Magyar Ujság, 1872. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1872-01-16 / 11. szám
Kedd, Szerts.osztói iroda Lipót-utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. Kéziratok s levelek vissza nem adatnak. — Bár mentetlen levelek csak ismerős kezektől fogadtatnak el. Kiadó,hivatal: Lipót-utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden közlemény, u. m. az előfizetési pénz, a kiadás körüli panaszok és a hirdetmények. V MAGYAR ÚJSÁG POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP. VI. évfolyam. 1872. január 16. XID Uzsetésier: Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva. Egész évre............... Félévre................... ...............10 „ - „ Negyedévre .... ...............5 „ - ,. Egy hónapra .... ............... 1 „ 70 „ Egyes szám ára 10 kr. Iürdetési ellj : 10 hasábos petitsor egyszeri hirdetése 12 kr többszörinél 9 kr. Bélyegdíj minden hirdetését külön 30 kr. Nyilt tér: 6 hasábos petitsor 25 kr 3P© Ft. Január is. Politikai szemle. Bécsi hírek szerint nagyon valószínű, hogy nem sokára ismét válság fog beállni. A lengyelek az utolsó órában álláspontjukat megváltoztatták, a felirati vita alkalmával, mely a reichsrath képviselőházában szombaton kezdetett meg, tegnap Cserkovszki a lengyelek nevében azon nyilatkozatot téve, hogy a lengyelek soha sem fognak az egyenes választások mellett szavazni. Ezzel a galicziai kiegyezés, mielőtt megoldásához kezdtek volna, mellőzve van. A kormány azt mondja, hogy erre el volt készülve s ezt azzal kezdi bizonyítani, hogy a már előre elkészített „kényszerválasztási törvényt a napokban előterjeszteni ígéri, melynek elfogadását minden politikai strike megelőzése végett kabinetkérdéssé fogja tenni. Az írországi forradalmi mozgalom központján Limerickban e hó 11-én nagy meeting tartatott s ez alkalommal Butt, az ir mozgalom vezére a honi kormány felállítását sürgeté. Rohdaléban a konservativ társulat banquetjén Pakington volt hadügyminiszter egy hosszú beszédet tartott, melyben a mostani szabadelvű kormány politikája ellen hevesen kikel. Persigny, a Morny — Walewszky — Persigny, triumvirátus utolsója, ki a második császárság alatt oly csodás módon haladt előre a kitüntetések létráján, szombaton Nizzában meghalt. Fialin János, későbben Persigny herczeg 1808. jan. 11-én St. Germain-Lepinasseban született. 17 éves korában a 3-ik huszár ezeredbe állt, 1831-ben a köztársasághoz szegődött s e végett a hadügyminiszter szolgálatából elbocsájta. Ezután Persigny Párisba ment s ekkor kezdődött kalandor élete, mely oly magasra emeli. A nemzetgyűlés szombati ülésében Thiers a nyersanyagok megadóztatása mellett hosszabb beszédet tartott, mely általános tetszéssel fogadtatott. Picard indítványa, mely a köztársaság kimondására vonatkozik, nem fog tárgyalás alá kerülni. Az „Ecomomista detalia“ írja . A pénzügyi bizottság SaNqjiimHgjr to. ■uoiro xilbvo I még nem hozott határozatot. A bizottság a vám alá eső szőtt anyagok fölötti határozatát odáig halasztotta el, míg a Milanóban összegyűlt gyárosok erre nézve nézetet nyilvánítandottak. Ugyanazon lap Lesseps köriratáról mondja: A Suez-csatorna megvásárlásának eszméje az olasz kormány által rokonszenvvel fogadtatott,de még semmiféle hivatalos tárgyalás sem kezdetett meg. Egyrészt más kormányok szándékai kétségesek,másrészt kétséges az olasz államkincstár állapota, mely a minisztériumnak nagy tartózkodást parancsol. A svájczi alkotmány revideálása, mely