Magyar Ujság, 1872. május (6. évfolyam, 99-122. szám)
1872-05-23 / 116. szám
Nyomdában“. Száza 1 frt 50 kr. — erre 12 forintért. Német nyelven 100 db 1 frt 50 kr., 1000 db 12 frt. — Ghyczy Kálmán Karlsbadból nyilvános köszönetet mondott mindazoknak, kik hozzá intézett levelekben és sürgönyökben az országgyűlés működésében további részvételét kérték. Levelét, melyet a „Hon“ és az „Ellenőr“ mai számai közölnek, így fejezi be: „Kifejezést adok egyszersmind azon kérésemnek is, hogy midőn azon esetre, ha sz. kir. Komárom város polgárai eddigelé nyilvánított szándékuk szerint a jövő országgyűlési képviselőválasztásnál becses bizalmukkal ismét megtisztelnek, tagja leszek a jövő országgyűlésnek; a várakozásnak azonban, mely irántam nyilváníttatott, nem csak egészen nem, mert ez nem lehetséges , hanem csekély részben sem fogok megfelelhetni, tisztelt polgártársaim ezt nem szándékom s törekvésem, hanem kegyességükben túlbecsült tehetségeim hiányának méltóztassanak tulajdonitani.“ Választási mozgalmak. A gentvárosi országgyűlési követek választásának vezérletére rendelt középponti választmány folyó 1872. évi május hó 25-ik napján, esti 7 órakor a városháza első emelet 30 szám termében ülést tart, melyre a választmány tagjai ezennel meghivatnak Pest 1872. május hó 22-én. Havas Ignác, a középp. választ. elnöke. * A speazi józsefvárosi összeíró bizottság botrányos eljárását a baloldali választókkal mi sem mutatja fel eklatansabb színben, mint az alábbi levél melyet a tizenhárompróbás jobboldali Sztupa György intézett a közp választmány elnökéhez. így szól: „Ngos Havas Ignácz kir. tanácsos urnak, mint a központi bizottság elnökének. Némely kerületi összeiró bizottság, nem egyedül a hírlapok által közölt, de mindeddig meg nem czáfolt téves eljárása, de saját tapasztalatom következtében is, kénytetelennek érzem magamat a megtiszteltetésről lemondani, s kérem nevemet a központi bizottság tagjai közül kiterültetni. Részletes indokolással, ha kívántatnék, szolgálhatok. Ki is stb. stb. 1872 máj. 19. Sztupa György, s. k.“ Tessék e fölött is egy kissé gondolkozni-Zenta, május 19. 1872. Szeretelt képviselőnk Majoros István e hó 5-én tartá hazafiasságtól átlengett beszámoló beszédét több jobboldali s megszámlálhatlan elvtárs választó előtt, kik — gyengélkedése miatt, rövid, de mindenkit kieléggitő — beszédét rendkivüli lelkesedés nyiatkozat és éljenviharokkal nem egyszer félbeszakították. Ezután fehérbe öltözött ártatlan leánykák által gyöngéd érzelmét tanúsitandó gyönyörű babér koszorúval tisztelte meg a szép nem s útját virággal hintébe. 9 órakor este fáklyás zenét rendeztek számára, mely alkalommal Gönczi János ügyvédjelölt ragyogó szavakkal tolmácsold a választópolgárok s a nép őszinte rokonszenvét és köszönetét, s egyszersmind felkéré a követség jövőben elfogadására. Képviselő röviden jelző álláspontját és megköszönvén a nép többszörös bizalmi nyilatkozatát, azt elfogadni megígérte. Megválasztatása föltétlenül biztosnak mondható, mert a múlt országgyűlésen tanúsított magaviselete s ernyedetlen buzgalma, városunk körüli érdemei, főbíráskodása alatt pedig a jogszolgáltatás mérlegének önzetlen igazságos egyensúlyozása által — mit a jobboldaliak is nyíltan beismernek — a nép szeretetét annyira kiérdemelte, hogy mint hírlik, ellenjelöltje sem lesz, hacsak vérmes és tudákos jobboldaliak tisztességes visszavonulás helyett csúfos megveretésöket meg nem kisértik ? L. * Török as, Miklóson (a mezőtúri kerületben) múlt vasárnap nagy lelkesedéssel fogadták Csávolszky Lajost a baloldal jelöltjét.* Egy sepsi aa.györgyi távirat jelenti, hogy Bakcsy Ferencz az ellenzék jelöltje nagy óvatiokkal fogadtatott. * Köbölkút. F. hó 12-kén Simonyay Kálmán Köbölkút kerületének ellenzéki képviselőjelöltje egy pártértekezletet tartott karvai lakásán. A kerületnek mind a 24 községéből megjelentek nemcsak a meghívottak, de ezen fölül is 5—10, úgy hogy a 100 egynéhányra tervezett értekezlet harmadfélszázra nőtte ki magát. A párt ereje számba vétekor kitűnt, hogy Hazai reformpártiból kormánypártivá szegődött ellenjelölt minden erőködése daczára alig számíthat többet az összes szavazók egy harmadánál. Pedig foly a bor mint a Duna, ünnepek alkalmakor minden főre két font hús járja, s ezen fölül 10 irtokkal szédítik a közszavazókat, mig a főbb embereket megvennék a hogy vehetnék. Épittet a Garamon állandó hidat, a mócsi, dunai molnárok ijesztgetésére pedig gőzmalmot — képzeletben. Az alispán Krumplincz ur sem kiméli befolyását s a hol csak lehet, hóditja az embereket hol szép szóval, hol ráijesztéssel, a hogyan czélszerübbnek látszik. Köbölkút kerülete mindamellett idáig szilárdan áll Simonffy mellett, kinek programját idezárom.