Magyar Ujság, 1872. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)

1872-09-19 / 214. szám

ILL2 14. «Ac-fSa.rv-’i, Csütörtök, iaerheaztói iroda­­­l, .pót-utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap s­z­e 11 e­­mi részét illető minden közlemény. Kéziratok s levelek vissza nem adatnak. — Béruientetlen levelek csak ismerős kezek* től fogadtatnak el. Mitadá-Mra­tál / Lipót-utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap anya­gi részét illető minden köz­lemény, u. m. az előfizetési pénz a kiadás körilli pa­­naszok és a hirdetmé­nyek. MAGYAR ÚJSÁG POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP, 1872. szept 19. Kloftzrteal ár / Vidékre postán vagy a helyben házhoz hordva. Egész évre Fél évre . Negyed évre 20 Irt — kr- 1? „ - „ * r ■ 1 . W . Egy hónapra Egyes számoló kr. MHirdetési­­tij­­­r‘9 hasábos petitsor egyszeri hirdetése 12 kr. többszöri 9 kr. Bélyegdij minden minden hir­detéséi- külön 30 kr Nyílt tér: 5 hasábos petitsor 25 kr. Az államköltségvetés. A pénzügyész tegnapi előterjesztése eléggé bebonyolította az államköltség­­vetés viszonyait, gyengeségeit a végett, hogy megnyugtassa a méltán aggódó közvéleményt, „a sajtó útján széthor­­dott aggasztó közlemények“ ellenében, melyek kétségkívül teszik, hogy Ma­gyarország kivált egyenesadók által rendkívül túl van terhelve, az államház­tartási kiadások évről-évre fokozódnak a­nélkül, hogy a közvagyonoskodás gyarapodnék, vagy a közigazgatás s igazságszolgáltatás jobbá, a közvédelem biztosabbá tetetnék. De, a számok szól­nak s ki Magy­arország anyagi viszo­nyait ismeri; ki az ország termelési ha­nyatlását figyelemmel kiséri s ipar és pénzszegénységünket figyelembe ve­szi, az nem tekintheti megnyugtatónak állapotunkat, nem tekintheti méltányos­nak az adózó közönségre rovandó ál­lamköltségvetést, még akkor sem, ha Ausztria és Magyarország közös kiadá­sait számba nem veszi. Magyarország „ saját költségei “ ugyanis, a pénzügyéri javaslat szerint 1873-ik évre 2­5­6,1950.04.3 írtban lenné­nek megállapítandók. Magy­arország eme költségei közt már ott szerepel az országot jogilag VI. évfolyam. Idest, szept. 18. Politikai szemle. ^ A havrei municipalitás vasárnap bankettre volt meghiva az angol fregatra. A mondott po­­hárköszöntések a Francziaország és Anglia között jelenleg uralkodó élénk rokonszenvnek adtak kifejezést. A fregat parancsnoka által Thiers-re és a köztársaságra mondott igen ro­konszenves toaszt a Francziaország és Anglia között politikai és kereskedelmi tekintetben létesült figyelemre méltó közeledés jelének te­kintetik. A poroszok Marienburgban megünnepelték Lengyelország fefosztását s ezen tartományok Poroszországba kebelezését. A lengyel lapok e körülmény folytán a következő tiltakozást köztik : „Századik évnapján azon tettnek, melyet a történelem már elitélt, s mely bűnténynek fog bélyegeztetni, mig csak a népek lelkiismereté­ben isteni szikra lakozik, a lengyel lapok, me­lyek már az egyedüli közegei a lengyel nem­zet meggyőződése és érzelmei kifejezésének, közöben emelik fel szavukat mindazon merény­letek ellen, melyeknek tetőpontját a marien­­burgi ünnepély képezi. Anélkül, hogy a régi, folytatólagos és új jogtalanságok miatt keser­t panaszban törnénk ki, melyeket életföltétele­­inkben, érzelmeinkben és meggyőződésünkben szenvedünk, s melyek úgy a nemzetet, mint az egyházat fájdalmasan érintik, tiltakozunk min­den féktelenség ellen, melyet a tekintet nélküli erőszak elkövet. Hivatkozva a nemzet fényes történelmére, martyrságára és azon hűségre, melylyel hivatását teljesítette, s az emberiség­nek szolgálatokat tett, kimondjuk azon rendit­­hetlen meggyőződésünket, hogy a nemzet gond­­viselésszerü küldetése által inspirált s az em­beriségnek is javára szolgáló folytonos és belső fejlődésünkre irányzott munkáink, mely valamint azelőtt, úgy most is letörekvése a nemzetnek, boldogabb jövőhöz fogja vezetni s elfoglalandja a, nagy nép családban istentől neki kijelölt s őt megillető helyet.