Magyar Ujság, 1872. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)
1872-09-21 / 216. szám
Szombat) '««■AtííííÍ» iroda Lipót-utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. Kéziratok s levelek vissza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős kezektől fogadtatnak el. Kiadó-Mva falt Lipót-utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden közlemény, n. m. az előfizetési pénz, a kiadáskörüli panaszok és a hirdetmények. / POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP. VI. évfolyam. 1872. szept. 21.x Előfizetési ár Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva Egész évre . . . 20 frt —kr. Fél évre .... 10 „ — „ Negyed évre . . 5 „ — „ Egy hónapra . • 1 „ 70 „ Egyes szám’10 kr. Hirdetési dij 1 1/ 9 hasábos petitsor egyszeri hirdetése 12 kr. többszöri 9 kr. Bélyegdij minden minden hirdetésér külön 30 kr . g i 111 és 5 hasábos petitsor 25 kr. Előfizetési felhívás a „Magyar Újság“ VI. évfolyamának október—decemberi évnegyedére. Midőn ezúttal a „Magyar Újság“ tisztelt olvasóit új előfizetésre felhívjuk, azon kellemetes helyzetben vagyunk, hogy néhány oly kedvező módosítást juttathatunk tudomásukra, melyek, míg egyrészről lapunk be 1 ar tékét tetemesen növelendik, más részről anyagilag is nagy előnyöket nyújtanának az előfizetőknek. Ugyanis a 48-as párt és a „Gyorsposta“ szerkesztője s kiadója közt létrejött megállapodás folytán, jövő október 1-től fogva a két lap egyesül oly módon, hogy a „Gyorsposta“ megszűnvén, illetőleg a „Magyar Újságába olvadván, a két szerkesztőség legjobb erői a „Magyar Ujság“-ban központosulandnak. Ez egyesülés folytán a „Magyar Újság“ sokkal tágabb körben mozogván — a két lap előfizetőinek együttes száma jóval felülhaladja a 2000-et — a kiadó, Heckenaszt Gusztáv úr, azon helyzetben van, hogy ámbár a lap nagy alakban fog megjelenni, előfizetési árát mégis tetemesen alább szállíthassa, úgyhogy az eddigi évi 20 forint helyett, ezentúl a lap egész évi ára csak 16 forint lesz, félévre 8 forint, egy évnegyedre 4 forint. Hogy a kiadás csinos, a szétküldés a lehető legpontosabb lesz, erről bőségesen kezeskedik Heckenaszter kiadóhivatalának jó hírneve. S eszerint a „Magyar Újság“ a legolcsóbb magyar politikai napilap lesz. Ez anyagi előnyökhöz hozzájárul a lap szellemi erőinek szaporodása. Az eddigi szerkesztőségi személyzeten kívül oly egyének csatlakoznak hozzánk, kiknek publicistái tehetsége országszerte ismeretes. Ezek közül fölemlítjük főképen a„Gyors Posta“ jeles tollú szerkesztőjét, Spdor Imre urat, ki ez egyesülés folya Ián a „Magyar Újság“ főmunkatársa leendőgz"Ezért szaporodás lehetővé teszi nekünk jövőre a munkának czélszerűbb, szakma szerinti felosztását. A közgazdasági ágba vágó kérdéseket, valamint az erre vonatkozó napi rovatot köztiszteletben álló veterán munkatársunk Kubinyi Lajos úr kezelendi. Úgyszintén a többi rovatok mindegyike külön-külön munkatársra lesz bízva. A „Magyar Újság“ politikai iránya a régi marad. Mint a 48-as párt közlönye, igyekezni fog jövőre is e párt érzelmeit híven tolmácsolni, elveit, melyek a szabadság, egyenlőség és testvériség alapján nyugosznak, védeni és terjeszteni. A kik nemcsak törekvéseinket kisérték eddig figyelemmel hanem a modort is, melylyel azok megvalósítására igyekeztünk, s arra némi becset fektettek, meg lehetnek győződve arról, hogy mint eddig, úgy ezentúl is mindig szemünk előtt lesz a társadalmi illem s az irodalmi hang, mely egy idő óta a magyar napisajtó egy részében annyit szenvedett. Másoknak engedjük át azt a dicsőséget, hogy az irályi erőt a gorombáskodásban keressék. Mi elvekért, eszmékért harczolunk eszmék ellen, s ily küzdelemben fegyverül sohasem ismerjük el a sarat. Hogy az olvasó közönségnek alkalma legyen lapunkat új kiadása szerint megítélni, a „Magyar Újság“ már f. hó 23-ától fogva új alakjában s Heckenaszt Gusztáv úr nyomdájában fog megjelenni. Pártoljon minket a közönség érdemünk szerint. Helfy Ignácz, a „Magyar Újság“ felelős szerkesztője. Pest, szept. 