Magyar Ujság, 1872. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)

1872-09-21 / 216. szám

Szombat) '««■AtííííÍ» iroda­­ Lipót-utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap szelle­mi részét illető minden közlemény. Kéziratok s levelek vissza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős kezek­től fogadtatnak el. K­iad­ó-Mva falt Lipót-utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap anya­gi részét illető minden köz­lemény, n. m. az előfizetési pénz, a kiadáskörü­li pa­­naszok és a hirdetmé­­nyek. /­ POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP. VI. évfolyam. 1872. szept. 21.x Előfizetési ár Vidékre postán vagy h­elyben házhoz hordva Egész évre . . . 20 frt —­kr. Fél évre .... 10 „ — „ Negyed évre . . 5 „ — „ Egy hónapra . • 1 „ 70 „ Egyes szám’10 kr. Hirdetési dij 1 1/ 9 hasábos petitsor egyszeri hirdetése 12 kr. többszöri 9 kr. Bélyegdij minden minden hir­detésér külön 30 kr . g i 111 é­s 5 hasábos petitsor 25 kr. Előfizetési felhívás a „Magyar Újság“ VI. évfolyamának október—dec­emberi évnegyedére. Midőn ezúttal a „Magyar Újság“ tisztelt olvasóit új előfizetésre felhív­juk, azon kellemetes helyzetben va­gyunk, hogy néhány oly kedvező mó­­dosítást juttathatunk tudomásukra, me­lyek, míg egyrészről lapunk b­e 1 a­r t­é­­k­é­t tetemesen növelendik, más részről anyagilag is nagy előnyöket nyújtaná­nak a­z­ előfizetőknek. Ugyanis a 48-as párt és a „Gyors­­p­o­s­t­a“ szerkesztője s kiadója közt lét­rejött megállapodás folytán, jövő ok­tóber 1-től fogva a két lap egyesül oly módon, hogy a „Gyorsposta“ megszűnvén, illetőleg a „Magyar Új­ságába olvadván, a két szerkesztőség legjobb erői a „Magyar Ujság“-ban központosulandnak. Ez egyesülés folytán a „Magyar Új­ság“ sokkal tágabb körben mozogván — a két lap előfizetőinek együttes száma jóval felülhaladja a 2000-et — a kiadó, Heckenaszt Gusztáv úr, azon helyzetben van, hogy ámbár a lap nagy alakban fog megjelenni, előfi­zetési árát mégis tetemesen alább szállíthassa, úgy­hogy az eddigi évi 20 forint helyett, ezentúl a lap egész évi ára csak 16 forint lesz, félévre 8 forint, egy évnegyedre 4 forint. Hogy a kiadás csinos, a szétküldés a lehető legpontosabb lesz, erről bősége­sen kezeskedik Heckenaszt­er kiadóhi­vatalának jó hírneve. S eszerint a „Magyar Újság“ a legolcsóbb magyar politikai napi­lap lesz. Ez anyagi előnyökhöz hozzájárul a lap szellemi erőinek szaporodása. Az ed­digi szerkesztőségi személyzeten kívül oly egyének csatlakoznak hozzánk, kik­nek publicistái tehetsége országszerte ismeretes. Ezek közül fölemlítjük főképen a­­„Gyors Posta“ jeles tollú szerkesztőjét, S­­pdor Imre urat, ki ez egyesülés folya I­­án a „Magyar Újság“ főmunkatársa­­ leendő­gz"Ezért szaporodás lehetővé teszi ne­künk jövőre a munkának czélszerűbb, szakma szerinti felosztását. A közgazdasági ágba vágó kérdése­ket, valamint az erre vonatkozó napi rovatot köztiszteletben álló veterán munkatársunk Kubinyi Lajos úr kezelendi. Úgyszintén a többi rovatok mindegyike külön-külön munkatársra lesz bízva. A „Magyar Újság“ politikai iránya a régi marad. Mint a 48-as párt közlönye, igyekezni fog