Magyar Ujság, 1872. október (6. évfolyam, 224-250. szám)
1872-10-22 / 242. szám
tett, nem ily eredményeket, s a magyar kormánytól nem ily meddő közigazgatási politikát vártunk. A belügyérség jelen politikája, mint költségvetési arányaiból is láthatjuk, nem készíti elő és nem termékenyíti meg a reformok talaját. Ezt most talán már a jobboldali többség is be fogja látni, s óhajtandó, hogy a törvényhozás helyesebb utakra terelje a belügyőrséget. — A bankügyben tehát, mint hírlik, a pesti pénzvilág emberei mégis fognak életjelt adni. Eddig is méltán föltűnt, hogy épp körök hallgatnak a legmélyebben. Szobához ütott, hogy egy meeting tartassák, mely a bankkérdésben nézetét elmondja; de mint állítják az alkotmányos élet e nyilvánulása bizonyos helyen kellemetlenül fogadtatott volna s igy csak arra hajátítoták el magukat, ha nem fogják magukat lebeszéltetni hagyni, hogy az osztrák nemzeti banknak a pesti piacon követett gyönyörűséges eljárásáról emlékiratot terjesztenek a kormány elé. Ez emlékirat a leghatalmasabban fogja igazolni az önálló magyar bank fölállítását. A horvát ügyben kiküldött regnicolaris bizottságok ma déli 12 órakor ülést tartottak. A kölcsönös üdvözlés után Mazuranics indítványára a közös ülések elnökévé Majláth Antal gr., a horvát bizottság jegyzőjévé Zsivkovics, a magyar bizottság jegyzőjévé Széll Kálmán választatott Jelen voltak, a horvátok részéről Kresticzot kivéve mindnyájan, a magyarok részéről hiányoztak Szőgyény Marich, Horváth Lajos, Tisza Kálmán. A tanácskozások magánértekezletekben fognak folytattatni, s a magyar országos bizottság a horvát bizottság részéről várja azon pontozatokat, melyekre nézve a tárgyalás ki fog terjesztetni. A magyar delegáció által választott 5 tagból álló bizottság, mely Éber Nándor indítványa fölött volt véleményt mondandó, vájjon a tanácskozási rend megváltoztattassék-e, 3 szavazattal 2 ellenében elhatározó, az indítvány elvetését, s a régi mód fentartását fogja ajánlani. Mint mondják, ez eredmény nagyon heves vita után lett elérve. Sőt a delegáció intézményének haszontalansága oly élesen jön kimutatva, mely, ha a jobboldal közt tovább fog terjedni, az ország e költséges szavazógéptől meg fog szabadulni. Az eredményről Mesnil Viktor fog jelentést tenni, miután az előadónak választott Szögyényi a többség ellen szavazott. A delegátiók valószínűleg szerdán működésüket befejezi. __________ Pest, okt. 21. — Néhány hete már, hogy a bankügy megoldásának kérdése a napi események fölszinén lebeg. A sajtó kezdőtben csak az e tárgyban fölmerült hírek registrálására szorítkozott, mert minek ismételte volna, ami évek előtt mint kétségbevonhatlan tény lön bebizonyítva, s a közvélemény által helyesnek ismertetett. De csak a közelmúltban is, a kormánypárti képviselők nagy többsége a legutóbbi választások alatt, szintén azt ígérték választóiknak, hogy az önálló magyar bank fölállítása mellett fognak küzdeni. Sőt a jelenlegi kormány tagjai közül is néhányan, valahányszor a bankügy szóba hozatott, oly minden félremagyarázást kizáró módon nyilatkoztak az önálló magyar bank érdekében, hogy ezen jelenségek után mindenki némi nyugalommal tekintett azon időpont elé, midőn e kérdés szőnyegre fog hozatni, mert annyi ígéret s biztosítás után nem is várhatott mást senki, minthogy az illetők első kötelességüknek tartandják szavukat beváltani. Most azonban, hogy a bankügyben a tanácskozások megindultak, a kormánypárt részéről a múltban hangoztatott sok ígéretű biztosítás a legvastagabb ámításnak készül bizonyulni. Még eddig határozott megállapodás nem jött létre, de ha a kormánypárti lapoknak a bankügyben a naokban tett