Magyar Ujság, 1872. október (6. évfolyam, 224-250. szám)
1872-10-18 / 239. szám
mindenik országgyűlése szorgalmazta már évtizedek óta, természetesen a történelmi jog alapján, mely eddigelé egyetlen mérvadó indok volt. A bécsi udvar hagyományos politikájával szemben, nem kis meglepetéssel hallottuk a múlt napokban a magyar országgyűlés jobboldaláról ennek világos megtagadását. „A történelmi jog és legitimitás elve már csak Magyarországban fogadtatik el, másutt világszerte repubeáltatik“, mondá Sennyey báró, nagyfontosságú beszédében. S az eszmék hatalmát jelölte ki oly tényezőnek, melynek áramlata ellenében hasztalan küzd a történelmi jog és legitimitás. Dalmátország visszacsatoltatását, Magyarország társországai czíme és köteléke alatt épen az ottani eszmék hatalma, a szabadelvű pártok által előidézett eszmeáramlat követeli leghangosabban, annyival inkább, mert Dalmátország sorsának el kell dőlnie erre — vagy arra, minél előbb, mert Dalmátországnak nincsenek vasutai, sem kőutai. A Narenta folyó s a szép kikötők szabálytalanok. Nincs ott az egész országban nyoma sem azon korszerű intézményeknek, melyek nélkül mai világban a népek élete tengés, s a nemzettest gyorsan halad enyészetének. A tények ily állása ellenében, az osztrák kabinetpolitika még mindig kérlelhetlen szigorral tartja rendezetlenségben Dalmátország sorsát. Mindenáron „Cislajthaniához“ csatolni, holott az ellen, hogy e szép vadonosságot az osztrákok által kiélt hegyeivel, az osztrák hivatalnokokat gyűlölő népséggel s egész szigetcsoportjával együtt Lajtántúlra áttegye: maga a természet elég világosan tiltakozik. Az osztrák kabinet, a mostani reichsrathba megnyerte Dalmátország öt követét, kiknek a miatt nagyon meggyűlt bajuk az otthoni szabadelvű áramlattal. Az osztrák reichsrath „alkotmányhű“ pártja eme híres öt képviselő segélyével többségre jutván —szíves elismerésül meg is szavazta Dalmátországnak a vasutak legdrágábbikát, mely azonban még eddig csak papíron létezik. Az osztrák Lloyd „Albrecht herczeg“ hajója most már rendes látogatásokat tesz Dalmátország partjain Fiumétól Kattaróig . . . Ily összekötő szálak által akarják Ausztriába kebelezni a bécsiek Dalmátországot. De mint az eddigisikertelenség mutatja, mind hiában, mert az eszmék áramlata és a természet ellen nincs hatalom. Ám vonja kétségbe a bécsi kabinet a jog és legitimitás elvét, melyre idáig minden jogát, erejét, hatalmát alapítá. De a tények s eszmék hatalmas áramlata ellen tovább nem küzdhet a nélkül, hogy veszélyes zavart idézzen elő, melyből a múlt években csak drága áron s nagy kudarczot vallva menekülhetett. Vessen egy pillantást a Balkán félszigetén hullámzó eszmék áramlatára. • Most az 1868-ki'XX. t. sz.revisiójával megbízott találni Dalmátország sorsát elintézni. Ezen küldöttség feladata most Dalmátország meghallgatását s beleegyezését kieszközölni az említett törvény holt betűinek érvényre emelése végett, melyek 1-fő §-a így szól: ,,Magyarország s Horvát-Szlavon és Dalmátországok egy és ugyanazon állami közösséget képeznek, mind az ő felsége uralkodása alatt álló többi országok, mind más országok irányában.“ megszavazta, azonban kiválasztotta a rendkívüliek rovatából, és a rendes szükségletbe tette át, miután ez rendes és állandó kiadást képez. A királyi bizottság megszüntettetvén, annak költségei természetesen nem vétettek figyelembe. 