hogy a megszorítás nem fér össze a jutalom természetével, mely egy nagy s hazafias munkásságú élet jutal­mazása. A ház ezután Madarász felszólalására a p. U. bizottsághoz utasítja Horváth M. ja­vaslatát. Schvarcz Gyula indítványa ki fog nyomatni. Irányi Dániel T. képviselő­ház ! En­gedje meg a t. ház, hogy ezen tételnél egyik rokon ügyre hívjam fel a t. miniszter­ úr fi­gyelmét : ez a vidéki múzeumok ügye. Öröm­mel olvastam ezelőtt mintegy két hóval, hogy Nagyváradon egy vidéki museum építése szóba jött s hasonló h­írt közlöt­­tek a lapok e napokban Kassa városá­ról is. Nem pénzsegélyt akarok indítványozni, legalább nem egyelőre , hanem a­mit kí­vánok, az erkölcsi támogatása ezen véle­ményem szerint nagy jövőre hivatott kezde­ményezésnek, sőt kiegészítése ezen múzeu­moknak tu­dománykedvelői társulatok által. Németországnak igen nagy szerencsétlensé­ge volt, — sőt még most is az,­­ hogy nagyon sok részre volt szétszakítva. De ezen sze­

Next