Magyar Ujság, 1872. november (6. évfolyam, 251-275. szám)

1872-11-08 / 256. szám

a vita folyamát meg akarja szakítani és napi­rendhez szólani kíván. (Helyeslés jobb felől.) A­mit Helly elő­­adott az indítvány. Nagyon helyesli az indítványt, ha­­nem kéri, hogy a szabályok értelmében írásban adas­sák be. Simonyi Ernő: Ilyen fölszólalás nem most törté­nik először. Ez nem indítvány, hanem alkotmányos szo­kás szerinti felszólítása a kormánynak, hogy ismertesse meg a házat szándékával, hogy mondja meg, mily el­járást akar követni. Ez nem oly indítvány, a­melyet írásba kellene foglalni. Ha egy miniszter jelen volna, meg lehet, mindjárt felelne rá, van-e megállapodás, — vagy nincs. Én előre merem mondani, hogy nincs, m­ert nálunk a kormánynak soha sincs semmi megállapodása. „Ibant qua poterant, qua non poterant, non­ ibant.“ — így vagyunk most mi. E felszólítást tárgyalni nem szükséges. Meg lehet, hogy valami mellékes után, va­lamelyik miniszter észreveszi, megtudja, hogy ez itt szóba hozatott, és ha jókedvében találja, talán felel is. (Élénk derültség.) Elnök : Én csak azt voltam bátor mondani, hogy az indítvány határozat­hozatal tárgyát nem képezi. Most következik a honvédelmi minisztérium által benyújtott törvényjavaslatok előzetes tárgyalására ki­küldendő tizenötös bizottság megválasztása. (A szava­zás megtörténik.) A beadott szavazatok össze fognak számíttatni s az eredmény a legközelebbi ülésen ki fog hirdettetni. Ez ülés hétfőn fog megtartatni az osztály­ülések előtt, melyekben a történt megállapodás szerint a főváros rendezése és a telepítvényekről szóló tör­vényjavaslat lesznek tárgyalandók. — Ezzel az ülés véget ért. — A pénzügyi bizottság tegnapelőtt a pénzügy­minisztérium költségvetését vette tárgyalás alá. Központi igazgatás. Előirányzat­­ 901,166 frt. (72-ben 886,666 frt.) A bizottság a miniszter által felállíttatni javasolt erdészeti ügyosztályt elfogadta, miután ennek szüksé­géről meg van győződve. A miniszternek ezen eljárá­sát, mely szerint a központi személyzet létszámát leszál­lítja és pedig 2 osztálytanácsosi, két titkár és két fogalmazói állomással, helyesléssel vette a bizottság, ezenkívül kimondta, hogy úgy ezen, valamint a többi minisztériumoknál a személyes járandóságokból egy bizonyos összeget fog levonni intercalláris jövedelem fejében, különben a pénzügyminisztérium központi igazgatási személyes járandóságaiból ezen költségekre 20,a levonatott, ezenkívül a 2. rovat évi díjak és napi­­dijnokok díjai 37,000 frtból 40­0 frtot és a 10. rovat, távirati sürgönyök költségei 6000 frtból 1000 frtot törült a bizottság, a többi változatlanul elfogadtatott. Központi állampénztár : előirányzat 65,365 frt (72-ben 65,437 frt) — elfogadtatott. Pénzügyi igazgatóságok és számvevő osztályok : előirányzat 1.404,985 frt (72-ben 1.399,724 frt). A bizottság a 18 pénzügyi titkár és 18 fogalmazó lakbéremelését 150 frttal elfogadta, ellenben 14 kiadó lakbéremelését nem fogadta el; ezen czimből is 20­0 törült a fentebbi okból. A többi rovat változatlanul megszavaztatott. Állampénztár Zágrábban: előirányzat 14,829 frt (72 ben 14,713) — megszavaztatott. Pénzügyi felügyelőségek Horvát-Szlavonország­ban : előirányzat 87,736 