2. czim. Erdélyi rendőrség (750 főnyi létszámban) előirányozva van — 386.000 frt. 1972-ben 400.000 frt. A bizottság megszavazta ugyan az előirányzott összeget, de azt a rendes szükséglet rovatába tette át, mert rendőrségi költségek ugyanis állandóan elő fognak fordulni. Egyszersmind javasolni fogja a képviselőháznak, hogy a belügyminiszter odautasítassék: tegyen előterjesztést az erdélyi rendőrség ügyének törvény által való szabályoztatására vonatkozólag, amely szerint vagy a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény illető intézkedései lépjenek életbe az erdélyi részekben is, vagy ha ez a jelen viszonyok közt lehetséges nem lenne, törvényesítessék a jelenleg fenálló intézmény , vagy pedig ezen egész ügy az országos rendőrségben nyerjen kifejezést. És így miután bárminő megoldást nyerjen is e kérdés, a rendőrség ügye az állam rendes kiadását fogja képezni, a rendkívüliekből, mint említők, a rendes szükséglet rovatai közé tétetett át. A 3. czim az egészségügyi tanács költsége 10.000 forint (72-re ugyanannyi) megszavaztatott. A 4. czim lelenézés törvéntelen ágyból származott gyermekek tápdíjaira 41,150 frt (72-re 33,600 frt) megszavaztatott, azonban a rendkívüli szükségletből a rendesbe tétetett át. Az 5. czim a pesti önkénytes tűzoltó egylet segélyezésére 10,000 frt (72-re ugyanannyi) szintén a rendes szükségletbe vétetett át, miután azonban a a bizottság erre nézve módosításokat hoz javaslatba, azt hiszi, hogy 5000 frt elég lesz e czélra és ennyit megajánl. A 6. czim karhatalmi költségekre (a múltra nézve) 1.809 frt (72-ben 24.224 frt) az előirányzat szerint megszavaztatott, nemkülönben. A 7. czim alatt a n.-szebeni tébolyda átalakítására 8.000 frt. • A 8. czim országos zeneakadémia felállításának előleges költségeire 21.000 frt előirányoztatott. Hosszabb eszmecsere után megszavaztatott olyképen, hogy a zeneképezde támogatására előirányzott 15.000 frttal együtt 36.000 frt szavaztatott meg a zeneakadémia felállítására és 1873. költségeire. A rendes szükséglet „átalános közigazgatási költségeinek“ 13-ik tétele alatt „a dalmű támogatására“ e 15.000 frt levonásával, hová az eredetileg sorozva volt — 44.000 frt szavaztatott meg. A 9. czím alatt az „országos levéltár kezelési költségeire“ előirányoztatott 20.000 frt megszavaztatott 17.000 frt. Az országos enquete bizottság javaslata e kérdésben nem lévén a bizottság előtt az országos levéltár újjászervezésére nézve, csak azon jelentés mgtekintése után nyilatkozhatik a bizottság, ennélfogva átalányképen csak a múlt évi szükségletet szavazta meg a bizottság. A belügyminiszter az ülés folytán előterjesztette azon felvilágosításokat és kimutatásokat, melyeket tőle a bizottság az utóbbi ülésben kért, többek közt a budai országház új épületének költségei kimutatását és az elhelyezéseket. Ezután a horvát-szlavón-dalmát miniszter és személyzete költségvetését vette tárgyalás alá a bizottság. A tárgyaláson jelen volt a miniszter Pejacsevich úr. A bizottság a költségvetést megszavazta és pedig összesen 40 000 frtot az előirányzat szerint (1872-ben 46,7000 frt volt). A tisztviselők nyugdijaira 1,125 frt (72ben ugyanennyi volt). Végül az ő felsége személye körüli minisztérium költségvetése került tárgyalás alá. A minisztériumot Bartos János miniszteri tanácsos képviselte. Előirányozva van a rendes szükségletben 64,854 frt (1972-ben 66,384 frt volt.) Nyugdijakra 3,933 frt van előirányozva (a múlt évben ugyanennyi volt.) A rendkívüli szükséglet 8,275 frt. (1872. 