“ Mint Londonból írják, Izlandban megszo­­ríttatott a sajtószabadság. Két izlandi lap már megvittetett, mi angol lapoknak alkalmul szol­gált, hogy sajnálkozásunknak adjanak kifeje­zést. Azonban — írja a londoni „Telegr.“ — a sajtónak nemcsak kiváltságai, hanem kötelmei is vannak. Hogy balgaság volna forradalmi sajtót, mely az ellenzéki lapok tisztes fegyve­reivel küzd, oltalom alá venni. Az izlandi szer­kesztőknek joguk van ellene szegülni a tör­vényhozás azon törekvésének, hogy az ország részére békét, nyugalmat és jóllétet biztosítan, írhatnak a „Home Rule“ köztársaságról s más egyébről, a­miről csak akarnak, de nincs jo­guk gonosztevőket istenitni, rendetlenséget és vérontást helyeselni. Az „Internationale“ hangai kongressusáról utólag még a következő adatokat közli a „L. Z.“ : A hatalmasnak híresztelt Internationale­ nem tagjai nagy száma, hanem a rendelkezése alatt álló nervus rerum szerint kell megítélni. Egyik titkos ülésben felolvasott általános je­lentésből kitűnt, hogy ezen társulat, melyről azt lehetett volna hinni, hogy milliókkal ren­delkezik, csak 166 font sterlinggel bír főpénz­tárában. Ez összegből esik Német­alföldre 14 seb., egész Németországra pedig 10 tallér. A nemzetközi béke- és szabadságliga ez év­ben is megtartja congressusát és pedig szept. 23-án Luganóban, a Ticino canton egy vá­rosában, nem illető osztrák államadósságok kamatja 31,530,600 írt erejéig. Ezen kí­vül, de az ország szükségleteit megelő­zőleg kívántatik még m. e. 32 millió írt az u. n. közös költségekre. Magyarország tehát saját javáért a jövő évre m. e. 225 millióig, Ausztria javáért m. e. 63 millióig, összesen közel 300 millió írtig lenne terhelve. Ezen túlterheltetést sem méltányosnak sem igazságosnak, de még alkotmá­ny­o­s­n­a­k sem nevezhetjük, mert ezen óriási teher nem a nemzet szükségletei­ből, hanem az osztrák politika agyrémei­ből ered, melyek kergetésére hiában áldozzuk a nemzeti vagyon tőke­érté­két is. Közel 300 millióra menő kiadás ott, hol a „rendes“ bevétel csak 170,809,264 írt minden erőmeglesztés mellett is ! E két adat jelzi a költségvetés tarthatlan­­ságát. E két összeg közötti ár mutatja, hogy nagyon rosszul gazdálkodunk és a pénzügyön előttljesztés csak arra való, miszerint ezen óriási ürességei, szép sza­vakkal és kellő nyilvánosságban nem tartható pénzügyi műveletekkel betöltse. Légy­en kölcsön, légy­en az államja­­vak, er­dók s­zányak el vagy bérbeadá­sa, legyen sorsjáték, vagy bármi néven nevezendő jövedelem mi­altat ez óriási hiány fedeztetik, az mind teher, mind kár, mind a rész gazdálkodás vagyis azon túlcsigázott követelés bizonyítéka, miszerint a divatos „alkotmányos“ ál­lamháztartás három-négy annyi kiadást, tízszerte annyi pénzt kíván, mint men­ny­it kizsarolhatott az 50-es években az osztrák minisztérium, vagy mennyi­be 48 előtt került az ,.ország fenn­tartása.