az ünnepek miatt szakittatott félbe, a mai nappal ismét fölvétetett. A genfi nagytanácsban e hó 9-kén nevezetes indítvány létetett. E szerint Genf rendi tanácsa az alkotmány revisiójának elnapolását indítványozná és pedig elnapolását mindaddig, míg a svájczi nép nem nyilatkozott a fölött : szükséges-e az alkotmány revideálása? Kétséget szenved azonban, jogosult-e az ily indítvány most, midőn már a revisió megkezdetett, s nagyon előre látható, hogy az indítvány következménye a napirendretérés lesz. Berlinben a porosz minisztériumban kilátásba helyezett változás vagy feszültséget idézett elő. Képviselői körökben Mühler kultusminiszter visszalépését bizonyosnak tartják. Utódjaiul neveztetnek : gróf Kayserlingk, Jolly badeni miniszter és Roggenbach volt badeni miniszter, ott szereplő máig is élő egyének beszélik a bekövetkező jelenetet. A katonaság egész kiterjedésben a megyeház előtt volt fellásítva, úgy hogy ott üres tér alig volt. A botrányt szerző administrátor, saját korteseivel már jókor reggel elfoglaltatta a megye házát, s a fehértollasokat egészen kiszorította onnan. A szabadelvűek túlnyomó nagy többsége e szerint nem is a megyeháza előtt, mert ott a katonaság volt, hanem a lyceum-térre volt utalva — s csak küldötteivel érintkezhetett a basa—adminisztrátorral. Egyszóval a szabadelvűek jelöltjei közül senkit nem vett fel, s szavaztatta saját fekete tollas korteseit. De mintegy meny dörgés hangzott fel a széles utczán „hunczut az adminisztrátor“. Megrázó jelenet volt — mint a jelenvoltak beszélik — midőn e törvényellenes méltatlanság által felállított tömeg, égre emelt kalappal esküdte az égnek, hogy: hunczut az adminisztrátor. A basa adminisztrátor, míg odaben szavaztatta híveit önkénykedése megsemmisítésére — ide kinyegetverő morajjal jön czime megállapítva. A vége az lett a botránynak, hogy a cancelláriához intézett panasz megvizsgálására királyi biztos küldetett, s Almássy Guido egész restaurátiója megsemmisíttetett, igen ez történt még a cancellaria idejében. Hogy a mostani basa-főispánok mire állapítják eljárásukat, megvalljuk, nem foghatjuk meg. A kijelölésre nézve az 1870-dik évi XLII. 68. §-ra intézkedik, mondván: a jelöltek névsorát a 66 és 67-dik §§. korlátai között, s tekintettel az 1868. XLIV. törvény határozványára is a kijelölő választmány állitja össze,mely áll a főispánból, mint elnökből, a bizottság által választott 3 és a főispán által meghívott szintén 3 bizottsági tagból , a szavazatok egyenlősége esetében az elnök szava dönt. Mit tesz ez? nyiltan lesz mondva, hogy a jelöltek névsorát a 66 és 67. §§. korlátai között e választmány állítja össze a jelentkezőkből. Tehát korlátlanul állítja össze saját kénye-kedve szerint? Nem. A kijelölő választmány csak a 66. és 67. §§. korlátai között járhat, ha tovább megy, törvénytelenül járt el, melyre nézve a közgyűlésnek felelős. Mit mond a 66. és 67. §. ? előírja, hogy a tisztviselőnek mily kellékekkel kell bírnia, hogy megválasztható legyen. A 66. §. szerint 22 évesnek, a magyar állam polgárának kell lenni, és se csőd, se bűnvádi kereset stb. alatt állania nem szabad. A 67-dik §. szerint a qualificatiók iratnak elő a főjegyzőre s árvaszéki elnökre s egyéb szakhivatalokra. A jelölő választmánynak semmi egyéb teendője nincs, mint a jelenkezőket a 66. és 67. §§. értelmében megvizsgálván, s netáni észrevételeit megtévén, ezek szerint a jelöltek névsorát összeállítja, s a közgyűlés elé