Magyar Ujság, 1872. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)
1872-09-19 / 214. szám
ILL2 14. «Ac-fSa.rv-’i, Csütörtök, iaerheaztói irodal, .pót-utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap sze 11 emi részét illető minden közlemény. Kéziratok s levelek vissza nem adatnak. — Béruientetlen levelek csak ismerős kezek* től fogadtatnak el. Mitadá-Mratál / Lipót-utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden közlemény, u. m. az előfizetési pénz a kiadás körilli panaszok és a hirdetmények. MAGYAR ÚJSÁG POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP, 1872. szept 19. Kloftzrteal ár / Vidékre postán vagy a helyben házhoz hordva. Egész évre Fél évre . Negyed évre 20 Irt — kr- 1? „ - „ * r ■ 1 . W . Egy hónapra Egyes számoló kr. MHirdetésitijr‘9 hasábos petitsor egyszeri hirdetése 12 kr. többszöri 9 kr. Bélyegdij minden minden hirdetéséi- külön 30 kr Nyílt tér: 5 hasábos petitsor 25 kr. Az államköltségvetés. A pénzügyész tegnapi előterjesztése eléggé bebonyolította az államköltségvetés viszonyait, gyengeségeit a végett, hogy megnyugtassa a méltán aggódó közvéleményt, „a sajtó útján széthordott aggasztó közlemények“ ellenében, melyek kétségkívül teszik, hogy Magyarország kivált egyenesadók által rendkívül túl van terhelve, az államháztartási kiadások évről-évre fokozódnak anélkül, hogy a közvagyonoskodás gyarapodnék, vagy a közigazgatás s igazságszolgáltatás jobbá, a közvédelem biztosabbá tetetnék. De, a számok szólnak s ki Magyarország anyagi viszonyait ismeri; ki az ország termelési hanyatlását figyelemmel kiséri s ipar és pénzszegénységünket figyelembe veszi, az nem tekintheti megnyugtatónak állapotunkat, nem tekintheti méltányosnak az adózó közönségre rovandó államköltségvetést, még akkor sem, ha Ausztria és Magyarország közös kiadásait számba nem veszi. Magyarország „ saját költségei “ ugyanis, a pénzügyéri javaslat szerint 1873-ik évre 256,1950.04.3 írtban lennének megállapítandók. Magyarország eme költségei közt már ott szerepel az országot jogilag VI. évfolyam. Idest, szept. 18. Politikai szemle. ^ A havrei municipalitás vasárnap bankettre volt meghiva az angol fregatra. A mondott pohárköszöntések a Francziaország és Anglia között jelenleg uralkodó élénk rokonszenvnek adtak kifejezést. A fregat parancsnoka által Thiers-re és a köztársaságra mondott igen rokonszenves toaszt a Francziaország és Anglia között politikai és kereskedelmi tekintetben létesült figyelemre méltó közeledés jelének tekintetik. A poroszok Marienburgban megünnepelték Lengyelország fefosztását s ezen tartományok Poroszországba kebelezését. A lengyel lapok e körülmény folytán a következő tiltakozást köztik : „Századik évnapján azon tettnek, melyet a történelem már elitélt, s mely bűnténynek fog bélyegeztetni, mig csak a népek lelkiismeretében isteni szikra lakozik, a lengyel lapok, melyek már az egyedüli közegei a lengyel nemzet meggyőződése és érzelmei kifejezésének, közöben emelik fel szavukat mindazon merényletek ellen, melyeknek tetőpontját a marienburgi ünnepély képezi. Anélkül, hogy a régi, folytatólagos és új jogtalanságok miatt kesert panaszban törnénk ki, melyeket életföltételeinkben, érzelmeinkben és meggyőződésünkben szenvedünk, s melyek úgy a nemzetet, mint az egyházat fájdalmasan érintik, tiltakozunk minden féktelenség ellen, melyet a tekintet nélküli erőszak elkövet. Hivatkozva a nemzet fényes történelmére, martyrságára és azon hűségre, melylyel hivatását teljesítette, s az emberiségnek szolgálatokat tett, kimondjuk azon rendithetlen meggyőződésünket, hogy a nemzet gondviselésszerü küldetése által inspirált s az emberiségnek is javára szolgáló folytonos és belső fejlődésünkre irányzott munkáink, mely valamint azelőtt, úgy most is letörekvése a nemzetnek, boldogabb jövőhöz fogja vezetni s elfoglalandja a, nagy nép családban istentől neki kijelölt s őt megillető helyet.