jövőre is e párt érzelmeit híven tolmácsolni, elveit, melyek a sza­badság, egyenlőség és testvériség alap­ján nyugosznak, védeni és terjesz­teni. A kik nemcsak törekvéseinket kisér­ték eddig figyelemmel hanem a modort is, melylyel azok megvalósítására igye­keztünk, s arra némi becset fektettek, meg lehetnek győződve arról, hogy mint eddig, úgy ezentúl is mindig szemünk előtt lesz a társadalmi illem s az iro­dalmi hang, mely egy idő óta a magyar napisajtó egy részében annyit szen­vedett. Másoknak engedjük át azt a dicsősé­get, hogy az irályi erőt a gorombásko­dásban keressék. Mi elvekért, eszmékért harczolunk eszmék ellen, s ily küzdelemben fegy­verül sohasem ismerjük el a sarat. Hogy az olvasó közönségnek alkal­ma legyen lapunkat új kiadása szerint megítélni, a „Magyar Újság“ már f. hó 23-ától fogva új alakjában s Heckenaszt Gusztáv úr nyomdájában fog meg­jelenni. Pártoljon minket a közönség érdemünk szerint. Helfy Ignácz, a „Magyar Újság“ felelős szerkesztője. P­est, szept. 20. Politikai szemle. A franczia közvéleményt About Edmund el­­fogatása foglalkoztatja. Ez esetről a „Siécle“ ezeket írja: „Mindenki emlékszik még, hogy a háború után About úr egy czikksorozatot indí­tott meg Elsass bekebelezése ellen. A zaberni lakosok azt hiszik, hogy akkor elfogatási pa­rancs adatott ki About ellen, de nem hajtat­hatott végre annak elutazása miatt. Most a po­­­rosz hatóság megragadta az alkalmat, hogy ama rendeletet Abouton végre hajtsa.­­ Egy másik versió szerint About igen hevesen kikelt a napokban a zaberni kasinában a porosz kor­mány ellen. Mások ismét azt hiszik, hogy az optio érdekében agitált.“ Az angol lapok az Alabama ügy megoldá­sával meg vannak elégedve. A „Times“ elis­merését fejezi ki a bíróság tevékenységéért s azzal vigasztalja magát, hogy ha Anglia tet­teit az amerikai polgárháború alatt dívott eljá­rás szerint ítélték volna meg, bizonyára nem találták volna vétkesnek. Az ellenzék vezér lapja, a „Standard“ pedig azt mondja, hogy „ily kártalanítási követelé­seket, minőkkel Amerika fellépett, csak oly gyenge kormánynyal szemben, mint a Glad­­stone-kabinet s csak oly skrupulosus nemzettel szemben, mint az angol, támaszthatni. Amerika vagy Poroszország bizonyára visszautasították volna.“ Ugyancsak az Alabama kérdés megoldásá­val Amerikában is meg vannak elégedve s az ottani lapok abból kapitálist csinálnak az elnökválasztás részére. A spanyol képviselőház már megnyitása napján megkezdi az alakulási munkálatokat. A többség tagjai vasárnap ülést tartottak, melyben elhatároztatott, hogy az alsóház elnö­kévé Rivero, a felsőház elnökévé pedig Figu­­erola fog választatni. Ez utóbbi már csakugyan meg is választatott. Az említett ülésben Zorilla miniszterelnök hosszú beszédet mondott, mely­ben kijelentette, hogy nem egy párt, hanem az ország érdekében fog kormányozni. Van tizenkét millió spanyol — mondotta a minisz­ter — kik egy párthoz sem tartoznak, őket kell megnyerni. Azután ünnepélyesen kinyilat­koztatta, hogy mint miniszterelnök oltalmazni fogja Amadé király dynastiáját, szükség ese­tén a királyi palota kapujában fogja védelmére vérét ontani. Ezen legális nyilatkozatot a köz­vélemény nagy tetszéssel fogadta. Az „Opinione“ tudni akarja, hogy a pápai kormány Bécsben is indított meg lépéseket arra nézve, hogy a vallási testületek, különö­sen a rendfőnökségek ügyében a bécsi kabinet közbenjárását eszközölje ki. monsignor Nargi küldetésének ugyanez a czélja.