terjeszti. Az egyes megyékben fenforgó botrányok onnan eredtek, hogy a főispán a jelölt választmánynyal, s a törvény által előírt korlátokat túllépte, s ahelyett, hogy csupán, a 66 és 67 §§-ok alapján észrevételezte volna a jelentkezőket, egészen önkényszerűleg mellőzött egyeseket a jelöltek közül, sőt nem csak egyeseket, hanem a bizottmányi többségének jelöltjeit is mellőzte. Ily jogot sem a törvény, sem annak szelleme, sem az alkotmányosság fogalma nem ad sem a főispánnak,sem a jelölő választmánynak. Heves megye múltjából idéztünk egy példát, hogyan járt el még a Cancellária is, ily önkénykedő főispánnal szembe. Megsemmisítette egész eljárását, s új választást rendelt. A fent idézett 68-ik szakasz, a jelölő választmánynak korlátait előírván, ha netán azon túllépne, a megyei közgyűlés jogkörében áll az ily választmány előterjesztését teljesen megsemmisíteni, s abban határozni. Ha például egy szolgabíró, törvényrendelte jogait túllépve cselekednék, ki fogja őt ezért felelősségre? a közgyűlés. Na hiszen gyönyörű egy közeg az, mely a közgyűlés szeme láttára űzi törvénytelen garázdálkodásait. Megtörtént, hogy a megyék több helyen, az ily visszaélést passiv rezistentiával tűrték, s visszavonultak a választástól. Heves megye is visszavonult 1844- ben — csakhogy a fegyveres erő elől, mert ott alighanem tapogatták volna meg az adiministrátor kemény bőrét. Meglátjuk, hogy a minisztérium őre lesz-e a törvénynek a basa-főispánokkal szemben, mint az volt a kancellária 1844-ben Hevesben. Szederkényi Nándor. —A 48-as kör holnap szerdán esti 6 órakor értekezltet tart. A 48 as pártnak országos értekezlete mely a párt szervezése végett a múlt november hónapra volt összehiva, azonban a törvényhatóságok szervezése miatt elhalasztatott, az országgyűlési 48-as kör mai napon hozott határozata által folyó 1872-ik évi január 21-re tűzetett ki, arra az elvtársak, egyesek úgy mint körök ezennel tisztelettel meghivatván. Pesten, jan. II. 1872. — Temesváron a lemondott Klapka helyére Bugarszky Sándor, eddigi városi biró képviselőnek választatott. Bugarszky jobboldali. Az ellenzék a választástól távol maradt, magát, a 48/49-iki honvédek erkölcsi elismerése helyett koldustarisznyát akasztott a nyakukba. E pillanatban nem tudhatjuk még, miben állapodott meg a honvédsegélyző bizottság. Nem ócsároljuk tevékenységét, ha az szenvedők, nélkülözők, árvák és özvegyek kényeinek letörlésére irányul. Nem is dicsérjük érte, mert amit e téren ekkorig tett és ezután még tehet, az nem érdem, de kötelesség tőle. De igenis követeljük, hogy azon kötelességet, melyet helyzete, felelőssége és eszközei rónak rá, teljesítse egészen és teljesítse a legfőbb dologban, t. i. a 48/49-iki honvédek erkölcsi elismerésének törvényben kimondásával. Mert e nélkül ha még oly bőven juttatná is segélyét, alamizsnát ad, könyörületességet gyakorol — de a nemzeti becsületszónak beváltásához egy szemernyivel sem járul. Nem fájdalomdíjat kívánunk mi. Akik az anyaföld rideg göröngyei alatt porlanak, azoknak már nincs szükségük ilyenre, s akik még volnának, talán súlyos nyomasztó anyagi körülmények közt, azoknak csöndes nyugodt kimúlást biztosít a nemzet filléreiből Pesten fölemelendő honvédmenház és a soha ki nem aluvó kegyelet — de kívánunk erkölcsi elégtételt onnan, ahonnan dicsőség övezte bajnokaink ekkorig nem kaptak koldustarisznyánál s egypár belévetett alamizsnafillérnél egyebet. Hollós László: Főispáni basáskodás. A