*r. I.* Báttaszék, május 10. Mindeddig azt gondoltuk, hogy egyházaink szószékeit semminemű ultramontán miazma meg nem mérgezte, de ez nincs úgy, csak jött volna Pauler Tivadar miniszter úr május 12-én hozzánk nagy misére, hogy örült volna szíve Bröhm káplánnak, hogy dorgálta azt a baloldalt, s hogy kötötte az ájtatos közönség szivére: „válassza*) Közölni fogjuk, mihelyt térünk engedi. Szeretek egy jobboldalit, egy jobboldalit a ki az egyedül boldogító vallás támasza legyen,“ de hatott is a beszéd, mert a hallgatóság legnagyobb része a tisztelendő ur szemébe nevetett. — Ad vocem nevetni, valaki mégis nevet, ez pedig folyton boldogító kormányunk. Jöjjenek le Báttaszékre, bízzanak közegeinek túlkapásaiban. Bátaszék mezővárosának 6700 lakosa van , ezek között bizton 800 választó van, és ezen 800 választó közül mai nap csak 120 kapott az összeíró bizottmánytól szavazó czédulát. Legelőkelőbb mesteremberek és iparosok nem kaptak, miért ? mert baloldaliak , de az, ki bankóhamisítás végett csak egynéhány hónappal ezelőtt bocsáttatott el, az kapott, qua de causa, mert jobboldali. (Hon.) * Peat illetve központi választmánya folyó évi május 23-kán délutáni 4 órakor a megyeszékház nagytermében ülést fog tartani.* Követésreméltó példa. A „Vácz“ czimü lap legutóbbi számában olvassuk: Nyílt felhívás. Azon úri egyént, ki nekem alá nem irt levélben jobbpárti itatásra 100 frtot o. é. küldött, ezennel felhívom, hogy e lap megjelenése napján, azaz ma délután 4 óráig nálam jelentkezzék és a pénzt vegye át, ellenben azt oly czélra fogom fordítani, melyre én mint megajándékozott jónak látandom. Csereklye István, telkes gazda. * Szabadkáról Írják lapunknak: Folyó hó 20-án nagyszerű népgyűlésünk volt, melyen mintegy 2000 választó előtt Mukits Ernő közkedvességű követjelöltünk úgy maga, mint Varga Károly jelölt társa nevében előadta a programmbeszédet*), melyet a jelenlévők leirhatlan lelkesedéssel fogadtak. Az itteni baloldal győzelme bizonyos. Szentes, 1872. máj. hó 21. Szentesen május hó 20-dikán délután 4 órakor Stammer Sándor alispán a szentesi választó polgárokat összehivó jövő képviselő választásra vonatkozó értekezletre. Csukás Benjamin úr állott föl és több „fölvilágosító“ adattal próbálta az egybegyűlteket megnyerni Kerkápoly támogatására. Ezen értekezleten egybegyült polgárok azonban mind 48-as érzelmüek voltak és miután Szentesen 30,000 lelket számlálunk, ebben pedig jobb és balközép összesen alig háromszáz (ennek is nagy része balközép) úgy látszik, hogy a balközép elvét valló polgárok velünk 48-asokkal összeolvadnak. Igen sokan már ki is jelentették, hogy velünk László Imrére szavaznak. Ez értekezleten jelen volt ifj. Posta János is, a 48-as kör elnöke látva azt, hogy többször kitörő lelkesedéssel László Imre képviselőt élteti nagy számú választósereg, e szavakat ejte: Tisztelt polgártársak ! Úgy látom, hogy ezen pártértekezlet bizalmával és beleegyezésével találkozom, midőn ezennel bátor vagyok László Imre volt képviselőnket ismét jövendőbeli képviső jelöltül ajánlani.“ Ekkor szűnni nem akaró éljenzés tört ki az értekezlet s aztán legszebb rendben feloszlott nem sokára. S a 48 as kör helyiségébe nagy számú közönség vonult be és itt elhatároztatott, hogy László Imre képviselőjelöltünk neve azonnal zászlóra tűzessék, ugy szintén falragaszok által is tudassák. Ezennel nyilt szívvel és lélekkel kijelentjük, hogy azon férfiú, kit a nagy száműzött helyébe 1869-ben megválasztottunk, és ha föl nem adja soha, továbbra is jelöltünk. Éljen László Imre Szentes város képviselőjelöltje.* **) A 48-as kör megbízásából az elnökség.