Magyar Ujság, 1872. június (6. évfolyam, 123-147. szám)
1872-06-01 / 123. szám
Szombat, Saterkolastos irodát: Lipót-utcza 11. szám, földszintide intézendő a lap az e 11 e m i részét llető minden közlemény. Kéziratok s levelek vissza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős kezektől fogadtatnak el. Kiadó:Int’iratíva : Lipót-utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden közlemény, u. m. az előfizetési pénz, a kiadás körüli panaszok és a hirdetmények. ■ m MSOPOLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP. VI. évfolyam. 1872. junius 1. Borlasotási Air ( Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva. Egész évre......................................20 frt — kr. Félévre..........................................10 „ — „ Negyedévre ..................................5 „ — „ Egy hónapra....................................1 „ 70 „ Egyes szám ára 10 kr. E krdtetési cruj : 10 hasábos petitsor egyszeri hirdetése 12 kr többszörinél 9 kr. Bélyegdij minden hirdetését külön 30 kr. Nyilttér: 11 hasábos petitsor 25 kr Fest, míjus 31. Politikai szemle. Spanyolországban az egyik bonyodalom a másikat szüli. A Serrano által a carlistákkal Amorobietában kötött egyezmény, mely szerint a carlista főnökök és a forradalomban részt vett hadseregi tisztek rangja elismertetik, Madridban mély benyomást tett. Lehetetlennek tartják, hogy Serrano a hadsereg parancsnoka vagy a király minisztere maradhasson. A miniszterek többsége rosszalja ezen egyezményt. Kétségbe vonják, hogy a kabinet megmaradjon, mivel több tagja csak oly feltétel alatt lépett be, ha Serrano az elnökletet viszi. Attól tartanak, hogy Serrano eljárásának rosz következményei lesznek a hadseregben. A cortes ülésén Topete elismeri a carlistákkal kötött egyezmény hitelességét, de megtagad minden felvilágosítást. Zorilla kívonatára, hogy a kormány jelentse ki, váljon elvállalja-e a felelősséget ezen egyezményért, Topete kitérőleg válaszol, mire Zorilla egy rászólási indítványt terjeszt elő. A nemzetgyűlés folytatja az újonczozási törvény tárgyalását. Egyéb szónokok között Dupanloup püspök is beszélt, ki beleegyezik az általános védkötelezettségbe és mondja: Poroszország e pillanatban talán a legjobb tüzérséggel bír és az első kaszárnya , de nem az első nemzet a világon. Mindenekelőtt a nagylelkűség és a lovagiasság teszik egy nemzet nagyságát, oly tulajdonok, melyek Poroszországban teljesen hiányzanak. Ő látta a poroszokat; kegyetlenségük, zsarolásaik megszilárdították benne a meggyőződést, hogy egy katona nép végre barbár néppé lesz. A hadsereg alakítása kedvéért nem szabad Francziaországot megrontani. Szónok bírálja a törvény két czikkét, melyekben akadályt lát a classical vallási és tudományos tanulmányokra nézve. A beszéd nagy tetszéssel fogadtatott. Az általános vita be van fejezve. Következő nap a nemzetgyűlés elfogadta a hadseregi törvény első czikkét, és azzal a személyes szolgálati kötelezettség, a toborzási díjak megtartása, a helyettesítés megszüntetése van kimondva, és a tényleges szolgálatban álló katonáktól a szavazati jog megvonatik. A lapok Aumale herczeg beszédének a háromszinű zászlóra vonatkozó részét válasznak tekintik Chambord grófnak manifestumára, mely válaszban a herczeg értésül akarta adni, hogy minden egyesülési terv fel van adva. A „Times“ írja: Egy newyorki jól értesült levelezőtől következő sürgönyt vettünk : „A washingtoni szerződés boltnak tekinthető. Amerika a módosított pótczikkre vonatkozólag Anglia részéről tett kifogásokra azt fogja válaszolni, hogy semmiféle utólagos változtatás nem eszközölhető, és a senatus és az elnök semmi további változtatáshoz nem fogják beleegyezésüket adni. A „Daily Tel.