3000 frt volt.) Rendes fedezet 840 frt. A bizottság ezen költségvetést az előirányzat szerint változatlanul hagyta. A kormánypárt egy újabb korteskedési strcklijéről értesít a pozsonyi „Grenzbote.“ Az eket magában véve nagyon famosus , világosan rámutat a kuliszszák mögött működő kezekre. Ugyanis a kormánypárt a vágujhelyi választás alkalmával korteskedési kiadásokra az ottani takarékpénztárból három aláírással ellátott váltóra 13.000 frtort vett föl. Ez összeg természetesen elfogyott az utolsó krajcrárig, erről tanúskodik a kormánypárt győzelme. Hanem a választás után a dologban az volt a bökkenő, hogy a váltó-aláírók nem akartak fizetni. A takarékpénztár megszeppent, a váltót protestáltatta, a dologból azonban nem akart zajt ütni. De a csodák ideje, úgy látszik, még nem járt le, s íme, valami roppant gazdag ellensége Hornnak azt a 13,000 frtot a takarékpénztárnak a napokban kifizette azon feltétel alatt, hogy a vágujhelyi kormánypárt hála fejében használja fel minden erejét Vágujhelyen Horn megbuktatására. S ha Horn mégis megválasztatik, ami valószínű, ki bánja meg a 13.000 frtot ? Erre a titkos jóltevő majd csak azt fogja eldanolhatni — több is veszett Mohácsnál. — Mint vélekednek Szegeden a királyi biztosságról ? erre elég világosan felelt Szeged város közgyűlése, midőn a hétfői ülésben az inditványoztatott, hogy a közgyűlés kérelmezze az országi"1'^“"*' ^ Ságnak további álMnl4hirodalmi rendőrség behoza-"* taláig, leendő fentartását, s az inditvány két szavazat kivételével elvettetett. ■»-■»»««.w- "1 „Ez eredmény pedig — írja a **Sz. Hitadó“—»M, kifejezése Szegedváros miveit közvéleményének! És eletrén-vejlik'linnatc cikölyyi stjwtussága. A 1171 biztosság tehát Szegeden, hosszú működése utolsó óráiban, végleges vereséget szenvedett és ezt köszönheti tapintatlan barátainak, kik a fény mellett nem látván az árnyat, egyoldalú, mondhatni, vakbuzgalmukban ez erkölcsi vereséget provokálták. — Ha valakinek eszébe jutna e tény miatt Szeged város közönségét hálátlansággal vádolni, akkor majd bebizonyítjuk, hogy ez nem hálátlanság, hanem igazságszolgáltatás.“ — A magyar-horvát egyezmény, illetőleg az 1868. XXX. t. czikk revisiójára kiküldött országos bizottság ma tartá alakuló ülését. Majláth Antal gróf elnöknek, Széll Kálmán jegyzőnek lett megválasztva. Az első közös ülés megtartása czéljából az elnök megbizatott, hogy az iránt a horvát bizottság elnökével tegye magát érintkezésbe. — Újvidéken, amint azt a „Pesti Napló“-nak jelentik, a tegnapelőtti választásnál 22 órai küzdelem után Kondorossy György, a kormánypárt jelöltje 935 szavazattal a Miletics-párt jelöltje ellenében képviselővé választatott. A magyar delegáczió okt. 18. reggel 10 órakor ülést tart. A napirend tárgya a közös hadügyi költségvetés tárgyalása, illetőleg a szokás szerinti megszavazás leend. A delegátusok közül többen azon tudatban, hogy úgy is úgy fog történni