* Németh Albert a búcsujárók közt. Mindenki tudja, hogy Németh Albertnek jó ötletei szoktak lenni, s azt is tudhatja mindenki (s a „Magyar Állam“ is megkérdezheti Egerben) hogy jó katholikus ; az sem titok, hogy ő Heves megye patai kerületének ellenzéki jelöltje. A szeszélyes véletlen úgy akarta, hogy Németh Albert e három ismeretes tulajdona — mint az „Ellenőr“ írja — egy közelebbi alkalommal egymásnak segítségére lett. Németh Albert elég biztató sikerrel találkozott kerületében arra nézve, hogy most már a másik rész választóit is meglátogassa, s Kovács László főhadiszállásán , Hatvanban is megjelenjen. — A kerület többi részéből sokan kisérték , hanem hát Hatvan határában kordont húztak ellene, s nem akarták bebocsátani. — Kovács László emberei oly fenyegető állásban védték a hadiszállást, hogy a kísérők egy része már-már vissza akart térni, nehogy tettlegességek forduljanak elő. Ekkor jön egy processió, mert épen a keresztjáró napok voltak. Németh Albert leszállt kocsijáról, a bucsúsok közé állt és szépen bement velük egy maga Hatvanba. Az legkevésbbé sem zavarta meg, hogy bent a városban nem találkozott néptömeggel. Talált három embert, s azokhoz kezdett beszélni. Majd jött a negyedik, a tizedik, az ötvenedik, s negyed óra múlva oly tömeg hallgatta, melyet irigyelhet Kovách László. Ez alatt saját kisérői is megjelentek s Németh Albert elmodta programmbeszédjét, kifejtette elveit, s az eredmény az, hogy a féltékenyen őrzött Hatvanból egy nagy darab rész szintén Némethet vallja jelöltjének.* Hevesmegyéből, máj. 17. Nem csak választókerületünkre, de egész megyénkre (Heves) nézve egy igen nevezetes és fontos újságot kívántam mielőbb köztudomásra juttatni. Tudva levő dolog ugyanis, hogy a hevesmegyei gyöngyöspatai orsz. képviselő kerületben a jobboldal részéről ismét visontai Kovács László léptettetett fel, ki e kerületet már 3 országgyűlésen képviselte. — Ellene e kerületben ugyancsak megyénk fia Németh Albert volt, s általánosan ismert országyűlési képviselő léptettetett fel mint baloldali képviselőjelölt, ki e kerület 18 községének személyesen bemutatván magát, körútja a kerületben valóságos diadalut volt, kisérve a kerület összes intelligenciájától ; megjegyzendő, hogy a Kovács párton alig van 2 intelligens úriember, ezeket is nem az elvi meggyőződés, hanem a jelölt iránti személyes érdek s lekötelezettség köti azon párthoz. Németh Albert pártja annyira növekszik, hogy nem csak hogy megválasztása egész bizonyosnak mondható, hanem Kovács László, s néhány uszályhordozója körülnézvén s látván a nagy kisebbséget, hogy jóformán a községi lelkészek, kántorok s harangozókon kívül más senki nincsen többé mellette, jónak látta a bizonyos bukás elől azzal menekülni, hogy — s a mit a tegnap s ma általánosan elterjedt hit után írhatok — a jelöltségtől végkép visszalépett , próbálván talán másutt szerencsét, ha ugyanazon más helyen is képes lesz magának pártot csinálni. Mint hallatszik, Erdélyben vagy Árvában próbál szerencsét. Németh Albertnek ellenfele nem lesz tehát, s patai kerületünk hála Istennek ellenzéki követet küld. (Ellen.) * Siklós, május 5. *) Volt és leendő képviselőnk Vajda János m. hó 20-án tartotta beszámolási beszédét, és pedig, miután a népgyűlésnek épített nagyterme a közönségnek egy harmadát sem lett volna képes befogadni, a gyűlés a városház előtti nagy térségen tartatott. Volt képviselőnk két óra hosszat tartó, többszöri éljenzéssel, s helyesléssel kísért beszédében kifejtette a 48-as pártnak a lefolyt országgyűlésen követett eljárását, valamint azon akadályokat, melek a választás alkalmával elfogadott hitvallásának a közjogi viszonyra vonatkozó részét tárgyalás alá vétetni, s annak folytán hazánknak belügyeit szabadelvű szellemben javítani akadályozták ; felemlít, miszerint a legszükségesebb törvényjavaslatok azért nem intettek keresztül, mivel a minisztérium azokat előterjeszteni mulasztotta; egyébiránt elveit hiven megtartó, és nemcsak eleitől fogva végig minden törvényjavaslatok tárgyalásánál a 48-as párti ellenzékkel szavazott, hanem az országgyűlés utolsó szakában felvett s a nép választójogának megszorítására irányzott, az 1848. évi V. törvényczikk módosításáról, és az országgyűlés három évi időszakának öt évre emeléséről szóló törvényjavaslatok elleni küzdelemben is az ellenzék harczosai között működvén, segítette a