nyilatkozataikból következtetünk, úgy azizonyos, hogy Magyarországnak nem lesz önálló bankja, hanem továbbra is az osztrák bank zsarnoki kényére leszünk bízva. Hogy hazánk anyagi érdekeire mily hátrányos, sőt veszélyes az osztrák nemzeti bankkal való viszonynak fentartása, ezt most újabban kimutatni akarni, ha nem is fölösleges, de kárba veszett munka volna. Hisz a káros viszony bármi módom fentartását épen azok bizonyították be, kik most az ellenkezőről akarják az országot meggyőzni. De bármit mondjanak is, pénzügyi viszonyunk nyomorúságos volta mintegy intő jel gyanánt áll előttünk mindennap, hogy óvakodjunk az osztrák banktól, mely, bármily szerződést kössünk is vele, fog utat s módot találni, hogy Magyarország rovására az osztrák érdekeket legyezgesse. Arról nem is akarunk szólni, hogy a keringő hírek szerint az osztrák bank emberei oly kihívólag lépnek föl, mint a győztes fél, midőn ellensége nyakára teszi a lábát. Kétségbe vonják, mintha Magyarországnak joga volna a bankügyben szabadon rendelkezni. Innen van azután, hogy oly föltételek emlegettetnek, melyek, ha elfogadtatnának, nemcsak a nemzet lenne r meggyalázva, hanem az ország érdekei hosszú időre az osztrák bank embereinek lennének prédául oda dobva. M után a bankügyben a közvélemény akarata ismeretes, mindenekelőtt is ennek nézetét akarják megváltoztatni. A kormánypárti lapok meg is kezdték az izgatást , a bankügyét úgy tüntetik föl, melynek az 1867-ki kiegyezés értelmében kell megtörténni, mert ha nem, hát akkor, mint ők mondják, összedől az a mesterségesen fentartott egyezmény, mely újabb és újabb áldozatokat követel úgy a szabadság, mint pénzügyi tekinetben. De hát miért csinálták meg úgy azt az egyezményt, mely csak a hazánknak az osztrák uralom alá helyezése által tartható fenn? Az országgal eddig már úgy is legfőbb függetlenségi biztosítékait oda adatták, s most ráadásul adja oda az ingét is? Azon arányra nézve, hogy üzlettőkéjéből mily összeget volna az osztrák bank hajlandó Magyarországnak átengedni, a 32:68 kvótaarányt emlegették, s most már újabb hírek szerint a magyar kormány a 28:72 arányt is hajlandó lenne elfogadni. Lehet, hogy még lejebb is mennek, mert a dualizmus fentartása követeli. Hogy a most szárnyaló fairekből mi lesz a való, mi nem, ezt legközelebb meg fogjuk tudni. S ha a kormány oly megállapodást fogadna is el, mely a közvélemény akaratának nem telel meg, a végszót e fontos ügyben a képvielőház fogja kimondani, s miután az Ausztriában, vagyis a közös ügyes kifejezés szerint, a birodalom másik felében, a dolgok aligha fognak valaha az alkotmányosság rendes kerékvágásába zökkenni. Mindaz, amit évek óta történni látunk, nem egyéb a kísérletek eredménytelenségénél. Hiányzik az alkotmányosság rendes processusa, mely teremt, fentart, s tovább épít. Ausztriában ez nem így van. Intézményeikben nagyon sok mozaikszerv van. A gyakran változó kormányok mindegyike nyomát hagyá életének, de az utána következő már nem tartja czélszerűnek elődje útján haladni. Választ más ösvényt. A meghozott törvény életben marad, de az új kormány más irányban haladva, nagyon gyakran a legnagyobb visszásságokat idézi elő, így például ki lett mondva a vallásszabadság, s a polgári házasság is behozatott. De nyomban az ezen törvényeket meghozott kormány helyét az ultramontánok foglalják, a törvényt nem merik eltörölni, de a kivitelben minden lépten-nyomon akadályt gördítenek útjába. S ez így megy éveken át. Ily ellentétek közeppette a Parlamentarismus csak játékszer, mindegyik kormány saját tetszése szerint játszik vele. E mellett pártéletről természetesen szó sincsen. Csak nemrégiben a kormánypárt