minden, amint az már előre elvégeztetett, az ülésekre nem szoktak elmenni, s ha mégis szavazásra került a dolog, sohasem volt meg az absolut többség. Miután ma van az első őszi lóverseny, nyilván szintén sokan fognak hiányozni, az elnöknek e tekintetben tett felszólítása alighanem sikertelen maradt. A delegáczió az ülés megkezdése előtt az ötös bizottságba választandó tagokat fogja kijelölni. A pénzügyi bizottság szerdán tartott ülésében folytatta a belügyminiszter költségvetésének tárgyalását. Jelen volt a belügyminiszter, továbbá Groisz miniszteri tanácsos és Balajthy oszt. tanácsos. Napirenden a rendkívüli szükséglet tárgyalása volt. Az I. címből a földtehermentesítési alapigazgatóságra Kolozsvárott előirányzott 38.960 frtot a bizottság MAGYAR ÚJSÁG 1872. OKTÓBER 18. — Az egyetem szervezése tárgyában Trefort miniszter által egybehitt enquete tegnap írta első ülését a miniszter elnöklete alatt. Jelen voltak Csengery, Hoffmann, Horváth Mihály, Kautz, Korányi Markusovszky, Mészáros, Molnár Aladár, Rupp, Schwarcz Gyula, Than, Tanárky s Toldy Ferencz. A tanácskozás nem határozatok hozatala, hanem csak átalános elvek megállapítása végett jött össze s a végből jegyzőkönyvet sem vezetett. Az első kérdést illetőleg, vájjon egy átalános egyetemi törvény dolgoztassék-e ki, vagy pedig csupán a pesti egyetemet illető törvény alkottassák-e, melynek elvi megállapításai a kolozsvári egyetemre is kiterjesztessenek ? a többség egy átalános egyetemi törvény meghozatala mellett nyilatkozott, ami mindent magában foglalna, ami a belszervezetre vonatkozik. A második kérdést illetőleg, hogy mely ügyek volnának törvény, s melyek ismét szabályok által rendezendők, a bizottságban fölmerült hosszabb vitában a többség véleménye oda nyilatkozott, hogy a maradandó intézmények törvények, a viszonyok s körülményektől függők pedig szabályok által rendeztessenek. A harmadik kérdésnél, mely a fakultások számára a pesti theologia facultásra vonatkozik, hoszabb vita fejlődött. Az első pontra nézve csakhamar megegyeztek, hogy a pesti és kolozsvári egyetemen négy fakultása legyen és pedig az orvosi, jogi, történet-bölcsészeti mennyiségtan-természettudományok. A második pontot illetőleg Horváth azt óhajtá, hogy a pesti egyetemen a theologiai fakultás megmaradjon s ezt hosszabb beszédben indokolt. Ugyanily értelemben szólt Toldy Ferencz. Schwartz és Hoffman ellene nyilatkoznak, mert a többi fakultások a theologiára nem gyakorolnak befolyást, ez azonban a többit befolyásolja, amint ez a személyi kérdéseknél az egyetemi senatusnál nyilvánul. Csengery azon nézetben van, hogy e visszaélésen mindenesetre segíteni kell. E kérdésben nem jöttek megállapodásra. A negyedik kérdésre, vájjon az egyetemen polytechnikumi fakultás állíttassék e föl, egyhangúlag igennel feleltek. Az ötödik kérdés, vájjon az érettségi vizsgák továbbra is meghagyassanak-e , ha nem, mi által pótoltassanak, hosszabb vitára adott alkalmat, mely azonban semmi eredményre sem vezetett s e kérdés is függőben hagyatott, mig a középiskolák szervezete meg nem kezdődik. A többi öt pont legközelebb kerül tanácskozás alá. Kivonat a hivatalos lapból. Csergedy János kolozsvári postavezetőnek, sok évi, hű és dicséretes szolgálatai elismeréséül az ezüst