népszabadságra nézve veszélyes és káros törvényjavaslatok diadalra jutását meggátolni, és az 1848-iki törvények azon határozatait, amelyek a választásra vonatkoznak, sértetlen fentartását, és hogy azoknak további fenmaradása iránt a választóközönség hozott ítéletet kieszközölni ; egyszersmind előadta, hogy a siklósi választókerületnek a hazai ellenzék előtt elődje által szerzett méltánylását fentartani törekedett. Ezután m. hó 28-án Vaiszló vidékétől, mely az uj felosztás következtében a siklósi választókerületbe osztatott be, — vévén búcsút, onnan csak esteli hét óra után érkezett vissza, a mikor már a tisztelgők nagy serege óhajtva várta, s alig esteledett be, a midőn zászlókkal a helybeli 48-as kör helyiségéből kiindulva zene kíséretében és fáklyák fénytengere között Siklós és vidékének választó polgárai oly számmal látogatták meg, hogy a háza előtt elterülő s nagy térségen alig férhettek el. Miután a zenészek által a Kossuth induló befejeztetett és a polgári olvasó egyleti dalárda a szózatot elénekelte, Szabó Károly ügyvéd és Ambrus János okleveles lelkész s helybeli tanító által üdvözöltetett. Szónokok kijelentvén, hogy eljárásával ezen kerület meg van elégedve, őt a jelenvoltak helyeslései között a képviselőjelöltség elvállalására felkérték. Minek folytán kijelenté, hogy mielőtt a fényes megtiszteltetést, és meg nem érdemlett bizalmat megköszönné, szükségesnek tartja a végett, hogy a vélemény iránt kétségben ne maradjon és hogy félreértés ne származzék, tudtul adni, hogy a 48-as párt, melyhez tartozik, zászlójára első helyre írta fel hazánk önállásának és függetlenségének visszaszerzése és a közös ügyes törvény megváltoztatása feltételét, ezen alapon kívánta a belügyeket rendezni, és az 1848-iki évi törvényekben lerakott szabadság, egyenlőség s testvériség elve értelmében járt el minden törvényjavaslat tárgyalásánál, különösen a választási és ötéves országgyűlési törvényjavaslat elleni küzdelemben, mert a 48-iki törvényeket épségben fentartani nem csak kívánta, hanem a választási jogot minden 20 éves, feddhetetlen jellemű polgárra kiterjeszteni s azonkívül az összeférhetlenség iránt és a vesztegetések ellen szigorú törvényeket alkottatni, a testvériség elve alapján pedig a nemzetiségek jogos igényeit kielégittetni. Mely itt csak rövid kivonatban és főbb vonásaiban közlött tárgyakat hosszasabban, és több oldalról magyarázván, kérdést intézett a jelenvoltakhoz, hogy az előadottakra nézve a 48-as párt eljárását és nézeteit osztják ?- mert csak igenlés esetében hajlik meg akaratjuk előtt, és tekinti felhívásokat parancsnak, mire mindannyian kitörő lelkesedés között igennel felelvén, és ily feltétel alatt a jelöltséget elvállalván, miután a közönséget, a választókerületet éltetve, és hogy a szabadelvűségnek ne csak követője mint eddig, hanem más kerületekre nézve előőrse a szabadságnak a zsarnokság elleni csatában legyen, — buzdítva, az iránta tanúsított bizalmat és kitüntetést megköszönte, ezek után a közönség a legnagyobb rendben és megelégedéssel távozott. Május 2-án tartatott Siklós város lakosai részéről a képviselő testület megválasztása, melynek eszközlése végett, minthogy a választók száma a nyolczszázat meghaladja, a város két kerületre osztatott fel. I-ső kerületben a választás vezetésére elnökül Darázsi Gábor, allik kerületben pedig Milits János választatta meg, s minthogy Siklós mezőváros lakossága a négyezerét felülhaladja a képviselő testület száma negyvenben állapitatott meg, melynek fele a legtöbb adófizetőkből áll, és fele része esett választás alá, oly módon mégis, hogy minden kerületben még három-három póttag is választatott.