“ Most már „pénztári és hitel­művele­tek“ czime alá dugja el az alkotmányos miniszter, a túlcsigázott követeléseket s csupán azt mutatja fel deficitképent, mit már oda sem lehet eldugni. Sőt a deficitet is elnevezi túlkiadás­­nak s bebizonyítja a bámuló közön­ségnek, hogy az nem is leend valódi deficit. Nem kevesbb mint 32,163,472 írtra teszi a p­énzügyér a jövő évi túlkiadáso­­kat, holott a rendkívüli kiadások ös­szege 74,939,677 írt. Ez mind az ország terhére, a rosz gazdálkodás rovására esik s bizonyítja, hogy Magyarország államháztartása nincs rendben, nincs biztos alapokra fektetve. Ezen óriási deficitek vagy túlkiadá­­sok súlyát a pénzügy­ér azzal enyhíti, hogy rendkívüli kiadásai egy részét „be­fektetéseknek nevezi, melyek szerinte kamatozni fognak. Ily szép illuzióban éltünk a vasúti be­fektetésekre nézve is.Szépen kamatoznak ezek az idegen tőzséreknek, de nem az országnak. Több mint 120 millió adós­ságot csinált a magy.kir. kormány ilyféle befektetésekre. S mit mond most róluk a pénzügyér? Azt mondja, hogy vagy négyszáz mértföldny­i vasutat épített az ország ga­­rantia mellett, s felfogásom szerint arra készen kell lennünk, hogy 100 millióra felmenene azon összeg, melyet a bizto­sítás folytán fizetnünk kell, mielőtt a visszatérítés csak meg­ is kez­dődik. De azt gondolom, hogy egy­szer megkezdődvén, ha nem is azon ra­­piditással, mint a segélyezés, de mégis fokozatos emelkedéssel fog az majd bekövetkezni, szállván évről évre talán fél ennyivel, mint amennyivel előre ment volt, Így pazaroljuk el a száz milliókat drága befektetésekre, melyek később jö­vedelmezni fognak ugyan, és talán 40 50—60 év múlva visszafizetik az úgyne­vezett államnak az előlegeket. De hány száz milliót kivonnak e végre az ország­ból, a nagy­közönség tevékenységének korlátozása vagy drágán megadóztatása mellett. Az ily gazdálkodás tönkre teszi az ország jelenlegi lakosságát, kivált a földbirtokosokat , kiknek birtokait át­­játsza a tőzsérek, uzsorások kezére, s az olcsó pénzzel dolgozó idegenek ke­zére játszik át minden főbb gyárt, ipar­­vállalatott. Tönkreteszi a rendkívüli kiadásokban évről évre túrcsigázott államháztartás mindazokat, kik hitel, kölcsönpénz által kénytelenek dolgozni, mert munkájuk sikere nem hozza ki a drága kamatokat; szorgalmukkal arányosan dolgozzák be magukat a deficitekbe. És a pénzügyér csak egy árva szóval sem vigasztalja az országot, hogy lesz valahára önálló bankja, mely olcsóbb kölcsönt ad, mint néha napján az ellenséges érzelmű oszt­rák nemzeti bank, vagy legalább min­den időben ad. Tönkreteszi a rendes jövedelmekhez képest majdnem kétszeres kiadással járó államháztartás a jelen ivadék munka s birtok után élő részét, mert a forgópénz nagy részét Ausztriába s külföldre te­reli, honnan csak némely szerencsefiók­­hoz talál utat vissza. Ily államháztartási költségek megszavazásához, ily arány­ok megállapításához az országgy­űlési több­ség nem járulhat, hacsak Ausztra érde­keit előbbre útra teszi Magy­arország ér­dekeinél, a­mi viszont az alkotmá­­ny­osság jogálménak világos megtaga­dása volna. — K.