érdemkereszt adományoztatott . Felsége megengedni méltóztatott, hogy gróf Batthyányi József a neki adományozott máltai szent János rend lovagkeresztjét elfogadhassa és viselhesse. Ő felsége a cs. ház és a külügyek közös minisztere által tett felterjesztés alapján, f. évi szept. hó 30-kán kelt legfelsőbb elhatározásal, a franczia köztársaság pesti főconsulává kinevezett Guyot-Montpayroux kinevezési okleveléhez az exequaturt megadni méltóztatott. Ő Felsége, a közös külügyminiszter által tett felterjesztés folytán, 1872. szept. 30-tól kelt elhatározással a pesti orosz császári fóconsullá kinevezett Blumer Miklós collegiumi tanácsos kinevezési okleveléhez az exequaturt megadni méltóztatott. A magyar kir. pénzügyminiszter a központi számvevőséghez Salamon Béla honvédfőhadnagy 10-ed osztályú, Szűcs Lajos pénzügyigazgatósági számtisztet, továbbá Lósy Béla és Szondy Lajos adóhivatali tiszteket s végre Kanyó Jenő számvevőségi gyakornokot III-ad oszt. számtisztekké nevezte ki. A m. kir. pénzügyminiszter Brinzey István, cs. kir. főhadnagyot m. kir. dohánygyári hivataltisztté nevezte ki. A soproni kir. pénzügyigazgatóság Varga József kir adóvégrehajtót a kapuvári, továbbá Decovics Sándor soproni kir. fővámhivatali dijnokot a sárvári, nemkülönben Springer Lajos és Pauly Károly kir. adóvégrehajtókat a nagykanizsai, illetőleg szombathelyi kir. adóhivatalokhoz VII. osztályú királyi hivatali tisztekké az utóbbi hármat ideiglenes minőségben, nevezte ki. Debreczeni István adóhivatali gyakornokot a beszterczebányai k. pénzügyigazgatóság VII. oszt. tisztté ideiglenes minőségben a sziráki adóhivatalhoz nevezte ki. A magyar királyi belügyminiszter Bereg megyébe kebelezett Beregszász mezővárosának megengedte, hogy rendezett tanácsú várossá átalakulhasson. A komáromi kereskedelmi és hitelintézetnek alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. minisztérium által i. é. 13175. sz. a. a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. A stájerországi cs. kir. helytartóságnak újabb közlése szerint a szarvasmarha, juh és kecskék, valamint az azoktól származó nyersterményeknek Magyarország vészmentes megyéiből Stájerországba való szállítása, a fennidézett körrendeletben megnevezett belépti állomásokon felül még a radkersburgi járáshoz tartozó, ezen városnál létező Murabid (Murbrücke), valamint a pettaui járáshoz tartozó Kohitseh községben is megengedtetik. Kelt Pesten, 1872. október hó 13-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. minisztériumtól. A báttaszék-dombóvár-zákányi (duna-drávai) vasutvonalon fekvő Belegh- és Kaposvár nevű vasúti állomásokon is hivatkozással a folyó évi január hó 25-én 221. szám alatt kiadott körrendeletre, a szarvasmarha fel- és lerakását a fennálló 1859. évi állatjárvány -szabályrendeletek 44. §. 