­­ Az „Osser­­vatore“ jelentése szerint a pápa fivére, gróf Mastai József meghalt. — Bourgoing franczia nagykövet holnap ide érkezik. Vilmos német császárhoz a marienburgi ün­nepély alkalmával a Bruss vidékén lakó szlá­vok 200 aláírással ellátott feliratot intéztek, mely következőleg hangzik: „Nyűgöt Poroszország a porosz királyság­gal egygyéolvadása évszázados ünnepélye al­kalmával fogadja felséged Kussuhei hű­ lakóit­nak is ismételt szerencsekivonatát. Midőn száz év előtt atyáink felvétettek a hatalmas porosz birodalom határai közé, ők is meghódoltak fel­séged nagy elődének, de amit nem is mertek remélni, mi egy szigorúan jogi törvényhozás áldásait, a szabadságnak és gondolatnak oltal­mát, következőleg közgazdászai szabadságot s ennek megfelelő jóllétet, fajunknak, mint szlá­­voknak és vallásunknak tiszteletét élvezzük nagy mértékben, és mi, az unokák köszönetet mondunk felségednek s legmagasabb trónja előtt újból leteszszük alattvalói hűségünk és engedelmességünk fogadalmát. De nemcsak a hódolat és hála érzelmei von­zottak minket felséged magas színe elébe, hanem bizonyságot akarunk tenni egyszersmind arról is, hogy mi némely fajrokonaink néze­teit és törekvéseit, melyek a mieinkkel nem egyeznek, nemcsak, hogy nem osztjuk, hanem utáljuk s hogy minket ebben semmi sem fog megtántoritni.“ sat. Elég ebből ennyi, — igen megérzik rajta a mondva­csinálás és kegyke­­resés ize. — Mennyire ellenkezik ez a porosz­lengyel lapok e tárgyra vonatkozó férfias til­takozásával! Mexikóban jelenleg sincs más elnökjelölt, mint Lerdo de Tejada. Általános a hiedelem, hogy ő fog megválasztatni s más jelöltet ezután sem fognak felléptetni. A kormány ugyanaz, mely volt eddig. v­­­áltozás csak az elnök­választás után lesz. Némi javítás egy k aristokrat intéz­ményen. Ha végig lapozzuk az „osztrák-ma­gyar monarchia közös államháztartásá­nak előirányzata“ czímű füzeteket, me­lyekben elsőben is a „közös külügymi­nisztérium“ azután a „hadügyminiszté­rium“ azután a „közös pénzügyminisz­térium“ végre a közös főszámszék elő­adja 1873-ik évre teendő kiadásait, el kell ismernünk, hogy a közös ügyek ere­jénél fogva, aristocratice benyelte „Ausztria“ Magyarországot. Állam volnánk ezek szerint az állam­ban, de csak úgy, ha Magyarország fel lenne ruházva az állami önállóság tu­lajdonaival. A „status in statu“ viszonyt századok óta kárhozatosnak hirdetik az állambölcsek. De ennél még roszabb Magyarország sorsa, ha nem képez ál­lamot az államban, mert ekkor nincs fel­ruházva az államiság kellékeivel, ha­nem csak „gyarmat“, mely az anyaor­szág vagy képzeleti nagy birodalom táp­lálására szolgál. Német költők szerint „Ausztria“ t. i. az osztrák nagyhatalom a táborban, a hadseregben van. De végre is, az egész osztrák egység vagy osztrák-magyar „két egység“ összevéve mégis nagyobb, az egyes, bárminő