“ közzétesz egy new-yorki sürgönyt, mely szerint a minisztertanácsnak, Angliának a washingtoni szerződés módosított pótczikkére vonatkozólag tett kifogásait tárgyalta, és hogy Fish államtitkár megbizatott válaszolni, miszerint a módosítványok semmiféle változtatása el nem fogadható. A Leamingtonban tartott földművelőmunkás-congressus egy nemzeti földművelő munkás-társaság alakítását határozta el. A Washingtonból a pótczikkre vonatkozólag érkezett utolsó hírek kedvezőbben szólnak, minthogy a két kormány kielégítő nyilatkozatokat cserélt ki a senatus módosítványai tekintetében. Németországban a kormány s a kath. papság közt a viszálykodás még egyre tart. Az ügy ismertetéséül közlünk néhány adatot. A hivatalos „Prov. Corr.“ következő közleményt hoz: „A kath. egyház egy újabb kihívó lépése, a porosz államkormányt épen most a határozott visszautasítás intézkedéseire indította. Kölnben az evang. St. Pantaleon egyházban 24 év óta kölcsönös jóváhagyás és egyetértés mellett, a katholikus katonai istentisztelet is tartatik. Néhány hét előtt a kölni ókatholikusok azt kívánták, hogy a Pantaleon egyház bizonyos órákban istentisztelet végett nekik átengedtessék. A hadügyminiszter helyeslésével ez megengedtetett. Ennélfogva Namszanovszky püspök és tábori prépost megtiltotta, hogy a Pantaleon templomban továbbá kath. istentisztelet tartassák. A hadügyminiszter azonnal figyelmeztette a tábori prépostot eljárásának helytelenségére, ki tilalmának egyelőre nem adott további következményeket, hanem bejelentő, hogy az ügyről a pápát értesítette, hogy meggyőződjék, menynyiben helyesli eljárását a pápai szék. Ez márczius hó első napjain történt. De múlt héten (május 29.) a tábori prépost — eljárásának a pápa részéről való helyeslése alapján — újból megtiltott minden egyházi adtus gyakorlását a Pantaleon templomban mindaddig, mig az ókatholikusok a templomból ki nem záratnak. Az államkormány ezen eljárás folytán, mely nemcsak az állam jogait sérti, hanem a tábori prépostnak, mint katonai hivatalnoknak hivatalos kötelelességeibe is ütközik, indíttatva érzé magát a prépost ellen a fegyelmi vizsgálatot megindítani s hivatalából ideiglenes felfüggesztését elrendelni, és egyidejűleg generalvicariusának minden tevékenysége gyakorlását betiltani. További lépések ez intézkedések végrehajtása körül küszöbön állanak.“ A MAGYAR ÚJSÁG TÁRCZÁJA. — 1872. május 31. — Egy szegény ember szerelme. — Javai beszély. — Saidjah atyjának volt egy bivalya, a melylyel földjét művelé; midőn azonban P . . . ...............ng kerületi főnök a bivalytól megfosztá, nagyon komor volt s napokon át egy szót sem szólt, mert a szántás ideje következők, s félt, hogy azt nem végezheti el s igy nem fog rizst termeszthetni neje s egyetlen gyermeke, Saidjah, élelmezésére, így adóját sem fizetheti le, az ilyenekre pedig a hollandus törvény Jáván kemény büntetést szab. Saidjah atyja e végett kénytelen volt eladni egy kzist,*) a melyet atyjától örökölt s a melyet tőle egy khinai meg is vett. A kris nem volt nagyon