6-ik pontjában foglalt feltételek szoros foganatosítása mellett megengedtetik; s a vaspályaigazgatóságok értesitése, valamint az e részben szükséges közhirrététel iránt is ezúttal intézkedés létetett. Kelt Pesten, 1872. október hó 13-án. A földmivelés-, ipar és kereskedelmi m. k. minisztereriumtól. A magyar királyi pénzügyminisztériumnak folyó évi 77537. számú rendelete értelmében Szaár fehérmegyei község 1873. évi január hó 1-jő napjától kezdve a móri adóhivataltól elválasztatván, a vaáli adóhivatal kerületéhez csatoltatik. KRÓNIKA. Pest, október 17. c. Gounod , Gallian czimü symfonikus szerzeménye Brüsselben roppant sikert aratott a napokban. Az „Independance“ egész tárczát szentel a nagyszabású alkotásnak s nem győzi magasztalni fenköltségét, dallamosságát s ama mélységet, melylyel Gounod hazafi fájdalma hangjegyekben ugyanazt fejezi ki, mit sok száz év előtt betűkben Jeremiás próféta. Bizonynyal hálás s anyagilag —szellemileg egyaránt jutalmazó vállalkozás lenne, ha phylharmonikusaink a „Galliát“ is fölvennék programmjukba. Az egyoldalúság mindig — ezopf, akár Wagner, akár Beethoven nevével igyekszik azt valaki divatba hozni s ha már a színpadon öthat évig csak Wagner dalműveiből láthatunk — újat, a hangversenyteremben szívesen tapsolnánk Gounod, Liszt és azoknak is, kiket egy idő óta csak név szerént van szerencsénk tisztelhetni. Richter úr és társai számára jó példával szolgál e részben a szomszédos Bécs. A Wagnerkultusz Herbeck sokirányú befolyása által mély gyökeret vert ott is, de azért az udvari dalszínház két kézzel kap — Aydán, a különféle egyletek meg a franczia és olasz figyelemreméltó zenetermékeken . .. csak nálunk uralkodik a „haut gout“ finnyás szükkörűségek adnak elő inkább nehéz compositiokat az erők mathematikai és művészeti elégtelensége miatt — gyöngén, mint egyszerűbb, könnyedebb de műbecscsel biró dolgokat szabatosan és kifogástalanul. A „Bolygó hollandi“ sorsa — épen a czímszerep számára hiányozván az arratermett egyéniség — igazolni fogja ez állításunkat is. — Az országos magyar gazdaasszony egylet által, a közteleken rendezett kiállítás, oly sok csinos s mesterileg összehalmozott gyűjteménye a hölgyvilág szakma körébe vágó tárgyaknak, hogy nagy mulasztást követ el, ki e csinnal rendezett kiállítást meg nem szemléli. Minden egyes tárgy a nővilág szorgalmáról, s kivitel tekintetében, véghetetlen türelméről tanúskodik, amit a házasság kötelékétől borzadó férfiaknak, különösen jó megnézni. A beléptidíj 20 kr., oly csekély, amiért annyi szép tárgyat másutt nem igen lehet egy rakáson látni, s ez által alkalom van adva mindenkinek, hogy filléreivel a gazdasszony egylet pénztárának növeléséhez járuljon, mely árva lánykák nevelésére fordittatik. Különféle tárgyak kisorsoltatnak, ugyancsak a jótékony czél javára. Egy sorsjegy ára 10 kr , s ki tudna ellenállni, hogy egy pár sorsjegy áráig meg ne adóztassa magát, midőn azt a hölgy világ legszebb az egyletnek a jótékony czél iránt fáradhatatlanul tevékeny tagjai teszik. — Az okt. 15 — 16-án tartott sorsoláson, a következő számok lettek kihúzva : 2, 228, 244, 288, 606, 609, 616, 637, 956, 1011, 1262, 1288, 1467, 1613, 1702, 1730, 1776, 1790, 1846, 1850, 1855, 1888, 1892, 1982, 1990, 2034, 2059, 2064, 2083, 2090, 2157, 2495. c. Nem kér oszlopot érezből, hogy fönmaradjon emléke, —az a nagyszerűen nemes tett, melyet az „Ellenőr“ nyomán sietünk mi is följegyezni. Horgosi Kárász Anna urhölgy jelentékeny vagyonának nagy részét jótékony czélokra hagyta. A derék hölgyet mindenki ismerhette, ki megfordult a nemzeti színházban, melynek egyik páholyát csaknem a színház megnyitása óta nemrégiben elhunyt nővérével tartotta bérben, s minden előadáson jelen voltak. E