frt (72-ben 74,337 frt). A bizottság a 12. rovat előre nem látott kiadások 1130 frtból 500 frtot törült, a többi változatlanul meg­szavaztatott. Ideiglenes felekzet Horvát - Szlavonországban : előirányzat 12,577 frt (72-ben 16,346 frt) átalánykép szavaztatott meg, mert ezen költségek évről-évre apad­nak s idővel egészen elenyésznek. Adóhivatalok: előirányzat 1.688,899 frt (72-ben 1.656,145 frt). A bizottság az 1. rovat fizetések és lak­pénzekből 2°/0 levont intercalaris jövedelem fejében és a 13. rovat különféle kiadások 3700 frtból 700 frtot törült, a többi megszavaztatott. Pénzügyi, illetőleg vám- és adóőrség: előirányzat 63,415 frt (72-ben 79,910 frt). Az 1. rovat fizetések és lakpénzekből 2° 0 a már említett okból levonatott, a többi megszavaztatott. Jogügyi igazgatóság: előirányzat 36,011 forint (72-ben 51,461 frt) — változatlanul elfogadtatott, így Pénzügyi törvényszékek Horvát-Szlavonország­ban: előirányzat 7095 frt (tavaly 7200 frt) — megsza­vaztatott. Állandó kataster: előirányzat 648,749 frt (tavaly 653.000 frt). A 10. rovat egyéb felmérési költségek, fuvarok és ruhakoptatási térítményekre 110,000 frtból 10.000 frt töröltetett, a többi változatlan maradt. Bányászati és erdészeti akadémia Selmeczbányán : előirányzat 135,031 frt (72-ben 115,071 frt). Rendkí­vüli szükségletre 3000 frt van előirányozva, a bizott­ság törölte ezen összeget, mert azt már a rendes szük­ségletre 11. és 14. rovata alatt egyéb költségek czimé­ben ugyanis henfoglaltnak véli. A pénzügyminiszter kérése folytán tárgyalás alá vétetett az erdészetnek a világkiállításon leendő képviseltetésére kért 140.000 frt. A bizottság ezen tárgyat tüzetesen és részletesen megvizsgálván, az előirányzatot 40 ezer frt törléssel 100 ezer frtban állapította meg. Következett: Egyenes adók kivetési és beszedési költségei. Rendes szükséglet: előirányzat 493 ezer frt (72-ben 418 ezer frt). Rendkívüli szükséglet 200 ezer forint (72-ben 385 ezer frt) — megszavaztatott. Fedezet: Földadó összesen 36.194,158 frt (72-ben 35.902,478 frt). Házadó összesen 7.368,321 frt (72-ben 7 190,394 forint). Jövedelmi adó 10.381,252 frt (72-ben 9.103 956 forint). Személyes kereseti adó 7.875,892 forint (72-ben 7.721,736 frt). Malomadó 42,120 frt (72-ben 36,101 frt). Kereskedelmi, ipar-és védelmi adó 325,117 frt (72-ben 289,428 frt). Késedelmi kamatok 1.500,000 frt (72-ben 1 millió 423,200 frt). Adóbehajtási illetékek 208,000 frt (72-ben ugyan­annyi). Együtt. Államadó 44.202,910 frt (72-ben 42 mill. 624,522 frt). Földtehermentesitési járulék 16.900,630 forint (72-ben 16.656,869 frt). F­öldtehermentesitési szelvényadó 979,561 forint (72-ben 917,902 frt). Szőlő-dézsmaváltsági szelvényadó 103,790 forint (72-ben 45,500 frt). Összes rendes fedezet 46,544,261 forint (72-ben 44,818,424 frt). Ezen czimnél hosszabb eszmecsere folyt az egye­nes adók czime alatt előirányzott összegek felett.­­ Összehasonlítások történtek az eddigi bevételekkel, úgyszintén összehasonlíttattak az 1868—71-diki zár­számadásokban előforduló összegekkel. Egyébiránt a bizottság a fedezet megállapítása alkalmával még tüze­tesen fog ezen adónemekre visszatérni. Fogyasztási adók (beszedési költség) , előirányzat Törvényjavaslat Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről. (Folytatása és vége.) V. Fejezet: A főváros háztartásáról. 