Magyar Ujság, 1872. október (6. évfolyam, 224-250. szám)

1872-10-10 / 232. szám

itt, miszerint az uradalom részéről a sirok szintén ko­szorúkkal ékesítettek fel. — A kegyelet ez egyszerű, de annál meghatóbb kifejezése után fájó érzéssel hagy­tuk oda a szent helyet. . . . c. Péchy M­a­n­ó deákpárti képviselő, volt érd. s kir. biztos német nyelven tudatta: a„Nemerével“, te-s hát magyar lappal, hogy „meghalt a gyerek, vége a koraaságnak,“ rövidebben, hogy távozásával a kir. biz­tosság áldásos hivatala is elköltözik a (Király) földről. A „Nemere“-nek zokon esik e furcsa „adje“, nem tud­ván a jámbor, hogy — „L'homne c‘est le styl.“ —­ EL Recu­tio a gödöllői kir. kas­télyban, elő, hogy egy törvényszéki executiót karhatalommal kellett végrehajtani, és pedig a. kir. palotában lakó udvari lakatosnárki abban a boldog hitben élt, misze­rint a Tlánvan szolgálatban álló embereket, ha ezek a kastélyban laknak, nem lehet megexequálni. Midőn a végrehajtók a zálogoláshoz láttak, a várnagy lefizettél a lakatos adósságát, mire az utóbbi aztán elbocsát­­tatott.­­ A közvágóhíd és az uj marhavásártér be­vételei messze felülhaladják a várakozásokat. Folyó év aug. 15-től a hó 1-ig, a közzétett kimutatás szerint, 24.000 frtnyi szép összeg folyt be. Hanem a hivatalno­kok állása ott jelenleg nem a legirigylendőbb, miután számukat az előirányzatban fölvett forgalomnak meg­­fele­lőleg állapították meg, s most nagyon is kitűnik, hogy e szám elégtelen és a hivatalnokok majdnem éjjel-nappal szakadatlanul igénybe vannak véve. — A szervezési bizottság ugyan már egyszer a közvágóhíd hivatalnokainak szaporítása ellen nyilatkozott, de végre is a vállalat érdekében a hivatalnokok számát kénytelen lesz fölemelni. — A T­hon­et-t­est­v­érek , a Ferencz-József­­rakparton fekvő Thonet-udvar tulajdonosai, azon alka­lomból, hogy a pesti házbirtokosok sorába léptek, a városi tanácsnak 1000 frtot adtak el jótékony czélokra. Ez­ adomány kiosztása a tanácsra bizatván, ez a Jo­­sephinum-árvaház, a városi árvaleányház, a szegények háza és magyar nőegylet részére, egyenkint 250 frtot utalványozott. c. Jósika Kálmán bárótól a „Magyar Állam“ szerkesztését Hornig Károly (szintén báró) vette át. Jósika, hir szerint tisztel, kanonokká fog kineveztetni az esztergomi káptalannal (12,000 frt tiszta jövedelem­mel), Horn­ig báró meg valóságos kanonokká, hogy tehetséges előde után neki is legyen egy kis­­ tekin­télye. c. Fel­s­ő-Fehér me­gy­e Palosiu községében a múlt napokban az ottani román lelkészt, Goja Teofilt, a román kerülők, minthogy marhájáért a dijat lefizetni nem akarta, bezárták a marha-istálóba a marhákkal együtt. A­hol az ilyesmit eltűrik a hívek, ott mindig hasonló társaságban forog a pap. . . A név különböző csupán! . . . — Ingatlan tárgy feletti kisajátítási esküdt­széki tárgyalás tartatik !. évi október hó 11-én reggeli 9 órakor a pesti kér. esküdtszék hivatalos helyiségében (József­város kerepesi­ ut. 65. sz. a.) Jegyek a hallga­tóság számára a sajtóbirósági irodavezető által szolgál­tatnak ki. — ínség és adóexotió. Az ínséges vidék­­iek egyikéről következőket írja a „Bihar.