szép, de a markolaton néhány ezüstbojt volt s a khinai huszonnégy forintot adott érte, a mely pénzen a jávai egy más bivalyt vásárolt. Saidjah, ki akkoriban hét éves volt, a bivalylyal csak hamar megbarátkozék. — Készakarva használom a „barátság“ szót, mert a javai karba ragaszkodását a kis fiú irányában, ki gondoskodott róla, csakis e szóval lehet kifejezni. Ennek bebizonyítására egy példát fogok elmondani, mely valódiságon alapszik. Az erős állat nyakát a kis barna kéz nyomására lehajtja, a melyet már ismer, miután simogatja, takarmányt nyújt neki s nem egyszer játszik hosszú sörényével. Saidjah tehát az uj bivalylyal barátságra lépett s élesen csengő hangja, melylyel szántáskor bátorítólag buzdját, az állat erejét s kitartását növelni látszik. A bivaly a barázda végén készséggel fordult meg, az éleseket újra a nehéz agyag földben végig húzni * Kardhoz hasonló fegyver. A horvát választások Lónyaynak részárnapja volt. Horvátországban a képviselők választása megtörtént. A nemzeti párt nagy többséggel győzött. Zágráb mind a három választókerületében, úgyszintén a többi nagyobb városokban is, mint Varasd, Buccari, Zeng, Belovár, Vukovárott mindenütt a nemzeti pártiak jelöltjei választottak meg nagy szótöbbséggel. Vakanovich, a báni helytartó, Zágrábban megbukott. Mily hangos elítélése ez a kormány politikájának. A hivatalos részről tett erőfeszítéseknek nem lett az az eredménye, amit attól vártak. A hivatalnokok hatalmaskodása, a tenger pénz, a sok szép ígéret a népet nem volt képes meghódítani, mely látja, tapasztalja, hogy a kiegyezés daczára mily módon folyik a kormányzás Horvátországban. Legutóbbi, 29-től este kelt magán távirati tudósításunk szerint, melyet a pesti távirda hanyagsága folytán, mintha csak készakarva tette volna, oly későn kézbesített, hogy lapunk s az egész vidéken senkinek a rizsföldje sem volt oly jól megművelve, mint Saidjahé. Az ő földjei határosak voltak Adinda atyjaival, ama gyermek atyjáé, ki későbben Saidjah nejévé lön kiszemelve s ha Adinda kis testvérei a földön voltak s Saidjaht megpillanták, ekkor örömhangon kiáltoztak hozzá s bivalyaik erejét s kitartását dicsérték, de Saidjah erre semmit sem felelt, kezével halkan a bivaly nyakát érinté s ezáltal fejét a földre hajtá s fiatal urának enyelgését megérté. Saidjah kilencz s Adinda 6 éves volt, a mint az előbbinek bivalyát P . . . k . . . ng kerületi főnök ismét elvétete. Saidjah atyja nagyon szegény volt, de volt két ezüst fejszéje, amelyeket neje anyjától örökölt. Ezeket egy khinainak tizennyolc forintért eladta, amely pénzen a javai ismét egy másik bivalyt vett. De Saidjah nagyon komor volt, mert Adinda kis testvérei elmondták neki, hogy a másik bivaly a kerületi főnök lakhelyére hajtatott, hogy ott megölessék. S Saidjah keservesen sírt, ha a szegény állatra gondolt — de tekintetbe veendő, hogy Saidjah még gyermek volt. Az új bivaly, noha korántsem volt oly erős, mint a régi, helyét a fiatal jávai szivében nemsokára mégis elfoglaló. Egy napon Saidjah hiában szólt rá. Az állat nem mozdult s mintegy legyökerezve állt. Orrlyukai kitágultak, egész testében reszketett, nagy kék szemeiből félelem s borzadály tört elő s felső ajkát felvonta úgy, hogy az inyhust s a fehér fogakat látni lehetett. — Menekülj ! — kiálták Adinda testvérei — menekülj Saidjah, egy tigris közeleg ! A szíjat, melylyel a bivaly