— — A nán­uoltari kerülőből azon értesítést veszszük, hogy az elhunyt Lukács Ignácz Lel­ebe az ottani ellenzéki választók nagy lelkesedéssel P­a­t­a­y Istvánt léptették fel képviselőjelöltül. Az „Ellenőr“ eszerint roszul volt érte­sülve, midőn azt állitá, hogy Ivánka Imre ott ellenjelölt nélkül áll. Kérdezősköd­­j­k jobban utána s meg fogja tudni, hogy a kerületben Patay zászlója is leng. Iván­káról eddig csak annyit szól a krónika, hogy Püspök Ladányból felszólittatván, megjelent s mellette máris „foly a bor“. Nem is tehetjük fel a nádudvari kerület lel­kes választóiról, hogy alig néhány héttel az­után, hogy 48-as érzelmeiknek egyhangú kifejezést adtak, politikai irányukat oly gyö­keresen megváltoztassák, hogy a balközép legbalközépibb, azaz a jobboldalhoz legköze­lebb álló tagjára adják szavazatukat. S igy Patay István megválasztását biztosnak te­kintjük. " Az első bíráló bizottság a Taray (Pécs) ellen beadott kérvényt nem találta tárgyalan­­dónak, mivel a joeghatalmazvány csak a vá­rosi kapitány által volt hitelesítve, amit a bi­zottság nem tekintett törvényes hitelesí­tésnek. Különben, mint halljuk, a kérvény oly okok és bizonyságokkal volt támogatva, hogy ha tárgyalás alá kerül, a választás bizonyosan megsemmisíttetett volna. U­gyanazon bizottság szintúgy formahiba miatt a Jókai és Elek Gábor elleni kér­vényeket sem találta tárgyalandóknak.­­ Míg Tóvölgyi Titusz sajtóvétség miatt egy évi fogság és 500 írt bírságra ítéltetett, addig a mária-nostrai adósikkasztás elkövetői Pokorny községi jegyző, Bereczki Imre és Ko­­vácsik J. mindkettő 14 napi fogságra ítéltet­tek, így nézik nálunk az igazságot. — Jog, törvény, igazság. Hír szerint a képviselőház IX. bírálóbizott­sága Szakáll Antal, rima­szécsi képviselő választását egyhangúlag igazolta. E hírre valaki azt kérdezte : Dehát Szakáll Antal a vér árán nyert mandátumot elfogad­ja-e? Már miért nem fogja Szakáll nyilván mondani, ha a többség nem szégyenli, hát én mért szégyelném. A Kormánypárti lapok híre szerint a sze­gedi kir. biztosság f. hó végével megszűnik. A közbiztonságról ezután az illető törvényható­ságok fognak gondoskodni. Nyilván ifj. Ráday Gedeon, mint megvá­lasztott képviselő, azért nem tartotta eddig kö­telességének a kir. biztosságról lemondani, mert azt gondolta, hogy úgy sem sokáig tart. Nem úgy van ? Mohács, szept. 15. Müller Jakab bonyádi lakos, 8 éves fiát Hen­riket szöllejébe küldé— mely szöllő épen Lang Jakab zsidó szöllejének van tőszomszédságá­ban,­hogy egy kosárka szöllőt szedjen. Szán­dékosan vagy tévedésből, a fiú egy két fürtöt Lang tőszomszédos barázdáin álló tőkékről is szedett. Nem vitatjuk a gyermek bű­ntelenségét. Ha bűnös volt, joga volt a községi elöljáró­ságnak ötét, már a kár csekélységénél fogva megbüntetni, a kárt a szülők által megtérít­tetni, — noha jogi meggyőződésem szerint a gyermeket csak is az atya van hivatva bün­tetni,­­ az elöljáróság csak onnét követelhette a megfenyítést. Azonban Hies Miles szöllőcsősz a gyermeket elfogta, a bíró házához kisérte, hol épen két pandúr volt jelen. Az egyik pandúr a gyermeket fején, száján, testén oly kegyetlenül megverte, hogy az orvosi lelet után a test minden részén mutatkozó sérülések súlyosaknak bizonyultak. Ezen pandúr neve Kovács István. Bizonyítják a kegyetlenkedés tényeit Laifers­son Erzsébet és Kromer Katalin bonyádi lako­sok. Ezek azt is bizonyítják, hogy a kegyet­­lenkedő pa­dár kardot is rántott e gyermekre, mivel fájdalmában jajgatott. A gyermek azóta betegen fekszik. A szülők bpiegl József bonyádi esküdt el­len, ki a kegy­etlenkedést parancsolta, s a ke­­gyetlenkedő pandúr ellen még f. é. szept. 