“ A boési körjegyzőség hét községében mintegy három hétig mű­ködött az executió következő eredménynyel: behajta­tott készpénz adóba 3782 frt, kamatba 123 frt, végre­hajtási költségekbe 61 frt, a hátralevő 8800 frt, véget pedig lefoglaltattak, megbecsültettek s árverés alá ki­­tüzettek minden találtatható élelem, táplálékot nyújtó tehén, kecske, sertén és az élelem megszerzésére vagy szántás vetéshez szükséges iga-vonó jószág. — Most az executió a n.-marosi körbe működik, — azután for­dul Kumanyesdnek, és Ökrösnek a fentebbihez való kilátással.“ — Andrássy gróf beszédei nem a legkel­­lemesb viszhangra találnak Oroszországban. Berlinből írják e hó 4-ről: Az itteni orosz nagykövetség környe­zetében sajnálattal veszik észre, hogy az ismert moszk­vai nemzeti politikusok Andrássy grófnak az osztrák­magyar delegátióban mondott nyilatkozatából politikai tőkét csinálnak. A sz.-pétervári udvari párt által su­galmazott urak tagadják, mintha Gorcsakov herczeg azt ígérte volna, hogy a pánszláv irányzatokat nem tá­mogatja. A két államférfiú értekezletében inkább csak a lengyel forradalmi irányzatok forogtak szőnyegen, s ezek ellen nyilatkozott az orosz birodalmi kanczellár igen határozottan és erélyesen.­­ Több egyetemi tanuló fölkért bennün­ket a következő sorok közlésére : Az egyetemi ifjúság kebelében a választási mozgalmak hevesen folynak. A joghallgatók segélyegyleti elnökjelöltül Timon Ákos ellenébe Ba­ll­agi Gézát — a Bluntschli „Politikai pártok“ czímű essay-sorozatának fordítóját — léptet­ték fel, kit alapos tanulmánya széles ismeretsége ez ál­lásra jobban is ajánl. — Az orvostanhallgatók felsőbb osztályai pedig Maurer mellett küzdenek, ki az egy­let körüli évek óta folytatott munkássága folytán köz­­tisztelet és szeretetnek örvend. — Az ivóvízről. Molnár János városi j­egyész a főpolgármesterhez írásbeli’ jelentést­ terjesztett az iránt, hogy a vizvezeték tíz nap előtt elzárt negyedik szülőkutjában (a hajós­ téren) a víz jelentékenyen meg­javult, s hogy e kutat most már minden V£3zély nélkül­­lehet használni. A főpolgármester ennek folytán meg­engedte, hogy e kutat ismét használhassák. Egyébiránt a külföldről közelebb hazaérkezett dr. Than, egyetemi tanár, szintén vegybontás alá veszi a vízvezeték vizét, melynek állapotáról, valamint az uralkodó calamitás okairól részletes jelentést nyújtana be a városi ható­sághoz.­­ Az akadémia első osztályának tegnapelőtti ülését összes ülés előzte meg Csengeri elnöklete alatt, melynek tárgyaiból egész hírrovatot lehetne összeállí­tanunk a „tudományos világból.“ A fontosabbak ezek: A m­­­orleansi akadémia jelenti, hogy tudós társasá­gunk kivándorlótt tagja Vállas Antal még 1869 ben meghalt Amerikában. Rónay Jóczint, a koronaörökös nevelője osztályúskári állásáról lemondott, Dr. Poor Antal vállalkozik az Aegyptologos kézikönyvének meg­irására, de munkájába csak egy év múlva kaphat. Vit­­kovits Miklós Eszékről felajánlja az Akadémiának nagy­bátyja Vitkovits Mihály arczképét, mellet Danát 1816- ban fe­stett. A Toldy Ferencz elnöklete alatt tartott osrtál­­ülésnek két tárgya volt. Először Szénássy Sán­dor tartott felolvasást „Az oscus igeragozásról és feli­ratokról.