az ekéhez volt kötve, gyorsan eloldták, széles hátára ugráltak s készült gyorsasággal szaladtak a falu felé. Midőn azonban rémült arczokkal oda érkeztek, Saidjah nem volt köztük. Mint amint ez a többiek példáját akará követni, a bivalyra fölkapaszkodva, lába elcsütörtöki számában nem jelenhetett meg — ez ideig 50 nemzeti párti jön megválasztva, négy kerületből az eredményt még nem lehetett tudni, s az valószínűleg csak ma délután fog jelentetni. Horvátország országgyűlésére 78 képviselőt küld, ha tehát a 27 képviselő kormánypárti lesz is, a nemzeti pártiak roppant nagy többségben lesznek az országgyűlésen. Már most az a kérdés, hogy ily vereséggel szemben mit fog a kormány tenni? Összehívja-e az országgyűlést vagy nem ? Hogy számítottak a választások ilyetén eredményére, azt bizonyítja azon körülmény, hogy az országgyűlés alkotmányos szokás szerint nem hivatott egybe a választások folyama alatt, sőt most már a választások befejezvék s a horvát képviselők még ma sem tudják, hogy mikor kell összejönniük. A Lónyay kabinet a horvát ügyek iránt tanúsított eljárásával oly helyzetet teremtett, mely senkit sem fog meggyőzni kormányképességi tapintatosságáról. S úgy látszik, a követett útról nem akar letérni, a nyakasságpolitika rész következményeit még nem elégelték meg. Mindig lejebb s lejebb haladnak a lejtőn. Vukanovich Horvátországban már csak oly módon tarthatja meg állását, ha az ostromállapotot kihirdetik. A kedélyeket maga ellen ingerli. A horvát nép csak most nyilatkozott, hogy rosznak tartja a mostani kormánypárt politikáját, midőn oly férfiakat küldött az országgyűlésre, kik mint többsége nézetét ott tolmácsolni is fogják. Horvátországnak már közel két éve nincs törvény szerint megállapított budgetje, a kormány élén a nemzet óhajtásának meg nem felelő férfiak ülnek, a promemoriák története még most sincs tisztába hozva: lehet-e remélni, hogy a két nemzet közt a testvéri egyetértés megszilárduljon, midőn ennek útjába, mely megvalósításához vezetne, oly óriási akadályok gördíttetnek. Meddig fog ez tartani ? A Lónyay kabinet legkisebb reménynyel sem biztat, hogy a horvát ügy tisztába hozassák akár a képesség, akár az akarat hiánya miatt. Az ország pedig megelégelte már a haszontalan experimentumokat, de nem is lehet érdeke, hogy egyesek téves politikája miatt a magyar nemzet iránt a horvátok gyűlölete fokozatosan növeltessék. E bajon segíteni kell, s ha a Lónyay kabinet ezt nem képes tenni, adja át helyét oly férfiaknak, kik a két testvér nemzet közti egyetértést megteremteni s fentartani tudják.a csúszott, a földre esett s a tigris egészen közelében volt. A mint a bivaly észrevette, hogy fiatal gazdája a földön hever, nehézkes lábaival maga alá fogta úgy, hogy teste védő tetőt képezett Saidjah fölött. Erős fejét hegyes szarvaival előre tartva várta a tigris támadását. Ez merész szökéssel magasan fölugrott — de utolján ugrott, mert a bivaly szarvaival fölfogta s a vérszopó állatot a levegőbe magasra hajita. A tigris fölhasitott hassal feküdt a földön, mig a bivaly a tigris körmölése által nyakán kissé meg volt sebezve. Ama időben, midőn ez a bivaly is a kerületi főnök parancsára elhajtatott, hogy megölessék, Saidjah tizenöt éves volt s Adinda is elég idős arra, hogy ábrándos gondolatait egymásba tudja tonni, midőn a szövővetélyt ide-oda csúsztató. De a gondolatok, melyekkel