vezérei, a centralisták, a saját táborukból kikerült kormányt cserben hagyták, midőn az a közös hadügyminiszter által követelt létszám fölemelést az állam fentartásának biztosítékául jelentette ki s ellene szavaztak. S mi történt? az ellenzék mentette meg a kormányt, a foederalisták s klerikálisok biztosították szavazatukkal a kormány életét. Ez bizonyítja, hogy Ausztriában a pártok élete nem jöhet szóba, mert az a tehetlenség netovábbja. Ily elemekből áll azon másik fél, melynek eljárása a közösség folytán sok részben hazánkra is mérvadó. Mig e viszony fenáll, addig hiú ábránd arra számitani, hogy rendezett állapot állhasson be. — A „magyar delegáczió tegnap d. o. ülést tartván a hadügyi költségvetést harmadszori felolvasás után végleg elfogadta. Majláth elnök ezután felhivta a hetes bizottságot, mely a két delegáczió határozatai összeegyeztetésével van megbizva, hogy kezdje meg működését s ezzel az ülés befejeztetett. A pénzügyi bizottság vasárnap d. e. 11 órakor, a honvédelmi minisztérium költségvetése tárgyalásának befejezése után az igazságügyminisztérium költségvetésének tárgyalását kezdte meg. A honvédelmi minisztérium részéről jelen volt Lónyay Menyhért miniszter, Hollán Ernő államtitkár és Cserhalmay Ferencz osztálytanácsos. A minisztérium részéről legelőször is előterjesztettek azon felvilágosítások, melyeket a bizottság utóbbi ülésében kért. Az élelmezési árakra nézve elismerte maga a miniszter is, hogy azok kissé magasan vannak felvéve, és belegyezett abba, hogy 30 írtba vétessék fel az évi kenyér átalány, tehát 3 frt s kerek számban 37 krral olcsóbban, mint előirányozva volt. Ennélfogva a költségvetésből az előirányzott többlet töröltetett. A törvényekre nézve szintén előterjesztettek azon adatok, melyekre az előirányzat alapotatott, s ezen adatokat a jelentésbe felvétetni határozta a bizottság. A minisztérium a tötények beszerzésénél azon szempontot tartotta szem előtt, hogy mozgósítás esetére a szükséges számú töltények készletben legyenek, a szükséges évi készleten felül mindig készít bizonyos mennyiséget, hogy így a meghatározott idő alatt lassanként az egész szükséglet elkészíttethessék. Ami a múlt évben hozott határozatokat illeti, név szerint a gyakorlati időszakra, a mozgósítások esetén való élelmezésre vonatkozólag, ezeket a bizottság a határozatok közé felvétetni határozta. A harmadikat, t. i. a laktanya rendszert illetőleg utólag fog jelentés tétetni a minisztérium részéről. Ezután áttért a bizottság az igazságügyi minisztérium költségvetésére. Jelen volt Pauler Tivadar tr. miniszter és Csemegi Károly államtitkár. Az átalános vita alkalmával hosszabb élénk eszmecsere folyt az igazsági viszonyok körül. Felhozatott, hogy az igazságügyi tárca költségei a múlt évben meghaladták a 10 milliót, s e nagy költség daczára azon igények, melyeket az ország az igazságszolgáltatás ügyében formál, kielégítve nincsenek. A bizottság tehát komolyan felszólítja a minisztert, iparkodjék segíteni a létező bajokon, igyekezzek elhárítani azon akadályokat, melyek a létező hiányok pótlását gátolják. A MAGYAR ÚJSÁG 1872. OKTÓBER 22. kormánypárt embereinek nagy többsége az önálló magyar bank létrehozását ígérte választóinak, nem szavazhatunk oly bank fentartása mellett, mely más név alatt az osztrák banknak csak fiókja lenne. Ha pedig minden körülmény dacára újabban is sikerülne az ország kezét pénzügyi tekintetben is megkötni, akkor a kormánypárt csakugyan elmondhatja, hogy az ország minden kívánsága teljesült ! — A „Reform' a pénzügyi főtörvényszékről a következőket írja: „A pénzügyi törvényszék eltörlése azon reformok közé tartoznék, melyeket