“ Másik tárgyát Balint Gábor keleti utazó le­­velei képezték, melyeket patrónusa, Fogarasi mutatott be. Balint jelenleg Petersburgban van és a télen Urg­­hába, mind­ Mongolországba készül, ha ugy­an anyagi okok miatt tervéről le nem kell mondania. A Pest város rendkívüli közgyűlésén folyta­tólagos tárgyalás alá vétetvén a múlt ülésből visszama­radt végleges vízvezetéki mű és az ez iránt Lindseyvel kötendő szerződés tárgyalása, mindenekelőtt Aujeszky Lipót főreáltanodai vegytanár jelentése az ideiglenes vízvezetéki műből nyert vizvegyi minőségéről olvasta­tott föl.­­ A tanács e jelentést a vízvezetéki bizottság­hoz utasította, s Aujeszky tanárnak a vegybontás körül mutatott buzgalomért 100 frtot szavazott meg, mit a közgyűlés is elfogadott.­­ Ezután folytattatott a Lind­­ley-féle szerződés fölött megkezdett vita. Simon Flórent Lindley ellen még néhány érvet sorol föl, közben­ köz­­ben Tavaszi ellen polemizálván, s a végleges vízvezeték kivitelét Lindleynek csak biztosíték mellett javasolja átadatni, járulván így Steiger képv. indítványához. Dr. Busbach ugyan nem kételkedik Lindley képességében, de azért szintén az előtte szó véleményét fogadja el. Schmidtlechner (németül) azt tartja, hogy Lindleyben meg lehet bízni. Radóczának Lindley szakképzettsége iránt „a múlt szomorú tapasztalatok után“ kételyei vannak. Csatlakozik Máttyus indítványához, mely a szerződést elvetvén, kút- vagy forrásvízből vezetett víz­vezetéket ajánl. Haris elfogadja Steiger indítványát, mely Lindleytől garancziát kíván. — Weisz Lindley szakképzettsége , becsületessége iránt Hamburgban tu­dakozódván, róla a legjobbakat hallotta. Garancziát azonban mindenesetre kíván tőle. Még szólnak dr. Pat­­rubányi, Dobos, Vetsey, Gerlóczy, Korczák, dr. Poor s mások. A bejegyzett szónokok sora kimeríttetvén, a tárgyban végleges határozat holnap fog hozatni. — A pápa és a journalisták. A pápának ismét egy pikáns nyilatkozatát idézik. IX. Pius ugyanis tudvalevőleg néhány nap előtt először távozott a Vati­­cánból „fogsága“ óta, és pedig egy közeli öntödébe ment, hogy megnézze sz. Pál elkészült szobrát. A Va­­ticánból kilépve, a pápa mosolyogva így szólt egyik kísérőjéhez: „Csak ne találkoznánk journalistával, kü­lönben holnap valamennyi lap azt fogja mondani: a pápa megtette az első lépést a kibékülésre.“ A szent atyának, úgy látszik, nagy respectusa van a hirlapírók iránt. — Ha a pápa meghal, a hivatalos szertartás, melylyel a holttest körül eljárnak, a következő : Lege­lőször is értesítik a bibornokkamarást, s ez néhány praelatus kiséretében megjelenik. A pápát háromszor nevén szólítja, s ha nem kap választ, odahoznak neki egy elefántcsont-nyelű ezüst kalapácsot, melylyel há­romszor kopogtat a holttest homlokán. Ezzel a pápa halála constatálva van, törvényes jegyzőkönyvet vesz­nek föl , először is a római senatort értesítik, ki most előjön a mellékszobából, a­melyben várakozót. A bíbor­­­nők most eltöri a halászgyűrűt és a senator ezt mondja: „Ettől kezdve átveszem a Róma fölötti parancsnoksá­got.“ De a valóságban nem veszi azt át, hanem meg­elégszik azzal, hogy visszatár a Capitoliumba s ott meg­­huzatja a nagy harangot, melynek szavára aztán Róma összes harangjai felelnek. A Capitolium nagy harangja, mely a pápa halálát hirdetni szokta, ugyanaz, melylyel a carnevalt is jelentik. Váljon ki lesz a senator IX. Pius bullájánál ? A világi uralommal vége tán a komé­diának is. — Bazaine pőréhez. A „Rappel“ írja : Az összes fontos tanuk ki lettek hallgatva; az utolsó Bourbaki volt. A vizsgálóbíró által jegyzőkönyvbe vett vallomások száma tetemes; ezek vagy oly tábornokok­tól erednek, kik a tábornagy parancsnoksága alatt álltak, vagy Lotharingia olyan lakosaitól, kik szemta­núi valának az eseményeknek, vagy végre a császári avagy a honvédelmi kormány tagjaitól, kik m­űködésök­­nél fogva összeköttetésben állottak a rajnai hadsereg egykori főparancsnokával. További anyagot szolgáltat­tak még a szept. 