foglalkozók, nagyon szomorúak voltak, mert Saidjaht komornak látta. De a bivaly elvesztése miatt mégis legszomorubb volt Saidjah anyja. A htt állat sebét nyakán, mely gyermekét megmenté, begyógyitá, mert Saidjaht már elveszettnek hitte, midőn Adinda testvérei ama rémhírrel tértek vissza a faluba. A sebet gyakran megnézte s borzalommal gondolt rá, hogy a tigris körmei mily mélyen hatottak volna gyermeke testébe, ha a hát bivaly meg nem őrzi. S minden alkalommal, midőn az állat nyakán ejtett sebre fris gyógyfüveket rakott, bozontos szőrét megsimogatá s néhány barátságos szót rebegett, hogy tudassa, egy anya mily háládatos tud lenni. Nem sokára ez eset után Saidjah atyja hazáját elhagyó, mert már semmije sem volt, mit eladhatott volna, hogy az adót megfizethesse s félt a kemény büntetéstől, mely ennek nem teljesítése miatt utól érhető. Kevéssel ez előtt Saidjah anyja bánatból — vagy is inkább a nyomortól halt meg s ez atyja kibujdosását nagyban elősegíté. A falutól azonban csak néhány mérföldre távozhatott, mert a hatóság még elég jókor elfogató. Botveréssel jön megbüntetve, mert faluját engedelem nélkül hagyta . A horvát választások eredményének a fentebbi czikkben említett adatait a ma délutáni postával érkezett hírek szerint kiegészíthetjük. Megválasztatott 47 nemzetipárti s 28 kormánypárti képviselő. Három kerületben a választás még nem történt meg. A virilisták fele szintén nemzeti pártiakból fog állni. — A „P. Napló“ a kormánypárt egy veterán tagjától egy czikket közöl. E czikkben sok mulatságos dolog van fölsorolva, miután oly tények közöltéinek, miknek valótlanságáról minden kormánypárti ember elsősorban meg van győződve, így a veterán czikkező a többek közt azt akarná elhitetni, hogy azon irány, mely a mindenáron többségben maradás elvét vallaná soha sem fért össze e hazafipárt (t. i. a kormánypárt) nemes (!) intenzióival. — Minek azé tehát a kormánypárt a választók összeírásakor az önkénykedést s erőszakoskodást oly iszonyú mérvben, melyhez a törvény mellőzésével csak az folyamodik kétségbeesésében, ki mindenáron többségben akar maradni ? — Zágrábból távirják, hogy a választások eredményének örömére a város Ünnepies színben pompázott, amely alkalommal a túlbuzgó hatóság jónak látta néhány egyént elfogatni, mi nagy népcsődületet idézett elő s a katonaság is beavatkozott. — Pestmegye bizottsági évnegyedes rendes közgyűlése f. évi június 4-kén, délelőtt 10 órakor veendi kezdetét. —■ A kiházasitó egyletek ügyében a kereskedelmi miniszter által egybehívott enquéte tagjai Weninger Vincze a magyar hitelbank igazgatója, Vész budai műegyetemi számtanár, Petzvál pesti egyetemi számtanár, Kunossy Lajos a „Kelengye“ igazgatója, a trieszti általános biztosító társulat életbiztosító osztályának eddigi főnöke és Lazsánszky az első magyar általános biztosító társulat számtanácsosa. Ezeken kívül négy kiházasító egylet hivatott fel, hogy az enquête-ban képviseltesse magát. Az országos 48-as párt tizenkettes bizottmánya tisztelettel tudatja a vidéken lakó elvtársakkal, hogy a jövő országgyűlési képviselő-választásokra vonatkozó minden közleményt szívesen és köszönettel fogad, valamint az e tárgyban hozzá intézendő kérdésekre, akár pártgyűlések, akár körök, akár pedig csak egyes tagoktól eredjenek is azok, kötelességének tartja azonnal felelni, el s azután tömlöczbe vetteték. De nem volt