“ Mint Londonból írják, Izlandban megszoríttatott a sajtószabadság. Két izlandi lap már megvittetett, mi angol lapoknak alkalmul szolgált, hogy sajnálkozásunknak adjanak kifejezést. Azonban — írja a londoni „Telegr.“ — a sajtónak nemcsak kiváltságai, hanem kötelmei is vannak. Hogy balgaság volna forradalmi sajtót, mely az ellenzéki lapok tisztes fegyvereivel küzd, oltalom alá venni. Az izlandi szerkesztőknek joguk van ellene szegülni a törvényhozás azon törekvésének, hogy az ország részére békét, nyugalmat és jóllétet biztosítan, írhatnak a „Home Rule“ köztársaságról s más egyébről, amiről csak akarnak, de nincs joguk gonosztevőket istenitni, rendetlenséget és vérontást helyeselni. Az „Internationale“ hangai kongressusáról utólag még a következő adatokat közli a „L. Z.“ : A hatalmasnak híresztelt Internationale nem tagjai nagy száma, hanem a rendelkezése alatt álló nervus rerum szerint kell megítélni. Egyik titkos ülésben felolvasott általános jelentésből kitűnt, hogy ezen társulat, melyről azt lehetett volna hinni, hogy milliókkal rendelkezik, csak 166 font sterlinggel bír főpénztárában. Ez összegből esik Németalföldre 14 seb., egész Németországra pedig 10 tallér. A nemzetközi béke- és szabadságliga ez évben is megtartja congressusát és pedig szept. 23-án Luganóban, a Ticino canton egy városában, nem illető osztrák államadósságok kamatja 31,530,600 írt erejéig. Ezen kívül, de az ország szükségleteit megelőzőleg kívántatik még m. e. 32 millió írt az u. n. közös költségekre. Magyarország tehát saját javáért a jövő évre m. e. 225 millióig, Ausztria javáért m. e. 63 millióig, összesen közel 300 millió írtig lenne terhelve. Ezen túlterheltetést sem méltányosnak sem igazságosnak, de még alkotmányosnak sem nevezhetjük, mert ezen óriási teher nem a nemzet szükségleteiből, hanem az osztrák politika agyrémeiből ered, melyek kergetésére hiában áldozzuk a nemzeti vagyon tőkeértékét is. Közel 300 millióra menő kiadás ott, hol a „rendes“ bevétel csak 170,809,264 írt minden erőmeglesztés mellett is ! E két adat jelzi a költségvetés tarthatlanságát. E két összeg közötti ár mutatja, hogy nagyon rosszul gazdálkodunk és a pénzügyön előttljesztés csak arra való, miszerint ezen óriási ürességei, szép szavakkal és kellő nyilvánosságban nem tartható pénzügyi műveletekkel betöltse. Légyen kölcsön, légyen az államjavak, erdók szányak el vagy bérbeadása, legyen sorsjáték, vagy bármi néven nevezendő jövedelem mialtat ez óriási hiány fedeztetik, az mind teher, mind kár, mind a rész gazdálkodás vagyis azon túlcsigázott követelés bizonyítéka, miszerint a divatos „alkotmányos“ államháztartás három-négy annyi kiadást, tízszerte annyi pénzt kíván, mint mennyit kizsarolhatott az 50-es években az osztrák minisztérium, vagy mennyibe 48 előtt került az ,.ország fenntartása.