— ezen választásról azért tartottam helyén lévőnek említést tenni, mert ebben a nevezetes, hogy mindegyik kerületben négy bizalmi tag is kivántatván a községi törvény szerint, ugy a bizalmi tagok, valamint a rendes- és pótképviselők egytől-egyig a balpártból választottak, s a hatszáz szavazatból, mely a két kerületben bejött, a jobbpárt minden erőlködése mellett csupán harmincegy szavazatot kapott. Amely eredmény a kormánypártot annyira elcsüggesztette, hogy részéröl képviselőjelölt felállításával végkép felhagyott, magát nagyobb kudarcznak kitenni nem akarván. Most kapom azon hirt, hogy Siklós városa kül- és beltanácsa, Siklós mezőváros választói érzelmeit tolmácsolva — egyhangúlag és lelkesedéssel elhatározta , hogy a városház erkélyére a várost megillető díszes zászlót függesztenek ki, melyen Vajda János, mint kijelölt követe nevet felírva leend. Adja a magyarok istene, hogy Magyarország minden városában és választókerületében hasonló győzelemmel koronáztassanak meg a 48-as elvek. r. I. *) Ha terünk engedi, ismertetni fogjuk. Szerk. **) És éljenek a derék szentesi választópolgárok. Szerk. *) Hibás czimzés miatt késve érkezett, de tartalma kárpótlást nyujt e hibáért. Szerk. MAGYAR ÚJSÁG 1372 MÁJUS 23. Madarász József a hódmezővásárhelyi 48 as kör elnökéhez, a képviselő választásra nézve e következő levelet intézte.*) Pesten, 1872 május 18. Tisztelt elnök polgártárs ! s ön által az 1848-as kör tagjai, polgártársak ! Felették sajnálom, hogy személyesen nem találkozhattunk, mert kivált a mai korban szükséges,a szívélyesen váltott élő szó. Örömmel értesültem, hogy Hódmező-Vásárhely honfias érzelmű polgárai Kossuth Lajost szándékoztak képviselőjükké megválasztani. Ez örömöm fő oka az, mert a magyar nép ösztönszerűleg érzi azt, hogy hazánk sorsa jóra egyhamar békés után csak az ő hazajövetele által változtathatik át. Békés, alkotmányos utón hiszem és vallom polgártársak, a népek millióival, a választók zömével, hogy csak Kossuth Lajos hazajövetele által biztosíthatjuk a jelen erkölcsi sülyedés korszakában, szemben a jobboldal önző törekvéseivel, Magyarország függetlenségét és népének jólétét, mert hiszen hogy a mint Kossuth Lajos hazánk, az ő honának is szent földére, e haza hantjait mint e világon mindenek felett legkedvesebbet nekünk csak megcsókolni is megjönne, mint napsugara miatt a köd, úgy foszlanék szét a népeket és nemzeteket nyűgben tartó hályog a választó nép szemeiről , s megadná e választással már az 1848-as alkotmány az önálló, független szabad Magyarország államiságát visszaszerezni, kivívni és fejleszteni törekvő hű hazafiaknak a többséget a törvényhozó testben. Annál kevésbbé titkolom el azonban aggodalmamat elnökpolgártárs ha valósulna azon gyanúsítás, mintha Hódmező-Vásárhely választói, vagy megdöbbenve óhajtásunk nagyszerűsége, vagy mi roszabb lenne, az ide odatapogatók kisszerűsége által félre vezettetve, most már amaz a nép szívében önmagától fakadó, és csakis az álokoskodó írástudók által megzavarható lelkesedést szétlohasztani bűnnek nem tartanák. Annál inkább nyilvánítanám polgárelnöki megütköző sajnálatomat, ha azután a nagyi eszme elejtésének még azon szomorítóbb következése is lehetne, miként a lapok utján értesültem, hogy a balközép jelöltet állítanak fel, hogy azután Hódmező-Vásárhely azon választói a kiknek önsugallatok szerint Kossuth Lajos iránti vágyuknál fogva 1848-nál egyéb helyes, jogos következménye nem lehete, tért engednélek a balkörszép jelöltjének. Sajnálnám! mert öntudatlanul szivek önzetlen sugallata ellenére fognák önök engedni magukat felhasználtatni. Én hazám azon önálló állami függetlenségének vagyok hive, mit már az 1790: 10- dik törvény megrendelt, mit az 1848 újból biztosított, de e törvények szerint Magyarországnak nincs semmi közös ügye az osztrák tartományokkal, irányokban nincs védelmi kötelezettsége, nemcsak hogy nincs, de minden törvényes, se egész 1867 előttig, világosan kikötötték, hogy segélyadásaiból semmi kötelezettség ne vonassék ki. Ha az 1848- as párti, amit 1861-ben Deák Ferencz önmaga is bizonyított, és hirdetett, és hirdettek mindazok,akik akkor képviselők lévén, most a balközépen ülve 1866/6-tól jónak látták és látják ellenezni, arról én nem tehetek ! de ez nem bizonyít mást, mint 1ör azt, hogy eltértek mindnyájan hazánk törvényeitől, azok szellemétől; mor azt, hogy az 1848-as párt és vele én, mi hazánk törvényeinek és szellemének alapján állunk. Én a ki fő kötelmemmé ismerem mindenek előtt a most múlt országgyűlés alatt többségben volt jobboldali pártot s vele a közös ügyes osztrák-magyar kormányt megbuktatni, nem keltem oly erélyes tevékenységgel síkra a balközép ellen, mint azt a múlt választások előtt tettem. Kifejeztem ugyan én lapomban a Zászlóban (de mit nem pártolt nagyközönség) a köztünk levő erő