jelentékeny részlet­nél, a hadseregnél. S igy a dolog for­dítva van t. i. a hadsereg képez államot az államban, mit csakugyan igazol a tényleges állapot. Ugyanis, ha végig vizsgáljuk a had­ügyminisztérium előirányzatát a) A kö­zös álló hadsereg rendes szükségleteire, b) A közös állóhadsereg rendkívüli szük­ségleteire, c) A hadi­tengerészet rendes és rendkívüli szükségleteire nézve stb. el kell ismernünk, hogy ezen hadseregi testület valóban jelentékeny arisztokrat szervezetű államtest az államban. Pedig a hivatalnoki s tisztviselői ez­­redek is jelentékeny, szintén arisztokrat szervezetű államtestet képeznek az ál­lamban. Magyarországnak eme szám­­szerint 34.000 főnyi serege, fizetésénél fogva ép oly jelentékeny testület vagy­is közteher, mint a hadsereg. Aristokrat fogalmak szerint ezekért létezik a tulaj­donképeni állam s nem ezek léteznek az államért. Pedig van még egy hatalmas állam­­ az államban, mely azt tartja, hogy tu­lajdonkép csak ő érte léteznek min­denek. Ez a papi hatalom, a klérusi testület, mely számra megközelíti a világi hiva­talnokok ezreit; vagyonra nézve pedig gazdagabb magánál az u. n. államnál, mert deficitei nincsenek s az ország te­rületének m. e. egy tizedrészét felelős­ség nélkül kezeli s jövedelmezteti saját csekély szükségletei kielégítésére. Eme testület ily mérvben leendő meg­gazdagodásáról szintén nem álmodoztak a régi állambölcsek, mert hiszen „Krisz­tus szolgái“ nagyon is szegény emberek voltak annak idejében De a babonás középkor, melyben e testület kezet fogva az ököljoggal, nagyra növelte magát, kedvező volt reá. E három nem termelő aristocrat államtest természetesen megzavarja köz­­gazdasági viszonyainkat, s beteggé te­szi a társadalmat. Megszorítja a polgári jogot s köztevékenységet oly mérvben, hogy a népek munkája sisiphusi, ered­ménytelen munka marad, mely nem hoz gyümölcsöt, nem hoz gyarapodást, mind­addig, amíg eme testületek jobb szerve­zetet nem nyernek, azaz kisebb terjede­lemre, több munkásságra nem tereltet­­nek a törvényhozás által. A törvényhozás azonban, mikép öt évi működése mutatja, nem merészel kellő reformjavaslatokat tenni egyik ellené­ben sem. Sőt évről évre szaporítja ki­vált a sor és hivatalnoki hadsereget, figyelem nélkül a népek teherviselési képességére. Vagyis szaporítják eme testületek önmagukat. Mert hiszen ki tagadhatná, hogy hatalmas befolyásuk van a törvényhozási testületekre. Ki ta­gadhatná, hogy a sor és hivatalnoki hadsereg érvényre bírja emelni követe­léseit a népek, az ország világos érdekei ellenében. A törvényhozás még a harmadik, most már hanyatló papi hatalom ellenében sem merészel kellő reformjavaslattal lépni fel, holott a kormány is jól tud­hatja, hogy például a polgári házassá­got, az egész országgyűlés, pártszínezeti különbség nélkül megszavazná. Ily erőtlen törvényhozástól természe­tes, hogy nem várhatunk kellő reformo­kat. Nem várhatjuk, hogy gyökerében megtámadja s átalakítsa ezen túl nagyra nőtt intézményeket. De megvárhatnók, hogy amennyiben lehet jobban rendezze be teendőiket s díjaztatásukat. Az államhivatali gépezet tökéletlen­ségeit már a kormánypárti lapok is