7-én beadták bűnügyi panaszukat a pécsi kir. tör­vényszékhez. Góocs Gyula szolgabiró ezért berendelte f. hó 14-ére a gyermek atyját s a gyermeket szöllőlopás czime alatt. Az atya megjelent, előadta, hogy gyermeke már megszenvedte tévedését s annak folytán ágy­ban fekvő súlyos beteg, s azért nem jöhet be, különben kész a kárt megtéríteni. Daczára ennek a szolgabiró Bonjádról, mely 2 mértföldnyire fekszik Mohácstól, a beteg s abbtekintett gyermeket pandúr által beteg­ágyából kiragadva, mai napon Mohácsra hur­­czoltatta és börtönre vettette. Nem iruak az esethez commentárt, hanem kérde­si­k és interpellálják a kormányt, fogja-e még tovább is tűrni, hogy pandúrok kegyet­­lenkedjenek a hon polgárain büntetlenül ? — akar-e azon sokféle vérengzésért és kegyet­lenkedésért, melyet pandúrok a lefolyt évne­gyedben a mohácsi járásban kihívó szemtelen­séggel elkövettek, a panaszló sérelmezettek­nek igazságot és elégtételt szolgáltatni ? É­s meg fogja-e szabaditni a mohácsi járás lakóit, azok után, mik e napokban adattak fel a bel­ügyminisztériumhoz Gópcs szolgabiró ellen, ezen őrjöngő tisztviselőnek Vakmerő kicsapon­gásaitól? ’• v. / A magyar AjlatokÖffség Vetés/1873- ra. ’ •* ' Aj'Refide­s'khatások. -i I. A királyi­­ udvartartás költségei 4.650­,000 ft, 1872-ben volt 3.650,000 írt. ' ‘ II . ő felsége ,kabineti irodája s e kabineti iroda nyugdijai, 72,216 ft, 1872-ben volt 61.395 forint. ’ . ’ ,7­­7..........7. ’ • “* III.A főrendi- és képviselőház szükségleteire * és pedig : a tiszti és szolgaszemélyzet illetm­­é­­nyeire és a képviselők lakpénzeire egész évre, a képviselők napidijaira, a delegátió költsé­geire, végre az államadósságot ellenőrző­ bi­zottság napidijai, utazásai és egyéb költségeire átalánykép 700 ezer. Irt, 1872-ben volt szintén annyi, ,gj] \ ‘ , IV, A,z 1873 évre. megállapított­ közösügyi kiadásokból a magyar korona országait illető összeg -------—. 1872-ben volt 23.983,714 forint. V. Az 1849 évtől 1867 évig tettleg fenállott közp. kormány közelgeinek nyugdijai 259,300 írt, 1872-ben volt 270,000 írt. VI. Nyugdijak 2.599,622 írt, 1872-ben­­ volt 2.530,367 írt. VII. Az 1867. XV. tezikkben elvállalt állam­adóssági járulék 31.530,600 frt, 1872-ben volt 32.723,200 frt. VIII. Az 1867 évi XIII. tcz. alapján felvett vasúti kölcsön kamatai 4.567,464 frt. IX. Az 1871 évi 30 millió frtnyi ezüst köl­csön kamatai és kezelési költségei 1.631,860 frt, 1872-ben volt 1.710,000 frt. X. Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete 4.480.000 forint, 1872-ben volt 4.200.000 fr. XI. Fiume 92,810 frt, 1872 ben volt 85,120 forint. XII. Az állami számvevőszék részére áta­lánykép 150.000 forint, 1872-ben szintén en­nyi volt. XIII. Miniszterelnökség 329,080 frt. 1872- ben is ennyi volt. XIV. Ő felsége személye körüli minisz­térium 64,854 forint, 1872-ben volt 66,384 forint. XV. Horvát-szlavon-dalmát miniszter és sze­mély­zete 48,000 forint, 1872-ben volt 46,700 forint. XVI. Belügyministerium 6,783,046 forint, 1872-ben volt 6.783,700 frt. XVII. Pénzügy­minisztérium 52.382,007 frt, 1872-ben volt 49.125,661 frt. XVIII. Közmunka és közlekedési miniszté­rium 5.777,223 frt, 1872-ben volt­ 5.383.847 fornt. XIX. Földraivelés ipar és kereskedelmi mi­nisztérium 10.917.021 ft, 1872-ben 10.178,204 forint volt . XX. Vallás- és közoktatásügyi minisztérium 4.119,830 forint­, 1872-ben volt 3.124,752 forint. XXI. Igazságügyminiszterium 12.031,982 frt, 1872-ben volt 10 239,677 frt. XXII. Honvédelmi minisztérium 7.277,089 forint, 1872 ben volt 6.607,702 frt. Rendes kiadások összege: 150.265,004 forint. 1872-ben volt 161.959,503 forint.