66. §. A fővárosi törvényhatóság a jövő évi költ­ségvetést a felügyelete alatt álló jótékony intézetek költségvetéseivel együtt minden évben legfeljebb no­vember hó végéig állapítja meg, a lefolyt évről szóló zárszámadást pedig június hó végéig vi­sgálja meg. A költségvetés, a zárszámadás és a tanács véle­ményét jelentése a közgyűlés előtt 15 nappal köz­szemlére kitétetik és a bizottsági tagoknak kézbe­­síttetik. Egyes adózók a költségvetésre és zárszámadásra észrevételeket tehetnek, s azokat a közgyűlés előtt 5 nappal a tanácsnak beadhatják. A tanács a beadott észrevételeket tárgyalni, s vé­­leményes jelentés mellett a közgyűlésnek bemutatni kö­teles. 67. §. A költségvetésnek magában kell foglalnia a főváros minden rendes és rendkívüli kiadásait, különös tekintettel azon kiadásokra, melyeknek fedezésére a fő­várost törvény kötelezi. Fedezetül mindig fel kell venni a költségvetésbe a lefolyt pénztári maradványt és az egyesített városok minden közjövedelmét, mely eddig is községi c­élokra fordíttatott. (8. §­) 68. §. A fővárosi törvényhatóság a megállapított költségvetést a bizottság kisebbségének vagy egyes tagjainak külön véleményeivel együtt a belügyminisz­terhez terjeszti fel. A belügyminiszter a költségvetést részletesen fe­lülvizsgálja, attól a helybenhagyást általában meg is tagadhatja, észrevételeit a törvényhatósággal közli, és azt új költségvetés készítésére, illetőleg a felterjesztett kiigazítására is utasíthatja. 69. §. Ha időközben előre nem látott körülmények következtében rendkívüli kiadás fordulna elő, annak fe­dezése ugyanazon módon eszközlendő, mely a költség­­vetésre nézve megállapíttatott. 70. §. A főváros hatósága felelős a költségvetés szoros megtartásáért. 71. §. A zárszámadások a költségvetés rovatainak megfelelőleg készítendők. A közgyűlés által megvizsgált számadás, akár lé­tezik az ellen kifogás, akár nem, a belügyminiszterhez felülvizsgálat végett minden esetben felterjesztendő. A felterjesztett s a belügyminiszter által legké­sőbb egy év lefolyása alatt megvizsgálandó számadá­sok mellé az egyes adófizetők által beadott észrevételek s a bizottság kisebbségének, vagy egyes tagjainak kü­lön véleménye is csatolandó, s ez esetben a felmentés csak a belügyminiszter jóváhagyása után adathatik ki. 72. §. Ha a főváros vagy a számadó a belügymi­niszter felülvizsgálata eredményében nem nyugszik meg: a számadás azon tételeinek, melyek ellen kifogás létetett, bíróilag leendő megvizsgálását a belügyminis­­zeri határozat vételétől számítandó három hónap alatt a pesti királyi törvényszék előtt kérheti. A főváros kö­vetelései azonban a számadó ellen a számvizsgálati tár­gyalás minden fokozatán a törvény értelmében bizto­­síthatók. 73. §: A főváros és a felügyelete alatt álló inté­zetek és alapok, ingó és ingatlan vagyona minden év­ben leltározandó s a leltár a közgyűlés elé a törvény­­hatósági szárszámadással együtt terjesztendő, 74. §. A fővárosi vagyon kezelésének módját, és ha erre nézve a bérbeadás állapíttatnék meg, ennek feltételeit, a közköltségek fedezése után fenmaradó jö­vedelmek hováfordítását azoknak esetleg miként tör­ténendő felosztását, a bizottság állapítja meg. Oly közgyűlés napját, mely a fennemlített ügyekre nézve a fennálló gyakorlat megváltoztatása vagy pedig a 46-ik §-ban érintett ügyek felett fog határozni, 8 nappal előbb a közgyűlésen kell kitűzni: az ily határo­zatok a város­házánál kifüggesztendők. 