különbséget, de nem működtem ellenök erélyesen azért, mert elvbarátim többsége azt vélte, hogy a jelen kormányt úgy buktathatjuk meg, ha a lehető legjobb egyetértésben működünk a balközéppel; s a közös ügyes kormányt megbuktatni minden honpolgárnak fő kötelme; engedtem barátim e simulékonyabb óhajtásának ; sőt e simulás volt oka annak is, hogy az elmúlt országgyűlés alatt kevésbbé vettem tevékeny részt, de az engedékenység soha sem terjedhet annyira, hogy például ne kárhoztatnám azt, hogy kerületben, melynek határozott többsége 1848-as, attól feltételeztessék a 48-as képviselő felléptetése, csak egy perciig is, ha váljon a balközepesek is vele tartanak-e? ! De midőn az 1848 as párt ez engesztelékeny szelleme a balközépnek ellenünkbeni síkra szállását vonta maga után, mint p. o. hogy balközepes felléptetés szándékoltatik Hódmező-Vásárhelyen is, akkor polgárelnök! akkor polgártársak, én is mint hazám hű gyermekeinek egyike kell, hogy megtörjem hallgatásomat, kell, hogy hónukhoz hű szivök magasztos dobbanásaira utalva, felhívjam önöket kötelmük teljesítésére. Önök 48-asok! önöket csak 1848-as képviselheti jogosan, és én nem is kétkedem a felett, hogy önöket, Hódmező-Vásárhelyt, csakis az 1848-as párt határozott tántorithatlan tagja fogja képviselni: „tántorithatlan“! mert érzem kissé én bűnbánásom súlyát is. Elevenen emlékszem ugyanis arra, hogy nem ugyan 1869-ben, de igen is midőn Olaszországból, Kossuth Lajost 1868 telén meglátogatván, visszatértem, és ön több polgártársakkal megkeresett, én is még káprázva szemeimre azon tehetségi felelmet) Kéretnek az 1848-as heti lapok e levél közésére. M.rés által, mi Szilágyi Virgil ur irányában kifejeztetett, őt ugy tekintem mint leendő képviselőjüket. 1869-ben már nem ajánlottam volna őt, mert a mint haza érkezett, a Magyar Újságban első kötelességének tartotta engem megtámadni , s mivel az 1865/8 országgyűlésen, a közösügy, az államadósság, s minden ily főbb kérdésekben elvtársaim megbízásából is én támadtam meg leginkább az egyezkedőket, tisztában voltam iránta, hogy Szilágyi úr bennem az 1790 és 1848 szerénti önálló, független Magyarország hivét támadta meg. S 1869-ben ő már tudtomra, a balközép által ajánltatta magát. Bűnbánásomat tehát, mit nem abban érzek, hogy akkor ajánlottam midőn nem lehetett követté ; de érzek abban , hogy 1869- ben fel nem tártam önök előtt azt, miként bizalmam benne nem volt, helyre hozom most az által, hogy figyeltető szavaimat intézem önökhöz. Reményem polgárelnök miként szívesálaszában meg fogja ön nyugtatni aggódó eskületemet, azáltal, hogy Kossuth Laos megválasztásával, csatlakoznak önök is a nép azon óhajásához, mely a nemzet nagy zenének szívében irthatlanul él, hogy térjen vissza gyermekivel hazánkba, hazájába. Azon önzetlen honszeretet, mit én önben polgárelnök több évek óta tapasztaltam, e mellett számos azon lelkes polgároknak tiszta hazafisága, kiket személyesen ismerni szerencsésnek érzem magamat, és a Hód- Mező-Vásárhely választó népének 1848-hoz állhatatos ragaszkodása, biztosítékaim, miként soraimat szívesen veendik, — és biztosinak a felől is, hogy az 1848 zászlója fog győzelmesen lengeni Hódmező-Vásárhelyt, mert hiszem,nincs hatalom, mely megtántoríthatná önöket attól, mit Isten oltott szivökbe, a haza s az 1848 fent szeretetét. Kérem legyen szives tudatni a választó néppel legszivesb üdvözletemet. Tisztelő polgártársuk Madarász József. ----»»-«m .... A reformata egyház egy Szijj Sámuel ál Pest város közgyűlése. — Május 22-én. — Elnök Gyöngyössy Alajos h. főpolgármester az ülést 42 órakor megnyitván, napirend előtt bejelentetik Lónyay Menyhért gr. mint az akadémia elnökének átirata, melyben a város hatóságát az akadémiának f. hó 26-án d. e. 10 órakor tartandó XXXII-dik ünnepélyes évi nagygyülésére meghivja. — Tudomásul vétetvén az átírat, a nagygyűlésre Békey Imre tanácsnok, Batizfalvy Samu, Kralovánszky István, Weisz B. F. Tavaszy Endre és dr. Borbás József urakból álló küldöttséget nevez ki. Az állatkerti részvénytársulat igazgatósága köszönetet szavaz a közgyűlésnek azon hátralékos 585 frt vételár elengedéséért, melylyel a városnak a városligeti csőszházért tartozott. Tudomásul vétetik. Dobos József a főpolgármesterhez