­­ B) Rendkívüli kiadások. I. Az 1873. évre megállapított közösügyi kiadásokból a magyar korona országait il­lető összeg ------------ 1872-ben volt 4.369,499 forint. II. Az 1867. évi Xlll. törvényczikk alap­ján felvett vasúti­ kölcsön törlesztésére 446,480 forint. III. Az 1871. évi 30 millió frtnyi ezüst köl­csön törlesztésére 459,800 frt, 1872-ben volt 454,215 frt IV. Miniszterelnökség 8275 forint, 1872-ben volt 3000 frt. V. Belü­gyminiszterium 579,818 frt, 1872- ben volt 773,432 írt. VI. Pénzügyminisztérium 18.046,772 forint 1872 ben volt 15.559,154 frt VII. Közmunka- és közlekedési miniszté­rium 48.77­1,539 f­rt, 1872-ben volt 42.385,738 forint. VIII. Földművelés- ipar- és kereskedelmi mi­nisztérium 1.728,010 trt, 1872-ben volt 1 millió 719,134 frt. IX. Vallás- és közoktatásügyi minisztérium 759,491 frt, 1872-ben volt 647,419 frt. X. Igazságügy minisztérium 1.011,349 frt, 1872-ben volt 441,800 frt. XI. Honvédelmi minisztérium 2.968,143 frt, 1872-ben volt 2.359,000 frt. (A határőrvidék polgárosításának befejezé­séig igényelt átmeneti kiadások — — — 1872-ben 1.607,500 frt.) Rendkívüli kiadások összege 74 millió 939,677 forint, 1872-ben volt 70.249,891 forint. ‘ B. H.i­t­e­l és pénztárműveleti ki-i ...­­ ... .ad­ások. I. A közös függő államadósság kezelési költ­sége 129.600 forint, 1872-ben volt 129.690 frt. II. Földtehermentesités és örökváltságok 17.350.630 ft, 1872 ben volt 17.056.869 ft. III. Szőllődézsmaváltság 2.831.682 ft, 1872-­­ben volt 3.342.141 frt, IV. Sorsolási kölcsön 4.403.104 frt, 1872-ben volt 5.311.150 frt. . . V. Gömöri vasutzáloglevél kölcsön 2.199,930 ft, 1872-ben volt 3,198,168 frt. ,II. Függő adósság 1.592,026ft, 1872-ben volt­­ 644 487 frt. , VII. Pénztári műveletek 3,248.400 frt 1872-­­ben volt 3,470,800 frt. (Vasuti kölcsön. 1872-ben volt 5.547.540 frt, ez 1871. évi 30 millió forintnyi ezüst kölcsönre ug­ráni csak tavaly volt 26,186,940 frt. Az idén e czimek alatt nincs semmi fölvéve. Hitel és pénzműveleti kiadások összege 31,745,372 frt, 1872-ben volt 64 millió 787,675 frt. Ai R­e­n­d é­s b­e­v­é t­e­l­e­k, (Az öt felsége­ személye körüli minisztériumból (házbér jövedelem) 1872-re 840 frt volt.) I. Belügyminisztérium 120,830 frt, 1872-ben , volt 149,,882 frt. . ., II. Pénzügyminisztérium 160,548,956 frt. , 1872-ben volt 147 k.7­91,211 frt. , III.. Közp­rnka- és közlekedési minisztérium 102,370 frt, 1872-ben volt 103,618 frt. .IV. .Földmivelés-, ipar-és kereskedelmi mi­nisztérium 9.430,161 frt, 1872-ben volt 8 millió 692,983 frt. / *'• y. Vallás és közoktatásügyi minisztérium 847,082 frt, 1872-ben volt 271,534 frt. VI. Igazságügyi minisztérium 218,098 frt. 1872-ben volt 60,529 frt. VII. Honvédelmi minisztérium 41,768 forint. 1872-ben nem volt semmi. Rendes bevételek összege 170.809,264 frt, 1872-ben volt 157.030,597 frt. *B. Rendkívüli bevételek. (A közös pénzügyi pénztár készleteinek és követeléseinek a magyar korona országait illető részéből 1872-re volt 3,512,705 frt.) I. Belügyminisztérium 49,724 frt, 1872-ben volt 55,276 frt. II. Pénzügyminisztérium 15,075,425 forint, 1872-ben volt 7,194,741 frt. III. Közmunka és közlekedési minisztérium 380,855 frt, 1872-ben volt 1.306,000 frt. IV. Vallás és közoktatásügyi minisztérium 16,000 frt, 1872-ben volt 11,400 frt. Rendkívüli bevételek összege 15.522,005 frt, 1872-ben volt 12.080,122 forint. C. Hitel és pénztárműveleti bevé­telek. I. Földtehermentesités és örökváltságok 17.350,630 forint, 1872-ben volt 17.056,869 forint. II. Szőlődézsmaváltság 2.831,682 frt, 1872- ben volt 2.342,141 frt. III. Sorsolási kölcsön 9.478,444 frt, 1872- ben volt 7.371,150 frt. IV. Gömöri vasutzáloglevél kölcsön 6.599,930 frt 1872-ben volt 6.198,568 frt.

Next