a pénzügyi bizottság eszközölhetne. Budgetünk deficitje mellett 26,835 frt megtakarítása érdemes arra, hogy a bizottsági tag urakat figyelmeztessük, hogy ezen évenként előforduló összeg oly kidobott pénz, amelyet akármicsoda közczélra jobban lehetne fordítani, mintsem hat főhivatalnok s nyolcz alsóbbrendű hivatalnok gondtalan ellátására s a bureauknak egygyes szaporítására. A szakbiróságok elve és elmélete bármi helyes, ilyenekre szükség csak ott van, ahol dolog is van. A pénzügyi főtörvényszéknek ellenben semmi dolga. Ugyan kérdezze meg valamelyik képviselő úr a pénzügyi bizottság ülésén az igazságügyminiszter urat, hogy hány ügydarabot végez ezen törvényszék egy esztendő alatt, s ki fog tűnni, hogy öten se végeznek annyit, amennyit egyetlen járásbíró egy félév alatt elintéz. Ha ez áll, akkor kár kiadni pénzt és megvonni másonnan a munkaerőket. Bocsánatot kérünk, ha ezen jegyzetünk által Besze János elnök úr és hivataltársai kényelmét némileg megzavarjuk, de kötelességünk legjobb tudomásunk szerint közreműködni, hogy a magasabb értelemben vett jó administráció megvalósíttassék, és hiszszük, hogy az illető urak szíves készséggel fognak jó fizetésért más téren is érdemeket szerezni a haza körül.“ S hány olyan hivatal van, melyre a pénz ki van dobva, mert bizonyos egyéneknek sinecura kellett. Jó lenne lesz ezt majd a budget vita alatt megrostálni. — Az osztrák országgyűlések nov. 7 -én kezdik meg működésüket. A reichsrath ülésszaka rövid leend, csupán a budget, a választási reform s más néhány fontosabb törvényjavaslat fog tárgyalás alá kerülni. — A delegátiók, hír szerint, jövő áprilisban fognak egybejönni. — Igyekezzék, szakértők meghívása által, a létező bajok kútfejeit kutatni, a kérdést behatóan tanulmányozni és terjeszsze elő azon javaslatokat, melyek az orvosás eszközlésére alkalmasaknak és czélszerűeknek mutatkoznak. Ezután a részletes tárgyalásra került a sor. Központi igazgatásra előirányoztatott 251.090 főt (1872-ben volt 235.950 forint). A bizottság egyik miniszteri tanácsos fizetését a számfelettiek sorába véli iktatandónak. A 4. számtanácsos közül 1. és 1 szolga töröltetett. Az újonnan felállítandó 5 számtiszti hely elfogadtatott. Semmit érzék, előirányoztatott 172,620 frt (1872. ugyanannyi.) A bizottság az előirányzatot megszavazta. A szerb skuptsina választói irata. A szerb skuptsina a fejedelmi leiratra következő válaszfeliratot intéze a fejedelemhez : Fenség! legkegyelmesebb urunk! A skuptsina lelkesült örömet érez a felett, hogy megérte azon napot, melyen fenséged, mint első alkotmányos szerb fejedelem a nemzetgyűlést megnyitotta. Ez öröm annál nagyobb, mert fenséged nagyjelentőségű trónbeszédében kijelölte a kormány által követendő irányt, mely teljesen öszhangzó a nemzet közvéleményével s az előhaladott kor szellemével. Örömmel konstatálhatjuk, hogy trónralépésednél az egész nemzet szeretettel és lelkesedéssel üdvözölt, és hogy ez alkalomból baráti üdvözléseket kaptál külföldről is, mi képessé tesz arra, hogy egész figyelmedet az államélet fontos kérdéseinek megoldására fordítsd, mi által az országnak új erőforrásai fognak nyitni. Nagy őseid soha sem fogtak semmi fontosabb dologhoz a nemzet megkérdezése nélkül. A skuptsina különösen örömmel hallotta azon szavakat, melyekben fönséged kifejezést ad ama nézetnek, hogy ez érintkezést a nemzettel őseink hagyományának tekinted. Mi is szerencsés sajátságnak tartjuk, mely most annál hasznosabb és hatásosabb lesz, mert szentesítve van az alkotmány által, melyre fönséged megesküdött. A skupstina osztozik fönséged azon nézetében, hogy kis fejedelemségünk a reá nehezedett súlyos viszonyok