4-ki események megvizsgálására ki­küldött bizottság irományai, s végre különféle művek, melyeket a rajnai hadseregben szolgált tisztek és maga Bazaine tett közzé. A tábornagy ellen kettős vád van emelve: ő a szükség által nem kényszerítve capitulált, és áruló volt. Az első pontot illetőleg Bazaine vétkes­sége megczáfolhatlan­ul be van bizonyítva, é­s a vizs­gálat most a második, az árulásról szóló váddal foglal­kozik. A tábornagy a haditörvényszék előtt aligha fog megjelenhetni di­czember első napjai előtt. A Zöld Ferencz és Sch­leiningeer tanár tano­­dájokat télire a Király utcza 73 sz. a. helyezték át, a mely intézetbe azonban csak határozott számú növen­dékeket vesznek fel. Zöld Ferencz ezen kívül egy szép torna helyiséget bérelt ki 3 évre Freistädter lovag há­zában a váczi- és ó utcza sarkán. A tornászati tanfo­lyam nov. 1-jén veszi kezdetét. Három hóra előlegesen fizet egy fiú vagy leány 15 frtot, kettő 25 öt, három 30 írt. Egy órában csak 15, legfölebb 20 tanoncz vehet részt s hetenként háromszor. Ajánljuk ezen elismert tornatanár intézetét a szülők figyelmébe. — Az országos magyar i­p­a­r­e­gy­e­s­ü­l­e­t közelebb felhívást intézett az ország nagyobb városi közönségeihez a mennyiben még nem voltak az egye­sület alapítói, hogy az egyesület által kitűzött ipari czélok előmozdításához alapítványok tétele által hozzá­járuljanak.­­ E felhívás folytán eddig következő vá­rosok léptek újabban az egyesület alapítói sorába : Mis­­kolcz város közönsége 200 fttal, Debreczen 500 írttal, Nagyvárad 100 írttal, Szathmár 100 írttal, Gyöngyös 200 írttal, Körmöcz 100 írttal, Makó 100 írttal, Arad 100 írttal, Buda 100 írtal, Nagy-Kanizsa 200 írttal, — Beregszász 100 írttal. — A legtöbb belépő közönség elismeréssel nyilatkozik az egyesület működéséről, és mi meg vagyunk győződve, hogy a hozzákötött várako­zásoknak mint eddig is, úgy ezen túl is mind nagyobb mértékben meg fog felelni.­­ Reméljük, hogy azon városi közönségek, melyek eddig még nem válaszoltak az egyesület felhívására, szintén fel fogják ismerni a kor azon követelését, miszerint hazai iparunk előmoz­­dításában mindenkinek közre kell működni, mert a je­lenkor az ipar korszaka, és hogy követni fogják a ha­zafias áldozatkészség nemes példáját, melyet az említett városi közönségek adtak. Különben megjegyezzük,hogy már előbb is sok város alapítója volt az egy­esületnek, melyek közül csak Dobsina és Temesvár és Pécs vámját emeljük ki, melyek ezer—ezer írttal, továbbá Nyíregy­háza és Komárom városát, — melyek 500—500 forint­tal alapitottak. — Francziaország veszteségei. Párisban Maurice Blocktól egy statisztikai mű jelent meg, mely a többi közt összeállítását foglalja magában ama veszteségeknek, a­melyeket Francziaország az utolsó háború következtében szenvedett. A pénzbeli veszteségek legalább 10 milliárdra tehetők,­­ ugyanis 3 milliárd tulajdonképeni hadi kiadás, 2 mili­árd vesz­­teség, mit a háború által sújtott megyék a requirálások és pusztítások folytán szenvedtek, és 5 milliárd hadi kárpótlás. E tíz milliárdhoz jön aztán az emberekben szenvedt veszteség, 1­89.000 tiszt és katona, kik eles­­tek vagy sebeikben meghaltak, s majdnem hasonló száma azoknak, kik Német- vagy Francziaországban a nélkülözések­, hidegség , betegségnek estek áldozatul. Ha e veszteséget pénzérték szerint akarnék megbe­csülni, akkor egy embert oly összeggel kellene helyet­tesítenünk, a­mennyibe neveltetése került, vagy ki kel­lene számítani, mennyit kereshetne munkája által. Egy embert csak 10,000 frankjával számítva, a veszteség 1%—2 milliárdra rúgna. Ezután következik a terület­veszteség. A háború Francziaországnak 1689 közsé­gébe, 1.447,446 hektár földbe és 1.597,228 lakosba került. Míg Francziaország azelőtt 37,548 községet, 54.305,141 heetar földet és 38­ 067,064 lakost számlált, ma csak 35,859 községgel, 52.857,675 heetar földdel és 36.469,836 lakossal bír. Ide lehetne még számítani a­­ közvetett károkat is, melyeket a háború a termelés megrövidítése által okozott. Egyébiránt az is bizonyos, hogy Németországnak a háború által szenvedt összes veszteségeit korántsem pótolja vissza teljesen az 5 mil­liárd, s hogy különösen nem kap kárpótlást a körül­belül 100,000 munkaképes férfi elvesztéséért, valamint a kereskedés stb. egy éven át tartott pangásáért. — Kellemes helyzet. Berlinben egy Yoha­­nan nevű lelkész tartózkodik, ki Perzsiában, Oroomiah­­ban született és a Sier-hegyi iskolában missionariussá neveltetett. Berlinben most segélyt és tanácsot keres, keresztény testvéreinek jó szivére számítván. Ugyanis két év előtt elveszte atyját, ki sok gyermeket és 1550 tallérnyi adósságot hagyott hátra. Perzsiában még most is fönáll a törvény­, hogy az örökös, botoztatás terhe alatt, köteles az atya, illetőleg az anya adósságaitt ki­fizetni. E büntetést a hitelező jelenlétében addig foly­tatják, mig ez vagy megkönyörü­l rajta, s az adósságot elengedi, vagy mig egy résztvevő lélek jön, s tartozását kifizeti, avagy mig az adós ki nem adja lelkét a botozás alatt. Yohanan lelkész most azért utazik, hogy az em­lített összeget a kegyes hívek adakozásaiból előte­remtse. — Hekenaszt kiadásában legközelebb kö­vetkező könyvek jelentek meg: „A magyar honvédelmi törvények,“ a szervezési és szolgálati szabályok gyűj­teményével honvédek számára. A könyv, melynek ára 1 frt. 50 kr., betűrendes tárgymutatóval is el van látva. — „Az 1847-48-iki törvényczikkek“ a későbbi törvényekben foglalt módosítások szerint kiigazít­á és a sajtótörvények életbeléptetése s az esküdtszéki eljárás szabályozása tárgyában kib­ocsátott miniszteri rende­­letekkel kiegészítve. Összegyűjtő Sz­em­crey Gusztáv ,­ára 1 írt. Ugyancsak Szeniczeytől: „A köztör­­v­é­n­y h­a­t­ó­s­á­g­o­k.“, községek és elsőf­olyamodásu bíróságok rendezésére vonatkozó törvények és rendele­tek gyűjteménye s az ezekben hivatkozott régibb tör­vények,“ hivatalos kiadás után összeállítva és betű­rendes tárgymutatóval ellátva. Ára 1 fzt. 20 kr. — A következő két könyv iskolai használatra van szánva: „Kis földleírás.