nagynak kiáltott I. Napoleon egyszer nagyon unatkozott. L’ Europe m’ennuye! — mondá, s ment Oroszországba — háborúskodni. Ez unalom árát szent Ilona szigetén fizette ki. Úgy látszik a jobboldal is unatkozik, s megy a megyékben botrányt csinálni az önkormányzat rovására. No, no, még ennek a rovásnak furcsa fizetője lehet. Alig hangzott el a nógrádi botrány, máris egy hatalmas fekszik előttünk, a főispáni basáskodás sorozatából. A főispánok több megyében, egészen önkényszertleg állították össze a kijelölendők névsorát, kihagyva, a kit akartak, úgy hogy ennek folytán a választás tulajdonképen abból állott, hogy a főispán nevezte ki összes állomásokra az egyéneket. Ha jól tudom az évet, 1844-ben történt Heves megyében, Almássy Gedeon adminisztrátorsága alatt — ezekhez hasonló botrány. A nevezett adminisztrátor ki akart fogni a megye közszellemén, s az ak2011 «»abadelvű párt jelöltjét nem tűzi® ki a fekete tollas jelölt mellett. ATM“Sgy sejtette, hogy az általa tervezet botrány nem megy el szárazon, katonaságot requirált védelmére a gyűlő® napján. Az Dicsőség és koldustarisznya. Közeledvén a budgettárgyalás folyamán azon idő, midőn a honvédelem fentartásához és talán fejlesztéséhez szükséges összegek megszavazása kerül szóba — igen természetesnek fogja találni mindenki, ha mi legelőször és mindenekelőtt a honvédelem ama dicső bajnokairól emlékezünk meg, kik tört testtel és lélekkel hányódnak meg a CrindtpH trilumros tp.llírpe rén. mint megannyi élő szemrehányás, t. i. azon 48—49-ki honvédekről, kiknek fönmaradt csekély töredéke még mindig várja az erkölcsi elismerést azon nemzettől, melyért a mi előtte csak becses lehetett, mindenét föláldozta, melynek ügyével magát oly mértékben azonosította, mint erre igen kevés hasonlót képes fölmutatni a történelem. E kérdés egyike ugyan a nyitott sebeknek, melyeket a végzetes 67-iki kiegyezés által a Deákpárt ütött a nemzet szívén — de tán mert vannak ennél veszedelmesebb sebeink is — évenkint csak egyszer, a budgettárgyalás környékén fordul rá a közfigyelem. Ha aztán ilyenkor a fájdalom nyivánulása a már megszokott zsibongásból átcsap az éles nyilallásba — s ha másfelül azok, kik e sebet isten tudja miért, nyitva tartják, némi sírzgést-forgást tanúsítanak annak gyógyítása érdekében a decorum kedvéért, természetesnek fogja találni mindenki. A szombaton megjelent lapok hírül hozták, hogy Andrássy Gyula gróf váratlanul és nem tudni mi ügyben megjelent Pesten. Amint mi tudjuk, megjelenésének oka az volt, hogy résztvehessen a honvédsegélyző bizottság azon tegnapi ülésén, melynek föladata megállapítani a modus procedendit arra nézve, amit a közvélemény panaszhangjának elnyomása érdekében tenni kell, előrelátással az esetre ha a 48/49-iki honvédkérdés netalán ismét szőnyegre kerülne a 72-iki budgettárgyalás folyamán. — Jól sejtették, mert e kérdés csakugyan előkerül. Mig lesz a házban a népnek képviselője e szónak valódi magasztos értelmében előkerül az mindig, s mindaddig mig gyökeresen orvosoltatni nem fog. Mert a magyar nép, melyen az orvoslás nem múlt, közönyösen nem tekintheti a nemzeti becsületszó tiszta czimerének elhomályositását s nem foghat megnyugodni sorsában, hahogy neve, mint universumé, a bűnök legrutabbjával, a hálátlansággal kapcsolatban emlittetik fel az utódok előtt. Előkerül az idén s elő fog kerülni mindig, hogy az unokák — ha még lesznek — tudják meg, miszerint a magyar nép képviselői által ünnepélyesen