“ Most már „pénztári és hitelműveletek“ czime alá dugja el az alkotmányos miniszter, a túlcsigázott követeléseket s csupán azt mutatja fel deficitképent, mit már oda sem lehet eldugni. Sőt a deficitet is elnevezi túlkiadásnak s bebizonyítja a bámuló közönségnek, hogy az nem is leend valódi deficit. Nem kevesbb mint 32,163,472 írtra teszi a pénzügyér a jövő évi túlkiadásokat, holott a rendkívüli kiadások összege 74,939,677 írt. Ez mind az ország terhére, a rosz gazdálkodás rovására esik s bizonyítja, hogy Magyarország államháztartása nincs rendben, nincs biztos alapokra fektetve. Ezen óriási deficitek vagy túlkiadások súlyát a pénzügyér azzal enyhíti, hogy rendkívüli kiadásai egy részét „befektetéseknek nevezi, melyek szerinte kamatozni fognak. Ily szép illuzióban éltünk a vasúti befektetésekre nézve is.Szépen kamatoznak ezek az idegen tőzséreknek, de nem az országnak. Több mint 120 millió adósságot csinált a magy.kir. kormány ilyféle befektetésekre. S mit mond most róluk a pénzügyér? Azt mondja, hogy vagy négyszáz mértföldnyi vasutat épített az ország garantia mellett, s felfogásom szerint arra készen kell lennünk, hogy 100 millióra felmenene azon összeg, melyet a biztosítás folytán fizetnünk kell, mielőtt a visszatérítés csak meg is kezdődik. De azt gondolom, hogy egyszer megkezdődvén, ha nem is azon rapiditással, mint a segélyezés, de mégis fokozatos emelkedéssel fog az majd bekövetkezni, szállván évről évre talán fél ennyivel, mint amennyivel előre ment volt, Így pazaroljuk el a száz milliókat drága befektetésekre, melyek később jövedelmezni fognak ugyan, és talán 40 50—60 év múlva visszafizetik az úgynevezett államnak az előlegeket. De hány száz milliót kivonnak e végre az országból, a nagyközönség tevékenységének korlátozása vagy drágán megadóztatása mellett. Az ily gazdálkodás tönkre teszi az ország jelenlegi lakosságát, kivált a földbirtokosokat , kiknek birtokait átjátsza a tőzsérek, uzsorások kezére, s az olcsó pénzzel dolgozó idegenek kezére játszik át minden főbb gyárt, iparvállalatott. Tönkreteszi a rendkívüli kiadásokban évről évre túrcsigázott államháztartás mindazokat, kik hitel, kölcsönpénz által kénytelenek dolgozni, mert munkájuk sikere nem hozza ki a drága kamatokat; szorgalmukkal arányosan dolgozzák be magukat a deficitekbe. És a pénzügyér csak egy árva szóval sem vigasztalja az országot, hogy lesz valahára önálló bankja, mely olcsóbb kölcsönt ad, mint néha napján az ellenséges érzelmű osztrák nemzeti bank, vagy legalább minden időben ad. Tönkreteszi a rendes jövedelmekhez képest majdnem kétszeres kiadással járó államháztartás a jelen ivadék munka s birtok után élő részét, mert a forgópénz nagy részét Ausztriába s külföldre tereli, honnan csak némely szerencsefiókhoz talál utat vissza. Ily államháztartási költségek megszavazásához, ily arányok megállapításához az országgyűlési többség nem járulhat, hacsak Ausztra érdekeit előbbre útra teszi Magyarország érdekeinél, ami viszont az alkotmányosság jogálménak világos megtagadása volna. — K.— — A nánuoltari kerülőből azon értesítést veszszük, hogy az elhunyt Lukács Ignácz Lelebe az ottani ellenzéki választók nagy lelkesedéssel Patay Istvánt léptették fel képviselőjelöltül. Az „Ellenőr“ eszerint roszul volt értesülve, midőn azt állitá, hogy Ivánka Imre ott ellenjelölt nélkül áll. Kérdezősködjk jobban utána s meg fogja tudni, hogy a kerületben Patay zászlója is leng. Ivánkáról eddig csak annyit szól a krónika, hogy Püspök Ladányból felszólittatván, megjelent s mellette máris „foly a bor“. Nem is tehetjük