sokáig fogva, mert rövid idő múlva meghalt. A házzal, a melyben a jávai nejével s gyermekével békében élt, — mi történt — azt nem tudom. — Nem sokára összedült, mert csak bambuszágakból volt összerakva s náddal födve, a földön a helyet kis szemet s hamu jelölé, a melyen annyit sírtak s szenvedtek. Jávában nagyon sok ilyen hely van .... Saidjah tizenöt éves volt, midőn atyja elbujdosott. Azt mondták neki, hogy Batavalában nagy sok gazdag úr él, kik bendiesben *) kocsiznak s hogy talán ő is mint bendies ifjú foglalkozást nyerhet. Ekkor három év alatt sok pénzt szerezhetne, mi elég lenne arra, hogy két bivalyt vehessen. E reménytől eltelve, Adinda gunyhójába ment s tervét közlé vele. — Ha visszatérek — mondá — akkora már elég idősek leszünk, hogy egybekeljünk, s én sok pénzt fogok hozni, annyit, hogy két bivalyt vehetünk. — Én pedig nagyon szorgalmatos fogok lenni, hímezek s szövök — viszonzá Adinda. — S midőn visszajövök, messziről foglak hivni. — De ki fog téged hallani, ha mi itthon a faluban rizst kölyüzünk ? — Az igaz — de halld Adinda, én várni foglak ott a ketapanja alatt, hol nekem melattit**) adtál. — De hogyan fogom tudni, mikor jösz vissza? Sadijah gondolkozott s viszonzá : — Számláld a hónapokat, Adinda. Háromszor tizenkét hónapig fogok elmaradni s minden uj holdkor vágjál rizstörzsöködbe egy kis rovátkát s midőn már háromszor tizenkét rovátkát vágtál, akkor én téged a ketapanja alatt foglak várni. ígérd meg, hogy ott leszesz. S a mint Adinda sötét szemeivel igenlő*) Nagyon könnyű két kerekű jármű. **) Paszulyhoz hasonló gyümölcs. A levelek Irányi Dániel, mint a tizenkettes bizottmány elnökéhez czimezendők, a „M. Ujs.“ szerkesztőhivatalába, Pest, Lipót utcza 11. sz. alatt. Vidéki elvtársainkkal tudatjuk, miszerint a 48-as párt programmja immár német, szerb, tót és román nyelven is megjelent és a Magyar Nyomdában (Lipót utcza 11. sz.) magyar szerb, tót, és román nyelven kapható. Száza 1 frt 50 kr, erre 10 forint. A tömeges megrendelések, melyeket a „Magyar Nyomda“ az utóbbi napokban a 48-as párt programmjára vett, lehetővé teszi, hogy a szerb, tót és román nyelvű programmokat a magyarral egyenlő áron adhatja, miután a drágább kiállítási költségek már fedezve vannak. — Irányi Dániel jelentése az 1869—72-ki országgyűlésről külön lenyomatban is megjelent, s kapható a „Magyar Nyomdában“. Száza 1 frt 50 kr. — erre 12 forintért. Német nyelven 100 db 1 frt 50 kr., 1000 db 12 frt. — Bírói végrehajtásokra vonatkozólag a magyar igazságügyminisztérium egy előrondult eset alkalmából elhatározta, hogy ezentúl az osztrák tartományokból érkező bírói végrehajtások iránti megkereséseket csak akkor foganatosítsák a hazai bíróságok, ha a végrehajtó fél a megkeresett bíróság székhelyén ügyvédet vagy megbízottat vall, kinek azon esetben, ha a végrehajtás foganatosítását megelőzőleg tartozását járulékaival együtt ki akarná fizetni, joga leend azt kézhez venni és jogérvényesen nyugtatni. Nyílt kérdés Kerkápolyi pénzügyér úrhoz. A pécsi pénzügyi igazgatóság a következő rendeletet küldötte alárendeltjeinek : A képviselő választásra a beiratás 1. hó 13. megkezdődvén, tart f. hó 26-ig bezárólag, felhívom támaságodat, miszerint a választásra magát a fenn kitett határidő alatt okvetlenül beiratni, és a szózásnál szavazni szoros kötelességének ismerje,“mely rendelettel szembeszökőleg jogosulatlan