so­kalják, megróják. Több munkaerőt, ke­vesebb vizsgáló és felülvizsgáló egyént, szigorúbb felelősséget követelnek. A papi testület szervi tökéletlenségei­ről könyveket lehetne írni, s azon bajo­kon, melyeken segíteni lehet, az úgyne­vezett autonóm berendezésnek kellene segíteni. A hadseregek „fegyveres“ békeálla­pota, gúnytárgyául szolgál a történész­nek, kivált a folytonos „kitűnő barátsá­gos viszonyok“ közt. A véderő helye­sebb berendezése már tény Németor­szágban, mely igen sok kívánni valót hagyott fenn, de mégis sokkal tökélete­sebb, mint az osztrák hadseregé. Miért nem látunk hasonló törekvése­ket az ifrosztrák-magyar­ véderő beren­dezésére nézve ? Az osztrák tábornokok, úgy látszik félnek, hogy helyesebb be­rendezés által arányosan létesülne a „dualismus.“ Vagyis arányosan meg­szűnnek az ő fenhatóságok a magyar elemek felett. Épen azért óhajtjuk vi­szont mi, hogy a véderő helyesebb ala­pokra rendeztessék. A mostani törvényhozástól azonban mint említek, gyökeres javítást nem, s így ezt sem remélhetjük. A mostani tör­vényhozásnak nincs is szava a hadsere­gek szervezéséhez közvetlenül. S a de­­legátiók ? Egy gépezet,a­mely csak az elébe tárt számok lemorzsolására szorít­kozik. De mégis vannak bizonyos arányta­lanságok, melyek kiegyenlítését talán megkísérthetné a­z országgyűlés vagy a delegáció, csupa emberi szempontok­ból. Ilyen a fizetések közötti arányta­lanságok. Aristocrat intézményekben, mint az említettek közt a hadsereg, átalában nem működési köre, sikere, erélye, ha­­nem rangja szerint díjazzák az egyé­neket s óriási fizetéseket adnak a fel­sőbbeknek, míg viszont, mintha már nem is ember volna, oly minimumra szorítják a „rangnélkülieket.“ Ezt emberiségi szempontból javítni kellene. Nem szólunk most a tényleges szol­gálatokról. Vessünk csak egy pillana­tot a nyugdijakra és „kegyzsoldokra“, hol t. i. a tevékenység már megszűnt s a legmagasb­b rangú“ egyén sem tehet több szolgálatot a hazának, mint a kegy­zsoldos. A nyugdijakban az „osztrák-ma­gyar monarchia“ közös államháztartá­sának 1873-ra szólló előirányzatá­ban a nyugdíj­illetmény 100 forinttól 5000 forinton felül terjed. — Miért ? Csupán a r­a­n­g fokozatok megtartása miatt. Minő aránytalanságokat szül az ilyen rendszer? Idézzünk néhány példát. Tábornokság czim alatt 343 ember kap 1,372,043 forint nyugdíjt. Törzs­tisztek czime alatt 1,983 ember kap 2,287,600 forintot és így tovább IX fo­kozaton át. Fordítsunk egyet. Kegy­zsoldosok létszáma czim alatt 37,000 ember kap érempótlékokkal együtt ösz­­szesen 1,1­71,000 frt. Ily különbség ember és ember közt, mint említők ott, hol már egyik sem tehet szolgálatot. Ilyenek az aristocraticus intézmények. Ugyanezen hibákat bőven feltalálhat­juk a más két említett aristocrat intéz­ményben, mintha csak urak és szolgák vagy rabszolgákról volna szó. Gondolnák meg az illetők, hogy ez rész­vért csinál saját embereik közt is. És ha más lényeges­ reformra képtelen az országgyűlés,képtelenek a delegációk, saját érdeküknek még akkor is jó szol­gálatot tennének, ha legalább megkísér­tenék az ily embertelen ren­dszer némi módosítását. Gondolnák meg, hogy minél kiáltóbb aránytalanságokra alapítják jövőjüket, az, annál ingatagabb s tarthatlanabb teend, igyekezzenek helyesebb arányo­kat hozni a díjazásokba, addig is, míg egy jobb kor gyökeresen átalakíthatja az egészet. Kubinyi Lajos: — A képviselőház IX. bíráló bizottsága ré­széről ezennel közhírré tétetik, miként: Rásó Lipót Tasnád kerületi képviselőnek törvényes kifogás alá eső jegyzőkönyve tár­gyalására f. é. szept. 