daczára jelentékeny haladást mutathat föl. — Kétségtelen azonban, hogy még óriási munka vár reánk, mert törvényhozásunk még különösen nagy hiányokban szenved, mi egyébiránt a fejlődés természetes következményéül tekinthető. A szerb nemzet azt várja tőled, fönség, hogy ifjú erőd és erélyes akaratod teljességével működni fogsz a művelődés oly mérvű kiterjesztésére, hogy az ismeretek a nép minden rétegébe behassanak. A véderőt pedig bizonyára oly módon fogod kifejleszteni, hogy Szerbia hivatásának megfelelni képesek legyünk. Kétségtelen, hogy a kereskedelemnek új, főleg vasutakra szüksége van, a munka pedig fejlődhetésének újabb biztosítékait igényli. Ipar és kereskedés a nemzetek gazdasági életének ismertető jelei s ezért a nemzetgazdaság ezen ágainak különös figyelmet szentelnünk. Azonban ipar és kereskedés minden gondozás daczára sem virágozhatik föl, ha éltető forrásuk, a földmivelés, elő nem mozdíttatik. A földmivelési iparnak a tökély oly fokát kell elérni, hogy gazdagon jutalmazza a gazda fáradalmait. Ezért örömmel hallottuk, hogy fönséged a mezőgazdaság fejlesztésének szükségességét hangsúlyozta, mi annál fontosabb, mert a nemzet legnagyobb részének a földmivelés képezi keresetforrását. Ámbár e czélból már alapíttatott egy erdészeti és földmivelési iskola, egy mezőgazdasági társaság s vásároltattak gépek is államköltségen, mégis arra kérjük fenségedet, hogy semmi 88 mulasztassék el, mi a nép jólétének e fontos tényezőjét erősítheti, mivel ennek olyelentékeny befolyása van nálunk az átalános haladásra. A skupstina készséggel fogja az erre vonatkozó előterjesztéseket elfogadni. Hasonló készséggel fogja a skupstina megvizsgálni az ország igazi szükségeinek megfelelő összes előterjesztéseket. Különösen örömmel fogja üdvözölni azokat, melyek a rend és törvény megszilárdítását és a nép jólétének emelését czélozandják. Igyekezni fogunk, hogy munkálkodásunk összhangban legyen fönséged kormányávval, mely teljes bizalmunkat birja, s melyet nehéz föladatainak megoldásában hűségesen támogatni fogunk. Fönséges ur ! A skuptsina legszentebb kötelességének tartotta, hogy a kormányzóságot támogassa, mely fönséged kiskirusága idejében az ország érdekeit , az Obrenovicsok dicsőségét tartá szem előtt. Annál inkább teljesíthettük e kötelességünket, mert a kormányzó urak, mély bölcseséggel és hazafisággal mindig magasan lobogtatták az Obrenovicsok zászlaját s komolyan és buzgón fáradoztak a haladás előmozdításán, mi által sikerült is nekik fönségednek egy minden tekintetben előhaladott és erős országot átadni. Ez által igazolták a beléjök helyezett nagy bizalmat s kiérdemelték nemcsak a te háládat, hanem egész Szerbiáét is, melyet ezennel a nemzet nevében ünnepélyesen lerovunk. A skupstina boldognak érzi magát, hogy alkalma van Hozzád ez őszinte szózatot intézhetni, meg lévén győződve, hogy a hírneves Obrenovicsok ivadéka tudni és akarni fog méltóan állani a szerb nép élén, megóvja a nemzet jogait kifelé és valóntja a haladást az országon belül. Éljen IV. Obrenovics Milan! Éljen a szerb nemzet! KRÓNIKA. Pest, október 21. — A kolozsvári egyetemről a következő érdekes adatokat, közli a „M. Polgár“. Ma nyitá meg Mikó Imre gróf, miniszteri biztosképen az egyetemi tanári kar alakuló gyűlését, a Lyceum nagy termében, igen nagy és díszes közönség jelenlétében. Az ünnepély fényét emelte, hogy számos nő is mejelent azon. A grótiszmagyarban, éljenzések közt foglalá el az elnöki üzérkét s megnyitván az ülést, Páll Sándor kir. tanácsos és tankerületi igazgató a miniszter megbízó levelét és a követendő szabályzatokat felolvasta. Erre az elnök emelkedett szellemű beszédét