“ főtekintettel a magyar korona országaira ; elemi és felsőbb népiskolák számára irta Ribári Ferencz; ara 30 kr. „Magyarország tör­­ténete,“ elemi felsőbb nép-és polgári iskolák szá­mára irta Ribáry Ferencz , ára 25 kr. — Egy ex-mi­niszter besz­úra. Mint em­lékezhetünk, az olasz kormány az elmozdított török miniszter­elnöktől, Mahmud pasától visszakérette az Annunciata-rendet, miután többé nem tartották méltó­nak a pasát e jelvény viselésére. — Mahmud azonban megboszulta magát; ő az olasz követnek e jelvényen kívül a Móricz- és a Lázár-rend nagykeresztjét is visz­­szaküldte. — Vegyes hirek. Hertelendy Kálmán za­­lamegyei főispánná neveztetését a hir­­lap mai száma közli.— A bel­üg­y­mi­ni­sz­t­er­iu­m a begyült kö­­nyöradományokból Bihar megye vízkárosult lakosai számára ujjában egy ezer frtnyi segély­t utalványozott. — Benzalda k.­a szombaton a „Zsidónő“-ben fog fellépni. Mint halljuk, azután „Faust“ ban s „Fide­­lió“-ban fog énekelni, tehát azon nagy és fényes szere­pekben, melyekben világszerte bőven aratta a babéro­kat.­ Miután eddig a fővárosból eltolonczozott egyének a legközelebbi állomásokon megszöktek, s rö­vid idő múlva ismét a fővárosba jöttek, hogy itt üzel­­meiket folytassák, ennélfogva ezentúl a szokásos kisé­­ret mellé egy rendőri közeg fog adatni, ki minden egyes tolonczról felelős lesz.­­ A m­a­gyar ország­gyűlés képviselőházának naplói, jegyzőkönyvei és iro­mányai 50 ives kötetekben, egy-egy kötetet 4 írtjával számitva, ezentúl a m. kir. államnyomda által (Buda­vár 140. sz.) fognak kiadatni, hol azok f. é­vi. okmberhó végéig megrendelhetők. Később érkező megrendülésekre teljes példányok c­sak aum­iban lesznek adni.Sők, a­meny­­i­yiben ezt az esetiig fenmaradt példányok lei­etővé teszi. Eszékre, mint a ,,Reform" értesül, kir. biztos fog küldetni, hogy az elszakadást izgató biz­otságot kipu­hatolja és vad alá helyezze.­­ A vízvezetéki bizottmány ülést tartott és Bürgermeister kam­ester terjedelmes beadványát, mely­ben előadja, hogy Lidley­­től az állandó vízmű kiépítésénél minő garantiák volná­nak követelendők, egyszerűen közgyűlés elé fogja ter­jeszteni. A vízvezetéki irodaigazgatói állomásra, mely­lyel 3400 ft van összekötve, csak egy technicus és rajta kivül még egy kőnyomdász és egy vasúti hivatalnok folyamodott. A kérvényeket megbirálás végett kiadták egy albizottmánynak, mely Zsigmondy, Preusner és Kauser urakból áll.­­ A tanitóképezdei minta­iskola megnyílt. Az igazgatón kívül 4 tanár s 9 tanár­jelölt működik ezen intézetben. A methodiai tanácsko­zások már szept. 21-én megkezdődtek.­­ A magyar északi államvasút egy tervezetet nyújtott be Pest váro­sához, mely szerint az összekötő vasúttól egy szárnyvo­nal volna építendő a kőbányai sertéstelepekhez. Ez a sertéskereskedésre nézve nagy horderejű lenne. A vasútigazgatóság kívánja, hogy a város a vonalba eső földeket adja át ingyen az államnak. A gazdas­­ági bizottmány e fontos ügy beható tanulmányo­zására egy albizottmányt és a mérnöki hivatalt kül­dte ki.­­ A városliget kivilágítása iránt a lég­­szesztársulat beadta a városhoz a költségvetést, e sze­rint a világítás a liget több pontjain 29,223 írtba fog kerülni. 126 candelabert állítanának fel, s a munkának jövő tavaszszal készen kellene lenni. Az ügyet jelenleg bizottmány tárgyalja. — Az apollo czimü zenemű­­folyóirat 19. száma a következő tartalommal jelent meg: Naptól virít. Dal Zimay Lászlótól, zongorára szabadon alkalmazta Sipos A. — A szabadban (négy kézre), Feigler Viktortól. — Serenade, Irsay Jánostól.