75. §. A 46. és a 74. §-ban érintett határozatok ellen a kifüggesztés napját követő 8 nap alatt bármely községi adót fizető a belügyminiszterhez felfolyamod­­hatik. Ily határozatok a fen érintett határidők lefolyta előtt, felebbezés esetében pedig annak elintézéséig semmi esetben végre nem hajthatók. A belügyminiszter a felfolyamodás felett ha az közigazgatási úton elintézhető, határoz, ha pedig meg­oldandó magánjogi kérdések fognak fen, azoknak bírói, végeldöntéséig a fennálló gyakorlat fentartását ren­deli el. 76. §: Míg az erdők kezelése iránt a törvényhozás nem intézkedik, a fővárosi erdők kezelési módját a törvényhatóság szabályrendeletben állapítja meg. E szabályrendelet a végrehajtás előtt a belügy­miniszterhez felterjesztendő, 77. §. A főváros vagyona rendszerint nyilvános ár­verés útján adandó bérbe. Az árverés módozatait és a kikiáltási árt a bizottság állapítja meg, s annak ered­ményét az hagyja helyben. A bizottság azonban az árverés kizárásával való bérbeadást is elrendelheti. 78. §: A készpénzek hasznosítása, a pénztári keze­lés és számvitel iránt a főváros szabályrendeletben in­tézkedik. 79. §. A közmunka kivetése és felhasználása tekin­tetében a törvényhatóság az 1871: XVIII. törvény­­czikk 122-ik §-a értelmében intézkedik. A főváros és a szomszédközségek közötti közleke­dési utak és hidak készítése és jó karban tartása a fő­város és az érdekelt községek közös hozzájárulása által biztosítandó. Ha a hozzájárulási arány egyezség útján megálla­pítható nem volna, azt a közmunka- és közlekedésügyi miniszter határozza meg. 80. §: Az állam hivatalnokai, a hadsereg, hadi­ten­gerészet, valamint a honvédség tisztjei, a törvényható­sági tisztviselők és hivatalnokok, tanárok és tanítók hivatalaik után járó fizetéseiktől, illetőleg nyugdíjaiktól községi adót nem fizetnek. Nem fizetnek sem a lelkészek azon javadalmaiktól, melyeket kizárólag az illető egyházközségben viselt lelkészi hivatalaik után élveznek. 81. §• A­mennyiben a jótékony intézetek seg­élye és egyesek könyöradománya a főváros szegényeinek ellátására elegendő nem volna, a főváros gondoskodni tartozik, a fővárosban illetékes mindazon szegények el­látásáról, kik magukat közsegély nélkül fentartani egy­­áttalában nem képesek. VI. Fejezet: A tisztviselők választá­sáról. 82. §. A fővárosi tisztviselőket, jelesül a polgár­­mestert, az alpolgármestereket, a tanácsnokokat, a fő­jegyzőt és jegyzőket, a főügyészt és ügyészeket, a fő­mérnököt­, a főorvost és kerületi orvosokat, a főszám­­vevőt, a főlevéltárnokot, úgyszintén azokat, kiket a közgyűlés idővel hasonló tisztviselői minőséggel fel fog ruházni, a bizottság hat évre válsztja. Az 1870. XLII. törvényczikk 70., 71. és 72. §§-ai a fővárosi törvényhatóságra is kiterjednek. 