20. Politikai szemle. A franczia közvéleményt About Edmund elfogatása foglalkoztatja. Ez esetről a „Siécle“ ezeket írja: „Mindenki emlékszik még, hogy a háború után About úr egy czikksorozatot indított meg Elsass bekebelezése ellen. A zaberni lakosok azt hiszik, hogy akkor elfogatási parancs adatott ki About ellen, de nem hajtathatott végre annak elutazása miatt. Most a porosz hatóság megragadta az alkalmat, hogy ama rendeletet Abouton végre hajtsa. Egy másik versió szerint About igen hevesen kikelt a napokban a zaberni kasinában a porosz kormány ellen. Mások ismét azt hiszik, hogy az optio érdekében agitált.“ Az angol lapok az Alabama ügy megoldásával meg vannak elégedve. A „Times“ elismerését fejezi ki a bíróság tevékenységéért s azzal vigasztalja magát, hogy ha Anglia tetteit az amerikai polgárháború alatt dívott eljárás szerint ítélték volna meg, bizonyára nem találták volna vétkesnek. Az ellenzék vezér lapja, a „Standard“ pedig azt mondja, hogy „ily kártalanítási követeléseket, minőkkel Amerika fellépett, csak oly gyenge kormánynyal szemben, mint a Gladstone-kabinet s csak oly skrupulosus nemzettel szemben, mint az angol, támaszthatni. Amerika vagy Poroszország bizonyára visszautasították volna.“ Ugyancsak az Alabama kérdés megoldásával Amerikában is meg vannak elégedve s az ottani lapok abból kapitálist csinálnak az elnökválasztás részére. A spanyol képviselőház már megnyitása napján megkezdi az alakulási munkálatokat. A többség tagjai vasárnap ülést tartottak, melyben elhatároztatott, hogy az alsóház elnökévé Rivero, a felsőház elnökévé pedig Figuerola fog választatni. Ez utóbbi már csakugyan meg is választatott. Az említett ülésben Zorilla miniszterelnök hosszú beszédet mondott, melyben kijelentette, hogy nem egy párt, hanem az ország érdekében fog kormányozni. Van tizenkét millió spanyol — mondotta a miniszter — kik egy párthoz sem tartoznak, őket kell megnyerni. Azután ünnepélyesen kinyilatkoztatta, hogy mint miniszterelnök oltalmazni fogja Amadé király dynastiáját, szükség esetén a királyi palota kapujában fogja védelmére vérét ontani. Ezen legális nyilatkozatot a közvélemény nagy tetszéssel fogadta. Az „Opinione“ tudni akarja, hogy a pápai kormány Bécsben is indított meg lépéseket arra nézve, hogy a vallási testületek, különösen a rendfőnökségek ügyében a bécsi kabinet közbenjárását eszközölje ki. monsignor Nargi küldetésének ugyanez a czélja. Az „Osservatore“ jelentése szerint a pápa fivére, gróf Mastai József meghalt. — Bourgoing franczia nagykövet holnap ide érkezik. Vilmos német császárhoz a marienburgi ünnepély alkalmával a Bruss vidékén lakó szlávok 200 aláírással ellátott feliratot intéztek, mely következőleg hangzik: „Nyűgöt Poroszország a porosz királysággal egygyéolvadása évszázados ünnepélye alkalmával fogadja felséged Kussuhei hű lakóitnak is ismételt szerencsekivonatát. Midőn száz év előtt atyáink felvétettek a hatalmas porosz birodalom határai közé, ők is meghódoltak felséged nagy elődének, de amit nem is mertek remélni, mi egy szigorúan jogi törvényhozás áldásait, a szabadságnak és gondolatnak oltalmát, következőleg közgazdászai szabadságot s ennek megfelelő jóllétet, fajunknak, mint szlávoknak és vallásunknak tiszteletét élvezzük nagy mértékben, és mi, az unokák köszönetet mondunk felségednek s legmagasabb trónja előtt újból leteszszük alattvalói hűségünk és engedelmességünk fogadalmát. De nemcsak a hódolat és hála érzelmei vonzottak minket felséged magas színe elébe, hanem bizonyságot akarunk tenni egyszersmind arról is, hogy mi némely fajrokonaink nézeteit és törekvéseit, melyek a mieinkkel nem egyeznek, nemcsak, hogy nem osztjuk, hanem utáljuk s hogy minket ebben semmi sem fog megtántoritni.