fel a nádudvari kerület lelkes választóiról, hogy alig néhány héttel azután, hogy 48-as érzelmeiknek egyhangú kifejezést adtak, politikai irányukat oly gyökeresen megváltoztassák, hogy a balközép legbalközépibb, azaz a jobboldalhoz legközelebb álló tagjára adják szavazatukat. S igy Patay István megválasztását biztosnak tekintjük. " Az első bíráló bizottság a Taray (Pécs) ellen beadott kérvényt nem találta tárgyalandónak, mivel a joeghatalmazvány csak a városi kapitány által volt hitelesítve, amit a bizottság nem tekintett törvényes hitelesítésnek. Különben, mint halljuk, a kérvény oly okok és bizonyságokkal volt támogatva, hogy ha tárgyalás alá kerül, a választás bizonyosan megsemmisíttetett volna. Ugyanazon bizottság szintúgy formahiba miatt a Jókai és Elek Gábor elleni kérvényeket sem találta tárgyalandóknak. Míg Tóvölgyi Titusz sajtóvétség miatt egy évi fogság és 500 írt bírságra ítéltetett, addig a mária-nostrai adósikkasztás elkövetői Pokorny községi jegyző, Bereczki Imre és Kovácsik J. mindkettő 14 napi fogságra ítéltettek, így nézik nálunk az igazságot. — Jog, törvény, igazság. Hír szerint a képviselőház IX. bírálóbizottsága Szakáll Antal, rimaszécsi képviselő választását egyhangúlag igazolta. E hírre valaki azt kérdezte : Dehát Szakáll Antal a vér árán nyert mandátumot elfogadja-e? Már miért nem fogja Szakáll nyilván mondani, ha a többség nem szégyenli, hát én mért szégyelném. A Kormánypárti lapok híre szerint a szegedi kir. biztosság f. hó végével megszűnik. A közbiztonságról ezután az illető törvényhatóságok fognak gondoskodni. Nyilván ifj. Ráday Gedeon, mint megválasztott képviselő, azért nem tartotta eddig kötelességének a kir. biztosságról lemondani, mert azt gondolta, hogy úgy sem sokáig tart. Nem úgy van ? Mohács, szept. 15. Müller Jakab bonyádi lakos, 8 éves fiát Henriket szöllejébe küldé— mely szöllő épen Lang Jakab zsidó szöllejének van tőszomszédságában,hogy egy kosárka szöllőt szedjen. Szándékosan vagy tévedésből, a fiú egy két fürtöt Lang tőszomszédos barázdáin álló tőkékről is szedett. Nem vitatjuk a gyermek bűntelenségét. Ha bűnös volt, joga volt a községi elöljáróságnak ötét, már a kár csekélységénél fogva megbüntetni, a kárt a szülők által megtéríttetni, — noha jogi meggyőződésem szerint a gyermeket csak is az atya van hivatva büntetni, az elöljáróság csak onnét követelhette a megfenyítést. Azonban Hies Miles szöllőcsősz a gyermeket elfogta, a bíró házához kisérte, hol épen két pandúr volt jelen. Az egyik pandúr a gyermeket fején, száján, testén oly kegyetlenül megverte, hogy az orvosi lelet után a test minden részén mutatkozó sérülések súlyosaknak bizonyultak. Ezen pandúr neve Kovács István. Bizonyítják a kegyetlenkedés tényeit Laifersson Erzsébet és Kromer Katalin bonyádi lakosok. Ezek azt is bizonyítják, hogy a kegyetlenkedő padár kardot is rántott e gyermekre, mivel fájdalmában jajgatott. A gyermek azóta betegen fekszik. A szülők bpiegl József bonyádi esküdt ellen, ki a kegyetlenkedést parancsolta, s a kegyetlenkedő pandúr ellen még f. é. szept. 