21. esetleg 22. Eötvös Károly Veszprém megye Veszprém képviselő választása ellen beadott kérvény tárgyalására folyó évi szeptember 23. és eset­leg 24. Eder Ferencz Kassa városi képviselő vá­lasztása ellen beadott kérvény tárgyalására f é. szept. 25. és esetleg 26. Goda Béla, Gy­őrmegye téb­i kerület képvi­selő választása ellen beadott kérvény tárgya­lására f. é. szept. 27. és esetleg 28. Végre Maximovics Miklós Zombor városi képviselő választása ellen beadott kérvény tárgyalására f. é. szept. 29. és esetleg 30-dik, mindenkor a délután 5 órája határnapul kitü­­zetett. Pest, szeptember 19-én, 1872. Dőry József,­­ bizottsági jegyző. — A képviselőház I. bíráló bizottsága szep­tember hó 21-én d. u. 4 órakor ülést tart. •1 Tárgy: Eszterházy István Nyitramegye vág­­i vecsei kerületben megválasztott képviselő meg­bízó levelének érdemleges tárgyalása. Kelt Pesten, 1872. évi szept. hó 17-én. Radó Kál­­­­mán, biráló bizottsági jegyző. A VII-dik biráló bizottság f. hó 17-én és 20- án tartott ülésében a hozzá utasított kérvények tárgyalásának következő sorrendjét állapította meg : László Imre Szentes városi képviselőválasz­tása folyó hó 24-dikén és eshetőleg 25- dikén. Hammersberg Jenő Tolna megye szili ke­rülete képviselőjének választása szept. 30-án és eshetőleg okt. 1-én. Tarnóczy Béla nyitramegyei választása okt. 3-án és eshetőleg okt. 4-én fog a bizottság or­szágházi helyiségében tárgyaltatni. A tárgyalás mindig reggeli 8 órakor kezdő­dik. Lukács Béla biráló biz. jegyző. — Horvátország jövendőbeli bánja, hir sze­rint, Ozegovics br. kir. tanácsos leend. — Temesvár város polgárai nagy nehezte­léssel vannak eltelve, hogy Kerkápoly cserbe­­hagyta őket, inkább a tapolczai, mint a te­mesvári megbízatást fogadva el. A választási mozgalom megindult. Az ellenzék szintén na­gyobb életjelt kezd mutatni, mint aminőt Ker­kápoly megválasztatása ellen tanusított. Úgy látszik, hogy Temesváron hiányzik egy oly férfiú, ki az ellenzéket eddigi tétlenségéből föl­rázza s az ellenzék zászlóját győzelemre se­gítse, mert Temesváron az ellenzéknek számos hive van. A Deákpárt Temesvárott Vargics ügyvédet léptette föl; az ellenzék szintén szervezkedik s jelöltjét nem sokára föl fogja léptetni, ki nem csak méltó lesz Temesvár városát képviselni az országgyűlésen, hanem a megbizatást el is fogadja.­­ A „Pester Journal“ baráti kérből vett tudósítása némi fölvilágosítás nyújtásra szá­mít azon körülményt illetőleg, hogy a bal­közép miért bánik oly simán Andrássyval s miért akarja az „Ellenőr“ Andrássyt herczegi czimmel dekorálni. E szerint a terv sem több sem kevesebb, mint Andrássyt a Lónyay elleni hadjáratra megnyerni s erre nézve azon jelszó volna kiadva, hogy semmi fusió, hanem

Next