— Lac­­rimosa, Mozart „Requiem“-jéből. — Az uj évnegyed alkalmából megemlítjük, hogy a mindig tartalmas ze­nelap előfizetési ára egész évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr, évnegyedre 1 frt 25 kr. Előfizethetni minden könyv- és zeneműkereskedésben, valamint a postah­i­ataloknál. — Tacitus-em­lék. Terni város több fiatal embere kezdeményező lépéseket te­tt, hogy a híres latin történetírónak, Cuius Cornelius Tacitu-nak, ki Terni­­ben született, emléket állítsanak. A flórenczi „Nazione“ dicséri e szándékot s reméli, hogy a „tudós Németo­r­­szág“ is hozzájárul ezen emlék létesítéséhez. Miután most már mintegy huszonöt többnyire nagyobb városban és kerületben a szövetségi eszme értelmében megtörtént az alakulás, noha a kormány az illető alap­szabályokat még bemutatási záradékkal el nem látta, a központi bizottság a különféle vidéki és kerületi sza­bályzatokban foglalt határozmányok tekintetbe vételé­vel a szövetségi alapszabályt oly módon dolgozta át, — miszerint minden vidéki egyesület önmaga által meg­szabott jogköre teljesen épségben maradjon s a szövet­ségi kapocs mégis fennállhasson — illetőleg létrejöhes­sen. — Az ülés igen csekély módosításokkal elfogadta az öttagú albizottság munkálatát, mely most már né­hány nap múlva be fog mutattatni a­­ kereskedelmi minisztériumhoz. — Pest megye hatósága óvintézkedéseket ten a marhavész ellen, minthogy ez Fehér-, Tolna- és Baranya vármegyékben már kiütött. Mi végből elren­delte, hogy ezen megyékből a vész tartama alatt a du­nai réveken semminemű kérődző állat vagy az ezektől származó nyers termékek a Duna jobb partjáról ennek balpartjára át ne szállíttassanak, sőt a réveken átjövő látogató kocsikról is minden széna, szalmás más takar­­mánfele a túlsó (jobb) parton lerakassák. — Az osztrák kereskedelmi miniszter a Lem­­berg-Czernovitz közötti vonalat a vasúti engedély 12-ik §-a alapján zár alá vette. - --~mmm MAGYAR ÚJSÁG 1872. OKTÓBER 10. — A határőrvidéki erdők iránti szerződés húsz napi tárgyalás után a magyar földhitelintézet, ang­o-magyar, franco-magyar bank és ifj. Pollcik Ber­­nát által aláíratott, és a 3.300.000 frtnyi biztosíték, va­lamint az első részlet fejében 2.775.000 frt ezüstben le­fizettetett.­­ Az országos iparos szövetség köz­ponti bizottsága okt. 8-án ülést tartott a szövetségi alapszabályok végleges megállapítása tárgyában.­­ Ugyanis a f. évi február 25—26. napjain tartott orszá­gos iparos gyűlés, mely a szövetségi alapszabályokat általánosságban elfogadta, határozatilag megbízta volt a központi bizottságot, hogy azok szövegét a vidéken alakuló kerületi bizottságok óhajainak tekintetbevételé­vel az alapszabályok szövegét végleg megállapítsa. — Mai üzlet. Pest, okt. 9. A gabonaü­zlet mint rendesen, cseké­lyebb m­érvű volt a középü­zemnél. Búza m. e. 10,000 mázsa adatott el s néhány ezer mázsa más gabona a következő hivatalosan jegyzett árakon : B­u­z­ai tiszavidéki 86 fns 7 frt 12 kr; 86’ fns és 84 fns 7 frt 4% kr; 84'/, fns 6 frt 82 kr ; 84',, fns 6 frt 82% kr; 83 fns 6 frt 72'/, kr ; 83 fns 6 frt 75 kr; 80 fns 6 frt 30 kr; 82 fns 6 frt 60 kr. Bánsági 85% fns 7 frt; 85 fns 7 frt; 84% fás 6 frt 80 kr, mind 3 hóra v. m. Tőzsdei szerződések szerint búza okt. 660 kr; okt.