7-én beadták bűnügyi panaszukat a pécsi kir. törvényszékhez. Góocs Gyula szolgabiró ezért berendelte f. hó 14-ére a gyermek atyját s a gyermeket szöllőlopás czime alatt. Az atya megjelent, előadta, hogy gyermeke már megszenvedte tévedését s annak folytán ágyban fekvő súlyos beteg, s azért nem jöhet be, különben kész a kárt megtéríteni. Daczára ennek a szolgabiró Bonjádról, mely 2 mértföldnyire fekszik Mohácstól, a beteg s abbtekintett gyermeket pandúr által betegágyából kiragadva, mai napon Mohácsra hurczoltatta és börtönre vettette. Nem iruak az esethez commentárt, hanem kérdesik és interpellálják a kormányt, fogja-e még tovább is tűrni, hogy pandúrok kegyetlenkedjenek a hon polgárain büntetlenül ? — akar-e azon sokféle vérengzésért és kegyetlenkedésért, melyet pandúrok a lefolyt évnegyedben a mohácsi járásban kihívó szemtelenséggel elkövettek, a panaszló sérelmezetteknek igazságot és elégtételt szolgáltatni ? És meg fogja-e szabaditni a mohácsi járás lakóit, azok után, mik e napokban adattak fel a belügyminisztériumhoz Gópcs szolgabiró ellen, ezen őrjöngő tisztviselőnek Vakmerő kicsapongásaitól? ’• v. / A magyar AjlatokÖffség Vetés/1873- ra. ’ •* ' Aj'Refides'khatások. -i I. A királyi udvartartás költségei 4.650,000 ft, 1872-ben volt 3.650,000 írt. ' ‘ II . ő felsége ,kabineti irodája s e kabineti iroda nyugdijai, 72,216 ft, 1872-ben volt 61.395 forint. ’ . ’ ,77..........7. ’ • “* III.A főrendi- és képviselőház szükségleteire * és pedig : a tiszti és szolgaszemélyzet illetményeire és a képviselők lakpénzeire egész évre, a képviselők napidijaira, a delegátió költségeire, végre az államadósságot ellenőrző bizottság napidijai, utazásai és egyéb költségeire átalánykép 700 ezer. Irt, 1872-ben volt szintén annyi, ,gj] \ ‘ , IV, A,z 1873 évre. megállapított közösügyi kiadásokból a magyar korona országait illető összeg -------—. 1872-ben volt 23.983,714 forint. V. Az 1849 évtől 1867 évig tettleg fenállott közp. kormány közelgeinek nyugdijai 259,300 írt, 1872-ben volt 270,000 írt. VI. Nyugdijak 2.599,622 írt, 1872-ben volt 2.530,367 írt. VII. Az 1867. XV. tezikkben elvállalt államadóssági járulék 31.530,600 frt, 1872-ben volt 32.723,200 frt. VIII. Az 1867 évi XIII. tcz. alapján felvett vasúti kölcsön kamatai 4.567,464 frt. IX. Az 1871 évi 30 millió frtnyi ezüst kölcsön kamatai és kezelési költségei 1.631,860 frt, 1872-ben volt 1.710,000 frt. X. Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete 4.480.000 forint, 1872-ben volt 4.200.000 fr. XI. Fiume 92,810 frt, 1872 ben volt 85,120 forint. XII. Az állami számvevőszék részére átalánykép 150.000 forint, 1872-ben szintén ennyi volt. XIII. Miniszterelnökség 329,080 frt. 1872- ben is ennyi volt. XIV. Ő felsége személye körüli minisztérium 64,854 forint, 1872-ben volt 66,384 forint. XV. Horvát-szlavon-dalmát miniszter és személyzete 48,000 forint, 1872-ben volt 46,700 forint. XVI. Belügyministerium 6,783,046 forint, 1872-ben volt 6.783,700 frt. XVII. Pénzügyminisztérium 52.382,007 frt, 1872-ben volt 49.125,661 frt. XVIII. Közmunka és közlekedési minisztérium 5.777,223 frt, 1872-ben volt 5.383.847 fornt. XIX. Földraivelés ipar és kereskedelmi minisztérium 10.917.021 ft, 1872-ben 10.178,204 forint volt . XX. Vallás- és közoktatásügyi minisztérium 4.119,830 forint, 1872-ben volt 3.124,752 forint. XXI. Igazságügyminiszterium 12.031,982 frt, 1872-ben volt 10 239,677 frt. XXII. Honvédelmi minisztérium 7.277,089 forint, 1872 ben volt 6.607,702 frt. Rendes kiadások összege: 150.265,004 forint. 