közintézetről sem feledkezett meg végrendeletében, s a nyugdíjalap javára 1000 forintott hagyott. A nemzeti múzeum, a tud. Akadémia, a Rókus kórház, a hasonszenvi kórház, a magyar gazdasszonyok árvaháza, a pesti Erzsébet árvaház, a pesti vakok intézete, a szegények háza, mind különkülön 1000 frtnyi hagyományban részesülnek, vagyis összesen 11,000 frtot hagyott közintézeteknek és jótékony czélokra. Ez összegek egy év alatt kifizetendők. Az ingóságok eladásából felmaradó összeg a végrendelet végrehajtója által a pesti gyámhivatalnak évenkint teendő számadás mellett a pesti hazai első takarékpénztárban kamatoztassák, hozzácsaphatván a lipótutczai, gyár utczai, és három mozsár utczai házak jövedelmei mindaddig, mig ezek, — levonva a fentartási és kezelési költségeket — az időnként tőkésítendő kamatokkal együtt százezer forintot tesznek. Ez összeg szegény árva tanulók segélyezésére képezend örök időkre alapítványt, s három egyenlő részre osztatván, Pest városi, Szeged városi és Csongrád megye székhelyén lévő gyámpénztárban fog kezeltetni. A kamatok négy egyenlő részre osztatván, 12 szegény, de jóviseletü és szorgalmas árva fiuknak és leányoknak adassanak vallás különbség nélkül, de csak magyar nemzetiségbelieknek. Ez ösztöndíjat tanulmányaik bevégeztéig élvezhetik. A hagyományozó megjegyzi végrendeletében, hogy ha családját oly csapások érnék, hogy a negyed szigten leszármazó utódok közt segélyre szorultak lennének, ezeknek elsőbbségük legyen az alapítvány élvezetében, de csak úgy, ha jóviseletűek és kielégítőn tanulnak. Az alapítvány „Horgosi Kárász“ név alatt fog kezeltetni. Ha az alapul kijelölt ingatlanok tehermentesek lesznek, a hagyományozó nevét viselő rokonok, vagy Návay György utódjai öröklik, kik azonban ha addig elhalnának, a házak elárverezendők s értékük az alapítványhoz csatolandó. — A nemeslelkü végrendelkező még számos rokonának hagyott 10—10.000 frtot, cselédjeinek pedig egy évi bérük kifizetését rendelte el. Az alapítvány körüli felügyelettel Légrády Imre ügyvéd urat bizta meg’. c. Bravo Orczy Balázsné B. Vilma, mint értesülünk, f. hó 20 kától két hétig szabadságidejét fogja használni. Mondja aztán valaki, hogy Orczy nem kitűnő intendáns! Pauliné rekedt, Benz a félig rekedt s Balázsné az egyetlen előkelő tag, kinek semmi baja, és akivel jóravaló repertorre lehetséges, s ime, az idény teljén, midőn itt az udvar, itt a delegátusok, itt a ménkű sok idegen — konservatóriumi növendékek kísérleteivel akarják és fogják mulattatni a publikumot . . . Mert hát Allah-Lónyay nagy és Mahomet-Orczy az ő intendánsa ! c. Benz a k. a. holnap a „Traviata“ czímszerepét fogja énekelni, még pedig olasz szöveggel. Miután a megállapított sorrendtől eltérve amúgy hirtelenében osztották oda a „Tévedt nőt“ a k.asszonynak, szívesen elnézzük,hogy szerződése ellenére kivételesen nem magyar szöveggel lép a közönség elé...........Einmal ist keinmal“, mondja a német, s egyszer, de csakis egyszer adjunk igazat a sógornak is . . . — A szeptember 28-án megtartott országos honvédgyűlés alkalmával a következők első megválasztva. Elnök Gáspár András, alelnök Földváry Albert, Nagy Jenő, jegyző Kühnel Ignácz . — Választmányi tagok: — Bobory Károly, Csíki Sándor, Dobos József, Dőry János, Degré