83. §. A tanári és tanitói személyzetet, a­mennyi­ben az 1868. XXXVIII. törvényczik, máskép nem rendelkezik, továbbá a pénztári, letéti adóhivatali és egyéb számadási kötelezettségben álló szak-, kezelő- és segédszemélyzetet és a városi szolgálatban állók közül mindazokat, kik e törvény értelmében a bizottság választása alá nem esnek, élethossziglan a tanács fogja választani. 84. §: A 82. és 83. §§-ban érintett állomásokra csak az választható, a­ki életének 22-ik évét betöltötte, se csőd, se bűnvádi kereset, se büntetés alatt nincs, se becstelenítő bűntett miatt elitélve nem volt. Tisztviselő (82. §.) csak magyar állampolgár lehet. 85. §. A 84-ban meghatározottakon felül egyes állomásokhoz még a következő különös minősítvény kívántatik meg, jelesen: a) a köz- és váltó-ügyvédi oklevél az ügyészi, b) a magyar államban érvényes orvosi, illetőleg állatorvosi oklevél és két évi gyakorlat az orvosi,, ille­tőleg állatorvosi, c) a szakma önálló űzésére való jogosultság és két évi gyakorlat a mérnöki,­­ és d) az államszámviteli tanfolyam elvégzése s a meg­szabott gyakorlati vizsga sikeres letétele a számvevő­ségi állomásokra. 86. §. A tisztviselők az e czélra kiküldött választ­mány által kijelöltek közül választatnak. A kijelölő választmány az elnökkel együtt hét tagból áll. Elnök a főpolgármester. A többi tagok közül hármat a fővárosi bizottság választ, hármat a főpolgármester nevez ki. A kijelöléshez egyszerű többség kívántatik. Szava­zatok egyenlősége esetében az elnök dönt. A kijelölésnél az 1868: XLIV. törv. czikk hatá­rozatait is tekintetbe kell venni. Minden állomásra 3 egyén jelölendő ki; e szabálytól eltérésnek csak akkor van helye, ha a betöltendő állomásra három egyén nem jelentkezett.­­§§ 87. §. Tisztújítás esetén minden tisz-­tviselő köteles a hivatalos teendőket mindaddig teljesíteni, míg az újonnan megválasztott hivatalát el nem foglalja. VII. Fejezet: A bizottsági tagok és tisztviselők felelősségéről. 88. §. Az 1870. XLII. törvényczikk 73—87. §§-aiba foglalt rendelkezések, melyek a bizottsági tagok és tisztviselők felelősségéről szólnak, a fővárosi bizottság tagjaira és tisztviselőire, valamint ezen törvény 83-dik §-ában elősorolt személyzetre nézve is érvé­nyesek. A tanitókra nézve azonban az 1868. XXXVIII. törvényczikk rendelkezése épségben marad. VIII. Fejezet. Vegyes és átmeneti intézkedések. 89. §. Az 1868. XXXVIII. törvényczikk 123. és 127. §§-ai értelmében fennálló buda­pesti tankerület az újonnan alakult főváros egész területére kiter­jesztetik. A fővárosi iskola-tanács a fővárosi bizottság meg­alakulása után újból választatik. 90. §. A kisajátításról szóló 1868. LVI. törvény­czikk határozatai, a főváros egész területére kiter­jesztetnek. 91. §. A házadóról szóló 1868: XXII. törvény­­czikknek Buda-Pestre vonatkozó határozatai a főváros egész területére érvényesek. 