1872-ben volt 161.959,503 forint. B) Rendkívüli kiadások. I. Az 1873. évre megállapított közösügyi kiadásokból a magyar korona országait illető összeg ------------ 1872-ben volt 4.369,499 forint. II. Az 1867. évi Xlll. törvényczikk alapján felvett vasúti kölcsön törlesztésére 446,480 forint. III. Az 1871. évi 30 millió frtnyi ezüst kölcsön törlesztésére 459,800 frt, 1872-ben volt 454,215 frt IV. Miniszterelnökség 8275 forint, 1872-ben volt 3000 frt. V. Belügyminiszterium 579,818 frt, 1872- ben volt 773,432 írt. VI. Pénzügyminisztérium 18.046,772 forint 1872 ben volt 15.559,154 frt VII. Közmunka- és közlekedési minisztérium 48.771,539 frt, 1872-ben volt 42.385,738 forint. VIII. Földművelés- ipar- és kereskedelmi minisztérium 1.728,010 trt, 1872-ben volt 1 millió 719,134 frt. IX. Vallás- és közoktatásügyi minisztérium 759,491 frt, 1872-ben volt 647,419 frt. X. Igazságügy minisztérium 1.011,349 frt, 1872-ben volt 441,800 frt. XI. Honvédelmi minisztérium 2.968,143 frt, 1872-ben volt 2.359,000 frt. (A határőrvidék polgárosításának befejezéséig igényelt átmeneti kiadások — — — 1872-ben 1.607,500 frt.) Rendkívüli kiadások összege 74 millió 939,677 forint, 1872-ben volt 70.249,891 forint. ‘ B. H.itel és pénztárműveleti ki-i ... ... .adások. I. A közös függő államadósság kezelési költsége 129.600 forint, 1872-ben volt 129.690 frt. II. Földtehermentesités és örökváltságok 17.350.630 ft, 1872 ben volt 17.056.869 ft. III. Szőllődézsmaváltság 2.831.682 ft, 1872-ben volt 3.342.141 frt, IV. Sorsolási kölcsön 4.403.104 frt, 1872-ben volt 5.311.150 frt. . . V. Gömöri vasutzáloglevél kölcsön 2.199,930 ft, 1872-ben volt 3,198,168 frt. ,II. Függő adósság 1.592,026ft, 1872-ben volt 644 487 frt. , VII. Pénztári műveletek 3,248.400 frt 1872-ben volt 3,470,800 frt. (Vasuti kölcsön. 1872-ben volt 5.547.540 frt, ez 1871. évi 30 millió forintnyi ezüst kölcsönre ugráni csak tavaly volt 26,186,940 frt. Az idén e czimek alatt nincs semmi fölvéve. Hitel és pénzműveleti kiadások összege 31,745,372 frt, 1872-ben volt 64 millió 787,675 frt. Ai Rend és bevé telek, (Az öt felsége személye körüli minisztériumból (házbér jövedelem) 1872-re 840 frt volt.) I. Belügyminisztérium 120,830 frt, 1872-ben , volt 149,,882 frt. . ., II. Pénzügyminisztérium 160,548,956 frt. , 1872-ben volt 147 k.791,211 frt. , III.. Közprnka- és közlekedési minisztérium 102,370 frt, 1872-ben volt 103,618 frt. .IV. .Földmivelés-, ipar-és kereskedelmi minisztérium 9.430,161 frt, 1872-ben volt 8 millió 692,983 frt. / *'• y. Vallás és közoktatásügyi minisztérium 847,082 frt, 1872-ben volt 271,534 frt. VI. Igazságügyi minisztérium 218,098 frt. 1872-ben volt 60,529 frt. VII. Honvédelmi minisztérium 41,768 forint. 1872-ben nem volt semmi. Rendes bevételek összege 170.809,264 frt, 1872-ben volt 157.030,597 frt. *B. Rendkívüli bevételek. (A közös pénzügyi pénztár készleteinek és követeléseinek a magyar korona országait illető részéből 1872-re volt 3,512,705 frt.) I. Belügyminisztérium 49,724 frt, 1872-ben volt 55,276 frt. II. Pénzügyminisztérium 15,075,425 forint, 1872-ben volt 7,194,741 frt. III. Közmunka és közlekedési minisztérium 380,855 frt, 1872-ben volt 1.306,000 frt. IV. Vallás és közoktatásügyi minisztérium 16,000 frt, 1872-ben volt 11,400 frt. Rendkívüli bevételek összege 15.522,005 frt, 1872-ben volt 12.080,122 forint. C. Hitel és pénztárműveleti bevételek. I. Földtehermentesités és örökváltságok 17.350,630 forint, 1872-ben volt 17.056,869 forint. II. Szőlődézsmaváltság 2.831,682 frt, 1872- ben volt 2.342,141 frt. III. Sorsolási kölcsön 9.478,444 frt, 1872- ben volt 7.371,150 frt. IV. Gömöri vasutzáloglevél kölcsön 6.599,930 frt 1872-ben volt 6.198,568 frt.