Alajos, Paál Ernő, Paál Mihály, Kiss Miklós, Komlósy Pál, Kürthy István, Makai László, Majnens István, Mednászky Sándor, Németh Albert, Nyikos Zsigmond, Niszalovszky Antal, Novák Gusztáv Patay István, Sántha Péter, Stettner Tamás, Zathmáry Mihály, Sréter Lajos, Thassi Beecz László, Tisza László, Udvarnoky Béla, Vidács János, Vidacs József, Várady Gábor, Vunsch János. — midőn e névsort közhírül tenném egyszersmind felkérem a t. megválasztott központi bizottmányi tagokat, miszerint f. évi october hó 18-án d. u. 4 órakor Pest megyeházában KÜLFÖLD. Milan szerb fejedelem e hó 9-én tette le az esküt az ország alkotmányára a skupcsina előtt. Ez nagy ünnepélyességgel ment, mert ez volt az első eset, hogy a szerb fejedelem ily módon az esküt létéve. Ez alkalommal a szerb metropolita a fejedelemhez a következő beszédet intéző Proclamatiódban, melyet aug. 10. (22-én) drága szerb nemzetedhez intéztél, ünnepélyesen fejedelmi szavad adtad zálogul, hogy legfőbb iparkodásod lesz méltó utódjok lenni a trónon a dicsteljes Obrenovicsoknak, s mint alkotmányos uralkodó kezdeni meg uralkodásod a hazában. Az alkotmány, melyet Szerbia maga adott magának, melyet te elismersz és tisztelsz, azt határozza, hogy ígéretedet s a nemzetnek ünnepélyesen adott szavadat esküvel erősítsd, hogy valóban komolyan , az istenben való hittel, ki tőled egykor számadást fog követelni, akarod teljesíteni fényes uralkodó kötelességeidet az ország és a nemzet üdvére, mely sorsát reád bízta s kezedbe adta. Az esküben Isten fölhivatik tanújául annak, hogy minden igaz lesz, a mit mondasz és ígérsz. És isten meg nem tűri, hogy nevét könnyelműen kiejtsük. Azért uram! soha el ne feledd, a mit az esküben mondál, mire a nemzet és a haza iránt magad kötelezted, midőn mindezek igazságának tanújául istent hívtad fel. Azért légy hi istenhez és igazhitű egyházához, s isten segélyével s szent egyházának áldásával sokáig fogsz az országra és a népre szerencsésen és előnyösen Szerbia, s a szerb nép felett uralkodni, melynél adja isten, hogy ép oly dicsteljes nevet szerezzél, mint elődeid Milos és Mihály. És most fenséges fejedelem ! tedd kezedet hitünk szentségére, a szent keresztre és Krisztus evangéliumára, s midőn velünk együtt isten segélyét hívod, hogy magas és nehéz uralkodói kötelességedet teljesithesd, mondd el az esküt! Ezután a fejedelem jobb kezét az evangéliumra tette s következő esküt mondott el: Én IV. Obrenovics Milán Szerbia fejedelme midőn uralkodásra lépek, esküszöm a mindenható istenre s mindenre, mi előttem a világon a legszentebb és legdrágább, a szent kereszt és és az evangélium előtt, hogy az ország alkotmányát sértetlenül fentartom, hogy annak és a törvények szellemében fogok uralkodni, s minden törekvésemben és tettemben csak a nemzet javát fogom szem előtt tartani. Midőn ez eskümet isten s a nemzet előtt ünnepélyesen kimondom, istent, kinek utolsó ítéletekor számadást teendek, tanúságul hívom, s ez eskü igazságát megerősítem a szent evangéliumnak és Jézus Krisztus megváltónk keresztjének megcsókolásával. — Isten engem úgy segéljen! Az eskületétel a kragujeváczi skuptsina teremben történt. Este a várost kivilágították, s a lakosság nagy lelkesedéssel ünnepelte első alkotmányos uralkodójának eskületételi napját.