tiltakozott e bűn részességének vádja ellen, s hogy azért a felelősség egyesegyedül azon kormányt illeti, mely e haza legszebb jogainak feláldozása árán elfoglalván a hatalom polotát, noha a 48-iki független felelős kormány utódának vallotta ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése január 15-én d. e. 10 órakor, az Somssich Pál elnök megnyitván ...isi ■ oviimniHjvya kijsvnskini alzottmányának kérvényét egy tordai reáliskola létesítése érdekében és gr. Zichy Sándor képviselő folyamodását, melyben 3 heti szabadság időt megadatni kér. Bemutatja továbbá Drottler Tamás újegyházi képviselőnek állásáról lemondását. — Uj választás rendeltetik el. Trefort Ágoston benyújtja Pápa városának kérvényét a katona szállásolás terheiből eredő sérelmek orvoslása érdekében. Benedek Gyula Fogaras város közönségének kérvényét, képviselő választási jog, Hoós Ferencz pedig Bács-Bodrogmegyébe kebelezett Martonos községnek kérvényét lerombolt temploma felépítése iránt. — A kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Ürményi Miksa bemutatja kérv. bizottság 53. és 54. sorjegyzékét. — Ki fognak nyomatni. Széll Kálmán bemutatja a p. t. és vasúti bizottságok jelentését a miskolcz-diósgyőri és marmaros-slatinai vasutak iránt. — Ki fog nyomatni. Napirendre térve tárgyaltatik a házszabályok megvizsgálása iránt tett indítvány. Török Sándor (sepr.) indítványa támogatására emel szót. Nem bocsátkozik azon hiányok és hibák részletezésébe, melyeket a jelen házszabályok tartalmaznak, ezt felderítni és kijavítni a kiküldendő bizottság teendője lesz, melyre nézve szóló azt kívánja, hogy 9 tagból álljon. Halász Boldizsár az indítvány fölvételes elfogadása mellett nyilatkozik. Péchy Tamás csak azt a kérdést tartja eldöntendőnek, hogy a ház tárgyalni akarja-e az indítványt Elnök ily értelemben tévén fel a kérdést, az indítvány felvétele mellett 63, ellene 64 képviselő szavazván, az indítvány nem vétetett fel tárgyalásra. Következik a napirend: a vallás- és közoktatásügyi budget részletes tárgyalásának folytatása. A vita a múlt ülésben a nemzeti múzeum rovatánál szakíttatott félbe, melynek összes rendes szükséglete 86,448 frtot tesz. Dobsa Lajos mielőtt Pulszkynak e rovatnál tartott utóbbi beszédére reflectálna, a múzeumokról beszél általában. A múzeum több mint a múlt és jelen Noé bárkája, egy kis kosmos dióhéjban, a lét illustrált albuma. Elmondja azután mi minden található ottan. Többi közt ott látható az amphibium, mely szárazon és vizen él, mely tehát egyik párthoz sem tartozik. (Derültség.) ott vannak a sikamlós angolnak, melyeket nem lehet megfogni, ott vannak a szineket változtató kaméleonok, (derültség) és a (s.aljaújhelyi) verebek, melyek azt mondogatják jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. A múzeum fentartásának gondja a mienk, de a múzeum szellemi gyümölcse nem kizárólag a mienk ! A múzeum közös ügy, közös birtoka az emberiségnek közbirtoka a közművelődésnek ! Azt elmondhatják, hogy közjogi vitatkozásainkat nem érti a külföld, hogy annak tanulmányozására nincs se kedve, se ideje, se érzéke, de a múzeum ügye érdekli a külföldet, és érti is, jobban érti mint mi! Ennek tanulmányozásához van ideje, van pénze, van akarata, és épen azért felette fontosak azon szavak, melyeket az igazgató mondott irányadók lehetnek a mi működésünk fokának megítélésében ! Óhajtotta volna, ha Pulszky midőn tegnapelőtti beszédét tartotta szem, hogy az külön Az e tekintetben