—nov. 657 kr; tavaszra 687—690 kr ; rozs okt. 382'/,—385 kr ; tengeri máj.—jun.360 kr; zab 154 ta­vaszkor 164 kr. Az értéktőzsdén: a pénz­hiány helyes-helyet tágít 8 egyes jelentékeny eladások jönek létre, a forga­lom azonban korlátolt s csak néhány kiválóbb érték­papírokra szorítkozik : dissorsj. 104.75, magyar hitel­bank 138.50franco-magyar bank lány ha 96.50-en adva, takarék- és hitelügylet 112, pesti egyleti bank 86, pesti közúti vaspálya 365 frton fizetve, osztr. hitel­rész v. 328.60, pesti népbank 109 frton fizetve, magyar gőzh. társaság 85 frton adva. Valuták változatlanok. Napoleond­or 8.75, cs. arany 5.25, tallér 1.63%. Felelős szerkesztő: Helfy Ignácz. Főmunkatárs : Áldor Imre. * Táviratok. Bozeil, okt. 9. A krajnai nemzetközi szabad­elvűek tribun­ gy ülése elhatározta, hogy oly kép­viselők választását segíti elő, kik az insbrucki tartományi gyűlésbe nem lépnek be. Bázel, okt. 9. Németország képviselője pa­naszt emelt azon tüntetésszerű segélyezés miatt, melyben az elszász lotringiai kivándorlók Schweiz egyes városai által részesítettnek. Paris, okt. 9. Thiers fogadta a Seine prefec­­tet s tanácssa neki a városháza újbóli felépítését s az elfogadó terem berendezését, hogy a köztár­saság a világ nevezetességeit és souveranjait magához méltólag fogadhassa.­ ­ Vízállás. Bécsi börze, okt. 9. (Távirati tudósítás.) Hi­telrészvény 328 50. Északi vasút—.Államvasut 320 50 Lombardok 205 —. 1860-ki 102.25. 1864-ki 143.— . — Magyar hitelsorsjegy 186. —. Napoleondor 874-50. Magyar hitelrészvény 327.30. Galicziai 230.50. Angol Ausztriai 314.25. Franczia-magyar. 127.50. Tramway 325 —. — Magyar földhitelintézet. —. | október 1] Névszerint Oföl.0 al Időjárás -Q 'fl!­ :1 J M -O ►:3 -a 9 Pesten........................5 4 _ felhős» Pozsonyban . . .4 0— — 9 8 Marmaros-Szigeten 110— — száraz9 Szathmáron . . .1­0—— 9 » Tokajban ....5 8 —— felhősV Szolnokon ....8 6—— * y­ Szegeden ....9 1— — V Aradon........................V y· N­­Becskereken . .9­­ Bezdánban . . . —— V Verbászon . .— — V Barcson .... —— 9 9 Eszéken ....2 6 —— 9 7 Mitroviczon . . .. 4 9 9 Sziszeken .... 143 száraz9 Zimonyban . . .9 6—— 9 9 6-Orsován . .7 7 9 |p Útmutató:­ ­ Októb. 10. — Nemzeti színház : „A bűvös vadász.“ Regényes opera 4 felvonásban. Budai várszínház : zárva. Fürst színházban (Miklósy igazgatása alatt előadás tar­­taztik) minden hétfőn, szerdán és pénteken. A magy. tud. akadémia minden hétfőn, a Kisfaludy társaság minden hó utolsó szerdáján, a történelmi társu­lat minden első csütörtökön, a természettudományi tár­sulat minden hónap első és harmadik szerdáján tart népszerű előadásokkal egybekötött szakgyűlést, mindig d. u. 6 órakor az akadémia palotájában. Állatkert a városligetben. Beléptidij 20 kr. Országos képzőművészeti társulat. (Akadémiai palota 2-ik emel­­t­ bejárata­ akadémia utczából.) Naponként nyitva van. Nemzeti múzeum. Télen csak a könyvtár van nyitva 9-től 2 óráig d­e. Egyetemi köny­vtár. Nyitva van naponkint 9-11 és 4—6 óra közt. A redout terem 30 kr. dijért szemlélhető meg. Pest város közgyűlését minden szerdán d. u. 4, Buda­­város pedig csü­lnök d. u. 6 órakor tartja.

Next