kényszer gyakoroltatik a közegek ellen a kormánypárt javára. Ennek folytán a pénzügyér úr a közvélemény ítélőszéke előtt ezennel kérdeztetik: utasította-e hasonló rendelet kibocsátása végett a pénzügyi igazgatóságot ? ha igen, mi jogalapon utasította ? miután mások politikai meggyőződésére senkinek, de leginkább egy alkotmányos miniszternek nem illik, nem szabad erőszakkal egyértelmű hivatalos nyomást gyakorolni. Ha pedig nem utasított hasonló rendelet kibocsátására a pénzügyi igazgatóságot, úgy mi jogon tett azt az illető ? és váljon az-e feladata a pénzügyi igazgatóságoknak, hogy az adózó közönség véres verítékéből fentartatott pénzügyi közegekkel hivatalból leszavaztassák az adózó közönséget ? leg s bensőleg tekintett rá, ekkor Saidják a keskeny kendőről, melyet fejére csavarva hordott, keskeny szegélyt lehasitott s a vászondarabot Adindának adta, azt mint zálogot megőrzendő. Ezután a falut elhagyó. Messze behatott az ország belsejébe s sok nagyobb városban megfordult, hol a hollandus hivatalnokok székeltek. Saidjaht a nagy kőházak vörös téglával födve, csodálkozásra ragadták, mert ő ilyet még soha sem látott. Saidjah e helyek egyikében tölté azéjt, mert nagyon el volt fáradva s másnap reggel ismét útra indult. Daczára annak, hogy atyja toedoeng*)-ét hordá, az árnyék ajakát még sem érinté, a mint atyja egyik barátjának házába bekopogtatott. Ez megtanító a szalmakalap fonásra, melyek nagyon hasonlítanak azokhoz, melyek Mannillából jönnek s Saidjah egy nap ott maradt. Következő este, amint a levegő hűvös lett, Saidjah gazdájának köszönetét nyilvánitá s útját tovább folytató. Midőn egészen sötét lett s senki sem látható, egy kis selyem táskát vont elő, amelyben a melattit érze, amit egykoriban Adinda adott neki, mert nagyon szomorú volt, hogy Adindát oly sokáig nem fogja láthatni. Minél tovább haladt, annál csüggetegebb lett, mert egy szomorú sejtelem szállta meg, hogy Adindát soha sem fogja többé megláthatni. A jávaiaknak különös jellemvonásuk, hogy szomorú hangulatukat többnyire egyhangú, bánatos dalban nyilvánítják, s igy történt, hogy Saidjah a következő dalt halk hangon dandlá, melynek dallama a hűvös esti légben tovaszállt. Nem akarjuk megkísérleni e dalt alak és nm mértékben visszaadni, hanem sőt inkább eredeti egyszerűségében fogjuk azt bemutatni. Nem tudom, hol fogok meghalni. A déli parton, midőn atyámmal ott valók sót készíteni, láttam a nagy tengert. Ha a tengeren halok meg, s holttestemet a vízbe dobják, előjönnek a cápák. E kérdésre nyílt felelet kéretik : ha alföldet elmarad, úgy az adózó közönség tudni fogja, miként a miniszteri kinevezéstől függő 30.000 hivatalnok az adózó közönség véres verítékéből főleg azért tartatik fenn, hogy velük és általok a kormány uralma tartassék fönn, és nem azért, hogy pártatlanul szolgálják az államot, óh de akkor joggal kiálthatni föl: szegény adózó közönség ! !! és jó éjszakát alkotmányosság!!! Cassius. Népkör szabályok. Hazánkban számos helyen csupán az akadályozván újabb meg újabb 48-as olvasó vagy népkör alakítását, hogy az illetők az alapszabályok kidolgozásában járatlanok, ezen akadály elhárítása végett közöljük a „Pesti népkör“ alapszabályait, kihagyva belőlük azt, mi a községekben felesleg volna, hogy párthíveink ne késedelmezzenek minél több 48-as olvasó vagy népköröket alakítani. A.........i olvasó, vagy „népkör“ 48-as alapszabályai: I. szakasz. Az egylet neve. 1. §. 