pontot egy perczig sem tévesztette volna szem elöl, de fájdalommal kell konstatálni, hogy e szempontot többször elfeledte. Szóló ezután élesen megrója a frivol hangot, a sértő modort, melyet Pulszky annak ellenében használt, hogy a múzeum hiányát felsorolták. Henszlman Imre csak objectív dolgokra szorítkozik. A múzeumot nem szabad csupán hazai termékek tárházának tekinteni, erre lesznek hivatva a vidéki múzeumok. A katalógusokra vonatkozólag megjegyzi hogy nagyon szereti, hogy még nincs tudományos catalógus, mivel ehhez évek munkája szükséges. Az előirányzott összeg megszavaztatok. Henszlman Imre a képtár tűz elleni biztosítását sürgeti és e tekintetben hat javaslatot terjeszt elő. Pauler Tivadar azon megnyugtató nyilatkozatot adja, hogy a képtár épületére nézve tűzveszélytől tartani nem kell, jövőre nézve azonban kívánatos épületbe helyeztessék át, egybehívott bizottság erre nézve véleményt fog előterjeszteni. Henszhnann I. a miniszter nyilatkozata folytán határozati javaslatát visszavonja A történelmi műemlékek felkutatására, felajánlására, lajstromozására és kiadására a pénzügyi bizottság 16,500 frtot ajánl megszavaztatni. A különvélemény ezen öszszeg törlését indítványozta. Henszlmann Imre ez ajánlott összeget 20,001 írtra kéri emeltetni. Pauler Tivadar: Nincs kifogása az öszszeg felemelés ellen, kéri azonban az indítványt a pénzügyi bizottsághoz utasíttatni. Szontágh Pál (csanádi) a különvélemény mellett szóló érveket fejti ki. — A ház ezután megszavazza a tételt s az indítványt a pénzügyi bizottsághoz utasítja. Következik: a karinai templom kijavítása : 3000 írt. Pauler Tivadar a tétel megszavazását ajánlja. Szontágh Pál (csanádi) a különvélemény támogatására felhozza, hogy nem sok ember van ki e templom létezéséről tud. Henszlmann Imre: T. ház! Szontágh Pál t. barátom azt mondta, hogy nem tudjuk, hol van Harina, ez áll, hanem épen ezért tétetett ide ezen tétel, hogy jövőre tudjuk, hogy hol van , mert a templom magában véve mindenesetre igen érdekes, nimuiiiiieh román kuiiiui ujcí, auuiuti. Itii kalmasint a 13. század elején a tatárjárás előtt készült. Én nem csak a terveket ismerem, hanem voltam Karmnán is, és azt tapasztaltam, hogy igen nagy kár volna, ha ezt az igen érdekes templomot az enyészetnek adva át, el kellene tökéletesen vesztenünk. Mert az egyik különváló példánya a román stylnek. Ami továbbá t. barátom azon nyilatkozatát illeti, hogy vaktában sötétben szavazzuk meg az összeget, mert voltak tervek és igen tüzetes tervek a bizottság előtt, s azok is, kik nem látták a templomot, meggyőződtek arról, hogy ez bizonyos méltó a fentartásra, sőt igen részletes költségvetés is volt a tervhez mellékelve és hogy ha ezen költségvetés és rajzok nem fordultak elő a pénzügyi bizottságban, én ennek okát nem tudom, ámbár hiszem, hogy a tervek a pénzügyi b. előtt feküdtek, különben ha ez nem is lenne így, én azt hiszem, hogy ez kevésbé tartozik a pénzügyi bizottsághoz, mert nehéz a nem szakembernek megítélni, várjon érdemes e fentartásra a templom vagy nem. Én tehát mindezek tekintetével, mert a templom magába véve igen érdekes, és csaknem egyedül áll — a másik hasonló példány Ákoson van Szabolcs megyében — hanem e kettő magában véve typus, és én ezt nagyon szeretném fentartani, mégpedig azért is, amint azt miniszter úr mondotta, mivel mi az erdélyiek számára régészeti emlékek fentartása tekintetében igen keveset tettünk. Kérdem tehát a házat, méltóztassék