megkezdve közben a tanárokat az eskületételre szólita föl, mi megtörténvén, gr. Mikó Imre többszörösen megéljenzett beszédét végezte be. — A tanári kar nevében Imreh Sándor a magyar nyelv tanára, köszönte meg az elnöklő gróf tevékenységét s kéré ki a város, hatóságok és közvélemény pártfogását az uj intézet részére. Evvel a nyilvános ünnepély véget ért s rövid vártatva az egyes karok megkezdték külön alakulási munkálataikat, szintén gr. Mikó Imre elnöklete alatt. A választásoknak következő eredménye: a jogi kar dékánná Doctor Groisz Gusztávot, prodekánná Dr. Korbuly Imrét; az orvosi kar dékánná Dr. Czifra Ferenczet, prodekánná Dr. Genersich Antalt; a bölcsészeti kar dékánná Imreh Sándort, prodekánná Szabó Károlyt, végre a mathematikai és természettudományi kar dékánná Dr. Abt Antalt, prodékánná Martin Lajost választotta meg. A rektor a rendelet szerint a jogi, a prorector a mathematikai karból lévén választandó rektorrá Berde Áron, prorektorrá Brassai Sámuel választatott meg. Gr. Mikó Imre az egyetemi tanárok eskületétele után diszebédet adott, melyen az összes egyetemi tanári kar részt vett. A kolozsvári egyetem megnyitása alkalmából rendezendő örömünnepély programmja a városi bizottsági gyűlésben szintén megállapittatott. Azon vélemény, mely ezen ünnepélyt országossá kívánta tenni, elejtetett, s csak a város maga fogja azt megülni. Az ünnepély azon napon fog megtartatni, mikor az előadások kezdetüket veszik. — A különböző hitfelekezetü templomokban isteni tiszteletek tartatnak, világítás, a színházban díszelőadás, s bankett fog rendeztetni, s az előadások megkezdése napjáról keltezve emlékérmek adatnak ki. A város pedig 8 ifjú részére alapítványt tesz le. A 49- ki vértanuk emlékére Nagyváradon szombaton reggel 10 órakor gyászisteni tisztelet volt a „No” szerént a gör. nemegyesültek kispiaczi templomában. Görögkeleti szertartás szerint Román Miron püspöki helyettes, Bika Simon, Netyő Arisztid, Fassie János és Szucsa Péter esperesek segédlete mellett, tartotta a requiemet. Az Aradnál elvérzett 13 tábornok neve mellett ott láttuk gr. Batthyányi Lajos, Dragus János és Szacsvay Imre neveit is. E két utóbbi martyrt Nagyvárad városa adta hazánknak. A templom diszitése egyszerű volt: kétfelől az asztal mellett kis nemzeti zászlók, mindeniken egyszersmind román nemzeti szinü kék veres-sárga szalag; egy nagyobb gyász-zászlón „1849. okt. 6.“ felirat jelezte a napot, mely hazánk történetébe oly sötét betűkkel van leirva. Egy feketével bevont asztal állt közepén, melyen a szertartáshoz tartozó kereszteken kívül Magyarország czimere gyászba vonva volt látható. A templom minden zugában megtelt. Jelen voltak: megyei főispán, alispán, főügyvéd s több hivatalnok; a város részéről: polgármester, számos tisztviselő. Honvédeket számosan képviselték; jelen voltak a jogakadémiai tanárok; tvábbá az összes ezéhek zászlóikkal; főn a karzaton Nagyvárad hölgyei, kik között nem egynek szemében csilogtak a kegyeletes viszszaemlékezés drága könycsepjei. — Mileticset a „P. Lt.“ távirata szerint, agyszélhűdés érte. Életbenmaradása kétséges. A párt vezére alkalmasint Szubotics lesz. — Petrik Géza ismert könyvkereskedő, csőd alá került. Bukása annál meglepőbb, mivel az általa átvett Osterlamn-féle üzlet egyike volt a régibb és tekintélyesb könyvkereskedéseknek. A főváros szabályozására vonatkozó tervet Pest város tanácsa az építészeti bizottság észrevételeivel és javaslataival együtt elfogadta. Az építészeti tanács ama véleményével szemben, hogy a város szerezze meg a gubacsi pusztához tartozó földeket az új kikötő végén, miszerint így az egész kikötő a város területére essék, a városi tanács azon nézetben van, hogy a kérdéses földeket törvényhozás útján kellene a város területéhez csatolni. A szabályozási tervhez most még a városi képviselőtestület jóváhagyása szükséges. A magyar gazdasszonyok kiállításán okt. 18. 