“ sat. Elég ebből ennyi, — igen megérzik rajta a mondvacsinálás és kegykeresés ize. — Mennyire ellenkezik ez a poroszlengyel lapok e tárgyra vonatkozó férfias tiltakozásával! Mexikóban jelenleg sincs más elnökjelölt, mint Lerdo de Tejada. Általános a hiedelem, hogy ő fog megválasztatni s más jelöltet ezután sem fognak felléptetni. A kormány ugyanaz, mely volt eddig. változás csak az elnökválasztás után lesz. Némi javítás egy k aristokrat intézményen. Ha végig lapozzuk az „osztrák-magyar monarchia közös államháztartásának előirányzata“ czímű füzeteket, melyekben elsőben is a „közös külügyminisztérium“ azután a „hadügyminisztérium“ azután a „közös pénzügyminisztérium“ végre a közös főszámszék előadja 1873-ik évre teendő kiadásait, el kell ismernünk, hogy a közös ügyek erejénél fogva, aristocratice benyelte „Ausztria“ Magyarországot. Állam volnánk ezek szerint az államban, de csak úgy, ha Magyarország fel lenne ruházva az állami önállóság tulajdonaival. A „status in statu“ viszonyt századok óta kárhozatosnak hirdetik az állambölcsek. De ennél még roszabb Magyarország sorsa, ha nem képez államot az államban, mert ekkor nincs felruházva az államiság kellékeivel, hanem csak „gyarmat“, mely az anyaország vagy képzeleti nagy birodalom táplálására szolgál. Német költők szerint „Ausztria“ t. i. az osztrák nagyhatalom a táborban, a hadseregben van. De végre is, az egész osztrák egység vagy osztrák-magyar „két egység“ összevéve mégis nagyobb, az egyes, bárminő jelentékeny részletnél, a hadseregnél. S igy a dolog fordítva van t. i. a hadsereg képez államot az államban, mit csakugyan igazol a tényleges állapot. Ugyanis, ha végig vizsgáljuk a hadügyminisztérium előirányzatát a) A közös álló hadsereg rendes szükségleteire, b) A közös állóhadsereg rendkívüli szükségleteire, c) A haditengerészet rendes és rendkívüli szükségleteire nézve stb. el kell ismernünk, hogy ezen hadseregi testület valóban jelentékeny arisztokrat szervezetű államtest az államban. Pedig a hivatalnoki s tisztviselői ezredek is jelentékeny, szintén arisztokrat szervezetű államtestet képeznek az államban. Magyarországnak eme számszerint 34.000 főnyi serege, fizetésénél fogva ép oly jelentékeny testület vagyis közteher, mint a hadsereg. Aristokrat fogalmak szerint ezekért létezik a tulajdonképeni állam s nem ezek léteznek az államért. Pedig van még egy hatalmas állam az államban, mely azt tartja, hogy tulajdonkép csak ő érte léteznek mindenek. Ez a papi hatalom, a klérusi testület, mely számra megközelíti a világi hivatalnokok ezreit; vagyonra nézve pedig gazdagabb magánál az u. n. államnál, mert deficitei nincsenek s az ország területének m. e. egy tizedrészét felelősség nélkül kezeli s jövedelmezteti saját csekély szükségletei kielégítésére. Eme testület ily mérvben leendő meggazdagodásáról szintén nem álmodoztak a régi állambölcsek, mert hiszen „Krisztus szolgái“ nagyon is szegény emberek voltak annak idejében De a babonás középkor, melyben e testület kezet fogva az ököljoggal, nagyra növelte magát, kedvező volt reá. E három nem termelő aristocrat államtest természetesen megzavarja közgazdasági viszonyainkat, s beteggé teszi a társadalmat. Megszorítja a polgári jogot s köztevékenységet oly mérvben, hogy a népek munkája sisiphusi, eredménytelen munka marad, mely nem hoz gyümölcsöt, nem hoz gyarapodást, mindaddig, amíg eme