e csekély összeget, mely e czélra kéretik, megszavazni. Megszavaztatik. Következik : Magyar történelmi fonások és emlékek kiadására 20,000 írt; továbbá a magyar tudományos academia könyvtára gyarapítására 5000 forint, és az orsz. képtár utánjáróinak 10,000 forint, mely tételek észrevétel nélkül megszavaztatnak. — Az akadémia mathem. és természettudományos czéljaira megszavazandó 5000 frt tételénél. Szontágh Pál (csanádi) a különvéleményt indokolja: Csengeri Antal a tétel megszavazása mellett szól. Már a tavasi költségvetésben a m. kir. természettudományi társulat segélyezésére országos érdekű kutatásokra 5000 főt szavaztatott meg. Ha ezt a t. ház indokoltnak találta — mint ahogy csakugyan indokolt volt — mennyivel inkább kell indokoltnak tartania egy ilyen sőt még ennél nagyobb összegnek felvételét, midőn ez a magyar akadémia természettudományi és mathematicai osztálya működésének előmozdítására van szánva. Ezen osztálynak feladata az összes hazai természettudományok leírásához az anyagot összehordani és azt feldolgozni. Felesleges fejtegetni a feladatnak rendkívüli fontosságát. Hiszen e haza termény kincseinek kiaknázása és felhasználása ipar- és földmivelés tekintében csak akkor válik lehetségessé, ha azokat ismerjük és épen ezen megismertetés czélja ezen osztálya működésének. (Helyeslés). Helfy Ignácz. T. ház ! A magam részéről csatlakozom az előttem szóló képv. ur szavaihoz, szívesen járulok ezen 5000 frtnyi összeg megszavazásához, és sajnálom, hogy e tekintetben nem értek egyet Szontágh Pál. barátommal. Ő sajnálkozik azon megszavazási hajlam felett, mely e tekintetben a házban mutatkozik, én őszintén megmondom örvendek a felett. Igaz, hogy pénzügyi helyzetünk rosz, de ez nem ok arra, hogy közművelődési czéloktól a legszükségesebbeket is elvonjuk. Hiszen látjuk a magánéletben, az apa-anya koplal, szegényes ruhában jár, de nem sajnál pénzt költeni, még ha kölcsön veszi is, gyermekei nevelésére. Ezt megvárom a közös anyától is, a hazától, ha szűkében is van a pénznek, mégis áldozatokat hozzon a tudományok érdekében ; tegyen meg minden áldozatot, hogy polgáraiból mivelt embereket képezzen. Még attól sem borzadnék vissza, ha a közmivelődés czéljából új adónemet kellene kivetnünk, én magam szívesen megszavaznám. Midőn tehát kijelentem, hogy ezen összeghez szívesen hozzájárulok, engedje meg a t. ház, hogy csak egy óhajomat fejezzem ki, és ne méltóztassék abban senki sem insinuatiót, sem gyanúsítást, hanem csak egy igazságos, méltányos észrevételt látni. Midőn mi beleegyezünk abba, hogy egyetlen tudományos intézetünk országos segélyben részesíttessék, jogunk van követelni, hogy az igazán a tudomány temploma legyen, hogy abban semmiféle pártérdek, semmiféle politikai színezet be ne hozassék, mert kijelentem, hogy irritálni nem akarok e csendes, nyugodt tárgyon, én nem fogom kimutatni, hogy jelenleg nem úgy áll a dolog és hogy most némileg a pártszinezet is befolyással bír. Azon reményben tehát, hogy ilyesmi jövőben nem fog történni, szívesen megszavazom az 5000 frtot. Lónyay Menyhért gr. miniszerelnök. A tiszt, előttem szóló képviselő úr felszólalásában felemlítette azt, és azon feltevésből indult ki, mintha a magyar tudományos akadémiánál pártszinetet léteznék. Erre nézve kénytelennek érzem magamat azon megjegyzés tételére, hogy bárki, aki az akadémiának működését vizsgálja s figyelemmel kiséri, azon határozott meggyőződésre fog jutni, hogy a magyar tudományos akadémia idejét kizárólag a tudománynak szenteli, és hogy ott semmiféle pártszinezet nem létezik, de nem is létezhetik. (élénk tetszés.) — A ház megszavazza e tételt, valamint a következőket is az elszegényedett hazai irók segélyezésére előirányzott összeget is, melynél Várady Gábor indítványozza, hogy ezen összeg az irói segélyegylet részére szavaztassék meg. Pauler T. miniszter azt hozza fel ez ellenében, hogy az irói segélyegylet irók özvegyen K Ul'Hn IS PHVH/.