interpellácziót intéz a lapok által közölt azon a tény tárgyában, hogy Havas Ignácz mint a központi bizottság elnöke az adóhivatal főnökét eltiltotta attól, hogy a választók öszszeírásának befejeztéig a rovatos adókönyvecskékbe az adótartozásokat előírja. Kérdi : Tudtával és beleegyezésével történt-e ezen tilalom, mikor jött ezen tény tudomására és miféle intézkedéseket tett ennek megszüntetésére ? Főpolgármester előadja, hogy ő a tényről szombaton reggel értesült és a tilalom még aznap délelőtt meg is szüntettetett. Havas Ignácz mint a központi választmány elnöke bevallja, hogy ő a tilalmat az adóhivatalnak kiadta, de erre őt azon tapasztalás vezette, hogy különösen a terézvárosban a választói összeírás alapjául oly adókönyvecskék mutattatnak fel, melyek az 1871. évi jövedelmi adó tartozásra nézve tájékozást nem nyújtanak, sőt hamisítva voltak. Ezt sem önkényesen, hanem az összeíró küldöttségekkel egyetértve tette múlt héten pénteken délelőtt. Máttyus Arisztid és Dobsa Sámuel megkeresték és ő ezeket felvilágosította, másnap délelőtt pedig a tilalmat feloldta. Dobos József a felelettel nincs megelégedve ; ha hiányos adókönyvecskékkel jelentek meg a választók, jogában állt az összeíró küldöttségeknek azokat el nem fogadva visszautasítani; de az adókönyvecskék kiadásának eltiltására sem szükség, sem a központi bizottmány elnökének joga nem volt és a központi bsz. elnökének ez eljárását határozatilag rászaltatni kívánja. A közgyűlés tudomásul veszi a választ. Olvastatott a belügyminiszter intézménye, melyben tudatja, hogy az országgyűlés f. é. szeptember 1-én nyílik meg. Tudomásul vétetik. Olvastatott a nemzeti színház igazgatóságának átirata, melyben a budai színház segélyezésére eddig minden évben megszakí rázott 600 frt subvencziót a folyó évre is kiadatni kéri. Kiadatik: Beiwinkler Károly pesti bányamérnök a pesti csatornahálózat plasztikai képét elkészítvén,Pest városának ajándékozá és ajánlatot nyújtott be Pest város új csatornázási rendszerének kivitelére. Az adomány köszönettel fogadtatik, értesíttetik, hogy ajánlatát, akkor adja be, midőn a város csatornázási rendszere a közmunkatanács által megállapítva lesz. Egyúttal a közmunkatanács sürgettetni fog, hogy az évek óta nála heverő ügyet, miután már mind a város általános szabályozási terve elkészült, mind a Dunaszabályozás terve is elkészült, minél előbb elintézze. Kőbányán egy kerületi orvosi állomás szerveztetik 1873. jan. 1-től, az orvosi teendők addigi ellátásáról a tanács fog gondoskodni. Degenfeld Imre grófnak egy háromemeletes ház építésére az 5 pacsirta és Sándor utcza sarkán az utcza 5 ölnyi szélessége mellett az engedély haladéktalanul kiadatik. A közmunkaváltság 1872 évre egy két fogatú napszámért 2 frt 30, egyfogatuért 1 ft 20, gyalogosért 40 krban állapittatik meg. Heksch Sándornak a közlekedési ministerium által a városhoz áttett kérvényére egy Pest-Ráczkeve Dömsödi vasút előmunkálataira adandó engedély tárgyában, a közgyűlés kijelenti, hogy ez ellen nincs kifogása. tal ajándékozott ház után 431 frt 88 kv. átiratási díjjal tartozik. Ennek elengedéséért folyamodik. Ezt elengedni nem lehetvén a közgyűlés ennek lerovására ez összeget adományképen adja a reform, egyháznak. Ülés vége 6 óra után. A hivatalos lap mai száma a pénzügyminisztérium részéről a következőket tudatja: A török dohánylevelek újabb időben emelkedett árai elkerülhetlenül szükségessé teszik, hogy a „legfinomabb valódi török“ és „finom valódi török“ pipadohánynemek eladási árai is megfelelőleg felemeltessenek, mi azon hozzáadással tétetik közzé, hogy az előbbi dohánynem kicsinyben, azaz egy negyed vámfontnyi csomagban is ezennel áruba bocsáttatik. Az új eladási árak, melyek I. évi május 22-ével életbe lépnek, következők : 1. A „legfinomabb valódi török“ pipadohányért: 2. vámfontnyi szelenczékben 10 frt 40 kr. oszt. é. 1 vámfontnyi szelenczékben 5 frt 20 kr. oszt. é. csomagokban nagyban, azaz 1 vámfontért 5 frt o. é. és l/é vámfontnyi csomagokban kicsinyben 1 frt 30 kr. o. é. II. A „finom valódi török“ pipadohányért; nagyban 1 vámfontért 3 frt o. é. és kicsinyben egynegyed vámfontért; 78 kr o. é. — A honvédelmi minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnök a nevezett minisztériumhoz Dobokay Ferencz kolozsvárosi tanácsost és katonai előadót, s Herczeg László honvédelmi miniszteri segédfogalmazót fogalmazókká, továbbá Edelspacher A. jogvégzett földbirtokost, honvéd lovas őrmestert és Láhner Gy., Szohner Antal és Grosschmied Benő honvédelmi miniszteri fogalmazó gyakornokokat május 20-án segédfogalmazókká, továbbá ugyanezen minisztérium számvevőségéhez irattárnokká: Lévay Bálint honv. min. I. őszi. számtisztet. I. osztályú számtisztekké : Heberle Vincze, Entresz Kornél, Szepessy Ferencz, Homa Géza, Voltek Antal honvédelmi, és Kecskeméty István belügyminiszteri II. osztályú számtiszteket; II. osztályú számtisztekké: Thold Béla p. ti. miniszterin. ősz. számtisztet, Tarkey Antal központi állampoztári II. osztályú tisztet,Märcz Károly cs. és kir. főhadnagyot, Subáky István cs. és kir. hadnagyot, továbbá Bohn Károly, Juszt J., Havasi J., Króber., Nizsalovszky Szil. és Horváth Pál, honv. min. III. osztályú számtiszteket; — végre III. osztályú számtisztekké: Schaffer Sándor m. kir. „adóhivatali tisztet, Péchy Ernő és Török Ödön dijnokokat, Hoynigg Miksa szab. állományu cs. és királyi altisztet, és Csák Péter 79. zászlóaljbeli m. kir. honvéd törzsőrmestert nevezte ki. KÜLFÖLD. A madridi „Discussion" következő manifestumot közöl: „A vezénylő foederalista republikánus bizottság elvtársaihoz. Foederalista köztársaságiak ! A mostani idők súlyosak, a jövő nem kevésbbé az lesz. A carlisták a parlamentet a csatatérrel váltották fel; egy restauratió által látjuk magunkat fenyegetve. A kormány színeskedőleg megrövidíteni igyekszik szabadságainkat; nem a béke, hanem a háború felé terel minket. Ily körülmények közt nem szabad elveszitenünk lelki nyugodságunkat s ébren kell őrködnünk. Mi még erősebbek vagyunk az eszmék által, melyeket képviselünk, mint a katonák száma által, kik mellettünk állnak. Ha a monarchista pártok harczába a kellő időben közbelépünk, egy csapással megmenthetnek a szabadságot és felállíthatnák a köztársaságot. Ehhez nem kell egyéb, mint hogy tudjuk magunkat szervezni és türelmetlenségünket féken tartani. A forradalom korántsem szilárdult meg s korántsem érte el czélját. A spanyol nemzetnél még semmi sincs megállapítva, sem az új alkotmányjog, sem az új monarchia. Minden inog, minden ideiglenesnek látszik, mint a savoyai ház trónralépte előtt. A forradalom még nem küzdte ki utolsó harczát, s épen erre kell elkészülnünk. Ez lesz feladata az új vezénylő bizottságnak. Azt megoldani, ahhoz valamennyinek támogatása, valamennyinek támogatására, valamennyinek erélyére van szükségünk. A mi pártunk magatartásától függ, legalább nagy részben, Spanyolország sorsa. Az út, melyre ma lépnünk kell, teljesen világos. Semmi sem köt minket a carlistákhoz! Sem szövetségben, sem egyetértésben nem álltunk s nem is állhatunk oly párttal, mely elveink megtagadása. De egyszersmind semmi sem köt minket a dynastia híveihez. Eltekintve attól, amit a helyi viszonyok tanácsolnak és követelnek tőlünk, mi sem Don Carlos ügyét nem támogathatjuk,sem bele nem egyezhetünk abba, hogy Amadé zászlói alatt harczoljunk. Republikánusok! Mi csak a köztársaság lobogója alatt küzdhetünk és halhatunk meg! E lobogó árnyában egyesüljenek a spanyolok mind, kik szívből szeretik a hazat és a szabadságot. Mindenki irányában vonzó,megnyerő politikát kövessünk; szüntessük meg az előítéleteket,melyeket a szenvedély s félelem keltett föl ellenünkben; fáradhatlanul ismételjük, hogy eszméink megvalósításának kell befejezni a véres forrongások hosszú időszakát, s szervezetünk és az ország támogatása által erősek, meg fogjuk alapítani a köztársaságok legszilárdabbikát! — Aláírva : Pig Margal, Emilio Castelar, Juan Contreras, Jose Forni, Nicolas Estravanez, Figueras, Enrique Perez de Gozman.“ Kivonat a hivatalos lapból. Dr. Gelletich Miklós miniszterelnöki titkárrá neveztetett ki, Vay Laos b. Borsodmegye főispánja ez állásától fölmentetett s helyébe Vay Béla b. neveztetett ki. A Csanádi székesegyházi nagyprépostságra Martinszky József eddigi olvasó-kanonok ; az ugyanezen székesegyháznál Szalay Pál éneklő kanonoknak az olvasó kanonokságra,Burghardt István őrkanonoknak az éneklőkanonokságra és Gettman József ifj. kanonoknak