92. §. Ezen törvény kihirdetése után a belügymi­niszter által kitűzendő határidő alatt Pest és Buda fővárosok és Ó­buda mezőváros választottaiból a szer­vezési előmunkálatok elkészítésére egy küldöttség ala­kítandó. E küldöttség 32 tagból áll, kik közül huszot Pest, tizet Buda főváros képviselőtestülete, kettőt Ó­ Buda­ községi képviselete választ. E küldöttség tervet dolgoz ki : a) a fővárosnak közigazgatási kerületekre osztá­sáról ; b) a választókerületek alakításáról; c) a tiszti kar, a szak-, segédkezelő és szolgasze­­mélyzet létszámáról és a fizetések mennyiségéről; d) a 4. §-ban érintett árvaszék szervezetéről. A küldöttség munkálata felett a fent érintett három város közös közgyűlése határoz. E közgyűlés áll Pest és Buda városok képviselő­­testületéből és Ó-Buda mezőváros községi képvise­letéből. E közgyűlés határozatai a belügyminiszterhez ter­jesztetnek fel jóváhagyás végett. 93. §. Mihelyt a 92. §-ban érintett határozatok hely­ben hagyattak, a belügyminiszter úr közös közgyűlést hív egybe, mely megválasztja az igazolás bíráló választ­mányokat, az összeíró és a szavazatszedő küldöttsége­ket és kitűzi a bizottsági tagok megválasztatásának ha­tárnapját. 94. §. Úgy a közös (92., 93. §§.), mint már megala­kult fővárosi törvényhatóság közgyűlésein is, míg a fő­polgármester kineveztetik, egy e czélra kiküldött bel­ügyminiszteri biztos elnököt. Ez idő alatt az e jelen törvény szerint a főpolgár­mestert illető jogokat a belügyminiszteri biztos gyako­rolja. 95. §: Mihelyt a választás valamennyi kerületben végbe ment, és a megválasztott bizottsági tagok mind­­egyik felének háromnegyed része igazolva van, a bel­ügyminiszteri biztos közgyűlést hirdet és azon a fővá­rosi törvényhatóságot alakóktnak jelenti ki. Ezen közgyűlés megválasztja a főpolgármesteri je­lölteket, és annak kineveztetése után egybehívandó újabb közgyűlés megteszi mindazon intézkedéseket, melyek a jelen törvény végrehajtásához még megkíván­tatnak. 96. §. Az ó-budai királyi kisebb haszonvételeket, melyek a magyar királyi kincstárt Ó-Buda mezőváros­ban földesúri jogon illetik, a főváros magának tulajdo­nul megszerzendi és vagy megtéríti ezen haszonvételek és javadalmaknak mostani jövedelmek szerint megálla­pítandó tőke értékét a magyar királyi kincstárnak, vagy pedig a mostani jövedelemnek fizetését a magyar ki­rályi kincstárnak biztosítja. A királyi kisebb haszonvételek tőkeértékének vagy jövedelmének megállapításánál azon többlet, melylyel az ó­­budai házbéradóból jelenleg befolyó jövedelem az egyesítés folytán ott behozandó magasabb fokozatú házbéradó által emelkedik (91. §) a fővárosnak jav­ára beszámítandó lesz, azon összeg erejéig, melyet a királyi kisebb haszonvételek az 1872-ik évben jövedelmeznek. 97. §. A közlegelő elkülönítése iránt a magyar ki­rályi kincstár és Ó-Buda mezőváros közt folyamatban levő ügyben, a mennyiben az a törvény hatályba léptéig végleg el neve intéztetett, az 1868. LIV. törvényczikk határozatai szerint alakítandó választott biróság dönt. 98. §. A Margitsz­iget mindaddig, mig közmutató helyül szolgál, a föld-, ház- és jövedelemadó után járó városi pótadó fizetésétől­, a közrendészeti járulék kivé­telével, felmentve marad. Ha azonban a sziget bármily része elidegeníttet­­nék, és megszűnnék közmutatóhelyül szolgálni, ezen részek után a községi pótlék azon arányban fizetendő, mint az más hasontermészetű­ fővárosi ingatlanoknál történik. A Margitszigeten mint elkülönített magánbirtokon eddig gyakorolt királyi kisebb haszonvételek, a főváros­sal egyesítés után is érintetlenül maradnak. Új 99. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügymi­niszter bizatik meg­­ Beadja: Tóth Vilmos s. k., belügyminiszter. KRÓNIKA, Pest, november 7. — Figyelmeztetés. Miután a „Magyar Újság“ egész évi előfizetési ára 16 fit., s igy egy évnegyedre 4 fit., ennélfogva a ,,Gyors-Posta“ mindazont. előfizetői, kik a f. évi okt.—deczember időfolyamban a „Magyar Ujság”­-ot kapják, s 4 ft. helyett csak 3 forintot küldöt­tek, — tisztelettel felkéretnek, (hogy a lapokat deczember végéig fenakadás nélkül küldhessük) szíveskedjenek a hiányzó 1 forintot pótlólag beküldeni. — A ,,Magyar Újság“ kiadóhivatala. Pest, egyetem-utcza 4.sz. alatt. c. D+t-a ah.aJi., Iá c f^o n„c.21­2 , a sz­abadságharcz ezen, Ho­r­v­át­h Mihály nagy munkájában több helyen, azóta pedig számtalanszor könyvek és hírlapokban is szigorúan meg- és elitélt egyik főalakjára vonatkozólag a következő nagybecsű s mindenkép nyomatékos adato­kat vettük: Pécs, nov. 5. Megj­e­gy­zései­re, melyeket" a ,,M. U.tir 252-dik számában irányomban felhasznált, nem tagadhatok meg minden választ, a mennyiben köz­leményem érdemére vonatkozik. — Nem bírok ugyan­annyi adatokkal, hogy Duschek életirását adhassam, de annyit tudok róla, hogy ő már 48 előtt a m. kir. udv. kamarának tiszteletből harmadik, munkásságra nézve pedig jóformán egyedüli elnöke volt, a­mi bizo­nyítékul szolgál nemcsak arra, hogy ügyes és képzett embernek, hanem hogy becgülsteenekia tartatott; mert akkorában, midőn minden magas polczra csak az aris­­tokr­­ák léptettek, ily méltóságos állásra szegény le­gény csak úgy juthatott, ha megbízhattak benne, hogy a művezetést jól és tisztán kezeli, és nélküle elle­ln­i nem tudtak. Ily tulajdonokat véltek Duschek­ben felta­­lálni, kit ily minőségben talált a 48-diki korszak is, a midőn Kossuth a pénzügyminiszter szintén benne bízott meg, s maga mellé államtitkárnak nevezte ki. E kine­vezésen nem akadt fen senki, megnyugodott mindenki, és Duschek e minőségben is köztiszteletben részesült. Midőn a magyar kormány a bécsi kormánynyal me­g­­hasonlott, s a közös fejedelem a viszályt kiegyenlíteni nem tudta, a magyar kormány állása tarthatlanná vált, a kormány embere­i szétoszottak, s a közügyeket egy honvédelmi bizottmány vette kezelése alá. Duschek, ki szintén viszszavonulhatott volna, megálloit a talpán, s ezzel csakugyan szakított régi uraival. Midőn a moori csata "után az ország ügyét legtöbben veszve hitték, a honvédelmi bizottmány Windischgrätz elől Debre­­czenbe futott, az országgyűlés elnöke Pázmándy több társaival Kecskemétről, a haza ügyét cserben hagyva, viszszafordult, s magát az ellenség kegyelmére bizta. Duscil ki nem csúszott bécsi urainak lábaihoz, hanem ment ő is a veszélybe készleteivel, a pénzügynek újabb lendületet adni, s ott volt velünk az aggodalom legké­nyesebb napjában szilárd magatartással, a­mi ismét csak­ Britektje irányában a kevés bátrak közt a bizalmat, és tiszteletet gerjesztett később azokban is, kik a csa­­ták fordultával tömegesen lepték el Debreczen utczáit. Midőn a 49-diki 14-dik április, a dynastiát trónvesz­­tettnek hirdette, Duschek nem lépett vissza, sőt az új minisztériumban tárczát fogadott, s az edzett férfiak közé számíttatott. Minő connaiatalis politikát követhe­tett a félig respublikás minisztériumban ? Erről tanús­kodhatnak a még élő két minisztertársa, Horváth M. s a terhetlen Vukovics Sebő. Midőn a győzelmek má­morában ismét Pestre költözött a kormány, ott volt Duschek is. Midőn a zsigárdi csata után a muszka és osztrák sereg elől hátráltunk, ő is velünk hátrált vá­rosról városra, a reá bízott, s általa hiven őrzött kész­letekkel együtt. Midőn Kossuth az ország ügyét nyil­vánossá tett levélben Görgeyre bízta, ekkor Duschek sem tehetett egyebet, mint kincseivel oda menekülni, hol még erő volt, azokat a rablás elől megvédeni, s­őtet, ha tetszik, számoltatni, vagy ha úgy tetszik a dic­­tatornak, a kincseket saját felelősségére elfoglalni, elosztani, vagy mint bitang, gazdátlan jószágot szét­szórni. A dictator azonban csak a fegyverüktől fosztott csatárok díjjait rendelte kifizettetni, a többi kincseket Duschek kezén hagyta, s a pontos pénzügyért kényte­len volt, magát a kincsekkel együtt, muszka őrségre bizni, melynek védelme alatt jelentette be magát Schlick tábornoknak. — Mindezt összevéve, úgy hiszem, nem lehet alaposak Duschek becsületességét kétségbe vonni, s tántorithatlan hűségét, hazafiságát gyanúsítani. Arra, hogy sirgödrét családja tagjain kívül nem állották ki- MAGYAR ÚJSÁG 1872. NOVEMBER 8. 233,335 frt (72-ben 228,155 frt). A szesz és czukor adónemeket illetőleg a bizottság kérdésére a pénzügy­­miniszter kijelenti, hogy a két adónem módosításáról javaslatot fog a képviselőháznak haladéktalanul be­nyújtani. Határvám (kezelés): rendes szükséglet 372,866 frt (72-ben 370,320 frt). A 9. rovati ir­dai és kezelési költségekre 27,900 frtból a bizottság 1900 frtot törült, a többit változatlanul elfogadta. Rendkívüli szükséglet. A Pesten építendő fővámhivatal és raktár építésére előirányoztatok 800 ezer forint (72-ben ugyanannyi). Miután konstatáltatok, hogy mennyibe fog kerülni még az épület és mennyi fordíttatott reá addig, a bi­zottság az előirányzatot megszavazta ; egyébiránt kér­dést tett a miniszterhez, hogy mutassa ki azon bérösz­­szegeket, melyek más hivataloknak az épületben leendő elhelyezéséből fognak befolyni. Kivonat a hivatalos lapból. A pénzügyminiszter Zorkóczy József adóhivatali tisztet ellenőrré nevezte ki. A fiumei kir. tengerészeti hatóságok a kereskedelmi ten­­gerészethez a következőket nevezte ki hajó­kapitányokká: Belien Miklóst, Fiuméból; Polich Amadét, Portoréból; Stiglich Angelót, Veprinazból; hadnagyokká pedig: Glasár Lukró, Costrenából; Kossányi Bélát, Zala-Egerszegről; Loich Romualdot, Costrenából; Ursi­ick Roccót, Costrenából. A pozsonyi pénzügyigazgatóság Gebauer Károly adóvégre­hajtót VII. osztályú tiszte a zsolnai adóhivatalhoz nevezte ki. Folyó évi november hó 6-ával Vas megyében fekvő Hegyfalu községben postahivatal lépett életbe, mely levél- és 10 fontot túl­­nem haladó kocsipostai küldemények felvétele­, s továbbításával bízatván meg, postai összeköttetését a bükki postahivatallal na­ponkint közlekedő kocsikbildöncz járatok által nyeri. E postahi­vatal kézbesítési kerületét: Csernelháza, Domonya, Egerszeg, Kemény, Mesterháza, Hegyfalva, Jakfa, Posfa, Répcze-Szent- György, Szt-Ivánf­a, Zsedén községek, Musaj puszta, Rózsamajor Seregélyháza, Újmajor majorok alkotják.

Next