ÍJJ..., „ a hazai elszegényedett írók javára van szentelve. Nagy részét azonban úgyis e segélyegylet rendelkezésére bocsátja. — E tétel, valamint a következők megszavaztatnak : a budai zene- és énekakadémia segélyezésére fölvett 1200 írtig, mely összeget a p. U. bizottság törölni ajánlotta, mely az orsz. zeneakadémia létesülését hitte. Horváth Mihály hosszabb indokolással következő indítványt tesz. Tekintve mennyire érdekében áll, s mily díszére válik a nemzetnek, hogy összes szellemi múltjának, a nemzeti irodalomnak története valahára immár megírva legyen ; tekintve továbbá, hogy Toldy Ferencz a nemzeti irodalom történetének anyagát 50 év óta nagy szorgalommal gyűjti és annak feldolgozásában buzgón és sikeresen működik is, de idejének nagy részét mellékes hivataloskodások rabolják el, hogy mind e mellékes hivtaloskodásról lemondhatva, idejét egészen a mű megírására fordíthassa. A képviselőház Toldy Ferencz számára részben kárpótlásul azon hivatali díjakért, melyekről ez esetben lemondana, részben írói díjjal 3000 forintnyi évdíjat rendel fölvétetni a budgetben. (Élénk helyeslés. Felkiáltások 4000 forint.) Lónyay Menyhért gr. miniszterelnök ez indítvány elfogadását illetőleg, hogy a nyugdíj 4000 írtra emeltessék, ajánlja. Schvarcz Gyula következő határozati javaslatot terjeszt be: Hívja fel a vallásos és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetemben a köztörvényhatóságokat és ezek utján a községeket arra, miszerint a közművelődés minél nagyobb mérvben s minél sikeresebb terjesztésére, úgy a tanító személyzet, mint a tanodából kikerült ifjú nemzedék, és egyátalán az egész közönség mivelődési érdekei előmozdíthatása végett, kellő felügyelet és ellenőrzet alatt nyilvános közkönyvtárakat alapítsanak és egyúttal terjeszszen a vallás és közoktügyi miniszter törvényjavaslatot a képviselőház elé azon feltételekről, amelyek alatt az ily közkönyvtárak államsegélyben lennének részesítendők. Csernátony Lajos örömmel pártolja a Horváth Mihály indítványát, de indokolására megjegyzi, hogy a megszorítás nem fér össze a jutalom természetével, mely egy nagy s hazafias munkásságú élet jutalmazása. A ház ezután Madarász felszólalására a p. U. bizottsághoz utasítja Horváth M. javaslatát. Schvarcz Gyula indítványa ki fog nyomatni. Irányi Dániel T. képviselőház ! Engedje meg a t. ház, hogy ezen tételnél egyik rokon ügyre hívjam fel a t. miniszter úr figyelmét : ez a vidéki múzeumok ügye. Örömmel olvastam ezelőtt mintegy két hóval, hogy Nagyváradon egy vidéki museum építése szóba jött s hasonló hírt közlöttek a lapok e napokban Kassa városáról is. Nem pénzsegélyt akarok indítványozni, legalább nem egyelőre , hanem amit kívánok, az erkölcsi támogatása ezen véleményem szerint nagy jövőre hivatott kezdeményezésnek, sőt kiegészítése ezen múzeumoknak tudománykedvelői társulatok által. Németországnak igen nagy szerencsétlensége volt, — sőt még most is az, hogy nagyon sok részre volt szétszakítva. De ezen sze