19 - 20-án a következő számok huzattak ki: 5, 121,369,481,666, 1211, 1237,1557,1274,2022, 2031, 2186, 2271, 2268, 2350, 2372, 2482, 2862, 2871, 3152,20,642,449,749, 773,1600,1856,1991, 2121, 2177, 2746, 3249, 3400, 3481, 3507, 3605, 3642, 3599, 3709, 3785, 506, 227, 839, 835, 1008, 1122, 1147. — 1173, 1358, 1438, 2184, 2744, 2757, 3389, 3560, 3675, 3668, 3726, 4062, 4201. — Gr. Eszterházy Miklós — da 1 csarnok igazgatóT Bácsi lapok újságolják, hogy Eszterházy Miklós gróf a világkiállítás idejére nagyszerű daljátékcsarnokot állit fel, melylyel pompás vendéglő is lesz összekötve. — A daljátékcsanok neve „CafFé Chantant de la Romance“ leend s benne franczia művésznőkesművészet fognak játszani. Tíz első párisi chansonetto-énekesnő és két énekes már szerződtetve van. A vállalat részére két párisi karnagy már meg van nyerve. A gróf tudvalevőleg vakmerő Ior»«, de eddg még nem vitt végbe ilyen Salto-mortálét. Képzeljük, mennyire fog arisztokratiánk bámulni, ha a Nikit mint világkiállítási daljátékcsarnok - igazgatót látandja. — Vág új helyről távírják a „Hon“-nak: Horn ellenzéki jelölt a kerület határszélén 200 banderista, és végtelen kocsisor kíséretében a párt elnöke gr. Pongrácz Eduárd által fogadtatott. A házak zászlókkal, szőnyegekkel és virágfüzérekkel vannak feldíszítve. A nép nagy tömegekben tolong az utczákon. Mérey nyitrai polgármester és Mudrony Pozsonyból lelkesült beszédeket tartottak. Este fényes fáklyás menet, és bankett, melyen gróf Pongrácz és Liczka lelkész nagy tetszés közt beszéltek. — Ifj.Dumas Sándor* a híres franczia iró, a bécsi Karlsairház igazgatójával szerződést kötött öszszes irói jogairól, úgy hogy a ki Francziaországon kívül a kontinensen Dumas-féle darabot kíván előadni, e bécsi színház igazgatójához tartozik fordulni. E szerződésben Magyarországra vonatkozókért van nehány sor, melyeket ensz'rttT.S’ mn a gy. királyságra nézve szi-vesen mondok le minden tiszteletdijról. Jusson az ott a szegényeknek, vagy fordittassék oly czélokra, a hol hasznot hajtanak ama nemzetnek, melyet oly nagyra becsülök s mely atyámat reám nézve felejthetetlen fogadtatásban részesité.“ / — Kis-Kun-Halas 14.000 lakost számláló városának ref. egyháztanácsa a legújabb időben oly Határozatot hozott, melyet valóságosan középkori szükkeblűsége miatt lehetetlen a nyilvánossággal nem közölnöm. Az említett ref. egyháztanács legújabb határozata pedig abban áll, hogy az itteni reform, lyceumba felveendő helyben lakó izraelita tanulók számára a beladíjat kétszeresre emelte. Ezt azért tartottam a nyilvános közzétételre szükségesnek, hogy leálcrázzam azon városok egyikének mérvadó értelmiségét, mely a világ előtt mindig a szabadelvűség és felvilágosodottság jellegét hordozza homlokán, de valójában még sem tudta iti a kivonat a hivatalos lapból. Balog Ferencz, az aradi ipar- és népbank könyvvezetője, aradi lakos saját, továbbá Ilermin, Augusta, Eleonora és Ferencz nevű gyermekei vezetéknevüknek „Gesztjére kért átváltoztatása I. év 33.930. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A magyar királyi belügyminiszter f évi október hó 16-án 38,556. sz. alatt kelt rendelettel Aranyosszékbe kebelezett Felvincz mezővárosnak megengedte, hogy rendezett tanácsú várossá átalakulhasson. Nagy Selyk, Ladámos, Vizakna és Nagy Szeben vasúti távirdaállomások a magyar keleti vasútvonalon magánysürgönyök felvételére is felhatalmaztattak.