48-as kör név alatt egylet alakul, melynek székhelye .... II. szakasz. A kör czélja, hatásköre, eszközei. 2. §. A kör czélja: egyesülési pontot képezni, hol a város, község, szabadelvű lakokosai, rang, állás, nemzetiség és vallás különbsége nélkül egymással minél gyakrabban és számosabban találkozhassanak, közvetlen eszmecsere, kölcsönös öztönzés és szilárd összetartás által odaműködés végett, hogy az újkor democratikus elvei hazánkban minél inkább elterjedjenek, törvényeink és intézményeinkben minél inkább érvényre jussanak. 3. §. A kör oda fog működni, hogy minden rendelkezésére álló eszközökkel, a folytonos és határozott haladást mind anyagi, mind szellemi, úgy a politikai, mint a társadalmi téren előmozdítsa. 4. §. E czélból a kör igyekezni fog, hogy a) tagjainak mindennap egymásközt közlekedése, valamint ama társas élvezetek által, melyeket nekik nyújt, a társadalmi osztályok közt netalán még fenálló idegenkedést és felekezeti előítéletet gyökeresen kiirtsa és az együttes közös működésre és teremtésre való szeretetet felköltse és erősítse ; b) hogy hírlapok olvasása, czélszerűen összeállított könyvtár, népies előadások és egyéb művelődési eszközök által az átalános műveltséget emelje; c) hogy a mindennemű napi kérdések, valamint egyátalában átalános érdekli ügyek szorgalmas és beható tárgyalása által a közügyek iránt valódi érdekeltséget erősítse ; d) hogy ösztönzés és részvétel által kor-szerű népgazdászati és egyéb közhasznú vállalatok alapítását, fenntartását és fejlesztését lehetőség és tehetség szerint előmozdítsa. III. szakasz. A népkor tagjai, azok jogai és kötelességei. 5. §. Egyleti tag lehet minden tisztességes ember. Az egyleti tagok 1 évre vállalnak kötelezettséget. 6. §. A kör minden tagjának joga van: az egyleti helyiségeket látogatni és az egylet által nyújtott minden kényelmekben és élvezetekben részesülni. Holttestemet körül fogják úszkálni s kérdendik: közülünk e holttestet, mely itt a vízben úszkál, melyikünk nyelje el? Én nem fogom hallani. Nem tudom, hol fogok meghalni. Láttam Paansae házát elégni, a melyet maga gyújtott föl, mert őrült volt. Ha égő házban fogok meghalni, holttestemre sok parázs fog hullani. S a ház előtt sok ember fog állni, kiáltozni fognak s igyekezendnek a tüzet eloltani. — Én nem fogom hallani. Nem tudom, hol fogok meghalni. Láttam a kis Si-Denaht a klappafáról leesni, midőn anyja számára arról gyümölcsöt szakgatott. Ha majd a fáról én is leesem s a csalitban halva fekszem, mint a kis Si-Denah. Anyám akkor nem fog sírni, mert ő már meghalt. De idegen emberek fogják mondani : Lássátok, itt fekszik Saidjah. Én nem fogom hallani. Nem tudom, hol fogok meghalni. Láttam Palisoe holttestét. Aggkorban halt meg, mert haja ősz volt. Ha aggkorban őszhajjal fogok meghalni, a siránkozó asszonyok akkor holttestemet körül fogják állni. Sírni és jajveszékelni fognak, mint azt Palisoe holttestével tevék, és a gyermekek s unokák is hangosan fognak sírni. Én nem fogom hallani. Nem tudom, hol fogok meghalni. Sok embert ismertem, ki Badoeben meghalt. Fehérbe öltöztették és a földbe temették. Ha én is Badoeben halok meg, s ha keletnek a halom felé temetnek el, hol a ftt magasra nő. Akkor Adinda el fog mellette menni, s ruhája szegélye zörögve mozgásba hozza a füvet. S én meg fogom hallani! (Vége köv.)