testületek jobb szervezetet nem nyernek, azaz kisebb terjedelemre, több munkásságra nem tereltetnek a törvényhozás által. A törvényhozás azonban, mikép öt évi működése mutatja, nem merészel kellő reformjavaslatokat tenni egyik ellenében sem. Sőt évről évre szaporítja kivált a sor és hivatalnoki hadsereget, figyelem nélkül a népek teherviselési képességére. Vagyis szaporítják eme testületek önmagukat. Mert hiszen ki tagadhatná, hogy hatalmas befolyásuk van a törvényhozási testületekre. Ki tagadhatná, hogy a sor és hivatalnoki hadsereg érvényre bírja emelni követeléseit a népek, az ország világos érdekei ellenében. A törvényhozás még a harmadik, most már hanyatló papi hatalom ellenében sem merészel kellő reformjavaslattal lépni fel, holott a kormány is jól tudhatja, hogy például a polgári házasságot, az egész országgyűlés, pártszínezeti különbség nélkül megszavazná. Ily erőtlen törvényhozástól természetes, hogy nem várhatunk kellő reformokat. Nem várhatjuk, hogy gyökerében megtámadja s átalakítsa ezen túl nagyra nőtt intézményeket. De megvárhatnók, hogy amennyiben lehet jobban rendezze be teendőiket s díjaztatásukat. Az államhivatali gépezet tökéletlenségeit már a kormánypárti lapok is sokalják, megróják. Több munkaerőt, kevesebb vizsgáló és felülvizsgáló egyént, szigorúbb felelősséget követelnek. A papi testület szervi tökéletlenségeiről könyveket lehetne írni, s azon bajokon, melyeken segíteni lehet, az úgynevezett autonóm berendezésnek kellene segíteni. A hadseregek „fegyveres“ békeállapota, gúnytárgyául szolgál a történésznek, kivált a folytonos „kitűnő barátságos viszonyok“ közt. A véderő helyesebb berendezése már tény Németországban, mely igen sok kívánni valót hagyott fenn, de mégis sokkal tökéletesebb, mint az osztrák hadseregé. Miért nem látunk hasonló törekvéseket az ifrosztrák-magyar véderő berendezésére nézve ? Az osztrák tábornokok, úgy látszik félnek, hogy helyesebb berendezés által arányosan létesülne a „dualismus.“ Vagyis arányosan megszűnnek az ő fenhatóságok a magyar elemek felett. Épen azért óhajtjuk viszont mi, hogy a véderő helyesebb alapokra rendeztessék. A mostani törvényhozástól azonban mint említek, gyökeres javítást nem, s így ezt sem remélhetjük. A mostani törvényhozásnak nincs is szava a hadseregek szervezéséhez közvetlenül. S a delegátiók ? Egy gépezet,amely csak az elébe tárt számok lemorzsolására szorítkozik. De mégis vannak bizonyos aránytalanságok, melyek kiegyenlítését talán megkísérthetné az országgyűlés vagy a delegáció, csupa emberi szempontokból. Ilyen a fizetések közötti aránytalanságok. Aristocrat intézményekben, mint az említettek közt a hadsereg, átalában nem működési köre, sikere, erélye, hanem rangja szerint díjazzák az egyéneket s óriási fizetéseket adnak a felsőbbeknek, míg viszont, mintha már nem is ember volna, oly minimumra szorítják a „rangnélkülieket.“ Ezt emberiségi szempontból javítni kellene. Nem szólunk most a tényleges szolgálatokról. Vessünk csak egy pillanatot a nyugdijakra és „kegyzsoldokra“, hol t. i. a tevékenység már megszűnt s a legmagasbb rangú“ egyén sem tehet több szolgálatot a hazának, mint a kegyzsoldos. A nyugdijakban az „osztrák-magyar monarchia“ közös államháztartásának 1873-ra szólló előirányzatában a nyugdíjilletmény 100 forinttól 5000 forinton felül terjed. — Miért ? Csupán a rang fokozatok megtartása miatt. Minő aránytalanságokat szül az ilyen rendszer? Idézzünk néhány példát. Tábornokság czim alatt 343 ember kap 1,372,043 forint nyugdíjt. Törzstisztek czime alatt 1,983 ember kap 2,287,600 forintot és így tovább IX fokozaton át. Fordítsunk egyet. Kegyzsoldosok létszáma czim alatt 37,000 ember kap érempótlékokkal együtt öszszesen 1,171,000 frt. Ily különbség ember és ember közt, mint említők ott, hol már egyik sem tehet szolgálatot. Ilyenek az aristocraticus intézmények. Ugyanezen hibákat bőven feltalálhatjuk a más két említett aristocrat intézményben, mintha csak urak és szolgák vagy rabszolgákról volna szó. Gondolnák meg az illetők, hogy ez részvért csinál saját embereik közt is. És ha más lényeges reformra képtelen az országgyűlés,képtelenek a delegációk, saját érdeküknek még akkor is jó szolgálatot tennének, ha legalább megkísértenék az ily embertelen rendszer némi módosítását. Gondolnák meg, hogy minél kiáltóbb aránytalanságokra alapítják jövőjüket, az, annál ingatagabb s tarthatlanabb teend, igyekezzenek helyesebb arányokat hozni a díjazásokba, addig is, míg egy jobb kor gyökeresen átalakíthatja az egészet. Kubinyi Lajos: — A képviselőház IX. bíráló bizottsága részéről ezennel közhírré tétetik, miként: Rásó Lipót Tasnád kerületi képviselőnek törvényes kifogás alá eső jegyzőkönyve tárgyalására f. é. szept. 21. esetleg 22. Eötvös Károly Veszprém megye Veszprém képviselő választása ellen beadott kérvény tárgyalására folyó évi szeptember 23. és esetleg 24. Eder Ferencz Kassa városi képviselő választása ellen beadott kérvény tárgyalására f é. szept. 25. és esetleg 26. Goda Béla, Győrmegye tébi kerület képviselő választása ellen beadott kérvény tárgyalására f. é. szept. 27. és esetleg 28. Végre Maximovics Miklós Zombor városi képviselő választása ellen beadott kérvény tárgyalására f. é. szept. 29. és esetleg 30-dik, mindenkor a délután 5 órája határnapul kitüzetett. Pest, szeptember 19-én, 1872. Dőry József, bizottsági jegyző. — A képviselőház I. bíráló bizottsága szeptember hó 21-én d. u. 4 órakor ülést tart. •1 Tárgy: Eszterházy István Nyitramegye vági vecsei kerületben megválasztott képviselő megbízó levelének érdemleges tárgyalása. Kelt Pesten, 1872. évi szept. hó 17-én. Radó Kálmán, biráló bizottsági jegyző. A VII-dik biráló bizottság f. hó 17-én és 20- án tartott ülésében a hozzá utasított kérvények tárgyalásának következő sorrendjét állapította meg : László Imre Szentes városi képviselőválasztása folyó hó 24-dikén és eshetőleg 25- dikén. Hammersberg Jenő Tolna megye szili kerülete képviselőjének választása szept. 30-án és eshetőleg okt. 1-én. Tarnóczy Béla nyitramegyei választása okt. 3-án és eshetőleg okt. 4-én fog a bizottság országházi helyiségében tárgyaltatni. A tárgyalás mindig reggeli 8 órakor kezdődik. Lukács Béla biráló biz. jegyző. — Horvátország jövendőbeli bánja, hir szerint, Ozegovics br. kir. tanácsos leend. — Temesvár város polgárai nagy nehezteléssel vannak eltelve, hogy Kerkápoly cserbehagyta őket, inkább a tapolczai, mint a temesvári megbízatást fogadva el. A választási mozgalom megindult. Az ellenzék szintén nagyobb életjelt kezd mutatni, mint aminőt Kerkápoly megválasztatása ellen tanusított. Úgy látszik, hogy Temesváron hiányzik egy oly férfiú, ki az ellenzéket eddigi tétlenségéből fölrázza s az ellenzék zászlóját győzelemre segítse, mert Temesváron az ellenzéknek számos hive van. A Deákpárt Temesvárott Vargics ügyvédet léptette föl; az ellenzék szintén szervezkedik s jelöltjét nem sokára föl fogja léptetni, ki nem csak méltó lesz Temesvár városát képviselni az országgyűlésen, hanem a megbizatást el is fogadja. A „Pester Journal“ baráti kérből vett tudósítása némi fölvilágosítás nyújtásra számít azon körülményt illetőleg, hogy a balközép miért bánik oly simán Andrássyval s miért akarja az „Ellenőr“ Andrássyt herczegi czimmel dekorálni. E szerint a terv sem több sem kevesebb, mint Andrássyt a Lónyay elleni hadjáratra megnyerni s erre nézve azon jelszó volna kiadva, hogy semmi fusió, hanem